Google
This is a digital copy of a book that was preserved for generations on library shelves before it was carefully scanned by Google as part of a project
to make the world's books discoverable online.
It has survived long enough for the copyright to expire and the book to enter the public domain. A public domain book is one that was never subject
to copyright or whose legal copyright term has expired. Whether a book is in the public domain may vary country to country. Public domain books
are our gateways to the past, representing a wealth of history, culture and knowledge that's often difficult to discover.
Marks, notations and other maiginalia present in the original volume will appear in this file - a reminder of this book's long journey from the
publisher to a library and finally to you.
Usage guidelines
Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing tliis resource, we liave taken steps to
prevent abuse by commercial parties, including placing technical restrictions on automated querying.
We also ask that you:
+ Make non-commercial use of the files We designed Google Book Search for use by individuals, and we request that you use these files for
personal, non-commercial purposes.
+ Refrain fivm automated querying Do not send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine
translation, optical character recognition or other areas where access to a large amount of text is helpful, please contact us. We encourage the
use of public domain materials for these purposes and may be able to help.
+ Maintain attributionTht GoogXt "watermark" you see on each file is essential for in forming people about this project and helping them find
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it.
+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is also in the public domain for users in other
countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can't offer guidance on whether any specific use of
any specific book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner
anywhere in the world. Copyright infringement liabili^ can be quite severe.
About Google Book Search
Google's mission is to organize the world's information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps readers
discover the world's books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full text of this book on the web
at|http: //books .google .com/I
*■■^
■ 'J
1 ■ ^
.^^
: J
-■':. = '; I -.
•••• :-'
■ .*
■■'■V.
•■\
. .1- ::f
.■ •? -.'
.■ \
■^ ■■'r...
. -^
* a
, ••
'■^
*'fl
"•^
• J*!
«^
/
\
I
• • I h
.■>.*
■>;«i
■<^-.
■V
;-
I.'
s
^
1 ■ -
• )
. /
.1 '
■1 r
. >
1 '
■ r 1
.■ *
<
-■ '■'■■ ■/■•i
■ s •
r ; ;
. -f.
\ .*
• I - r ■
v' )
-^^ .- ■ ■; \ , . ,• -^A
./* ■ ,
^o-
. • I ,'
• . ■ * •
■* .-'
' f
'/
..1
/ >
. ^
\
( ^
\ -
.
.-.\
^ -
,.•^ '•■ •.'.•■;
/■' ."^"
4
. . ,*- -•
' .»
/»• ~-
.'■ '"^ /
y--^
/V^;
X-C
1 1
/":f'\
'■ r. 1
1 . _
^■- .-^"^
:k
'I
,•*
■^
. s ■..
r\ ■
,- -■ .' • ■ '^
.4
'■ I
ff
\ -
S^
-r
■.. 1 * ,
■'■ \:-
' I
MAGYAR WTELWR
Missing: v, 31, no, 5, 190?
i
f
m
f
I
I
I
t
}
ft
I.
1902. JANUAR 15. I. FtJZET.
K 3J
tfTANfOHO UN
MB RANI I
MAGYAK NYELV(>«tr«
MMilXhlTOTTx
/
I
'It
A M. T. AKADKMIA N Y KLVTl' IMIMAN V I lU/oTTSAlJA
MKUBIZAS.VB«*»L
'^ZKKKKSZn
SIMONYI ZSKJMOM).
KIADJA A MAGYAR TT l)<»MAN Y<»S AKAMKMfA.
'^A^
..^A.^
1XXI. EVFOLy.\M.
Bi: DAP K.ST. VM)-2.
SmerkeuUf- a kiad6-biva,ta.l : Budapest, Nevf X oxVt pBAota..
TARTALOM.
rjabb :i<i:ilok(>k a rsanir«'»k nyelvjara»«an'il. /. Uithitti/i Mnips i
Cbwzv. \>ih/f/t- Oa^hir ...
IlibaR iiopTicvok. Joannot'trs (rtjiirfjy ... 1 7
Pctitio :i inaiLr.VJir intPllitr'*ntiahoz. 1*hi1n.vrno% _•.»
Mcj;flioin»sult idojarcn s//) nem idoiroii sz«.». Pr/cfir Karnlij J4
A Xvi'lvtorierii'ti S/.i»tar <**rd(ik(.'b«»n. S':/V// Kdhuthi ....
A Xvi^Ivt^irt/'iioti SzoU'irho/. Siiiia* <hhh/. Mrlirh Jdtms. Simnmji Z.^. 2\-
Iriiiiiilnin. Nylviink Irjrreiril»b j"«vr'v«Miyszav:ii ' Miinkj'icsi W. Arja «^s kaukii/nsi
•'Juiiu'k ... 1. Siinoiiyi Zs. sz. .Vjorostfui n'jT'iiai iDrz^i L. Sz. Ajrostoii
rciriilain:iK in. t'ortlitasa ( oelins (aT}jfelvt«'>]». BnJ(i*<sa J. - Kniiweazoi
Ny«*lvnnivolr'«. lMi«^oui«<» a r b»nurnl. Pn'n'ni Antal. Mcir. Jmil StUhhtr 4 1
Ma.iryiirazalok. in'lyrritrazitasuk. .Matkaza>. komalas. Bfrhipr^ti Uivlnp. - .
l'Atla< a iin'ifnyirbjilt szavakln»z. Nfrrs KnriicL 'lajszokrol. Fiifrns
KdroUj, S:diithn (uihor. HrJiint/i 7.. Bcrr.:'' F.. Kmuidlhy S. 4 .
•' • •' fly
Konlf'Si'k es tVb'loU-k. \ *•: ••nMlfti. Ihniinnh^kfi Jsinhi. S',int,,iifi Zs.
Viiiirr vultoztat. .1 /////;// ;•^».• /•#'>. N'oiii bimiii :i nvHlvi-f. .Mi az u/.
azsaL'"' T'thm', Vihtms .j .•
Kiiy'V«*b'L'. Miknr :i in-ji iira^:iri lH'>zr;. \Vahh*i' l.djn^. i:z«i* K<iriyvtHr.
Thui'if Z>tHdi> ..... %\
NepuyolvhairynTnanyok .... .47
Izonnt^k. Heerkczftt kpziratnk. Ili^kiiMiiM k<'»iiv\ok .»••.
'1 1 ftiiajfiona s asi AkatlSmia iam.oija1/is</u^al
jHeniU nietj^ r/r tartalmaert es hrltfesfrasfierf a sxevlcesrs'-
fosf'ff felelos.
Eldfizetes a 31. evfolyamra.
A Mj'jv.iv NvrlvMV •'.••.. j-iiiMi ;i iivari tiziiii(*t kivctelevi'l • • havou-
kt'uit li'L'alabb •' I'vi'ii j"l' ?iik ni«-.r. Ar:i ("jf"*'.-/ k*\t<\ januarinHfi'iI decombertjE?
10 korona.
V.biiii in'j.i-Uoh'iU iir:t'Lr:'iov;i._rai;:. j, v i:(iiit''>-t<stul«*t(''n('k. onkopzo-knrSknck
OS .szorlxt'^zt.W'ir'tkin'lx :iz •'l*»ii/« t-'- 6 korona.
Ni'pisknl'.ii t:irn'tok!i;«k, k«"..-i'|.'.»|.iil:ii r:imil.'ikiiMk ••'^ «'iry»'tfiiii hallL^at"'!- »: = V.
lovabba a blki'^/k.-iiu j»:ij>s«'jii:'k 3 kOrona.
A/. •'I'".fs/tti ^t r>«k i-ji'"*/ •'•vn»l\:iiiira t'oira<ljiiU <1. K.»nyv:inivuknak a s/f)ka<ii»4
In" i.-iivi ••►..•••■1 |-.t ,■,.,!; :«-ln* )"-ki>i*nr.:i<i »'l''»lizi-t isik ntiiii n-.i'intink iin'Cf.
Az intezetek konyvtarosai most kerjek a hianyzo szamokat ! - -
A reg^bb evfolyamok sok fiizetevel szinten szolgralhatunk meg.
vA JYlagyar J\Cj?s1v6r iTarminc cvfotyamabol
®9y teljes pelclany kn])li;ito ;i kijM.U>hiv;it;ill)an.
Ara 'iO:) koroT»a.
A k«"'V< •.{.••/M lx«»t«ttklh)I k;«|»h."il.. •■;.\-!'«rV |M'MiIiy . :-. »».. 1^1. ('> 2.*i. k.
2 '2 kM!-«»ii.ir}i. ;, 17.. !'."».. I'li.. J' . r^.'^. r^ •'*»". k. •» -«1 konm.-'uTt. I's
.1 'IS. '- 'A\K k'-t«i cii^'iii-." I t !•/ k'>i<'ii:u'ri. i M/«'k utrin konvv-
.irii>oki ; ^ !»»ii. }'-Y l^j i|^ .-/I 1' iiv. - I'l:"'. «•:• i'''-.'.;.M> iii/.«'t<'k, .•iiiieiiiiyi-
Im'Ii !<• '•/I' • ••i'L'«<r:. »iiv- Liv k. ■!«••:: ''.1. « K."»?!\v.'.rnNnkTrik l<'"o.»
\/:mF:T i:s .\[A(;yau szotAh.
MAGYAR NYELVOR
>f EGiN r UTor r A
SZAEVAS GABOR
• t
A MAOYAK TUD0MANY08 AKADBXU NYKLVTUDOHANYI BKOTTSAeANAK
mkbizasAbOl
S%£BKR8//ri .S KIADJA
SIMONYI ZSIGMOND.
XXXI. KOTKT.
BUDAPEST.
AZ ATHBNASUM IKODALMI KB NYOMDAI K.-T. KONYVNYOMDAJA,
1902.
A Magyar Nyelvor 1902. e vi dolgoz6t^rsai 6s gyfijt6i.
Agai Adolf
Agner Jjajos
Akka
Andorffy KAroiy
o Antibarbarui<
Asboth Oszkar
Radinyi Mdty6s
Bagyary H. Simon
Balas.^u Jozsef
10 Balkdnyi Kalman
Halogh Jeno
Baloghy Dezso
B^nhidi Jdzsef
BarcHa J&nos
lo B&rdos J6zs6f
Bartba J6zse£
Belanyi Tivadar
Berczi Fulop
Berczik Arpdd
liO Bezeredj And or
Bodonyi NAndor
Hogn&r Cecil
Bohus Vk\
Borsodi Ldszld
2.'» Budapesti Hirlap
Budenz J6z»ef f
Czenkey Agoston
Debrecztmvi Mik-
me
Dekdn Samuel [los
ai» Doczy Jdoos
Domaniczkv Istvdn
DomonkoH Istvdn
Eotvos K&rolv
ft'
F&zik Lajos
36 Findura Imr*?
Finta Imre
Fodor Igmlc
Gdbor Andor
Gdrdonyi Gezo
40 Gerencs^r Istvdn
Ghy messy Jdno8
Gombocz Zolt&n
Gonczy Ferencz
Gosy Geza
4o GulyAs P6l
Gyori J6nos
Haldsz J&nos
Horsing Is t van
Heves Koniel
W Hevesi Jdnos
Hoddcd Agost
Horger Antal
Horvdth Janka
Jeno Sdndor f
.^5 Joannovics Gyorgy
Juhasz Ldszl()
Jurassa Endre
Kdddr Lajos
Karacson Jozsef
tW Kardos Albert
Katona Lajos
Kcrtenz Man 6
Kieska Eiiiil
Kimnaob Odon
Ha^Klein Jozsef
Komjdthy Sandor
Komor6czy Miklofi
Xovdca Antal
Komives Imre
70 Kriza Jdnos
/ »
tvrocadn Irnui
Kulcsdr Endre
Ldszl6 Emil
Liszt N^ndor
Magyar Sz6
Melicb Jdnos
Meszdros Gyula
M6szdros Kalman
Mik6 Pdl
K) Mikszdth Kalmdn
Miskolczy Gusztdv
Miskolczy Geza
Molecz Bel a
Molndr Antonia
^C) Munkdcsi Berndt
Nadenics Antal
Nagy JdzseF
Xagy Sandor
Nagymdt6 Istvdnne
i*» Ndndsy Meddrd
Nemedi Dezso
Nogrddi M<')r
Osz Jan OS
Paal Gyula
i*.') Partos Erviu
Patyi Istvdn
Pekdr Ktiioly
Pekovits Sdndor
Pesti Hirlap
iw> Petordi Ldszlo
Philoxenos
IL Philoxenos
P6ka Imre
Pozsonyi Miklos
lOo Pronai Antal
IV
DOLGOZcVtArSAK K8 QYfjTdK.
Renyi Ign&c
K^v^sz Ernd
Rittner Jakab
Rubinstein M&tj&n
no Kubinyi Mdzes
S&ndor Ben 6
S&rk5zy Geza
Schlandt Heniik
Schdn Jdzsef
116 Schnchardt Hiig6
Schiitz Frigyes
Sebesty^n KAroly
Simai Odon
Simonyi Zsigmond
190 Somssich Sdndor
Stein er IgnAc
Stoll Ernd
Siir&nyi K&roly
Szab6 S^ndor
125 Szdnthd 6&bor
Szarvas G&bor f
•Szegleti Istvan
Val6r
Szente Arnold
Szentgyorgyi
Jdzsef
130 Szentkir&lyi
Kiroly
iSzentmiklosy
Jozsef
Szigeti Erno
13:> Szigeti Jozsef
Szily K&lm&n
Szokolay Hermin
Szokolay Lajos
Sztrokay Lajos
i4nThury ZoltAn
Tolnai Vilmos
Tordai Anyoa
Tomorkeny Istv&n
Trencs^ny KAroly
l4r> Varga Ign»tc
VAzsonyi Izidor
Vers^nyi ^yorgy
Vcszpremi Dczso
Viczi4n J&nos
l.wVik&r Bela
Voldk Lajos
Vorosviiry Erno
AValder Lajos
Zilahy Jdzsef
1.% Zolnai Gyiila
Zolnai Lajos
Zsemlev Oszk^r
XXXL kOtot 1902. Januir 15. L fBset
MAGYAR NYELVOR
Hifitlinik mindtn Mnap 16-la
Szerkesxi
BOLOMI ZSISHONB
8zerkMzt6s«g te kiafl6-hivaM
liiMW^ Im Yorfc ptifta.
I^JABB adal£kok a csAn66k nyelvjAbAsAhoz.
— Els^ kozlem^ny. —
I. Bevezet^B.
Egy nyelyjdr&s lelkiismeretes 6s sokoldald megfigjel^se nem
^ppen a legkonnyebb feladatok koz6 tartozik. M6g anyanyelvjirA-
sonk pontes megrajzoMsdhoz is keves egy pdr heti jegyezget^s.
A kozvetett dton yal6 nyelvj^rd,stanulmdiiyozds alatt nem ahhoz
kapunk adatokat, amihez akarunk, hanem ami ^ppen v^IetlenU
el6fordiil a besz^dben. Egyenesen k^rdezni csak dvatosan szabad
egy-egy nyelvjdrdsi sajAtsdgra — legfeljebb a szogyujt^snel tehet-
jiik, ott sem minden veszedelem n^lkiil, — mert konnyen
gyiijtunk ily m6don mtild, mesterk^lt vagy £ppen c^lzatosan
hamis adatokat.
Hogyne volna h^t kev^s ez az id6 az orszdg hatdrain
kiYiil es6 nyelvjdrdshoz, ahol a kis id6ben is m^g kevesebb alkal-
mnnk lehet a gy^jtesre. S a moldvai cs^ngdknak foldrajzi fekv^se
is csak nydjtja e feladatot. Nem csoda tehdt, ha tavalyi utam
ut^ hagytam ott annyit, amennyi eleg lesz ezdttal egy majd
akkora lefrdshoz, amilyenben a tavalyi Nyelvfirben feldolgoztam
els6 utam nyelv^szeti eredm^nyeit, — ha ugyan nem nagyobbhoz.
Mdsodik csdngd utamon jdrt osvenyen, magam jdrta osv^-
nyen haladtam mind a yaldsdgban, mind a beszed megfigyel^s^-
ben. Azonban nemcsak javitottam, hanem jelent^keny dj anyagot
is gyujtottem.
Nyelvjdr^unk tort4net^r61, helyzet4r61, most mdr e helyen
felesleges szdlanom. Hiszen e k^t utamrol sz616 etnogrdfiai, tor-
t^neti & egy^b kozl^seim "^gyis tobbe-kev^sbb^ ismeretesek lesz-
nek mdr. M4gis j6nak Idtom ezdttal nyelvjdrdsi terkepet csatolni
e dolgozatomhoz, amelyben a csdngd falvak fellelhetdk, hogy leg-
aldbb a nagyobb csdng6 falvak helyzeterdl tdj^koztathassam az
6rdekl6d6ket. (Terk^pemen a magyar helys^gek nev^t fekete
karika jelzi. A t^rk^pet a februdri fuzetben kozoljuk.)
MAOTAB RTELY^B. XXXf. 1
2 RUBDm m6zes.
TTtamat eztittal is Akad^midnk nyelvtudom&nyi bizotts&g£-
nak s a Njr. szerkesztds^g^nek tdmogatdsdval tettem meg, teh^t
most is 6ket illeti els6 sorban koszonetem ; de bajos lett volna
nagyon, tdn lehetetlen is ez az utam, ha nem fogadott volna
olyan igazi magyar vendegszeretettel immdron egyik legkedve-
sebb bardtom: Mdrtanas Antal, szabdfaM cs^ngd gazda.
V^giil egy tij dolgot probdlok eztittal bevinni a nyelvjdrfe-
tanulmdnyba. Az ti. n. negativ nyelvjdrdsi sajdtsdgoknak, vagyis
annak a megemlit^s^t 6rtem, bogy mely nevezetes koznyelvi, vagy
nyelvjdrdsi sajdtsdg nines meg a tdrgyalt nyelvjdrdsban. Meg
rendszeresen ezt nem tehettem, de nagyon fontosnak taldlndm a
negativ sajdtsdgok kell6 kiemel^s^t, tudatos gy(ijtes6t a nyelv-
jdrdsokban, mert kiilonosen a szokincs ter^n sok szo tortenet^nek
homdlyura fenyt derfthet a megfigyel^s ez dj oldala.
II. Hangok.
Magdnhangz6k. A hangtani sajdtsdgok p6tl6 dtvizsgd-
Idsa utdn azt kell mindenekel6tt kiemelnem, bogy az Ada-
l^kaimban emlitett hangvdltozdsokat, amelyekre tobb pelddt id^z-
tem: (^'^e,ill.d'^i,t; kett5shangz6k ; A, d; hangzdrulds) bdtran
nevezhetjiik nyelvjdrdsi hangtorv^nyeknek, mert ezek dltaldnos
hangtani sajdtsdgok. A nyelvjdrdsi sajdtsagoknak, egyes szoalako-
kon 6szlelhet6 hangvdltozdsoknak dltaldnositdsa egyik legnagyobb
hibdja a magyar nyelvjdrdstanulmdnynak, ez tett tavaly ttilsdgo-
san 6vatossd.
Az 0 ^8 u hangok kozti dtmeneti fokok, a f^lig zdrt g 6s o
hangok is megvannak nyelvjdrdsunkban. Tavaly megemUtettem
6ket, eztittal pSlddkkal is szolgdlhatok : gdu, t^^ h^, kg, velg stb.
Yegiil tij magdnhangz6i sajdtsdga e nyelvjdrdsnak az, amit
mdr tavaiyi utamon is megsejtettem, de nem mertem hatdrozott
alakban kimondani: t. i. a labidlis Ulesekedes teljes hidnya.
P^lddim gydjteseben kiilonosen gyakoriak azok az alakok, amelyekre
o-s sz6tagra nem labidlis e hang kovetkezik. Pelddk a sz6tovon
beliil: oArer, kolcsenez, drSl, hildessZj gilzeso, punkesd; a ragozds-
ban: turek, kotett, dtissen (gyfijtson), ddglett, szokett, bogett, fils-
tet, okr^k stb.
Mdssalhangz6k. Az fnyhangok k^rd^se csak adatokban
bfiviilhetett mdsodik utam utdn, hiszen tavaly eleg kimeritden ^s
pontosan jellemeztem nyelvjdrdsunk ez ^rdekes sajdtsdgdt.
ttJABB ADAL^OK ▲ CSAXq6k NTELYJIbIsIhOZ. 3
E hangoknak — amint egjSb csdngd saj&ts&goknak is —
nyely^szetunkbe val6 rendszeres beiktat&sa csak hosszabb s alapo-
sabb mankdnak lehet az eredm^nye, de m&r ma is megemUthet-
jiik azt az ^rdekes nyelvi t^nyt, bogy e hangok az oroszon kfyiil
n^hdny olasz nyelvj^r^ban is megvannak, amint erre mdr Yolf
Gyorgy is rdmutatott ^ppen KihiSl tanult a magyar irni, olvasni
cimft alapyet6 ei-tekez6s6beii.* — P^ld&k:
5 'V rf ; Sd$y hasity dsity mos, ves, ai, id, vas, eziist.
Meg kdl m6g jegyeznem, — mint a nyelvjdrdstanulmdny
titveszt^j^nek megint egy tij osv^ny^t — bogy az asszonyok
er6sebben palataliz&lnak, mint a f^rfiah,
cs '^s: siUagf sendes, sdn (csdn, csindl), savar, surrog (csurog),
seremag (cseremag : makk), siklik (csuklik), kicsa (kucsa, kutya),
paradisom, poptis (papucs).
A dzs is olyan ritka a magyar hangtanban, bogy tavaly
magam is csak k^tkedve frtam le r61a jegyzeteimet. Pedig m^
jobban el van terjedve, mint ahogy hittem. Nem egeszen az a
palatalis dzSf amely a koznyelvben leginkdbb torok j6vev6ny-
szavakban ^1 (dzsida stb.), mert pontosabb megfigyeles utdn azt
yettem ^szre, bogy e hangban tobb a spirans elem, mint az
^xploziY, kicsi benne a kem^nyseg, tigy bogy sokszor tiszta ^^-nek
hangzik. PL madzsar, dzsermek, tdndzs^r, ozvidzs 6s cserdzs;
ig6k: medzsek, megdzsiul (gy<5gyul), dzsug (d>gy>dzs).
A V k6t magdnhangzd kozt nem esik ki; csakbogy a r^s
k^pz^se olyan gyenge s oly rovid id6re terjed, bogy a v alig
hallhatd. Az ember eleinte azt hiszi, bogy azt mondjdk ds, pedig
ez ooSy illetdleg 0*05 .avas. Epp fgy: rd, rod e h. rovd; hdn,
ho^on e h. ha von.
A j'i u helyettesfti e szavakban : sziu^ riu, hiu ; es alig
lehet hallani ket magdnbangzd kozt: ^en.
A magdnhangzdn kezd6d6 szavak n6vel6j6nek ^-je egeszen
osszeforr a sz6val, pi. egy csdng6 fgy nevezte meg testreszeit-
'dZ!y 'ajaky 'in. (E szavak nem kiz^r61ag e formdban fordtilnak
el6 8 tigy Utszik csak olyan esetekben, amikor a koznyelvben a
* Tavalyi utam idej6n Weigand, a hires nemot tud6s is Bom&ni&ban
j&rt 8 azt a nezet^t nyilv^nltotta, bogy ezek a cskngCk m&r csak az^rt sem
magyar eredetuek, hanem valamely kdn tSrzs ivad^kai, mert a csdngSk a
magyar nyelvnek nem egy hangjdt ki sem tudjdk ejteni s Agy besz^lik
nyelYfinket, mint a gyermekek, akik meg csak most pr6b41gatj4k a nyely
bangjait.
I*
4 RUBIKYI m6zS8.
8z6 n^yeU^el illana. E z hang teh&t a koznyelvi nSveld helyettese,
8 fgy a t6alakt61 kiilon kell y&lasztani.)
Bergoy&nban, kiz&r61ag e faluban, ez a furcsa hang&tyette
j^a: ramoid^ e h. marad.
m. Ssdalakok.
K ^ p z 6 k. (A 8z6osszet6telek p^ld&it nem osztdlyozom 8z6t :
egyiitt kozlom a tobbi tdjszayakkal.)
P^lddk az igek^pz6kre: megv^cidzik (megt^yed), haladlcozih
(yersenyez), herddih (k^rfizkodik), dics&kedik (dicsekedik), JcivUdgO'
diky ^regvely midon hivUdgodotty^ csdnul (k&ziil), levarnd (lesza-
kad a ruhanemtL), meqjohbondvl (megjayul a beteg dllapota);
futaz (futkos), picsdkdz (pitydkdt szed); csepeng (csepeg); hitat
(hivat).
N^v8z6k6pz6k : elevenszig (616 16ny), vagyonszdg (yagyon),
termettszfg (teremtm6ny), Jcoszentlen ymitiil (el6gedetlen ymiyel),
^'ember Jcoszentlen 'Uu napaitdl, odoszoJcett, is k&tin, aggya
oda neki . . .<
Bag ok. Egesz elkeriilte tayaly a figyelmemet az di n^y-
at6, amely a moldyai cs&ngdk nyelyjirds^ban szinte ragg£ y&lik;
jelent^se: fel6. PL: ndlunkeU:n&i\XTikii&l; ^itteli mennyiink, nem
txdeli,^ ^ottdi m&szkint mSnnek 'drdk.^
A 'hoz, -heZy -hoz ragnak csak -Mz alakja haszn&latos.
Tehdt ^menen Martindszhez^ nem >mtil6 jelens6g,« nem hiba,
hanem dltal&nosan megdrzott r6gis6g, ami nyilydnyal6 klilonben
a hezzd alak tandsdga 8zerint is. — A -nak rag iddjelent^se :
»Esziink ddnek, esziink iszt^nek, mincsak eb4d^ — az eh^ szd
fogalmi kor^nek magyardzata.
Koz6pfok-alakok : hamarkdhby lutdbb (lejtfisebb). A -szor -cor
alakban hangzik zdrhangok utdn: szokcoVj szokobbcor.
Elt6r6 Walakok: szedere, rondzsa (ruha), tobbesben ron-
dzsdk, f&zk, tobbes fiszek ; joho, esszeni ; p^z teljesebb t^Iakja
a tdrgyesetben ; p^nzet ; Vev(\&\ h*ev, nev (n^hdny v-t6 tobbes-
szdma v-telen, ok&t L a hangtanban). D^ru (daru) tobbese:
d^ruky qyokor : gyokrok.
Igeragozds. A harmadik szem^lyii n-nel kell kezdeniink^
minthogy egyike a legfontosabb csdug6 nyelysaj&ts&goknak. S ezt
ann^ is inkdbb meg kell tenniink, mert tayaly itt is szdk korre
szorftottam e rag elterjedts^g^nek hatdrait. A harmadik sze-
m^lyfi -n rag — amint tijabb szoyeggyftjt&embdl is nyilyin-
ttJABB ADALiKOK ▲ C81ko6k KTELYJIbIsIhOZ. 5
yal6 — <al£iiosan el van ter jedve az ^szaki csdn-
g6k besz^d^ben, a t&rgyas ragoz&sban. PI. hosztdn^ fdej-
tctiin, megazentdt^nj megheresztdt^n ; szeretiUy &tin, megdllitdn
stb. stb., L a szovegeket.'*'
Szinnyei Jdzsef az dj Finnischr-ugrische Forschungen-hen
(Uber den ursprung des personalsuffixes -n im ungarischen) arra
az eredm^nyre jut, bogy a barmadik szemely a finn-ugor nyel-
vekben eredetileg csak az imperativnsban volt a szem^lyraggal
megjelolve, a tobbiben ragtalan volt Szerinte a magyar -n is
eredetileg csak az imperativusban volt meg, s innen vivddott &t
az indikativusba. Ha a moldvai csaDg6kndl az -n kiv^tel nel-
ktll ragja volna a barmadik szemelynek, akkor a Szinnyei elm^
lete tartbatatlan volna, mert ink&bb bihetd, bogy ez az -n
eleinte <al4nos volt, — s ez ^lapot megvan ma a cs&ngokndl, —
8 csak a nyelvtort^net folyamdn zsugorodott ossze elterjedts^g^nek
kore a vagyon, megyen-tele ig^kre s a folszdlitd mddra, mintsem
bogy forditva emez batolt volna be a jelent6 m<5dba. A dolog
azonban tigy dll, bogy ez az -n ma a moldvai cs&ngdkndl csak
a tdrgyas ragozdsban szerepel, az alanyiban nem. Most mdr az
a k^rd^ merdl fel, nem kell-e az -n rag t&rgyal&s&ban ktilon
megfigyelni az alanyi ^s tdrgyas ragoz^st? s a fejl6d6snek mely
ir&nydban jutott el a moldvai csdngdk nyelvjdr&sa mai dllapotdig?
Benne tov&bb terjedt volna az imperativus bat&sa, mint a magyar
koznyelvben? Avagy igazdn regiess^get drzott meg e nyelvjdrds?
Nagy k^rdSsek ezek, amelyekre a dont6 feleletet igy rovidesen — ^
egy nyelvjArtis-tanulmdny szilk keret^ben — megadni bajos dolog
A tobbes sz&mban, szint^n a tirgyas ragozdsban, bidnyzik
a J* az els5 szemelyben : »muk eldutiik gyepiit ;< ^megaduk p^zSt
bcjemeh;* :nnegutuk a papot^ kiveriik a babot.€
A tavaly ismertetett potencidlis mellett meg egy tij mddja
van a moldvai csdng6k nyelvjirdsdnak. Ez a m6d k^t reszbdl dll :
8eg6dig^je a volt^ 6U, mellette az ige fol8z61ft6ba kerdl, s e m6dban
az ige azt jelenti, bogy a cselekves, vagy dllapot majdnem bekovet-
kezett, csepp bfja, bogy be nem kovetkezett. PL: 6lt egy 4en
meghaljak : egy ejjel majd megbaltam ; 6lt eltorjem hdtamot, vala
megfuUadozzon . . .
* fgy H4rtana8 leveleiben is : »el koldetik [kUldott^k] a tavalis a
MnlduTai vesztetet magyar csangukhaz meg Idtagasdn is a zania nelviket
fd igytzin [feljegyezze] is fel iridn* ; »BziveBen kirem fogogydneU [fogadja
el arck^punket].
6 RUBINTI m6zE8.
Igei kifejez^snek lehetne nevezni azt a szerkezetet^
amely az Hr t6n&rh6l s a l£t-ig£b6l van osszet^ve 6s lehetdsSget
jelent Tavaly is megemlftettem a nem ura, ura-fele alakokat, de
szorgosabb vizsg&lat ut&n azt vettem eszre, bogy ez valdsdgos
egybeforrott ige-kifejezes, amelynek rendes ragoz&sa van. Igen
gyakori a tagado alak:
nem uravagyok egyem, (egyber&ntva : uraok) : nem ehetem;
nem uravacc egy^l: nem ehetel;
nem ura egy^k (egyber&ntya : uregyik) : nem ehetik;
nem uravagyunk (y. nem ura) egyOnk: nem ehetunk;
nem uravattok (vagy nem ura) egyetek: nem ehettek;
nem urdnak egyenek: nem ehetnek.*
A befejezett cselekv^s uraultam, uravXtdl stb.
PL ^LudcsukmonyoJc, melikekhul uravacc hihotoly csitku-
kot ;< ^Nem uravacc?^ Felelet: ^Ura! tiraU; *Ura meg isz
Idssza^ stb. izik (triisszent) ragozdsa: izom^izol, izik, izunh, tsztok
stb.^ isztam stb.
Riu ragozdsa : rivoky riusz, riii, Hunk, ritok, rinak ; riuU stb.
IV. Mondattan.
Tavaly egy kisse mostoh^ b&ntam el a cs&ng6 mondattan
egyik legfontosabb kerd^s^vel : a sz6renddel. Most e hibdmat ann^l
is inkdbb mddomban van j6v&tenni, mart mdsodik utamon kiilo-
nosen megfigyel^s aid vettem a szdrendet, sok peld&t gydjtottem,
s mert megvan immdr a j6 vezetd fonal e k^rd^sben : Molecz B^la
A magyar szdrend tortdneti fejlbd4se cfmd munkdjdban.
O koronatanunak haszndlja a csdngd nyelvjardst Kicskdval
& Munkdcsival szemben. Dics^retire legyen mondva, bogy ilyen
iiagy egytitonjdr6k mellett 6 jutott el a helyes celhoz, mert djabb
p^lddim teljesen az 6 dllaspontj&t igazoljdk.
Az ig^nek ^s meghatdroz6inak viszonydt tekintve ugyanis
ma az a szdrendi szab&ly nyelviinkben, bogy minden olyan szd^
amely az ige ^rtelmenek megbdvites^re, megvil^osftdsdra szol-
g&l — minden meghatdroz<5ja — az ig^t mind az dllitasban, mind
*M4rtana8 A. is Igy 8z61 a Nyr. szerkeszt^j^hez intdzett level 6ben:
»Nogyon akartuk, ke [bogy] ilen fiatal magyar embert be k5Metek hoz4nk
Maldav4ba is j6 szemvel l&tagatat ndnket [minket] is mig ink^b 8zeretn6k
h& tdb magyar urak szokn&k n^lunkeli j5ni, se [s] hd nem urdnak mda
hint szegisik csangdkat [= ha mdsk^nt nem segithetik a cs.Jj m4k4r [ol4h
macar : legal&bb] a j6 beszidvel meg t^masik [t&massz&k, timogass^k], is
j6 szemvel meg l&84k, mert n5nk is magyar emberek yagy6nk.«
tfJASB ADAL^OK A C81ng6k NtELYJlRAsiHOZ. 7
a tagad^ban megeldzi. Ma azt mondjuk: Mdtyas igazsdgosan
uralkodott. A r^gi nyelvben is hat&rozottan megvolt e szdrend.
De emellett volt egy mdsik is, amely szerint az ige mindig meg-
eldzte meghatdrozdit. Mondtdk tehdt, mint az el6bbi mondat egy-
ertekeset, ezt is: Mdtyds uralkodott igazsdgosan.
Ha most vil&gosan kimutatjuk, — amint ezt egy csapat
pSlddval Molecz megtette — hogy ez utobbi szdrend megvolt a r6gi
nyelvben, s ugyancsak ez a szdrend ma 616 nyelvjfirdsban, a moldvai
csdngok nyelvjdrdsdban is megvan — amint megfelel6 s tijabb
oldalrol vett p41d&kkal megerdsfthetem — akkor csak nyilv4n-
val6, hogy e sajdtsdg regiess^genek megtagad^sa hiba volt Mun-
kacsitol, s ^pptigy tarthatatlan a Kicska v^lemenye is, aki ol4h
eredetunek tartja e 8z6rendet.
De a moldvai csd,ng6k nyelvjd,r4sdban meg teljesebb m^r-
t^kben megvan e sajdtsdg, mert ez esetekben az igekot6 is az ige
utin kerul, s ez termeszetes is, hiszeu az igekot6 is csak egyik
kozelebbi meghat&rozoja az igenek.
Igekotos p^ld&k: >N&lunkeli kelnek fel ez emberek j^ regvelt,
8z menuek 8Z^4ndM ; menny, mert oszt haragszom meg ! akkor mAszikok
8z6ltak, ke nem lehet, mert e k5 mocsigdjul meg, sze mig e viUg,
nem lesz sz^pen ; majtyig mondom meg ez emberemnek, mennyen ki,
s hajcson ki ''utra; *ut6n osztdn fogjuk szdmi meg; mennyetek b6,
mert haltok meg!*
Egy^bp^lddk: :^All essdre ilddy az mihdnt alhatn&m ; ha 'ember
meghdszul hamar, sz eszik jd regvel, — nem ront (Art) ; osztdn akkor
mennek mdsodik este is biszvdsan oda ; egy darabtul Ut&n, ke nem j5
ki 6 csitku, megehezett dorcsi, hod lebetegedett ; koton&k indultak
verekediszhe ; edzs cig&nka meggyiilt edzs csangdval, melik csangd
hoeztot vcUa szeker^be hosztdnt ; b^tettek rossz boskort cserpenydbe,
hoi volt a lud ; balha hordozott kilencvenkilenc 6ka vast i Ub&n,
8 ngyisz teccet neki csunydixak ; okkor himent eszmind ^ogrdddba
er6vel, is kerdeni fokt&n.
TTgyancsak ez a szerkezet, a meghataroz6nak a meghatdro-
zand6 utdn ker{il4se van meg a jelz6 (ertelmez6) kovetkez6, nem
ritka szorendjeben ; vagyon mdrfdm, drxdd ; vagyon egy occsom^
udfJsehb.
T>Szent Antalkor,tizenharmadik jiiniha eljottek ide komdim*-
fele mondatok az oldh nyelv hatdsdt mutatjdk. Amde nem szabad
feledniink, hogy ma juni szerint csak az oUhul iskoMzott ember
szdmitja az id6t. az 6 szavai pedig nem lehetnek nyelvjdrdsi tanu-
bizonys^ok. (Foiyt. kov.) Kubinyi M6zes.
8 isB&iR oszeIb.
CS£SZE.
Komoly kfs^rletet a cs^ze bz6 magyar&zatdra eddig Bern
tettek: Miklosich egyszeriien ism^tli elfideinek illitdsdt, hogy a
magyar csfy^e szldv casa-h6l szdrmazik, Ydmb^ry ezzel szemben
azt vallja, hogy a sz6 perzsa. Minthogy Y&mb^ry, mikor ezt teszi,
nemcsak tad Miklosich dllftdsdrdl, hanem bir&lgatja is, tSle a
8z6nak pontos elemz^set v&rhattuk vohia, de ennek semmi nyom&t
sem taldlni n^a, 86t ahol a dolog azon forddl meg, hogy a maga
igaz^t Miklosich ellen megvedje, olyan saj&tsdgos ingadozdst
vesziink ^szre, amely kozel j£r saj^t velem^ny^nek teljes vissza-
Yondsdhoz. A magyar nyelv^zek kiilonben hallgatnak e 8z6 ere-
det^r61, taldn mert sem az egyik dllftds, sem a mdsik mag&ban
y^ve meg nem gydzhette 6ket, csak Ktinos tesz rdla egyszer
emlit^st m^int torok kozvetftSs <al hozz&nk jutott perzsa szdrdl,
L Akad. ErtesiW 1899. 512. ifcn Vdmb^ry fejteget&evel kezdem.
Vdmb6ry a magyarok eredet^rdl irt munkdjdban h&rom
helyen sz61 a cs^e^-rdl, a 404., 408. 6s 657. L; a mdsodik hely
rdnk nezve nem fontos, megelegszem teh&t az els6 4s utols6 helynek
pontos id^z^^vel. >Harmadszor, mondja Y., van egy fajta perzsa
eredetCL kolcsonvett sz6 a magyarban, mely nem oszmdn kozben-
jdrdssal sz&rmazott dt, hanem m^g abb61 az id6b61 vald, mikor
a r^gi magyarok ir&niakkal szem^lyes osszekottetesben voltak.
Hyen: hdlvdny, kard, pad & cs^ze; hogy ez mind egyenesen a
perzsdb61 szdrmazik, amellett leginkdbb az bizonyit, hogy e sz6k
koziil nShdnyat a magyarban sokkal helyesebben ejtenek ki, mint
a szldvban, sdt helyesebben, mint az oszmdnban 4s tijperzsdban.
P41dddl szolg^jon a magyar cs^sze, mely az oszmdnban ito^e-nek,
a perzsdban Arae^e-nek hangzik . . .« A hdlvdny 4s pad szdval nem
fogok e helyt foglalkozni : annak bebizonyitdsa, hogy a pad szl&y
4s nem perzsa eredetii, nagyon is elt4ritene legkozelebbi folada-
tomtdl, hogy pedig a magyar hdlvdny kozelebb 411 az 6szloy4n
haliivanvAioz^ mint a perzsa paMvan-hoz^ taUn V. is megengedi*
Marad ^tehdt a k4ts4gteleniil perzsa hard, meg a mi csisze szayunk.
Y. egy drya sz6yal sem magyardzza azt a foltdnd jelens4get,
hogy az egyik sz6 mi4rt kezdddik a magyarban ^-n, a m^ik
pedig c«-n, dmbdr a perzsa nyelyben mind a k4t sz6 — ha t. i.
a kdse-kdse sz6 abban a r4gi iddben egy<aldban megyolt mdr
a perzsa nyelyben — csak ugyanazon a k hangon kezd6dhetett.
Pedig eg4sz magyar&zata 4ppen ez4rt tarthatatlan, mert a
perzsa kdse-kdse (Y. irdsa szerint keese) sz6nak a magyar-:
ban csakis *kdsza yagy *k4sze felelhetne meg, amint a torok
eredetii kefcy kecske, kender^ koponyeg sz6k is bizonyitj&k. Y.-t
* Az dszlov^n a*nak a magyarban rendesen d felel meg, u pedig
olyan e1tan6 royid hangz6t ]el51, amelynek a magyarban rendesen nem felel
meg kfildn hang; y5. 68zl. maku, raku stb. magy. mdkj rdk stb.
nyilvdn a magyar szdnak magdnhangzdi ejtett^k t^ved^sbe, ezek
Yal6ban kitiinden megfelelnek a perzsa kdse >hajIftott« hase-i^Q
kiejt^senek; bogy a mdssalbangzdk hat&rozottan szldv bat&sra
vallanak, azt nem vette ^zre. Mert bogy a magyarban 8Z ^s
nem 8 baDgzik a szl&v i bely^n, ami a szdt Idtszdlag megint a
perzsdboz hozza kozelebb, arra Y. alig vet nagy sdlyt, bisz az
ilyen disszimil^id annyira nem ritka dolog a magyarban (yo.
cseresnye & cseresznye ^^^^ 6&zl, orSinja), bogy azon senki fonn
nem akadbat. Mdsk^pp &11 a dolog a sz6 elej^n A116 e^-yel. Ezt
a perzsa JE;-b61 sebogy sem lebet kimagyar^zni, mfg az osszes
szlav nyelvekben a megfelel6 8z6 ugyancsak c-n kezdddik. De mi-
el6tt a magdnbangzdk alaknlds^t magyardzndm, id^znem kell m^g
y.-nek azt a bely^t, amelyben Miklosicb dllft&sa ellen foglal dll&st.
Ezt a belyet abban a fejezetben taldljuk, amely egyenesen Miklo-
sicbnak a magyar nyelvbe keriilt szlAv elemekr61 frt 6rtekez^s6nek
8z61, 657 : >Meglebet, mondja V., bogy e 8z6 a szerb caia titjdn
kerfilt a magyarba, ami m£g bizonyftisra szortil, de a szerb caSa
bat&rozottan a tor. kase, tulajdonk^pen a perzsa Jceese = cs6sze
sz6b61 szdrmazik ^s fgy tebdt az az eset sines kizdrva, bogy
kozvetlenfll a perzsdbol kertilt e szd a magyar nyelvbe.« Hogy
erre a kiilonos ellenvet&re felelbessek, meg kell jegyeznem, bogy az
az ^Uftds, mintha a magyar cs^ze a szerb casa-hdl szdrmazn^k,
nem Miklosicbtol ered. Miklosicb igaz azt a casa-t. amelyb61
kiinddl, nem csak dszlovennek, banem szerbnek is mondja (»casa
asl., serb.<), de ^ptigy mondbatta volna akdr orosznak is 6s bogy
nem mondta mindenek el6tt tijszloy^nnek, az valosdgos csoda,
biszen ismeretes dolog, bogy Miklosicb teljes ^leteben a szlov^n
& az tigynevezett dszlov^n nyelv kozt olyan kapcsolatot v^lt fol-
fedezbetni, amelyet a nyelvi tenyek sebogy sem igazoltak. De biszen
Miklosicbndl tobb6-kev&b6 puszta v^letlens^g az, bogy egy-egy
szldv szdt milyen szldv nyelvbfil idez — amely ^pen rdszalad a
tolla begy6re, azt vAlasztja s ebben semmi rendszert nem kovet
Hozzd jdrnl, bogy a mi esetUnkben Miklosicb a >szerb< jelz6t
csak az »68zlov^n< utdn veti, tisztdn annak jelz&^re, bogy a caSa
alak mds szl&v nyelvben is taldlbatd, mig mds esetekben csak
egyetlen egy szldv nyelvbdl idezi a sz6t, 6s m6g sines jogunk
meg ezekben az esetekben sem foltenni, bogy val6ban 6ppen ebbdl
az egyetlen megnevezett szldv nyelvb61 szdrmaztatnd az illetfi
magyar sz6t. Ezt egy pdr p^lda f^nyesen fogja igazolni. Nem
Tolna k^ptelens^g azt binniink, bogy Miklosicb a dajka sz6t a
8zlov6nb61, a darab sz6t a csebb61, a (\&b-)ikrd'i a tdtbdl, a kdd
8z6t az dszlov^nbfil vagy tijszlovenb61, ellenben a kdddr-t a t6tb61
sz&rmaztatja ? ! Miklosicb mdv^t dgy kell venniink, amint van, ^s a
8z6ban forgd pontra n^zve mindig szem el6tt kell tartanunk a
bevezet^s VIIL fejezet6ben kifejtett dlldspontjdt. Ezek szerint 6n
merem mondani, bogy Miklosicbnak esze dgdban sem volt azt
^Uitani, bogy a magyarok a cs^ze szavukat 6pen a szerbekt61
kapt^k volna, bisz M. j61 tudta, bogy a szerbek a cdia szdt rovid
10 18b6th oszkIb.
o-val ejtik, m&r pedig rovid szerb a-nak a magyarban is csak
rovid a felelt volna meg (vo. gcUya, paprika^ haramija), ennek
pedig magashangii szoban tudyalevd dolog nem (^, hanem e a mdsa.
Ydmbery tovdbbd azt mondja, >a szerb casa hatdrozottan a tor.
leasee. Ez Djrilvdnvald t^vedds, mert nem is torodve azzal, bogy
a casa sz6 v^gig Yonul yalamennjri szUy nyelven, torok A:-nak a
szerbben c 4s nem 6 felel meg, mint eg^sz sereg torok eredetd
8z6 bizonyftja, torok s pedig a szerbben is 8 marad es nem vdlik
soha sem j-s6! Aki tehdt a szerb casa sz6t torok 1caseA)6\ szir-
maztatja, kettds hibdt kovet eL Ha 4n ezt nem bizonyftom be
aprdra, az^rt teszem, mert a bizonyitekok rak&s szdmra tali.1-
hatdk Miklosich ide vdgd 6rtekez4seiben '*' 4s mert a torok 8z6
csakugyan meg is van a szerb nyelvben, tigyhogy nem szuks^ges
hasonld esetekbdl kovetkeztetniink, bogy milyen alakot oltott
Yolna — ez a szd vdrakozdsuDknak teljesen megfelelve c-vel es «-szel
hangzik: cdsa! Ez a cdsa (hosszti (f-val), amelytdl semmif^le dt
nem vezet a tobbszor emlftett cdsa szdhoz, egy tdl fel4t jelent,
mig a caia mindig csak ,poh&r^ A cseszet, findzsdt a szerb vagy
a torok fildean vagy a n^met solja szdval jeloli, de a bolg&rban
a iasa poharat is cs4sz4t is jelent, az oroszban pedig a casay ille-
tdleg a beldle kepezett kicsinyftd caska csakis cseszet tesz — a
pohir ;ieve ott stakan.
Attdrek most mdr Miklosich dllitds&ra, amely, mint m&r
emlftettem, tulajdonk^pen semmi egyeb, mint egy mdr mdsoktdl
is kimondott 4s szldv embemek elegg4 kfnalkozd velem^ny.
M. megis egy 14p4ssel kozelebb vitte a k4rdest megolddsdhoz,
amennyiben t. i. m&r nem inddl ki a cseh alakbol, mint Leschka
4s Dankovszky, hanem az 68zlov4nb61 ; bogy a magyar cs^ze mik4p
lehetett 6szlov4n Jaia-bol, azt, igaz, nem mondja meg, m4g rd
sem mutat a bangtani nehezs4gekre, amelyekbe Utszdlag ez az
ossze^llitds iitkozik. Miklosich cikkecsk4je igy szol: »JaiaasL serb. —
csesCy csesze s. patera, Schale. Bum. cesk^, casks, cssks; klruss.
cejsa (Ungem) stammt aus dem Magy.« (Slav. Elem.) Ebbfil az
osszedllitdsbol torlend6 a Dankovszkybdl dtvett, de sehol ki nem
mutathato csese alak 4s a hibds oldh cssks. A teljess4g kedy44rt
ide iktatom m4g azokat az alakokat is, amelyeket M. sz6fejt6
szdt&raban taldlunk: »ca§a asl. nsl. b. s. poculum. 6. cise, p.
cza^za. czesnik mundschenk klr. r. caia,<^ Minthogy a szo belse-
j4ben dll6 dszlov. a-nak a magyarban d szokott megfelelni, *csdsa
4s a disszimilacid utdn *csdsza alakot kellene vdrnunk az 6szloy4n
casa-Yal szemben. A nem eg4szen konnyu foladat, amely el6tt
dlluDk, ez : ki kell mutatni, bogy m41y hangu *csd8za-h6l magas-
hangd cs^ze vdlhatott Szarvas, igaz, soha sem k4telkedett abban,
bogy idegenbdl kerdlt sz6 a m41y sorbol dtmehetett a magas
sorba (1. Nyr. 12:196., 22:98. 4s 101. l), de p41ddi nem voltak
* Miklosich Die turkischen Elemente in den aiidost' und osteuro'
p&isehen Sprachen Wien 1884. es k4t p6tlek hozz4 1888. es 1890.
CSl^BZS. II
el^g 6yato8aii megy&IasztYa, tigyhogy 4n az eg^sz kerd^s gondos
megvizsgdlasdra akartam ravenni, mikor az 6 tudt^val 6s bele-
egyezteevel a kovetkezd megjegyz^st tettem: >Szaryas az ellen-
kez6 v<oz^t, a m^lyhangd szdnak magashangtiyd vald fejl5d£s£t
kiilonosen idegen nyelvekbdl kerCLlt szdkban eleg gyakorinak tartja
(L Nyr. 22 : 98. L). Nagyon kf vdnatos volna, hogy ha bizonyitekait
egyszer nagyobb ^riekezesben osszefoglalva kozz^ tenne, mert a
taldlomra osBzedllitott p^lddk, amelyeket eddig kozolt, r^szben
nagyon konnyen megc&folhat<5k.« Nyr. 23 : 562. Szarvas nem vdlt-
hatta be fg^ret^t, hogy t& fog e k^rd^sre temi, m&s pedig tud-
tommal nem mert a kenyes k^rd^hez sz6hii, csak Melich tagadta
kereken az ilyen dtmenet lehetdseget: >arra nincsen peldank,
hogy egy-egy jovev^nyszd — minden kiilonosebb ok hijan —
atcsapjon az egyik hangrendb61 a mdsikba.^ Nyr. 24:375. Igaz,
hogy mindjdrt a Nyelvdr kovetkezo fiizeteben a rdt sz6t n^met
roth-hdl magyardzza, de hozzdteszi, hogy >a hangrenddtcsap^t^
b&r yannak re^ p^lddk (Nyr.Kal. 41.), megmagyardzni nem bfrjuk«
es tijabban a rot szavunkat karintiai n^met m^-bol veli meg-
fejthetdnek, 1. Deutsche Ortsnamen und Lehnworter 226. 1.
N^zziik mindenek el6tt, milyen el6felteteleket taldlunk a mi
nyelviinkben az ilyen hangfejl6d&re. Teny az, hogy a magyar
nyelvben gyakran m^ly- ^s magashangd sz6t6k, kiilonosen iget5k,
vagy teljesen ugyanabban vagy egymdshoz nagyon kozelall6 jelen-
t^sben vdltakoznak egymdssal: kavar-kever, ont-ont, lobog-lebeg,
karom-korom stb. Ehhez j&rulnak olyan pdrok, amelyekben a
koznyelv m^lyhangd alakjdval szemben a tdjszolasok magashangd
alakot is ismernek : hdhoHos-hobortds, dulakodds-diilekedes, kopusz-
Jcopesz. rohan-rohen, dagad-deged, zsugorod-zsiigordd- stb. Ezzel
szemben csak elvetve taldljuk a megforditott esetet is^ mint p. o.
lia Gromorben kohog, porkol, porzsol helyett azt mondjak, hogy
JcAhog, porkol, porzsol, A magyar nyelvben tehdt ketsegtelendl os
id6t61 fogva megvolt az a lehet6seg, hogy egy szo az egyik hang-
rendbdl dtcsapjon a mdsikba, m^g pedig, dgy Idtszik, els6 sorban
a m^ly hangrendb6l a magasba. Ez a regi hajlandosdg a sok
idegenbA kerult szd dital csak megerdsodhetett. Hiszen az idegen
szdban gyakran olyan hangzdk dllanak egymds mellett, amelyek
a magyarban nem szoktak osszeferni 6s mivel az illeszkedSs ket-
fele ir^nyban tort^nhetik, egy-egy ilyen idegen sz6b61 ket magyar
sz6 keletkezhetett, egy m^lyhangd es egy magashangd, igy lett
azldv celjadl'hdl csaldd es csel^y igy *glogynja'h6l* galagonya
6s (a nyelvjarisokban) gelegenye, hodon-hodon is valdszinuleg
dszloY. *hudlnl'h6\ magyardzando, nem "^biidiini-hSi. Ugyanaz az
eset forog fonn a vacsora-vecsernye szopArnAl is, ha vecsernye a
ntfnemu vecemja-hol keletkezett, ha ellenben, ami igaz, el nem
* dszlOY^n, illet61^ 6bolg4r y igen kor&n i-be ment ki (a mai bolgf&r
csak ezt ismeri), a magyarban is rendesen % felel meg neki, azert szabad a
magyarban *glaginya alakb61 kiindulnunk, amelyb61 a tenyleg kimutathat6
gala^nya lett. A szldv 8z6k a m. ny.-ben c. ^rtekez^emben a glogenja sajt6hiba.
12 18b6th oszkIb,
dontheM, a szint^n el6fordul6 koznemd vedemje-hdl lett, p^lda
volna arra, hogy a magyar nyelvben az^rt m^-m^ k^t eredetileg
egym&ssal szoros kapcsolatban &116 szdban a hangzok szinezete,
mert az alapul szoIg&16 idegen szdpdrban is kiiloDbozfik voltak a
hangzok. K^ts^gtelentU ilyen p^lda a r^gi szak&csnyelynek k^t
egyes videken m^g ma is 616 kifejez^e, a rdst meg a rbstol;
amaz a n^met Most fdn^ven, emez pedig a rosten ig^n alapul.
Szarvas teb&t nem j61 tette, mikor ezt a szdpdrt is azok koz^
sorolta, amelyek v^lem^nye szerint a m^lybangd sz6knak magas
hangdakkd yal6 vdltozdsat alkalmasak bizonyitani. Lehets^ges
y^gre, bogy az ilyen k^t 8z6 m&s-mds nyelvbdl kerillt bozzdnk,
mint a torok eredetu ddi meg a borydt-szerb delija-h6\ lett dcdia.
De akdrmilyen is legyen az ilyen sz6p4mak eredete, ba egyszer
megbonosodtak nyelviinkben, a r^g id6t61 meglevd basonld esetek
8zdm£t gyarapftott&k es igy ezekkel egyiitt kozrem(ikodbettek
dj alakok fejleszt^iere. Hogy l^lektanilag mik^p kell egy sz6nak
az eddig fejtegetett tSnyek hatdsa alatt a mfeik bangrendbe vald
&tlep^s6t elk^pzelniink, az egyel6re m^sodrendd k£rd6s, a cs^see szd
magyardzatdra sokkal fontosabb a puszta t^ny megdllapftdsa, bogy
ilyen fejl5d6s nyehiinkben csakugyan kimutatbat6. Att^rek teb^t
egy magasbangti sz6 tdrgyalas&ra, amelyr61 kets^gtelendl kimutat-
bat<5, bogy eredetileg m^lybangtinak kellett lennie, m^g pedig oly
szdra, amely ugyancsak szl&v eredetd, mint maga a cs^ze is.
A piszket, egrest egyebek kozt koszm^U-n^k is bf jdk, egyes
belyeken, p. o. Zempl^nben — valoszfndleg ^pen a piszke bat&sa
alatt — p'yszm&^'Titk is. R6gi sz6tdraink csak a kosem^te alakot
ismerik, a Zempl6nben szuletett Q-vadanyi is kossm^^-nek mondja :
»Lddas k^a is volt, csirkSk koszindt^-Yelj egy pdr bizlalt rece
f6tt fekete 16yel.< Sebol sem taldini m^lyhangd *koszmdia alakot,
pedig kets^gtelen, bogy a szdnak eleinte igy kellett bangzania,
^ az is, bogy szUv eredetd. E16szor is meglep6 a szldv elneve-
z6sekkel vald taldlkozds. Miklosicb a magyar nyelv szldv elemeirdl
frt ^rtekez6s6ben a kovetkezfi adatokat bozza fol: ^Jcosmaika
Baubbeere 6ecb. ; eragrostis Flora croat.; kosmaca, kosmato groz-
djice Stacbelbeere nsl. ; kosmatek jede raube Beere pol.< es ezeket
az adatokat konnyd m^g kieg^szfteni, de 6n m^g csak azt akarom
bozzAtenni, bogy Majewski a lengyel novenytani ^s dllattani elneve-
z^eki*61 frt nagy munkdjdban a (tobbesszdmd) lengyel kosmatki
8z6t ^pen a Bibes grossularia, illetdleg Bibes uva crispa jelen-
tes^ben mutatja ki es bogy Pfubl lauzici szot&rdban (Wendisches
Worterbuch) a kosmatka 8z6t >Ilaucbbeere«-vel, a kosmacka sz6t
pedig » Stacbelbeere* -vel fordftja. De m6g enn^l is nyomdsabb a
szdnak egeszen ^t1dtsz6 sz^maz4sa. A bajat a szldv nyeWekben
kosa-nsik bijdk, a bajszdl neve ellenben az dszlovSnben kosmv^
a bolgdrban kosvm (tobb. kosmi) — v6. szlov^n kosem (gen. kosma)
die Flocke, i. prediva ein Bund Flacbs, cseb kosma das Haar-
ringel, die Zotte, lengyel kosm Haar, WoUzotte, Haarbuscbel — ;
ebbdl a kosmii'h6\ kepz6dott minden szlav nyelvben ismeretes
CStiSZE. 13
iosmatu n6n. kosmaia ^Bzfiros' mellSkn^y. Ez a kosmata kifejez&i,
amelybA a szUlv kosmatka egyszerd kicsinyitiS, a piszke nevSiU
pomp&san illik, a magyar k6szm4te pedig szakasztott inAsa, mihelyt
csak foltessztik, hogy idegen mSlyhangd szo a magyarban magas-
hangtiv& y&lhatik. Ehhez a nfinemd kosmaia-hoz ndnemii ffinevet
tehettek vagy gondolhattak eredetileg p. o. a jagoda ybogyd* szdt,
emellett szdl az, bogy tobb szUv nyelvben ^pen n6nemCL kicsi-
nyft6t tal41tunk (kosmatka); de a Miklosicht61 idezett szlov^n
losmato grozdjice ,Stachelbeere*, amely a szinten baszndlt kasmato
grozdje kicsinyftdje 6s 8z6r61 szdra 8z6ros 8z6l6csk6t jelent, arra
matat, hogy a magyar 8z6 a koznemd kotfrnato-hol is keletkezbetett.
Egy kicsit hosszabban id6ztem a koszm&e 8z5d^1, mivel nem
akartam abba a hib^ba esni, amelybe Szarvas esett, aki p^ld&t
p^ld&ra halinoz, de egyetlen egy esetben sem mutatja ki, hogy az
idegen sz6 t^Dyleg tisztdn m^lyhangti volt ^s hogy a magyar magas-
haBgd alak csakis a md^sik hangrendbe vald dtcsapds dltal kelet-
kezhetett En Dem akarok itt Szarvas p^lddinak bfrdlatdba bocs^t-
kozni, — kett6r61, a hodon-boddn & a rdst-rostol-rdl dgy is volt
m^r 8z6 — csak kettdt ragadok ki koziilok, amelyek most m&r
azon a biztos alapon, amelyet vetettunk, tobb stilyt nyernek.
Szarvas ket izben is hivatkozik a zomok-zomok alakparra, amelyrdl
m&r a Nyelvdjft^rdl 1875-beD irt ^rtekez4s^ben behatdbbaD sz61t^
^gy hogy ez a p^lddja valamennyi kozdl messze kimagaslik, mert
maga r^zletesen fejtegette, mikdp kepzeli keletkezeset. Minden-
esetre folotte ^rdekes, hogy az, amit ma csakis zdmok-nek mon-
dnnk — mert ki tud m6g a nyelveszen kfvdl a zomok utolsd gydr
maradvdnyairol ? — az r^gebben mindig zomok volt, dgy annyira*
hogy 1767 eldtt ki sem mutathatjuk a zomok alakot. Igy hdt
mag&ban v^ve elegg^ biztosnak Idtszik, hogy zomok a regibb alak,
zomok pedig ar^nylag k6s6n bel61e keletkezett dj alak. Az is igen
valdszfnd, hogy a zomok szldv sz5 ds hogy eredetileg csakis kigyd-
tA6t jelentett, de amilyen szellemesen fejtegette Szarvas a jelent^s-
fejl6dest (zomok-kigyd = kurta-kfgyd : zomok = kurta), olyan gyarl6
annak bebizoDyftdsa, hogy a sz6 szl&v eredetd. M^gis annyi a
zomok, illet61eg zomak (1. a NySz.-ban mindakettfit) szoval ossze-
csengfi kfgydnevet taldlunk a szl&v nyelvekben, hogy alig ketel-
kedhetunk szldv voltdban, de a r^szletes bizonyitds, ha valoban
tudom^nyos akar lenni, egy egesz sor kerddsnek a szell6zteteset
kivdnja ds az^rt itt nem vdgezhet6. En ebbe a bonyoldlt bizo-
nyftdsba e helyen anndl kevdsb^ bocsdtkozom, mert azt alig fogja
valaki tagadhatni, hogy a magashangd zomok csak k^sdbb kelet*
kezett a m^lyhangd zomok alakbdl ^s hogy ezt a kozhaszndlatbdl
teljesen kiszorftotta. Ez pedig m£g akkor is igen nyomds t^ny
maradna, ha taldn valakinek sikerdlne kimutatni, hogy a szd
nem szUlv eredetd^ hiszen a csdsza-csdsze-Ule vdltozds lehetds^g^t
tagadni nem lehet, mihelyt hasonlo v<ozdst a magyar nyelv tor-
t^net^ben, m^g pedig a legeslegdjabb iddkig kimutathatunL Ha
mSgis szoros kulonbsdget tettek eddig eredeti 6s idegenbfil szdr-
14 Xbb6th oazKlR.
mazott sz6k kozott, akkor ennek csak annyi jogosults&ga volt ^
van, hogy az olyan szopdrok, mint kavar-kever, Idbog-lebeg^ finn-
ngor eredetdek ^s nem keletkeztek a magyar nyelv kiilon 41et4ben,
ha azonban egy szd, akdr dsregi, akdr idegen eredettL, k^s6bb
^tcsapott az egyik hangz6sorb6I a mdsikba, akkor eredete teljesen
kozonyos lehet rdnk n^zve, ^rezni a beszeld tigy sem ^rezte m&r,
eredeti-e a szd, vagy idegen, a meghonosodott idegen sz6 a nyelv-
^rz^kre n^zve csak olyan magyar, mint akdrmilyen, az osszes
finn-ugor nyelveken v6gigvondl6 8z6.
Szarvasnak egy m4sik p^lddja, amely minden tekintetben
helyt &1I, a iompa szavunk tompe vdltozata. Az dszlov^n iQpUf t^paf
(qpo-neik a magyar tompa a szabdlyos megfeleWje (vo. gr^bu-a-o >
goromba, SQ/Sedu > szomsz^d, sQbota > szombat, d(iga > donga,
krqju^lcorong, dbrq^i^abroncs stb.), a r^gi forrdsokban rakds-
szdmra taldljuk hoi a tompa sz6t magdt, hoi sz^mazSkait: torn-
pasdg, tompity tompul stb. A sok o-s adattal szemben a NySz.
egyetlen egy tompe alakot idez 1789-b6l, a Tdjszotdr tand-
sdga szerint is csak hellyel-kozzel ismeretes, de jellemz6, hogy
nem egeszen szCLk teriileten jdrja, hanem itt is, ott is folbukkan :
Paldcsdg, Aradmegye, Szolnok-Doboka stb. Ha a hoszm^te 8z6t
a bizonyitekok 41ere tettem, mert melyhangd alakja egy<aldban
ki sem mutathato, ha a zomok azert erdekes, mert a regebben
egyeddl haszn< zomok alakot teljesen kiszorftotta a koznyelvbdl,
a tompe alak az^rt folotte becses, mert senki sem k^telkedhetik
benne, hogy oszlov^n t^pa-tOfpo-TLzk a magyarban eleinte csakis
tompa felelhetett meg ^s hogy a tompe alak mdsk^p nem magyar&z-
hatd, mint a mely hangrendb61 a magas hangrendbe val6 dtcsapds
^Ital, amely, dgy Idtszik, \6 k^6n 4s csak imitt-amott ment vegbe.
Nem vizsgalom Szarvas tobbi p^lddit, csak meg a colop-colop
pdrra hivom fol szaktdrsaim figyelm^t, amely rendkivul Erdekes
volna, ha valoban kimutathatd volna, hogy colop 6s colop egyar&nt
az dszloven stliipu sz<5b61 szdrmazik; dj p^lddt sem hozok fol,
ellenben sietek egy ellenvetest megel6zni, amelyet a szldv nyelv^szek
a cs^sze szordl adott magyardzatom ellen folhozhatndnaL
A szlavistdban term^szetesen onk^nt az a k^rd^s tdmad,
hdtha az e hang az eredetileg mindig jes c 6s i kozt mdr abban a
szldv nyelvben kifejlodott, amelyb61 a magyar szo kerult. Els6 sorban
a cseh cise, regebben cieSSj kindlkozik kiindul6 pontdl, amelybdl
konnyd volna a magyar cs^sze sz6t hangtanilag kimagyar^ni.
Miklosich el(3dei, Leschka 6s Dankovszky, val<5ban onnan indultak
ki. Leschka az 1825-ben megjelent Elenchusban azt mondja:
*Ts^szey die Schale, Tasse, phiala, scyphus, est vox slavica cjsCf
olim cesa, boh. cjse, illyr. polon. et russ. csassa; Ts^sz^tske,
cjsecka.** Dankovszky, aki a magyar szot, mint mdr emUtettem,
mindak^t fzben s-sel irja sz helyett, hogy igy is kozelebb hozza
a szldv sz6hoz, egyenesen csakis a cseh szot dUitja a magyar 8z6val
* A j jel a mai C-i^ azaz hossz^ <-t, jelentette r^ebben.
CStSZE. 1 5
szembe: *Ts^e (tsise boh.) scyphus die Schale, Tasse* ^s ^Ts^se
(U^se boh.) scyphus die Schale. « 1. Magyaricae linguae lex. crit.
etym. 1833. 907. & 941. 1. Tehdt magyar f^^^e^cseh tsese
(D. a cseh szdt is magyar helyesirdssal frja, a m&sodik helyen
pedig az tijabb cseh ci§e alak h. ts^se-t, azaz cese-i tesz s ez a
r^gi cseh kiejt^hez csakugyan el^g kozel dll), a dolog olyan egy-
szerfiuek Utszik ^s az ember azt v^lhetn^, hogy csak Miklosich
bonyolftotta ossze, mikor a magyar cs^sze 8z6t az dszlovcn ca§arh6l
szdrmaztatja. Hangtanilag k^tsegteleniil sokkal nehezebb a magyar
sz6t az 6szloy^u casa-bol magyardzni, mint a regi cseh ciesi-hSl^
de a tobbi tekintetbe jovd mozzanat, a foldrajzi es muvelddestort^-
neti, hatdrozottan kiz&rja azt a lehetdseget, hogy a szot a csehbfil
8z4rmaztassuk. A magyar nyelvbe ker(ilt szldv sz6k nagyobb resze
legegyszerCibben tigy magyardzhat6, ha abbol az alakbol inddlunk
ki, amelyet az tigynevezett 6szloven nyelvben taldlunk, ez az
>6szloven< nyelv pedig, abban egyetertenek mai nap valamennyien,
akiknek az ilyen kerd^sekben hozz&sz61ani yal6juk van, bolg&r
nyelYJ^rds. Ha teh^t a magyar cs^sze 8z6 els6 tagjdban mutatkozd
^ magyardzatdt mdr a szldvban kerestiik, az e hang fejl6des6t
a bolgdr nyelvben kellene kimutatnunk. Ez ldtsz61ag nem is okoz
uagy neh^zseget. Duvernois bolgdr szdtdrdban a tobbes cast vdlta-
kozik cesi'vel, a kicsinyftd hoi caikay hoi ceska alakban tiinik
fol. De nem szabad ezeknek az 6-s alakoknak, amelyek nem kovet-
hetdk vissza a legr^gibb id6kbe ^s ma is csak bizonyos teriileten
jdrjdk, tdls^gos fontossdgot tulajdonftani, hiszen ahol azt mondjdk,
bogy ceSi-ceska, ott cdjad h. celjed-et is mondanak, vagy ha valaki
azon taldlna fonnakadni, hogy itt a ja hangsdlytalan, h&t ott van
Cankofnid a j^li jdsli helyett, pedig a szldvok, akikt61 a magyarok
a csaldd &8 a jdszol sz6t kapt^k, a celjadi 6s jasli szavakat bizo-
nyosan tiszta o-val ejtett6k. M6g azzal a mindenkepen meresz
foltev^ssel sem boldogulndnk, hogy az a csak olyan esetekben,
mint caia^ hajlott volna e te\6, j utdn azonban tiszta a-nak maradt
volna, mint p. o. a mai suhoi nyelvj&rdsban (cdsa, de jasli 1. Oblak
Ma>cedoni8che Studien 28.), mert nem tekintve azt, hogy nem
szabad minden ma hellyel-kozzel folI6p6 hangtani tiibem^nyt
egyszerfien a legr^gibb iddkbe visszavezetni, tobb mint k^ts^ges,
vajjon az olyan e-s alakokbdl, ha keszs^gesen megengedjtik is,
hogy e-jUk regebben taldn m6g hosszd volt, megfejthet<5-e a magyar
sz6 alakja. En legaldbb nem ismerek egyetlen egy esetet sem,
amelyben hosszd ^ utdn a sz6 v6g6n meg nem maradt volna az -a,
akdr -a, akdr -o allt a szldv sz6 veg^n : ^deia-d^zsa, mezga-mezgaj
rSporr^pay nima v. nemo-n^ma, seno-szdnaj testo-teszta, Hiszen
a magyar nyelvben a hangoknak ez az egymdsutdnja kiilonben
sem szokatlan : 6^A:a, h6na, ceda, cseza, v^ka^ vezna, Sz6val a mai
bolg^ nyelvben mutatkozd e-s alakok semmi tdmasztd pontot nem
nydjtanak arra, hogy a magyar cs^sze sz6 ^-jet mdr szldv eredetd-
nek tartsuk, az nem magyar Azhat6 mdsbol, mint r^gibb *csdsza
alakbdl, amely maga az 6szlov6n cam hCL mds4b61, *csdsa'h6l lett.
16 AsB&m oszkIr. cs^szs.
Es yaldban, ez a *c8dsa mintha m^g r&nk maradt volna!
Szamota gydjtem^ny^ben, amelyet a tudom&nyos akad^mia most
k^sziil kiadni, egyebek kozt 1490-b61 a kovetkezd foljegyzest tal^-
juk: Duos paruos ciffos chasa dictos. Ciffus term^zetesen annyi,
mint scyphus, amivel egyebek kozt Moln^ Albert is fordftja a
magyar csesze szot, a chasa pedig alig olvasbatd mdsk^p, mint
o^tf^a-nak — cA a c5-nek rendes jele 6s s csak nagy elvitve
jeloli az sz hangot, rendesen s illet61eg ^^-nek olvasandd. Behat6bb
t^rgyalilst csak az a foltev^sem ^rdemel, bogy a sz6 hosszd d-val
olvasandd ^ nem rovid a-vaL Ha a chasa foljegyz6sben valdban
a cs^ze szonak r^gibb alakj&t szabad Idtnunk, ami term6-
szetesen ^penseggel nines kizdrva, akkor csakis hosszii d-val olvas-
hatjuk, mert csak ennek felel meg a magas hangrendben i. Bovid
a-val, tehdt c^o^a-nak csak az olvashatn^ a szot, aki azt tenn6
fol, bogy a csesze szo akkor mdr orsz&gszerte magashangii volt,
de bogy e mellett pi. valahol a horvdt-szerb nyelvteriilet kozel^
ben tijra folvett^k volna a sz6t, most m&r csasa alakban, s bogy
ennek semmi mds nyoma nem maradt volna, mint ez az egy cHoml
foljegyzes. Ez a foltev^s bizony kicsit er61tetett volna, csak olyan
erdltetett, mintha valaki azt mondana, bogy a chasa igenis csdsa-
nak olvasanddy de nines semmi koze a csfyze szdboz, hanem a
nyugati nyelvhatdron a szlov^n nyelvbdl, amelyben a cdia 8z6
szinten hosszd a-val hangzik, dtvett es v61etlen(il csak egy okirat-
ban meg6rzott szo. Teny az, bogy az enditett 1490-b61 sz^rmaz6
chasa foljegyz^sn^l regibb adatot Szamotdndl nem tal^onk a
cs&sze szora. mert az 1201 -ben szem^lyn^vdl haszndlt cese bizo-
nydra nem ide tartozik, mdsr^szt igaz az is, bogy nemsok&ra r&
gyors egymdsut^nban kovetkeznek a mai alakot foltiintetd adatok,
mert a cheze, amelyet 1498, 1512, 1617, 1522, 1524-ben kelt
okiratokbol id^z Szamota, bizonyosan c^^^^nek olvasand6, ellen-
ben az 1528-ban leirt chese lebet eg^szen jol ak&r cs^se is, biszen
az 8 csak ritkdn az ^^-nek a jele 6s a kiejtes mi6rt nem inga-
dozbatott volna m6g hosszabb ideig cs^e 6s a disszimildlt csesze
kozt, mikor a r6gibb cseresnye alakon m6g ma sem gydzedelmes-
kedett vegk6p az tijabb cseresznye. Mindenesetre a legegyszerdbb,
legkozelebb ^16 magyarazat az, amely a chasa foljegyz6sben a
cs(!sze szo regibb alakjdt Idtja, amely igaz akkor, 1490-ben, mir
csak elvetve lebetett baszn&latban, mert nemsokdra r4 foltiinik a
mai alak. Abban, bogy a m^lybangd alak a XY. szdza v6g6ig
megmaradt volna, nines semmi meglep6, biszen a zomoh'\}6\ lett
zomok csak 1767 6ta mutatbatd ki!
De bdrmikep olvassuk 6s magyardzzuk a chasa szdt, legfol-
jebb folt'ev6sem igazoUsddl szolgdl, bogy a cs&ze szavunk 6szlov6n
caia-hdl *csdsat *c$dsza alakokon keresztftl lett, de annyira nem
tartom okvetetlendl sziiksegesnek, bogy eldbb is fgy magyariztam
a csesze sz6t, mdr akkor is, mikor m6g sejtelmem sem volt errtfl
a chasa alakrdl (1. Arch, f. Slav Phil 22:483).
Asb6th OszkXs.
J0A1IH0TIC8 GT^ROT. HIBjLs Kl^KEYEK. 17
hibAs n^pnevek.
Nem egyszer hib&ztattam az olyan jelz6k haszn&latdt mint :
hdland kirdlyn^, partugdU kormdny stb. (e h : hollandi v. hollan-
diai, portugdli v. portugdliai stb.). Megrottam ez &ljelz6ket m&r
1890-ben A vegtelen k^rd^s c. ertekez&emben (Nyr. 20 : 147.)
Es mintbogy ma is tal&Ikozom veltik, nem regen ismeteltem a
megrovdst (Nyr. 30 : 464. Hib^ jelz6k).
Nem taglaltam a k^rdest, hanem mint magdtdl ^rtbet6
mozzanatra egyszer fien felbittam t& a figyelmet. A legdjabb
napokigf nem is akadt v^ddje az effi§le jelzesnek. Most azonban
Y^delm^re kelt Akka (Nyr. 30:579. »Hibdztatott melleknevek*
c cikkben). Csak a hahylon kircUy-Tol jegyzi meg, bogy maga is
rossznak tartja. Mintbogy cikke elejen csak ennyit ad bozzd:
>majd kisiil, bogy miert«, v^rnunk kell egy pAr percig. Minden-
esetre kiilonosnek tetszik, bogy ba belyes — Akka szerint —
a hoUand kirdlyn^, mi^rt belytelen, ugyancsak szeiinte, a babylon
kirdly.
Ezt mondja (2. bekezdes): >Ha megengedi (mdrmint en),
bogy a norveg kirdly kifogastalan, akkor engedje meg, — legaldbb
a kis-kdnsdgiaknak, — bogy epen olyan kifogastalan a portugdl
kormdny, JwUand kirdlyne, japan csdszdr stb. is. Mi^rt? Hat csak
az^rt, mert a hoUun/l, portugdl etc. epen olyan melleknev, ille-
tdleg nepet jelentfi szd. mint a norveg a
Felelet: Hogy norveg kirdly kifogdstalan, azt nem sziikseg
>megengednem« ; mert magdtol is belyes. Azt mdr megengedem,
hogy Kis-Kdnsdgban is akadnak emberek, akik osszetevesztik a
nyelvtani alakokat ; de nem biszem, bogy a kiskdnsagiak, altaldn-
y^ve, annyira osszezavamdk, mint a tisztelt cikkiro.
Norveg (norvegiai) epen olyan roviditett alak, mint sved
(8v6dor8zdgt), ddn (ddniai), helga (belgiiimi), helve't (lielvetiai),
szerb (szerbiai v. szerborszdgi), bolgdr (bolgdrorszdgi v. bidgdriai)
stb. Mindezek n^pet jelent6 nevek. Amikor jelz6k, magdtol
ertbetdleg, mell^knevekiil szerepelnek; pi. norveg polgdr, sv6d
intdzm^nyek, belga alkotmdny stb. EUenben : Hollayid, Portugal,
Japdn, Svdjc stb. kizdrolag orszag-jelentO Mnevek ^s
csak dgy vdlbatnak nepet jelentd melleknevekke, ba mellekn^v-
k^pz6 jarul bozzajuk: hollayidi, portugdli, japdni^ svdjci stb. —
Min6 nyelvtorveny, vagy nyelvszokds alapjan teszi A. egyazon
rovatba ez annyira kiilonbozo alakokat?
Folytatolag mondja: >Mindegyik baszndlatos azutan fon^v-
k6nt is, igy (sic!): hollandok, portwjdlok, norvegek,<^ — At. cikk-
ir6 megint idecsatolja a kifogdstalan norveg szot, mintba e kizd-
rdlag n6pet jelento n6vnek a belyes volta megszuntetne a mdsik
kcttdnek a belytelenseg6t. Norveg-ok tobbesben csak is fgy belyes.
De hoUand'Ok — Akkdnak kepzelt hoUandus-ai'^ — Hollandnak
♦ Hollandua : ez gyakran olva8hat6. J» Gy,
MJLOTAB mrSLYdB. ZZZI. 2
18 J0AKN0VIC8 0Y6BGY.
(Hollandidnak) tobbes^t jeloln^; portugcU-ok szintiigy azt hogy:
Porttigdlidk ; ha az ilyen tobbes szdm szokatlan nem volna. Igy
legalabb volna ^rtelme ennek a ket n^vnek ; de tigy magyar&zya,
hogy hollandiai, portugdliai lakosok stb. ez a tobbes ipolj k^p-
telens^g, mint p^ld. svdjcok^ tlgy ^rtelmezve, hogy: svdjciak.
Ezen a hib4s alapon tovdbb haladva, a kovetkez6 — mond-
hatn&m : f olf edezes sz&mban jdrd — kovetkeztet^sre jut a cikkfrd :
T^Hollandi^ portugdli (azt mondja) mer6ben rossz, rosszabb mint
rendori hirek, Epen olyan, mintha azt mondanok - nemeti csdszdr,
spanyoli inkvizidOy magyari orszdggyill^.^ Ezen a v^g86 kovet-
keztetes^n epen nem csoddlkozom. Aki a szdban l^v6 orszdgneveket
>8ine mora« n^pet jelent6 szdknak kialtja ki, az megengedheti
magdnak azt is, hogy kifogastalan n^pneveket rosszaknak hirdessen,
6s allitdsa megokoUsdra olyan furcsa (i-kepzds) mellekneveket
soroljon fel elrettentd p61dAkul, mint: nemeti csdszdr, spanyoli
inkvizicid, magyari orszdggyiiles] — mintha n^met^ spanyd,
magyar egy osztdlyba eshetnek a Holland, Portiigdl, Japdn orszdg-
nevekkel !
De mi^rt kifogasoija Akka mindamellett is a bahylon
kirdlyt? Az6rt, mert ». . . egyiptomi dlmoskonyvrol s egyiptomi
soMsegrol beszeliink, de Babylon kirdlyrdl, arrol sohasem.« — H&t
Babylonnak nines tortenete? babyloni dolgokro] se nem beszeliink,
se nem frunk? A. szerint tehdt nem az^rt >keptelens6g a babylon
kirdly^, mert i k6pz6 nelkiil orszdgnev a Babylon (holott jelz6iil
kellene dllnia), hanem az^rt keptelenseg, mert »sohasem beszeliink
r61a.« E tekintetben is csalatkozik a t. cikkfrd ; mert ezt a kife-
jez^st nem otletesen irtam oda, hanem rdakadtam egy napilapban.
Ez^rt csatoltam a tobbihez. Van tehdt olyan ember, aki besz^l
rdla; amiert is ebb61 az okbol Akkdnak kdr volt kitagadnia a
babylon (kirdlyne)-fele — szerintem is, de mds okbol, hibas —
nepnevet, Hisz' m^ltd tarsa 6 a holland (kir&lyn6), portugdl (kor-
mdny)-fele korcs jelz6knek, es mint ilyen nagyon is kozejiik vald
Az elsoroltam peldakbol kitdnik, hogy a magyarban szdmos
orszdg- ^8 n^pnevnek, es szinttigy nem egy helyn^vnek is tobbfele
alakja divik, az idegen kdtf6k kiilonboz6 mivolta szerint: Holland
V, (latinosan) Hollandia ; Svdjc v. Helvecia ; Irland v, Irorszdg ;
Portugdl V. Porttigdlia; E'szasz v. Alzdcia. Mellekn^vi alakjuk:
hollandi v. hollandiai; irlandi v. irorszdgi v. ir: portxtgdli y.
portugdliai; elszaszi v. alzdciai. — Nemelyikiik csak egy alakban
haszn;ilatos : Or'onland, Izland; Br^ma, Hamburg, Straszburg.
Van olyan vdltozat is mint: Vittenberg y. Vittenberga; Hei-
delberg y. H-berga stb. E r^szben tehdt meglehetdsen szabad a
mozgd^. De mdsfeldl teljes ^ps^geben fennall az a szabdly, mely
szerint az ilyen fdnevnek megfelel(5 melleknev — a royidftett
formakat ide nem ertve (ddn, sved, norveg, belga, maceddn stb.)
kiilon kepz6t yesz fol ; meg pedig, mint Idttuk, i k6pz6t.
Aki e kiilonbozd alakuldsokkal egyiittjdro jelent^s-vdltozd-
sokat figyelembe nem veszi, az konnyen elhibdzza a jelz6k helyes
hibIs n£pneyek. 19
alkalmaz&sdt. Abbdl, bogy ez orsz^gneveknek : DdniUj Sv^cia,
Norv^gia e n^pnevek felelnek meg: ddn, svM^ norveg: kordnt-
sem kovetkezik, bogy Hollandia rev^n is alaktilbat hoUand — es
Portugdlia r^y^n portugal nepn^v.*
A bib&s jelz6k koz6 soroztam ezt is: dridsi aJcaddly, hiiz-
dd^m, fela/lat — azzal a megokoldssal : bogy az olyan fdnevek
mint 6rid8, rengeteg, tenger stb. jelzdkiil szerepelnek basonlftd
kifejez^sekben. Tebdt : drids feladat^ t. i. akkora mint az drids (nem
dridsi); rengeteg katonasdg; tenger 6a; (nem rengetegi,.,^ tengeri,..).
Akka ezt mondja rola: * drids feladat, dridsi munka. Ha
Ss. D. forog szdban, akkor szdlbatunk drids feladatrdl ; de P. O.-
nak dridsi munkdja van. Mds az drids, m&s az dridsi.^ (Sz. D.
t. i nagy-magas ember volt; P. G. kis ember). — A cikkfr6
eszerint nem a jelzett fogalom min6s^g^hez, hanem az illetfi egy^n
termetebez szabja a jelz6t. Ezzel bibds alapra dllitja magyard-
zat&t; mert itt egyediil es kizdrdlag a micnka, a feladat vagy
vdllcUkoeds m^rt6ker61 van a szo ; tigy bogy a jelz6nek csupdncsak
erre szabad vonatkoznia, nem pedig valakinek akdr szellemi, ak&r
testi nagysdgara. Orids tobhs4g ; torpe kisebbsdg. Vajjon ki kutatja
e szavak ballatdra a tobbs^g vagy a kisebbs^g tagjainak a ter-
met^t? — HeraklesZy ba babhiivelyez^ssel foglalkoznek, torpe
munkdt v^gezne; a gyenge ember viszont, ha roppant sdlyokat
iparkodik emeini, drids Jeladatot vdllal el.
>M^ az dridsi,* En is ugyanezt mondom. Ez a tiszta mel-
I^kn^v is jelzi ugyan az illetd f6nevet : de jelz6se az illet<5 egy^n-
nek tulajdonsdgaira vonatkozik; pi. a romai gladidtorok barca,
a stilyos fegyverek forgatdsa dridsi foglalkozdsnak nevezhetd (t. i.
dridsnak void fogL) — Gdlidt dridsi g'ggel tekintett a kis Davidra,
mikor ez szembeszallott vele. — Ebben az irdnyban baladva
eligazodbatunk a fennforgo k^rd^sben; de a cikkiro adta tr^fds
jelz^ssel nem boldogulunk. A bdmor a nyelv6szetben is hely^n
lehet; de csak dgy, ba a nyelv termeszet^vel 6s torvenyeivel nem
ellenkezik. Joannovics Gy6roy.
* A szerk. jef^zet szerint azonban alakdlhat igen is. Ezt mondja :
>Apor^iij7<£/,jap(in8tb. dgy y41ikxno8t nepnewe es mell^kn^vve, mint regeb-
ben a francia s a azittya a Francia es Szittya (Scythia) orsz&gnevek-
b51.« — £z a t^tel, hab4r egeszen m&s a kiinda]6 pontja, a cikkli*6 malm4ra
hajtja a vizet. De valamivel al4bb igy 8z61 a jegyzet : > Azonban nem szabad
elfelednunk, hogy Portugal^ HoUand^ Japdn tkp. orsz^gnevek. nem nepnevek.€
— ££ a kijelentes az 6n 4111tasomat erdslti meg, amely ketsegtelen nyelv-
t^yeken alapszik. £ nyelvl^nyekre hivatkozva. oda akarok hatni, hogy ^por-
tugdly japdn stb. ne v41j^k nepnevve es mellekn4vve« ; mert nines r& alapos
ok ; hacsak azt nem tekintjdk alapos oknak, hogy az e foimAkat (h i b 4 s a n)
haiiCTi&16knak *portugdlf hdland, burgund^^ — mint a szerkeszt^ mondja —
>n^pn6vnek 14tBzhatott, mint Szerbia. Bulgaria^ Romania mellett szerh,
bclgdr^ romdn ; a japdn pedig hangzAsdn&l fogva emlekeztetett a romdn,
germdn, litvdn n^pnevekre.« — Ez a szabatos magyar^zat szembetun6ve teszi
az illet^ t^yed^set; ez a tevedes pedig nem lehet jogcim a sz6ban forg6
es hozz&jok haBonl6 nevek helytelen haszn^latdra. J. Gy,
20 pmiiOXEKos.
PETITIO A MAGYAR INTELLIGENTIAHOZ.
Minthogy ^ppen most van a petition&Usok saisonja, oppor-
tunusnak tartom, hogy en is petitidval j&ruljak nem ugyan a
judicatura legfelsd foruma, a curia el^, hanem a nagy plenunif
az intelligens publicum, in specie pedig az auctorok 8 a gens de
lettres ele. Az iigy ugyanis nem privat dolog, hanem par excel-
lence affaire publique, mert a nemzet culturalis dispositidkkal
bird kategoridit illeti, kiket, bdr ephemer jelent6s6gfi, de m^gis
yeszedelmes tendentidk t&madnak meg existentidjukban s positi6-
jukat illusoriussa teszik. Ha culturalis baladdsunk evolutidjdt
szemleljuk, lehetetlen nem melancholiaval constatdlnunk, hogy
sem extensive, sem intensive nem felel meg azoknak a praeten-
sidknak, melyeket az »eur6pai cultumep« sublimis elnevez^
involvdl.
Mdr Mdty^ kirdlyunk excellens humanistdja, a bonmot-k
6b anekdotdk szellemes gyfijtdje, G-aleotti, tigy Idtszik nem minden
malitia nelkiil veti oda ezt az aphoristicus megjegyz^st: >Hungari
sive nobiles, sive rustici sint, eadem fere verborum conditioDe
utuntur, et sine uUa varietate loquuntur; eadem enim pronun-
ciatio, eadem vocabula; similis accentus ubique sunt.« Melton
feltdnhetett neki, a cinquecento fejedelmi cercle-jeihez &s a szellemi
aristokratia haute-creme-jehez szokott causeurnek az a csek^ly
differentia (vide: »sine ulla varietate!!*), mely ndlunk m6g a
nagy kirdly decenniumdban is az exclusiv aristokratia, a muni-
cipiumok bourgeoisie-ja s a mob kozt volt. Galeotti sokkal vers^-
tabb volt a courtoisie formdiban, semhogy observatiojdt direct &
sans g§ne kimondta volna s ezert csak a nyelvre reflect&It,
de implicite bele^rtette politicai, socialis, culturalis existenti&nk
minden kategoridjdt is.
Ha ma I^thatnok koriinkben Galeotti redivivust, ha ma
figyelhetn^ meg privat ^s publicus ^letiink phasisait, alig hinnem,
hogy frappans judiciumd,val es subtilis esprit-jevel mi^i mond-
hatna, mint akkor. Mert mit Idtunk? Mindeniinnen t&madnak
olyan aspiratiok, mindeniitt publicdlddnak olyan tendentidk^
melyek az europai civilisatio intensiv propaganddjdnak dtj&t
dlljdk. De ne generalisaljunk, hogy valaki praejudiciosit&ssal ne
v&doljon; maradjunk meg csak Galeotti aper^uj^n^l, n^zziik
csak a nyelvet, akdr a litteraturdban, akdr a conversatidban.
Van-e ma, a huszadik szdzadban, a tizenkilencedik szdzadnak
revelatiokkal impregndlt fin de sifecle-je utdn, van-e differentia
a rusticus parasztnak s a metropolis gentlemanjenek dialectusa
kozt? Nines, vagy maximum csak minimalis nuunce. A civilisatio
pionneerjeit, a modern cultura hordozoit, a nyugati nyelvek
szavait ^s phrasisait bornirt es chauvinista soi-disant hazafiak
brusqueirozzdk, perhorrescdljdk ; persequdljAk mindeniitt; revuek-
PETinO A MAOTAB IlfTBLLIOENTllHOZ. 31
ben agitdlnak elleniik; actidt initi<ak kipusztf t&sukra ; diction-
Qairet compilaltak irtdsukra; az agitatorok, fr^re et cochon a
provincia korteseivel, a mistifidllt publicum freneticus applaususa
tozt zsiros, bundaszagd paraszttort^netet^, risum teneatis,
betlehemes j&t^kot install<ak a nemzet els6 szfnpadj&n,
nelyet fundatorai a nyugati lutiyelts^g agens^nek contemplaltak
§8 praedestindltak ; 86t akadt egj exaltdlt romancier is, ki el6bb
I histori^bol merftett sentimentdlis ^s 6cska sujet-j^i dr&m&yal
ippelUIt a sensibilis publicum konuyeire, tijabban pedig pour la
90Qne bouche a pog&nysdg epochilit lancirozza: a puszta
eyegdj^t, amok&ny lovakon szdgulddbarnabesse-
lydket, mintha az ilyen genre-d hyper- es pseudoromantik&t
nir a mtllt szdzad derek&n nem tett^k volna banalissd es trivi-
Jissd hazafias koltdink. Valdsdgos rusticus secessid ez, mely-
)en csak az az egy yigasztalo momentum, bogy mint minden
mtrirozo tendentidt, civilisdlt conceptiojil es intelligens korok
loha nem fogjdk acceptdlni, nem is lebet rdjuk octroyilni s ezert
lem is fog soha consoliddlddhatni. S bogy mostanig sem consoli-
1416dhatott igazdn, bogy ez csak temporarius perversitdsa lesz
igy rovid periodusnak, symptomaticusan mutatja kozeletiink.
7ezet6 factorai nem perhorrescdinak, nem perhorrescalhatnak
)izonyos egeszseges kosmopolitismust s nagy energiaval restitu&l-
ik azt, amit a bornirt indolentidval te\lep6 chauvinismus destruc-
iy actidj&yal lerontott; gondolkoddsuk ^s nyelyiik szerencsds
nsidjit produc^lja a magyar originalitas ^s kosmopolita eurdpai
sprit heterogen elemeinek. A sport es turf egy darab Britannidt
At bel^nk, az haute-finance s a forgd capitaUs Heine nyely^t, az
i.6kel6 holgyyilag a diyattal s a jourokkal, yalamint a rationalis
leyeles principiumai szerint alkalmazott gouyernante-okkal a
K>aleyardok elm^s argot-jdt; a Eedoute concerttermei Verdi
&gj idiomdj&t; a bureauk, az administratio s f6leg, last not
east, a parlament, hazdnk genuin politicus nyelyet, a latint.
3ogy csak ez egyrdl szoljak, orommel kell constatdlnunk, bogy
i legislatio nem csak egy^b phasisaiban es regioiban, hanem a
lyelyben is m^ly perspectivdjdt mutatja kozeletunknek, Eminens
»ratorai K^atoktdl Adridig ballatjdk szayukat, a journalistika
kgilis munkdsai az 6 interpretatidjukat terjesztik szerte urbi et
irbi. az 6 idiomdjuk kriteriuma a juridicus ^let momentumainak,
kZ 6 indiyidualitasuk adja meg periodice a nemzetnek typus^t.
I^yelyiik alapjaban y^ye a latin, melyet a modern idiomdk
aodificdlnak ^s adaptdlnak az tij iddkhoz.
Eldljdr a premier-miniszter, a par excellence debatter, aki,
kAr improyis&lya kell reflectdlnia interpellatidra, akdr el6re
i^aztQye tesz yalamely reyelatioszer^i enuntiatidt, egyesiti besz^dd-
len a classicus grayitast a modem esprityel; legtobbszor subtilis
Lumorral, ndba malitiosus ironi&yal, de ha kell, causticus sarcas-
aossal is yeri yissza az oppositio illoyalis insinuatidit. Hogy
aennyire assimildlddik stflus&ban a classicus ds modern, az
32 PKIL0XEN08.
idegen 6s nemzeti^ illustr&lj&k a kovetkez5 fragmentarius 8ze-
melv^nyek :
» — — ilyen dllitds transzpoz{ci6ja a k^rd^snek helytelen
hdzisra; — a fels6gjognak ez nem eo ipso attributumOy mert
akkor ahsolut lenne; — ezzel az arbitrdrius decizioval erjen
v^get a kerdfe ; — a torv^ny dispoeicidi ; — vitatja es vindikdlja
a torvenyhozds konipetencidjdt ; — tiszta intenciok vez^rlik; —
a bizotts^gnak adjudikdlja a kompctencidt ; — a financidiis
eWnyok komplexusa; — retrospektiv yisszapillant&st vet a kon-
kret esetre; — a szdmUk aktiv poziddi [1901, IX, 4]. —
— Bdr kenyes temdvcU aposztrofdlja 6t N. N. kepviseld, kir61
nem tudja, mi jogon vindikdlja magdnak, bogy ilyen apodiktikus
k^rd^st int^zzen bozzd, nem retirdl meg a kepviseld aposztrofdja
el6l ; — ez a bombavet^s kisebb kaliberU^ nem fog ellent4teket
provokdlni; — fgy semmifele legisldcid sem cselekszik es nem-
csak a parlamentdris TiztLS^ de minden legisldcio yizszab&lyai
tiltjdk ezt; — ilyen incidensek alkalmdbdl fontos k^rdeseket^
prejudice nem szabad elint^zni ; — a torv^nyhoz&snak nem szabad
prepidicidzus &\\&ai foglalnia; — precipitdlni a torv^nyhoz&st
nem helyes, sem incidentdlis alkalmakat folhaszn&lni, kivdlt a
ydlasztdsi campagne el6tt, mert ez k^nyes materia; — ilyennek
peremptdrivs kimonddsdt nem tartja helyesnek; — az drakat
niveUirozni kell, bogy termel6 es konzumens kozeledj4k egym^-
hoz; — a konkret elint^z&t ig^nyld k^rdesek, motivumaik 6rtel-
meben nem exclusiv elintez&t kivdnnak, mert ez csak akad^mikus
term^szettel birna; — belemegy a k6nyes diszkussiidba [1901,
IX, 5]. — — Ez elementdris kovetelm^nye a parlamentdris
tisztessegnek ; — banker lett s ez miiltjdnak els6 kapituluma ; —
frivol it^lettel ne illess^k politikai karrierjet; — elore megdefi-
nidlta, bogy azon akcid tiillep batdrain ; — markirozza, mit tart
helyesnek; — ezt a munkdboz adheredld dolognak tartja; —
incompatiinlis mddon, vagy azzal adheredld m6don csindlta; —
a kepviseW 6t clair-obscurvGl yddolja; — 6 nem konspirdlt; —
megmotivdlja propozici&jdt : — ez intellekcidlis 6s fizikai mun-
kavaljdrt; — nagy frivolitds ilyenkor nevetni« [1901, XI, 27],
Am a kabinet feje csak primus inter pares; politikai 61e-
tiink majdnem minden individualit&sa m61t6 a primipilushoz.
Hogy csak m^g egy szolgdljon illustratldtil, azt a providentialis
f^rfiiit emlitem, ki a nydron Szepsi-Szent-Gyorgyon tartotta
sensatids besz^d^t, melyben oly kedvez6 auspiciumokat nydjtott
a jovenddre.
>0 a jelenlegi helyzet konszoliddcidjdt kivdnja; — diagndzis
n^lkfLl remediumokat nem lebet megdllapitani ; — dokumentdlja
az ^rdekek folismer^s^t ; — ez csak provizdrius berendezked^s ; —
telekspekuldcid es a konkurrencia okozz&k a gazdas&gi depresz-
szidt ; — ilyen a vidndlis, ktUturdlis 6s modern berendezkedes ; —
korporativ mozgalmak; — n61kuloz6s stddiuma; — minimumra
kell redukdlni a biirokratikus sallangokat ; — az dllam szabadon
PETinO A MAGYAR INTELUGEKTIIhOZ. 23
diszpondl; — a depresszid Tcdtamitdsai; — a p^nzpiac nfigocid-
Idsdnah hdtrdDjait pdtolni fogja ; — a proletaHzdldsi folyamat
megakasztdsa, a munkaer6 stahilizdldsa; — a kozbirtok konszoH-
ddU heljzetebdl kimozddl ; — existenddlis jovedelem ; — koz-
yetitd organizmus ; — dllami garancia; — effektiv kolcson; —
a kerdes aktudlissd vdlik 6s consziderdcio aid keriil; — a leg-
me8szebbmen6 pesszimizmnst is tdlhaladja koncesszidk n^lkiil ; —
prohibitiv tarifa; — az export alimentdlja Nemetorszdgot ; —
ez a specidlis erdekeknek sine qua nonja az orszdg izoldlt reszei-
ben« [1901, VIII, 26].
Hogy milyen j6tev6 hat&sa van parlamenti celebritdsaink
besz^djenek a journalistikdra, mutatjak egy-egy nagy conceptidjii
besz4d elhangzasa ut&n megjeleno vez^rcikkek ^s politikai entre-
filet-k; ugyanazok a phrasisok, kifejezesek temek vissza benniik,
melyek egy nappal el6bb elhangzottak. A journalok tdplaljak a
conversatio nyelv^t, ez a csaldd^t etc. etc. Ebb61 a succrescentidbol
Bzaporodik nyelvunk naprol-napra, mint valamely botanicus kert,
melynek directora proyidedl, hogy az exoticus pl&ntdk soba ki ne
fogyjanak.
Nem helyeselhetjiik el6gg6 journdljaink eljdrdsdt, mellyel
ezt a succrescentidt 6s exoticus importot acclimatisdini igyekez-
nek. Principialiter magyarrd teszik 6ket, levetik rdluk az idegen
betCik costumejet s magyar ruhat adnak rdjuk, bogy senki se
perhorrescdlhassa 6ket. Igazuk van, csak igy novelbetik nyelvunk
prestig^t, mely enelkiil igen inferioris volna; amint igazuk volt
ama pbiiosopbus csdszdr, 11. Jozsef magyar consiliariusainak is,
kik azt mondtak, bogy a magyar njelv litteraturdra, legislatiora,
political consultatiokra absolute es totaliter alkalmatlan, debilis,
egyiigyft es naiv. Valosdggal fgy is k\\ a dolog. A magyar nyelv-
ben nines meg az a je ne sais quoi, ami a cultumyelveket charak-
terisdlja s a civilisatio progressiv functioira dispondlja. A magyar
nyelv tulajdonkepen csak foglalat, ragasztd enyv lehet, mellyel
az eg^sz yildg nyelvkincset egy brillidns mozaikba kell foglalni.
Egyesitsiik tebdt nationalis idiomankban az egesz inteliigens
yildg szavait, assimildljuk 6ket, tekintsiik magunk^inak, belyezziik
arra a m61td piedestalra, melyet eddig civilis&latlan, barbar
szavak usurpaltak. Legyenek a mieink a fold globusdnak nagy
szellemei : Nydtn es Davincsi, Boalo 68 Sekszpfr, Siller es Raszin ;
unific^lja szellemet a mi nyelviinkben Csellend 6s Diimd, Ozsie
6s Dzsuszti, Pulcsi es Csdszer ; associdl6dj6k n&lunk az Evn 6s a
Tdho, Miinben es Redzso, a Boki Mauntnsz 6s a Fuzijdma.
Legyiink rajta, bogy ez ne legyen csak olyan Miir Tamds-f61e
Utdpia, vagy 8z61malombarc, mint ama nemes Donki Zsott loyag6.
Ideje m&r, hogy az obsoletus 6s fade nemzeti genius ne dllja
titjdt a kosmopolita intelligentidnak ! FmLoxENos.
24 pekIr kIbolt.
HE6H0N0S0D0TT IDEGEN SZ6 NEH IDE6EN SZ6 1
Nagyon 8zeretn6k, ha a rovid mondani yaldnknak cfmtQ
&l6re tett mondds dltaUnos 6rY6nj% ir&xiyiid elvr^ emelkedD6k a
nyelytudom&nyi, f61eg a helyesirast illetd vitdkbaD. Meggy6z/!ld6-
siink szeriDt sok meg ma is megoldatlan k^rd^snek, sok megleyfi
fon&ksdgnak elej^t yenn^ e t^tel szem eI6tt tartdsa.
Mert bizony reszuokr^I ily fondksdgDak tartjuk, bogy mfg
isJcddt, Jcdntort, kcdenddrinmot irunk s nem calendaHum-oi^
cantor-t, ischold-t, addig renaissance-ot frunk s nem reveszdn-
8zat. M^g legdjabb belyesirdsbeli szakvelem^nyunkben is (Balassa
felolvasdsa az Orszdgos Koz^piskolai Tan®yesiilet fSydrosi
kor^ben) renaissance-ot ajdnlnak.
Vegyiik csak kozelebbrdl szemiigyre a dolgoi Mi^rt is frank
mi renaiasance-ot? Talan tlgy is mondjuk ki? Taldn Ton^zasz-oi
mondunk (a d^ilt nyomds a hangsiilyos szdtagot jelzi) ; mert hisz
a fenti helyesfrds els6 pillanatra szemmel ]&that61ag francia s a
francia ezt a szdt, ezt az eg^sz jelcsoportot fgy ejti. Nem,
mi nem mondjuk fgy e szot a rendes, folyekony magyar beszddben,
szoyegben sohasem. Ep ez^rt ez az irds tehdt nem csak nem
magyaros, hanem egyszerflen helytden, mert nem igaz, mert nem
mondunk von^zaszot. Mi reneszdnszot mondunk s mint ilyen,
ez a sz6 a magyar nyely szaya m&Vj tehdt magyar helyesfr^jjssal
is frandd.
Nem is tekintheti fgy senki a reneszdnszos fr^t kiilonosebb
magyarkoddsnak, banem csupdn frdsbeli nyelvbelyess^gnek^ Ez az
eredetileg idegen szo meghonosodott nyelyiinkben s most m&r
magyar sz6 s mint ilyen magyarul is frando.
Sokan azert fdznak ett6l a helyesfrdstdl, mert n^zetUk sze-
rint eldmozditand az idegen szayak nagyobb m^rt^kben Tal6 be-
ozonl^set a magyar frdi nyely birodalmdba. Ez azonban nem a
belyesirdstol fiigg. Nem az irott sz6, hanem a hallott 4s a mon-
dott sz6 formdlja, b6yfti els6 sorban a szdkincset, a nyely 8z6-
t&rdt. Az irds fontossdga emellett elenyesz6 csekely 4s mindig
m^sodrendu. Irdsban sohasem lett yolna schold-hol iskola^ csak a
hallott 4s a mondott 8z6 mechanizmusa, 416 magyar mechaniz-
musa alakithatta, alkothatta ezt.
Masok, ugyancsak a nyelytisztasdg y4d6i mngyar szayak
haszndlatdt surgetik ily esetben. De ha az az idegen 8z6 mdr
meghonosodott, az 4p az4rt tort4nhetett, mert nem volt megfelelO
magyar szayunk s ez egyszersmind 14tjpgdnak, magyar nyelybeli
polgdrjogdnak tory4nyes alapjdt adja. Igy yagyunk az iskoldvcdj
a kdntorrcU. Nines rd mds szayunk. De fgy yagyunk a rene-
szdnsszal is.
Ahol mind e k4rd4s sarkallik s amiyel e kiilonfele felfo-
gdsoknak 4s yitdknak elej4t yehetn6k, az az dltaldnossd tett
yez4rely yolna: meghonosodott idegen szo nem idegen szd s fgy
nem is frhatd idegen helyesirdssal.
MXGHOirOSODOTT IDEOEN 8Z6 ITEM IDEOEK 8Z6 ! 26
£ t^tel szem el0tt tartdsdval m^g nem 6rn^ semnii vesze-
delem magyar njelvkiDCsunket. Nem azt mondottuk ezzel, bogy
az idegen szavakat derdre-bortira magyarositsuk, frjuk magya-
rosan. £rr61 sz6 siDCS. Ez 6p oly belytelen volDa, mint amilyen
helytelen a m^ megbonosodott idegen 8z6k idegen belyesfrdsa,
mint p41d&ul cantor^ ccUendarium. Idegen 8z6t m^g a foly^kony
magyar szovegben a megfelel6 idegen helyesir&ssal kell m^g ez
ely mellett, s6t ez elv ^rtelm^ben is fmunk, mert ^p ez elv sze-
rint: csak a meqhonosadott idegen szo nem idegen szd, teb&t a
tobbi, a meg nem honosodott igen, idegen s dgy is frand6.
Az ilyen 8z6 mint valami idegen elem szerepel a szoveg nyely-
testeben.
Ez az elv tebdt az idegen sz6k belyesfrdsdt nem bdntja,
nem vdltoztatja meg, csak a meghonosodott idegen szora teszi
kotdezove a magyar helyesirdst. Aki magyardl besz^l, besz^ljen
kovetkezetesen magyariil, m6g a megbonosodott idegen szdt is
mondja magyartil reneszdnsznak ^s ne ron^^^^^-nak, de akkor
Irja is^reneszdnsznak 6s ne renaissancenok.
Eles kiilonbseget kell tenniink idegen sz6 ^s megbonosodott
idegen szd kozt ^s a kiilonbseget 6p e tetel fejezn4 ki legeleseb-
ben: meghonosodott idegen szd nem idegen szo. Ebb61 kovetke-
zik azutdn belyesir^suk is. Az idegen szd idegen helyesfr&ssal, a
megbonosodott idegen sz6 mint nem idegen szd magyar belyes-
ir^ssal irando. Ezzel ^ppenseggel nem nyitottunk tdg kaput az
idegen szokincs beozonl&^nek. Ez nem is tdliink fiiggi sem a helyes-
(rdstdL Ezt elv^gzi az 616 nyelv. Az frds csak mintegy lajstromba
szedi ezt
A nyelvtisztasdg y^ddinek azt az ely^t sem ^rinti ez a
kerdes, bogy ok n^lkul ne baszndljunk idegen sz6t, ba van meg-
felel6 magyar szavunk. E feltdtlenftl belyes ely teljesen ^rvenyes,
de ez esetekre nem taldl. Hogyan, bd^t a reneszdnszra nines
magyar szavunk? Nines bizony. Mert ujjdszUletdsen valami sok-
kal ^Ital&nosabbat ^rtiink, mely sokkal tobb esetre alkalmaz-
hat6. Nemcsak vall&sos, erkolcsi, sdt testi ^rtelemben is ^rt-
hetjiik, de m^g a szellemi diet megujbod&sa drtelmdben is m^
6s m^ korokra drtbetjuk. Mind e fdlreertdsekkel szemben a
renesz^nsz az dkori mdveszetnek ds irodalomnak azt az 1500
koriil eleinte Olaszorsz&gban s azt&n egdsz Eurdpdban tortdn6
tijjdsziiletesdt s ennek kovetkeztdben a szellemi diet oly fellen-
ddldsdt jelenti, mely a kozdpkori aszkdzissel szemben felfedezte
a foldi diet oromeit, a testi sanyargat^ok belydbe a test
Bzeretetdt ds csoddlatdt, a ttilvildgi vdgyakozdsok ds ^Imadozdsok
helydbe a foldi diet szdpsdgeinek kultuszdt tette s a kozepkor
mindent magdba olvasztd kozossdgdvel, az Egybdzzal szemben
felszabadftotta az emberi egydnisdget s drvdnyesfteni iparkodott
az egydn jogait Ez a reneszdnsz. Mi mds mindenfdldt jelentbet az
ujj&sziiletds !
Am k^boztassa ezek utdn mdg valaki a renesz&nsz szd
26 8ZILY kAimAs.
iiieg1ioiio8od&8d.t. Kiilonben is, mondom, e k^rd^s eg^szen mds
lapra tartozik. Az ^16 nyely elv^gezte ezt Mi mdr csak azt &lia-
pfthatjuk meg, hogy nem a hozz&nk kozelebb es6 olasz sz6, rina-
scimento honoeodott meg nyelvunkben, hanem, valdsziDiileg n^met
kozvet^ssel, a francia renaissance. A rinascimento nem magyar
szo, de a francia renaissance sem az. A reneszdnsz azonban
magyar sz6.
Az ily helyesfrdsbeli fogalomzavarok, vitdk ^ fon&ksdgok
elkertLIese vegett is nagyon szeretn6k e t6telnek dltaldnos irdnyito
elvve emeles^t 4s szem el6tt tartdsdt: a meghonosodott idegen
sz6 nem idegen szo, tehdt nem is irhatd idegen helyesirdssal.
PekIr EjLrolt.
A NYELVTORT^NETI SZOTAR £RDEK£BEN.
A NySz.-r61 1892-ben irt bfrdlatomat e szavakkal fejeztem
be: »Az egesz szotar tij kiaddsdra dgy sem szdmithatunk egy-
hamar; azt csakugyan a jovd nemzed^kre kell bizni.c (Bpesti
Szemle 190. sz. 110 1. 4s Adal^kjaim . . . Bpest, 1898.)
Akkor m4g azt bittern, bogy az akademia tij ^Idozatk^sz-
84g4vel s a fiatal nyelvesz-sereg lelkes buzgalmdval nebdny 4r
alatt meg lebetne csindltatni a Potkotetet, mind a bidnyok p6t-
Usdra, mind a tevedesek kijavitasdra.
Csalodtam! Otszdz munkanak ujra feldolgoztat&sdt ^s k4t-
ezer, eddig »erintetlen« munkdnak teljes kiakndzdsdt, kiilonosen
most, mikor az alkalmas erdk legnagyobb r4sz4t a Magyar Nyelv
dj nagyszdtdrdnak el6k4szliletei kotik le, nem hdrom-negy ^v,
banem ugyanannjd ^vtized munkdjdtdl ydrhatjnk csupdn.
Most meg kell el^gedniink azzal, hogy az Addenddkb<51 a
»P6tkotet« egyel6re csak a szeg^ny Szamota Istvdn gytijtotte
Oklevel-szdtdrt, tovdbbd az utolso 4vtizedben folfedezett nydvem-
14kek (Beszterczei, Scblagli 8z6jegyz4kek stb.) s v6gre a regi szd-
tdrak (CaL, MA. stb.) vegleges foldolgozdsdt olelje fol. Az Adden-
ddkbdl most el4g lenne ennyi.
De a NySz.-ban rendkivul sok Corrigenda is van: ^rthetet*
len mondatok, furcsa szdcsalddosft&sok, bibetetlen ertelmez^sek.
Nyilvdnvald, bogy ezek mds szempont aid esnek, mint a hidnyok.
A bidny sohasem olyan veszedelmes akdrmely szdtdrban, mint a
t^vedes. Amaz csak szegenysegiinket 4rezteti, ez megm^telyezi ft4-
letiinket. Mit csindljunk ezekkel?
Miel6tt javaslatomat erre vonatkozdlag eldterjeszten^m, sza-
badjon a NySz. hibdinak rendkfvUl veszedelmes voltdt nehdny
tij p41ddban bemutatnom:
Rendkivilli. A NySz. szerint (2 : 1410) ez a szd meg lett volna
mdr a XVI. szdzadban, meg pedig a mai >ungewobnlicb, ausser-
ordentlich« jelentessel. Tudvdn azt, hogy a regi nyelv az affile
mellekneveket a void folhaszndldsdval alkotta, p. kfviil-val6, kozel-
A KYELYTdBT^ETI 8Z6tjLb l^RDEK^BEIT. 27
vaI6, rendszerint val6, tdvol val6 stb,, a rendkiviiHi sz6 XVI.
sz&zadi el6forduUsa szerfelett meglepd dolog. Fdjdalom, a NySz.
csakis egy adatot ismer r61a. Tan&csos lesz teh^t az egy adatot
eredeti helyen is folkeresni, t. i. a Tortenelmi Tar 1884. folya-
mdnak 32. lapjdn. E lapon Ungnad 1600. janudr 24-^n Eudolf
kirdlyhoz irt levele olvashat6, Szddeczky Lajos kivonatos fordita-
sdban. UDgnad erne leveleben (persze a Szddeczky Lajos forditd-
s&ban) nemcsak a rendkiviUi, hanem a terv^ erziilet szok is el6-
forddlnak. Ez utobbiak azonban kimaradtak a NySz.-bol, csakis
a rendkiviili Dyert bebocs^t^t, Szddeczky Lajosnak valosziD^ileg
nagy oromere, de az olvasdnak nem kis bosszdsdgdra.
Konyvnek lapja a NySz. szerint (2:522) mdr 1767-ben
megvan PPB. szdtdrdban. Ez is nagyon ^rdekes adat lenne, mert
eddig tigy tudtuk, bogy a ket Szabd Ddvid (Barczafalvi es Baroti)
alkalmazta eloszor a lap szdt konyvre is. Ldssuk hat, hogyan is
van ez PPB. szotdrdban? Keresem a magyar, a latin reszben^
minden kigondolhato helyen. de nem taUlom sehol. Vegre rdjovok,
bogy PP.-nak nem is a Bod P6ter-fele, hanem az Eder-fele 1801-i
kiadasdbol yettek, abbol a kiaddsbdl, amelyben mdr a Dugonics-
Ule gomh, henger, dllomdny, kertelet stb. sz6k is megtaldlhatdk.
Kepesttget, Geleji Katona >Titkok titkd«-ban (1645) fordul
el5 a kovetkez6 mondat: >De Idssuk, mivel kepesitgeti otromba
6rtelmet?« A NySz. (2:206) azt dllitja, bogy itt a k^pestigetni
ige a m. polio, excolo, bilden, ausbilden. Holott, ha valaki iigyel-
mesen elolvassa Gelcjinel az illet6 helyet, azonnal Idtja, hogy e
mondat fgy ertendd : »De Idssuk mivel pMdzgatja, hasonlitgatja
az 6 otromba magyarazatAt ?« A kepesttget tehat a m. p^lddzgat,
hasonlitgaty s ez teljesen meg is felel a kepes egyik regi jelent6-
s^nek: ^hasonlo, similis«. (Vo, N6mettljvdri Glosszdk 346.)
Be-szit. A NySz. (3:260) szerint a szit igeb61 egy be-szit
ige is sz&rmazott, de minthogy csak egy adat van rd, jelent^se
nem hatdrozhato meg biztosan. Az egy adat (Sz^kely Istvdn
Solt^ K6fifl-eb61) a NySz. szerint fgy hangzik: »ide toua hana-
tatnak, mint e^ reszeges, 9s minden b61czeseget be szitatik.^ Val6
igaz, hogy ebb61 az 6rthetetlen mondatbdl a be-szit ige jelent^s^t
lehetetlen kiokoskodnunk. Nines m&s mod, meg kell nezni az id6-
zett forrds illet6 helyet; itt ezt taldljuk: >tde toua ha'iatatnac,
fs ingadoztatnac mint e^ reszeges : 9s minden bolczesegec be
szitatic« Teh&t nem bolcses^get, hanem bolcses^gek. Igy mdr tetsze-
t68ebb a mondat, ha m^g nem is egeszen vil&gos. Hasonh'tsuk
dssze a zsoltdrok r^gi latin szoveg^vel. Ghesquierus a Raemdonck
»David propheta« . . . cfmti zsoltdrmagyardzo munkdjdban (pag.
384.) e hely, ha a commentdrt zdrdjelben kozbe iktatjuk, fgy szdl :
>Tarbati sunt et moti sunt, sicut ebrius, et omnis sapientia
eorum (seu rei nauticae peritia) devorata (et absorpta) estt —
Most m&r vildgos, hogy a beszitatik a m. >absorpta est< s vil&gos
az is, hogy nem a be-szit, hanem a beszi ige szdrmazeka s fgy
amaz, mint nem l^tezd, egyszeruen torlendd a sz6t&rb61.
38 8ZILT kAJMAX. a KTELTTdRT^NBTI BZ6tAjEL ifaELDEKiBKir.
Asszonyn^ fe sitds. E k6t 8z6 jelent^se a NySz. (2 : 990, ^
2:1563.) szerint egyfeI61 »mulier, W6ib<, in&sfel61, mint a sivUds
syncopeja, >incIamatio, das aufschreien«, s amazt mind Szarras,
mind Simonyi idezi is a Nyr.-ben (22:497.) 6s a Tiizetes M.
Nyelvtanban (362. 1.), peldak^pen >k6t teljesen egy^rtekftt 8z6b6I
alakult szopdrokra. A mondat, amelyb6l a NySz. e jelent^ket
levezette, az »Apol]onius kirdlyfi« 1722. 6vi Ificsei kiad&sdban fgy
hangzik : »Egy rejtek h^zban leAnydval v^tkezek, kinek sitdsdra,
nctgy jajgatdsdra egy v&n asszonyne Up^k,^ Ertelmetlen mondatbdl
— amind ez — nem szabad ismeretlen szdk jelent&ere kovetkez-
tetni, hanem utdna kell jdrni, vajjon nem sajtohibdyal, vagy valami
m&s t^ved^ssel van-e dolgunk. Kulonosen hely^n van ez az ovatoss^g
olyan konyvnel, mint az ApoUonius 1722. 6n kiad&sa, ^ melynek
minden oldaldn negy-ot durva sajtohiba disztelenkedik. Es a jelen
esetben az utdnajdrds nem is keriil sok f&radsdgba. Tudjuk, hogy
a magyar ApoUonius latinbdl van forditva s hogy 6t magyar
kiaddsa van meg a M. Nemz. Muzeum konyvtdrdban. A legr^gibb
Gesta Romanorum-keziratban — Katona Lajos szives kozl^se sze-
rint — az illetd hely igy hangzik: »Cumque puella quid faceret
cogitaret, nutrix subito ad earn introivit. Quam ut vidit flebUi
vultu, ait . . .« Mdr ebb61 sejteni kezdjuk a valdt, de n^zziik m^g
meg az I. magyar kiadast (1591-b61), kiilonben is ill6 dolog 14v6n,
hogy, ha csak lehet, mindfg az I. kiad^bdl id^zzunk. Itt (4. 1.)
ezt olvassuk : >egy reitec hdzba ledny&val vetkez^c, Kinek sirdsdra,
nagy iaigatdsdra egy ven asszony be lep6c.« A Idcsei 8zed6 sirds
helyett sitdst, »ven asszony be l^p6c« helyett »v6n asszonyn^
16pek«-et szedett, Az asszonyne es sttds a NySz-bol teh&t tor-
lend6. — A kovetkez6 p^lddt Toth B^la kozolte velem.
Megverdodik. Ferenczi Zoltdn a Rado-fele Magyar Konyv-
tdrban kiadta Faludi verseit, s az >Erd6< cfm^i sz^p koltem^ny
kovetkez6 szakdhoz: »A vig n3rmphdk elbujk&lnak . . . Dryadesek
pdsztorokkal himb<atjdk magokat . . .
Satirnsok meg verdMnek
Tepik egymds 8zak414t:
Eis szarvokkal 6klelddnek
Hogy elnyerj^k a p41y4t.«
e megjegyz^st fflzi : >Megverd6dnek = sz6ruket elhullatj&k. Nyelv-
tort. Sz6tdr.« — Itt (3 : 1066) csakugyan megvan a ^megverdddiky
depilor, sich abhaaren« magyardzattal. Pedig ez nyilv&nvald t^ved^
A meg Faludi verseben nem igekotd, hanem, mint az ^rtelembdl
vildgos : etiam, autem, Megverdodik ige tehdt nines, a verdodik-nek
pedig semmi koze a verdik-hez s nem azt teszi, hogy >elhul]atja
a sz6r6t,« hanem vergodik.
Uraskodik, Nines ugyan meg egy szdtirunkban sem, de
az^rt mindenikiink tudja, hogy uraskodik a m. urizdl. A NySz.
(3 : 863^ ellenben azt dllftja, hogy a m. >dominor, herrschen*.
Elhiggyem-e? Megnezem megis az id^zett forrdst. Ott azonban
nem az uraskodik, hanem az uralkodik iget talalom.
A NTELYTdRT^NETI SZ6TiBH0Z. 29
Vissdly: [conteniio, streitigket]. Egy id^zet van rd, Kdnyi
Hadi BomdDJa 13. lapjdrdl: >Az had az vis^dynok nem kedves
vendege, mert mdr ett61 soknak a szdja el-ege.« A szerkesztdseg
maga is k^telkedett a viszdly szd helyes olvas^aban ; megkerd6-
jelezte, de oda tette egyszersmind^ hogy »fgy« van Kdnyindl. —
Az idezet ^rthetetlen lev^n, magam is megn^ztem, hogy csak-
ugyan >igy« van-e? Bizony nines, hanem »igy« :
Az had az or8zdgn9,}gi nem kedves vendege,
Mert mAr ett^l soknak a' sz&ja el-^ge.
De minek folytassam toydbb? Ha a NySz. t^vedesei meg
mag&t Szarvast 6s Simonyit is felrevezethettek az 6 kes6bbi
dolgozataikban, mi sors var az epigonokra. A budapestiek m^g
csak segfthetnek magukon: elmennek a Mdzeum, az Akad^mia,
az Egyetem konyvtdrdba, eldk^rik a forrdst, melyb61 a NySz.
meritett s kiderftik mnguk szdmdra a dolog voltak^peni miben-
l^tet. De mit csindljon az a videki tandr, akinek a forrdsmunkdk
nem &llanak rendelkezesere ? ^Vagy elhisz mindent a NySz.-nak^
yagy bele sem pillant tobb6. Igy is, ilgy is baj!
E bajon segiteni kell. Koveteleseink a NySz. corrigenddi
dolgdban ne ismerjenek irgalmat 6s kegyelmet. A Potkotet irtson
ki bel61e minden hibdt es pedig ment6l el6bb. Erkolcsi koteles-
seg ez, melyet a M. Tud. Akademia Nyelvtudomdnyi Bizottsdga
tovabb mdr nem oddzhat el magdtdl. Szily 'KSiMks.
A NYELVTfiRTfiNETI SZ6tARH0Z.
Piriz Pipai SZdtdra a NySz.-ban. Ki k^telkedn^k abban^
hogy a magyar a XVIII. sz&zad eldtt is didergett, ha j61 ossze-
fdzott ; a histdria bizonyltja, hogy a XVLLI. sz&zad elott is fblhuZ"
dait a harci kiirt hangjaira s megmdrtotta kardj&t az ellenseg v^r^-
ben, ebben a munk&ban sokszor kihevultf n^ha meg is ittasodott
ut&na, mikor tivomydztak ; zsivdnyok a XVIU. sz. elott is voltak;
az dllatok akkor is vedlettek ^s m^gis e kifejez^seket nem taUljuk
meg r^gi szavaink kincst&r&ban, a NySz.-ban. Sz&mos ^s k^ts^gtelenul
r^gi Bzavunk van m^g kiildnben, mit az emlitett helyen hi&ba kere-
stLuk. Oka ennek nemcsak a fel nem dolgozott muvek szdkincs^nek
ismeretlens^g^ben van, hanem abban is, hogy a feldolgozott munk&k
szdk^szlete sines teljesen kiakn^zva. Kulouosen &11 ez a Bz6t&rakra
n^zve. Csak Simonyi tobbszor hangoztatott szavait ism^tlem, mikoi:
azt mondom, hogy Galepinus sz6t&ra, a legr^gibb teljes szdt&r, melyben
magyar sz6k is elofordiilnak, nines pontosan feldolgozva. £p igy &U
a dolog F&riz F&pai sz6tdr&val is. A feldolgozott I. ^s III. kiad&s-
b6l sz&zszdmra maradtak ki a legkozons^gesebb r^gi sz6k, a III. kiaddst
5t 6vyel megelSzo 11., sok szdval (koztiik ilyenekkel: ijjelezis, kicir-
kcUmaz stb.) bovitett kiadds fel sines dolgozva.
A kovetkezdkben a sok szdz PP. L-ben el5fordul6, de a
30
A NTELTFdBT^IfETI 8Z6TiRHOZ.
NySz.-b6l kimaradt bz6 kbziil felsorolok n^h&ny ^rdekesebbet, k5z5n-
s^gesebbet. (Az -ds is v^gueknek alapszava is hi&nyzik a NySz.-b6L)
dgostydn-ledny : yirgo ezoleta.
behasit : infindo.
bekid' t : iucisimo,
belemerit : immergo.
beUmerult : immersus.
belitom : incalco.
egydltaljdban : affirmate.
egynemu : egynemu igik : coniugata.
Az egynemu teh&t nem M&rton
alkotdsa, amint Nyr. 30:141
dllftottam.
felbiztat : in^&re spem alicuius.
felbuzdul : inferveo, infervesco.
feltartdztat : intercipio.
feltesz : fel ne Ugy azzal az ember-
rel : ne cum illo inceptes homine
felzorget : emcio ex somDo.
fO'miltdsdg : fomiltdsdgot jelentd 8z6:
summi fastigii vocabulum.
gdbonatermO' :jobb gt. mez6 : uberio-
res ille ager effert fruges.
gesztenyis : castanetum.
goromMskodik : in bdnom meg, ha
gorombdskodom : mihi dolebit, si
quid stulte fecero.
halpiatz : piscaria.
hatdrozatlan : immetatus.
hozzddorzsbl : affrico (hozz&tdrsol).
hozzdir : attingo.
hozzdiit : allido.
indulatoskodds : motus animi.
kenyirdarab : kenyirdarabok : f rag-
men ta pan is.
kenyirkosdr : canistrum.
kidtkozds : anathema.
kidiUlyedis : extuberatio.
kihegyez : exacuo.
kifest : expingo.
kiheviil : exaestuo.
kitordelt : kitdrdelt tsutkok : trunci
evulsi.
kiiit6':a laptdval kiiitd't jdtszani:
expuldim pil& ludere.
kdzkincs : kozkincs lopds: ^ecul&tuB.
kozvitiz : gregalis.
kutyahdr : corrigia canis.
Idnyeritis : hinnitus.
megeligszik vele:hB,heo satis.
megirzik:a tegnapi bor meg ne
irezzik rajtad:ne fragres be-
sterno vino.
megittasodik :jdl megittasodott :
appotus probe.
megmdrt : inficio.
megmustrdl : exercitum recensere.
megpenyiszesiU : mucesco.
megszOrosodik : pilo.
megtUzevedik : ignesco.
megvendigel.megvendigelni a nipet:
epulum dare populo.
melankolids : helleborosus homo.
mereklye : merga.
mezitldbas : planipes.
mosatlan : illotus.
nekibdtorodott : szivet vett : virtus
incaluit.
nekikeminyedik : obducere coUum
alicuius animo.
nekikeminyUl : nekikeminyiilta mun-
kdnak : duratus laboribus.
noszit : noszitani az ebeket : hortari
canes.
oszveatyafiaskodik vkivel : devin-
cire affinitate se cum alique.
oszvevdsdrlds : coemtio.
rederOltet : extrahere aliquemi.
redjdmi a birdkra : defatigare
indices.
redkinyszerit : ez r,, hogy nagyon
prdbdljunk : hoc maximum et
periculorum incitamentum est
redomlik : ingruo.
redont : affundo.
redvarr : assuo.
tehetsigtelen : impos.
utdnna jdrok : csipio.
virdgszag : az oltdrokrdl szip virdg-
szag j6':ATAe sertis recentibus
halant.
SncAi OdOn.
A XYELYT6RT^ETI SZ6TiitH0Z. 31
Muszt? A B^csi kodexnek kdvetkezS hely^t: zSlSknek muztit
(Osyas in. r^sz 1. vers) a NySz. szerkesztoi mttszt-n&k olvast&k s
kulon 8z6 gyan&nt iktatt&k a 8z6t&rba. N^zetem szerint tdvesen
tett^k. A B^csi C.-ben a must 8z6 m^g egyszer elokortil, mdg pedig
must alakban (y5. : ,muftot uomz es nem izol bort^, Micheas VI. r^z
15. vers). Ez a bely val6szfnuv^ teszi azt a feltev^st, bogy a muztit
alak mustit-nak olvasaDd6. E feltev^st azouban k^tsegtelenn^ teszik
a kovetkezo bizonyit^kok : 1. Az st bangkapcsolatnak zt-ye\ val6
ir&s& elokerfil a B^csi ^s MiincbeniC.-szel szoros viszoDyban levo
AporC.-ben is, vd. 101. zsolt&r 4. vers: ,mert meg fogatkoztak
mlkent fuzt en napim^ s e helyen csakis fust a belyes olvasat. Eld-
kerul azonban ez az irdsm6d egyebiitt is, fgy pi. egy 1366-b6l kel-
tezett okley^lben (vd. Term. K5zl. 26 : 494 ; kozli : Szamota J.) azt
olvassuk : ^Vndecim vero piscinas quarum quinque essent Oyalmastou,
sex vero veyzebtou et Bekezeztuw*. A kiemelt r^sz csakis Bekeszes M-nak
olvasbatd. 2. M&s, nem st bangkapcsolatban az s bangot is jelolt^k
z-vel, erre nem egy p^ld&t lebetne id^zni, vo. pi. AporC. 243. 1. : kyz
azzon ynnepbenek; Szent Margit ^lete 22. 1.: az zvl dyznonal stb.
£z esetekben azonban szigoni vizsg&lat szUks^ges annak a megdllapi-
t&ra, vajjon az ilyen ^-et jelold z nem fordUl-e elo csupdn az sz-ei
jelold z t&r8as6g6ban (kyz slzzoUj zvl djzuo stb.). A felbozottak azon-
ban taniisitj&k, bogy a B^csiC. muztit szava mustit-nak olvasand6 s
jogtalantil foglal belyet a muszt alak a NySz-ban kulon 8z6 gyan6nt.
Melich JXnos.
D.-t6r8unknak okoskod&sa tetszetos a zSlSknec muzti-vA vonat-
koz6lag, de abban nines igaza, bogy a muszt alak jogtalantil
foglalna belyet kUlon 8z6 gyan6nt a NySz-ban. Ott van ugyanis,
szint^n a B^csiC-bol (130) a len-muszt: »Nem zSnnecvala a kemencet
geriezteni len muztal es pozdoriaval, zuroccal es aziu sarmentaval.c
Itt a muzt semmik^p sem jelentbet mustot. Az eredetiben ldtsz61ag
ynapbtba^ felel meg neki (»napbtba et stuppa et pice et malleolis«), de
ezt sem jelentbeti, banem a lenmuszt nyilvdn a pozdorjdval rokon-
^rtelmu, a. m. lenszosz, lenk6c, tormel^k. Yo. a MTszban : moszt,
masztikaj mosztoUk: morzsal^k, gyiimolcsnek elbdnyt b^ja s rotbadt
darabjai, mosztika, musztika azonf5Ml a. m. kisajtolt l^psalak, mosztol,
masztol 1. a. m. osszeziiz, morzs&l, majszol, 2. maszatol, mocskol (mind-
ezek a Sz^kelyfoldon), m&sfeldl az ^n szuldfoldemen, Dun6n ttil,
muszkolj muszol a. m. dsszeziiz, m^g pedig »8z515t a k&dban v. csobdr*
ben, bunk6s f&val< ! muszkoU^ muszkoU fa: >sz51dziiz6 bunkds fa< ! —
De maga a zSlSknec muzti is a BdcsiC-ben ennek a fordlt6sa : vinacia
nvarum, vagyis tdrkoly, a NySzban az^rt nem azonosltottam a mustial,
Az st ^s zt osszezavar6sa kddexeinkben onnan magyar&zbat6,
bogy az sty ill. ft, rendes jele volt az szt bangcsoportnak, az^rt azt^n
a zt'i egy^rt^ktinek vett^k vele nemcsak ebben az esetben (p. milostben
6s zocoztia HB.), banem az st bangcsoport eset^ben is. A 2. csoportban
nyilv&n a szomsz^d z betii bat6sa okozta a zavart.
SnfONTI ZsiGXCIO).
32 mODALOM.
IRODALOM.
Nyelyfink legr^bb jdyeT^nyszaTai.
Arja £s kaukazusi elemek a finn-magyar fiyelvekben, I. kotet. Magyar ssd-
jegyzek s bevezetesul a kerdes tortenete. frta MunkdcH BetttdL Kiadja a
M. T. Akademia. Ara 12 korona. (8r. YIII + 672 1.)
Mindig orommel iidvozolhetjuk, valab&nyszor Munk&csi Bem^t-
Dak egy-egy lij munk&ja Ut napvil^ot, mert mindvalamennyi dssze-
hasonlit6 nyelv^szetunknek s egyiittal a magyar nyelv tudom&ny&nak
jelent^keny megterm^kenyit^s^t ^s gyarapod&sdt jelzL Eddigl dn&lld
mfiveiben tobbnyire saj&t tanulm&nytLtjainak eredm^nyeivel, egyes
rokon nyelvek irodalmtoak, 8z6kiiicsenek| nyelvtan&nak tuzetes £51-
dolgoz4s4val aj4nd^kozott meg bennunkei. Emellett azonban kezdet-
tol fogva kiv4i6 gondot fordltott a nyelvek ^rintkez^seinek fdlderi-
t^s^re. Eloszor a deli szl4v nyelvek magyar elemeivel s a magyar
nyelv torok elemeivel foglalkozott, azut&n a legsz^lesebb koru nyeiv-
ismerottel s igen nagy sikerrel foldolgozta a votj4k nyelv osszes
idegen elemeit (m^r az alaktani bat&sokra is kiterjeszkedve). Majd
a magyar n^pies baUszat munyelv^tol kezdve sz&mos ertekez^sben
vizsg<a a nyelvi ^s a miivelod^stort^neti kolcsonbat&sokat (jobb&ra
a szerkeszt^se alatt megjeleno Etbnograpbia c. folybiratban, de a
NyKben is). Legiijabb nagy munk^j&ban imm4r az idev^6 k^rd^sek
kozUl a leg^rdekesebbel s legnebezebbel foglalkozik : melyek a magyar-
nak 8 a finnugor nyelveknek legr^gibb jovev^nyszavai ?
A szerzo eloszor is 117 lapra terjedo bevezet^sben ad sz&mot
a k^rd^snek elozm^nyeirol : ismerteti mindazoknak a nyilatkozatait,
akik ezelott ^rintettek vagy t^rgyalt^k a finnugor a az indogermAn
nyelvek kozos elemeit (bonfit^rsaink k5zul kiilonosen M&ty&s Fl6ri6o
^8 Fidk K^roly, a kulfoldiek koziil Thomsen, Donner, Tomascbek,
Scbrader sTB.) s miodenutt folsorolja elozoinek figyelemre mdltdbb
szdegyezlet^seit. Miink^csi maga arra az eredm^nyre jut, mely leg-
kozelebb All Tomascbek^hez : bogy legr6gibb jovev^nyszavaink jobb&ra
az indogermAn nyelvcsalAdnak ir&ni (perzsa) AgAb6l val6k, de Qgyeeek
csak az indiai (szanszkrit) nyelv^g alakjaibdl ^rtbetok, mi&sok — ismdt
nagyobb szAmmaJ — a mai ossz^tek (a r^gi al&nok) nyelvere mutat-
nak^ azonfolUl m^sfajta (nem indogerm^n) kaukazusvid^ki nyelvekre.
A legr^gibb irdni 6s indiai bat^s olyan korbdl val6, mikor a finnngor
n^pek m6g kozos, osszefUggo terlfleten laktak, mert ama J6vev6ny-
szdknak jelentos r^sze a finnugor nyelveknek kozos birto¥^v& lett:
iMz, ni&^fj agi^'iMfegr SzdZj~U£, Mix, ravASZ; r6ka;~tUtgi:^Ksz6,
juh, szarVt mih 8tb.«
Az egyes k^rdesek tiszt^z^sdnak legnagyobb neb^zs^ge abban
dllott, bogy az illeto sz6alakok sokszor csak nagyj6b6l egyeznek as
id6zbet5 ir4ni vagy kaukazusi alakokkal, ligybogy csak gyanitani
lebet a kapcsolatot, de mddszeresen bizonyitani egyeldre nem lebet,
mert annak a sz^mos nyelvnek, mely itt tekintetbe jdbet, csak
IRODALOM.
33
liiAnyosan ismerjiik a szdkincs^t, sot egyik-milsik hangmegfelel^s
ismeretlen yagy kihalt nyelvj&r&sokra mutat. Az^rt a kdz5lt egyezte-
t^sekben rendkfviil sok k^rd^s 68 k^ts^g maradt: ezeknek egy r^sz^t
a tov&bbi kutat^s bizony&ra meg fogja oldani (legtobbet Thomsen
VilmostdL a nagytudom^nyu ^s ^leseszii d&n nyelvesztdl v^rhatunk e
t^ren), egy m^s r^sze valdszlntLleg tarthatatlannak fog bizonyulni
Tagy legaUbb ordkre megoldhatatlannak. TaUn c^lszertLbb lett volna
fokozatosan prdb&lni e k^rd^sek megold^s^t, p. az ossz^t-magyar egye-
s^sekkel kezdeni, amelyek legszembetUndbbek, s fgy azUn tov&bb
haladni. Munk^csinak azonban mindenesetre nagy ^rdeme, hogy nem
riadt yissza a foladat n&gjs&g&tdlf 6s volt b^tors&ga sok t^ved^st is
kockilztatni, csakhogy a magyar 6s finnugor sz5fejt6siiek e legnehezebb
k6rd6seire tiizetesen megfeleljen.
Hogy az eredm^nyeknek meglepo gazdags^g&rbl fogalmat ad junk,
folsorolunk egy csombt a fontosabb 63 biztosabb szdegyeztet^sekbdl
(a finn-ugor alakok kdziil csak a magyart, a sokf^le idegen nyelvi
adatb6l csak a legegyezdbbet emlltjiik, n^bol egyszerfisltett ir^s-
iD6ddal) :
agar : kauk. (avar) egir, birt. esete :
agrilf yad&szkutya.
agyag.'kAvk, andH stb.
i. dr : szanszkrit vAr- viz, ir&ni
vara- stb. eso.
^. dr : szanszkrit argftd-, ossz6t ary
bees, &r,
S, dr : szanszkrit SrS varga-^r.
arany :ir&m zaranya stb.
arasz : beladzsi sHroS stb. konydk,
alkar.
armafiy ; perzsa Shriman stb.
drva : szanszk. drbha- kicsi, gy5nge,
fiatal (:== lat. orbus, g5r. opcpavdc
4rva).
asszony : ossz6t axsin kir^lyno,
limd.
hdbuk .'kurd papQ, perzsa bubek
stb. banka.
baglinca apr6 I6gy (t4jsz5), pake-
Unc8 poloska (erd. sz6): kauk.
baglindio poloska.
bt^jusz.'lukuk. paa^e% bodso stb.
bdrsony : pamiri nyelvj&r&sokban s
a perzsliban: warium, barSSam
stb. selyem.
bergdny tUses Id (baranyai t6jsz6) :
kauk. barkan, burxan stb. 16.
Mn^kecehi^ld : kauk. banax sdvdny.
MAOTAB NTBLV6b. XXZI.
csalf csel : szanszkrit rAa2a-csel stb.
cs^cs biml5 (Dun&n till) : avar cec
kel6s, himld.
csere cserj68: kauk. cere bokor.
csirke: afg4n cirk stb.
csuhu k&ka, s^s (t^jszd): kauk.
ca/a, ciha,
dal : kauk. dalai,
egisz : ossz6t dgas. [vas.
^/:;kauk. jejkho, ijekh stb. balta,
enyh- (ered. ehny- ,6rny6k*) : kauk.
dxiln 4rny6k.
ester medd5 : szanszkrit star%- stb.
meddd.
ezer : szanszkrit sahasraj perzsa
hazar, kauk. ezei% ezer stb.
6;2rito^ ; ossz6t dwzist, awieste.
/a^tt; perzsa pahlU v&ros.
fast Ifiszt NySz): os8z6t/a2r(ia^
gazda : kauk. qasda, ;(f/:a5to stb.
5reg ember,
^a^rdfa^ ; ossz6t yazdug.
had (yog. khOnt, finn kunta stb.) :
ir&ni gund,
harts : ir^ni X^^^f korOs kakas stb.
hdz (osztj. xdt, x^^i ^^^ ^ota stb.) :
avesztai kata 1. g5dor, 2. h&z.
hit (yog. sat, oszt tdbet^ tapet stb.) :
szanszkrit saptdn- stb.
34
IBODALOM.
hid (mord. sed ?) : ossz^t x^i X^d
(szkr. situ-?),
hideg (foltdno & d ; finn siitehe-
8tb.) : pamiri sitagh, szkr. ^taka-,
hoUd {yog. X'^X) ' perzsa ktday,
hombdr, hambdr : perzsa anbdr sib.
hds : kauk. ghuavzvay gavza, kobza
stb. f^rfi, hos.
hUg : ir^ni x^k, hUak stb. ndtesty^r.
hUs.'iT&m gUidj gUH stb.
Ati^an^ ; perzsa gG^ank. [ing.
ing, imeg : ir&ni ydmok stb. ruha,
irfflry ; szkr. IrsyH-,
ispdn: ivkni hpdn juhisz.
t^^en; perzsa yezdUn stb.
hard :o%^z^i kard^ perzsa kdrd
stb. k^s, kard.
kengyel (*kengy»al; vog. kSns b6r-
harisnya, csizma) : kauk. kdmdi
harisnya.
kert : ossz^t kdrt stb. udvar, sov^ny.
kes zeg : ossz^t Rdsag folyami hal.
kincs : perzsa gendi,
A;on^;kauk. x^'^^^O' disznd. [ko.
kova^ /:atncs ; kauk. khuvaj, khua
kupa godor : szkr, kUpa-.
kuvasZf kuasz:B.Ya.T guaii stb.
szuka.
Ieg4ny : osszet lag ember.
makk : kauk. maXt i/nikx stb. tolgy
6s makk.
fnand : osszet man.
m£h (mord. m'eka stb.) : szkr. maA;la<
I6gy 6s m6h.
menny : avesztai mainyu, perzsa
mXno stb. szellem ^s menny.
w^re^r ; os8z6t marg.
noe^.'szkr. nadd- stb.
nemez; perzsa ndmdd, namad.
nyereg ;kauk. nuir, nevir.
o^^or; szkr. astra-, aveszt. aHra
osztoke.
ravasz ,r6ka^ : ossz6t robas, rUwas
stb. r6ka.
rdka: knrd rUwi rdka.
reszeg : o^Bz^i rasig.
r4z:KWdkT rez s4rgar6z.
5(^;kauk. high, hugu,
siin-f ^i^diszn6 : perzsa 5l/i«Z, 5l/i«n.
szaz ; avesztai sata-y ossz6t sade,
szed (tkp. t6p) : perzsa sind-, sid-
stb. (lat scindo).
szur :AY&r sughUr posztd.
tdl : perzsa tUl.
tiz : avesztai ddsa, ossz6t des, das,
tolgy : o^^z^i tuldz, toldzd,
^()'r:kauk, tur kard.
ii^^oA: ; osszet stug, szkr. stitkli;
ilsz6 : ossz6t vdss,
Uveg : ossz6t avgd,
vam; perzsa vSm tartoz&s.
vdr .'ir^ni -vara, bar a stb. fair
bAstya.
vdsdr :ir&ni vacCLr, bdzar stb.
verem ; osszet vdrm,
i;^H;ossz6t vart,
zold : ossz6t zdldd fd.
Ezeken kfvUl is sok sz6egyeztet6s meg fogja dllani a birilatot,
kbztuk sok elm^s 63 elmemozdlt6. A sok kozfil p. megemlitjCLk ezt
asz6p magyar^zatot (275): »A r6gi nyelvben a fiatal 6rtelme ,noyellus,
germeii, stirps ; junger baum, neuer stamm' s novend^k f^t jelent ma
is a sz^kelysegben, valamint 6gat Gomorben. E t^nyeket figyelembe
v6ve nem gondolbatjuk merd v^letlennek, bogy a torokben tal, dal
yzweig, ast, stengel' . . . s a vogulban is van tOl, tool ^tfileveles 6jg!
Ezek szerint fiatal olyan szerkezetnek bizonyul, mint fia-csizma, fia-
galamb, fia-ver^b . . . s eredeti jelent6se voltak^p fiatal hajt&s.«
Kulonben is rendkiviil sok becses r^szlete van a kdnyvnek az
egyes sz6egyeztet6sekbez csatolt fejteget^sekben, tov&bbi a gondosan
08sze4llitott tartalommutatdban, mely a bangtanra s a Bz5k6pz6sre
vonatkoz6 r^szleteket csoportositja. Sok figyelemre m6lt6 lij finnogor
1R0DAL0M. 35
3gyeztet^8e is van, mely meg&ll akkor is, ha az illetd &rja szdkkal
7B,\6 azonoslt^ tarthatatlan lesz is.
N^hol tal^n megforditott lesz a viszony, vagyis a kauk^zusi
vagy &vj& nyelvek vehett^k a sz6t a finnugor nyelvekb61. P. o. td
§s a tetu a finnugor nyelveknek kozos tulajdona s innen juthatott
ftbba a n^h&ny kaukdzusi nyelvbe, amelybol M. id^zi. Az agyar meg
6ppen csakis az ossz6tb6l van idezve, teh4t a magyarb6l kerUlhetett
oda, mert viszont megvan a vogulban s a zurj^n-votj4kban. Schrader-
aek azt a nezct^t, mely szerint az indg. *medhU' (szkt. mddhit-,
§^or. {led^u stb.) volna a finnngor m^z ^tv^tele, M. tiizetesen c^folja.
Scbrader az im^nt megjelent lij munk4j4baii (Reallexikon der indg.
Altertumskunde 87) mdr 6vatosabb s csak annyit mond :^dass hier
in der That ein gemeinsamerj prdhistorischer BesiU der Indogermanen
und Finnen vorzvliegen scheint^
Yannak azonban M. konyv^nek mdr most ^szrevehetd h i b d i
is. N^ha olyan 4rja alakokat id^z, amelyeknek r^gisege igen k^tes
(p. a karhoz szkt. kard(s), ,die hand (als die tatige)^, nyilv^n csak
k5ltoi kdrulir&s, v&gy a Ar^^hez egy pamiri nyelvjdr^sbdl koi-j mely
— ha 611 Tomaschek magyardzata, 1. 405. — nem lehet regi forma)
— sot olyanokat is, amiket egydltaldn nem mutathat ki a szerz6,
hanem maga szerkeszt meg, p. osztov^rhez az 4rja foszt6 sz6cskival
^a-stavarf holott a forr^sokban csak stavart sthdvira- van, ez pedig
vastagot, eroset jelent. — N^ha a magyar sz6 r^gi volta k^tes. P. a
birge, biirge, melyet perzsa here-tele sz6alakokkal egyeztet, n^lunk tal4n
csak XVIIL szizadi jovev^ny, 1. Gazdasigtort^neti Szemle 7 : 60 ; a
csak Kassain&l 1833-ban emlitett m. harkdcSj melyet perzsa kargas-
f^l^kkel azonosit, k^ts^gklvul a harkdlyn&k a szint^n harkdlyt jelento
sz^kdcscs&l yal6 lijabb kevered^se. Szintiigy keletkezhetett a tolnai
gobolye tdjszd a gobe sz6b6l, a mocsolya v. pocsolya hatisa alatt,
teh&t magyar^zatdra nem szabad kulon szanszkrit szdalakot keresni
(303). Hogy a mi n^vm^snak teljesebb *mije' toalakjit nem bizo-
nyithatja az lijabb mijen mionn n^pnyelvi alak e. h. mtn, ezt a
n^zetemet a szerzovel szemben, ki e n^zetdt konyve 480. lapjin
ism^tli, mAr kifejeztem NyK. 25 : 287. A mennyire is alaptalanul
bivatkozik a szerzo a teljesebb mez- v. med- toalak bizonyit^sira ;
hiszen m&r a Kombin&ld szdalkot^s c. drtekez^semben (7) kifejtet-
tern, hogy a mennyi forma csak ut5lag keletkezett, legregibb nyelv-
eml^keinkben csak minyiy miny4 van. Ha a mi magyar szavainkra
n^zve nem tartjuk szigoruan szem eldtt a nyelvtort^net tanulsigait,
hogyan tegyiik megbizhat6y4 tdvoli nyelvekre vald hivatkozAsainkat ?
Sok esetben az egyeztetett sz6knak jelent^se igen t^vol All
egym68t6l s a kiegyeztet^s erotetett. Nem el^g 5yatos M. a hang-
nt&nzd sz6k egyeztet^s^ben sem (p. kohog, ordit, ri) ; ezeknek hasonld-
sILg&t nemcsak tort^neti k3zdss^gbol lehet magyar^zni. A sz^mnevek
kdzill a Mty iiz, szdz. ezer Arja eredete elfogadhat6, de az egy szo
idegen eredete alig hiheto.
Legtobb dolga lesz a bir^latnak a hangmegfelel^sek meg-
roBi&l&a&y&l. M. iparkodik ugyan minden folvett hangmegfelel^st meg-
3*
36 IRODALOM.
okolni, de e tekintetben sokszor igen kev^ssel megel^gszik, ligy bogy
rendklviil sok a tiszt^zandd k^rd^s. K^tes dolog p., vajjon a magyar
sz-nek megfelelbet-e finn h az olyan szdkban, mind sz^p 'v hyvd v.
szunnyad -^ huopee, K^rd^s, vajjon a szanszkrit g bangnak megfelelhet-e
egyszer sZf mint 4lllt6lag a 52^arban, m^sszor cs, mint a karcsuhaxi.
M. n^ba teljesen lebetetlen bangv<oz&st vesz fol, mint mikor p. az
estet ilyeu bangalakb6l keletkezteti : *e€'t
Y^gul m^g egyes cikkekbez val6 megjegyz^seimet kozl5m:
A der^k 8z6boz, mely M. szerint eredetileg faderekat, fator-
Z85k5t jelent, taldn tekintetbe jobet a tatdr tdrdk, tirdk sz5, mely
»6ltaldban f&t, kulonosen jegenye azaz egyenes, sudarf^t (ny^rfa.
fenyofa) jelent (Budagov)«, id6zve Nyr. 7 : 433. Emellett persze
magyar^zatra szorul a magyar sz6nak m^lybangusdga.
A Mt (tehdt) 6s Q\s]c4d\g osszetartozisa nagyon k^tes ^rt^ku
foltev^seken alapszik (332. 1.) Itt a szerzd nem vette tekintetbe.
bogy a pedig, kedig kot6sz5t is az ekk^dig-gel egyeztettem MKsz6k
1 : 140. Yiszont meg a hat 8z6nak Budeuztol 4tvett finnugor roko-
nitdsa is bangtani okokb6l nagyon k^tes.
Az ^s kotosz6nak ^tveszi a MKsz6kb6l a vissza bat^rozbval
¥al6 rokonit^sdt, de ezt a mai bangtani m6dszeres elj^r&s m&r eleve
is kets^ggel fogadja, s az ^5-nek irini eredet^t sem tudta M. elfogad-
bat5y& tenni.
A cserj^s erdScsk^t jelento sziUgyi gaz €s a korbadt i&t jelent6
szdkely gaz-fa konnyen fejlodbetett a kozons^ges gaz fdn^vbol. De
m^g a mell^kn^vi gaz (gaz-emher stb.) jelent^se is k5nnyen dsaze-
egyezteibetd a fonev^vel s akkor a b&rom gazh6\i melyet M. kiil5n-
kiilon idegen 6z6kb6l szdrmaztat, ketto elesik s csak a harmadik
marad meg. (U. o. a ziirj^n kobrog nyilv^n csak az orosz eredetu
pogreb elvdltoz4sa.)
A gorongy M. szerint < a szanszkrit grantha- csom6 ; de taUn
jobb nyomra vezet az ol&b grunz, grunt, mely val6s&ggal g5r5ngy5t
jelent. A m. gorongy is eredetileg m^lybangti : Szamota gydjtem^ny^-
ben csakis m^lybangii r^gi alakok fordulnak elo, p. per qoandam
vallem usque in locum Gorong 1330 (1505); lacum [locnm?] £,eme-
tbegorongia Zicby Okl. 1344; locus Hozywgorond 1417 (1505);
pratum Hozywgorond 1480. Nyelvj4risainkban maiglan fSnnmaradt
a garangy, gorongya, darancs, doroncs stb. mell^kalak. — Am.
gorongy s az oldb grunz persze nem lebet egyik a m6sikb6l ^tv^ve.
de lebet ugyanolyan orrbanggal megdrzott szUv jovev^nyezd, mint
porond : prund : pradu, munka : muncd : makaj rend : rend : r^u stb.
A foltebeto szUv alak kb. *grad% volna, csakbogy ez a szl&v forr&-
sokban nem mutatbatd ki, de ^Ibetett valamikor mint a szanszkrit
grdntha- rokona y. mint az dltaldnos szldv gruda ,gorongy^ mell^k-
alakja. (TaUn "^grqidu a rokon^rt. prqdu ,porond' szdval viJd kevere-
d^s litjdn. E k^t szd a magyarban is keveredett: yd. a porangy
bangalakot s yiszont a szatm^ri 6s tolnai gorondj gorond t&jszdnak
& porondehoz basonl6 jelent6s6t: .vfz nem jdrta bely* Nyr. 3:47,
mODALOM. 37
^ f9ld koralakti emelked^se^ 11:47, balom 15:574; hasonld ^rte-
lemben Szatm^rban 6s Szabolcsban gor<mc<i ol&b grunf?)*
Oyik, gyik: M. a kauk. nyelvekbdl patk^nyt, egeret jelent6
szdkat vet egybe. Csak megemlitem, an^lkUl bogy azonosltani akar-
ntoi Tele, bogy egy gylkfajt^nak olaszul gecco a neve s ezt a tudo-
m^nyos many el v is fdlvette: Lacerta gecko,
Haszon: M. nem emliti, pedig az ossz^tban van vele egyeztet-
beto 8z6: x^^^^f X^^^''^ Scbatz (vo. Hiibscbmann 133). Igaz, bogy a
toroks^gben ia van ;ifa^na s az arabban ;ta2rlna Scbatz, azonfoltil
k^rd^s, bogyan viszonylik ezekbez az ugyancsak kincset jelent5 torok
kazdn s orosz kazanu, (M^s 8z6kkal egyeztette a mi szavunkat Budenz
^ V&mb^ry.)
H^'a: bogy ennek az lijperzsa kalay ,boll6' sz6boz vmi koze
volna, mint M. v6li (352. l.)* abban nagyon k^telkedem. De mdg
kev^sb^ &l\ az, bogy »az eredeti ejt^sbez kozelebb 411 az erddlyi
gdja, milvas, weibe, melynek ^tv^tele az ol&b gaje, kaje geier.c
Az ol&b alak szab&lyos fejlem^nye a *kdne ,k4nya' sz5nak (mint bale
b6nya stb.), s onnan van 4tv6ve a sz^kely gdja,
Kert : M. az ossz^t s mAs kauk. nyelvekbdl emlit legegyezobb
formAkat (ossz^t kdrty csecsenc kerth stb.) !^rdekes, amit egy r^gi
orm^ny fejedelem tbrt^netdben olvasunk (Oncken: Allgemeine Oe*
scbicbte L 4. k. 191): »Der Sobn des Tiridates Cbosroes II. der
fi[leine, kam nacb zweijabriger Anarcbie auf den Tbron und scbloss
mit Peraien Frieden. Mose von Cborene bericbtet von ibm, dass er
ein leidenscbaftlicber Jager gewesen sei und am Flusse Azad (dem
EUeatberos der Alten, einem Nebenfluss des Aras) ein en grossen Park
angelegt babe, der nacb ibm CbosrovaA:er^ biess.« (Ma az 5rmdnyben
haxca a kert neve.)
Nemez perzsa eredetu szo (ndmdd grober teppicb, filz). M. id^zi
a r^gi szdtdrainkban elofordulo lemez mell^kalakot ; de ide tartozik
mai kdzons^ges lemez szavunk is, konnyen ^rtbeto jelentes-itvitellel.
De ide val5 m^g a csoroszly^nak (nem az ekevasnak, mint a MTsz.
* Az ol&h 8z6 alig lehet a latin grumus ,c8oport, backa^ 8z4rmazeka
(olib grum ,re8z'). — A mi gordngyvLnkei eredeti szonak is magyarAzgatt4k,
de ezekben a magyadLzatokban nagyon kev^s a val^szlnuseg. M&r Kreszne-
rios 8 azt&n CzF. a magyar gor gyokerb61 magyardztdk, ezt pedig Kassai a
gorSngygyel rokonjelentesu ro'ggel azonosltja. Minthogy pedig -ongy kepzdfnk
nines, Nagyszigethi K41ro&n azt veszi fol (Nyr. 17:360), hogy a rogosbCl
rogoaoa a a c8all6kozi rdgocsos lett ; szerinte azt4n >igen hihet^, ^ogy a
rcgocsoahdl lett hang^tvetessel a *gdrdc3d8, innen goroncsoSj gorongyds s
ezekb61 elvon4s titj&n a goroncs ^ gorongy.* Ez az s hangbbl fejl6d6 ngy
•gy kissS d^lib&bos, azonfoliil eppen az &llit61ag eredetibb C8 hangd alak
nines meg sehol a r^gisegben 8 alkalmasint a rokonjel. gdcsdrtdSj hoporcsoSf
hoborcsos 8z6kkal val6 keveredesb^l lett (viszont a szekely huproncsos is,
mely a m. forrad&sos, gocsos; vd. meg Zala m. goborcs). — Mar most igaz,
hogy az 6j MTsz. adatai szerint goros es gor is elAfordal (Szatm&r es Szil&gy
megy^ben, a goros Feh^r megyeben is), de mivel az irodalom s a regiseg
ezeket sem ismeri, fdlotte valOszlou, hogy d jab ban t4madtak a gorongyds
^ rogos elegy edesebdfl. (A gordngyost, back&st jelent6 gyurds s a back&t,
dombot jelent6 gyiir a gy 68 azii miatt nem tartozhatnak ehhez a sz6csal4d-
boz, hanem a ^y^rAr^ez.)
38 1RODALOM.
^llltja) nyelvj&r^i lemezvas (NySz), lemesvas, lemes neve. A jelent^sre
n^zve vo. ^nemez : nyereg aid val6 szdr pokrdcocska, sz^kely 8z6«
Tsz^ ^s T>cs6tdr [1] nyeregtakar6 poszt6 . . [2] lemes, foldha8it6 k4t
pc^s?] vas az ek6n, ors^gi sz5« u. o.
Ostor : vogul OHer, aHer stb. u. a. — szanszkrit dsfrd, avesztai
ahtra oszt5ke. De ez a 8z6 (ha igaz) m^g sokkal messzebb el yan
terjedve^ eg^szen Azsia legsz^lso keleti csiics&ig. Y^letleniil akadtam
egy ataz6-reg^nyben a kovetkezd helyre, mely a csukcsok szokdaaira
vonatkozik: »Der Schlitten, Saunka genannt, ist nicht ganz yier
Fuss. Ein krummer Stecken, der Oschtol genannt — mit einer eiser-
nen Spitze und kleinen Klingeln am anderen Ende — dient um die
Hunde zu lenken . . .« (Mayne-Keid, Meister Braun oder die grosse
Barenjagd 3:65. Lpzg, 1862. — E^dloff egyik sz6t sem emliti.)
A partot s a Budenz szerint hozzdtartoz6 votjdk bord ^s
cseremisz pUrdiii 8z6t (mind a ketto falat jelent) M. egy fdltett
operzsa *pardU' (irdni parsu-f szanszkrit par^^ii-) sz6val egyezteti,
mely borddt jelent. Mindez folotte k^tes, kivdlt a jelent^s szemponi-
j6,h6\y de a hangalak6b6l is (a cslkmegyei fart sz6alakban, melyet
Kirdly P41 kozol a MTszban, k^telkedem, de ha megvan is, k^rd^.
a parthoz val6-e). — iln azt hiszem a part nem egy^b, mint az
olasz porto, A kikoto 6s a part (r^ypart) jelentese konnyen ydltakoz-
hatik; hiszen ugyanez tort^nt az olasz riva-h6\ lett r^v sz6ban:
az olaszban partot, mi ndlunk kikotdt jelent. A part jelentese fej-
lod^s^t azonfolul elomozdithatta a hasonl6 hangz4sii s yaldsziniileg
finnugor eredetu mart sz6.
A ripacsnak, melyet Budenz finn ^s lapp, M. szanszkrit sz6k-
kal egyeztet, sokkal kozelebb megtaUljuk az eredet^t. Mdr TMNy.
550 rdmutattam szUy eredet^re. Eldfordul a NySzban rapacsos is,
azonfolul nyelvjArAsainkban ripd, rapos, rapdky rupa stb. V5. bory&t
rup%:av ripacsos, likacsos, t6t rapa^ rapinay rapinka ripacs. rapMi
ripacsos ember (a heyesmegyei rapdk nyilvAn t6t k^pz^s) stb. (Vo.
olasz nyelvjdrdsokban : rappa, rapa ,B.unzel^ 1. Schuchardt: Horn.
Et. 1:25.)
A selld' mellett ^rdekes a yogul sSrldf ,a folydnak lejt5s, sebes
helye* (s aztin a zurj^n-votjik ^or, ^ur foly6, szanszkrit sarH-j san-
yizes^s). M^gis k^rd^s, nem egyszerubb-e a selldt ylzforg6nak, 5ry6ny-
nek magyardzni, a sell-ik, serl-ik igebol, mely a szdkelys^gben ma
is a. m. sodrddik. Hiszen a sz^kelys^gben a yizforg6nak 8ering6j
siringO' neve is van, nyilvAn ebbol az igebol: siring^ ,forog, orv^nylik,
Bodrddik.^ (TJgyanehhez a csalddhoz val5 meg: seriilf siriil ,fordul,
p5rdul\ seritj sirity .sod or, pordlt* stb. Hdromsz6kben '!>sir%tt a foly6,
ahol sebes a folydsa« !)
A hdrsfdnak r^gi szdldob nev^t, — melybdl a mai cs&ng6, sz^
kely es szatmdri szdldop fa, szaldok-fa, zddog-fa — M. a. m. szdl s
a szl4v dub ,fa, tolgy' 8z5 osszetetel^nek magyardzza (269. 1.) Yald-
sziniibb, bogy a szdldob dsszetartozik a hdrsfdnak vogul saVt-pa
nev^vel, (mellyel Szilasi is osszevetette a Yogul szdjegyz^kben), sdt
taldn izr51 Izre azoDos vele, ligy, bogy a -b megfelel a -pa sz6nak,
IRODALOM. 39
mely a yogulban k^lonben nem maradt foniiy de a. nu /a, finn puu
stb. A p hang ez osr^gi bsszetdtelben a sz6 belsej^ben volt s fgy
nem vAltozott el /*-re, v5. em-ber 6s f^rj, ni-p 6a fi, — A Togulban
az eldr^sz kul5n is megvan: saVt hdncs.
Vendig : M. az litat jelento ossz6t fdnddg szdval veti egjbe s
tSgy v6li, valaha vendig- ember azaz lit(as)- ember volt; Ooldziher meg
Nyr. 14:246 az arab fonduk »vend6gfogad6* 8z6val rokonitotta s azt
T6lte, hogy a vendig 6b a vendigfogadd eredetileg egyjelentdsu volt a
magyarban. Egyik magyar&zat sem valdszlnii hang- ^s jelent^sbeli
okok miatt. — TaUn jobb nyomra vezethet a kov. adat: lijperzsa
bendehf tdbbese bendegdn, eredetileg az egyes sz^m is ^-vel: *bendeg
(1. Sitzungsberichte d. Akad. Wien 36 : 7). Igaz, hogy ez rabszolgdt
jelent, de tudjok m6g a magyar nyelvt5rt6netb61, hogy a vendig
tkp. idegent jelent,*^ mint a n^met Oasty a latin hospes, a gor5g
^evoc M4r pedig az idegen jelent^sbol 6p dgy fejl6dhetett a vendig
68 a rabszolga jelent^se, mint p. a szint^n idegent jelentd indg.
*ghostiS'h6\ a n^met Oast s a latin hostis (emez m6g Yergiliusn^l
yend^get is jelent).
Teljesen elfogadhatatlan egyeztet^s a 75. sz&mii: a m. -d^g
^dig ebben addSg, addig M. szerint == pahlavi tSgj djperzsa ta ,bis ;
damit'. Elfogadhatatlan m&r csak az6rt is, mert ezeket csak nem
lehet elv^lasztani a mi rendes -ig ig ragankt6l, mert hiszen a d
hang mag^hoz a n6vmd8t5hoz tartozik : az, ez ered. *ad, edy vo. oda,
ide ; csak a d-nek megkettoztet^se szorul magyar^zatra. Az en magya-
r&zatom (TMNy. 680), mely szerint ad-d4g < *ad-v6gy azaz az-vig,
csak f5ltev6s, de amit M. hoz £51 ellene, az semmik^p nem donti
meg. A2t mondja: »Bajos megdrtenunk, ha az '4g ig csakugyan dj-
keletu, azaz k^sz 8z6 osszet6tel6b51 v. n6vut6i haszndlatb6l fejlett
i^gy hogy mi^rt nem mutatkozik sehol, sem nyelveml^kekben, sem
nyelvj&r^sokban a v4g bz6 . . v-je, middn ez viligosan jelentkezik a
8zint6n lijkeletu -vel 6s -vi ragokban.< Hogy mino gyenge Idbon dll
ez ellenvet^s, azonnal l^tjuk, ha meggondoljuk, hogy 6ppen az addig
tddig sz6k bizonyltj^k az -ig ragnak a -vel 6s -v^ ragok6ndl sokkal
nagyobb r6giseg6t. Mikor t. L az -ig rag megdllapod.ott, a mutatd
n6vm&s m6g df-hangd volt : *ad'f ed-, s az6rt addig eddig ; mikor
ellenben a -vel 6s -vi v< ragg&, a n6vmd8 d-\Q mdr ;7-nek hangzott,
Az6rt azzaly ezz4.
M6g sziimos kifog^st lehet 6s fognak tenni M. konyve ellen,
de az6rt bizonyos, hogy nagyon sok becses anyagot hordott ossze,
sok 6rdekes k6rd6st penditett meg s a magyar sz6fejt6s tudom^-
ny&nak nagy szolg&latot tett.
Simon Yi Zsiomond.
* L. NySz. Y5. meg Dayk4D&l : EDgem fagygyal borit K&rp^tnak btis mel-
16ke, ez a vendigajak 68 darva t61 videke. Nem v68zen Phoebus itt magyar
sz6t ajak6ra, b4mul a hazafi vend^ghangu dal&ra (Abafl kiad. 19.)
40 IRODALOM.
Szent Agoston regnlAi.
D^zai Lajo8 : Szent Agoaion regtUdinak magyar fordiidsa Goelias (Bdnffy)
Gergelyt^l. (1537.) (^rtekez^k a nyelv- ^ szeptudomAnyok kor^b^l. XVII. k.
6. 8z.) Ara 2 kor.
Egy csakuem teljesen elfeledett szerzetes ir6 eml^k^t ujltja
meg D^zsi a reguUk kiad&sa el^ Irt bevezet^sbeu. Qregorius Coelias
PannoDius (valdszinilleg B^nffy Gergely) p^los szerzetes a maga
kor^ban igen n^pszerfi ir6 volt >Az egykorii ir6k magasztalva
eml^keznek meg r6la, — irja Dezsi — milveit pedig hal&la ut&n
sz&z, sot kdtsz^z 6v miilva is kiadj6k.« Ami keveset ^let^rdl tudni
lehety D^zsi gondosan osszegyujtotte, ismerteti munk^ssdg&t is, mely-
nek r^nk n^zve legfontosabb term^ke Szent Agoston szerzetesi ssa-
b^lyainak kiad^sa, magyar^zata 6s magyar fordit&sa. E mu 1537-beD
jelent meg Yelenc^ben s fontos az^rt is, mert ez az els5 Yelenc^-
ben nyomtatott magyar szoveg.
Nyelvi Bzempontb6l az teszi kiilonosen erdekess^ e regol&k
magyar fordft&s&t, bogy ngyane szoveg megvan m^g k6t m&sik r^gibb
korii nyelvemldkiinkben is. Szent Agoston reguUit elfogadta t5bb
szerzetes rend, s ez okbdl a latin szovegnek tobb m^sulata maradt
re^nk. Az egyetemi konyvt^rban levd ilyen latin nyelvu s a XYI.
sz&zad elej^rol val6 m&solat magyar glossz^kat is tartalmaz a latin
szoveg mellett. (Kiadta Zolnai Gy. NyK. 25: 49.) Ugyane regul&k-
nak j6val r^gibb magyar fordit4s6t is ismerjuk a Birk-kddexben ;
ezt Y4czi P4l forditotta le 1474-ben a margitszigeti ap&c^k sz&mtot.
D^zsi nem eldgedett meg azzal, bogy kiadja az eredeti latin
reguUkat Coelius Gergely fordit^s^val, banem egyiittal kozli pon-
tonk^nt a Birk k6dex forditdsdt is, a lap alj4n pedig az egyetemi
k5nyvt4r megfelelo glosszdinak r^szleteit. Ily m6don konnyd. szerrel
osszebasonlltbatjuk ugyanegy szovegnek magyar fordit&s^t b&rom
klilonbSzd idobol. A Birk*k6dex s a Coelius fordit^sa kozott ugyams
koriilbelul 60 6vnyi ido van. Hogy a magyar szoveget nyelvi szem-
pontbdl konnyebben megismerbessUk, D^zsi pontos sz6mutat6t csa-
tolt a fuzetbez s a bevezet^sben meglg^ri, bogy a magyar nyelvi
anyag feldolgoz4s4val a t^rgy fontoss&g&nak megfelelo mddon kiilon
6rtekez6sben akar foglalkozni. Kdrjiik is, bogy Ig^ret^t min^l el5bb
y^ltsa be. Balassa J6z8EF.
Eonyr^szet.
Nyelvtudom^nyi Kozlem^nyek 31. k. 4. f. Horger A. Abalm^yi
nyelvj4r&s-8ziget. — Szinnyei J. A -z gyakorit5 k6pz5. Az -it k^pzo
tort^net^bez.
Endrei A. A m. nyelv es irodalom tanit4s4nak seg^deszkozei.
Orsz. Koz^pisk. Tan. Kbzlony 15. 16. sz.
N^gyesy L. Egy r^gi m. kulturpolitikusr6l (Teleki L. gr6fr6l
8 A m. nyelv el6 mozditisdrdl buzgd Esdeklesei c. munkdj^rdl).
M. Paedagogia 1901. 10. sz.
nyelyhCtel^s. 41
M68z4ro8 S. Bepilllmt&s a kereskedelmi munyelv anyag^ba.
Keresk. Szakoktatis 4, sz.
Kem^ny F. Az tij egys^ges n^met helyesir&s. Orsz. Kozdpisk.
Tan. Kozlony.
NYELVMOVELfiS.
DagOnicS a C betArdL Ismeretes Dugonicsnak az a szok^sa,
bogy reg^nyeihez, azlndarabjaihoz jegyzeteket fiiggeszt s ezekben
mondja el nagy mer^szen v^lem^ny^t sokf^le dologrdl. KUlonos kedv-
tel^ssel forddl a nyelv^szet k^rd^sei ie\6 ; szdmagyar^zatai ^Ital&ban
nem sikerulnek, egy^b fejteget^sei kozott azonban akad figyelemre*
meltd is, hiszen mennyis^gtani mfiszavai is nagy rdszben belyesek.
Az itt kovetkezo fejteget^se is olyan, amelyben belyes meg-
jegyz^sek yannak s mivel m6g mindlg id6szeru k^rd^srdl, a c hang
ir&sa m6dj&r6\ bz61, kdzl^s^t nem tartom ^rdektelennek. A kis cikk
Jddnka c. reg^ny^nek 1. jegyzete:
>Tapa8ztalbatta az 01yas6 azon Konyvemben, melyet a* Szere-
csenekrH irtam ; tapasztalni f ogja ezen konyvemben-is : bogy ^n
C-botuvel 6lek (minden hozzd-adds n^lktil) fo-k^ppen azon szavakban,
melyekben milsok C2r-botiiket tesznek. P^ld&ul: 6n igy Irok: tdncos,
m^sok igy irtak tdnczoSf avagy tdntzos, J^zen ^n Irdsomnak oka
pedig ez:
Tudni-val6 dolog : bogy sz^les e* vildgon minden leg-bitv4nyabb
nyelvben (ann&l ink&bb a' pall^rozottabban) annyiaknak kelletik a'
bdtdknek lenni, mennyiek az ^rtelmes szdlUsra kdszittetett bangok.
A' De&k be-^ri buszon-b^rom botuvel: mert annyi bangja vagyon.
De a' Magyarokn&l negyven-egy a' bang ; negyven-egy tebdt a' botfi is.
A* Magyar bangok k5zott bizonyosan C-bangunk-is vagyon, vala-
mint ezen szavainkbdl ki teccik: tdncz, Idncz, eczetf czinkoSf czigdny,
M&r most az a' k^rd^s : kik cselekszenek okosabban ? — Azok-4 :
kik ezt a* c-bangot egy c botuvel, velem egygyutt, igy irjAk : cinkos ?
AvYagy m4aok szer^nt k^t botut ragasztanak ossze egy bangnak
kimond&ssdra, ^s az elobbeni szavat igy irj4k : czifikos vagy tzinkos ?
Erre a' kdrd^sre ^n azt felelem: bogy (mindenf^le ir^sban)
a'-mi menn^l kevesebb, ann4l term^szetesebb ; kevesebb pedig cinkos^
mint czinkoB vagy tzinkos, — Ugyan (k^rlek!) nem okosabban csele-
kedne a' Ndmet is, ha ezt a' szavat sckik, Igy irnd-ki magyarosan:
sik. — Nem kellene n^ki b4rom scb-botuket venni annak az egy
bangnak ki-ejt^ss^re, melyet a' Magyar egy ^-botuvel ki-mond. Minek
hoszszabbittyuk teb&t az fr4st, ba kurt&bbra vebettyiik?
Soba se tudom teb&t: bogy-bogy jutbatott mostani Tudds-
k&inknak eszokbe, bogy a' c-botut (noha b^r ezen c-bangunk bizo-
nyosan vagyon) a' Magyar A-Be-Cebiil ki-iktass&k, ^s belyette (baszon-
talaniil kettoztetv^n a* botiit) vagy cz, vagy ^^-botiit tesznek ; 6s Igy
ne l^gyen imm&r A-B^-G^s-kdnyviink, banem A-B^-Des. Ezek bizo-
syira nagyon gondatlanok.
42 NTELAMfYEL^S.
N^kiink . . . negyYen-egy hangunk vagyon, y6\t is mindenkoron . . .
ezen negy ven-egy haDgokti!il . . . soha el nem ^llott a* diicsd Magyars^.
De a' Szittyiai negyven-egy b5tuktCil akkor 6llott-eL ^s a' Dedkoknak
huszon-h^rom botujoket yette-fel, midon a' Komai Kereszt^ny vall&sra
dUott. Hasonld-k^ppen cselekedtek a' Dalmat&k, Spanyolok, Francidk,
Britannusok^ Lengyelek. Csak most kezdik pedig a' N^metek.
Mivel pedig tiist^nt 4ltal l&tt&k azt a' Magyarok: bogy a'
De^koknak buszon-b&rom botfijok nem elegenddk a' Magyar ban-
goknak ki-ejtessokre, azon kezdettek (a' mint kelletett-is) szorgal-
matoskodni, mino Botuket szerezzenek ki-jelent^ssokre.
P^ldMl: mivel Utt&k azon Kereszt^nnyd lett Magyar Eleink:
bogy a' Dedknak a-botfije, bangja-is vagyon, meg-tartott^k az o-botut,
^8 mivel az Igy irt: ago, aries ; a' Magyar-is Igy mondbatta: cUmaj
agebj 's a' t. De mivel Idtta a' Magyar, bogy a' De^knak nincsen
boszszii a-botuje, n^ki az d-t meg-kellett vonyltani, ^s Igy mondani:
dgyj dlld, 's a' t.
Mivel ism^tt l&tta a' Magyar : bogy a' De^knak mind C bangja,
mind C botuje vagyon, midon igy besz^ll: CoelOj Coena, Coelum;
Eleink-is igy irbatt^k vdlna: c^g^r, cice, dgdny, nem pedig czigir^
valamint a' De4kok se imak Igy: czoelo.
De mivel ism^tt l&tl^k: bogy a' Deikoknak (p^ld&til) se ly-
botuje. se Zf/-bangja nem lenne ; ennek, ^s a' tobbinek ki-ejt^s9^r51
szorgalmatoskodtak. Itt lett tebdt sziiks^gjok a' botfiknek meg-ket-
toztet^ssokre. A' szuks^ges meg-kettoztetett, sott b^rmaztatott bot^k
im ezek a' kilencek:
1. Z8 — Z8id6, zsAk, zsiv4ny. 6. gy — gyAr, gyulevesz, gyilok.
2. ty — tydk, kAtyd, hatytyti. 7. dz — Dzi&n, evedz5, 6yedzet.
3. 8z — 8z6r, szurok, kereszt. 8. cs — C8ik6, csino8, C8al6.
4. ny — nyak, ny&r, nyargal6. 9. dzs — Dzsida, L&Ddzsa, dzsellen-
5. ly — lyuk, elyly, mely, hely. [gek.
Bizonyosan gondatlanok v6ltak Magyar Eleink : bogy, azon kilenc
bangoknak ki-ejt^ssokre, eleinte mindgydrt egygyes botuket nem sze-
reztek; banem azokkal a' k^tszerez^sekkel, sdtt birmaz&sokkal-is a*
Gyermekeknek olvasdssokat, ^s tantHMssokat nagyon meg-nebezitett6k,
Nem lebetne-^ mind az irdsban, mind a' nyomtatdsban ki-gondoltt m&&
botdkkel 4lni ? Lebetne igen-is : ba valamint Francia Orsz&gban, ligy
a* mi^nkben-is vdlna a' Nyelvet-csinositd T^rsasAg ! ! ! !
Mind-ezekrul r^gen kelletett volna a' Magyaroknak gondolkodniok ;
nem-is akkorra bagyni ezeket, midon immir a' magyar nyelvnek vesze-
delm^t Uttyuk. H6t miliomot szdml&lunk Orsz&gunkban ; csak k6t
miliom besz^ll magyardl. — Ldssdk TJt6ink: mire mebetnek b6ldog-
talan udejokben . . .« Kozli: Pr6nai Aittal.
a/Leg* Napr6l-napra olvasbatunk ilyeneket: A n^psz^ml&l&snak
b6 tort^nete m4r az akkori P. H.-ban is ?7t€^olvasbat6 (P. H., I. 3.).
H. nyfltan rwc^rvddolta a polgdrmestert (uo. 11. 12.). Meg dtil D6l-
Afrikdban Ma is a csiinya bare, Melyt61 tne^pirulbat . . . az arc
(uo., Koboz L 27.). K. el6gt6telt k^rt az alaptalan me^gyannsitis^rt
MAOTARIzATOK, HELTREIGAZlriSOK. 43
(Esii Ujs., L 11.)- A kdrnek tlz tagja m^^v&dolta a vilasztm&nyn&l
K. I-t (uo.)* Maga mellett gyermekeit is, kit polg^ri munkdra, kit
a muv^Bzet, kit a toll szolgalatdra megneveU . . . (uo. I. 9.). E nyllt
tdrv^nys^rt^s^rt megv&do\t& a honv^dmiDisztdriumot (uo. UI. 5.). Hogy
me^c8al6dj6k a szeg^ny, H&t visszaintegettem ^n. ('d'j Id ok, I. 11.),
stb. — Ugyaii, k^rem, hagyj4k b^k^ben ezt a szeg^ny igekotot ! Azt
hiszik, mindeniitt j6l 6rzi mag^t? Csal6dnak. (Vagy taUn: megcask-
I6diiak?)* Jen6 SAndor.
magtarAzatok, heltreigazItAsok.
JUEdtkdzdSf kOfndlds. Lapunk egyik olva86ja irja nekiink
e sorokat: A lap 337. sz&mdnak Komdlds cimu kozlem^ny^ben e
sorokat olvasom: »A husv^tra kovetkezo vas^rnapot ott (Zala ^s Somogy
hat&r&n) a n^p mdtkdld vasdmapnak nevezL Azt mar a n4p maga
sem tudja, mi4rt nevezi igy^ de fonnmaradt a mdtkdld vasdrnap egy
^rdekes szokisa: a kom6l&s.« Megjegyzem, a komdUs megvan Tolna
^8 tal&Q md8 megy^kben is. N&lunk Tarany-ban, Nagy-Atdd mellett
s a szomsz^d VizY^r-oii (Somogy megye) ez nines ; azonban egy m&s
n6p8Zok&s van e napon, mely megmagyardzza a nap elnevezds^t is.
E napot itt mdtkdzd vas&mapnak hlvjdk. Mdr mise utdn mindk^t
nembeli ifjiisdg (de a gyermekek 8 felnottek is) falustdl tomcgesen
kivonol a r^tre, hoi kiilonf^le t&rsasj4t^kokkal, de leginkdbb lildzdssal
(fog6sdi) 8 f utkosdssal toltik az id6t alkonyatig. Mint mondjdk : Yiz-
v&ron m^g mdtkdznak is. Az ifjak s hajadonok himes toj&st, narancsot
adnak egymdsnak. Sok szerelem ^s hdzassdg szuletik e viddm mula-
toz4sb6l 8 tobben mdr itt eljegyzik, elmdtkdzz&k titokban magukat
egym&snak 8 rendesen egymds^i is lesznek. Inn^t a mdtkdzdy mdtkdld
ik^Y, [V6. Nyr. 4:91 6s 3:2!]
(1900. XII. 15.) Budapest! Hirlap.
PdtUs a megnyirb^lt szayakhoz (Nyr. 30 : 271.) A tolvajn6p
sz&nd^kosan kurtit egyes szavakat, bogy m&sok elott 6rtbetetlenn6
tegye a besz^d^t. fme egy-k^t p^lda: hdgu (7ia2&er gulden) a. m. f^l
forint. zi (n6m. sieben) = 7, a(lef)=l, h4(sz) = 2, gi(mel) = Sy
da(led) = 4 (a h^ber elso n6gy betU rovidlt^se) ; kd (h6b. kalS,
menyasszony), a tolvaj szeretdje, ci(gdre) szivar, cigi cigaretta,
di(sznd a kdrtydban), szini, szinbdz. (Ldsd Jeno 6s Vero: Tolvaj-
nyelv 8z6t6rAt.) A didknyelvben is gyakori a 8z6csonkitds. Igy katyi,
katal6gus, hil%(drd), stifli(tdrium) csizmatisztit6hely a koU^giumban.
Ez adatokat V^rtes J5zsef kozolte velem, ki a didksz6kat gyiijto-
goti — Emlit^sre m6lt6 m6g a n^pnyelvbol petr6(leum, Nyr. 30 : 390.),
.ETmeKencia, noi n6v. Nyr. 30:301.), trakta(mentum), strapa(cid).
Ez ntdbbi ketto elvonds a traktdl 63 strapdl igekbol.
Heves Korn^l.
* A me^^-nek ezt a surubb haszn&lat&t mostan^ban a r6gisegb51 a a
uepnyelYb51 kapt^k fol ; egyszer-egyszer yisszaelnek vele, de altal&noss^gban
nem lehet hib&ztatni. A szerk.
44 KAOTARiZATOK; HELTREIOAZiTlBOK.
T^SZdkrtfl. Tolvaj. Erd^lyi ember ba valakire megnebeztel,
nyomban tolvajnak nevezi. Hogy neki van-e igaza, amannak yan-e
igaza : nem keresi. Akire baragszik, az tolvaj. Aki p5r6t megnyeri
6 ellene, az tolvaj. Aki a kdvetv&laszt&snil megbuktatta, az miir
enn^lfogva tolvaj. Aki szeml&tom&st gyarapodik a $t yagyonban,
befolj^sban elkerdli: az is tolvaj. Az ol4b ^s sz^sz mindenesetre
tolvaj. Kossz szok&s 6s csimya szok&s s r^gi konyvekbdl ^s ir&sokbdl
Utom, bogy r^gi szok&s. Nob b&t, ami sz6 Erd^lyben a tolvaj, ngyanaat
a sz6 min&lunk a gazember.
(Egyet6rt68.) E6tv68 KIrolt.
Nagy-Teremiben a sz^kely elment a tiszteletes lirboz: Yegyen
instdlom fenyovizet 6 iiveggel. — Kettdvel veszek, tSbb nem kell. —
Vegyen instAlom. mert Gyilkos lir is vett ! — H&t az ki ? — Ott till
lakik. — Az nem Oyilkos, banem Tolvaj. — Azt biszem, inst&lom,
tisztess^gesehb n6v Oyilkos, mint Tolvaj. SzXnth6 G-Xbor.
Gebulya (30:581). Miksz&tb K&lmiin ezt bizony&ra esak k^p-
letesen nevezi »szerelmi b6jitalnak,« mivel ez inkdbb 6tel, amennyiben
osszetorve s puba kenyer darabk^kkal osszekeverve apr6 gomb6cok
k^p^ben a balaknak vetik, amitol aztdn szeg^nyek teljesen elk&bolva
a viz szlnere vetodnek, s Igy konnyu oket kifogdosni. Igy l&ttam
Hont ^3 Bars megy^ben, abol minden falusi boltocsk&ban kapbat6 as
a kis mogyor6nagy8dgii, n^gyrekeszes; dionemii gytimdlcs, amelynek
botanikai eredetet nem ismerem, de ott a magyars&g 6b pal6c84g
gebulydnak blvja. BelInti Ttvadar.
Banddzni, Eotvos K&roly szerint a szdrakozds kifejezest a magyar
n^p nem ismeri. Igaza is van. Ez az irodalomban keletkezett sz6 a
k5zn6pn6l nines meg baszndlatban. De a felejtkezis sz6t pi. Oros-
b^zan szinten nem ismeri a n^p. A t^rsasdgban 8z6rakoz&sra nilonk
a foldmlves-oszt&ly a banddzni kifejezest baszn^lja. A miiltkoriban
egy lirindt kerestem ; de csak a 8zolg&l6ja volt ottbon a b&zn&l, aki
aztdn tudtomra adta, bogy gazdasszonya .... -bez ment el banddmiL
Ballagi M. Ny. T. Sz.-6t megn^zv^n, Uttam, bogy a banddz eldtte csak
abban az ^rtelemben volt ismeretes: tobbedmag&val zen^l. Ellenben
a n&lunk baszn^latos banddzas-han hire sines a zen^nek; egysserfi
t&rsas osszejovetelt jelent, kdriilbelul valami olyan »jour€-f6l6t. Sse-
retn^m tudni, ismerik-e ezt a kifejezest m4s videken is ilyea ^rte-
lemben? B^rczi FOl(>p.
KeszegOdalvdst, Nekem egy obsitos ilyenf orm&n besz^lt egyssar :
>Mikor Mil&n6ba masiroztunk, b^t ugy keszegddalvdst esett as a
Yelencac A szo kulonben kozkeletu Halason is, Szatm&rban is.
FeM. E n^vutdnak ^rdekes a szatmirmegyei baszn&lata : » . . . ^p
el fele dobtam a lopt4t (lapd^t), mikor n^zek a merito fehf b&t l&tom,
bogy ugrik az Agnes bele fele a vizbe, de megkaptam rajta a reklit.<
^Szaladtam ut&na fele.« KomjItht SXkdor.
Kl^RD^SEK £S FELELETEK. 45
K£RD£SEK is FELELETEK.
A CZ eredete. Yajjon helyes-e ama fSltev^sem, hogj a cz-vel
Tal6 ir&8 a n^met tz-Yel val6 r^gibb ir^sunkbdl keletkezett. Ka ez
AU, akkor a cz baszn&lata valbsigos germanizmus, — A lengyel cz
Hgy bangzik; mint a magyar C8. Erdekes, bogy mig a n^met biro
dalomban a cs&k6t Tschako-nak Irj^k, kozos badseregiink a lengyel
belyeslr&sti Czakd alakot baszndlja (bivatalosan is). Tobb idegen nyelv
a c bang jelol^s^re c belyett z betut baszn&l, de Magyarorsz^gon
klv&l sebol sem baszn^lnak belyette osszetett Irdsjeleket.
DOMANICZKY IsTVIn.
F, A cz nem a ^^-b51 fejlodott, banem eg^szen idegen eredetu,
de nem a c bang ert^kevel. banem a cs bangeval. Kogy a cz beta
eredetileg cs bangot jelent, bizonyltja 1. egyes 16. s 17. szdzadbeli
iroknak az a szokdsa, bogy megkUlonboztetik tole a c bangot, m^g
pedig eppen tz jellel; p. Meliusn&l : czatld czatok = csatl6 csatok,
ellenben tzom[h]ya = combja stb. ; MolnAr Albert sz6tdr&ban : czantf
czuda, ellenben tzomb, tzdfol stb. — 2. Bizonyftja nemcsak az dlta-
l4no8 baszn&latban fonnmaradt lengyel szok4s, banem az is. bogy a
csebeknel r^gente kdzonseges volt a C8 bang jelol^s^re a cz betii,
m^g pedig legink^bb a 13. s 14. sz&zadban (azonkivul czz, ci, ci, ^s
czi is, emez a magyar nyelvemlekekben is). — 3. A C2^-nek eredeti cs
^rt^k^t bizonyitbatja n^mileg az az osztrdk-n^met szok&s is, bogy
ma is igy irj&k: Czako, Czarda, Czismen. — Ndlunk azonban, alkal-
masint a k^tf^le ert^ku ch p^lddj4ra (= cs es c), a cz betut csak-
bamar ^tvitt^k a c bang jelol^s^re (ezt a zavart mir az EbrCben
lAtjuk) 9 v^gre egdszen erre szoritott^k, a cs bangra pedig a cs ^s
is jegyeket alkalmazt^k. Simonyi Zsigmond.
Vmire VaJUoztat? A n6vv4ltoztat6 enged^lyt a hivatalos
lap ilyenformAn szokta kdzolni: »S. L. vezeteknev^nek Sdndorra kdrt
dtvdltoztatdsa 350. sz. beltigyminiszteri rendelettel megengedtetett.^
^ ligy tudom, bogy a ydltozdst jelentd ig^k -va v^ ragos bat4roz6val
j&mak, tebdt igy volna belyes: S. L. vezet^knev^nek Sdndorra k6rt
&ty<oztat&s6t a belugyminiszter 350. sz. rendelet^vel megengedte.
F, A -vd v4 TAg belyett a -ra re baszn^lata ilyenkor leg-
kev^sbb^ sem bib&s, Ime a bizonylt^kok : Wyllamassokath esre valtoz-
tatha: folgura in pluviam fecit (KesztbC. 371). A del szint-is
6jt8zak6ra v<oztattya (Haller J. H&rmas bist. 3 : 83). Y^ltoztasd
jobb mddra biiszke t6rv6nyedet (Orczy L. Kolt. szfil. 177). — Az atok
aldomasra valtozek (&dyC. 532). Ha isten akarn4, v4ltozndl cbuddra :
nem biszem, v<ozn&l gyonge lauros dgra (Zrfnyi, NySz. stb.). —
Istennek dycbwseget el valtottak madaraknak abrahazatyara (Komj. :
Sz. PAl 47). Vad erkolcsSt szelidre v< (Czuczor Kolt. 1 : 44). —
Szomaru ndtdra vdlik meg az 6nek (Decsi: Adagia 99). Nebogy
kedvok btira v^ljon (Arany: Ittbon). — Bdvebben 1. Magyar Hat&-
rozdk 1 : 133. Aktibarbabus.
46 EOYVELEO.
Nem birom a nyelvetl Gyakran hallottam e kifejez4st
8 nekem idegenszerunek tfint f el. Ugyszintdn ezek : nem hirom hevdmi ;
nem birom megldtni.
F. T^rgyesettel a bir ige jelenti, a) hogy gydzi, 6llja, elhatal«
mazott, uralkodik, 8z6val a tehetsig alapfogalma van benne, p. birja a
bort ; birja a dolgot ; a ruh4m m6g birja ; gaz birja a kertet ; eg6-
Bzen a feles^ge birja; b) hogy tulajdona vkinek, p. ezt a fdldet a
szomsz^dom birja, foleg ha nem elvont dologr6l van sz6, de akkor
is csak kev^sszdmii, a nyelvbeii szinte meg^llapodott fordolatban.
Nem birom e nyelvet idegenszerus^g, e. h. nem tudok v. nem beszelek
ezen a nyelven, nem 6rtem ezt a nyelvet, nem tudok v. nem beszelek
n^metiil. Fdn^vi igendvvel azonban nem birom bevdmi helyes, a. m.
nem gyOzom bev^rni, ligyszint^n new, birom megUtni, a. m. nines meg
a testi tehets^gem hozz4, hogy megldssam. A bir haszn^lata kOlon-
ben a magyar nyelv legnagyobb finoms4gai kozd tartozik. Tamils^-
gosan es kimeritden irtak r6la: Arany J&nos, Yisszatekint^s (Pr6zai
dolgozatok), Lehr, Arany Toldija, V. 6nek 8. vsz.
Ml az az azsng ? honnan ered ? Ndlunk (KibM, M.-Torda m.)
csak kovetkezdkeppen haszndljdk: »T^gy j^rj, mintha azsagon jdrt&l
y6na!« »Tdm azsagon jdrtad meg azt az litat, hogy ebba hejbe itt
is vagy imm4 ?
F. Az azsag piszkafa, mellyel a siitdkemence parazs&t sz^ttere-
getik, mdsutt nydrs, de pemete is. Ebbol az id^zett szdl^ok is meg-
magyardzhat6k ; pemet^n tudvalevdleg a boszorkdnyok j4rnak, m^g
pedig gyorsan. Udvarhelymegy^ben a boszorkdnyt csakngyan azsagon
jdrdnsik is mondjdk. Tolnai Vilmos.
EGYVELEG.
Mikor a n^p urasan beSZ^L Tobben dlltunk a kapuban
6s egy parasztasszony dppen ki akart jonni, de mi el&lltuk az utat.
H4t igy sz6lt : Nyilatkozzanak k^rem = engedjenek utat.
Van a faluban egy bogndr, ki mindig sz^pen 6b muveltesen akar
besz^lni ^s tobbek kozt ilyeneket is mond : Tegye fej^t gondolkoz6ba
^8 hat&rozzon erv^nyess^get. — En nek a burgonydnak szerencs^s
termelo helyzete van. — Egyszer beid^zte a bir6, de nem j5tt el aznap,
csak a kovetkezo napon. Aztdn igy menteget5dz5tt : Ne legyen bird
lir irdnyomban gerjedelemmel, de nem johettem el tegnap, mert fele-
s^gem szule a kepemdsolatj&t, minek 6n oka nem vagyok.
A bird meg igy leckdztette meg a mulatoz&s kozben yeszeked5
legenyeket, kik azzal mentegetoztek, hogy m&r borosak voltak: E2
nem ok, fiaim, mert Yig zaj ds orom kozott is szuksdge van a fiatal
embernek a nyilv&nossdgos dszfenntartdsra.
Walder Lajos.
x^nyelvhagyomXnyok. 47
Ezer konyytdr. A foldmivel^sugyi miniszter, Dar&nyi Igndc,
r az ezredik n^pkoDyvtdrat Allitotta fol. Ezek a fenydfaszekr^ny-
izdrDy&kban gl^ddba dllltott k5nyvkatoD&k h6dit6 lifcra inddltak, s
inydrus^g olvasni az adatokat arr6l, hogy hoi tartauak a h6dlt6
nk^ban. A miniszter tudniillik nem el^gszik meg azzal, hogy
ayytilrakat csindl, hanem arra is kiv&Dcsi, hogy sokszor kell-e
lyitni a konyvtdrszekr^ny ajtajdt . . . Sokszor. Ez ideig 5tsz&zezer
nk^ olvasgatta a konyveket a vasdrnapjdn, ahelyett, hogy a kocs-
ban a m&sik leg^oy fej^t megl^kelte volna. £3 a konyvtdrak soka-
l48&yal sokasodik meg a publikum is. Nem Idtom messze azt az
»t, hogy a fain sz^gyene lesz az, aki uem olvas, s a konyvt&r
I'dben, ak&rcsak valami sz^p nagy tolgy tereb^lyes dmydban, csak
J magukt6l, a dolgok term^szetes folyom&nyak^ppen megszuletnek
p&link&s butikok gyilkosai. a munkdsn^p szabad liceumai. KUlonosen
sok olyan mestere akad a beszelget^snek, mint J6kai M6r
Benedek Elek. A miniszter statisztik&ja azt mondja, hogy oket
ireti legjobban ez az eg^szen speci&lis 6s nagyon megbfzhatd publikum.
mUrtet nem sziiks^ges keresni. A Benedek Elek ir&sa tiszta, cikor-
&tlan, tosgyokeres magyar nyelv, s t&rgyai olyan kozvetlenfU a n^p
t6bol val6k, hogy az egyszerii falusi ember a szomsz^dja meg a
Aik szomszedja tort^netet olvassa el benniik. Esz^be se jut, hogy
land pesti lir mesel nekL S J6kai . . . H&t mi lijat lehetne m6g
kair6l mondani ? . . .
(Bp. Napl6 1901. XII. 29.) Thury ZoltXn.
N£PNYELVHA6Y0MANY0K.
Szdldsok.
Szikely szdldsmddok.
A fodjit inegcstiddlta : & gabona, a vetem^ny torp^n maradt.
Most rakattam egy lij hdzat puliszk&b6l, tdr6b6l, megmeszeltUk
jjel-belol sdst^jjel, szalonna fed el e.
Mikor a noszem^ly Idbbeli nelkiil j&r, azt mondjdk neki : B^ka
^kik a l&bdra ! — Felelet : Engem nem b&nt ! elkeriilom !
^9y f^jti (f^lti) mint a' kiteritett buzdt.
Gdnyos n^vnapi koszont6s: Adjon Isten k6t g5j6t (eme, koca),
rom malacot s e legyen az utolsd n^vnapod ; tobbet se 6rj, s
b se toltsd el ?
Csud^latos j*eg6ss6gire adj' Isten ! (akkor mondj&k, mikor valaki
a^n robajjal tusszog.)
Abba vagyok:i^gy v^lem, abba a hiszembe vagyok.
— A cs6r6 nyavalya torjon ki.
— Egy j611ak&s meg^rne 300 koplal&st.
Meg4tette az urdval a vaJc tyUkot (n6 a* f6rj6vel) vagy: meg-
48 n^ntelyhagtomjLktok.
etie a vak tyUkot iHrje mellett idegen szerelmet uz5tt 6b hiBelg^ssel
elhitette vele, hogj az nem ligy van.
Verve tejet ett6l-e? azaz, vert tejet?
Yan-e p^nzed j6t (pajt&s)! — Van a fen^nek! bAr T6na! b4r
kapn^k valahol 1 b&r valakinek menne el az esze s adna egy mar^k-
kal (marokkal)! — Elvenn^d-e hdt? — El 6n biz isten uocsegSn!
^n ojan bolond vagyok, bogy egy Bz6val sem mondandm, bogy nem
kell. — De aval nem verik ki a szemedet. Az embernek nem min-
den bolouds&gra adnak sz&z forintot.
Elvesz a vildg ! : zokou veszi, f elbarsan, nagyot csin&l valami-
b6l. Ha meg nem nagysdgolj&k (naccsdgoljdk), elvesz a vilto.
Adjon isten gyandskodds n^lkiil val6 b^kess^get. (Uj b&zas-
p&roknak mondj&k.)
Feleszegen nem adorn az okrbmet, azaz: ba adorn, egytltt
adom el a p&r okrot, nemcsak az egyiket.
Adja kied, no ! nem Idssa-e, mijen szUvesen k^rem. (Y&sdri
alkuba) SzUvesen itt jelenti: Mekb6L
Tok. Kibiizom a lelkedet a tokjdbdl. — Tokos did (z5ld-
b^jas.) Tokha verte mag&t (nd'siilt). Tokos nimet (dragonyos). Tokos
tolla van a pipenek, r^cefiiinak vagy az ujonnan megvetkezett b&r-
mely sz&rnyas ^llatnak, ojan siirU tokja van vagy: ojan tokos, bogy
alig lebet mejeszteni. TokosnyakH tyiik (melynek torka alatt ki&16
bo tolla van). Nem minden tokos okos.
Ne legy ojan vdlogatds. Elig tal&lja el az ember a kedvit az ^tellel.
Nem minden ^tel i6r a fog&ra. T^ged az isten lirnak akart y6t terem-
teni. Egy^l, ne fintorgasd, vagy: ne konkorgasd az arrodot (orrodat).
Inmi&r ebbe is buzt (bib&t) kapt&l-e ? Nemos embortdl is sok v6na
tigy tenni. Ott van elotted s egy^l, amfg el^m^d a gordfs&got.
TUrkoztesd magadot (tfirj). Tiirj b6k6vell TUrkdztesse buzgdsi-
g&t, Igen bamar akarod, ann&l kis6r6bb (k^sobbre) lessz valami
belolle. Sietsz-e b&t ? v&rj iiddtol ! v&rbass ! S te ^ppen ligy nem
tudsz v&rni ? Hiszen nem vagy gyermek ! Kbiza Jii^os.
Edzmonddsok.
Szem nem l&tja, szlv felejti.
Menne jobban tagaggya, ann& jobban ragaggya.
Aki kertrii jdr, j&bo j&r.
Nem ko a vizet s&rgy&ig kevernyi.
Ullan az ember ilete, mint a szinjdt^k, eg^szer vigat, egyne^*
szomoriit j&ccanak.
Mindenbe l&t6, semmivel bird.
Utca pip^s, b&zba runda.
Keveses kurvas^g, b&zi tisztas^g.
N^zd meg a magad ajtaj&t, ba szemetes-e?
Bolond aki mindent ebisz 6s bolond aki semmit se bias e. (eL^
Amit az ember nem szeret, sz^jdbii is kipdkL
m^NYELVHAQTOMiKTOK. 49
Szeglny ember vlzze foz nyomoriisdgal r&nt.
Igirnyi uras, megannyi parasztos.
Ak&r millen vln az asszony, ha firhe megy, csak meDyasszony.
Lassan csikd, majd ellr a fak6.
Nem a kora mcghdzasod&s a szigyen, hanem a keso lakodalom.
Mesterek torka oreg fdrdva van kifiirva.
Tuzhelyen £61 meg a szeretet.
Vj kerltls mell6 is j6 a tdmad^k.
Addig lehet egy dld&s^r elmennyi, mig egy ujdonos-iij vasas
szek^r el nem vdsik.
Aki k^sdn h^zasodik meg, az kison b&nja meg.
HoDcut a paraszt, mig egy araszt.
Ne kdpty a kiitba, mert innod kell belole.
Mind boh6 a, ki bortd fil, ki a szolke Dundbul il. (Nepd.)
Bortti izzad a szerelem, bortii miilik a gyotrolcm. (Nepd.)
Ehe ! b&nja a b4ka a deret.
Sz6z konyorg^s egy mise.
Ahun jajgatnak; ott van, abun dicsekesznek, ott nines.
Ember tesz fogaddst, eb aki meg&llja.
Mit 6r a k6t sz6p szemed konnye, drdga neved nines a telek-
konyvbe. (N6pd.)
Jobb ismerdset sz^z bib&val, mint ismeretlent eggyel elvennyi.
Jobb kocsin aldzatosan, mint gyalog biiszken.
A l6nak zab az anyja.
Sok csak a l&b&t l6gatja, m^gis zsiros a falatja. (N6pd.)
Odvas f&ba terem a szii, v^n lednyboz illik a bii. (N^pd.)
Az asszony pergo rokka. (N^pd.)
Yes^rnapi munk&nak, lopott jdszdgnak nines Mtszatja.
Ahol bor az lir, ott az ^sz koldulni j&r.
Jobb ami a t&lba marad, mint ami a hasba szalad.
Jobb a j6 bor pohdr n^lkiil; mint a pohdr jo bor n6lkul.
Egy di6 hasznos. ketto drt, hdrom baldlos.
A vizbefal6 az ^les borotvdboz is kapkod.
F^lre paraszt a names elul.
Pdzsitos udvaron lakik a szeg^nys^g. (N6pd.)
P^nz az drzse, Uny a Kati.
Friss asszony, friss tdz.
Aki mds baj&nak ortil, a magd^ virdgzik.
, Adjon Isten boldog szulot, szent gyeroket, boszorkdny bAbdt,
^^Va keresztany&t, eigdny komdt, katona vend^get.
Akinek a hdza 6g, az csatdz.
Jobb egy kiesit bolond lenni, mint igen okos.
Cigdnyt61 neh^z lopni.
Megverte a Mdria azt az embert, akit sajndlni kell.
K<5co8 csik6b6l lesz a j6 paripa.
(Sopron m. Nagy-L6zs.) Baloou Jeno.
MAGTAR HYELT^R. XXXI.
50
n^pnyelvhaoyomInyok.
Adom^.
Eccer «ggy ur adott ec cigdnnak k^t galambot meg ec c^dulat,
hogy vigye e a bir6h6. Ha etuggya vinnyi, akkor kap huszonot
forintot, ha pedig eereszti, akkor kap huszonot botot. A c^duldra H
v6t irval, hogy aszt a k^t galambot kiidi a birdnak, ha eviszi minda-
kettot a cig&Uf akkor aggyon neki huszonot form tot, ha nem, huszonot
botot. Megy a zuton a cigdn, taldkozik ed dejdkkd. Asztdn k^rdeszte
t^le: »Maga dsidk?^ Aszongya: »En av vagyok.« :i>6yitssa e nekem
est a cs^duldt!« ^Hallot te cigdn, rosszd jdrsz te, kapsz huszonSt
botot. « A zeggyik galambgydt ma akkor eeresztette. »Sar vat te,
nem dsijdk.« Akkor megin taldkozott ed dejdkgyerekke, k^rdi tule:
»Maga dsijdk?* >6n av vagyok.« >6va3sa e nekem est a cs^duldt!*
^Hallot te cigdn, ]6 jdrsz te, kapsz huszonot forintot.« Megorut a
cigdn, aszongya: »Maga dsijdk.« Akkor ment a bir6h6. £6vasta
a c^duldt, azon k^t galamb v5t irval, em mek csak eggyet vitt.
Aszongya: »Te more, te csak eg galambot hosztd, pedig a c^duUii
kotto van.« ^Csak hogy a cs6duldm megvan, tekintetezs biro ur.«
»Hogyan eresztetted e a mdsikat?« *fgy, tekintetezs bird uram,«
asztdn foropisztr^tte aszt is. Asztdn akkor mekkapta a huszonot botot.
(Gyor m. fics.) Szab6 Saitoob.
T^'szdk.
verMj : Q&Y&njil tej, ir6.
kuria : kozs6gi kocsma^pulet.
iroda : kozs^ghdz.
magmarha : teny^szto dllat.
goje : kocasert^s.
kam : apasert^s.
porond : pdzsit, gyep.
verO' 7}ialac : szo'pds malac.
sdp : szin, kocsiszln, fdskamra.
kdst : takarmdny.
ruzsinszem : veres 8z615, ribiszke.
pitydkds kert : burgonyafSld.
gabonds : magtdr.
papucs : szdratlan csizma, cipo.
sereg : f on6hdz.
guzsalyos : szerelmi Idtogatd.
radina : vendegs6g.
horna pad : ulopad, l6ca, amely-
nek nines karja.
fuszujf faszuj : bab, paszuly.
rideg : sovdny.
kilssehh : fiatalabb.
nagyohh : idosebb.
(Hetfalu Brass6-Apdca).
BoHus Pal.
Ucskdlni : itt-ott keresg^lni, sze-
degetni.
kundiszni : vizsgdlni, nezegetni.
meggdtolni : megcdf olni.
ketetni : turkdlva kutatni.
kurkdlni : piszkdlni (fogat, stb.)
pi. ne kurkdlj a szddba' mindig !
geggyiil : bec^z, kenyeztet, pdrtol'
kedvel.
megkahajlodik : megbolondul.
gyesziil : dorgol valamihez, pi. ne
gyeszud a ruhddot a fdho'!
szah : szakit, t^p, pi. ne szabd le
azt a virdgot!
XlfepXYKLVHAGYOMiNYOK.
51
piszterkdl, peszterkdl : piazkAl.
szeszereg : sziszeg, pi. mikor vala-
kinek az ujjdba tiiske megy.
csdrigdlni : l&ssan tolteni valamit,
V. pedig vizzel ^pancsolni^.
csovasztani : hazudni, nagyitani.
sdrgydz [ikj :ka,lirap&\f de csak Igy:
ligy eldobta, csakdgy s6rgydzott.
cz nem szdmos.ez nem sz^mft.
esztet (f6n6v) : r6m, szomyeteg.
csevet : l&rma; csacsog&s.
cafat : majdnem kizdrdlag >sdr«
jelent^sben ; cafatos : sdros.
totya : (noi ruha) rokolya.
gyukhec : koDnyii f6rfikab4t.
(Sopron in.
duzniati : duzzogo, nyakas.
poszdta:az etelben turkdlo, ren-
detleuul evo.
girnya : sovany, liosszii, kiilonoscn
igy : gernyanyakii.
nyeszlet : hitvAnytermetu.
pedeVj pidertty pederka : enyelgo
kifejez^s (ktilonosen kis led-
nyokra).
jdvendiild' mondd : jovendomondd.
ha valakin sajndlkoznak s azt
mondjdk t&, bogy iszeg^ny^,
azt feleli rd: ^tiz'egin az ordog,
mer' nincsen neki lolko h
Csepreg.)
BoonXr Cecil.
(jahincdl : osszekuszdl, osszezavar.
irhad : ernyed, szakad (a ruha).
ruharizma : a gyermek, ki nem
kimeli ruhdj&t.
kallddikf nyetriil : eli&rad, elgyen-
giil (a dologban).
harmatverd : cs&m^&Sf kaszds (Idb).
kapa-kaszdl : hevesen tiltakozik
vlini ellen.
Juispol : mob6n e<jzik.
druma : otromba, nagy.
suspitoljpassog : csendesen iddogdl
pipasz6ndl.
herrenik : tuzbe jon.
csUtuzik : bklel (kis borjurol).
verebol : vedel, kelletleniil iszik.
hekereg : csikorog.
personyidskodik : muveltnek, ta-
nulinak akarja magdt mutatni
be3Z^d^ben (personyias). Nyil-
van a persona-hdl.
gyimisztelen : gezemice, rendetlen
kadarint : kanyarint.
terzsdkol : elnadrdgol.
tukol : megdogonyoz, megdonget.
sinkofdl : elhimel-hdmol.
rehelicid : n&gj f elf ord aids, zavar.
koppedezik : siil-fon.
cseszmeg : zagyva etol.
gyimdl : gyomoszol, turkdl.
felcsordiil : felcseperedik (mint a
gomba).
pellent: loppal, eszrevetleniil mogiit.
trdta : sz^lhordta, egyebugya, ren-
detlen.
murdalld : dllott hiis, dllat-hulla.
fecsert : nagy darab, szelet (kenyer,
t^szta) pi. j6 egy fecsertet visz
magdval (t. i. kenyeret).
motra : ostoba, bdrgyii, kerge (pi.
birka).
kaponya : lisztmero eszkoz fab6l,
hosszii ny6llel.
oltozetfi.
(BalatonmelliSk.) Bagyary B. Simon.
bandagazda : eho ember. Takards
idej^n, vagy egy^b dtlagos mun-
kdndl 20—30 emberbol dll6
csapat feje.
bog6':n&gy gereblye, vastag nehez
ny^llel.
boske : szeretS, kedves.
csapd'A6sz6r befonva, ami a kari-
kds veg^re erositve j6l csordit.
fakulabicska : budlibicska.
hajazat : B, biSza-asztag tetejen ki-
fel6 forditjdk a k^ve kaldszos
4*
52
X^PNYELVHAOYOMANYOK.
v^g^t, hogy az esotSl v^djek —
ezt nevezik hajazatnak.
kandahakdrS : breg lebbencs.
hor og : ]dciir&zoit meteres fadarab
k^t y^g^n vaskapoccsal; amire
kors6t akaszt a tiszamenti liuj,
ugy megy le vfz6rt.
horog : gbrhej hegyes vas, nyellel
szalm^t hiiznak vele.
kotozkodisig : der^kig, kot^sig.
komacsdsze : a.mihe az lij komaasz-
szony 6telt visz a betegAgyasnak.
kolesz : keikereli^ kocsi egy lora.
mdzlo : rendesen s&rga f est^k, ami-
vel a fal t5yit elhiizzdk.
nydrika : konnyu, y^kooy n6i ruha.
nyakolaj : pdlinka.
or eg lebbencs : pirltott szdraz t^szta.
patrdgazda : tisztes oreg, aki az
^jjeli orseget, patr6s&got szer-
vezi [patr6, patr6l : patrouille].
rangos : uT&8y m6dos.
sinkdzds : csuszk^Us.
(Torok-Szt.-Mikl6s.)
SZENTMIKL<38Y J6Z8£F.
fasziiret : akkor mondjdk, mid6n
osszel sok fdt hord be a gazda
az udvarra.
tdrdl a vildg : mindent ossze-vissza
fecsegnek, besz^lnek. [Nem kd-
puszU, szabadkUf kakaddj vizitk€f
lipitkej szdlldkaf kitli, rekli : n6i
ruha- (kiilonoseD kabdt-) nevek.
(Otrokocs,
Gyujtsd meg a vildgot : lAmi^it
m^csest.
tesznye : \omh&. Ne tesznytijj ligy
el!
tejjessebbet aggydk : surubb, vas-
tagabb vdsznat.
hunya : Dadrdg.
fejfokkarika.'h&zi eszkoz,amire a
c^rndt csevergetik.
Gomor m.) JuhAsz LX.szl6.
Mestermiiszdk.
Emetyik F&bi&n osiz'xnadia mester testaxnentoxna.
En Kmetyik Fabian minek utdnna Idtoui azt, hogy az ^n Siilyos
nyavalydmbol fel nem gy6gydlok, legelsobben is Testemet hagyom az
Istennek, a mellybol l6telemet vettem. Lelkemet pedig a Foldnek a
honn^t eredetemet vetteni; inindenek felett pedig koszonom az Egek-
nek, hogy engem fel nevelt, 6s e leggyonyorubb 6s legnemesebb
mestersegre vez6rlett, a Csizmadiasdgra, melly Gyonyoru mesters^gbe
tobbrendbeli fdradsdgos Szolgdlatokat a Nemes kirdlyi Csiz'madia
Cz6h Tagjai kozott viseltem, nevezetesen Leg6ny koromba, midonn
a Tdrs poharat meg ittam, kis D^kdny 6s Tdncz osztd vol tarn, hdrom
evi vdndorldsom utdn Czehbe dltam, melly egy pdr Paputs 6s 2 pdr
Csiz'ma elk6szit6sebe keriilt, tobb evekig a Cz6h Szolgasdgot visel-
tem, itt tobb erdemes mester Emberekkel a Czeh asztala korul
megosmerkedtem, nem tsak egyszer vdrosokban gyujtott tapasztalaaim-
b6l, a Czeh r6szere Cont6ra hordott borbdl, a Cz6h verea R6z Con-
d6rjdb6l sok poharakkal toltottem, de ok szinte tudtak betsUletet,
mert mikor Sorba ittak, mondottdk ^toltson kend is Fabian mester
inagdnak^ s ez oily sz6pen hangzott szdjokba, hogy tobbszor a vild-
N^PNYELYHAOYOMilCTOK. 53
g^rt sem hagytam volna magamat kindltatni, azonnal sz^raz torko-
mat az &ldott Nectdrral ledblitettem. Ezen terhes f&rdsdgomat a
Nd Cz^h nagytekintetbe votte, engemet a Legenyek tdrsasdg^ba
1iej&r6nak ki nevezett, k6s6bb iniildt6Dak, ^s a Ydsdrokra holy tsiD&l6i
tiszts^ggel tisztelt meg, — mellybe tobb ^vek 61 ta fdradozok.
Feles^gemmel Zehemyei Rdchellal 42 ^vet 10 holDapot, 3 hotet,
5 Dapot, 12 6rdt, 2 ferUlyt, 5 pertzet elven, azon idd alatt osszc
^zerzett nagy betsU vagyonaimr6l kivdnok mint attya, fijaim <Ss
lie&Dy&im kozt Testamentomot tenni. Nevezetesen
1-szor Leg oregebb fiamnak AmhruS7iaky ki a tisztess^ges mester-
s^gen Csiz'madias^gon van, hagyom a fejel^s aid val6 2 pdr Csiz'mu
szdrat, egy p&r dtska fej bdrt, 2 hosszu fonallal) ^s egy kdst. —
2-szor Bdlint fijamnak, hagyom a Csiz'madia Tok^t a vas fonal
Sodr6t. a Idb Szijat 68 egy Sdm fa hdtruljdt. —
3-8zor Tarnds fijam6 l6gyeQ a 11 kron vett hajba val6 Gorbo
fesu 2 lapos tovel) 6s egy asztali 3 dgu favillaval. —
4-szer Kelemen fijamnak hagyom a hosszii 6s Gorbe drakat, u
GyUszofc. 68 a Surtzomat, —
5-szor Tdbids fijamnak, bitskidmat, egy darab Szurkot, es a
fleklizo nagy drat. —
6-8zor Vendeli l6gyen a ki faragott paputs Sarkdba valo 3 fa
Stekli, a talp tzifrdz6, a 4 garasos borotva, a Galitz koves tsereppel
egyiitt. —
7-8zer Demetemek hagyom a Sdmfa elej6t, 68 a Sdmfa kulti:<ot,
es a fordit6 fdt, k6t fonal y6ggel egyiitt.
8-8zor Igndtz fijamnak hagyom a Miihelyt, k6t ketske Idbbal,
es a Czirizes kupdt. —
9-8zer Samuel fijamnak a negyedf6l pdr kapta fdkat, a fonal
buz6t, a 3 vas foglal6 Szoget. —
lO-szer Domonkos fijam6 legyen a kerek Sz6k, a Sark hajto,
a tizedf6l f orintomba kerult t6rdjik 6r6 Legenykori k6k koponyegem. —
ll-8zer Lukdcs fijamnak hagyom a munkds Ldddt, Vandorld-
*iomba vett mds f6l pdr Sdrga rez Sarkantyiit, kundsaftyaiinat 6s az
iplik dSrgolot. —
12-szer Balds fijam6 legyen a Stekli faragd, 2 hosszu to, 3 pdr
fa potzok, 2 darab hovdly.
13-8zor Mihdly fijamnak. mint bogy leg kissobb* ennek nevo-
les6re hagyom a kordovdny fojelles Csiz'mdmat a sdrga r6z 6s vas
ki csOrbult mustdmat, az dsztatd fenest, a f6nykovet, a Szabo desz-
kdt; 6s egy darab k6rget, mellyett ha el dd, nagy summa penz kerlil
ki belolle, a mi tisztess6ges nevel6s6re elegendo leszen, mely javaim6rt
tartoznak tiszteB36gesen, 68 illendoen el temetni 6s a vargdkndl lev 6
300. forint addssdgomat ki fizetni, kulomben ha ezt lenni nem akar-
ndkf ezen nagy menyis6gu j6szdg a Ns Csizmadia K. Cz6h dltal con-
Rscdltass6k, ugy bogy ahoz soha ne f6rjenek.
14-er Rati Lednyomnak ki hdzasitdsdra hagyom 12 pdr.
* Innen kezdve mds k6zzel van irva.
54 Xj^.PN*YELYHAGYOMANTOK.
ketskei'Agobol kesziilt szeget, a der^kre val6 2 Lajbimat 1 (olvas-
hatatlan) 6s a kis ures L&d^t,
15. Dorottydnak legyen a Sapudlis ingem, a So tarto es egy
Lyukas Zsdk,
16. Margitnak hagyom a imlsik ZsAkot, mellyen egy lyukkal
tobb van ; egy f6l tAlat 6s a nyakravalomat.
17-er Orsolydnak hagyom a Guslyat harmadfel orsoval, egy
csorgo korsot cs a fa mozsarat.
18-or Piroskdnak a fafogast, a hasatt porcelldn t&nyirt 5 fa
kan^llal,
19-er Rozdlnak a nadrdgszijamat. egy kupdt, k6t csuprot,
1 tort Itlbu serpenyut
20. Petronkdiiak a tollyiis pdrndinat a Szalina takardval
21. Kristinde legyen a nadrdgom es a borstord.
22. Ndninak hagyom a Simlideres sapk&mat, a roka tork cds
viseletli mentemet es a piksisemet, mely javaim^rt tartoztok anyito-
kat holtig ruh&zni, illendoen tartani 6s v6gro eltemetni v. el tem^t-
tetni, melynek nagyobb erej6re nezvo ki adtam ezen Testamontoaiio-
mat nevem Szabad kirdlyi K*** vdrossdban 17 okt6ber napjdn 1798-ik
Esztendoben a 4 Szakasz
Mi elottiink Testamentom halgatok
Kmetyy Jdnos Csizmadia mester
Zogyvagyi Jdnos fo Czeh mester s. k.
Soprohdzi Mdrtony kis Czeh mester
Bruzbagyoni Igndtz Formonder
Csirizhdzj/ Pdl tiszteletbeli
Knietik Fdhidn Te.stamentoma.
Avy atyamester, dztato fenes, bagaria bor, hejdrOy belles, hicskiay
bor, csiriz, csirizes kupa, csiznia, csizmadia^ csiznmdiamester^ csizmadia-
mesters^gt csizmadiasdg, csizmadia tdkCj csizmaszdr^ csbpii, csutak, ceh,
c<5hbizto3, cehhdza, c4hmesterj c^hszolgUf d^kdny, dikics, emberzsfr*, fa
pocoky fa stekli, fejbO'Vy fejeles, fenes, fenko, ficsdr**, flekli, fleklizd
nagy dr, foglaU szeg, fondly fonalhuzdj fonalsodro, fonalv4gy fontos talp.
fordifo fay f6t, fd'cehmestery formonder, furda***, galickdves cseripy
gorhe dr, guzsalyy guzsaly ostor, gyiiszily halzsir, helycsifidld, hosszu ar,
hosszu tUy hovdlyfy ifjusdg, inas, iplikdorgoU, kapnyi, karmazsin,
kapta. kaptafa, kdrmento, kecskeldh, kecskerdgdhdl kiszUlt szeg, kefe,
k^reg, kerek szek, kds, kifaragott fa stekli, kis c^hmester, kneip,
k6c, kordovdny, kundsaft, Idhszij, lapos tii, legeny, malompor, mester,
mesteremher, mesters^g, munka, mtmkds Idda, musta, muhely, mOldtdf
orsdy papucs, papucs sark, papucs sarkba val6 fa stekli, pitling, rdmaf f^
remek, rez kond^r, rez mustay sdmfa, sdmfa elej€y sdmfa hdtidja ^
sdmfa-k2(lcs, saru,, sarkhajfd, sdtor. stekli, stekli faragd, strupli, surc^ t
* Er(3. — ** Apr6 san'i. -- *'•'* Bellesf6t. — f Hosszu pocok (pecek).
ft Talpszfj.
N^PXYELVHAGYOMiNYOK. 55
riksz, szahd-deszka, szakmdny, szatty&n, 8Zolgdl6 mester, szosz,
\irok, talp, talpbell68, talpcifrdz6, tdncosztd, tdrspohdr, vnjkol6
«2ka*, vajkol6 kulcs, varga, vdsdr, vas-festek, vas foglald-szeif,
\s fonalsodrd, vask6, vas musta, v6c "*. zoldbor. — Ezek koziil
fnnc van a v^grendeletben 84 muszo, uincsen 48.
Regi keziratb6l kozli Kixdura Imke.
G^nyneyek.
Helysigekre ragadf guvynevek :
Csente falu gdnynevo : Csdda (csuda) Csontibe, lannak lauyo lett.
Adedesieket fgy giinyoljAk : »No bocsidd Dedosiiek, tcred (tereld)
•os2tolduak. <•'*•'
Pinceveru Hossziifalu. (A hegyi boros pin«t'k feltiireso kedves
>glalatos3dguk volt.)
Hiiza-vonyo. Lendva
Kolesii3z6 Petesbdza. (Also-LcDdva.) Szexte Arnold.
GySrgyen a golodint jaszolra kiitottek. hogy meghizz6k.
Kecskem^ten f^lreverlek a baraDgot, mikor egy piros flzoknya
volt akasztva.
Nagy-K6roson nem merik a taligdt tolni. inert felnek, bogy
lelepnek.
Szecson harangoznak a gdlydk elejbe.
(Szolnok videke.) VicziXn Janos.
Az drsegi kozs^gek r6gi jellemzo eluevezifsei (Vas m.):
Veszekedo Xagy-Rdkos.
•T6 I6tart6 Kis-Edkos.
Szep menyecsketartd Szeut- Peter.
Szej) lednynevelo Senyebdza.
Apjdt, anyjdt nem becsulo Korcsa.
Einbcrbecsuld Szalafej.
Zsombik vdg6 Pankasz.
Gryilkos Bakda. (Zala m.)
Vildgkozepe Ispdnk. Bltj>knz J^zsef bagyatekdbol.
* Kiny6jt<S cs szaritu csizma-alaku deszka.
** A csizmaszdr 588zetolddsakor a bur koze varrt szfj.
*♦* A dedesiek kimentek a szolohegyre kocsival s minthogy nem volt
^ vizuk, amivel a lovaikat megitassdk, egy sajtdr (dczsa) bort dllftottak
^^ ele. Az a bort meg is itta, de ncmsokdra lediilt a labdr61. A dedesiek
^ bi^^n, hogy a 16 megdoglott, hozzdlbgtak a nyuzasahoz, hogy legaldbb
bCrenek vegyek hasznat. De a 16 a Java munkdban felagrik s elkezd futni.
^kor kiabdlta az egyik dedcsi a mdsiknak, hogy terelje a lovat Gosztola
^y hogy a falujokban ki ne giinyoljdk 6ket. Kuviden 16nyuz6 Dedesnek is
*foij&k a falut.
66 IZENETEK.
IZENETEK.
Dolgozdtarsalnkat kerjiik, sziveskedjenek ez 6j esztend^en ii tAmo-
gatni liazafias es tudomAnyos torekveseinkben ! Akik mnnk&u&gnnkat nagyobb
^rtekezcHsel v. gyiij teasel nam gyarapithutjak, 14thatj&k k6zl^inkb51, bogy
mindcn Icgcsekelyebb ertcsitesti megjegyzeat, figyelmeztet^t szfyeaen veufink
tuliik es joakarattal ertdkealtiink.
L. E. Obajt^sat, bogy >egyetlcn [?] eletreval6iiak bizonyalt 82akfoly6*
iratunk uyerjcn terjcdclembcnc, bogy a Nyr. kctbctenkent 3 iven jelonjaxi
meg, mint maga is scjtette, anyagi akad41yok luiatt nem lebet megralusftax^-^
Nem tebetiink cgyel)et, mint bogy a turret lehot61eg gazd4lkodnnk. BegiV^ib
kerdeseit azert nem targyalbattuk, mcrt jobbdra nep-etimol6gi&kra vonatk^znt-
nak, ilyenekrc)! pedig mar sokszor 8z6 volt a Nyrben (igy 8 : 534, 12 : 104, ft^ 9?
s meg sok hclyen). Az u^ca-fcle belyesir&si etimol6giAkr61 most az Akader-^ift
helyesir^si szabalyaiban is 8z6 van.
Y. J. >Te is hdmultadj bogy milyen szepen beszeltem magyar^^adc.
Az uralkod6 nyelvszok^s szerint hclycscbb itt a t4rgyatlan alak : Mmu^^m^
bogy ... Ez igy van ertve : b4mult4I rajta, (v. azon) bogy . . . Igas, \^ oflj
ifijabban azt is mond juk : bdmul vMt (mintegy : b4mulva n^z, csodal v*~^itj^
de ercdetilog a bdmul igo mellett cgy&lUilAn nem alkalmaztak tdrgyat a '^Bkig
a meg igekut^vel is igy azerkesztettek : meyhdmtd vmin, azaz elb^mul, eat>-
dMkozik vmin.
Beerkezctt k^ziratok. Szily K. A nyelvujiUis ttirtenet^bez. — V^rter
J. Ncpballada (ismeretes). — IToffer S. Nepdal (egy ismert nopdal v<ozata^. —
Laszlo E. es Rubinstein M. A nemet-m. 8z6tArhoz. — Bel4nyi T. Helyre^-
zitasok. — Mclicb J. Sznszek es bombdr. — Sofalvy K. A m.-decaei nyelv-
jaras. — Agner L. Valaszok. — Kertesz M. A m. giinynevek. — Szegleti I. V.
Koldus, k6du3, kodis. — Zsemley O. Erdekes magyarosftAsok. — Somaaich *^
Egy kozmondds kelotkezesc. T&jsz6k. — Kaddr L. lies ea rC^zae. — L&8zl6 '•
Sz6IAsok, beszelgotobek stb.
Bckiildott konjTek. (Sz. Istv4n-t«rs. kiadv. :) Bartba J. A m. kat.^'
enekkiilteszet a XVIII. sz.-ig. (1901. 1 K 20 f.) — Balics L. A kereaztenya^-*
tortcncte haz&nk mai teriiloten a magyarok Ictelepedeaeig. (7 K.) — Boros^^'y
D. Algebra. (4 K 20 f.)
(Wodiiiner F. kiadvAnyai :) llemekfrok kepes konyvt4ra. V. Sbakape^^
remekei. I. Coriolanns, Otbello, Romeo es Julia. (Diszes k6t. 5 K.) — T6'^^
Kalmdn usszes kultemenyei. (Ket diszkotet, 10 K.) — Bad6 A. Firduaiib *-^
(3 K 20 f). — Mikszatb K. A jo pal6cok (vaszonkot. 1 K 20 f). Sz. Pet-^'
esernyoje (2 K 40 f).
ITomerosz Iliasza. Forditotta Raksay Candor. (A M. T. Akademia kony^*^'
kiadu vallalata 1901).
GyoDgyrsy L. lielsu cmberek. Regcny. (Singer es W. 1 K.)
(I'j lap.) Hukares.ti Magyar rjsjijr. 'I'arsadalmi ismertterjesztvJ hptil**r'
Szork. IJalintli Jaiios miss. Iclkesz.
Az ..Athenaeum'' irodalmi cs nyomdsi r.-tarsulat kiadasaban
Badape^iten. VII., Kercpesi-nt 54.. most jelent meg :
^MATYAS KIRALYf
^ emlEkkonyv. ^ M
\ tiiL'.i kiralv k'il.j/5iN,i-i 1-111 l.'li-y..),niii;ili |i.'li'[ili'/i'Si- iilkuhiiani
n/m.^vir..-!!. Ki.lii/-vtir ■'■Mlr.i'f kir. v;>r.- lii.':ftiiK'i-F',l..M
Dr. MARkVsANDOR.
Ara pomp^s diszfcbt^sben 24 koi-oiia.
A ■ ■- - . - . . ,
taniri kun yvtamk i
s>
U 411:; ILii'I
.n. r<'ni1.>l.Iii'l ■ '5 .
fe> V^
Most jeient meg! W
koy.c-pisls<.l:.K s/.;.lii:n-;i.
' I. resz: ^^n: >to-. Ara vaszonkbtesben
Latin-magyap. v'-'' =: 2 korona. =:
' Megjelent es kaphalf. h/ , AlHi.'jAtUM- -...; -^ - v-ir-' [
-^ reszvenytarsutatnni B'!!!-.;;.-!" :, '•'■1.. Ki^ifin-.i; :,\. ^i. V
r^llSS/KliKFKZTri:
FORGO BACSI. "^II^ ROBOZ ANDOE.
.■s;.l/..l
.ij|.'k»!«i
\-:np.
I'.'Vl, k-
r : Kl-
ri..>.-tf
■"/..'■li'st.
]/.,k k.T
mi-1.1.
li-l.r-K :
his LAP
hii/iul
7''; s"ir'
U-jIp^/hVt- ■■' |wl
..■h,i.-j.
Bzrtbil
V Forgo
vcink:
k
Elbtizctesi ani :
cviiegyeuciikint '-siik ^2 kordiifi
KIS LAP i(iddolii»«'a(i Budapes*. Vii„ Kr^mm 54.
1902. FEBRUAR 15. 11. KOZET.
MAGYAR NYELVOR
MKiJiNhirorrA
Z^VKVAS OABCJ>K.
AM. T. AKADKMIA \ Y KT.VTr r)c):MA\ V I lU/J )TTSA(iA
MKirMlZA.S.UJoL
"iZKRKI.sZTI
SIMONYI ZSKi.MOM).
•^UIUA A .AIAI.tYAK TI iHiMAN'YdS AK ADKM 1 A.
_ te • & .4.
XXXI. EVFOLYAM.
BUDAl'KST, 1 '."••-'.
^ukeeste- a kiadd-bivat&l : Budapest, Hew XoyVl pa\ola..
v7
1
/
tf ■
TARTALOM.
A szoivnd. I. UcvrzotOs. Simont/i XshjimnHl ."»:
Szalln i?i'k. Tn/utii \'Uuni.< I? 1
Itariiu. Ashuth ()s.:hh' .. r,7
A but:i ♦•nMli'tc. Sthmhdi'tfi Jliit/n 74
A nyrlviijitr'iS tilrti'iu'tt'licz. N://// Kiihihin TTi
A iin'.irliniiusuli s/uk. I. l*vhii' iuiroft/. II. Ihtrtltn Jozscf 77
f'JMhb u'lulrknk :i c&aii.ir«''k ny'lvjaraNMi-fil. J I. linh'nnf'i M''t.:r>i s'j
A in'inct-iiuiixyur s/.i'itarlio/. iinli'm-itr'ni M.. l.iis:Jn K .s7
Ii*ot1aloiii. A iiiaixyar katmuii iminyrlv Vairho IirnAc oikkc". loh,ai V. - -
Konvvj'szi't ^i
Xyolvmiivel«'*H. H:i t A r« »//• ni l^ »> j«.' !/.•'• k. Hi rt's} ,/,, J sirrht'szfnsr'j/. —A Iiinhi-
|)i'««ti SziMiih* !H.-ly»'sin'i.sa. AntHxirlKims. - A Mucsarnok nyclvi*.
//. I*l'ili}.ii,tas. Hii'iii))i tar«:iiM!iL'"y:ir>.ML'. Knitnovh Uih'hi \h\
^lajJfyarazatok. lu'lyn-iLraziia'«i»k. Szi''lj«';ry/.»?t.«'k a NyulvMrhnz. hnhstuf S. -
K(»rt.«s. Ilnriirr A. r.«ry k«"»ziiu.iiu]}W k«'l».'tUoz(*si'. Snm^sirjt S. .-..
r»«-iiLr«*tiir. nWvkftri:. I\nlr>,ir E. - Kulilii.s, ko'lus. ki'»di>. SzvtjU'ti
l. V. r.I'tirkc:- Illiil:ryj«rnsitas(»k. Z^cniji'jl O. ' . v<7
Ki.*'nir'*<('k f". t<'l»'let«k. 'IVii>ZMk. !Mu'i/«''k. MaL'aiiivisi'h'tc v. niajraviseletom.
Titf/tifi \ . **zii>Z"k <•»» '.luiiil.ar. Mrlirh ./. — .|(.*leiitk<'zik <*s jolon-
k«'/ik. Main'inhj. .1 s:r,/,rs:f.is,'ff. Klvnini vkit. Vikar li.. A sitrk. i»'l
A sz«Tk('szt.'im''L' k«M-«les'-i i,u
N<'j)riy*'lvlia>ry«iniHii\ok. A iliinai ui«.|ii:'ir>a'j'. I\nn},< .1. ._ IVirlM-szrdck.
Szoh'nht//' L.. y.iihm'f L.. Ifi'i'-'/t F. ^>/n];\sit\\. ./(//•/ N., fififiHf/n/ I >,
Jinrsmli L. - I l.jvnnbttuk. J//>/."// ! // '»". - <Iuiiyos «'N fivlas sziMiiNfik.
Vtihik L. 'r.lj>/«'k. h'riin ./.. /'••'■:/ ,/. Mfsok. Ilahisz ./.
ruIii-.lMr i|.V'l». fi,>. !'•:'/ /•'.. S>i,,ilii,- II., liitrrsii ./.. </«V.s'// (,\^
.l/«'>»:r(. /!> ft'/. \'«-rv..s riititnif'»kak. /\ri:ii ./. . . J114
IZtMirtrk. l;»M'Tkr/'tt U.'-/.ir:i tuk. iJi-kiiltl'-tt ki"»IiV\««k i-i.,
TfiiliHIUisitl. -^ ^l^'ifU^ft' \i/efror a M. T. Akful^mia
1 iHlajdoiia s fix AhaiUnnia t&iuoifatasaral
JeU'iiiU iHi'tj^ r/f tarfaliHaei't es hrft/esirasnerf a sxer^'ef^z-
tos^if fi'ti^los. A \f/r. /irff/esirasara rounfh'oxo alca-
J< jKtag>'ar jNCyslvor harnTinc cvfolyamabol
egy teljes peldany k:i].li;ito ;. kiiuloliivatalban.
Ai'i 200 koronii
A iinVill-i-.'i kiit'ti Mini L;ili||;itii "UV-l'lTV tll'llhillV: .-I •). •■'I. T's '>'\ 1.-
:.' :. ' ■• "I. ;. ri. ;: 1,.. i'r>.. 1^.;.. i^V.. i>>. r^ :(». k. H- -(i koroiiiii.'rt. i/s
'1\. .-. 1".'. ki'.r.'t .-j.v'ik.'!:! t:/ kMrn|.;M'»rt. ( Kzck ut;in koiiyv-
.li'ii^dK'i.ik iirii- '•''•■ k<'.'l\' /iii''']:v. ' l\L:\r^ j'-'Liihlj fiizrti'k. aiiicriiivi-
!»• !• • k' -/!• : ••!iii««i., y\xy^'^y k.-.?-nii;i«rr. ( Kruiyv.iriisoknnk In^',,.)
.•'•": •■: ' • li.il.kiil -T;U'-ii: t ;;.t.>:|;iSHliiill !
\eiiicl cs iihiiivni* iskoini sxotcir.
^ .1 • /"ri-.'-ii ^i>. II :» K. '»ii 1. ----- - . . - .-
:i
^ - k .. « ( 7
XXXL kOtet 1902. Febmir 15. H fOnt
MAGYAR NYELVOR
MtKjttafiik piiAdiR htffiip 15-in
■ ngy hImM Uvim
Sserkeszti
SIKONTI ZSI&KOIIB
8zerfcefzt686g to kiidd-hivital
A MAGYAR SZ6REND.
L Bevezetds. Attekintds.
Ebben az ^rtekez^sben csak vdzhitosan kfydnom el6adni
szdrendiink fontosabb jelens^geit. F6 c^lom, bogy — elvontabb
okoskodUJAokat melldzve — konnyen &ttekintbet6 ismertet^st adjak
azokrdl az eredm^nyekr^l, amelyek idev^go nagybecsfi nyelveszeti
irodalmunkb61 kibontakoznak.'*' Ezeket az eredin^nyeket fogom itt-
ott ti] ^szleletekkel s tij anyaggal kiegesziteni.
'it * *
A mondat a kiejt^sben nein sz6kra, hanem sz61amokra vagyis
iitemekre oszlik; ezeket a versbeli iitemektdl szab&lytalan terje-
delmiLk kiilonbozteti meg. Ah&ny hangsdly van egy-egy mondat-
ban, annyi iitembol &\l, mert a hangsiilyozandd kifejez^sek el6tt
egy-egy kis sziinetet tartunk. Peld&k : 5^eg^ny ember | vizzel f6z.
Csendes | mmden. Megjoti \ nny&m stb. — A sz6Iam legtobbszor
* Fontosabb 8z6rendi munkdink a kSvetkezuk (a 8z6rendi irodalomr61
1. JoannoTics iddsendff elso ertekezesdi 2 — 6. § ; v5. meg Molecz 6—7) : F o g a-
raai J. EupTjxa (az Athenaeum 1838-i 1. koteteben). Hangstily vagyis nyo-
mat^ a m. nyelvben (M. Akademiai irtesito, a nyelv- es szept. 08zt41y kdz-
lanye 1. k. 1860). BrassaiS. Am. mondatr61 (uo. 1. es 3. k. 1860 — 3).
A m. bffyitett mondat (^rtekezesek a nyelv- 6a szept. osztdly koreb^l 1. k.
1870). A mondat dualizmusa (no. 12. k. 1885). Sz6rend es aooentus (uo. 14. k.
1888). £n is hozz&sz61ok (Egy. Philol. Kozl. 9. k. 1885). — Yadnay L.
A magyaros sz6rendr61 (1867). — Arany J. A Bz6rend (Nyr. II. ds H4trah.
prdsai m.). A jelent^ mondatr61 (Hdtrah. pr.). — Joannovios Gy. Sz6rendi
tannlm&nyok (£rtekez^k a nyelv- es szept. oszt. k. 13. es 14. k.-ben 1887).
8i6rend (Nyr. 13. k. 1884). Hangsdly (18. 1889). 8z6rend es hangs(ily (uo.). —
Simonyi Zs. 8z6rendi sz6rsz41hasogat4sok (12. 1883). Fordul el6 (uo.
1884—5). — Kicska E. Hangs6ly es sz6rend (uo. 10— 22. k. 1890—3).—
fialassa J. Hangsdly a m. nyelvben (NyK. 21. k. 1890). — Moleoz B.
A m. Bi6rend torteneti fejl5de8e (jutalmazott p&ly. 1900). — Yo. m^
Kalm4r E. Magyar nyelvtan&t es Lehr A. Arany Toldija (1881. Y : 9,
VI : 12, YH : 1, YIII : 7, XI : 15, XII : 18).
MAGTAB MTBLVte. ZXXI. 5
58 S1M02CYI Z8I0M0ND.
^rtelmileg egybetartoz6 szokat foglal uiag&ban, mint p. szeg^ny-
ember, vlzzel-fflz.*
Az egyes niondat szolamai ahiggadt kozlesben, fej-
teget^sben stb. rendszerint k4t csoportra oszlanak. Az elsd csoport
(jobbara csak egy sz61am) a mondatnak el6keszft6 r^sze:
olyasmit nevez meg, amir61 m&r szo volt, ami ismeretes, vagy
amjt figyelemkelt^siil el^szor is meg akarunk nevezni, hogy azt&n
hozz&ffizziik az tijat, amit >aJ8&golunk«, a tulajdonkepi HUiA^
a kozl^snek kittizott tArgydt. Emez, a tulajdonkepi &llft&8, a mon-
datnak tuzetes r^sze (mint Brassai nevezi). Az elAk&zft6
r^sz az, amit m&s sz6val lelektani v. l^ekbeli alanynak, a tiizetes
r^sz az, amit lelektani v. lelekbeli ^litm^nynak neveznek. A tiize-
tes resznek els6 szolama a f68z61am (ig^s szolam; Brassainak
mondatzome), mert ez fejezi ki mindig a kozl^snek legfontosabb
r^szet, ezen van mindig a fdhangstily, s ez foglalja mag&ban ren-
desen az fget. Az el^k^szftd resznek s reszben a ffiszdlam utdn
kovetkezdknek is valamiyel gyong^bb, m&sodrendfi hangsdlyuk
van. — P^ldAk : A gyermek || fdzik. A fold || kering a | nap koriil.
A beteget | dpdjdk, Terebesen | hetek ota J esett a \ zessd (elbe-
sz^l^s kezdete Nyr. 30 : 649). A hivatal fontoskod&sa || meg szokta
I ho88zitani az 1 arc vonasait (Fay). Valakit vagyonA^rt tisztelni '
halgasdg (Eotvos J.).
Hangstilyozds tekinteteben ketfdle mondatot kiilonboztetiink
meg: az im^nt id^zett higgadt, nyomatektalan mondatot
melyet az egyenletesebb hangsiilyozds jellemez C^^ond&s' Kicska, ^
,jelent6 mondat^ Arany, ,ertelmez6 mondat' Vadnay L. 6& Joanno-^
vies) ^s a nyomatekos mondatot, melyben egy fogalmat kiilo —
noseu ki akarunk tiintetni s azcrt a foszdlamot er6sebben meg —
nyomjuk, tigyhogy a fiJhangsdly nyomat^kki erdsodik (Nachdnick
,ellenmondds' Kicska, ,nyomatekos mondat' Arany, ,nyom<Ssi1
* Miuthogy azonban a hangstily a 8z61am legfontosabb szav&iiak el
sz6tagj4ra esik, vagyis ezt ejtjuk legerdsebben, legnagyobb kil^legz^i
teMt ehhez sziikseges tud^nkuek ar4nylag legnagyobb munk&ja : a
kiejt^B mindig ilyeu hangsi^lyos 8z6tag el6tt tartja a szunetet. Ha tehAt i
ilyen hangsdlyos 8z6t meg erdemileg hozz&tartozo hangstilytalan (pontosa
ban 8z61va : gyonge hang8tilyti) szu eldzi meg, ezt a kiejtesben — az drtel^
oUenere i8 — a megeldz6 8z61amhoz csatoljuk, p. ilie^j^Jttek a | vendig'^k
(e h. mf^jottek | a vcndegek). AdJ egy kis | kcnyGvet (e h. adj \ egy
Jtrrnyeret. Ketsegklviil ez nz oka, hogy a magyar vers iiteme mind hangviS
lyo8 8z6tagon kezdCklik. A mondatnak elejen az olyan hangstilytalan
termeszetesen niagiikban maradnak >8z6]amel6zuknek«.)
A MAGYAR SZ6rEND.
59
mondat^ Yadnay 6a Joannovics). A nyomat^ktalan inondatot a
Dyngodtabb hangstilyoz&s mellett rendesen jellemzi az el0keszit6
resz megyolta, to?&bb& bogy az ige egyiittmarad a jelent^sre
n^ZYe legszorosabban hozz&tartoz6 kieg^szitdvel : el-megy, fdt-vdgy
isiddba-^dr stb. Ellenben a nyomatekos mondatnak egyenetlenebb
a hangstilyoz&sa ; az el6k^szftd r^sz tobbnyire hidnyzik; s az ige
b^yftm^nye — ha nem maga nyomatekos — vagy h&trakerul az
ige mog^, vagy legal&bb elveszti hangstily&t. P^lddk:
Nyomat^ktalan mondatok:
T^gnap ^, ad tarn neki | p^nzt.
A btiz&t II behordtdk.
A napszdmos || fdt v&g.
Nyomatekos mondatok :
Adtam neki tegnap ! (ve-
r^st stb.)
Behordtdk dm a | btizdt !
Fdt Y&g a nap- f (nem s5p5r).
{:
Ma
Ma
szdmos \(nem htist).
I A napszdmos y&g f&t.
\nem (v. nemcsak) a nap-
szdmos vdg i&t.
A \\kocsis is fdt vdg.
A nyomatekos mondatokban a nyomat^k foka vdltozik
a koriilm^nyek s a beszel6nek lelki dllapota szerint. P^lddul a
rendes fAhangstilyndl csak kev^ssel erdsebb a nyomatek, ha elbe-
sz^l^sben emeliink ki valamit: E16bb (csak) 8i\\seobdt takari-
totta ki, — aztdn a \pttvart is kisoporte. De elbesz^l&ben is
lehet ennel erfisebb ; p. A malom \\ eppen ahhor v6t oda |
eprfezni (Nyr. 30:606). Legerdsebben fokozodik a nyomat^k az
€llenmonddsban s kiilonosen a feleselesben ; pi. Nem r e pill ke-
tone k el, hanem I megfogdk oket (Pesti Gdbor). Te vit-
ied el! — Nem en v it tern el!
Hogy az osszes f6bb eseteket osztdlyozhassuk, a nyomatekos
mondatokat legc^lszerfibben n^gy osztdlyra oszthatjuk fol : I. osz-
szefoglald mondatok; II. kirekesztd mondatok; III. folsz61it6 mon-
datok; ly. k^rdd mondatok. Az elsd ket osztdly voltak^ppen
kimerfti a nyomatekos mondatok fajait s az^rt a III. s lY. osz-
t&lyban tijra eldkeriilnek, de ezt a kettdt gyakorlati c41unki*a
Yal6 tekintettel megis elkiilonfthetjiik, mert kiilon jellemz6 sajdt-
s&gaik vannak mind a hangstily, mind a sz6rend tekintet^ben.
Foboroljuk el6szor is roviden a negy osztdlynak legjellem-
zdbb eseteit (mindjdrt itt iigyelve arra, hogy a p^lddk kozt min-
deniitt bdvltmenyes, kiilonosen pedig igekot6s ig^k is legyenek,
mert ezeknek a haszndlata foltUn6en jellemzi a kiilonboztf eseteket).
60 SniOKTI ZSIOMOKD. A MAOTAR SZ6rEHD«
L Osszefoglald mondatok; jellemzfi saj&tsdguk, hogj
ha ig^jiiknek igekotdje van, de a nyomat^k mis sz6ra esik : akkor
az igekotd az ige el6tt marad, de hangstily n^lkiiL
1. tobbtagti felsoroUs: a) kotdszdval (legtobbszor is^ de n6ha
szint^Hy m4g ; a folsorol&snak egy-egy tagja hidnyozhatik is):
ettiink is, — ittiinTc is ; meg is ettillc ; hust is ettiink;
a hust is megettiik; a h^Qt\\szint^n megettiik; meg kettdt
kihoztam; — b) koWszo n^lkiil : te'ged meghfttak az | eskiivfire, —
az 6cs4met meghitt&k, (csak engem nem hfttak);
2. valami osszess^gre vonatkozd mondatok, az osszess^gnek
ilyenf^le kifejez^seivel : mind, minden, mindig stb., valamennyiy
az osszes, egesz ; p. mind kiszaladt az | utc&ra; az egeszet
megettiik ;
3. sokasdgra es nagy fokra vonatkoz6k, ilyen kif ejez^sekkel :
sok, eUg, rengeteg, nagy. nagyon, erosen, iigyancsak, okveteUen,
bizonyosan, azonnal, mindjdrt, kordn, r^ stb. P. sokszor
kimentem | hozzd; — nagyon elfaradt a | 16tds-f utdsban ; —
kordn folkelt (de egyes ide tartozo kifejez^sek kirekeszt^ mon-
datokban is el6f ordulhatnak) ;
4. nagyz&s, nagyftds, nagynak val6 foltiintet^ (ezt n^ha a
hisZf dm, akdr, mdr, majd sz6cskdk is kifejezik, de sokszor csakis
a nyomat^k jeloli): (No hiszen) adtam neki! — Elv^geztem
&m a I dolgom ! — En (akar) || m a eladndm a | h&zamat — -
Mag am kimentem | hozzdjuk. — Ha en kimegyek (pdrul
jdrsz)! — Majd a bdribol kibtiit!
n. Kirekeszt6 mondatok : hogyha igekot6jiik van, de a
kirekeszt^s mds szot illet, akkor az igekotd h&tra keriil. - A nyo-
mat^kos fogalom lehet:
1. kirekeszt6 fogalom, mellyel valami m&s fogalmat rekesz-
ttink ki a mondatbdl: (csak) irtayn (nem olvastam); csak leir-
tarn (nem magam fogalmaztam) ; (^ppen) te csalt&l meg; »fe
csaltdl meg {nem en t^ged« Ndpdal);
2. kirekesztett fogalom vagyis tagadott fogalom (a nyo —
mat^kot rendszerint a tagadd sz6 veszi dt a tagadottrdl) : nev^
frtam ; nem irtam le ; n e m lefrtam (hanem magam szerkesztettem) ^
nem lement (hanem fol); neyn 6 ment le; senki sem ment l^-*
E16keriil e k^t mondatfajnak egyesitese is, m^g pedig ket^ —
felekeppen : »
3. a kirekesztesnek tagaddsa : n e m csak leirtam (haneixi
tijra fogalmaztam) ; -~ nem csak ezt f rtam le ;
TOLNAI YILM08. 8ZiXL6 I016k. 61
4. a tagad&snak kirekeszt^e : (Idtta,) csak nem akarta |
eszreyenni; — csak ezt nem irtam le.
De lehets^ges azonkfyiil a kirekesztd ^s os8zefoglal6 kifejez^-
mddnak tobbf^le egyesft^se ; p. cj is csak | sirt ; dkkor is csak |
egyet taldltam meg; — nem is hfttam meg; nem is dt hittam
meg; 6t sem hittam meg; meg sem \ hittam.
m. A folsz61ft6 mondatok szint^n lehetnek osszefogla-
16k yagy kirekeszt6k: (megig^rte,) most | i;(f Z^^a is be | szav&t! —
n e y^ltsa be | szavdt ! — te is menj be ! — n e te menj be !
De Utjuk, bogy itt az igekotd mind a k^tf^le mondatban h^tra
kertil. Elul csak akkor marad, ha maga nyomat4kos: ide is
figyel] (meg amoda is) ! ne i d e-figyelj (hanem amoda) ! Ez a forma
kiilonosen az eg^sz folsz6Utds nyom6sitds&ra szolg&l: ide n6zz!
ide ne n^zz! megdllj! meg ne ^j!
ly. A k^rd6 mondat hatdrozottan k^t fajtdra oszlik:
1. Az eldontendtf k^rd^sekben az eg^sz gondolat k^ts^ges,
bogy t. i. dll-e vagy nem; s a felelet az eg^sznek igenl^se vagy
tagaddsa. Ezekben a nyomat^k es a szorend olyan, mint a jelentd
mondatokban, tehdt az L 6s II. osztdlyban. Pelddk: I. 1. Te is ott
Yolt&l? 2. Mind elfogyott? 3. Nag yon megijedt? 4. Mag ad
kiment^l | hozzdjuk? — 11. 1. Csak te lit tad meg? 2. Nem 6
ment le? 3. Nem csak ezt frtad le? 4. Csak ezt nem irtad le?
2. A kieg^szitend6 k^rd6snek csak egy r^sze k^rd^ses s
ezt k6rd6 n6ymds helyettesiti. Az ilyen k^rdesnek szdrendje ter-
m^zetesen kirekesztd, valamint rendesen a red jdro felelet^ is:
Ki jon velem? (A felelet is rendszerint kirekeszt6: En megyek
veled. Bitkdbban: -Bn is veled-megyek. A k^rd^snek, m6g ha
elfik^sziti is az osszefoglal6 szorendet, magdnak kirekesztd a sz6-
rendje: Hit m6g hi jon velem?) Mit vittek ki? Mi4rt (nem)
irtad le? Hdl szdlltak meg?
A koyetkez6 szakaszok a n^gy osztdlynak egyes eseteit
kiUon-kiilon fogjdk tdrgyalni. Simonti Zsiomond.
szAll6 I6£k.
NyelvSben 41 a nemzet. Egyike ama szdll6 ig^knek,
melyeknek gondolata r^gen ^It, szdll6 ig^v^ azonban csak lassan
alaktUnak ki. Bessenyeitol kezdve majd minden irdnkban megta-
l&ljok a gondolatot, mai alakja azonban csak 1815 — 1836 kozt
fejWdott. (Vo. T6th Bela, Szdjrul-szdjra, 2. kiai 200.) Mdr
62 TOLNAI V1LM08.
1773-ban irja Bajnis Jdzsef: »Szeretem edes Haz&mat, 's ugyan
az^rt a' Magyar nyel vet-is szeretem; j6l tndv&n, melly szorosan
l^gyen dszve-kaptsolya akdr-inelly Haz&nak szerents^je a* maga
tulajdon nyelv^veL Bizonyitjdk ezt . . . egynehdny hatalmas N^pek-
nek meg-nyomortSlt marad^ki. Nyelvokkel eggyiitt virdgzott sze-
rents^Sk, nyelvokkel eggyiitt el-fogyatkozoU,^ (Kalauz, 71. 1.)
1790-ben A' Magyar Nyelvnek a' Magyar haz&ban valtS sziikse-
ges Yoltdt tdrgyazd hazafitii Elm^lkedesekben olvassuk: >Mvn'
den Nemzetnek killdnos Oeniussa *s Term4szete van, a meUyet
akkor veszt ely a! midon Any a Nyelv^t vdltoztatja.^ (50. L)
Latiniil mondja Chdzdr AndrAs 1807-ban: ^Lingua sda Ncdionem,
Nationalem caracterem formet< (Analysis Opellae. De Lingua...
Hungarica, 10. 1.) ; Hungarum lingua facit Hungartim, (u. o. 29. 1.)
Kolcsey a Feleletben a Mondolatra (1815): » . . . ne mondja a
Marad^k, bogy szorgalmatlanok valdnk Ir6ink eml^kezeteket fenn-
tartani; kik 61tal tartatik fel nyelviink s a Nyelv dltal Nemze-
tiink.^ (E16sz6 veg^n.) Mdr 1818-ban igen kozel 411 a sz&116 ige
mai alakj&hoz. A pozsonyi ev. lyceum Magyar Tdrsasdga iinnepet
^1, ezen Skita Mihdly besz^det mond e t^telr61: *Csak addig d
a Nemzet, mig a nyelve e1!.« (A Magyar Tdrsasdg jegyzfikonyvei.)
1824-ben Papp Jdzsef Oromiinnep cfmmel kiadja a Magyar
TdrsasAg munkdlatait ; eldszavdban ezt frja: ^A' nyelv, a' nyelv
az az el^gge megbdldlhatatlan ajdndeka az Egnek, a' meUyben
minden Nemzet d,< (47. 1.) Ugyanebben az esztenddben olvas-
hatjuk a Tudomdnyos Gy^ijtemenyben (V:106): * Minden Nemzet
csak nyelveben e7.« 1825-ben irja Magda Pal a Felsfimagyar-
orszdgi Minervdban (183. 1.): ^A nemzet gy^iosza a nemzeti
nyelv gyenioszdval d, hah vdltozik.<^ Kisfaludy S&ndor Hatty d-
daldban (IX: 23): t^ Nyelv tesz egy nemzetet,* majdnem tigy,
mint Easfaludy KAroly osmeretes helye a K^r6kben (L felv.
8. jel. v6gdn): ^Nyelv teszi a nemzetet.* Pozsony vdrmegye
1832-ben igen lelkes rendszabasokat ad ki a magyar nyelv ugy6-
ben, ki is nyomatta, ezekben ilyenk^pen taUljuk szdllo igdnket:
>A nemzetet ... a nyelv teszi leginkdbb, mert nyelvben van a
nemzeti sziv s lelek bdlyege.« (L. Kossuth Lajos Torvenyhatd-
sdgi Tuddsitdsok; kiadta L6grddy, 1879, 128. lap.) Mai alakj&-
hoz leghasonlobban taldljuk a Magyar Tudds Tdrsasdg els6
dvkonyveben (1833, 1:26): » — — indulatosan kezdd azon id6k
szentelte igazsdgot: >nyelveben el, nyelvevel hal^ ak&rmelly
nemzet, 1772 6ta nehany Ir6, szivig juttatni.*: Mdr most azt
kellene megallapftani, bogy Dobrentey Gabor m^rt teszi id^zd-
jelbe, vajon csak azert, bogy kiemelje, vagy azert, mert val6-
ban idezet. V^lemenyem szerint azonban ett61 kell szdlld ig6nk
kozkeletds^get szamitanunk, itt l^p fel eldszor mint >id68zentelte
igazsAg,« a M. T. Tdrsasdg els 6 evkonyv^ben, melyet bizonydra
orszdgszerte nagy erdekldddssel fogadtak ds olvastak. Emellett
sz61, bogy mkv a kovetkezo esztenddben i n n e n id&ik, a Parthe-
non (ZsebkGnyv, a' S. Pataki Magyar nyelvmiveW Tdrsas>dl,
sziLL6 la^K. 63
1834) cfmlapj&nak bels5 oldal&n mag^ban dll, mint jelige:« Nyelv^-
hen d, nydvivel hcU a' Nemzet A' Magy. Tud. TArs. 6vkonyv6-
b61.< Amint azt^n sz^jrol-szdjra sz411t, kivetette magdbdl az
amtigy is folosleges r&zt: nyelvdvel hoi s ebben a m&T most
Y^gleges alakban maradt meg. Szdllo ig^nk ndlunk mindenesetre
on^Udan keletkezett; mutatja az a sokf^le y<ozds fejldd^senek
hatyan esztendej6nek folyam&n; de hasonld alakban meg kell
lennie m^ nemzetn^l is, ha nem is sz&116 igek^pen, de legal&bb
mint id^zetnek. Montesquieun^l gyanftjdk, de eddig nem mntat-
i£k ki; kozelj&r a d&n OehlenschlS^ger mond^a: »Die Sprache
erst macht das Volk zu einem Volke.« (1. E. Jonas, Nordische
Diamanten, Nr. 52.)
Meghalt Mdiyds MrMy, oda az igazsdg. Ez a
gyonyortl mond^, amely ercnel maradanddbb eml^ke a nagy
kir^ynak, valdszfnuleg az utdna kovetkez6 gyonge Jagell6k idej^-
ben keletkezett. M^r Heltai Gdspdr is ezt irja Magyar Krdnik&jdr
nak 205. r^zeben: »Elt^ben mind az egesz orszdg red kidlt vala
Mdty&s Kirdlyra, bogy igen kev^ly, nagyra-vdgyd, hertelen haragti
es felette igen telhetetlen volna . . . de mihelyt meg-hala, minden
ember ottan ditserni kezd^ 6tet . . . Akkoron kezd^ minden ember
megesm^rni, mitsoda jeles Fejedelem v61t volna az Mdtyds Kird.ly.
Es akkoron kezd^nek mind az emberek mondani: De tsak ^Ine
Mdty&s Kir&ly, bdtor minden esztenddben h^tszer rond-meg az
orszdgot< A mondasnak eddig legregibb idezetet egy XVL szdzad
vegen kelt lev^lben taldljuk: T^Nem heaba mongiak heoz peldaba,
Meghalt Mattias Kyral, el keolt az Igassagh,<^ Kdr, bogy id^z6je,
Hatos Gusztdv, nem jeloli meg pontosan, hoi taUlhato ez a levA,
melyben maga olvasta. (Szdzadok 1876, 168. 1.) Ugyanilyen alak-
ban van meg a mond^ a Szencsey-f^le enekes-konyvnek egy
XYIL szdzadi mendikds ^nekeben :
Fen^kkel folfordult mkr ez sz^es vil&g,
MeghoU Mdtyda kirdUy, elkolt az igazsdg.
(Thaly: Yit6zi 6nekek 2:81.)
M&r a XYIII. szazad vegin a mai vdltozat jdrja, igy pelddtil
Nagy-Ajtai Oserei L6rintz HdUlo Beszedj^ben (Komirom 1794):
»halhatod m^g ma a^ leg gydv&bbnak ajakirul is: meg hdU
Mdttyds Kirdly, oda az igazsdg.^ Ebben az alakj&ban ^1 m6g
ma is. — !i]rdekes szdldst taldlunk Szirmayban (Hung, in parab.
2. kiad. 123), mely szinte olyannak Mtszik, mintha a M^ty&B
dfcs^ret^nek par6di&ja volna: »Amicitia obliterata, Meg Mitt
a! gyermekf oda a* komasdg ;* ez is elsd alakjdban teljesen meg-
felel a Mdtyds szdldsa els6 alakjdnak: Meg hdlt a gyermek, fd
(fgy! fel, dkZdizf el?) kSlt az komasdg (DecsiiAdag 4), Kisviczai-
n&i pedig mdr fgy: Meghdlt a gyermek, oda a komasdg (3).
Bardti Szabo Ddvidndl (Magyarsdg Virdgi 210) mind a k6t
alakja megvan. Nem lehetetlen azonban, hogy ez az eredetibb
8z6lis s csak Mdtyds haldla utdn alkalmaztdk a nagy kirdlyra.
64 TOLNAI YHiMOS.
JSerkd pdter. tlgy Idtszik, hogy m£gis csak tortteeti
alak rejlik benne. A Sz&zadokban (36 : 465) — Y J — tobb tij
adatot kozol, mely azt bizonyftja, hogy itt nem a n4met Herr
Oott Voter n^pies elferdit^s6r61, hanein valdban ^It alakrdl van
szd. Csakhogy m&r most k^t Herk6 p&ter is bukkan fel a
mtilt kod6b61, egy Hirkd J&nos, az erdszakos j&szai pl6b&nos a
XVUL sz4zad vigefel^ s egy idegenbfil hozz&nk kerMt Herk6
Mikl6s pr^dik&tor a XYL szdzad derek^n. Weber Rudolf a
bndapesti ev, ffigimndzium tandra, aki m&r sok ^rdemet szerzett
a Szepess^g tort^nete koriil, tij adatra tett figyelmess^ az iddsebb
Buchholtz Gyorgynek (1643 — 1726), a sokat szenvedett lomnici
lelkesznek eddig lappangott k^ziratdban: Buchholtz Georgii
Historischer Geschlechts Bericht. Kaesmark 1703; megrau a
Nemzeti Mtizeum k^zirattdrdban 4-r^t. 198 jelz^sel. Ugyanaz
a Buchholtz ez, akir61 m&v B61 Mdtyds is dfcsdrfileg eml^kezik
meg Prodromusdban s kinek adatait a Notitia Oom. Scepusien-
sisben is felhaszndlta. A k^ziratnak 179. lapjdn ezeket olvassuk:
>Darnach ich von Bresslau mit etwas Waaren zuruck nach
Hause kam, gieng ich auff den ersten Ungrischen AUerheiligen-
Jahrmarkt nach Moldau, allwo ich grosse (3«fahr ausgestanden,
theils wegen der Kurutzen theils der Labantzen halben, so
damab herumb streiffeten; hat sich aber wunderlich geschickt,
dass mich Pater Hyrko, welcher ein Hadnagy oder Oberster
der Labantzen war, bald in Heraussfahren aus der Molda, ver-
folgete u. mich confoirete. Denn er hat zuvor von mir seiner
Kochin Tuch gekaufft, dahero er mich gekennet hat: u. bin
also zwischen Moldau u. Jooss (Jossa) denen Kurutzen u. der
Gefahr, (Jott Lob! entgangen.«
Az emlitett helys^gek: Molda, Moldau az abatijmegyei Szepsi,
Jooss, Jossa pedig a Szepsit61 nem messze 16y6 J^z6. A leirt
esemenynek 1675. es 1681. kozt kellett tort6nnie, mikor Buch-
holtz lelk^szi &lldsdt61 megfosztva ^s szdmtizye, y&s&rr61 Y^ls&rra
j&rvdn, kereskedessel tartotta fenn 61etet. Herk6 p&ter ebben az
elbesz^l^sben lij alakban tunik el6, nem plebdnos, hanem labanc-
hadnagy, aki a vdsdrrdl hazamend kalmdrokra leselkedve foszto-
gatott, de aki egyn^mely keresked6t, mint itt a mi Buchholtz
Gyorgyunket is, nemcsak hogy megkfm^lt, hanem titj&ban el is
kfs^rt (confoirete) ^s megv^dett a portydz6 kurucok t&msid&B&tSL
M^ most a tort^netirdk dolga volna kikutatni, egy-e ez a Hyrko
p&ter Hirko J&nos jaszai pl^bdnossal * vagy a csiitortokhelyi
Herk6 pdterrel (Nyr. 28:464). A nev^vel kapcsolatos szdl&aokat
azonban r^giebbeknek tartom a XYII. szdzad v^g^n^l, nemcsak
az^rt, mert mdr Szirmay Antal is »antiquissimum vocabulum«-nak
nevezi (Hung, in parabolis, 2. kiad. 15), hanem mert nem is
illenek a XYII. szdzadi Herkd vagy Hirk6 nevii szem^lyekre:
* £zt Tal68z{nuve teszi N6gr&di Isty&n elbesz^l^e, kinek atyai hixki
Herk6 p4ter katon^i felpredditdk. T6th B^la, Mendemond&k, 2. kiad. 14.
8ZiLL6 lO^K. 65
Ha maga Herko pater mondand, meg se hinnem ; tudj a HerJcd
pdter ; legfeljebb ez a magyars&gszerte kozkelettl 8z61& jdr kozel :
nem teszem meg a Herkd pdternek sem. A szdUsok leginkdbb a
Pirhalla Mdrtontdl emlftett Herkd pdterre ntalnak (Szdzadok
35:466), ki nagy tndds 6s hires tamt6 hir^ben dllott, csakbogy
k&r, hogy az emlitett beszterceb&nyai lev^lt^r okiratAnak sein
^ve, Bern meghat^ozdsa id^zve nincsen. Igy ennek az ^rdekes
szdUsnak megfejt&^t egyel6re m6g el kell halasztanunk, mfg
talta m6g felbukkand adatok teljesen nem tisztdzz&k a k^rd^st.
Tadom&som szerint a Herkd pdterrel kapcsolatos szdl^ok nem
csak a Felfold5n haszndlatosak, hanem az orszdg m&s videkein
is (Arad, Zala), sdt azt hiszem, nines rdsze az orsz&gnak, mely
ne (tememd. Azt is ^rdekes volna megtudni, vajon a szepesi
n^mets^gen kiviil osmerik-e az orszdg mds nem-magyar nyelvei is.
(V6. Nyr. 24:251; 28:464; Szdzadok 27:181, 35:465; Toth
B^Ia, Mende-mond&k, 2. kiad. 93.)
Mxtra Hnngariam nan est vita, H est vita, nan
est itiJU E sokszor id^zett szdJld ig^nek legregibb nyomtatott
forr^ak^nt eddig az 1781-ben megjelent Hdrmas Kis Tiikor volt
ismeretes (1. Tdth B^la, Szdjrul-szdjra, 2. kiad. 70. ].). De meg-
van m&T jdval kor&bbi konyvekben is. Tudtommal eI6szor B^l
M&tydsnak, a hires pozsonyi tandmak iskolai foldrajzdban (Com-
pendium Hungariae geographicum) fordtil el6, mely orszagszerte el
volt terjedve 6s tobb kiaddst is 6rt. A konyvet csak 17o3-ban,
tehdt joval Bel M&tydsnak 1742 -ben bekovetkezett haUla ut&n
adta ki tandrtdrsa Tomka-Szdszky Jdnos, megirasdt azonban
termdszetesen 1742 el6ttre kell tenniink. Ennek elsd pontja
igy szdl: >Hungaria, totins Europae Begnornm pulcherrimnm
est. Nam et situs amoenitate et foecunditate oppido excellit.
Proinde nee solo, nee coelo, ulli Regno secundum est. Unde et
Hungarorum illud proverbium coepisse dicas: Extra Hungariam
non est vita, si est vita, non est ita,^ Bil Mdtyds Hungarorum
illud provertdum-jxnk mondja sz&ll6 ig^nket, tehdt mint dltaldno-
san ismert kozmonddsra hivatkozik rd. Minthogy ez a Compendium
geographicum iskoldk szdmdra keszitett kivonata nagy mtiv6nek,
a Nciitia-JiATsL, ebben is kerestem, de sem itt, sem B^l mds mun-
kdjdban nem taldltam t&, Ertelme, eszej&rdsa egyardnt magyar
eredetre vail, de eredeti voltdt kiss6 k^ts^gess^ teszi, bogy hasonld
monddst id^z Karl Julius Weber Demokritos cimti munkdjdban:
> . • • in Zeiten, wo Carpzov in alle Stammbticher schrieb : Extra
Lipsiam nan est vita, si est vita, non est ita.< (Der Gkist des
scholastischen oder gelehrten Zeitalters civaH fejezetben, Stutt-
gart, 1868, 3:282). Joh. Gottlieb Carpzov 1719-1730 volt
lipcsei tandr, tebdt a szdlld ige lipcsei vdltozata r^gibbnek Idtszik
a magyamdl. Eddig minden fdradozdsom hidbavald volt, hogy ezt
a lipcsei vdltozatot a Demokritoson kivUl valahol megtaldljam.
Igen valdszmtinek tartom, hogy a szdlld ige magyar didkok r^vdn
keriilt ki s csak Carpzov forgatta Lipcs6re. Emellett sz61 az is,
66 TOLKAI YILMOS. SZAll6 IO^.
hogy maga Weber a Demokritos mds helyen (10:28) magyar
8Z&116 igenek idezi: »Nieinand verarge es daher dem Ungam,
wenn er sagt: Extra Ungariam non est vita, d est vita, nan
est ita, denn das letztere ist wenigstens doch immer wahr.«
Teh&t kiilfoldon is jellemz6 ^s sajdtkepen yal6 magyar mond&a-
nak osmerik, mert kiilonben Weber semmik^pen sem miilasz-
totta volna el, hogy idegen eredetere ra ne mutasson. Kovet-
kez^sk^pen szdlld ig^nknek mds magyar forr&sdt vagy feljegyz^t
kell keresniink a XVIL szdzad elejer61, vagy m6g regebb id6b6l,
dmbdr az ilyen kozmondasszerd szolds gyakran igen sok&ig lehet
mdr kozkeletd, mig vdgre feljegyz6'dik, Tomka-Szdszky (Intro-
ductio in orbis hodierni Geographiam Pozsony 1748, 494. L)
kiss^ megydltoztatva irja sz^l6 ig^nket : » . . . recte, qui dixit,
dixisse videtur: Extra Hungariam non est vita, atqi^e si est,
non est ita,< A teljess^g kedv66rt emlitem, hogy Aszalay Jdzsef
Szellemi Omnibusdban (1856, 3:246) parddidjdt is feljegyzi;
Pepitdrdl, az egykor hfres spanyol tdncosndrdl szol, kir61 a
kockds mintdjti szovetet is pepitdnak nevezt^k: »Sine I^epita
No7i est vita, Si est vita, Non est ita,^
Kenyer&nek javdt megette. Ezt a ma annyira koz-
keletu sz61^t eddig hidba kerestem r^gi forrdsainkban ; szdliis-
gydjtem^nyeink koztU csak Baroti Szab6 D^vid Magyars&g Yir^-
ban (1803, 477) akadunk rd el6szor. Ugy Idtszik, hogy torok
eredetd, a h6doltsdg kordbol yal6, de lehet, hogy m^g tijabb
keletd is ^s csak Mikes r^ven kerult nyelviinkbe. A hetedik
lev^lben (1717, dec. 12) ugyanis ezt irja: »Azt nem okosan
mondja-e a torok, hogy az isten rakds kenyereket hintett el
imitt-amott az ember szdmdra ^ oda kinek-kinek el kell menni
£s ott kell maradni valam^g a keny^rben tart? Itt vagyon a mi
rakds kenyerunk elhintve, azert egyiink bel611e, amfg abban tart,
ziigolodds D^Ikul ^s azt ne mondjuk, hogy jobb Yolna Erd^lyben
mdl^t enni, mint itt btizakenyeret.« Taldn Mikes olvas&sa mon-
datja Tompdval Aranyhoz irt level6ben (I860, mdjus elej6n;
Arany Lev. 1:487): >Azt mondja a torok: Allah bizonyos
mennyis^gd kenyeret tett le az ember szdmdra bizonyos helyen,
azt a kenyeret meg kell enni. Te meg nem etted meg K6r5son
a letett kenyeret; tfirj es maradj!« Ennek a gyonyorft k^pes
kifejez^snek ertelme vildgos: aki kenyerenek javdt megette, 41ete
delen ttil van, ^vei meg vannak szdmldlva.
Szeget szeggel. Nem n^pies sz61&s, sokkal inkdbb sz&lltf
ige, mely a klasszikus vildgbdl orokl6dott reank: clavj clavum
ejicere Cic. Tusc. 4, 35., bajt bajjal elfizni, rosszat rosszal, hasonldt
hasonloval fizetni. Erdekes, hogy rajtunk kiviil, tudtommal, mAs
nemzet nem fogadta szolaskincsebe, helyettesiti rendesen a mdzesi :
szemet szem^rt, fogat fogert, nemet: Aug tim Auge, Zahn w»w
Zahn ; vagy az lij-szovetsegi : azon m4rt4klcel 7nernek egyebei
nektek, amellyel ti m^rtek (Lukacs 6 : 38), nemet : Ma^s filr Mass;
.angol : measure for measure (Shakspere e cimu vfgjAt6k4t Greguss
i.SB6TH 08ZKi.R. BARNA. 67
Agost ugyancsak igy fordftotta : szeget szeggel). A sz6Ids nezetem
szerint Erasmus r6?^n kerdlt hozz&nk ; az 6 kozmondds ^s sz61&s-
gyfijtem^ny^t vette alaptil Baronyai Decsi (Csimor) J&nos Ada-
gioram Graeco Latino Vngaricorvin Chiliades quinque [1595]
cfmd gytljtem^iiye megszerkeszt4s6ben. Erasmus konyv^nek Simi-
litndines cfmtL fejezet^ben ol?assuk : »Clauum clauo pellere. ^'HX<{>
Tov -^Xov sxxpooetv. Et paxillum paxillo pepulisti, id est, Malum
alio malo depulisti.« Mig Decsi Jdnos el6tt nines nyoma a sz6-
l^snak, utdna megvan minden gytLjtem^nyben, de folyd szdvegben
is. Szeget szegvd tltni (Decsi: Adag. 9). A* szeget szeggel (az
4rSt erSvel) v&t-ni (Mtra) hi (Kisv. : Adag. 78). Szeghet szegghel
kell Atni (Bal&sfi: Epinicia. 9). Az igaz tanit6knak ravaszaknak
is kell lenniek, bogy a tromfot tromffal, a szeghet szeggel helye-
sen tudbassdk Atni (Misk. VKert. 164). JL' szeget szeggel szoJctdk
Jciverni (Magyar Qrammatica a Magyar Nemzeti oskoldk szd-
m^a 1781, 215). A^ szeget szeggel verik-, iltik ki (Bardti Sz. D.
Magyar Yir. 458). A tizenkilencedik szdzadban megroyidiilt a
BzdUSy ig^je lekopott, csak az osszecsengd sz6pdr maradt meg;
evrel tomottebb^, csattandsabbd is lett. — Ami mdr most a sz6k6p
magyardzatdt illeti, az nem nagyon neh^z, mert igen szemleletes,
ha tudniillik nem vasszogre, hanem az erasmusi paxillusvsL (faszog,
csap, covek) gondolunk ; ilyennel szokds egybecsapolni a deszkdkat,
ha vasszog nem sziiks^ges, vagy ha nem is szabad ott lennie ; ezt
aztdn sim&ra legyaluljdk, lereszelik, tigy hogy alig Idtszik. Az
ilyen facoveket aztdn mdsk^p nem lehet kivenni a deszkdbdl,
mintha az egyik oldaldn mds, hosszabb facoveket veriink rdja,
ezzel a r^gi a mdsik oldalon kijon ; ha mdr most egy kevess^
kiyan, akkor meg lehet fogni es fogoval kihiizni. Tehdt szortil-
szdra szeget szeggel veriink ki, A szolds a n^pn^l nem terjedt el,
az irodalmi nyelvben azonban kozkelettL, Petofi egyik legismertebb
koltem^ny^nek a cfme. Tolnai Vhjios.
BABNA.
Hogy lijabban nyelveszeink a barna szot kovetkezetesen
szl&y eredettlnek tartottdk, az els6 sorban Miklosich rovasdra
irandd, az^rt cikkem 61£re azt a fejteget^st teszem, amelyet a
szldv elemekr61 frt 6rtekezes6ben taUlunk; ott az 58. sz. a. a
ko?etkez6ket olvassuk: >hrna fuscus; barna bos subfuscus ; cech. :
Slovak, hrany fur vrany niger gehort nicht hieher. — barna a.
fuscus braun. Bum. bdrnac.^*
* M. az 6 588ze41Iit48&t tal4n Leschka alapj&n irta le; Dankov8zkyb61,
akinek 8z6fejt6 8z6t4r&b61 szinten sokat meritett, nem vehettef mert ez nem
emlfti a »c8eh« bma-bama 8z6t : >barna (bamayi si.) fascas, braunc
Lexicon 103. ia 209. 1. Leschka £lenchus4ban ellenben ezeket olvassuk :
>jBama, fuscus, subniger braun, convenit cum slav. brnatvy^ hrnnyy inprimis
quod per plerosque ezprimatur bamawy et bamyy in foem. barnatodf barndf
inde bima, barna boa subftiscus, rbnusCj barnuset vaoca subfusca vel subnigra.«
68 JiSB&m 08ZKAR.
A mi nyelveszeink nyilvdn megnyugodtak M. fejteget^ben,
mert olyan biztosan ism^tlik, bogy a barna szl&v eredetii,
mintha a dologhoz semmi k^ts^g sem f^rne."^ De mieldtt a bma
8z6 fArgjBl&s&rsL dtt^rek, meg kell meg emlftenem, bogy Budenz
1862-ben, teb&t tlz £yyel Miklosicb ^rtekez^s^nek megjelen^se
el6tt^ igenis mds szldy sz6b61 akarta a magyar barna 8z6t magya-
rdzni, de minthogy a »cseh« bma-barna sz6t is emlfti, mintbogy
tovdbbd Miklosicb Budenznek azt az ^rtekez^^t, amelyben ezeket
lefrta, ismerte 6b forrdsai kozt folemlfti, nem lebetetlen, bogy
M. osszedllftdsdnak kozvetlen forrdsa m^gsem Lescbka, banem
Budenz ; e mellett sz61bat az is, bogy M. Bndenz-cel egyetemben
csebnek mondja a brna-barna sz6t. Budenz cikkecsk^je, amely a
Lexicon palasslovenicum m^g most is erdekes ^s becses ismerte-
t6s6ben taldlbatxS, fgy sz61: ^bronif albus; varius, cinerei coloris. —
Magy. barna. Vo. cseb: brna, barna bos subfuscus; t6t bamavi
(barna). « NyK. 1 : 312. Hogy 6ron»-b61, iUeWleg annak nfinemii
brona alakj^b61 bangtanilag kimagyarazbato a bar^ia 8z6, azt
folosleges itt kimntatnom, mert Budenz foltev&e ellen a szl&r
Bz6nak nem bangzdsa, banem jelent^se sz6L Az dszlov^n bram
feb^ret jelent, mint az dcseb brony is — vo. 6cseb brdna tijcseh
bruna feb6r 16 ** — a magyar barna sz6 tebdt ebb61 nem szdr-
mazbatott.
Att6rek arra a sz6ra, amelybdl Miklosicb kiinddl, a »C8eh<
brna-barna sz6ra. M. fogalmazdsa szerint igaz ez ket sz6nak
Idtszik »&rna fuscus« ^s ^barna bos subfuscus, de aki csak egy
kicsit konyit a szUv nyelvekbez, annak nyomban k^ts^gei t&mad-
* Munk&csi 1881-ben Nyr. 10:533. es 1883-ban NyK. 17: 109, HalAsz
1888-ban Nyr. 17:252. Simonyi is aligha ketelkedik M. 5882e411it484nak
helyess^g^ben, 4mb4r 1895-ben 14t8z61ag mis 8z6b61 ind^l ki. Simonyi ugyanis
a NyK. 25. k6tet^ben Szldv szavaink eredet^ez-teX^ fdlir^ssal dssze&llitja
azoknak a mi nyelvunkbe keriilt szl&v 8z6kiiak a jegyz^k^t, amelyek Ublenbeck
szerint germ&n eredetuek, es az 53. 1. egyebek kdzt ezt mondja : *Bama, —
68zl. *hrunuj szerb [oIt. szorb] hrunyy barna, dszl. hrunatinuy lengy. hrunatny,
sotetbama, lengy. hrundky barna 16 stb. — Germ. br(ina : 6fki. brCbi.« Alig
hihet6, hogy Simonyi ezzel barna szavnnknak egy tij, Miklosichet^ elt^r6,
magyar4zat4t akarta TOlna adni, hiszen 6szloven *brunU'h6l bangtanilag bajos
volna barna szavunkat kimagyardzni, ezt S. term^zetesen igen j61 tudta, de
ehhez hozz&j&rul m^ egy korulmeny, amelyet vaI6sziniileg nem ismert :
Uhlenbeck foltevese, hogy az egyhdzi szl&v nyelvben meglehetett valamikor
a *brunu 8z6, tobb mint meresz, m^g a Leocicon palaeoslovenicumba fdlvett
brunattnu 6szloy^n volta is fol5tte gyands, minddssze egy (a XYII. sz.
mAsodik fel^ben) Moszkv4ban orosz szerzetest^I irt forr4sban talilliat6, itt
is ^gy l&tszik csak a lap szelen ! Minthogy a foltett 68zl. *brunu 8i6nak
kozvetlentil kulouben sines semmi koze a br^ia 8z6hoz, amelyb51 Miklosicb.
kiindtil, a *bru7iu szdyal nines miert tov&bb foglalkoznom.
** A mai cseh nyelvben regi hosszd d-nak szab&lyosan itl (ejted u) felel
meg, a mai br^na a regi brdna-naik csak ^gy felel meg, mint akar b&h
(gen. boha^ Dat. bohu stb !^ a regi b6h, 6szl. bogu »isten<-nek ; ez a brUna
Ranke sz6t&ra szerint annyi mint »Schimmel, Weiszschimmel, Silberschimmel*.
Miklosicb ezt a cseh br&na-t teh4t helyesen ^IHtotta a Lez.palaeoalov.ban
eppen a bronB melle ; a sz6fejt6 sz6t&r4ban csak botl^s kovetkezt^ben kerfil-
hetett a brunu al4«
BARNA. 69
nak a *bma fu8CU8«-iidl. hiszen M. soha sem id^zi a szldy mellek-
neveket nfinemii alakjnkban — m&r pedig brna csakis nfinemti
alak lehetne — , mindamellett bogy a szIAy mell^kneyekb61 lett
mell^kneyeink rendesen a ndnemii, illetdleg koznemti alaknak
felelnek meg 6s -a-n v^gzfidnek. M. a buja, n^ma, ptiszttty tompa
szavakat t^nyleg a szldv hfmnemti alakbdl magyardzza, a buj,
nimik, pustu, tqpu alakokb61 ^ azt hiszi, bogy a magyarban
€8ak az^rt j4rult -a bozz^ mert a finn nyelyek szeretik a k^t-
tagti szayakat (yo. Asbtftb A szldv 8z6k a m, nyelvben 32. k. 1.).
Brna mell^kn^y, amely fuscus-t jelentene, yal6ban nines, brna ^s
bama szakasztott ugyanazt jelentik, eredetre n^zye k^ts^gteleniil
egy 6s ugyanaz a szo. De bdt mi az eredete? N^zziik meg
Miklosicb 8z6fejt6 szdt^rdt, ha yalahol, b&t ott kell r& feleletet
kapnnnk. A benniinket 6rdekl6 cikk igy bangzik: ^barna klr.
dunkelbrauner ocbs, barnastyj. slk. barnavy, — rm. b^rnac, magy.
hama»< — a »C8eb« brna-barna sz6nak sebol semmi nyoma!
A kisorosz bama, barnastyj magyar eredet^re rdmutatott mdr
Csopey NyK. 16:273, azt pedig, bogy a t6t barnavy >barna«
csak tlgy lett barna szavunkbdl mint a t6t lustavy a magyar
luMa sz6b61, belyesen l&tta Haldsz Nyr. 17:252, csak abban
t^yedt nagyot, bogy utdna vetette: »eredeti tdt alak brnavy^,
mert ez bizony semmiyel sem eredetibb a barnavy alakn&l. De ba
a t<5tban a magyar barnd-h61 bol barnavy, bol brnavy lebetett,
akkor a brna is taldn csak barna y<ozata es semmi egy^b mint
a magyar barna! Hdt bizony ez k^ts^gtelen. No meg nem is
»cseh« se a brna se a barna, banem t6t; a cseb szdt^ak, ba
emUtik, csakis azert emlitik, mert a morvaorsz^gi tdtok kozt is
jdratos, no meg mert a tot szavakat is fol szoktdk emliteni —
Banke cseb szdtdrdban p. o. igenis megtalaljuk a brna, bmose,
brnuse szayakat »scbwarzlicbe Kuh« jelen tassel, de nem cseb
sziSknaky ott yan mindegyik mellett a t6tot jelentd si, = sloyensk^,
sIoY&ck^ jelz6. Ez a tot barna, brna tebdt semmi egy^b mint
akdr a kisorosz barna, jelent^e is ugyanaz, mert a tot szo bizony
sotet bama okrot is jelentbet, nem csak tebenet (1. Bartos,
Dialektoigie moravskd 1 : 199.), 6s ezzel a magyar eredetfi barna
8z6yal a szerbeknel is tal&lkozunk. Mert Munk&csi belyesen
mondja, bogy a szerb barna magyar sz6, ambdr azokban a for-
rdsokban, amely eket 6 baszndlt, csakis a puszta »ld« jelent^st
tal<a foljegyezye (amely yalamikor Miklosicbot annyira meg-
tr^Mlta: ^barna f. serb. Gaul — ygl. it. brenna Mahre« ! 1.
Fremdworter in d. slav. Spr,) Ha Munk^csi a borvdt akademia
nagy szdt&r&nak akkor mdr teljesen k6sz I. kotetdt is baszndlta
Yolna, sokkal biztosabban dllitbatta yolna a szerb barna 6s magyar
barna azonossdg&t, mert ott azt olyassuk: » £drna* m. fuscus
eqnns et bos . . . bi<Se od ma^. barna . . .«, tebdt a szerb barna
* A szerb bdma sz^ban a hangz6 ny^jt&sa szerb hangtdrvenyek
alapj&n tort^nt.
70 iSB^TH OSZKiR.
bama lovat vagy okrot jelent es Dani5ic, a szdtdr akkori szer-
kesztdje, magyar sz6nak tartja, erre anndl ink&bb van oka, inert
csak a magyarsdg kozel^ben haszn&latos : Viik csak a >YOJ-
vodiii4«-b61 ismerte.
Hogy a i6t, a kisorosz meg a szerb bama nem egy£b mint
a magyar bama, azt nyelv^szeink taldn k^szsegesen elismeri^k
Yolna, de zavarba ejtette 6ket a t6t brna alak; hogy azonban
ez a brna micsoda, honnan keletkezett, azt senki sem k^dezte.
Pedig alig &1I ez a bm,a alak tdvolabb a magyar bama kiejt^tdl
mint a i6t bama, mert puszta dmitds volna azt hinni, hogy
magyar bama 6s t6t bama, mivel egyar^nt irj&kj hangz^a is
egy. A t6t bama bArnA-nskk hangzik, tehdt semmi m^ mint ^y
kfs^rlet, hogy a t6t nyelvben rendelkez^re 6316 hangokkal kSruI-
belUl visszaadj&k a magyar bama 8z6t, a brna pedig nyilvdn
semmi egy^b mint egy m^ik ilyen kfs^rlet, amely epen nem
mondhat6 kev&b^ sikertiltnek az els6n6L Eredeti szl&v ez6 sem
a brna sem a bama nem lehet, az teljesen ki van zdrva, mis-
honnan mint a magyarb61 pedig alig fogjuk e sz6t megmagyariz-
hatni. A magyarra ntal benniinket mdr az a koriilm^ny is, hogy
a magyar nyelvbdl el^g szo kerdlt a t6t nyelvbe, ellenben a t6t
nyelvb^l a mi nyelviinkbe atment szdt, amely elterjedt volna az
eg^sz magyarsdgon, alig ismeriink.
Iddig nagyon konnyii volt eljutni, el is jutottam ennyire
mdr r^gdta, alkalmilag jeleztem is, mikor A szldv szdJc a magyar
nyelvben c. 6rtekezesemben >k6tseges«-nek mondtam a bama sz6
szldv eredet^t 33. 1. Ha most egy l^pessel tov&bb megyek is a
magyar bama sz6 igazi eredetit keresem, ezt bizonyos elfo-
gultsdggal teszem, mert egy el6ttem kevesb^ ismert t^rre
kell dtmennem, de abban a biztos rem^nyben, hogy fejtegete-
seim, ha itt-ott h^zagosak is, a k^rd^s vegleges eldont^s^t siet-
tetni fogjdk.
Ha a magyar nyelvben eszlelheto szl&v hat^ nem volna
olyan nagy s ha nem dlltunk volna szemben azzal a hiedelemmel,
hogy a bama sz6 eredete regdta meg van fejtve, hogy az szliv,
akkor szinte erthetetlen volna, hogy nyelv^szeti irodalmunkban
m^g otletkent sem merMt fol az a v^lem^ny, hogy a magyar
bama semmi mds mint a nemet braun, hiszen a ket szdnak
jelent^se tok^letesen azonos 6s hangzdsukban is konnyti bizonyos
rokonsdgot eszrevenni. Pedig ez az otlet az djabb kutat&sok alapj&n
eg^szen komoly, ugyancsak szdmba jov6 dllitdssd fejl6dhetett volna.
De ennek semmi nyomdt sem taUltam, m6g Melichn^l sem, aki
pedig el6gg6 jdratos a szldv nyelvekben is, hogy Miklosich dUi-
tdsdnak tarthatatlansdgdt 6szrevehette volna, a n6met eredetu
szavainkkal meg 6ppenseggel 6veken keresztiil foglalkozott, k£t
izben ossze is dllitotta 6ket, a hangtani reszletk6rd6sekkel pedig
kiilon is foglalkozott egy ertekez6s6ben.
Az dttekint^s megkonnyit^se v6gett ide iktatom mindjdrt
kimutatdsaim vegeredmeny^t : a magyar bama sz6 bajor brdne
BARNA. 71
alakb61 (=irod. n. hraune) szirmazott. Hogy bajor 6rdwc-nak,
melynek d-ja hosszti nyflt d, y^gsd e-je pedig yid^kek szerint hoi
tiszt&bb hoi tompdbb hangzdsii, a magyarban eleinte *brdna
felelbetett meg, az bizonyftdsra nem szortQ. Hogy a magyarban
*brdna a *bardna *barana alakokon kereszt^l eljuthatott y^gre
eg^szen a bama alakhoz, azt apr6ra bebizonyitottam a NyK.
30:29. L, UleWleg Arch. f. slav. PhU. 22:466. L hasonW alaktl
szlAy 8z6koii,^eI^g ha eg^zen royiden osszefoglalom ottani fejte-
get^seimet. Oszloy^n a-nak a magyarban mindig d felel meg, ha
a 8z6 k686bb y^toz^ison nem ment dt: maku'>mdk, malina^
mdlnay kovact>k(>vdc8 stb. stb. ; fgy lett dragu, -a, -o-b61 is
drdgOj bratu-hdl eUbb brdt (HB.), azut&n a 8z6 elej^n £116, nem
magyaros mtoalhangz6csoport megbont&dyal bardt, hrazda'h6\
hardsda, pk^ti-hdl pcUdst, sladu-hdl szaMd. Mihelyt azonban a
hosszti d a hangstUyos szdtagot kdyet5 leggyeng^bb szdtagba kerdlt,
konnyen megroyidiilhetett, sfit teljesen el is tiinhetett ; fgy ^rthetd,
hogy 68zL hvra8tii''nBk haraszt felel meg, "^kladnja-nBk kalangya-
hUongya (1- Nyr. 28 : 439. kk), slanina-nak szcUanna (NySz.) ^s
sealonna, kladorHBk kaloda, avraka-udk szarka, ^Zama-nak szalma.
Hogy az ilyen hangfeji6d^ nines csak szl&y sz6hoz kotye, az mdr
abb61 is koyetkezik, hogy a 8zl&yb6I dtyett szayakon a fejl6d^s
kiilonf^le fokai ttinnek fbl, de yan azonkfyul egy n^met eredetd
szayunk, amelyen y^letlendl mind a kiindul6 pontot, mind a
fejlM^ y^gsd eredm^ny^t ki lehet mutatni, ez a krdccl'karcol
8z6« A bajor nyelyj&r&snak egy eddig nem elegg^ figyelemre
m^ltatott tulajdonsdga az, hogy erdsen hajlik a hangz6k nytijtd-
8to^ egyebek kozt tz (azaz c) el6tt is: az irodalmi Flatz, dizen
(>etetni«) stb. helyett pldtZj dtzen jirja (1. Weinhold Bair. Gr.
50. L). A magyar krdcol* sem lehet mds, mint ilyen krdtzen
missLy a karcd pedig minden bizonnyal r^gibb krdcol-hdl lett a
font emlitett modon. Egeszen igy lett bama is a foltett *brdna
alakb61.
Atterek a bajor brdne alak igazoldsdra. Ismeretes dolog,
hogy a bajor nyelyj^rdsban a kozoemet an kettdshangz6nak gyakran
tiszta d felel meg, els6 sorban annak az au-nak amely r^gibb
ou-b61 lett. De minthogy a mai n^met braun r^gibb (riln-bol
letiy minket jobban ^rdekel annak az a?e-nak a sorsa, amelyet
szemben az ou-b61 lett ai^-yal >Tij< a?^-nak is neyeznek, dmbdr
ezt is yissza lehet kis^mi egeszen a 12. szdzad kozep^ig. Err61
Weinhold kitfind bajor nyelytan&ban az 53. 1. egyebek kozt ezt
mondja: »Helles d iur neues au hort man fast in alien Worten
am BShmerwald nnd an der Schwarzach, Schm. §. 157.«; Schmeller
pedig, akire Weinhold hiyatkozik, a bajor t&jsz6l4sokr61 frt mnn-
k&j&nak id^zett hely^n azt mondja: >aii lautet wie d — 157.
* A NySz. p^ld&i a kovetkez^ : krdcold sopr^ az 6ty58dkn41 : peni-
cqIos pp. [yd. 86pr6 a. is krdcold-s^^TVL : peniculus ; borstwisch PPB] es
effy 1689-ben Nagyszombaton megjelent munk4b61: Y^ven tdsk&j&bal egy
koret ki, amelyre a Jesusnak ney^t krdczolta yolt (Land: UjSegits. I. 267).
72 XSBOTH OSZKAR.
.(Schwarzach, Bohm. Wald L.) : ds'n Hdss (aus dem Hause), brd^
Sd'9* (Bauer), trd'9'^ (trauen) — und so fast durchgaiigig«.
Schmeller tehkt a n^met braun helyett haszn< brd'^ idakot is
id^zi ; igaz, hogy ez a brd'^ n n^lkiil hangzik, de m&r a koznemet
braune alaknak ugyanabban a t&jszdUsban csakis brdne felelhet
meg tisztdn hallhat<5 n-nel, mert n csak akkor nem hallatszik,
ha nem kovetkezik rd hangzd.'*' Schmeller pelddi kozt m£g a
krdt = Kraut ^rdekel benniinket, mert ez megran a mi nyelytLnkben
is a cin^/rrf^ = Zinnkraut tdJ8z6ban.**
Att^rek a bama sz6 y^g^n mutatkoz6 -a magyar&zatara.
En nem tagadom, hogy a n^met nyelvbdl dtvett mell^knevek nam
szoktak -a-n vegzSdni — vo. bds^, fess, friss, rdt, smucig — ,
de az^rt m^gsem ertem, hogy Melich mi^rt idegenkedik annyira
annak a magyardzatnak az elfogaddsdt61, amelyet 6n a bonta
mell^kn^y v^gsd -a-j&r61 adtam. Ez az 4rdekes sz6 ma mir
joformdn feled^sbe ment, a Tdjszot^r mindossze ennyit tad rdla:
^Bonta (Gocsej MNy. 2 : 409 ; Somogy 6s Baranya m. Tsz. Eas-
Ktin-Halas Nyr. 14 : 285 ; Erdfividek Tsz. ; bunta Vas m. Kemenes-
alja, Balaton mell. Tsz.) : tarka, ketfele szinfi (diszn6).« De r£geb-
ben ugyancsak j61 ismert szo lehetett, mint a NySz. adataibdl
kivildglik. A bunta-bonta sz6t 6n n^met bunte alakbdl magya-
r&ztam 6s minthogy a magyar szot leginkdbb diszn6ra mondjik,
ezt a n6met bunte alakot a die bunte mt^-ffle fordulatban emli-
tettem 1. Nyr. 26 : 63. k. Ezzel szemben Melich, aki maga is
elismeri, hogy a bonta szonak okvetetleniil n6met eredetdnek kell
lennie, aki egyebek kozt magyarazatdra egj bajor bont alakot is
id6z, a vegsd -a megfejtesere legtijabban sem tud m^t folhozni
mint a kovetkezdket : »zwei analogien mogen fur die wahrschein-
lichkeit unserer etymologic sprechen : selma : schelm, c&na : ewim,
zu bemerken ist jedoch, dass diese auch durch slav. vermittlung
kommen konnten.« A cerna szo n6met eredetet 6ppen ^nnekem
kellett Melichchel szemben vitatnom, aki szUvnak tartotta (L Nyr.
26:17, 62.) es nem is vette fol a nemet eredetd szavak koze,
de a cerna 8z6 v6gs6 -a-j&t mai napig sem tudom megmagyardzni.
A sdma szot Melich ugyan folvette djabban a nemet szavak
lajstromdba, de eleg rossztil tette, mikor 6 szldvnak tartja: »in
das ung. durch das slav.... gekommen.« Az a koriilm^ny, hogy
* L. Bchmeller Die Mundarten Bayei'ns 119. 1. 564. f . : »n bleibt
unausgesprochen am Eude von Stammsylben wo kein Yooal darauf folgi<
*♦ Meliohnel cinngrdt (NySz.) h. olya8and6 : cingr&t (MTsz.). (N6met
vendigszdk ^ Deutsche Ortsnamen u, Lehnworter), A 8z6 csakis a pest-
megyei Tinnye kozsegbCl van kimutatva Nyr. 7 : 39. — Melich m6g k^
pelddt emlit (1. A magyar nyelv r€gi nimet jovev^nyszavai 36. 1.), as egyik
a nagyou elterjedt, de kevesbe ismert t4J8z6 cdhdry a m&sik a jobban ismert,
de a sz6t4rakt61 rendeseu elhanyagolt rdmol ige, a baj csak az, bogy cdbdr-
nak a n^met sauber-bdl val6 8z4rmaz4sa ketslges, a rdmol meg nem kOf-
n^met raumen-nak, hanem rdumen-nek felel meg, ennek teb4t ott semini
helye nines, ahol azokr61 a szayakrdl beszelunk, amelyekben nemet a«i>uak
magyar d felel meg.
BARN A. 73
(braun), Zd' (Zaun), Idttd' Krdt (lauter Kraut), Brdt (Braut),
a nSmet melleknevek rendesen legrovidebb alakjukban jottek ^t
a magyar nyelvbe, kor^ntsem bizonyitja, hogy egy-egj esetben nem
tukro^5dhetik nyelvunkben valamely ragozott alakjuk. Az idegen
szayakat nem a nyelv^sz veszi dt egj eldre meg&llapitott szigord
torr^ny alapjdn, hanem pillanatnyi hat^ok alatt dll6 ontudatlantU
besz^l6 ii6p. Sz6p p61da v& a szUv nyelvbSl dtvett szent = dszL
sv%tu 8z6. Nines m^odik szldv mellekn^y, amelynek hfmnemii
alakja kertLlt volna &i a magyar nyelvbe, egyt61-egyig a nfinemd,
iUet6leg koznemfi alakban szdrmazott dt mihozzdnk: a magyar
tompa szoban nem a bfmnemti tqpu tiikrozddik, banem a n6n.
kozn. tqpa'tqpo, 6b ugyanaz dll valamennyi tobbi mell^kn^vre is,
amely dtment a mi nyelvunkbe, a buja, gardzda, goromha^ n(Sma^
pardsna, puszta, ritka, suta, szapora, tiszta szavakra. Ha megis
mdssalbangzdn v^gzddik egy szldv eredetii melleknev, akkor biztosra
Tehetjiik, bogy a szUv nyelvben nem mellekn^v, banem f6n6v volt,
pelda rd a bolond, gonosz, kondor. Es megis van-e komoly nyelv^sz,
aki tagadhatnd szent szavunknak szldv eredetet?! Hogy mik^p
lehet tebdt azon fonnakadni, hogy a bunta-bonta melleknev kiv^-
telesen egy ragozott n^met alakot tiikroztet, azt sehogy sem tudom
meg^rteni. Vagy Melich taldn azon akad fonn, bogy a bajor nyelv-
jdrdsban a n^met bunte, braune-tele alakok vegen csengo -e
gyakran elttinik? Hat ez igaz, de ez kordntsem dltaldnos tiine-
meny, nem is terjed ki minden bajor tdjszoldsra, dgy bogy marad
meg egy sereg bunte, braune-tele alak a bajor nyelvjdrdsban is.
Scbmeller (Die Mundarten Bayerns 224 fej.) igenis azt mondja
>c als Nominativ-Endung der Adjectiva nach der, dky das bleibt
gewobnlicb unausgesprocben<: de azonnal bozzateszi: »Doch ist
es ostlicb vom Lech zuweilen auch wie e, anderwarts wie ^ zu
vernehmen«. A koyetkez6 hdrom fejezetb61 megtudjuk, |.hogy a
batdrozatlan n6vel6 utdn az -e hang rendesen megmarad, pL
d rdcht9 br&v9, guet^ Frdu, csak dgy mint a tobbes szdmban is,
ha a mell^kn^y el6tt nem dll hatdrozott n^veld vagy bozzd tartozd
n^vmds : gUtd, bravd Herren, Frduen, Kinder 230. fej. A magyar
htinta-bonta, *brdna-barna \6gs6 a-ja tehdt igen konnyen magya-
rdzhat<5 a bajor nyelvjdrdsbdl is, mert az olyan sz61dsokban, mint
eine bunte Sau, eine braune Kuh, bunte Sdue, braune Kiihe, a
bajor nyelyjdrdsban is e-n vegzddik a mellekn^y. S6t aki kozelebbrdl
ismeri a bajor nyelvjdrdst, azt is tudja, hogy m6g akkor sem
ejtettem hibdt, mikor a die bunte Sau-iele fordulatbol indultam
ki a bunta-bonta magyardzatdban, mert a der brdv Ma'^, d^ brdv
Frau, mellett igenis az -es alak is jdrja a bajor nyelvjardsban
der brdva Ma^, de' brdv4 Frau, csak kicsit mds jelent^sben 1.
Schmeller 254. 1. 827. f. Gondolhatndnk vegre m^g arra is, hogy
a magyar barna, melyet r^gebben dgy Idtszik leginkdbb dIIatokr61
haszndltak, az 6ndll6 Braune-hdl lett. A Braune nemcsak a
kopott Braun mellett meg most is hasznalt vezet^knev, hanem
igen kedvelt teh6nn6v is a n^met nyelvben, azonkfviil akdrmilyen
MAOTAB HTELY^B. XXXI. ^
74 SCHUCHARDT HUOd. A BUTA EREDBTE.
Bzinii loYat is jelenthef*" Ha most m&r tekintetbe yessziik, bogy
a magyar nyelyb61 a t6t njelvbe kerMt barna-brna feket^ tebenet
jelent, a kisorosz barna Zelecbowski szdt&ra szerint sot^tbama
okrot, a szerb barna barna lovat yagy okrot jelent, az a lehetfiB^g
nem l^tszik kiz&rtnak, bogy a barna szayunk keletkez^hez a
braune alak ilyen baszndlata is bozz&j&rulhatott. Semmi esetre
gem okozhat nekiink a magyar sz6 y^g^n dll6 -a neb^^et;
taULlunk a bajor nyelyjdr&sban rak&ssz&mra fordulatot, amelyben
a magyar ember, mindig tijra meg tijra kiballbatta azt a brdne
alakot, amelyb61 igaz kiilonf^le italakuUs ui&a lett csak a mai
barna, de ezek csupa olyan italakuldsok, amelyek a szd toy^t
^rintett^k, nem a szd y^g^t. A 8z6 y^ge bizony^a kezdettdl fogya
-o-nak bangzott ^s epen ennek a magyar^ta okoz legkisebb
neb^zs^get dgy annyira, bogy ett61 m&v r^g tudbattuk yobia,
bogy a barna sz6 n^met, csak a t6bangz6 ne y^tozott yolna el
annyira. AsBdra ObzkAr.
A BUTA EREDETE.
Melicb azt mondja 30:460, bogy djabban a buidt yagy
n^met yagy torok eredettinek tartj&k. Hallgat a barmadik fol-
tey^sr^l, mely a romdn eredetet yitatja, s ez annyiyal ink&bb
meglepett, mert a tfz lapnyi fejteget^st, melyet e szdnak szentel-
tem a Nyr.-ben (18:433) bajos eszre nem yenni. Ak^bogy-mint
yan, M. dontesebe, mely szerint »mindezek a magyar^zatok baog-
tani szempontbdl elfogadhatatlanok«, az enyem nem lehet bele-
ertye; a romdn boto sz6v6gi o-jdnak megfelel a m. a (yo. csanka
ehh6\:cionco stb.). A bot-, bid- t6 ,tompa* ^s ,tompaelm^jfi*
ertelm^ben megyan a romdn nyelyteriiletnek kiilonbozd r^ein.
A germdnsdgban is szerte el yan terjedye. Hogy e tal&lkozis
bogyan magyardz6dik, egyeWre homdlyos, de a jelenlegi k^rd^sre
mell^kes.**
A szldv nyelvek, ba nem tekintiink egy pdr szloy^n 6& tot
t&jszdt (1. Matzenauer 126), ezt a sz6t6t nem is ismerik, is M.
^ppen a szldysagbdl akarja szdrmaztatni a butdt. Ebben 6 szerinte
a szl^ybol keriilt stcta szoval keveredett a buja mell6kn6y (mely
a szldy buj'idl ered), m6g pedig e szldy sz6nak eredeti ,buta*
jelentesebeD, noha ezt a jelent^st a magyarban ki se lebet mutatnl
Hianyzik azonban a tertmm comparationis : az egyik t6nyez6
♦ L. Grimm D. Wtb. 2 : 325. Braun 5. es v6. Scbmeller i h. 834. fej.
** Egyebirant abb61, hogy a magyarban nincsenek nemet eredetu -a
vegii melleknevek, m^g nem kdvetkezik, hogy a buta nem lehetne a n^met
butt m&ssa. A nemetb61 vett melleknevek nincsenek nagy sz^mmal, nem
sorakoznak zkri csoportba s jobb&ra igen kesdkoriak. Szerintem lehets^ges,
hogy a buta mkr regibb korban a nemetb61 jutt, hab4r az -a-nak m^s alapja
volna itt, mint a szl^v eredetii drdga-iele mellekneveknek. Mert azolgalt
volna a nemet melleknevnek mindig az dllitm^nyi alakja a m. alak minta-
kepeul, es soha a jelzcJi? [Vo. Asbdth 0. a barna sz6r61 val6 ertekezes^t. —
A szerk.] Sch,
8ZILT KALMYK. A NTELYI^jlTiS t6KT±KET±BEZ, 75
lelki fogalom (buja), a m&sik test! (suta). M. nem tehette magdey^
Simonyi szavait (18:5); ezek a huga ^s suta, tehdt k^t rokon-
^rtelmii sz6 elegyed^s^re Yonatkoznak. Nagyon is mesters^ges
epiilet} amit M. 6pftett. E16szor is nagyon k^tes foltev^s, hogy a
tulajdonk^ppeni ,tompa^ jelent^s az elmebeli tompas&g jelent^s^-
nek ut^na kovetkezn^k, holott a fejldd^s mindeniitt ellenkez6
irinyban halad. — Munkdcsi (NyK. 20:470, nem Nyr. 16:321,
mint Melich id^zi) nem azt mutatta ki, hogy a ,buta^ jelent^s
>nyelviinkben« r^gibb, hanem csak azt, hogy kordbban van rd
adat az irott nyelveml^kekben. Schuchardt Huo<S.
A ntelvi)j1tAs t5bt£net£hez.
Sz^z K&roly dunamell^ki ev. ref. piispok tir szivesseg^bdl
alkalmam volt a 8zemere-tdr p6tkoteteibe bepillantani. E laza,
rendezetlen ^s rendezhetetlen fogalmazv^ny-halmazban taldltam
Szemere P&lnak 1827. februdr 9-6n Kolcseyhez int&ett, eddig
ismeretlen level^bfil egy toredeket, idegen k^zzel mdsolva, de
Szemere P^t<51 al&frva.
E Iev61-t6red6knek egy r^sze rendkivul becses adat a >nyelv-
djft^c tort^net^hez. Meg nem dllhattam, hogy le ne mdsoljam es
Szemer^nek, a nyelvtijitds egyik f6emberenek egyfeWl onigazoldsa.
mdsfel61 az 6 ]6hiszem(iseg^nek bizonyft^a vegett kozze ne tegyem.
A ley^l idevdgd r^ze igy hangzik:
>M^g eddig tobbnyire minden mfveltebb nyelveknek az vala
sorsok, hogy a' Szep' miyei akkor kezdettenek, mid6n a' sz6k
heterog^n r^szekkel voltak elhomdlyositva ; s nem kezdddhet^k a^
szdkna^ felSresetoi* kora.«
>A' de&kban alig van pelda egy^b, mint: famul Enniusndl
es Lucretiusn^; & ngyan Enniusndl: deiil homo; s Varrondl:
facxd & difficul . .*'. «
>A' n^met nyelvnek szerencsesebb sors juta. M4g Logau
elkezde sok szavakat a' magok seg^d-v^gzeteik mellfil- el61- ^s
h&tol-felszabaditani. P^ld. o. Him, linde, Blick, Besonnenheit,
fveilen, letzen, kosen, Drang, ezekbfil: Oehirn, gelinde, Augen-
Uiek, Unbesofinenheit, veriveilen, verUtzen, liehkosen, Drang sal,
melly szavak Lessing ezen munkdjdnak megjeleneseig : ^Beytrage
zur Kenntniss der deutschen Sprache 1759« kozonseges folyamat
nSkiil sziikolkodtenek. Lessing ajdnld. mind ezeket, mind mds
tobbeket Loganbol, mint OroszmutJi a' Hochmuth analogiaja utdn,
&: bieder 's frommen einem, Igy cselekv^k Klopstock is ezen
elaynltakkal : hehr, Heymath, Fehde, Buhle 's btihlen; 's igy
Wieland ezekkel: Minne, kund, Beginn, 's heginnen, sonder, - -
Adelung vala az, a* ki grammaticai munkdiban a' gyok^r- es avult
* Szemere a »8z6k fclebresztesenc az elvonAst s a kihalt sz^k fdlele-
Tenites^t ^rtette.
76 SZILY KihUijf, A NTELYl^jiTAS TdRT^NET^HEZ.
8z6kkal valo ^l^t akaddlyoztatd. Azonban mind r^gibb, mind
tijabb classicusaiban a' nemet literatur^nak m^g ma is jelennek
meg (Adelung* szava szerent) Yerstummelungok es archaismusok,
mint BtU ig n^lkiil, Weil pedig chen n^lkiil 8tb.«
>A' mi nyelviinkidl m^g tobbet vdrhatni, mint a' n^mete-
k£t61. Ndlunk jobb grammaticusaink m^g aj^nljdk vagy p41d4t
adnak a' gyokerekkel vald ^l^sre, 's elavult szdk vissza^leszt^ekre. —
Kiinics "* kezd6 ; Szab6, a' 6ar6thi, p^lddkban versei kozott ; B^vai
tudom&nyosan ^s p^lddk dltal ; Sdndor Istv&n lexiconban 6s ver-
sekben; Verseghy Grammat. es versek 's a' szendergo gyokerek
fel61 stb. M6g a' popnlaris irok is, mint Dugonics. A' jobb poetdk
pedig basonloan : Kazinczy, Yirdg stb. — Ezen gyokereink yannak
immdr felszabaditva. Ldsd jegyz^seinket '"''' a* bekotendd papirosok
kozt, s ird ki. Azutdn dltalmenni az avult szavakra ; kikeresni a'
Beregszdszi ellen irt Hip-hop-oi *s elmondani: Pdrizp&paiban s
Wagnemdl nincsenek avultaknak nevezve a' 8z6k ; bogy Gyarma-
tinak 4s az 6 kordnak (Affin. 1790.) mik voltak avnlt sz6k, mint,
ha j61 eml^kezem: I6y vagy paripa stb. Mik nem voltak ezek
koztLl Mdrton J6zsef lexicondban avult szok. Ha j6l eml^kezem
Mdrtonndl (1799 ^s 1807) csak a' Holgyhez van bozz^t^ve: >r6gi
szd,« 4s m4g egyhez, a' mire nem eml^kezem. Ellen ben az illyen-
hez torn nines 's m^sokhoz. — Mikor ezek igy tortennek, fell^pint
Beregszdszi lir. Felejteni kell 6tet. Neki m6g a' kor, has, lepel
is regi sz6k. Hdt a' defectivumjai : hdla, beke stb. Igy torpe lesz
a' nyelv. Az audaculusok szerent pedig colossalis. Nem lesz holt
szo. Mert a' mi csak lexiconban van, az m4g nem 4L«
lExcursio. Serken tassel, buzditdssal a' magyar irdkhoz. ELasz-
nai: 1. Ertelmesebbs4g ; 2. gazdagsdg; 3. osszet^tel alkalmatos-
s^ga ; 4 kocczan^' kikeriil^se, mint Jcegy, 4k, ^, csend az »es84g<
nelkiil. Biztatds, hogy a' sz6k az olvasdk ^tal is elfogadtatnak
egykor, mint a' n^metben a' Logau' 's egyebek' szavai Adelung
ellen. TJtolso Excursio a' magyar olvasokhoz; hevvel 4s esapod^r-
sdggal — s v4ge.<
»Mit mondasz ezekre, edes Ferim, prdb^d kidolgozni: 4n
csupa sz^razsdg vagyok. Pedig ezen Aufsatznak nem kellene szd-
raznak lenni. Hom4rod' megjelen4se el6tt basznos lenne a' Tud.
Gyujtem4nyben. Bardts4gunk4rt legaldbb eszrev4teleidet kozold,
's a' szuks4geseket add hozzd jegyzeseinkbdl. B&r eg6szen kidol-
gozn&d! Inasom holnap megy Vatara. Olelunk. Levelet! Adieu.
P4czel, Febr. 9. 1827.«
Kolcsey vdlaszdt nem ismerjiik, de igen valdszfnu, hogy e
biztatds kovetkezt4ben frta cikk4t a Szdkurtitdsokrol. (L. Muok.
1886. 4:176).
* >Sedeczi4B< keserves j&tek&t (1753) erti-e, vagy tal&n arra oeloi,
— amir<51 eddig nem volt tadomisank — hogy Kunics is reszt vatt, Falndi
es Yargyas mellett, a Wagner PhraseologUja szerkesztes^ben 9
♦♦ Szemere e feijegyzesei, Szvorenyi hagyat4k&b61, jelenleg a zirci
ap4t8&g kdnyytAr&ban vannak.
PEKIr kIrOLT. a ME6HOK080DOTT 8ZAVAKR6l. I. 77
Ma is kurtUanak es csmdlnak sz6kat, csakhogy nem olyan
tomegesen, mint Szemere P^ ^s Kolcsey kor&ban. Ime '»
Benfent Nem r6giben olvastam ^abenfcnt dolgoJcJccUismerds^
kifejez^st (Magyar Sz6, 1901. IX. 10. sz. 6. 1.). Ep olyan elvon^
a benfenteS'hSl^ mint a csend, hdhori, boeont, kcUand, horond stb.
a csendeSf hdhortos, hozontos, kalandos, kdrdndds-koriil-hSl. Sem
annak, sem ezek nagy r^sz^nek eredet^rdl nem tudni bizonyosat,
de az^rt ^letre keltegetik a sejtett szendergd gyokeret ma is.
Teviketlen. Toth B61a egyik cikk^ben olvastam a tev4keflen
szdt (Pesti Hirlap 1901-i kardcsonyi sz&ma). >Mi a gyok s mi a
k^pz6?« szokta Helmeczy k^rdeni. Az -etlen foszt6 k6pz6, de a
iev^ itt m4r csak az^rt sem lehet fdn^v, mert akkor ez id6 szerint
'tden j^mlna hozzd. (Vo. hajlektalan, hcUadMcdan, szdnd^k-
tcUany 4rtdktelen, mMiktelen stb.) Nyilv4nval6, bogy a tev^ketlen sz6
C8in416ia (Kun Pdl 1879? Vo. PhU. Kozl. 12:329.) az ^eeketlen,
termdketlen analogi^jdra ^pftett. De az erzeketlen el6bb &z4keny*
telen volt (NySz.) 6s Geleji Katona Istvdn, a grammatikai elvek
embere kurtitotta meg : »Sflt nem bogy az erzeketlen, vagy okos-
sdgtalan dllatokval, de m^g az okosokval is ... < (Titk. 37. 1.). —
A NySz-b6l az &z4ketlen kimaradt; ellenben az d^ketlen, nem-
zeketletiy szilUketleny teny^z^ketlen, ugyancsak Geleji Katondt<51,
fol van jegyezve, »noha a koss^g nem 61 v61ek.« — Geleji Katona
az 6 '4keflen mell6knevei igazoldsaul csakis a termeketlen-vQ bfrt
bivatkozni Ez azonban k^ts^gtelendl a term^k f6n6yb61 sz^mazott
(L. a NySz-ban : term^ketlen, ^rt^ketlen, m^tiketlen, f4ketlen stb.).
A tev^ketlen tebdt hamis analogidra van csindlva, akdrcsak az
adoma, iroma a ZaAomd-6ra, s annak idej6n Heinrich Gusztdv meg
is rdtta a Phil. Koz.-ben (1. fentebb). Nem akarom 6n e nyelv-
tort^neti tanuls&ggal a tev4keflen sz6 haszndlatdt k&rhoztatni, s6t
elismerem, bogy szliks^giink is van rd, »inactiyus« 6rtelemben.
M6g azon sem iitkozn^m meg nagyon, ha egyszerre csak elozeket-
Im bdnd8m6dr61, 4g4ketlen szivarokr61. tanuUkatlan vizsldkrol 6s
hizekatlan sert^sfajokrtfl fogn6k olvasni. Nem lehetetlen, bogy az
-e'katlnn, -^ketlen valamikor m6g 616 k6pz6ve fog kifejWdni.
SziLY KX.LMX.N.
A HE6H0N0S0D0TT SZAVAKR6l.
I.
Akdrhogy is forgassam, Philoxenos-nak itt megjelent jdizii
cikke (31 : 20), noha az 6n cikkemet megel6zi, m6gis csak alig-
hanem e cikkem utdn frddott 68 nem v61etlen el6zm6nynek,
hanem eldrevetett feleletnek Idtom.* Ha pedig fgy vagyunk, akkor
m61tdn johet az eldrevetett feleletre, most ez az utdna frt felelet.
* Nem a ! Y^letlen tal41koz48 volt. A szerk.
78 pekjLr kIrolt. a meghonosodott 8zayakr6l. I.
Uram, Uram, Philoxenos Uram, szdlok az Urnak, azert,
hogyha multkor csak egjetlen egy pelddt feszegettem, hadd
mondjam el most pontosabban, bogy mit is akariink, mert hisz
nem magam vagjok.
Pbiloxenos Uram cikk^bdl, ha ugyan minket illetett, eltfszor
is azt Idtom, bogy alaposan felre^rtett. A Meghonosodott tdegen
8e6 nem tdegen sz6 elvvel ^ppenseggel nem akartuk a legcsekSlyebb
m^rt^kben is v6deni a napilapok has^bjain mindenf^le nyelyb^l
osBzehordott, sokszor nagyon is ketes ^rt^kd zagyval^kot. Esztok
dgdban sem volt. De ezt ez az elv 4s belyesfrdsbeli alkalmaz&sa
nem is foglaln^ magdban. Ellenkez61eg. Ez dv kovetkezetes aikai'
mazdsa a helyesirdsban megszoktatna arra, hogy semmif^ tdegen
sz6t ne tilrjiink a tiszta magyar szoveg nyelvfestSen. Most ugyanis,
mikor az idegen helyesir^ti szavaknak teljes l^tjogot ad helyes-
fr&sunk a magyar szovegben, epp ez a koriilmeny segitf el6 nagy
m^rt^kben az idegen elemek ^szrev^tlen, ontudatlan beozonl^s^t.
Ha mintegy helyet adtunk fgy helyesir^sunkban a latin helyes-
ir^nak, a francia helyesir&snak, az olasz belyesirdsnak, azzal
nagyon eldsegitettiik az ily szedett-vedett elemek ^szrev^tlen
belopddzkoddsdt, besompolygdsdt a tiirelmes magyar szdvegbe.
Szinte mintha Philoxenosek ezt akarn&k. De ha a fenti ely
kovetkezetes helyesirdsbeli alkalmazdsdval egyn^hdny »igaz&n n^l-
kiilozhetetlen< — s itt szon'tsuk meg a m^rtiSket isten igaz&ba —
meghonosodott idegen szdt magyarosan (rn&nk^ 4pp ezzel yetn^nk
gdtat minden egy^b idegen betolakod&s ellen, mert ezeket beol-
vasztv^n, semmi idegen sz6t nem tdrne el a magyar szoveg s csak
kiv^telesen, teh&t idez6jel kozt vagy d61t betdkkel szedve johetne
olykor vend^gszerepre az idegen szd az idegen helyesfr&ssal.
Mit is akarunk tehdt? Azt, hogy frjunk fizikat, fUozdfidt,
fizioldgidt, mecJmnikdt^ asztrondmtdt, esztitikdtj matemaiikdt, pozi-
tivot, reneszdnszot, skolasztikdt^ katoliktist, reformdddt, pesszi'
mistdt, romanticizmust, metafizikdt, minisztert, miniszt^umot,
ahogy Muzeumot 4s Akad^idt frunk. Ezek voln^nak a legfdbbek,
melyek hamarosan eszunkbe otlenek. A katolihist p^ldddl nem
tudjuk m&sk4pp kifejezni, m4rt frjuk megis mindfg oda azt a A-it,
amit sohasem mondunk ki ? Vagy m4rt legyen minister m6g ma
is a felfrdsokon?
Philoxenos Uram mdsik f41re4rt4se, hogy ezt csak a napi-
lapok 4s regenyfr6k ugyenek tartja. Nos a M. kir. Term^et-
tudomdnyi Tdrsulat igazdn minden tekintetben der4k 48 becses
kiadvdnyaiban mdr most is ez elvet alkalmazza 4s magyarosan
frja a n41kulozhetetlen idegen szayakat. E n4pszerti, de tartalmas
kiadvdnyai kozk4zen forognak 4pp az orszdg 4rtelniis4g4nek, tehit
»a magyar 4rtelmiseg« javar4szen41. De ezt az elvet koveti a
Filoz6fiai Ir6k Tdra, e szint4n der4k vdllalat szerkeszt6je is, pedig
ez is a magyar ertelmis4g jayar4sz4nek olvasm&nya 4s nem olyan
mtil4kony, tiszavir&gszerd muyeldje a nyelvnek, mint a l&zasan
dolgoz6 napisajt6 4s a hirlapi reg4nyirodalom.
HARTHA j6zSEF. A MEGHONOSODOTT SZAYAKR6l. II. 79
Eyek 6ta tanitok, m6g pedig nemzetis^ges vid^ken s magam
kiizdok az idegenszerds^gekkel a legkegyetlenebbdl, iildozom a sok
^*t, egy-ei, van-tj o^-t. Es igazdn nem tadom elegg^ megbecsMni
a jd Aiitibarbaras-t (melynek egy pelddny&t m6g mint koz^piskolai
tanal6 szaggattam el a sok haszndlatban), bogy megint felre ne
ertsenek, 68 nem tudom eUgg6 megbecsdlni a Mag7arft6 Sz6t&rt
sem, oly rendkfvM hasznos munk&nak tartom az idegenszerds^-
gekkel Yal6 kiizdelemben. De hisz 6pp ezert akarjuk ezt a beljes-
irdsbeli lijft&st is. OdtcU akarunk vetni ezzel az idegen szavak
haszntUatdnah Eressziik be azt a n^bdny nelkiilozhetetlent
f61tve 6rzott nyelvkincsunkbe s 6pp ezzel vessiink helyesir^s-
beli korl&tokat a tobbiek ele.
Es yajon olyan nagj engedm^njrdl van-e szd ? Hat mert ne
irhatn^k fgy: filozofdl, fizikai pozitiv, mikor kdntort, kalen-
ddHumoty Muzeumot, Akad^idt frunk. Ugyan minek irjuk akkor
m^B fgy : phUosophdl (a tollam is tiltakozik !), physikai, positiv ?
Csak mell^kesen emlftem fel, bogy r^gi kezirat-mdsold didkom
8036 tndta megszokni, noba sz&z 6s szdz ivet frt, a phUosophidt,
physioioffidtf az i-yel es j^-nal mindig badildbon dllott m6g az
atolsd fyekn^l is. Mostani di&komat nem igen bdntja a filozdfia
8 a fizioldgia.
TJtolj&ra is vegyiik m6g egyszer fontol6ra, ami az eg^sznek
sarkalatos pontja, bogy ba ez elv 6rtelmeben bivatalosan is beeresz-
ten^nk nyelvkincstinkbe egyn6b&ny n^Iktilozbetetlen, idegenbdl jott,
de mdris megbonosodott elemet, 6p ezeknek magyaros fr^val
Tetn^nk belyesfrdsbeli korldtot a magyar szovegben a tobbiek ele.
^iilonben is fgy fr a Term6szettudom&nyi Tdrsulat, a Filoz6fiai
*6k T&ra 6s mdsok is sokan. Csak arr61 van sz6, bogy bivatalos
Hd&a&t adja r& nyelvtudomdnyunk. Most m&r, vagy tortenik ez
vagy nem, az 61et megy a maga titjdn tovdbb s — bogy Pbiloxenos
TJram kfvtosdga szer^nt valami idegennel e cikk is 6keskedj6k, —
^gfnmmatici certant,^ PekXr KjLrolt.
IL
A meghonosodott idegen szo nem idegen szo tobbe. Ezt a
torvfinyt, mint tij dolgoj bangoztatta Pekdr Kdroly a Nyr. f. 6vi
elsfi fiizet^ben (24. L). Ugy vflekedik, bogy ba ez »ir4nyft6 elw6
emelkedn6k,« ezzel az idegen 8z6k mikSnt Yal6 frdsa egyszer s
mindenkorra meg volna dUapftva.
Azt biszem, ezt iddig is tudtuk mindny&jan. Csakbogy
6ppen ott van &m a nagy bokkenfi, bogy nem tudunk meg-
egyezni : melyik az a bat^pont, abol az idegen sz6k megbonoso-
dott Tolta kezdfidik s idegen voltuk y6gz6dik.
Pekdr azt mondja: >Nem az irott sz6, banem a ballott 6s
a mondott szd form&lja (magyardn: alakitja), bdvfti els6 sorban
a sz^kincset, a nyelv sz6t4rdt . . . Irdsban sobasem lett volna
8ch6ldA)6l iskola, csak a ballott 6s mondott sz6 mecbanizmusa,
80 BARTHA j6Z8EF.
616 magyar mecbanizmusa alakithatta (teMt nem: formdUa)^
alkothatta ezt.«
Helyes elv, csak az alkalmazdsa rossz, m&r t. L ahogy t.
nyelv^zkedd tdrsam alkalmazza. O azt hiszi (legal&bb eg^sz
cikk^bdl ez vil^lik ki), bogy a ballott idegen szdnak k i m o n-
dds kozben vald v<oz&sa csak a renaissance-ji&L 6s
m6g n^b&ny Urs&n&l kovetkezik be a magyar ajkon! De bisz a
magyar besz^ldszervezet csak magyar bangok kiejt^^re van
megalkotva, s ba idegen sz6t kell kimondania, ezt m&r ed ipszd
mindig magyarosan ejti Ha tebdt a k^t kiejtte (idegen ^
magyar) kozt elt^rds van, — pedig sz&z esetben 99-szer van —
akkor bizonyos, bogy mindig a magyaros kiejt^ gyfizedelmeeke-
dik. Aki osszebasonlftd bangtannal foglalkozott, tudja, bogy meg-
fordftva is ugyanez a ^rv^nyesiil. L4m mi a francia soeur-t szor-
nek ejtjuk, pedig az oeu bang jdval nyiltabb, mint a magyar d;
viszont a francia a Kos»uth szdt A;o^^^-nek ejti, az angol meg
mondja kciszju&'Udik es mit tudom 6n m^g minek, csak hasui'
nak nem. Folosleges bd^ebben bizonyltgatnom, bogy minden nep
a saj^t beszeldszervezet^nek megfelel6en ejt ki minden idegen
8z6t, s ba az idegen kiejt^st el akarja sajdtitani, akkor tudatosan
erdszakot kovet el sajdt beszeldszervezet^nek rendes mClkod^sen.
Igy a magyar ember magyar besz^d kozben, igaz, renessedrtsz-oi
6s hdntor-i mond, de francia 6s latin szovegben bizony rone-
szdsZ'Ot 6s cantor-i fog ejteni. Megengedem. sfit &llftom, bogy a
besz6l6szervezet1inkon on tudatosan elkovetett emez erdszak la^n-
kint onk6ntelen (reflex) mozg^ssd, szok^sd v&lik. Ez a kiv6tel
azonban nem v<oztatja meg azt a t6nyt; bogy a magyar be8z6l6-
szervezeten az idegen sz6, eredeti kiejt686t61 elt6r61eg, mindig
magyarosan bangzik.
Mdr most Pekdr szerint a renaissance-ot az6rt kell rene-
szdnsz-nak (tal&n: renesszdnsz?)"^ fmunk, mert az el6bbi fris
^hdytelen, nem igaZj€ bisz mi >nem mondjuk fgy e sz6t a ren-
des, foly6kony magyar besz6dben, szovegben sobasem.€ De vonjuk
le tov&bb a kovetkeztet6st : idegen sz6t dltaldban v6ve egyet sem
mondunk ki tigy, mint abogy az idegenben kiejtik 6s frj&k, banem
magyarosan ; tehdt akkor minden alkalmazott idegen szdt maqya-
rosan kell irnunk.
No mdr azt biszem ennek az elvnek torv6nny6 t6tel6t senki
sem 6bajtan^ Pedig t. nyelv6szked6 tdrsam okoskoddsa nyom^
a logyika megdontbetetlen torv6nye szerint csakis ide lyukad-
batunk ki. O ugyan ^csak a meghonosodott idegen sz&ra teszi
kotelezdve' a tnagyar helyes irdst^ De melyik 6 szerinte a meg-
bonosodott idegen sz6? Mindaz, amelynek a kie]t68e eredeti
kiejt6s6tdl elt6r61eg magyarosan bangzik. De bisz magyar ajkon
* Egyebir4nt az idegen szot, ha az illet<? idegen nyelvben jArtasak
vagyunk, lehet61eg igyekszunk kiejteni tigy, ahogy az eredeti nyelvben
is hangzik. B. J,
A MBOHONOSODOTT SZAVAKR6l, II. 81
minden idegen szo igj haDgzik s igy a magyarban minden el6-
forduld idegen sz6 egydttal m&r megbonosodott szd is. — B^gi
dolog, bogy a megbonosodott idegen szd tobb^ nem idegen, de
hoi yan a vege a meg nem bonosod^nak es bol kezd6dik a meg-
bonosodds? Ez a k^rd^sek k^rdese, amelyet — mint e sorok
elej^n bangoztattam — eppen a legnebezebb eldonteniink. Pedig
ezzel a k^rd^ssel egyszer m&r yeglegesen le kellene szdmolnunk,
mert l&m — mig itt a bat&rpont meg^Uapftva nines — a leg-
nagyobb zavarok s a legnagyobb sz^ls6s^gek vetddbetnek felszfnre,
pedig ez semmik^pen sem Udvoss^ges dolog.
Nem mem^m magamat azzal kecsegtetni, bogy ebben az
ir&nyban a bolcsek kov^t feltaUltam, annal kev^sbb^ mert a
kdrd^ses bat&rpont megdllapitdsdban a kezd^s ^rdeme Balassa
kart^Lrsamat illeti; rem^lem azonban, bogy a kezd^s munk&j&-
nak folytat&s&boz egy szemecsk^vel bozzdjdrulbatok.
Balassa A magyar helyesfrdsrdl el6adott 6rtekez&6ben (Orsz.
Koz. Tan^. Kozl. 8. sz.) kiemeli, bogy ^ppen nem »konny(i
dolog eldonteni, mit tartsunk megbonosodott szonak s mit idegen-
nek« (197. 1.); de k^s6bb az eUenvet^sekre adott valasz&ban
(204. 1.) az idegen sz6k megbonosodott voltat bizonyos bels6
erz^bez koti, amely veiiink az idegen szdt is magyarnak ismer-
teti el. Mikor pi. »a gipsz, hluz stb. szavakat haszndljuk, nines
meg az emberben az a bels6 erzes, bogy most nem magyar 8z6t
ejt ki. Ez a bels6 6rz^s lebet irdnyadd a 8z6 mik^nt yal6 irdsd-
ban is.* Az a t6ny, bogy valamely 8z6t idegennek vagy meg-
honosodottnak ^reziink-e, minden bizonnyal el^gg^ fontos t&maszto-
pont az idegen szayaknak mind megbonosodott yoltdra n^zve,
mind magyaros kiirdsukra yonatkoz61ag. Amit idegennek nem
6rzek, az eldttem megbonosodott, a megbonosodott szdt pedig
magyarosan kell frnom. De mikor 6rezzuk az idegen szdt a
magunk^nak? Megint tij bokkend, amelyen dt kell vergddniink.
Ezt az ^rz^st az 6n mukedveld nyely^szeti tudasom nem tartja
elegenddnek a k^rd^s eldonteseben. Ez az erz^s ugyanis a szdnak
csak kiilso alakj&ra, a bangk^pzetre vonatkozik s a jelent^st
alig yagy 6ppen nem ^rinti. Mdr pedig ez a szd megbonosoddsa-
nak k^rdds^ben legaldbb is yan olyan fontos — ba ugyan nem
fontosabb — mint a szd alakja, a bangk^p, mert ez egyenenkent
yiltozbatik, amaz pedig nem. f gy pi. a hluZy gipsZj rMi s tobb
mds is megbonosodott idegen szd mdr mindnydjunknak, a
fuszekli (barisnya), rei'ni (sUtd) taldn szintdn, bdr en ez utdbbia-
kat m^g a mindennapi beszedben sem baszndlndm soba; de 1dm
a renaissance, intensitaSj periodikus Balassdnak mdr eg^szen
idegen, Pekdr ellenben ezeket is megbonosodottaknak ^rzi.
Ez^rt ir aztdn (Positiy Aestbetika, 56. 1.) ilyeneket: »(A bang-
liiktetes) k6t bang intensitdsdnak, a bulldmok interferentidja
(taldlkozds) eldid^zte periodikus intermittdldsa, ingadozdsa.«
A szerzdtdl itt az idegen szayak utdn yetett magyardzat
(taldlkozds, ingadozds) megmondja immdr azt is, bogy az idegen
82 KUBI^'YI M<3ZES.
sz6 meghonosod^^nak kerdes^ben mire kell a legnagyobb figyel-
met forditanunk. Mondjuk ki mindjdrt minden keriilget^s nflkiil :
ha az idegen sz6t nemcsah kiejt^s tehintet^en nem drezzuk
idegennek, hanem jelentese, ertelme mindnydjunk (milveUek
4s kev^bb^ miiveltek) elott dltoMnosan ismeretes, akkor meg-
honosodottnak kell tekinteniink, m&sk^p a nyelyiiiikben
megmarad i d e g e n n ok. Az fgy meghonosodott idegen sz6t
magyarosan is kell irnunk, a tobbinek pedig a kiirdsa is meg-
marad idegennek.
Ennek az elvnek a kimond&sa az idegen szdk mai vizozon^ben
taUn kisse szigordnak fog tetszeni, de szigordan meg kell a
hatdrpontot &llapitanunk e k^rd^sben, ha azt akarjuk, hogy
nyelvunket az idegen sz6k aradata el ne borftsa. Es ezt az elvet
anndl inkdbb kovethetjiik, mert a r^gi torok dolmdny itv^teltdl
a minap dtvett bluz-ig ezer^ves gyakorlat sz61 mellette, amelyt61
csak mostan&ban kezdtiink elt^velyedni.
Szorosan osszefiigg e k^rd^ssel az idegen sz6k haszn^laU-
nak az iigye is. Nem akarok ezzel most ism^t bdvebben foglal-
kozni, csak felhfvom a Nyelv6r olvasdinak figyelm^t egy r^gebbi
cikkre, amelyben e dolgot mdr tdrgyaltam (Nyr. 27 : 266.). Az ott
mondottakhoz m^g csak a kovetkez6ket fiizom itt hozzd. A nyugat-
eurdpai nyelvek konnyebben megtdrhetik egym&s szavainak az
^tvetel^t, mert rokonnyelyek l^v^n, ott az idegen sz6 hamar koz-
kelettiy^ lesz, s mivel rokontalajba ultet6dott, teljesen meghono-
sodik. Az ^tvett idegen sz6 az dtvevd nyelvnek sem sz^ps^get
nem csorbitja, sem szovonzatdnak vagy mondatfiiz^s^nek torv^-
nyeit nem s^rti, legfoUebb csak nagyon ritkdn. Ndlunk ellen-
kezdleg van a dolog. Nyelvunk ama nyelvekkel, amelyekbol az
idegen szavak hozz&nk keriilnek, majdnem osszes saj&tsdgaira
n^zYe homlokegyenest ellenkezik; fgy aztdn az idegen 8z6 a mi
nyelyiinkbfil yalosdggal kiri, sz^pseget csorbitja, szdvonzatdt, sot
nem ritkdn meg mondatfCLzes^t is felforgatja. Aki tehdt m&r
annyira szerelmes lett az idegenbe, hogy idegen szavak ndlkul
tal&n ^Ini se tudna, okosabban cselekszik, ha n^met, francia vagy
angol nyelven ir 6s felemds ruh^jd iromdnyaival nem t^nfereg a
magyar irodalom mezein. Akinek pedig minden&ron tetszik ez a
hermafroditasdg, az peticiondljon a magyar inteUigencidlioZj mint
FUokszenosz, Bartha J6zsef.
1}JABB ADALtKOK A CSAN66K NYELVJArAsAHOZ.
— M&sodik kozlemeny. —
V. Sz6gy ujtem^ny.
Ujabb sz6gyiijt68emet tavaly mdr ismertetett ^s megokolt
modszerem szerint teszem kozze, csak egy djabb csoportot hozok
m^g be a t&jszavak kozz6, t. i. a Idtszdlagos tdjszavak csoportjit.
B^szint a nyelyj&r^tanulmdnyok hangtani rovataiban ugyanis
Helleklet a Magyar Nyelodrhoz 1902. XXXI. k.
nJtjomi
I^JABB ADAX^KOK A CSXng6k KYELyJARX8i.H0Z.
83
— nem key^ helyet foglalva el, — r^szint a tdjszavak kozott
nem egy olyan sz6alakot taldlunk, amelyek voltak^ppen nem t&j-
szavak, hiszen csak egy-k^t hangban ktilonboznek a koznyelyi
alakt<Sl, de kozl^suk megis fontos hang- yagy szdtort^neti szem-
pontb6L A hangtanban ezeknek nines belyok, mert csak elszigetel-
ten 6s ritk&n el6fordul6 hangy<ozdsokra szolgdlhatnak p^ld4kul.
S az igazi t^jszayak kozt sines helyok. Ldtsz61agos t&jszayak teh&t
azok a t&jszayak, amelyeknek esak formdja ter el a koznyelyi
alaktdl es pedig egy, yagy tobb nyelyjdr^si hangtory^ny egyiittes
behatdsa miatt.
Megjegyzem meg, hogy a gyiijtesn^l tekintettel voltam a
finn-ngor nyeWek kozos elemeire.
aba jag : panaszolkodik. » TJahajgott,
he kihajtottdk 'ogrdddbtd.*
elad6dzik yki ut4Q:f^rjhez megy.
akar:or^l. *Nagyan akarom^ ke
djott.^
alatka : alacsony. »MSr sdnjdk
ulyan alatka Mzakot?^
bacsu, basu : oreg ember.
baUn ember : szdke e.
b&ligil : baliga ig^je.
bAlmosb^lii : (ol. rosa neagra), en-
nek yir^aibdl csdj-t foznek az
asszonyok magzatelhajtdsra.
bobol6 : j5yend5mond6) mert bab-
szemekbol jdsol.
bokj^ns : cipo (bakkancs ?)
bdg : kiAlt : >nipokkor bd'gett ridja^,
bmszturleyel, lapi (yo. Nyr. 30:
322). ol. scai; nagylevelU bo-
g&ncsf^le.
bu nines, csak Imsulds e fogalom-
korrel.
banika : Uapa.
bata:tompa, pi. »kal&n buta«.
cenk:l. kicsi kutya, 2. iigyyM
(meg&llapodott ganyn^y).
cs&szka : poh^rka.
cseremog, seremog : makk.
cs^p : amiyel Utik, cs^pelik a babot.
csik : hegyteto.
csobdlk : csdnak.
csok^n : kalapdcs.
csomd h.*
csiicsor-borsd, ol. sibru sor (Nyr.
30:322.)
domed-meg : megtapos^ lenyomkod.
eb h.
egyszersmind : »^enyimmel egykoruj
egyszersmind szUlettek^,
feket^viz h.**
felhd h.
filesz&rnyik : nyuldrny^k, spdrga,
Asparagus,
fill : diszndfiii : malac ; »e ledny ci-
gdnfiu^.
gacsinasipke : ymi veres bogy6 [kecs-
kerdg6, papsipka, Evonymus?]
gazdaur : > Monygydk e gazddnakj
elmeniink gazdaur !<^
gazdasszony : urasszony.
gondokra Hi : gondolkoz6ba esik
»ldny gondokra dlottf mere
fogjoTif ezutdn mennyen? vaj
mdszutdn .?«
meggoncsil : megbok.
guscsar : ^ddmcsutka.
guszt^l : kdstol.
gyiiles : taldlkozds. Kiv&nsdg is :
* h. = hi&nyzik, nines meg a nyelyj^rdsban.
** Most tudtam meg, hogy e bz6 csak ami&l az egy hkznkl haszn^latos,
amelynSl tayaly hallottam es feljegyeztem. Amint az illet^ C8&ng6 gazda
mondta, az^rt Uaszn&lj&k, mert nem akarj&k iigy mondani, mint az ol&h,
hogyMt : kdf^, h4t csdnta eszt hogy feketMz. Erdekes adal^k a nyelyj&r&sok
fordit^si elemeihez, s egy^ttal a nyelyj^risi adatok gydjtds^nek veszedelmeihez
84
RVBimri m6ze8.
^j6 gyiU^st!^ : szerencs^s taUl-
kozist! T^Kejmednek vala gyU-
UseAnt6nnal?<^ taUlkozott vele?
olfi^y^j^ • gyiissUk el ^aszialt : le-
szedi az aszialt, 4gyat elgyiijt :
megveti az alv&s ut&n.
gyoszom : tavi gyom (vo. Nyr. 30 :
322.)
\ikmkTMa:^hdmdrdtib elszenvettin
hdUUtfinint verekeggyik*: inkAbb.
harmat ; vizharmat : harmat ; h6-
harmat : d^r.
h&ny h. ; hdntat : okidik.
harib : szek^r.
halottsig: imoszt e halottsz^ba
is kacagc mondd a temet^sen
a gyi8zol6ra egy m^ltatlankod6
CB&ngd,
hedegdss : cigdny : varju.
hep : lit; >hep neki b6rom teneret« :
pofont ad neki.
him : csik ; masculinum jelen-
t^se h.
elhimlik : elsz6r6dik.
hint6 : bolcso : ^ingassa gyerek^t
hint6ba. <
hit: lex, torv6ny ; a tdrv6ny8z6k
neve m^r ol^h : tribunal,
horgossz : lapos gyongysor.
hosszunap : nappal.
hug : iddsebb, s if jabb, ^ItaUban
leanytestv^r, mint 5ccs.
hony : kacsint.
hiiz:yoniil, megsz&U; »okkor ki-
nyitt&D e keput, is lehiizott
^ogr&d^j&ba« ; »bac3un kom^-
m^khoz huzunk.<
hiively h.
ilii-nap : dies.
*in : 6r ; 6r h.
ingat : ringat.
ipertelddik : h&ny, ok&d.
itetilim^reg; »tettil itetut itelbe,
ke nem eszel ?^
izik : triisszent.
j&ccaddlevel : k&rtya.
j6- ja a tejnek : pill^je, f ole.
jdakar^sz : jdszdnta ; >csak leesett
zendejriil, nem j6akar&8z4bul
az&\t le<. j6 regvelt: j6kor
reggel.
jovet : jovedelem ; »8z^ep jSvetcse
v6t!«
mekkalapol : megsuvegel.
kamara : szoba (hod&j is),
kapuska : kerta jt6.
elk&rol (k&rlani):l. elveszt; >i
' p^nzet elk&rlottam < ; > v a j elny e-
red, v&j elk4rlod.< 2. k&rt vail:
»ii keme kacag, ^en k&rlottam<^.
kedves : jdkedvu ^s nem »egy
kicsit r^szeg^^.
kertel : kertelt vesszo : font vesszo ;
kerteletlen : kerf t^stelen*
kerekUl : »hirtelen kerek< tdzet
attamt.
mekkeresztel:keresztbe rak, >le3lt,
mekkeresztelt^n e l&baitc
kez, kezeh&ta, kezetenyere.
k^reg : a szek^r f eneke, oldala
»cs6nnyik kertelt vesszdb&l,.
doszkdlbul, h&rszh^jbul«.
ke : :»nem hagy k^t< : nem hagy
b^k^ben.
kiszki : ki s ki : mindenki ; »ki8s-
kinek vadzson edzs loac.
koliba : kanyh6.
kor^csu : egykoni^korbanegyforma.
mekkotol : kikolt toj&st.
kot : »^id^n fa nem kot^tt k5rtit«
[yo. Tiszdlntiil : sz^pen k5t a
dinnye, sz5ll5:vir^zi8 ut&n mu-
tatkozik a gyiimblcs.]
koY^rfii : ol. ingecat^.
kilrekf -ki, -be : ki-be fogom az
okrot. iKikUrtin ez okreket^
k6lc : diszn6agyar.
kulyak : okol ; >hepek i kalyakot«.
adok egy 5klo8t.
kUpUsz : kopus, m^h^sz.
langy, langyos h.
i&m : hadd Utom; »menek, l&m meg,
mit cs4nnak« ; »Mm meg no!^
lassii h. ; lassan, lassacskto megvaD.
level :1. konyv, 2. k&rtya.
levelnezd: javasasszony.
dJABB ADALtKOK A GSlNOdK VYEhYJ i&AskHOZ,
85
loboda:egy burjdlii faj.
lyay : p^nzegys^g, frank ; »az el-
ment, kdlcsenezett i bojertdl
500 lyavat.«
miig&r : szam&r.
majcsig : mind j&rt.
mostoha h. ; ehelyett : kettddik
miktUiket : benntlnket. ez hi^nyzik.
mincsak : m^gis ; >Mincsak meg-
^rtetddtbk igazmagyarval, in-
k&bb mint a tor5kyel;« »ha
el^kap az ember^ mincsak tu-
ny ibb 61ni«.
mog, mogzot: »rosz mogzot vacc^^.
motusze : rokon.
m6micca : majom.
murha:lucema gaz.
n&y^la : nagy csom6 ember.
megnehezedik e l^ny : megterhe-
sul.
nekozol6dik : kinlddik ; »okkor a
kucsa ordltni fogott, hodzs
mit cs&nnyon ii hetven eszten-
deig, nekozologgy^k . . .<
nem&j:ne; »nem&j pihennyiinkl^
nevet h. ehelyett : kacag.
nd h.
notet : nevel.
nyakkdtd : nyakkendd.
ny&ga : nyafogd) gyermek.
nyil >'embernek testyibe eljdlr
egy nyll, elnyilaltassa ed Idbdlt,
testyit*.
benyit: betesz ; >nyisd be 'ajtut«.
megnyoad, megnyuhod^ belenyuad
'ember vlzbe : belefiil ^s f ola-
dozik.
nyomtat : vasal ; nyomtat6 : vasald.
nytil ismeretes, de »filesz< hasz-
nillatos.
orsz&g:!. orsz^, 2. vid^k, a
v&roson klvfQ.
ocs^ssz : fidtestv^rek, fiiitestv^re
vki vkinek; ^pplgy: bugassz,
le&nytestT^rek.
dremleni vmit : >oremlin) ba valeki
b^zzd menen«.
^6rzd : p&sztor — mikor ezt hasz-
ndlltam kinevettek, hogyhdt old-
hul besz^lek; 5r h.
paraszt : buta, muveletlen; »ez a
rumeniai guvem ulyan paraszt,
mind az oU«.
patyik : taldn ; »patyik elment lesz « :
taUn elment.
pazilkodik : iparkodik.
pdlrzds : 'iinii megiizUdett, kabala
megverddett, csuk, r^ce megtipo-
dddott, golye megistyelodzett.
pici b.
pogosa : trefa, pogos^l : tr^fdl.
popmony : k6k paradicsom, Buda-
pesten:kek gyiimolcs.
p^pesszUl : pohiiL
pujtulu : tengeri h6j.
rejt L
rondzs, tobbessz&m: rondzsdk : ruha.
roskol : »tortin e feit, roskolto
gondoit«.
ruda, (ruddm, rud&d, ruddlja stb.) :
rokon ; »az mih&nt, m^ert nem
ruddm^ nem buz a sziiem,
mennyek«.
savanyii b. ; ehelyett : szebessz.
s^relem : f djdalom »vadz3on i sz^-
relem e Ubombo.<:
sovdny h.
siklik : csuklik.
szdlm ; veszi szimdt vminek : meg-
figyel, ^szrevesz.
szapran a m. sopron Nyr. 30 : 173.
Bzel b. ; de : v&g szeleteket ; a m^g
gyakrabban hirinkat.
leszemel : kiszemel ; Leezemelt pi.
egy menyecsk^t egy fiu, s eg^sz
^jjel vele t&ncolt.
szemfl : 1 . r&Ut, basonllt, de 2.
l&tszik : nem szemil essen : tigy
Idtszik) nem fog esni.
sz^ngel, singel : sing-gel m^r bort,
yizet.
Sz^pv&ros : Tirgu frumoz nev^
oUb ydros neve,
leszeret : beleszeret ; ugyanis ki-
z&r6lag szerelemre vonatkozik.
86
RUBINTI M. L^JABB ADALl^KOK A C8AN06k NYELYjiRXsiHOZ.
szerinka, szdrinka : guba, szfir.
8z6l:maga m^rt nem 8z6l? »Ka-
kasz 8z6l, ember besz^l !«.
meg8z6r : a zabot a pelyy4t6l meg-
tisztltja.
8zoy4l:h4nt, pi. tengerit.
8z5161ev : a bor ir^Hs neve.
szul-fiiinSv^ny, mellyel veres csikot
festenek a I6c86rbe (v6. Nyr.
30 : 323.) ol. valami zo vuru ;
de sdrgltnak is vele.
BzUltii : furulya.
szultellk : suit pecsenye.
teher h.
b^telUl:t61 lesz.
tenyer:!. tenyer, 2. pofon »attdn
neki tenyerek«t«.
termin : bat4rid5.
tesz : r&bir : »nlp tettin bdkertelyen
b^BZ kdriil, mert vala m&szik
embertUl kerteletlen«.
elt^r : »k^rtin ez isztent, kurtisszdn
meg ez ilii-napait ; ^iszten elt^rt,
8ze lebUzott neki barminc esz-
tend6t.«
topi8z:Dydl; ^topiszt kitopin, fiis-
tet kifujdn, szdjdba megmarad :
embergany^^ giinyoljdk a pip&s
embereket.
tort^netbQl 6lt : v^letlenul.
torv^nyezd: >elindultak mind a
b&rman torv6nyez6 el6.«
tropizg&l : tdncol, dobogtatja a
faldet.
tyukvirdg : patak szelin termo,
sdrga vir&g. [Caltba, Ranun-
culus ?]
ugatu : megillapodott gtinyneve az
oUb Ugyy^dnek a cB&ng6kn6l.
ujt, kiujt : kic8f r^zik.
U8zmerkedem : ismerem, teb&t Alia-
potot jelent : »rigtiil Qszmer-
kedem velec.
megiit : megdl ; »elig! mit j&rsi
(akar8z), bogy U8zd meg eE
embert?€ 8z6lt a vereked^s
tanuja, miutdn egyik a milsikat
j6l elverte mir.
vajddni : mezei vadvir&g, ol. ret
doce,
vail : tort^nik, megjirja vki ; val-
lottam : tort^nt velem valami.
^Ugy vallott, mind az oro8z<,
mondt&k egy leg^nyre, akit nem
szeretett a bab&ja (mert az
oroszt se 8zerett4k az orosz
uralom idej^n a le^nyok).
y< : »y&lcsd meg '^teltc : hozz
m^Bikat.
y&roszol : y^Bdrol (Nem fttyet^s,
banem : bemegy a vdrosba, s ott
y^B^rol).
elve5dni : osszeb&zasodni ; >^t;6n
menekez5t megcs&nt&k| elvedt-
tek, ^letet foktok uszelni
ketten !«
megveszekszik : osszeyesz ; meg-
veszekettek : dsszeyesztek.
vets^g : y6letlen »y^t8^gbiQ meg-
16 tt kom4m«.
yil&g:l. yiUgoss&g, 2. emberek
:»szok vil&g yan misz^re, yi-
raszba. «
yintdt; vinm4m:nagyapa, nagyanya.
A szovis csdng6 muszavai.
A kendert bevetikj leszedikj kiverik, t6ba h^teszikf kiveszik,
megaszalydk, meghotolydk, megrdgtasszdk, megtildlydk, megrehellyik,
megp&elyikj megesetelikj guzalyra felkotikj 'orszdval megfonnydk, main-
Idra felfeszikj melliket ipUtiek, cseberhe b&akjdkj forrdt rid toUenek,
mig meglugazulf feltekerjiik moszorra, arrul felteszik e vet6ref veturiil
fel kel huzzuk szulura, dtalhuzzdk nyilstekhe, is borddkba is, 'utd annet
biteszik 'osztovdcsikbe, leszUiky vdsznat csdnnakf megfd'zik, megfehMtikf
inget is gagydkat ipltnek, abbo a ruh&bo jAr a csdng6 magyar ember..
A NilfET-MAGTAR SZ6taRHOZ.
87
Ldtszdlagos tdjszavak.
I, (b&dzsem, bddzsed stb.):
la : bar&zda.
:bajaBZ.
nribog&r : cserebogir.
dadva.
gytQol.
ytljt
dblit
01 : ^retlen.
: : f^nylik.
: ifjii 4- fiatal.
L
fodzs : fagy.
na : f okhagyma.
fiaolaj.
: : f alok.
8 : f alat.
(rnyol : dorg5L
: gyap jii.
gydgyul.
•gul : gyalogol (de gyakoribb :
len menen).
\Ag : hanyatt.
ibainu.
lad.
I : b6nalja.
iz : megig^z.
[k : aj&nd^k.
: kebel.
u : kancs6.
lencse.
lopit : lapdt.
I6cema : lucema.
Idto, liit5:lejtd.
magyaru : mogyor6.
midn, mibin, miint, mib&nt : miatt
alakjai.
nelkult, nyelktllt : n^lkiil.
eg&r : ag&r.
okkor : akkor.
olvosztoni : olvasni.
pakkan : pattan.
pank : p6k ; p&nk4l6 : p6kb&l6.
p&zsint : p&zsit.
p&sa : pasa.
polyd : pelyva.
p6ntul : pdvatoU.
repcse, r^pica, r^kica : repce alakjai.
sabult, sabuva : sebol, sebova.
s^pka : sipka.
sukorodik : zsugorodik.
szdrigit, szdrigul : a&rgii,
szetit : s5t^t.
8zit&l:l. s^i&lf 2. sziUl.
megszur zabot : megszdr.
szullo : 8zail5.
term^ny : terminus.
t5p : kdp.
urasz^ : orsz^, s nem orvoss^.
^utuljdni : utols6.
y^ras : vdros.
vimlimlik : vilUmlik.
viszva, viszra, visztra : vissza.
vej, veje (v6 b.)
zargat : zorget.
Javftdsok : A tavalyi gyujt^sbol torlend6k : szdun : Ust ; ver ;
ttett ; cepeny^lt ; tdg ; nagyut ; nagyviz ; — r^szint jelent^s-,
it alakbeli bib&k miatt. B;UBInti M6zes.
A n£met-ma6YAR sz6tArhoz.
Simonyi 6h Balassa szdtdr&boz p6tUsok:
entschlagen ; sich einer Sache: menekvll, szabadiil vmitol;
erarbeiten : szert tenni ;
erstreiten: kivfvni;
FlUterstaat: tires pompa;
88 IRODALOM.
leben; er lebt von der Hand in den Mund : csak annyija van.
amonnyit napjdban megkeres;
stehen ; er steht auf sich : a maga lih&n meg&ll ; fUr etwas
stehen: felelni valami^rt;
verhilden: tiilmivelni, agyonmivelni ;
verdenken ; jmdm. etw, : rossz n^ven venni vmit vkitol ;
Widerpart: ellenf6l;
WUle ; tvillens sein : sz&nd^kozni, akarni ;
ausketichenf den Geist : kilehelni, kiadni a lelket ;
auslasseUf die Wvth an jmandem: m^rg^t kitolteni valakiii.
EUBINSTEIN MAttIs.
Allen falls magyar fordit&sa a Simony i-Balassa-f^le sz6t&rban
{gy bangzik : mindenesetref holott netaldn, legfollehh ^s ezekkel rokon-
^rtelmu sz6kkal volna fordftand6, mfg a mindenesetre ^rtelem csak
nagyon kiv^teles ^s nyelvj&r&si. A Grimm-sz6t4r szerint is djabban
a mindenesetre 6rtelem lassank^nt dtment a netaldn, legfoUM stb.
^rtelembe. Li8ZL6 Emil.
K^rd^sek. l. Hogy vannak ezek a n^met 8z6k magyarol:
behdbig, EhekrUppel, frotzeln, (alter) Knasterhartf lugen (Die Kananen
lugen herdb)^ Schwerenother, wallend (Haar^ Gewand)^ Verschiebung
(4tv. 6rt.)?
2. Hogy forditbatjuk legjobban a kov. n^met Bz6l4sokat : es ging
hoch her, seinen Platz an der Sonne behaupten, das ist ein Trap fen auf
einen keissen Stein, Industrien (v. eine Armee) aus der Erde stampfen ?
3. Hogy vannak ezek a magyar 8z6k n^motiil: dlonihiivelyezfy,
babra munka, babrdl, borkozi dllapot, dorgedelmes, elmaradottsdg,
kapkodds (dtv. ^ri,\ Idtifuti, mondvacsindlt, riszdl (kissel), vinnyog,
visszacsindlf vontatott beszMy zahhegyei4s?
4. A kov. magyar Bz6l&soknak mi felel meg a ndmetben : hajba
kever vkity egy f6zet holy egy sUtet kenySr, egy kis pardzs tUntHiB,
tess4k'ldssiky vSrszemet kap ; hdrom a tdnc; k4s6 bdnat ebgondolat;
adtdl uram es6t, de nines koszdnet benne ; ha akaronif vemhes, ha
akarotn, nem vemhes ; aki hdtul jon, tegye be az ajt6t ; lesz mig 8z(>t6,
Idgy keny4r ; szent a b^e?
IRODALOM.
A magyar katonai niAnyely.
(frta Vdgh6 Igndc, A Ludovika Akademia E5zl5nyeban.)
A kozos badsereg egyebek kozt avval is biiszkdlkedik, bogy
szakk5nyveinek nyelve, n^mets^ge nemcsak bogy kifog&stalan, banem
a tdrgyboz marten szdp, sot lendiiletes is, bogy szolg&lati szabiily-
zat&nak nem egy lapja eg^szen a nyelvmuv^szsdg magaslat&ra is
emelkedik. S ebben a kozos badseregnek teljess^ggel igaza is van.
mODALOM. 89
Akit onktotes kordban a n6met nyelv nemtad&sa nem akadiLlyozott
nagyon a Dienst-Beglement tanul&sdban, annak meg kellett drezniei
hogy egyes szakaszoknak fogalmaz&sa ^p tigy megfelel a sz^p el5ad&8
klY&nalmainak, mint a szabatossdgnak ^s vildgoss^gnak. Ha mdr
most elovesszuk a honv^ds^g szolg&lati kdnyveit ^s szab&lyzatait,
melyek a dolog term^szet^n^l fogva tartalmilag teljesen osszev^nak
vele, yal6s4g08 szomonis^gal kell ^szrevennunki bogy nyelvok nyaka-
tekert, mesterk^lt 6s lapos, lendiilet ^s emelkedetts^g n^lkiil val6,
mfinyelve ^rtbetetlen, magyartalan, egy sorban 411 a bivatalszob^k
kificamodott jogi nyelv^vel, melyet 4p6rz^kii magyar embernek
arcdnak v^res verejt^k^ben kUlon meg kell taniilnia, ^p oly f^rads^g-
gal, ha nem nagyobbal, mint valamely idegen nyelvet. Emlekezem,
mikor honv^d^kkel egyUtt gyakoroltonk, szdzadom magyar leg6ny-
s6ge Bsabad driiban nem egyszer malatott cstifolkodva a bonv^ds^g
magyar parancsszavaival, melyeket sokkal kev^sbb^ drtett, mint
a n^meteket. Fol is panaszolta ezt a bajt B^lteky Kdlm^n a
Nyelv6rben (20 : 534), t& is mutatott bib^ira, meg az orvosUs dtj&ra
68 mddj&ra is. A megtdmadott katonai nyelv v^delm^re Y&gh6
IgnAc sz&zados sz^llott sikra a Ludovika Akad^mia Kozl5ny^ben.
Ments^gtLl emllti azt a korfilm^nyt, bogy a bonv^ds^g szervez^se
idej^n (1867 — 70) az lij intezm^ny nem ulbetett bele gazdag szulok
hagyta dtis droks^gbe, dn4ll6 magyar badsereg bljdn a mdltban kato-
nai mCLnyelv nem fejlddbetett, a sziiks^g k^nyszerito nyomdsa alatt
gyorsan ^s rdgt5nozve kellett megalkotni. Akik ezt a neb^z monk&t
magnkra y^llaltdk^ nem kim^lt^k a f&rads&got, bogy min^l jobbat
alkossanak ; 5ket feluletess^ggel vagy banyagsdggal vddolni nem lebet,
mert az anyagot a nyelv akkoron forgalomban volt k^szletebdl vet-
t^k, 8 minden lijonan alkotott bz6 kozbaszn^atra bocsdtdsa elott
tanikcsot k^rtek olyanoktdl, kiknek a nyelv^pit^s mesters^gok. Hogy
ez a szdalkot&s nem volt mindig szerencs^s, Y&gb6 Ign&c az emlitett
okokon kiviil annak tulajdonitja, bogy akkoriban m^g nem kezdette
volt meg a Nyelvdr mfik5d6s6t, mely a sz6k6pz6s, szdbaszn&lat ^s
mondatMz^s elveinek tadom&nyos kutat&sdval iitj4t ^llotta a nyelv-
6jlt&s szertelens^geinek. Innen a magyar katonai mdnyelv sok korcs
Bsavai innen magyartalan ^s bib&s mondatftizese.
B^lteky K^lmdn ^s Y^b6 Igndc cikkei 6ta elmtilt egy 6vtized
8 most az, aki a katonai nyelv v4delm6re emelt 8z6t, maga Ydgb6
vallja be, megint a Ludovika Akad^mia Kdzlony^ben (1901),. bogy
az akkoriban ments^gCil szolg&l6 okok mind elestek, a rossz dllapo-
tok azonban nem v<oztak, javitis, belyreigazltds, fejleszt^s nem
tdrt^nt. Anyanyelviink ir&nt val6 igaz ^rz^ssel ^s nem kozons^ges
tadissal panaszolja a katonai nyelv elmaradotts&g^t : »De vajjon
B^lteky ok ndlkiil ment-e panaszra elleniink, s a katonai miinyelv
dolgiban k^nytelenseg n^lkiil biisltott-e bir6t? Sajnos nem. Be kell
▼allannnk, bogy mi6ta a katonai munyelvet beveny^szve, j6l-ros8zUl
megszerkesztettuk, iigy^vel ^des-keveset torddtunk. A baladd nyelv-
tadom^ny tisztit6 ^s miivelo bat&sa elol elz4rk6ztunk, ellenben ann^l
tdbb teret engedtunk az idegen nyelvek pu8ztft6 erej^nek* Igy esett
MAQYAM VTSLV^B. XXZI. 7
90 IRODALOM.
aznt&n, hogy a m&r fogands&t6l kezdve gyenge katonai miiiijelv az
idegen emldrdl t&pl&lkoz6 katonai tudom&nj ssolg&lat&ban m6g inkAbb
elnjomorodott, abelyett, bogy . . . m{[vel5d5tt volna. Elkdmsfilt ugyan
a Katonai Szdtdr,'^ de mi baazna, ba a megromlott nyelvdrs^k a
magyar nyelv t5rvdnyei szerint basznilni nem tadja?< Y&gbd r&ma-
tat a Katonai Sz6t4r bib&ira, a korcsszavakra, de m6g ink&bb a
katonai kdny vek 6s iratok magyartalan mondatfiiz^s^re ; p^ld&k bossstl
sordval 63 kiv&l6 nyelvtuddsaink nyilatkozataival tdmogatja fejtege-
t^s^t. y^gCQ annak tudatdban, bogy a bonvdds^gnek nemcsak baiink
fegyveres vddelme a foladata, banem nyelv^vel nemzetmegtartd biya-
tdsa is van, Igy ki< fol : »Teb&t ne tov^bb ! KCLldnben a keztokbe
adott kincset elvesztjiik, a nyelvnek, melyet felt^masztottunk, sirisdi
lesziink s a nemzetet eleven erej^tdl mi fosztjuk meg, akiknek er5-
81 ten link kellene. Ha a nyelv tigy^t eddig elbanyagoltuk a a kincs-
csel rossziil s^firkodtunk : kett5z5tt erdvel tisstlk belyre a molasit^t.
Zsdkmdnyoljuk hi a NySz-nak meg a Tdjszdtdmak katonai nydvf^
vald 8zdkincs4t, gyiSjtsUk a rigi katonai irodalomnak s az irodalmi is
nipnyelvnek talpraesett katonds szdldsait, kdzben-kozben iUddzzi^ a m4g
teljesen meg nem gyokeredzett, mereven szabdlyeUenes szdalkotdsokat . . . ,
tipjilk ki tdvestUl a Idek nilkid nyelvUnkbe Ultetett idegen szdldsokat.^
K5vetend5 p^lddnak mutatja a n^met birodalom katonai nyelvdt,
melyet a c^ltudatos torekv^s m&r igen magas fokra emelt 68 szerte-
lenked^s n6lkul az idegen elemektdl is meglebet6sen megtisztitoti
Az 6n n^zetem szerint min&lunk a k5vetkez5ket kellene meg-
tenni : 1. A Katonai Sz6t4rt, azaz a szakkifejez^seket lelkiismerete-
sen meg kell vizsg&lni, ki kell rost&lni beldle minden korcs elemet;
belyettesit^siikre rendelkez^sul 411 a ma mAr k5nnyen bosz4f6rbet6
r6gi irodalom, a Mestersz6t4r, m6dj4val a T4jsz6t4r is 6rt6ke8itbet&
Igen j6 p^lddnk van t& Bdrczay Oszk&r kony v6ben : A badt^ f ejl6d68e
(A M. T. Akad^mia kiadvdnya). — 2. A szolg&lati szabilysatokai, biva-
talos kdnyveket ^s utasltisokat egytdl-egyig tijra le kell fordittatm. —
3. A sz6t&r szerkesztes^t 68 a forditdst egyUtt v6gzi egy katona s
egy nyelv^sz szakember, a forditdst azut&n katonik 6s nyely68zek
vizsgalj&k 6s blr&lj&k meg. — 4. A t5bbir6l rendeleti titon a m. kir.
bonv6delmi miniszter gondoskodik.
Csak ne maradjon Y&gb6 Ign&c folsz6laUsa ki<6 8z6 a posi-
t&ban ! Tolkai Yilmos.
Ednyy^szet.
Szily Kilm&n: A m. nyelviijitis sz6t&ra a kedveltebb k6pEdk
6s k6pz6sm6dok jegyz6k6vel. (Horny&nszky Y. 1902. 8 K.)
Donay F. A m. bangrajz gyakorUsa 68 az ebb61 kiderOlo
igazi belyesirds. (Wodianer F. 1 K.)
Simonyi Zs. 68 Balassa J. N6met 68 m. szdtdr. M&sodik, magyar-n.
r6sz. (Franklin. Kotve 8 K.)
* Domaniczky Istv&n, Baroa Alajos, Szecsi M6r 68 Horv4tb Siador.
Katonai Bz6t&r, n6met-mag^ar r68z 1892 ; mag^ar-nemet r6«8 1895, Pallat.
Kazinosy F. levelez^sei. Kdzzdteszi Ydczy J. XL k. 1813 — 4.
<M. T. Akad^mia 1901. 10 K.)
Id. Szinnyei J. Az elsd magyar bibliografus. [Stodor Istv&n.]
(SB«kfoglal6 ^rt M. T. Akaddmia 1901. 60 f.)
Dingfelder Ede : Legr^gibb bibliink nyelvdrdL (Bpest, Stepha-
naemn, 1901.)
6er6 J. A kath. magy. bibliafordiUsok tdrteneto. (Bpeat,
Bag6 M. 1901.)
Pengr&cz S. dr. A magyars&g keletkez^se 6s dshazdja. Tdrt^neti,
nyelT^saeti ^8 ethnologiai vdzlatok. (1901. Pfeifer F. bizomdnya. 12 K.)
Irodalomidrt^neti Kozlem^nyek XI. ^vf. 4. f. Adal^kok k6dex-
irodalmimk forr&saihoz. Katona L. — Ad vocem szittya. Sz. A.
Csapodi L Hogyan irjuk a szem^lyneveket. (Bp. Hirlap L 22.)
Ethnograpbia 1. f. Tttr^nok ^s &rj4k. Nagy G. — A nyelv-
tertdetek ttil a Danin, Balogb P.
W. Wondt: Spraohgescbicbte und Spracbpsycbologie, niit
Hucksicbt aaf B. Delbrticks Gnmdfragen der Spracbforscbong. (Leipzig,
Engelmann, 1901; Ara 2 m&rka.)
Dr. Anton ▼. Yelics: ber die Einbeit der Spracben. (Bpest,
Yass J. bizom&nya.)
Grigorovitza E. Bumaniscbe Eiemente und Einfliisse in der
Spracbe der Siebenb. Deutscben (itt-ott tokintettel a magyar vonat-
kozdsokra: topdnka 163, tsink 171): Zeitscbrift filr bd. Mundarten
n. 6vf. 1901.
NYELVMOVELfiS.
HatirOzdragOS jelzdk. Nagyon elterjedt 8 — y^lem^nyem
szerint — stilyos biba, ba a bataroz6rag08 jelzot vagy jelzdket a
jebsett Bz6 nt&a belyezzUk el, mert ebbdl a bib&b6l k6tdrtelmii8^g,
sot Bokszor ^rtelmetlens^g i8 8z4rmazbatik.
PL > . . . a k^pyi8el5b4zban az 08ztr4k C8isz4ri lobog6 ba8zn4-
lata ellen a magyar kir&lyi ^piileteken vagy csapatokn^l valaki fel-
8z6lal.« Igy olyastam ezt mir r^gen a Bp. Hiriapban s az6ta olvastam
ilyenform&n 8Z6rke8ztett mondatot mindennap blrlapokban, i8kola-
kdnyvekben, 8z^pirodalmi ^s tudomdnyos miLvekben. Mindennap olva-
flunk ilyeneket mindnydjan, az^rt a szemunk ^8 a fUliink annyira
megszokta m&r, bogy nem botr&nkozunk meg rajtuk, banem nagy
j6akarattal azt drtjiik beldliik, amit az ir6 mondani akart. Pedig
ez a mondat m&8t mond, mint amit akar. Az a valaki (&z alany)
ugyanis csak egy belyen sz6lal fel, t. i. a k^pviseldbizban, de az lr6
m^g a magyar kirdlyi ^piiletekn^l meg a c8apatokn&l i8 felsz6laltatja.
Nem kell bizonyitanom, bogy a batiroz6 mindlg a mondat dllltmi-
nyilban kifejezett cselekv^8 koi*ulm^nyeit bat&rozza meg, vagyis a
ientebbi bdrom bat&roz6 a felszdlal C8elekv^8nek a bely^t. Mintbogy
az illetd ir6 nem bdrom belybat&roz6t akart, banem C8ak egyet, teb&t
. mondatot igy kellett volnf megf ogalmaznia : » . . . a k^pviseldb&zban
7»
92 nyeltmCtel^s.
Talaki felBB61al az osztrik cs&szdri lobog6nak a magyar kirftlyi 6p!i-
leteken vagy csapatokn&l yal6 baszndlata ellen.*
Allit^som bizonyit&s&ra id^zem a k5yetkez6 mondatokat b Ssaze-
hasonliUls c^ljdra utina teszem a helyes alakot. (P^ld^dm legnagyobb
r^Bze y^letlenul a B. Hirlapb6l yal6, mert ezt a lapot <^ya8om.)
I. »A magyar nemzet t5rt^net^t akarom eknondani a XI — yTTL
BZ&zadbaB, abban a korban, amelyben az Arp&d-b&zi kirilyok nral-
kodtak.« (Pauler G^yula : A m. nemzet tdrt^nete az Arp. kir. alatt. EL)
Helyesen : A magyar nemzet XI — XTTT. sz&zadbeli tdrt6net6t akarom
elmondani, az4t a kordt, amelyben az &rp^b&zi kir&lyek oralkodtak.
n. >Huber FCQop teol6giai tandr megirta zar&ndokdtj&t Palesf-
tindba s kiadta egy sz6p kotetben.€ (B. H. 1900. HL 15. az. Lrod.
royat.) Helyesen: Huber Ffilop teol6giai tan&r megirta palesztinai
zarindoktitjdt . . . stb.
TTJm » . . . a szabadsajtdnak megbajl&s&t siratja az aranyborjA
el6tt.« (Bp. H.) Helyesen: ... a 8zabad8ajt6nak az aranyborjtL eldtt
yal5 megbajUsdt siratja.
lY. »Albrecbt kir. berceg bal&lakor koz5ltank egy beas^lget^st
A« kir. b. ^s egy ktin paraszt kSzt, a karcagi 4llom48on.« (B. H.)
Ha ebbez a mondatboz nem el6legezzuk a j6akaratti meg^rt^st, yajjon
nem azt kell-e beldle ^rteniink, bogy az illetd U]8&gir6 a karcagi
Wom&son dllt yagy Ult Albrecbt kir. berceg 4s egy ktin paraazt kozt
s tigy kbzolt egy besz^lget^st Albrecbt kir. berceg baldlakor ? ! Osak
igy lebet ezt a mondatot helyesen megcsin^lni: Albrecbt kir. b. balft-
lakor koz5ltunk egy besz^lget^st, mely Albrecbt kir. b. ^s egy ktin
paraszt kozt folyt le a karcagi ^llomAson.
Hogy a felsorolt p^ld^mboz ba8onl6 mondatok mily bdyea
teremnek a mai irodalomban^ arr6l bdrki konnyen meggydz5dhetik,
ba napi olvasmdny&t — nem 13 4yig, mint 6n — banem ceak egy
b^tig figyeli is meg. Biztosltom, bogy mindennap tal^ Nagyon meg-
szokta ugyan m^r a szemunk is, meg az agytink is; de ha egyszer
biba, b&t taUn m^gis csak ki kellene kiiszobolntLnk ?
HfiyBSi JiKos.
Ez a sz6rend m&r egyszer erdsen meg yolt r6ya a Nyrben,
7:462 (yo. uo. 513). K^ts^gtelen, hogy a r4gi nyely a hatkroz6-
ragos jelzdt is, mint m&s jelzdket, rendszerint eliil alkalmazta, m^
pedig legtobbsz5r a vald szdcska segitsdg^yel : Mend paradisumben
uoloy gimilcictul munda neki elnie (HB). Az 6n sziyenmek minden
zsebje, r&nca tele a K^dbez yal6 szeretetenmiel (Mikes, stb., sok
p^lda a NySz. val6 cikk^ben). — De sokszor a V(M n^lkiil is mind
a r^gis^gben, mind a n^pnyelyben, de tijabb lr6knil is. P^ld&k:
a) A jelzett sz6 igdbdl sz4rmaz6 fdn^y s a jelz5 olyan alakd,
mint az ige bat^roz6ja yolt : Lwn . . . zent ferencz basonlatos ynmk-
boz az purgatoriomba eztendwnked lezallasban (VirgC. 58). lobnac
yele [y^l^] balalat, bonnen mint szigiensigbe eletet (Sz^k: Ejr6n. 53).
Verbdci Imrebnek Kdszon bad&yal koz&ri mez5n yiadalja (Tin. 282).
Emletest&i [szoptatdst61] udlasztds (Nagyszombati kalend. 1579. A).
ITYKLYMthrEL^S. 93
Eml^liet^BtSl el-v&Iaasst&s (u. a. 1613, A3). Az istennec re&nc
[ ] gondyisel^B^ben valo k^telked^s (MA : Scult. 305). Nagysd-
god 6rxeni kezdette nemesi szabads&gonknak az artot bennUnk
megB6rt6d6a6t (Thaly : AdaL 1 : 307). Mds helyre kellene dket tenni,
ahovi a kirily j&rAa&i &z ndvar meg ne tudhassa (Mik:MulN. 251).
A tiborbdl hasat^r^s k^t okb6l volt menyegzdk innep^y^ rendelve
(Kaz:Mimk. 1:114, pedig ennek a forditdsa: le retour de la cam-
pagne). Kdnnyfi m^nen ngrat^a vilUm szellete (Y5r : Az 6bz bajnok).
KossSndm fek^ged kegyelm^t, m^ltatlan dcsdmrol ily j6 hiedelm^t
(Ar:Toldi VIIL 6). S tijra l&tjuk szimya szabadj^ban napsugirhoz
merges repfll^s^t (G-yulai). Adjon isten nekem inkibb vlg vacsor^t,
BB^p piros hajnalba yil&gb6l kimtiUst (Arany-Gy : Ndpk. 3 : 3). Ka
megtintad, rdzs&m, velem 4letedet, csindltass kopors6t (3 : 157 ; ugyan-
fgy K&lm&ny : Szeged n. 2 : 184).
b) A jelzett misf^le 8z6, de itt is elvont jelent^sil fdn^v:
Az azzonyallathoz ferfyunak zaua az wrdwgnek twzes nyla (YirgO.
136). Ott sok&ig feky^k koroni^rt btiviban (Tin. 32). J6 rit^zdk!
6rtdm nagy Insdgtoket, pog^n miatt nagy veszedelmetSket (205).
Megbesz^U^ n^kik bozzdja szerelm^t a sz^p Lucreti^nak (Balassa
B. 206). BfinSket meg-botsdt&d el fed^d, ellenek baragodat enybit^d
(MA. 85. zsolt&r). M^gis bdborgatta az lelk^t Bud6ra titj&ban
(E. PbiL KdzL 6:345). Sztbij^k egy kicsinyig a magyar olvasdk
keY^ss^g^rdl a panasz (Yitk. 2:213). A Unyka nem 6rt; n^muljon
nttoa keserved (Y5r : A m. kdltd). Nemes vagyok . . . nines nemes-
embert botozni jogotok (Pet : A nemes). Akkor lesz oriilni ok ( Ar :
Arist. 1 : 324). De Izid6r&Yal e jelenete B^nkot az ellenkezdroi
gydzte meg (Ar:Pr6z. 208). E ketto: a lyrais^ ^s descriptidra
nagy hajlam s tebets^g, nem zdrja ki egym&st (277).
e) A jelzett konkr^t fon^v: 6ket az ^g Atellen^n a k^t bajnal
barcban lel6 (Ar:Bege). Onnan tekint le a biiszke v&r, lenSzv^n
libai alatt a v^n kopasz begyormokat (Ar : Katalin). Ha e begy
tetej^re mitoznak, k^m^ny^be litni a vdrban a biznak (Ar : NC.
IL 20). An^lkiil bogy elvesztette volna r& var^zs^t (Be5tby Zs.).
Es a 3 krajc4r6r p^Unka meg ez a 2 krajcdrdr zsomle (van fizetni
▼al6; Badenz — Album 51). — Ide tartoznak az ilyenek: t^te kasa,
Uifbe rizs, barba kdrte stb. (1 uo.)
d) A jelzett 8z6 szem^lyt jelent (ilyenkor egydltaUn szokatlan
a void baszndlata), p. a csat&b6l visszat^rdk stb. J6 napot, k^t
magyar tlrfiak, cs^zir tdmlSc^bdl szdkev^ny ifiak (Arany-Gy :
N6pk. 1:159).
A m^k 8z6rend, a bat^rozdragos jelzdnek b4trat^tele, itt-ott
mkt r^gibb ir6kn&l is elokerlil, de gyakrabban eldszdr Kazinczynil
taUlkosonk vele (L errdl Simonyi Zs. A nyelvtijitis ^s az idegen-
BserHs^gek 62—3, 59). P^ldik:
a) Megan& a bdka lakt&tat6ba (Pesti Q. mes^i, Toldy kiad. 126).
Kivtata jelenl^t^t 6s egyestll^s^t tanlty^nyaival (Illy^s : Prdd. 1 : 518).
M&r eanyi lak&sunk mHjl ebben a y&rosban bdvebben irbatok a lakosi-
r6l (Mikes 42. lev.). Eloltbassa bizodalmomat egy f^rfi egyeness6g6«
94 VYELrMtyEhtS.
hes. ki ember . . . (Kaz:8ara S. 114). A rovid eli&voz&sban a yirtus*
t6l... (Vitk. 2:151). Megsztoend a viszilkod&s hiten ^s nyelveken
(Bajza 1 : 128). Szerzdje rajta volt, hogy t&rsalg&a&t veled yidAmmi,
hasziioss^ tegye (Ar:Pr6z. 455). Meg lettem yolna kim^lve azon
megUmad&8t6l a Hirndkben (PetrVegyes m. 3:170). Elsd fell^p^s^-
r5l az irodalomba sem rendelkezUnk adatokkal (Sz4sz K. Yas.
TJjs. 28:756).
b) Feles^gemnek pare miatt testv^r b&tyja ellen Eperjesen
val^k (Kaz : Levelei 2 : 308). Eg^sz titon baza fel6 azon gondolkod&m
(Pet : Filstbe ment terv). N^bdny k6zcs6k bolmi tiazta kacsdkra tngem
is follebb vibetne (Ar. levele Pet6fibez 1847. IE. 28). 8 m^rt bar-
colkodtak ki az istenek? Mer5 bo8ziis&gb6l a bellenekre (AriArist.
315). Y^nus keserve az elyesztett felett . . . f^nypoDtja a kSltem^Dy-
nek (Sz&sz K. Kisf.-tdrs. ^vL ttj f. 3:82). E panaszok T^nfU^^r^,
a magyar&z6knak sok fejtdr^st okoztak (ua. uo. 101). Tartott neki elo-
ad&st a magyar nyelv ttLrelmetlens^g^rdl az inverzidk irtot (J6k:
Eppur si m. 4:143). A y&sdrok Orosziban nines a kalend&riomban
(Arany-Gy: N6pk. 2:195).
e) Olyan sz515fa mint egy szilvafa, a sz6168Z6mek is rajta
vannak olyanok, mint egy szilvaszem (Mikes 76. ley.). Nam ker
end^ktLl oszlopot ^rcbdl (Yor.).
d) Legy vr Isten minden biueknek el teritSiSk as gonoz eletr&l
(Frankovics: Hasznos k5nyy 1588. 74). Ezrek lesik siavad mint
jdsigdt, ir&Dyaddt ezrek mozgalminak (Bajza 1 : 124). Magyar nyelv-
tudominy, mag^ban f oglal6 a sz6nyomoz&st, Bz5k5t^st . • . (Yajda P.
mnnkdja clme 1835). Mily vlga8ztal6 tanltis volt ez a kontinens
lenyiigz5tt n^peinek; mennyire serkent5 az egy^ni erobe yetett
onbizalmat (Be5tby : Sz6ppr. 2:177).
N^ba a jelz5 atdn eldbb az ig^t teszik s csak ez utto a jelz6t
(kiy< ba a jelzett sz6n nyomat^k yan) : Hus6g4t meg akarta hozMOiyi
tartani (Mikes 77. ley.). Annyi bizonyos, bogy minden&tt szerelmes*
nek birdetjuk 6t az 5zyegybe (Nagy Ig : Az ^letuntak 3. fy. 1. jel.).
Marino Falieri ymi giinyiratot olyasott neje ellen, s ez^rt a 8zers6t
meg akarta btlntetni (Kem^ny Zs:!l^let ^s irod. 68.). Mintba s&por
esn^k piros kaUrisbdl (Ar : Toldi XL ^n.) ... Mi termdssetesen
el^giiletlenn^ ton alacsony belyzetemmel (Ar : On^letrajz). Misden
k5zds8^get megtagadok yeletek (J6k:A fekete sereg 1879. 12).
A keleti term^szeti ^llapotnak diyatos szembe&llit&s^t is megtaliLljuk
n6la a mi mlyeldd^sUnkkel (Beotby : Sz6ppr6z. 2 : 56).
Azonban — bdr k^ts^gtelen, bogy Kazinczy 6ta a n^met
batdsnak r6batjak fdl e megfordftott szdrend librakap&sit — m^is
megfontoUst ^rdemelne, yajjon minden esetben belytelen-e. N^ba a
mondat nyomat^ka mdg szUks^gess^ is tebeti ezt a sz6rendet; p.
Lepedot sugdrM terltett r& a bold (Ar: Toldi IX. 11). Itt lepeda
a mondatnak el5kdszlt& r^sze, jelz6je pedig (sugdrbdl) syomat^kos.
s az eg^sz ^p oly term^szetesen bangzik s a jelzdt 6p dgy as ige
batiiroz6j&nak yebetni, mint p. az ilyenekben : a kenyeret lisitbdl
sntik^ A koltoi nyelyben s a szdnoki pr6ziban az ilyen jelsd n^ba
mrsLYMthrsLis. 95
6p oly jogosolt lehet, mint ak&rmelj m&s jelzd h&travei^se, mikor
erielmeEd jelz6 lesz beldle; v5. Ime a fellegbdl zdpar fakadott, nem
€$dMj &mde virdghdl, s tigj litszott, hogy mind csupa rdzsa (QySry
Y. Havi Ssemle 1 : 146). Hogyha, ndzdk, vcUamelyik ^let^t kozvletek
vigan y&gy le^lni (Ar:Arist 2:137). A 8Zereeszt68£o.
A Bndapestl Szemle helyesfrtoa igen sok tekintetben elt^r
as Akaddmia ssab&lyaitdL Egyetlen egy fiizet^ben, af. ^.
1. fiizetben, ennyif^le olt^r^st taUlunk:
Az Akad^mia 3. §-a azt mondja, bogy az irdsban a bosszii
bang szab&lyosabb az ilyen 8z6kban : viz^ szin, tuZy Hr, nyHlik stb. —
A BSz. igen sokszor rdviden Irja dket: szin, szines 146^ szived 138,
szive 139, kivdn 52, 112, kisir 73, kisM 41, 144 stb., szUnhetik 153,
ujat 148, (effyenJstUya 30, (ez)uttal 148. — TJgyanaz a §. megmondja,
bogy d^ a bonnan, eliU a bol k^rd^sre f elel. A BSz. a b o 1 k^rd^sre
irja: el^l 112. — A §. a kocsmUy kocsmdros alakokat ajdnlja; a BSz.
korcsmdzdst Ir 165.
Az Ak. 4. §-a szerint higgyen 6b kUszkod^s a belyes ir4sm6d:
a BSz. szerint higyen 85, higyilk 152, kUzkodd' 148.
Az Ak. 5. §-a szerint a :^fdnn, henn szbknak osszetSteleiben
megmarad az n-nek kett5ztet^8e.« — A BSz. ellenben egy n-nel
irja: fontart 48, 52 stb., fonhatdsdg 159, 160, henszUloU 110, 111,
160 stb.
Legnagyobb az ellent^t a 6. §. s a BSz. kozott. Az akad^miai
§.a megbonosult sz6kat magyarosan Iratja: krdnikay telefon^
gipsz stb. Ellenben a BSz. (mlg egyfeldl azt irja plakettjei 145, akt
148) ^ppen a megbonosult 8z6kat irja idegenszeruen : telephon 52,
gyps* 145, praedicatio 135 (de pr4dikdl 136—7), stUisald 152, exact
167, idylli 40, quartett 80, collegium^ rector 60, gymnasiumi 63,
calculus 75, pictor 65 (pedig ^ppen a n^pies beszSdbdl van id^zve:
>megismerkedett Szab6 Jdnos arczk^pfestdvel, kit rendesen Szab6
pictomak neveztekc), ctdtura 41, salon 167, photographia 149,
phamtastikus 150, pMegmatikus 158, physikai 51, munitidt 123,
anUniUydt 60 stb.
Igen sokszor osszekeveri a k^t ir&smddot, a szdnak egy r^sz^t
magyarosan, egy r^sz^t idegenszeruen irja: repre^entatio 146, civili-
5at^Q8 41, epi^dd 57, po^s 61, syndikdtMs 114, a redout[]bau 79,
^imirmai 55, spe^atio 54 : de vacatidra 65 !
A gordg 8z6kb6l az Akad^mia kizdrja a k bangii c betut, a
BSz. ellenben bennbagyja: laconi/rus 161, /raligraficusan 70, democratia
27, 34 stb.
A megbonosult idegen eredetfi tulajdonneveket az Aka-
d^mia 7. §-a ellen^re idegenszerCien irja: Arthur 147, Christus (!)
146, Hercules 149, Pdris 46, 48 stb. (pedig ezeket kiil5n is meg-
* Ez mir majdnem olyan fnrcsa, mint ami az Erzs^bet-t^ri patika abla-
k4ban Tan kiirva aranyoB betuvel : »Sz&z ^ve forgalomban lerd CAMPHOBOS
AROZ KEK6G8.€
96 NYELYMtVELiS.
emllti az Ak. : Krisztus, HerkuleSf Pdrizs). — A n^pek neveit
magyarosan kell imi» de a BSs. angolosan irja: mashona 116 stb. —
Az Ak. szerlnt »6yakodni kell attdl az idegenszerfis^gtdl, hogy
hogy az ilyen [az orosz, tordk stb.] nyelvek szavait n^met, francziaf
angol helyeslr^ssal ne frjukc. S a BSz. m^gis Trvlbeezkoj helyett
Travhetzkoi herczeget Ir 144, ds Szaltikov helyott SaUykavoi 166. —
Az Ak. szerint kotojellel Ir jnk az olyan ragos alakokat, melyekben
az idegen sz6t5Dek utolsd betiljdt nem ejtjtik Id; de a BSz. kdt6jel
n^lktil irja: Tainenel 164 (t. i. vele, Taine-nel), Bhodesdal (ejtsd:
E6ddal 128); de egyszer kotdjellel irja: Flavbert-rel 165.
A 8. §. 2. pontja szerint egybeiraxid6 a mitiv6 bz6, s a bz6-
jegyzdk szerint a szentjdnosbogdr. De a BSz. Igy irja : mU tev6 legyen
114; szentjdnos bogdr 138. — Viszont a 4. pont szerint ktQ5n irandd:
meg van kotve, de a BSz. egybefrja: megvan rothadva 138.
Az Ak. 8z6jegyz^ke szerint vajjon jobb mint vajon 6a kdzf
jobb mint k6zz4; de a BSzben mindig vajon van (113, 156 stb.) ds
kdzz4 is 48.
Osak azt nem tudom: szintsz&nd^kkal t6r-e el minden l^pten-
nyomon az Akad^mia belyesiris4t6l a BSz., Tagy pedig olyan aem-
mibe vosz minden helyeslrdsbeli szabilyt, bogy mindegy neki, akir
igy, ak&r ligy ! ANnBARBARUs.
A MAcsarnok nyelye. Az Orsz^os Magyar K^pzdmiiy^Bieti
Tdrsulat lapja, a »Mucsamok€ 1901. okt6ber 30-iki sz&mAb6l irtam
ki az itt k5vetkez5 lij magyar sz6kat: ^argumentdddf attrakdo^
informdcid, kollekcitSj nuditdSy perverzitds, pikanterta, prUderia, har-
monia, dekoratio, piedesztdl, amat6r, projektum, opaleszcens, grismunkat
megcenzdlt (! !) szobrok^ megcenzdlt mUalkotdsok.^
Grandi6zus a mi progresszi6nk a nyelvkultordban. A B. H.
doktrindinak impoz^ns attrakci6ja van nemcsak a zsnmaliszta, haaem
az artista temperamentomokra is. H. PniLOXSiroB.
Hfrlapi tdrca-magyars^. A kov. szakat mind egy fdv&ro i
napilapnak tdrc&j&ban taUltam: Impozdns, amnibusZf inirnizivetMf
ekvipdzsdnakf diszkr4t, grande dame alliirjeit, mandaine'^et, fUozofdlnif
vegetdlnakf a kultura, leprdsokat, iiUemdljdk, energidja, moiehUdkf
differencidlva, gavallMay codexineky paragrafusaiiuU, moraliSf ago-
nidjdbanf dimon, monstrum, fizikai, secretaire, S mindes egy tirca-
cikkben ! Ha igy m^ltdztatik pertrakt&lni, evidens, bogy a litieratura
purificatioj^t illet5 vebemens gravamenek alig saly&lbat6k. Pedig a
linguistikai puritds postulatum&nak aegise alatt nem grassldbat a
scriptilUk impotenti&ja, amely ily concret esetben alig 8an&lbat6
sensorikus enervati6yal converg&lni Utszik ! iligy^bk^nt : b^ke yelflbik !
KnofACH (^DOir.
MAGTAbXzATOK, HELTBEIQAZfriSOK. 97
magtarAzatok, heltbeigazItAsok.
Sz^egyzetek a NyelydrhSz. — 26 : 420 Embers^gf emberis^g.
Az emberiessig is az emberi tulajdonsdgok osszes^ge. Embers^ : ember
▼oltom, t5. gyereks^gemhen : gyerek koromban; m&s a gyerekess4g.
Nemxets4g : nemzeHsig ; szUzess^g : 8zuzies$4g ; n4mets4g : n6mete8s4g ;
Imneink soksdga : sokaadga.
26:422. Elfyjta a bitet, dfujta a bizonjt, ez jirja; de az
Isten nevdt bizony nem fujjdk ki sebol.
26 : 439. A magyar ^s a francia n^p k5zt nem volt sohasem
4lland6 ^rintkez^s, de volt a nemess^g kozt; innen is kertQhetett
hozz&nk 8z6 ^s 8z6l4s.
26 : 464. Tap-alattn^, mi az az alattnyi ? Mi lenne^ ha rikap«
ii4nk a kozottnyi, meUettnyi, folottnyi k^pz^sekre? A talpalat^nyi^k
csakiigy tud&koskodnak, mint a botr&n^koz&sok^ yiszd^^kod&sok ^s
egye^r^^gek ir6i, TcUpalat a sukknak taUl6bb neve a ldbn&\. Yd. egy
l^p^snyi, egy puskaldv^snyL
26 : 473. Elbesz^lte, mi mindent Utott. Nagyon elterjedt kifejez^s.
26:473. Hogy a vasat? Oimz^s n6lk^ a magyar nem besz^l.
A harmadik szem^ly ut&n ott van besz6dj^ben a ked^ kigyelmed stb.
A maga nila lealizd. De a zsiddnak, kalm^mak, mesterembemek a
kidet keveslii a tdbbet sajndlja. iSgj keriili h&t a dolgot, bogy se
mag&ti se az Artist (kit egy^bk^nt lendz) meg ne alizza : Hogy (adja
ked) az dcska vasat? A n^p nagyon haszn&lja.
26 : 526. Katond4k m^g nem belytelen, ba lij t&madds. Ha az
urainUk tigy mondjAk a faluMzdihidl^ mi se keressiink benne bib&t.
26 : 545. Somogy-Szobb, A vildg egyetlen somogyi embere sem
mondja vagy Irja Szobbn&k, banem csak Szobn&k, Ez csak olyan vas-
titi ortboepia, mely Dombovdrt teremtett Danibovdr ^s Ddmsd'ddt
D&msdd belyett.
26 : 546. CsapdZj a kert v^g^ig dcsapdztuk a tolvajt, vagy :
ebnent&ik a csapdjdn,
26 : 547. »Itt semit s^m annak, KendorkapAnyi vannakc : ez
egy Gsnka ney^ somogyi po^ta rektor kiadatlan rigmusaibdl yai6.
26 : 547. >T}ton megyen tipe-topa^ (16) : nem Id biz az, banem
szamdr; kittUiik a m&sodik 8orb6l : »H4tin viszi ginye'gunya€. A 16
nem visz bit&n ginye-gnnydt.
26 : 554. Sok liid diszndt gy5z, nem farkast ; mdsk^p a siindiszndt
18 eufemizilnank kell sUnsertSsnek,
26:561. N6met udvariassig. A k^emre is sziikseg van; fino-
mabb kifejez6se annak, amit r6gebben igy mondottonk: » Nines mit.
Ssiveaen*.
27:113. Adjunk ke belytelen; ez nem tdbbes. Egyszer^en az
0 bang t*-vi imyal6dik: adjw^ke (egy /f-val), igyu^ke, eresszW^ki
(adjon, igyon, eressz5n).
27: 113. Nem de-Cf banem hat^rozottan dej) kiilonosen a legaldbb
mellett j&rja: dej legaldbb.
dS MAQTARiZATOK, HELTBEieAZlTiSOK.
27 : 135. ZsindTy pdsta, 6hajt, s6hajt, Hj, Hjat, nidy hid, hiU, ftU,
Ktinszentmikldson bosszti hangzdvaL
27:159. Gyongyosi a keUendo' azdval (Char. 10b) nem kdendCt
akart mondani, hanem yal6ban keUenddi, mi kdl, kelld, kdlemetes:
»l8tennek embernek egyardnt keUend6^,
27:320. Kiilonos hat&roz6k. Somogyban: gyeriink eperrei m^r-
vfzre! Eperre, nyirvizre vdtank.
27 : 325. Ldzsidn. Szabolcsban a I6k5t5 mindig Idzsivdny.
27 : 366. Sid az a mellSk&g, melyen a felesleges vizet lecsapoljdk.
27 : 373. Hujja! : szabad a vds&r. Egy hujjdban: egy ffist alatt.
27 : 469. Ideje kordn: a maga rendes idej^ben; egy<al&ban nam
»valainic8k^yel eldbb«. A kordn itt dn4ll6 batiroz6. »Y6n8^gedben
mdgy a te koporsddba, mint a learatott biiza a csurbe vitetik, az 6
idejekordn^,
28:88. Bence. Eg^sz Magyarorez^on a Benedtk kicsinyitoje
Bence, Somogyban Szewtbenedek belys^get Szemb^knek mondj&k.
28:101. Megy. Persze bogy nem jdrja belyett nem Jirja a
nem megy, De n^bol megj&rja. Mikor valami enekbe, dikci6ba bele
akarok (pedig debogy akarok) stQni. Arany R&tr, £5lt. 512, Joliska
emldkezete: »Nagyon f 4 j I nem megyh [Nem jdrja: nem illik, nem
Tal6, nem belyes; nem megy: nem lebet. A szerkj
28: 127. Az Isten vele a magyar nyelv^rzdk v^gzetes elfajuUsa
6s a maga ikertestv^re. »Maga itt a jegyzd?< k^rdezt^k Aranytdl.
»Nem magam vagyok, felelt a nagybajiiszii, ketten vagyunkc. Az isten*
veldt a tanlt6k oltott^k a gyerekekbe, a gyerekek a k5z5n86gbe. Nem
kell m&T a ndpnek binni. Igaz magyar m6g most is csak azt magdzza
vagy istenvelizi, akit lendz ; akit meg akar becsulni, annak megmendja :
>Nem tudom, bogy tiszteljemc Baksat Siin>OB.
Kortes (28: 136). Egy nyomra bukkantam, mely mintba arra
mutatna, bogy a m. kortes mdgis csak a francia cort^ge-hfSi sz&rmazik,
nem pedig a spanyol cortes-h^l,
A Nyr. 11:86, 137 a Pozsonyi Hlmok 1845-i 6vfolyamAbdl
Husztby K&lm&n 8z6aj&nlatait k5zli. H. K. a 14. sz. alatt az ide-
gen kortes belyett a m. bujtdrt ajdnlja ilyenformto: > Kortes : b^jtdr
(nUls hojtdr, ettdl bojgatni) bujtdr ettdl : hujtani<i^. Erre yalami
Yir&nyi a P. H. 25. szdmdban a kovetkezdket jegyzi meg : A kortest
hujidr-nskk akarja H. lir nevezni, dn nem. Igaz ugyan, bogy a kor-
tesek k5zt olykor-olykor akad egy-kdt bojt&r is, de ezdrt mindny&jan
m6g sem drdemlik e nevet. Igen de H. lir a bt^togatni Bz6r6l szir-
maztatja ezt. Akkor azonban ismdt nem kortest, mint ink&bb kortes-
vezirt jelent, mert a kortesek nem bujtogatnak, banem bujtogat-
tatnak.c Ebbdl az drdekes ellenvetdsbdl, ba agyan belyesen 6rtel-
mezem, az olvasbatd ki, bogy 1845-ben nem ugyanazt drtettdk
a kortesen, amit ma drtenek rajta. Akkor tigy l^tszik, a p&rthfvek-
nek, pirtfeleknek egdsz osszessdgdt neveztdk korteseknek, (akiket
bnjtogattak), s akit mi ma kortesnek nevezUnk, (a bujtogat6t), azt
akkor m4g kortes y e z e r nek mondt^k. A bely persze kissd homiilyoS)
MAOTARiZATOK, HELYREIOAZfrXsOK. 99
de ha csakngyan helyesen drtettem, akkor a mai kortes 4s a francia
r.ortige k5zdtti nagy jelent^sbeli elt^r^s &t volna hidalya, mert a
k^t 886 jelent^se a neg3ryeDes ^vekben m^g nagyon kozel ^llott egy-
mAshoZy szinte fedezte egym&st. — Megjegyzem m^g, hogy a latin
cohartes-re, melyet T6th B4la egy Izben szint^n megemlftett a
P. Hlrlapban, hangtani neh^zs^gek miatt nem lehet gondolni. NyelvBnk
latm kdlcBonszavai kdzdtt (vo. Eell: Latin 8z6k a m. n^pnyelvben)
ogjanis nem tal&lunk r& p6ld&t, hogy a h k^t maginhangz6 kdzQl
idesett volna ; nem is volna t& ok, mert ilyen helyzete a magyarban
is eg^szen kdzSns^ges. De lehetds^g^t meg is engedve, mindeuesetre
hossztk d hangot vdrn&nk az elsd szdtagban. [VS. most Szily K.
A m. nyelvnjltto sz6tdra. — A szerk.] Horger Aittal.
Egy kSzmondis keletkeztfse. Sz. A n^hai kisasszonyfai
pl^Unosnak kedves eledele volt a b^kacomb, melyet sz&m&ra a hely-
beli tanft6 szerzett be, aki kedvtel^ssel &Bte a b^k^szatot. Egyik ev
f ebr. hav&nak elej^n hirtelen meggyengtilt az id5, a b^kdk is ^letjelt
mdtak magnkr6l, brekegni kezdtek ; megsztint a b^kdszat. De csak-
liamar megint kem^nyre fordult az idoj^r^s, s ez m^g m&rc. h6ban
is tartott; az tijra h6k&sz6 tanlto k^rdi egyszer pl^b&nositi hogy
nem parancsolna-e b^kacombot. >Eh, hagyjon b^k^t — volt a
vAlass, — hiszen sz6lnak m&r a b4k4k« — »Sz6ltak, de visszavett^k
a szavnkatc felel trdfdsan a tanlt6. Az6ta, a szav&t meg nem tart6
emberre — e vid^ken — azt mondjdk: Yisszavette a szavdt, mint
a kisasszonyfai b^kik. Somssich SjLitdor.
Ringetegf rdkkeieg: sSt^t, hom&lyos. A NyE. 23:421
olvasom : Bengeteg : tremor ; tremulus, ingens SI. A cikk ir6ja, Pap
Ferenc jdhiszemiileg fogadja Sdndor I. ^rtelmez^set. A NySz.-ban
rekkent: supprimo, occludo, occulto MA. A CzF. szerint: Mondj&k
k^5n5son nagy erdos^grol, melyet a sz^l nagy rengisre indlthat.
Ballagi MNyTSz. szerint rengeteg : k5nnyen rengesbe jdvd ; &, 6. igen
nagy ; r. hadsereg, r. siksig, r. erdd ; fn. nagy kiterjed^sii, siiru erdo.
Val6di jelent^se felol taldn sokkal helyesebben tdj^koz bennunket
a kovetkezo k^rd^s, melyet nemes-d^di lakes, 4des any&m tett, mikor
Debrecenben egy 4pUldf6lben levo h&znak foldalatti, 4ppMi nem nagy
kiterjed^sii pincehelyis^geire mutatva igy sz6lt: »Minek ez a sok
rokketeg hel?« A r5kketegen nyllv&n mdyet^ homdlyosat ^rtett Vo.
Budenz MUSz. 649—653. 11. KulcsIr Endre.
Kold/USfkddtlSf kddiS. Budenz emliti m^r MUSz.-ban (34 1.)
a kdldlni (vagari, oberrare Dun^ntiil) iget, mellyel a koldus szavunk
Ssazefugg: >A kdUUni ig^bdl egyszeru kdl- kovetkezik (jdrdl:jdr);
ebbdl kold (tigy mint k^r-hSi kird) frequentativ drt^kiK tov4bbk6pzes.
Hogy ennek egyszeru participiuma koldd is divatozott hajdan ,men-
dicus' jelent^sben, mutatja a kolduL denominativumc* (TIgyanlgy
* Eredetibb koldolni alakban is el6fordult a regis^gben. PI. koldolny
Z6gyenlenek« £hr. codex 81.
100 MAOTAbIzATOK, HBLTBEIOAZfrlSOK.
Nyr. 3:100.) — A kold6 igen^vbdl azuUn a megszokds, tartdBs^
kifejez^s^re az ^-sel koldds^koldHs lett.* !l^8 m^gis az -68^ '6s ossze-
tett k^pzd tdrgyaUs&ban se Simonyi TMNy.-4ban (518. L)t se Szinnyei
MNyelvhasonlit^s^ban (92. L) nem taUljak meg ez alakot. Pedig
ann&l ^rdekesebb, bogy mlg a k4pz5 -us, -iis v<ozat&ra emlitett:
tudvis, tartus alakok csak G-ocsejben baszn^latosaki addig a kMfSiSf
koldus ^8 kddus dltaUnos baszn&latdak. S ez az egyediili p^lda, mely
az 'ds, '6's k^pzo eddig emlitett vdltozataiboz (-05, '6s, -es, -es) m^
egy tijat, az -is-t adja: a kddt^t ugyanis a n^pnyelvben mindink&bb
kiszorltja a kddis, Szeoleti IstyAjs YALiR.
^rdekes magyarosftisok. — Olaszka, Z6lyom virmegye egyik
faluja kapta e nevet n^b&Dy dyvel ezel5tt. Hogy mily eroszakos e
magyarosit^B, erre a falu el5bbi neve s eredete legjobban meg-
felel. Nagy Lajos kordbaD Yalacb L&szl6 {valach = juh&sz) felkere-
kedett s elment a kirilyboz, k^rve, adja meg neki a jogot, hogy a
mostani kQzs^g hely^n elterUl6 nagy erd5s^get kihaszQ&lbasaa s ott
tbbbedmag&yal megtelepedbess^k. O^ljdt el6rte, s5t nemesi levelet is
nyert. A belyen, hoi letelepedett, csakhamar fel^piilt a fala, melyet
a legat6bbi iddkig Valaskdnak neveztek, s lak6it ma is valaStdn-dknak
hij&k. A kozs^g pecs^tje k6zepdn ma is Uthat6 Yalach L&8zl6 alakja.
Azt hiszem, mdr kegyeletbdl is vagy Yalachfalva, vagy pedig Juh&szif
esetleg Juh&szfalva lett volna a belyesebb magyaroBit&s.
UgyaDakkor keresztelt^k el Predajnd-t Pdterire. Pedig ha az
eredeti n6v tdrt^net^t vizsg&ljuk, Utjuk, hogy biz azt magyarosf thatt4k
volna helyesebben is. ^j^vsz^zadokon &t kozpontja volt e falu a felsd
Garam komy^k^nek, s a szolgabir6i hivatal is ott volt. Ftedajna a
predaf »eladni« ig^bdl sz&rmazik. Ered pedig e n^v pnn^t, hogy r^eb-
ben hires v&s&rok voltak azon a helyen. Teh&t: Ydsdros, vagy
Garam-Vdsdrhely lenne belole.
Mikor Nyitra vdrmegy^ben sorra magyarositott&k a t6t nevu
kozs^gek neveit, k^t kozs6gnek — ki tadja mi^rt — a kdvetkeB6
n^v jutott: Tdtul Szebedrdzs-nik hitt&k ^b Szdp-Andrds-rA magyare-
Bitott&k az egyiket A m&sik Nedozsir volt, b Nddasdr beldle.'^'^
Egyiittal megemlitem a Zingotdt, mely Z6lyom v&rmegye egyik
vdlgy^nek neve. A 16. sz-ban azon a helyen b&nya Toli, melyet a
n^met bdny&szok Segen Gottes-nek neveztek el. Id6vel a b4ny&t elhagytik,
B a visszamaradt t6tok a Segen Oottes-ho\ Zingotd-i alkottak ; ez sserepel
ma m&r a hivatalos iratokban is. Zsemlet OszciLR.
* A KySz. adatai szerint a IcolddBj koldus, kddus alakokon kivol kMus,
koldus f 86t kdldus, ktUdHSf kuldus (&tment az ol&h nyelvbe is Kyr. 16 : 545.)
alakok is szerepelnek regi irodalmankban ; ez ut6bbiak a XY. vagy XYI.
sz&zadban keletkezhettek visszahat^ hasonulds AtjAn.
** Az 1898-i hiv. HelysegnevtArban Nddas^r meg van emlitve, de
hivatalos nev^ul Nedozser szerepel. A Szip-Andrds meg sines emlitve, csak
Szehedrdzs. A sserk.
KitRDteEK tS FBLELETEK. 101
K£RD£SEK is FELELETEK.
Tl^Szdk. Mit jelentenek a kdvetkezdk: gajmds, hajkurdszni,
kalamajTca, kecmereg, ktcsiritniskdz, koslat, pacsmagol, pupak, ranges,
vaekaf
F. Kajmds, kajmds az «eg^8z pal6cs^ban ^s szomsz^dsdg&ban
kampds, gdrbe, horgas; — kalamajka Dan&ntdl valami Unc; de
mondj&k ilyesform&n is: f^lt^ben ugyancsak j&rta a kalamajk&t,
aiaz ogr<, izgett-mozgott ; — hajkurdsz magyarsdgszerte : kerget,
hajszol; — kecmereg az eg^sz Alfoldon ,nehezen felt&p&szkodik,
m^szik, felk6szul6dik' : alig tad tain kikecmeregni a gddorbdl; —
koslat a) p&rosodik (kutya); b) j&r vki ut&n; c) l6t-fut, kdborol,
csatangol, Dnn&ntdl, ^szakkeleten s a sz^kelys^gben ; — pacsmagol
a keleti megy^kben ,pancsor ; az irodalomi nyelvben is megvan m&r
ydarv&n fest, m^or jelent^sben; — pupdk kulonosen a Duna-Tisza
kdz^n gy&moltalan, ugyetlen; Csongr&dban bz61&b: no, mos besz^jj,
pap4k I ha vkit sarokba szerltottak ; — rangos Tisz&nttQ ^biLszke,
disses, r^tarti': de rangosan j&r az a leg^ny ! ugyanlgy haszn&lj&k
a gangos 8z6t is; — kicsirimiskdz jelent^s^t nem tudjuk, nyilvdn
yalamilyen alkalmilag rdgtonzott sz6 lehet; — vacka taUn nem
kdldn 8z6, hanem csak a vacok harmadik szem^lyragos alakja.
Mflsztfk. Helyesek-e a kovetkezo sz6k: 1. T5m6ny (oldat).
2. Alkatr^sz. 3. Yegytan, fold tan stb. 4. Vegyi. 5. Par&ny(atom).
6. T5rmel6k. 7. EgTen6rt6k. 8. L6g. G.Foncsor. 10. AtalAny. 11. Elnok.
12. K^plet. 13. Atl6. 14. H&romsz5g, n^gyszog stb.
F, Helyesek: tormelikj tulajdonk^pen tormolik, tdrmol (ossze-
morzaol, tordel) ig^bdl mint hasad^k, ragaszt^k (TMNy. 488.) ; hdrom-
8zdg, nigyszdg stb. — B^szben helyteleniil k^pezett, de teljesen elfo-
gadott ^8 sz&ks^ges szavak: Ug, fancsor, dtaldny, elnok, kiplet, dtU,
vegytan, foldtan stb., vegyi, pardny. — Jobbakkal p6tolhat6k : i6m4ny,
belyette suru v. telitett oldat ; alkatrisz, helyette alkot6 r6sz ; egyen-
Mik, helyette megfeleU v. egyenU &rtik ; egyen^rtikii, helyette egy-
irtikH V. egyirtikes.
JUagamvisdsie yagy magavisetetemf melyik helyes?
F. Nyelvhelyess^g szempontj&bdl nem helyeselhetd ez a mind-
inkAbb terjedd ragoz&sa a maga n^vm&ssal osszetett szavaknak : maga-
viseletem, -ed, -unk stb. ; oka az, hogy leggyakrabban szem^lytelenul
(jd magaviselet . . . stb.) vagy harmadik szem^lyre vonatkoztatva (az
6 magaviselete) haszn&ljok. Szab&lyosan ragozva magam-, magad-,
magunk' stb. viselete. Ugyanlgy magamtartdsa, magadtartdztatdsa,
magunkfitogtatdsa stb. Tolnai Yilmos.
SzfMzSk 6h hotnbdr, Honnan sz&rmazik ez a k^t 8z6?
F, A sziA8z4k szUy eredetfi sz6, amint m&r Qyarmathy: Affi-
nitas 328, Dankovsky: Lexikon-^ban, Miklosich mfiveiben (Lex. pal.,
EtymWb., Slav. El.) ^s a Nyr. 6 : 460, 11 : 512, 12 : 107 lapjAn
102 KtBDtSBK ta FBLELBn^
ki van mutatva. A sz6 ma a kdvetkez6 szl&v nyelvekben fordtil eld:
cseh sousek (kornkasten, speisenkasteni fatterkasten, 6*c8eh s^ek) ;
lengy. sqsiek (die banse, zu beiden seiten der tenne ; die absteaerangen
im komspeicber); t6t siisek (Jancsevics sz5t. ; gabonatartd I4da); kisor.
susik (abscbeurung in e. magazine, banse, art komkasten, bretierfacli,
verbau, rak6 Uda, bomb&r); or. stisekd, borv. susjek (bnmnen,
zisterne, kisten, verscblag, Filipovic, Stull J.)i bolg. sUseks. A 8x6
az dbolg&r nyelvemUkekben nam fordiil eld, Miklosicb Lex. paL-ilbaii
csakis orosz szerkeszt^sfi eml^kekbdl id^zi. 6bolg&r alakja *sq9ik5
volna. A magyar szusz^'h&n u van az 6bolg. q bely^n, jele, bogy a
sz6 k^sdbbi ^tv^tel, mint p^ld&ul a magy. szomszid: 5bolg. sqsedd
(t. sused stb). Tekintve, bogy a sz6 a magyarban az ^szaki szUv
nyelvekkel ^rintkezo nyelvj&r&sokban van meg (y5. MTsz.), valdszfnti,
bogy e nyelvek valamelyik^bdl kerUlt. A mogy. n^pnyelvi alakok kdzt
van sztiszdk mell^kalak is. Ez az alak elokerdl a nyitram. t6t nyelv-
ben is (^u^a/: ; gabonatart6 Uda, Igy kozli a t6t 8z5t Dankovsky is),
de mivel a t6tban az 6bolg. i s ui&n % e-Y^ lett (vo. sused), e tdt
adat magyar eredet^ kdlcsonv^tel. A magy. szuszdk alakot b&trabat6
mag&nbangzd-illeszked^ssel lebetne megmagyartoni a szuszik alakbdl.
E magyar&zatot tartom az egyediil helyesnek a szuszdk alak kelet-
kez^s^ben s nem folyamodunk abboz a bangtani jelens^gbea, amely
csak a keleti bolg&r nyelvj&r&sokban van. A keleti bolg&r nyelyj&r^
Bokban ugyanis az r ^s 5, c ut^ni 6bolg. ^ ^tmegy a-ba, (vd. Layrov,
Obzor 68 : deraslu, be^ada stb.), s e jelens^g igen r^gi, mert m&r az
dbolg. nyelveml^kek koziil a Cod. Suprasliensisben is besada (= beseda:
besz^d, stb. Yondr&k, Altk. gr. 61) &11. A magy. tnardzsa (6bolg.
]ipi}Ka : b&16)-beli a keleti bolg&r nyelvj^r^sd nyom, b&r e 8z6 ol4b koz-
vetit^ssel is jutbatott a mi n^pnyelyiinkbe. Ilyen e bely^n s ut&n fel-
l^pd keleti bolg. a lebetne a mi n^pnyeWi szuszdk-nnkh&n is, csak-
bogy akkor nem volna az elso szdtagban u &z a bely^n. Mindezek
alapj&n azt biszem, bogy a magy. szuszik ^szaki szl&v, a magy.
szuszdk pedig ebbol keletkezett bangz6-illeszked^ssel s ^tment a
nyitrai t6tba. A sz6 a magyaron kivul a bolg&rbdl ^tment az ol4bba
is (sisiak, sosiak: baferkiste, Weigand, Jabresbericbt YII. 131).
A hambdr, hambdr-rdl is tobbszor volt 8z6 a Nyr.-ben. Mai
tanit^sunk e sz6r6l az, bogy d^lszl&v kozvetit^ssel kaptnk a tdrSkbdl,
abol meg perzsa vagy arab kolcsonz^s (aribarhdl). A 8z6kezd5 h-i
azonban kiel^gitoen nem tudjuk megmagyar&zni. Melich JJjxos.
Jelentkezik 6s Jelenkezik. CzF. a jelentkezik alakot nem
is ismeri. Ballagi Teljes Szdt&ra (1873) sem. Ma viszont a jeUnkezfd
ritkas&g. Mindig a jelentkezni j&rja. (Yo. Wolff B^la, Magyar ^s
n^met zsebszdt^r IL, sich melden : Jelentkezni^ Meldung : ,jelentkez^3'
^s Nyr. 14: 332.) M&r most melyik a belyes? Yagy ba mind a kett6
belyes, van-e jelent^sbeli kUlonbseg?
F. Jelentkezik a m. jelenii magdt, teb&t nyilv&nvald, bogy a
jelent sz&rmaz^ka -kezik igei igek^pzovel; nem pedig jeleni ma^t a
jeUn-'ik ig^tol. Mindenesetre Ujabb k^pz^s, mert r^gibb sz6tiirainkban
K^RD^SEK ^8 FELELETEK. 103
nincsen meg; az 1827-i Sz6konyy (Pest, Hartleben) else r^sz^ben
mdden alatt m^g : jelenieni magdt. Eldszor a Magyar Tud5s T&rsas&g
Magyar 6a N^met ZsebazdUr^lan (1838) taUljuk: jelenkezik ; Ballagi
N^met-magyar r^sz^ben (1854) m&r ^Yel van melden alatt: jelent-
kezik] de megvan Ballagi Teljes Sz6t&r&ban is, nem ugyan a maga
hely^n, hanem jelerUget alatt : jelentkezikf utaUssal a jelengetf jelenke-
zik alakokra. Hogy t n^lktd jelenkezik alakj&ban is irt&k, nem fontos
koldnbe^g, yaldj&ban helyesir&si v^ts^gnek sem mondhat6, minthogy
a ^ az ejt^sben csakugyan sokszor nem hangzik, mint p^ld&iil ezek-
ben: 6rin(i)kez%k, bosszan(t)kodikf vagy m&s k^pzdkn^l: eresz(t)get,
iekin(t)get, kac9in(t)gatf rdn(t)gat, ron(t)gdl. Jelent^sbeli kiilonbs^g tehit
nines is a k^t alak kozt. A 8Zerke8Zt68£o.
Sutiemhu. Szabolcska Mih&ly haszn&lja e k^t 8z6t igy ossze'
kotve. l^n ezt helytelennek tartom, s csak azt v&rom, mikor keriil
sor a tehdtha, dlenhenha, s m&s eff^l^kre. Mert, ha ez j6, j6k ezek is.
jET. Nines igaza, mert ez a ,hac8ak nem' ^rtelm^ben r^gi ossze*
tett kdtdszd, oly r^gi, hogy hangy<oz&st is szenvedett: haneha
(Tisza yid. ^s Sz6k.)* Mir a 15. sz.-ban elkezdt^k egybelrni, s igy
irja Arany Jtoos is : ». . . alighogy tiz-hdsz alatt val6t sz&ml&l ;
hanemha betndjuk egy-egy embersz&mba, ami r&ad&s volt gy^lev^sz
cig4nyba«. — Bdvebben L MKszdk 1:168. A szERKEszidsi^o.
Mlven/n/l vdUlkit haszn&latos-e valahol nokre vonatkozdlag
is? (>f6rjQl venni, f^rjiil elfogadm«-f^le ^rtelemben) A »k&ka t5y^n
kolt a ruca« kezdetiL ismert n^pdal 3. szaka ugyanis igy sz6l:
Ha tudtad, hogy nem szerettel,
H&16dba mert keritettel?
Hagyt&l volna b^ket nekem,
Mda is elvett volna engem — valaha . . .
Az eg^sz dal szoyegebdl kitetszik, hogy az egy leg^ny panasz&t
tartalmazza, s a megcsalt szereto (f^rfi) tesz benne a hutlen le&nynak
szemreh&ny&st. LiszL6 E.
F. Ezt a haszn&latot az ^lobesz^dben mink se ismerjuk. K^ts^g-
kiyCQ a dal szdyege romlott meg e sorban. Egy^birint nem is n^pi
eredetfi; mind a dallamnak, mind a szbvegnek szerzdje Balkfinyi
Szabd Lajes Debrecennek ma is 616 der^k polg&ra.'" Sajnos, hogy e
dal, nem n^pi eredete ellen^re, mind m&ig kis^rt n&lunk a n^pkSl-
t^staai yiz8g&l6d&9ok ter^n, mint eredeti n^pdal; s5t a t6tokt6l
(Trencs^n m.) a csehekhez is itmenve, a cseh folkl6rist&kat is meg-
tr^f<a. A Limbay-f^le Magyar Dalt&r kiilonben igy kozli a k^r-
d^ses sort: »j9f(X5 is szeretett vdn engem.<ii Ez nem n6pi szbyeg, 6s
lehet, hogy igy volt az eredetiben. A n^p — nyilv&n a feh^m^p —
ezt alakithatta &t a fenti m6dra. Yikar B^la.
Ez alkalommal folemlitUnk m^g egy ilyen k^tes haszn&latot.
Lapjaink mostan&ban adtak hirt r<^a, hogy a montenegr6i fejedelem
♦ Gr. Vay S&ndor szerint a szabolcsi Ibr&nyi Peri (H^t 12:871). A azerk.
104 A SZERKE8ZT68^ KJ^BDl^SEI. S^mrELVHAOTOMiKTOK.
orosz hercegnovel akarja dsszeh&zasiiani a fi&t, a ekkor azt irtik,
bogy >Nikita kozelebbrol [helyesen: nem sok&ra] Szentp^tervirra
megy hdztuzn4z6be<^, Yajjon nem azt kell-e itt mondani : lednyn^iC^ f
HdztuznSzni CzF. szot&ra szerint a m&r megk^rt le^ny sz&lei
mennek, »mid6n a vdleg^nynek vagyoni &llapota, de erkdlcse feldl is
tudoiii4st szerezni ugyekeznek«. Azonban Ballagi szerint ^^hdztuz nizni
megy a b&zasaland6 v. sziildje a menyasazonyi b&zboz, v. pedig a
menyasszony sziildje a vdleg^ny csaUdj&hoz ...« A Pallas licxikona
is mind a k^t baszn&latot megemliti, de megjegyzi, hogy »kld5n5Beb-
ben a menyasszonynak ^s hozz&tartoz6inak a ydleg^nyes b&zn&l tett
Utegat&s&t mondj&k h^t{izn6z^8nek«. A szERKESzrdsfo.
A szerkeszt6s£g k£rd£sei.
1 . Hoi ^8 mind 6rtelemmel mondja a n^p a kSvetkezd szavakat :
drla, h6ka, bukoj, cabdr, cabolf cigle, cikk, cirdk, csama, cHd, esumi
(dntozni?), 4delkedikt finyt, fogldr, gorond, gyxmhoTy gySmeg, homdjy
hdldntik, hurnydz, hiUld) husajd, igla, Udny v. ildnka, jerek (j5y5k,)
kallangos hotj kandalldf karszUgydUf kohantanij komdtyUf kuszttmyj
leffentiy mdnos, medveszeder, nydmyHf nydmyas, nyirettyU, armdnyj
amy, pdlydzik, pandalld, pikkely, pongyola, porond, rtmha, nmyhiy
siiv, sUvolv^yy szakdllszdrUd, szemlil, szivola, szrecsa, tana, tanajf
tarjagoSf tukorga, iide, Udit, Udiil?
2. A haldntik sz6t hoi ismerik ^s hogy ejtik ki? Ahol nem
ismerik, mit mondanak helyette?
3. Mondj&k-e: he4r valakit e. h. ut6l^r? betart vtdami hat
hithe? nekinyHlnak a lovak?
4. Mondja- e a n^p: drver6s, drverez, vigrehajt, vSgrekajtds,
hankjegyj osszeg?
5. Mondja-e a n^p az ama v. amaz n^vmilst ffin^y elott? pL
ama fdky amaz Okrok?
6. itl'Q m6g ez a sz6Usm6d: drkon W v. drkan kiviU hegy*
mester? mi az ^rtelme ^s mi az ^rtelme?
Minden egyes r&laszt kiil5n nyolcadirre tess^k imi!
NfiPNYELVHAGYOMANYOK.
A danai molnirs^.
(Baja.)
TavasBzal a malmot: hekotik a Dun&ra; osszel pedig: kikotik
a telelobe. A kikot^s nevezetes nap, mert sok dolgot ad ; ekkor pusz-
till ugyanis legjobban az ed6ny, A bekotott malom Tagy macskdn
▼agy kardn 411 ; az eldbbit eldobjdkf az ut6bbit pedig, miut&n ^vek-
kel eldbb mdr le volt verve a fen^kre, keresik ▼. tacsoljdk: azaz
HtPHTSLYHAOTOlCiHTOK. 105
k6t ladik egymistdl 25 — 30 m^ter t&yols^a a fen^ken ht&zoti
k5i611el ereazkedik lefel6, mlg a k5t^l a kar6 dUdba beakad. Meg*
lelyto a kardt, a malmot beszdllitjdk s ott marad az els6 j^gig vagy
9zciy4-ig (azoty^, szaj, zajl^).
Amint a j^g megjelenik, a malmot azonnal kikStik s a teleldbe
▼inik. A kar5 lennmarad, de a macskdt szakftjdk, 10 — 12 ember
(a cukk) Yezet6j6Tel (a kapards) ladikkal megy a Unc ut&n s jel-
aidra: ha megfogtad — Mzd i! felvonja a Uncot; a kapards kez6-
ben a kecske-ldbbdl minden: :^h€Uia . . . hUzd ^/«-ra a felbukkand
Uncazemet felsegfii az orrt6k4re a kec8ke'ldb'n9^L nevezett hegyea
TaardddaL Azzal a malmot parthoz eresztik, ^s most rd fog a cukk,
hogy bevontassa a telel6be. Eldl egymaga vezeti a kotelet a kaparis
8 at&na kettes^Tel kdvetik a hajdHk,
A yontat6-k5t6l v. dreg szdl, cadgatyH-rtk }&r; ez egy csiga 6s
kisebb kdt^l, mellyel az areget vagy k5zelebb vonj&k vagy t&volabb
eresstik a malomt6l s ezzel a mut^ttel vagy slk vizen vagy a part
mellett j&r a malom. Ilyenkor fontos a rajzolds, t. i. a csdgaiyH
iLdtelet az orrhdkanyon lassan csiisztatva engedik.
Mikor m^g a Dan&n van bekotve a malom, n^ha sebes vizkar
azokott a macska szdntani is. A macska kapdja v. keze nem j6l akadt
be a fSldbe s lassan csiiszik a fold5n; ekkor a malom leszdll. Ha
pedig a macska nem cstLszik, hanem ugrik, akkor a malom kiszakadt
8 ha nem tudj&k megfogni, h&t kiveri a tbbbit is. A kiszakadt mal-
mot fdbugardZ'zik a hely^re; azaz a parti f&kt6l kotelet adnak be
a malomba, melyben tekerffvel felvontatj&k. Ha seriilt a haj6ja, akkor
kitekerik a partra, felconkolik (hengeralakii vastag dorongokra)
8 megsuperoljdk (super : haj6&cs). Ha haj6 utbtte ki a malmot, akkor
tolajdonosa k&rt^rlt^st k^r 6a ez a ddnguha, mely rendesen k^tszerese
az okozott k&r ^rt^k^nek, mivel a moln&r az ajra-kotist is meg-
fizettetL
De menjiink be a malomba I A malomnak r^szei : Hdzhajd, neve
az alak j&t6l ; itt h&z = maga a malom. drbdkany. Szamdrgerenda :
a bAzhajd fenek^n az eg^sz malom hossz&ban egy sz^les gerenda
fat, erdsen lekdtve a bdkonyokhoz ; a neve : szamdr onnan van, mei*t
ez tartja a legtobb terhet, rajta nyugszik ugyanis 4 l&bon a malom
paU<fja. Vd'gy-hajdf a malom m&sik fdhaj6ja, mely j6val kisebb a b&z-
haj6n&l 6s tires, csak a vizi ker6k fekszik rajta egyik v6g6yel.
A neve ni&D. tudakozddva, felvezetett a moln&r a h&zhaj6 tete^
j6re s lemutatott a v^gy-he^ ez6rt vd'gy-h&jd.
A hdZ' 6s vd'gy-h&jdi 3 gerenda kdti ossze: k6t drgerenda 6a
egj fargerenda. Az elsd kettd (a vizi ker6k eldtt) be van deszkdzva
8 ez a vizjdrdj melyen &t lebet j&mi a viz foldtt egy m6ter magas-
sAgban a >vdgy<-haj<5ra. A vlzj&rd alatt a ker6k eldtt van a vizfogd
▼. pofa-deszkaf mely gyengiti a sebes viz erej^t.
K6ss4g, A vizi kereket mindenf^le felszerel6s6vel 6rtik rajta
akkor, ha forgisra kiszen van (semmi se hi&nyzik beldle). Legfonto-
sabb r^sze a %agy teng6, mely a v6geibe illesztett hevart csapokkal
lorog az dszok'on (nagy fatdnk). Keresztdg, a deszkik tartdja, keresz-
MAOYAB HTSLV^^B. ZZXI. 8
106 K^HTELTHAOYOlCiirTOK.
tfilmegy a tengelyen a innen a neve. KeriUs : azok a o*87 ^^
kdr5k, melyek a kereszt&gak v^g^re vannak erdsitve a ker6k Hengar-
alakj&nak szab&lyosabb^ ^s erdsebb^ t^tel^re. l^s, bogy ki legJ^A ^l-
jesen feszitve, tartja m^g a tengelyrdl j5yd sprdje is, Idsebb ker^ti^*
dzerfl fa, mellyel a kerlt^s £51 van sprdjcolva. Bivaly-deszka : kis
vizzel tdbb deszk&t raknak be a k^ss^gbe s e fblSsleges szdUikat
neyezik bivaUdeszkd-n&kf mert roppant erdsen fogjdk a vizet. -^
A kfilsd nagy ker^k tranzmisszidkkal van egybekStve a malom- 6rlo
r^sz^vel a hengerrel v. benger n^lkuli, azaz paraszt malemban a M"
k^vd. A felontdtt biiz&t eldsz5r aufcug viszi a kof^d masindba ; innen
esik a biiza a tardr (dara) masin&ba, melyben az apr5 ssomtL csirke
is megtisztiil ; akkor keriil a koptatdba (stauber). amely lekopozza
a port6l ^8 szem^ttdl.
Ekkor a pdter noster (itt mindig atostir) bordja a garad-n^
amelyb51 a bengerbe omlik.
Sr6d az egyszer megvdgott biiza, melyet a srddcilinder (alak-
j&i6l vette nev^t) rost&l meg. Fehir cUinder : neve r^szint a benne
szit&ul alkalmazott selyemtdl van, r^szint ennan, mert ami rajta
keresztiil esik az feh& liszt.
H4bl% a bengerek &tv<6ja, bogy ne ^r jenek 5ssze ; a malom
meg&lllt^akor ezt mindig &temelik, nebogy meggyitljon a ^taridny^,
Oreg aji6 a malom partfel^ n^zd r^sz^n, itt szedik fel a ladik«
b6l az 6ll6t (bdza.)
Farajtd : h&ivl »a far&n« (s a malom far&n).
V^gyajtdf a b&zbaj6b6l a vizjdrdra nyllik.
K6hli: kiemelked^s a tetdn, bol a fecsk^k f^szket raknak
(y&rosban a galambduc).
A dunai malmok m&sik f ajt&ja a paraszt malam t. kUves malom,
Farasztra 5rol, azaz csak megdar&lja a bdz&t s a parasztasssony
ottbon maga szitdlja. Ma mdr kiszorltja a lassti ^s c^lszerfitlen kdvet
a gyors 4s finoman Y&g6 henger (bengeres malom).
Suta malom: ba a k^ss^g, a kiUsG yiziker^k a part fellA van.
A klives malmok rendszerint kardn ^llanak; alol kihegyesett
fenydsz&l; foliil az dlld'^^sX a Unc beakaszt&sAra. A kar6yer6fl esit-
kdzei : taXPf ezen van k^t sz&l fenyd feUllitva ^/a m^terra egym&st^l,
ez a szdnko, koz^jok ^llltj^k a leverendd kar5t. A sz6nk6 tetejte van
a jdrgdny, csigak^szlet, mely a kar6iit6 neb^z vasat a hikdt emelL
Bekdt^sn^l a kar6t tacsol']^]^^ a Dona fenek^n k^t cs<5nakr61 Uncot
btiznak s ezt beakasztani igyekszenek a kar6 &ll&ba. — A paraszt
malom kfilso szerkezete teljesen megegyezik a bengeres malom^yal,
csak a bels5 szerszdm elnevez^se m&s 6b ^rdekesebb is, mint amaz^,
mivel az e fajta malom r^gibb, az eszkdzok benne kezdetlegesek.
Szokriny (cilinder), benne forog a selyemszita; pMe ▼. jH^fiOdta
szersz&m a dar&nak ; van ilyen elnevez^s is : pitlik malom «> ssitis
malom; szita^vella, ^gas a szita iit^s^re; vdjH (y&lytl) ▼. kftndli,
kisebb liszttartd, melyet egy ember is elbir; v^a a btizabord6.
Legfontosabb r^sze, amelytdl nev^t is kapta: a kH, k6* A kfi
NtPHTBLYHAQTOMiirTOK. 107
yagy francia (Tastagabb) v. t6tku. Egy m^ter &tm^r5j& lap^s k6t
kfikar^k, az alsd ill, a felsS pedig forog, gyeng^n ^rve az al86t.
Kireg, a kdvek deszkatakardja ; f5l5tte van a sardglya, egy
n^gjBSdgfi O faalkotmAny, s ez tartja a garaUoi; kii-pad a kdrek
alapja, f&b6l van (kdnek padja s nem kdbdl yal6).
A kSvet hetank^nt vagy pedig, ha m6s nemii gabon&t akar-
nak drSlni, mindeB alkalommal vdgni kell, azaz a d5rzsdl6s folytto
8fiii4ra kopott kSvet megint darabossi kell tenni. Eszkdzei ennek :
a Tdrda kr^tival bekent l^ia, melyet v^gig htiznak a k5v5n s ahol
fog a kr^ta, ott vAgni kell: c^d^^^y-nyal v. tor^-Yel.
A kd felemel^B^n^l szerepel: kecske-W), P/2 m^ter hosszti vas-
n&dy melynek v^ge olyan, mint a kecske Uba; disznd, lapos fatusk6,
» kd aUt&maszt&s&ra ; pap, (3 darab) fa^k; g6rg6 v. henterg6, r5vid
fahenger a kd eltol&sira.
A malom meg&Ultis&n&l a k^t kovet lassan egym&Bra eresztik :
a kdvet megfogj&k.
Pifncike: (Erd^lyben: pity, MTsz.) k^t v^g^n kihegyezett
ladarab, mely a garat lej&rtakor a spdrgd-YO,] (zsin6r) hozz&k5t5tt
csengetytlt megr&ntja.
A kiives malom gazd&ja, f51eg a szeg^nyebbje, egyiittal supet'
OiAJd^a) is; maga gondozza a malm&t, ha valahol l^ket kap, vagy
enged a var. Ez a var nem m&s, mint a deszkakozSk kitdlt^se sz&raz
inoh&yal ^8 iszkdbd-YBl (varrdszeg).
A mester maga dolgozza meg a f&t s nagyon vigy&z, hogy ne
legyen megr^kanyoddtt (a ny&ron dontott fa a hds^g folyt&n meg-
r6k5nyddik). Az ilyen fa hamar korhad (ha sz&raz, elz&rt helyen
romlik el, ellenben rothadf ha folyton vfzzel ^rintkezik). A soknedvii
la leggyakrabban vetemedik meg.
Lisztaevek: NuUa 6a dufla a legfinomabb ; egyes liszt: luxus
liszt; ketUis liszt: kifliliszt; hdrmas liszt: muntliszt (Mundmehl), ez
a »gy^mi* vald; nigyes liszt: auszcug (feh^rebb keny^rliszt) ; otos :
keny^rliszt; hatos: bamds (keny^mek); hetes : voros liszt (a szin^-
r6L); nyolcas : dunckorpa (donst); kilences: apr6 korpa (finomabb);
Hzes: dreg korpa (darv&bb). Ezek tiszta bt&z&b<5l k^sz^nek. — Rozs-
b6l k^tf^le liszt : rozsauszcug v. rozs eleje, keny^mek vald ; rozsliszt,
banUkbb, ebbdl k^sztQ a katona prdfunt, — Kitszeres liszt : btiz&b6l
^8 rozsbdl vegyesen. Paraszt liszt : korp&val elegyes, szit&latlan liszt,
mely a kUves matom term^ke. MaXter : 25 m&zsa biizamennyis^g.
Ktllsd szersz&m: Kotelek: alattsdg ; v^kony vontatd; dreg
szcH: yastag yontatd; csdgatyH: korminyzdkdt^l osig&yal; patamdr-
koMek a teker^shez ; halogkdtil sz^lai balrdl yannak fonyva ; jdkkdtd
(jobb kdt^l), amannak ellent^te. — L&ncok: pdientds, apr6 szemtL
fotdtt ac^lbdl ; kavdcsoltf dreg szemtl ; vakszem k6t Unc dsszekdt^s^re
•gy nagyobb csattos szem, melynek olyan a szerkezete, mint a gaid-
aMBony dy^n I6g6 kulcstartdnak.
Finak: 1 Uteres ed^ny, mellyel a yfz erej^t m^rik.
Evedzd : gt&zs (elsd, el^ l^yd) ^s korm&ny; ez ut6bbit timon*
nak is neyezik.
108 sips y BLVBAOYoic jUnroff .
SzapolyiYizmerd kan&l.
Ed^nyek: k%8 ladik, nagy ladik ^s csikli, az utdbbiban
csak k^t ember Ur el; 6rfa a nagy ladikban feUllftott 8 — 10 m.
magas fa az alaUsdg tart&s&ra ^s a kurtuldZ'ksrdk a parton 16v6aka*
d&lyok konnyebb kikerfll^s^re.
Fentd: a yizbe aUmernlt eliUt t&rgyak megkeres^s^re 8solg&l6
kis Tas jCaz&gy sok foggal (kapdja csak a macsk&nak yan).
Malomnevek: Jdnoska (Nep. szt J&nosr61) ; Rdkus (szent
B6ka8) ; LUiom szanktum; Danddr, a pirosra f estett ; Viola ; P^knudom ;
Klepa, Utott malom, melyet a g6z5s valaha megnyomott; Hdromka
(G-dspdr) Menyh^rt, Boldizs&r).
A legnagyobb Qiinep m&jas 16-&n van. Ekkor a »yizenj&r6k
patroDTiB&tc, Nep. szt. J&nos szobr&t feldiszitett csdnakra teszik ^s
este f^nyes kivil^t^s 6b bandaszd mellett v^gig viszik a yizen,
majd k5sz5ntdket mondva^ visszaviszik a k&poln&ba. Ez a Szt. Jdnas
eresztis,
Helynevek: Folsd r^ (r^v) ; Sziget ; v^n Dana ; S&ros ;
Fartos; Szakad&s; Makkos; Lapos; P5rb5ly; PandtLr; Major;
Koplald ; Yajas ; Elis-huja ; Sz^narakodd ; Rez^t ; Kesertb.
L&BBunk most egyet-m&st a mobi&rs4gnak t&rsas 6let6boL
A c^*: atyamester ; vigydz6 (el6ad6); jegyz6; pinzes •= p6nz-
t&ros; oreg d4kdn a leg^nyek legy^nebbjeinek megbizottja s a me»>
terekn^l szdvivdje; dikdn a mulats^gok rendezdje; pandurok, kik
'6t napj&n a k5rmenetben a c^h z&szlaj&t viszik s az ^irdemest. c6b
mester^t kis^rik.
187d-ban megsziint az T^^demes molndrdh^, az6ta ipart&rsu-
lat. A c^h-mester most: elniik. Van azut&n alelnok, bizotts&gi tagok
^8 fizetett ^lUsok: hoios v. jegyz6 (fizet^se: 12 frt); szolgdld mester
(fizet^se: 25 frt), k5teless^ge a tagok osszehiv&sa stb. ; szerazdmoB
(fizet^se: 10 frt), a c^h szersz&maira iigyel fel.
Egy r^gebbi jegyzdkbnyvben azt olvassuk: ^Temet^sre, mely
p^nzes [5 frt jdrt a kirendelt egy^neknek a lor-ra] vagy nem p^nzes,
mindenkor btisz egy^n rendeltess^k dupl^r-okkdX (k^zi l^mp^sokkal).
A lakozds, T^len a ceh egyetlen mulatsigot rendez, ^lakozdsA
tart<^f melyre a kotinyesek hivogatnak. A k5t^nyt a leg^ny ni&tk4ja
k^sziti, gazdagon diszitve vir&ggal, ezusttel. A kdt^nyesek viszik be
a terembe, szdldha^ a siltet^ a c^h 6s a moln&rmesters^g jelk^p^t.
Kozmond&sok, szdl&sok: Molndr, visz a viz : a gondatlan
emberre mondj&k, kinek edinye mindig romlik.
Almos, mint a mdndr: ^lomszusz^k.
Mi az : ha vize van — bort iszik ; ba nines vize — vizei
iszik? — Moln&mak, ba van vize 6s sokat 6Uet, borra is jut.
>Moln&r se veszen k6t v&mot I« Ny. Sz. Megc&folja e r^gi
mond&st egy ma 616: ^Tolvaj mdndrh A *tolvaJ€ sz6 n&lunk <a-
Itoos jelzdje a moln6mak, badd igazolja a k5vetkezd p6lda: Leg6ny:
* A c6hre von. dolgokat b^vebben, rajzokkal, 1. Ethnogfraphia 190L
mell6klet 126.
irtPNTELTHAOTOMiirrOK. 109
Eavetted a y&met ? Inas : Ki ! L. : L&tta a paraszt ? (mert a paraszt,
ha drdlni visa, mindig benn van a malomban, nehogy meglopj^k).
Inas: Nem! L. No hit vedd ki m^g egyszer, hadd Ussa 6 is!
»Malombaii hegedfilni, sikethez gydnni menni — bolondsilglc
Bozsnyain&L NySz. Ennek is van ma egy megfelel5je. Ha valaki
a malomban a leg^nybez besz^l s az nem 6rti meg a zajtdl, igy
T&laszol: »Annyit 6r, mint stlketnek a ]6 reggeltic
Arolja a vizet (eladja a Dun&n a malom-belyet).
Ereszd le a maosk&t ! (All j meg !)
B&keriil a pisze a borogra ! (tal&lkozunk m^g n6gy szem k5zt.)
Nemsok&ra te is a Weidinger padl&s&ra kerUlsz! (beteges
emberre mondja a moln6r; W. belybeli bdrkereskedd.)
Eiz is be van n&dalva! (a poty&n benigott emberre mondja
a moln&r: mikor bort sz&llitanak, a kocsisok kiss^ f^lre verik
az abroncsot s sztik lynkat fdmak a borddn s n&ddal lopj&k meg
a tnlajdonost.)
B6ridr6: a szolg6l5mester csiifneve, ki egytittal az inasok regu»
Uzdja. (HajdtL-N&nils : bdrtdrd = bajdU.)
M6ndr pogdcsa: Utleg (T&jsz. is kozli),
mdndr-szin: k^kes szUrke; ilyen a bajai moln6r iinnepldje,
melyet m^g temet^sen se y&H fel feket^vel;
nuUom-par, liszthullad^k ; sok a malampor : banyag a leg^ny;
kis leginy, a felszabadult inas, ha m^g az dreg leginy mellett
kell dolgoznia;
piUe, a keny^r megszeg^sekor levAgott r4sz; gyUrke, keny^r-
r^sz ; szalonnds, a keny^r zseng^s, nem j6l siilt r^sze ;
fenikhorogy ha a malom utdn horg&sz a moln6r; ha partrdl,
akkor van: p6nddU)i6\6\9ky szakja, p^cdldja, csuhija ^s tapogatija,
A borogra rendesen kukacot, sajtot, grisz-haluskatj de legszivesebben
dunavirdg^ot sztbr [k^r^sz, Tiszavir&g, Palingenia longicauda]. Ez
ut6bbi pilUhez basonl5 rovar, mely joniusban ezr^vel lepi el a Dun&t ;
•kkor dsszefognak egy ladikra val<5t s mfg csak tart, folyton eresztik
a borgot. A bal nagyon szereti a friss csemeg^t.
Vizi mdndr: bosszd I4bd, p5khoz basonl6 dllatka, mely meg-
jelen^sekor, amint tdmegesen a yizen szalad, esdt jelent [Hydrometra].
dttddol a vizen; mikor viz ellen^ben akar 6tmenni a tills5
partra, a parton a vontatdk erdsen r&fognak s akkor hirtelen
eleresztve a vontat6 k5telet, a lendQlet maga ^tviszi a ladikot ;
ereszkedik, mikor vizment^ben megy 6t.
Tuladuna, Tuladundra, Ttdadumn (v. o. Nyr. 20. s 21. k.).
Ndtdk :
Hej m6n&rok, m6n&rok, K^t malomra tartok sz&mot,
SzomortL az orc&tok, De csak egybdi veszek vAmot,
Nines dlletni yal6tok I Ha elkopik a ktive, megv&gatom,
F^lre osapom cs&rd&s kis kalapom!
110 lltPKYELYHAeTOlliirTOK.
A Dnna, a Dana savarodik, V&ros y^g^n a vasyello,
A m6n4r, a m6niLr Amosodik,: M^gis begyfttt a kolSrm,
TSe BBunnyadoss, sziyem m6n&r! SSm uralo^, sem papokra,
A garad, a garad tLresen jdr! Osak as aseg^ny nuSn&rokra;
Sj) ^j) igyunk r&ja! stb.
All a malom, 411 a k^ss^g-dSszka (v. a Yitorl&ja)
Mondd meg rdzs&m, mi lesz Tacsor&ra;
£[alpaprik&8, (de) mi gondja Tan rija?
Est^re y^om a bab&m vacsor&ra!
Eladom ap&dat, N&dat, n&dat, n^dat,
YesBok rajta n6dat, Kilenc k^ve n&dat,
Amivel el^getjiLk, Amivel f5ltlizeljttk
Azt a T^n anyidat. A rossz mostohAdatl
Forog a pitle, aiig a malom,
Gyere a karomba, ki8 angyalom!
KotXcs Antal.
PllrbeszMek.
Be&Uit a tiszaszdlldsi ember az ligyv^dhez. >SzerencBifl jd reg-
gelt kiv&nok. Bajt hoztam, tekintetes uram.« S panaszelvAn tlgyes-
bajos dolg&ty a tobbi kbzt ezeket mondja:
>Amint aptok halamdsa atin megkaptuk a szdzadUk levelet,
elmentem a kiizs^gh&z&ba. Jegyzd T^r ! felkirem sBipen, nem frtem ki
egfszen ezt a levelet. Mely vagyon ut&n kiv&DJ&k est a sz&sadl^kot?
^- Az ^/s telek ut&n, mondja a jegyzo. — Mdr megk5yetem a jegyzo
urat, van arra irva m^g m^s is. — Van km (szdl a jegyzd), mert
ime — mntatja a tiibbieknek gyiitt levelet — ez a kettd egyet
t^szen. — Nem lehet a', jegyz6 tir, az iskol&ban is tigy tantitnk,
bogy k^t egy t^szen kettdt, de kett5 nem t^szen egyet. — Azt
Utom 6n — feleli a jegyzd — okosabb vagy te, mint ^n, mirt
gy&tt^l ide, takarodj&l ki I — ^s csengetett. — Kisbird ! — ki<ja —
dobd ki ezt a embert! — Erre megvoltam huszhodve, hetfenyiben
feleltem: vak volnik, vtldgossdgot keresek, ide gyiittemf hogy vild-
gossdgot keressek ; ha nem voln^k butu szam&r, ligy irtenfk hozzA,
mint a paraszti dologboz, nem gyiittem volna. De, mert vUdgossdgot
keresek f engem kidob&ssal fenyeget, ez nekem szivdolog stb. Most mar
igy fetreng a dolog, nem tudunk rd ipiteni se kicsitf se nagyot c *
Azt&n biztatja az iigyv^det, bogy csak erosen f ogja ; mert az
ellenf^l ^gazdag ember s ugy nevet ki minket, mint kondds a malacott.
(Eger.) SzoKOLAT Lajos.
* lEtarti, bogy nem tudja eldbbre vinni.
WtBWVELYnkQYQUAHYOK. 11!
. -^ HngjAn ak&rtok leazAsyi a szeklrrS : eccerre vagy egyenkint ?
k^rdi a kocsis k szekfrben uld retye-puty&t.
— SccerrSl k&j41t4n&k ndnd.
— No k&t legyen : Sz6l a bibasz kocsis. Neki hajt a s4ncnak ;
8 repfil csitajolvd az lityafis^.
— Am lev4 [?] k^y&ns>ok. llgy-e mijen eccerre?
Fene rkgjk ki a ke szamar&t, bogy ki rkgtk az d^oc^Ard- f&kad&st.
(N6gr&d m. Tolm&cs.) Zolnai Lajos.
— Mit falatoz kS b&ty&muram ?
— Ekkia kdb&szv^git.
— H&t az apraj&nak mit id ke?
— Mdn mit ann^k b&t nekik? Ekkis kenyirments^et ; ban
knromp^rt, han tdkdt.
— H4t a Jdska megyan-6 az Esztivel?
— Dehovyan, debovyan; kij&rtuk m4n a kapit&nt is, debogy
oktatn& meg rondre. De aszongya: nam tebet u semmit az Qgybe.
M(mdok neki: ba nem tud tdry^nt kapit&n nram, maj tok 6n ojjat
a nyomorti vdmnek, bogy a sz^ se M a testit rUkije a daganattA.
— Haggya kS b&ty&m, maj dsszef4rk6znek a fiatcUgya enmaga-
magdm, (Orosb^a, Y&siirbelyi puszta.) BiRCzi FOlOp.
SziSIdsok.
— Azt kapsz, amit a marcali festd. (Feb^rv&r).
— Azt kapsz, amit Bugyi a tapaszt&s^r. (£4c-Alm&8.)
— y^rr^ v< benne, mint a csizmadi&ban a bon't6 f^su.
(Budapest.)
— Diyat, mint Qydrbe* a f^lszem.
— Elyeti mag&t, mint a kutya a goncon. (B&c-Alm&s.)
— Szalad, mi^t a csob&nci kutya. (Somogyv&r.)
— Kigyiittek a Miska b&csi levai : kibiijt a szog a zs&kbdl.
(BiU;-Alm&s.)
— Minden daru keresse meg a varj&t (a p&rj&t). (B.-A.)
Jen6 SjLndor.
Elyinn^m az .Uveget a kamr&ba, de f^lek, bogy biinbe esik (dssze-
torik. y. 5. k&rba v^sz. Miskolc).
Szurkiba van, az aki szurkol, t. L f6l, remeg. y. 5. szfikol.
(N6grAd.)
Iszonytalan idd) mondta a miskolci szdlop&sztor, middn sok eso
esett, — valoszin^ paraszt tud&kosiggaL
N&llunk a patakparton futozd mad&r bi&ba sz6l, bogy Tdcs t
TdeB ! (Lile, Cbaradrius pluvialis, Regenpfeifer, vagy tdcsmadAr, Himan-
topus.) Itt meg a kis mad6r a bokorban egyre j5vendeli az esdt, bogy
Fiiy I Fitty I (yalamely poszAta ?) kSromi (Zempl6n) asszony t6l bal-
lottam Miskolcon.) Baloqhy DezsC.
112 KtPKTBLYHAaTOlCiHTOK.
Minden kossos malacnak akad d5rg516d26 f&ja. (A y^n liny
f6r]hezmen6teUr61 mondj&k.)
Fonis&yal eszi kenyere^t. (Gh&nyosan mondjik a soriny iUat-
r6l, ligy, hogy gazdija is hallja.)
Rajtam van a haldruha. (El vagyok sz&nya.)
Kicsiny az 61, nagy a disznd. (Akkor mondjik, ha valaki kis
Ubbelit Yis&rolt.)
Se tailed, se hozzid. KSt k5zbe yagyadnk. (K^ts^ges helyzet)
H6tra tek^nget, mint a rossz birka. (A lnsta dolgoerdl mondjik.)
Szorittya a csizsma a libit. (Bajban van.)
Lesz m6g ided sze^pen jimyL (Majd az orrihoB ddrzsdldm.)
Biztatja, mint a kocsis a lovit.
Kintorok — bo torok.
Megfozt^k a kitol<5 kisit. (Felmondtak a cseUdnek.)
Ha te nem ya6ni* meg a pen^sz, ki enne6 mSg a kSnySret?
(Ezzel a mondissal az erej^vel vagy dolgossigival diosekvd hityinyt
8z6gyenltik meg.)
Nydjje me^g ek kicsint ! (A hitviny fenyegetddz6t ingerlik ezsel
a mondissal.)
Nekiddlt, mint Csihos a kddnek. (Meggondolailantil fogott
▼alamibe)
Elvitte a levelet. (Elillant.)
Olyan, mint a Pilitns macskija. (A korhelyked^sben megsipadt
emberrdl mondjik.)
Mosolyog, mint a t6t rdzsa.
Megadta magit, mint alyi (arl6i) lyiny a bikinak«
Odavigott, mint misik-apd a keselynek.
Ugy ^1, mint a szamir a szemeten*
Ollyan, mint a ja6fSle sifriny. (Deriga.)
Biborsol. (Bipirit, megsz^gyenlt vkit.)
E16re van, mint Kocsor az imiccsigyaL
Maga szopta az annyit. (Megtermett, der^k.)
(Mitraalja ^s Felso-Borsod,) BoBsom Liazu^
Hasonlatok.
Sz^p Ydij mind a Tiind^r Bona szobalinyo,
Neh^z, mind a sir.
Hazudik, mind a kinya.
Kironkodik, mind a bicskis.
Be Y6t nigya, mind a zoreg igyti.
Izzad, mind a zsid<5 a ladikba.
£bin vele, mind Hanzi a meggyel.
Yirto, mind a hegypisztor a katyit:nem szfTes jdindolattal
Sp6rol, mim mik6 a haj6sok a kis hajih6 6rnek.
Igaza van, mind a r^szeg asszonnak, mik6 az irokba esStt
(Baja.)
HiPNYELYHiLaTOXiVTOK. 113
Megr&zta, mind Krisztas a varg&t.
yil4gnok ment, mind a miskei malac.
Az csak annyit 6r, min' d5gl5tt I6n a patk6.
Lapit, mind a tetfi a var alatt.
Az csak, ujan besz^d, mim mik5 nines k^ny^r, eszt' aszongyuk,
hogy kar^t mess. Yd. Az csak ajan besz^d, mind amit a furu kih6nj.
(Szegz&rd.) Miskolczt OusztAy.
Oanyos ^s tr6t&H szdlisok.
iBnggya ki a zikszot (ikszet v. Uncoljon)!^ ^Neveccs^gbe se
^tunnink. Osztdn nem is mulat6 ez^ hanem hallgat5.<
Csizmadia-kivAns^g : B&r lenne akkora s&r, bogy a paraszt-
embernek a kasztora s&rosodn^k el a zsebgy^be!
06 mekkor&n kotdl (pdrbl, l&rm6z, mint a tytik).
Hideg loUe ee eszta pdtydg5 Usk&tl
Tizenkett6t lebiit (utdtt) a z6ra.
Korit (koT&z) eza z6ra.
Fdket m& a t<5tok naptya (a hold).
Nojiszen ellUcsktit (elment bicegye) onnajta B&nto; nem lehe-
tett oszt^n levennyi a faluba. Mikor megindul, ligy megy. minda gdzds.
,Ennyi k^r^sre mk eggy hord6t koUdtt Y6na kapnyi aj&nd^kba.^
>Te mester leszd, de tal&n masm& elk^sted!«
,Az majd j6 lesz neked, Yitti (Yiktdria).' »Iszen j6 is lenne
&my csak ann&^k oda.«
Csak b&t szeret bostorognyi v. bostorkonnyi (ingerkedni).
H&t tetszik a pof a pofnak (tetszenek egym&snak)?
Hetet-bavat, bat kerekfL malmot ig^rtem (mindent ig^rt).
Hogy miLzs&lUk (m^rik) a j6 bort?
,H& megy ^des nyanya (anya)?' »Pok6ba, belet keresek naked. «
Nagyobb a nesze (UrmiLja), mint maga.
yMikor lesz a m&sik v&sdr megtartva?' »Nem lesz megtartya,
mert ee miilik.€
Keserves ott kenyeret siitnyi nyers f6y4e, abun liszt nines.
Felk5szdnt6: Istr&ng (e. b. Isten) tarcsa!
Ni, bogyan megy ebatta! Taszig6lla a kadarka.
T&voz6nak: Yigyen ordog, tartson pok6 (pokol)!
A m4s l&b&bii kibt&szta a szik&t, a mag&j^ba meg beleverte.
B^m^ttd lassi (lassii) l&ny, csak a nyeeve bosszi; mindent
Tisazamond.
Csorree-p5rree, d^rree-durr&, tesz mindent.
Szeg^ny ember disznaj&nak meg a gazdag ember bal^toak
nagj bire van.
Aki a m&B tyiikj&t megeszi, a mag^^t k5tTe tarosa.
Kasztora, bicska, nyesztre k^s.
Nyeszlett maoska (beteg, csenev^sz).
1 14 KltomrKLVHAOTOMillTOK.
^gy ^^y 131^ T^^^ koszdnt^ a zsidbnak! (A pdmljirtra, Idre
f&ddlt az olaj.)
A templom melletti nagy t^ren levS gSrbe kocsiiiton a Bitort
6pitd iparosnak mondja a falusi el51j&r6, hogy az utc&t ne iipitse el
Bitorival, mire amaz nagy m^rgesen visszaazdl: >Ro8seb ez, nem
ntcat Ez csak kanyar6k.«
Magyar6di bugrisok, Lackd-backd
De feh^r a fogatok; Yan-e borod elad6?
Tal&n meszet ettetek, Van bfzon hat ak5,
Atttil veszekeggyetek ! De te abbti nem isz6.
Cserfak^reg, rostak^reg, Cifra besz^d, hegedeazd,
Mingy&r haza^rek. (Cser Csak fiilnek j6,
nevflre.) Sz&jnak nem 8z6(l)*
(Zala m.) VolAk Lajos.
Tifjszdk.
djos fiilU I6:k6nya flilU (Gslk).
palazsnak : csaltoj&s. (H&romsz.) palazs (Aranyos-sz^ken).
kotyor (kotmdny) : sArral telt ker^kv&g&s. (Aranjes-sz^k). Err6l
az a babona, hogy ki a j6 sz^les ker^kv&g&Bban j&r, valakije meghaL
gode : kooa (Csik), g5nne (Aranyos-sz^k).
udiilO'i a sz&nt6fold forduldja, mert amig fordul a marha, addig
egy kis96 felfidiU (Csik).
, fdrgold'iisi&ldj pajta ajtaj&n levo fahorog, faretesz.
szovaty vagy szuvaty : v6lyog, lehull6 vakolat (Udv.).
notin : egy ^ves nost^ny b&r&ny, mely m^g nem ellett (Aranyos-sz.)-
torekedik. E 8z6t a hdromsz^ki kozn^p kirekesztSleg sajAiaigos
t^jdivattal ^rtelmezi ; ott azt jelenti : toprenkedik, ktiszkddik, gy5t-
rddik, lelki szorong&sban van, lelkiismereti furdal&sokat szenyed.
iomdrzsok : rovid, torpe, tomott termet^.
csipkekeriiis : toviskerit^s. A h4romsz6ki n^pn^l a tovis helyett
ink&bb a csipke az6 divik. Csipke ment a Ubamba. A csipk^je szdrds.
A csipke megsziirta a kezemet.
Uz, Sz^kelyekn^l a falur^szeket Uz-nek nevezni (iized helyett)
rendes szok&s, pi.: feltiZf aXtiZj felszegtiz, cUszegtiz, koziptiz.
titok. Sz^kely kozmond&sok: Amit k^t ember tud, a m&n nem
titok. Kom&masszonnak kifeslett a titoktart6ja. Ojan titok, hogy az
eg^sz f alu tudja. Ne csin&jjunk titkot bel511e : besz^ljiink nyiltan r<5la.
ttdUj tollu : toll, tulukakds : mad&rijesztd, ijesztd v&z. A rad Mva :
nid sz&mya, a tov^n^l a szek^rriidnak. A kdcs tolva, Tolvat t^p ▼.
foszt — derekajnak v. p&m&nak. Bik6te az anyatollu — a mad^-
fiat. Seprotollu. Tolluaeprii.
HArai Y tLVHAQTOMiyYOK. 115
UM6 : l^tra. uvecs : egy eves diszke.
fotf tea : nuJac (Csik). muz8€Ui: meBgje,
pokoiMzAigaitk. szdnitd ▼. szdnyitd: tor (Csik).
iMiMjrM^ : kinek eg^szs^ge nines. himes id6 van: hives id6 (Cs.)*
ardmka : csupor (Fel-Csik). miara v. mt/ora : ugyanaz ( Ar.).
diszke indeMnj h&r&ay, (Sz^kelys^g.) Kriza JAnos.
baesd: vagyontalan paraszt (csa- a. m. Hogy vagy? Tr^fAs k^r-
kkd, V. ember). d^s a nemi ^letre ^rtve).
fostaros: ssbsiAty&r, pletyk&lkod6. limdld: ^Ihetetlen.
gydkdwi: bdbiakol. megcocurdzza : megt^pi (pi. a ha-
ibfiti; padUs (tehiit tir). jat, fiLlet).
kM szdjH: key^s szavtl, vontatva megdHcol: megtiti a gyermek h&-
beez^ld. tdt (felndttre is).
katipQa : n5i f oglalkoz&sokat ked* munydk : mafia.
▼6l6 f^rfi. pantisa : tengeri k6r6 vagy Bz6r^
kdmpkscrodatt : bftgyadt, al6lt. h^j.
langald: lingos. pancik: a tdzhely r^sze, hova a
Uczperdi: birhordd. f&t tdmasztj&k.
lederc: zsir n^lkilli leves^tel (gd- pucik: kuck<5.
nyold sz6). potydgds: laza, nem feszes (pi. a
UfeM : j&r a sz&ja (giinyt fejez ki). mha). j
Idtydg : l5g. (Hogy I5ty5g a fityeg ? serpim : I6t-fut.
vagy : Hogy izeg a mozog ? v^ satrantyH : csiinya v^n asszony.
(Qyalu, Kolozsmegye.) D6czi JInos.
Mes^k.
Enike.
£ggy asezonnak yu6t eggy mustoha li&nyo, meg egy mustoha fia.
Igen baragndott ki^t mastoha gyerekire; iekiltto fiket v&ndtinyi, a
kis liinnok adott ef-falat kenyeret. Igen meleg vu6t, a gyerek klrte
a li4ntt&l a kenyeret, de nem akarta neki annyi, hanem nagy nehezen
neki atta a kSnyeret. Mikor megette, mingy^ iidsziki^vi^ v6t. A kis
li4n nrt aztto az U5sziki6nek huzott a sz&dribtil) megfgette hegyStte,
mzUJk mingy^ gyereki^ v&t. Igen meleg v6t, a kis gyerekek ig4n
szomgyasak vu6tak, irtek ep-patakot, aszt&n aszont&k, hogy isznak
belQlld; mikor innyi akartak beliilld, azt mormogta az a viz, hogy
aki i^n belullem iszik, oroszl&nnyd v&tozik. Asztdn aszonta a kis
li&n : Hallod-e ides b&ty&m, mit mormog ez a viz ? Abbul nem
ittak ; aszonta a fiu, hogyha mi4g eggyet ir (6r), akkor iszik a patak-
bnl. MSgin irtek ep-patakot, abbul ivott a gyerek, egyszerre udszi-
ki^vi^ Y&t. Aszt6n a kis U&n vezetgette az udsziki^t. Aszt monta az
Q6szike: ju6 van, ha illen rutul j6rtom is. Aszt&n a kis li&n ek-kis
szi^ndt tal&t, r&kdtbttd az iioszike nyak&ro, uv-vezetgette. Asztto
Sk-kis biteot tal&tok, aszonta az iioszike, hogy ej-j6 iSsz kov&rtinak.
BemSntek, mingyA lefitek, oszt6n aszt monta az ildszike k5zid van
116 K^HTELYHAQTOldLNTOK.
ide az erdtid, maj szedek gyumiiocsot. Maga az tidszike evett levelet,
asztdn aszonta a kis li&nDok, hogy addig senkit se eressz be^ ha asit
nem mongya: Nossza ides Enikidm, mast eressz be engemi Asztto
tigy tett a kis li&n. MeggyQtt az CL6szike, monta : nossza id^ Snikidm,
mast eressz be engem. Akkor evett a kis li&n. M&snap megin kiment
az iidszike, monta: megin ut-tlgy min' tennap. Megin evett ai
iidszike levelet, az Eniki^nek a gjUiniidcsSt, mikor szette, megUtt^k
a yadtozok, meg akart&k fogni, de elszalatt. Mikor haza ment, firissen
iemonta: Nossza ides Eniki^m, mast eressz be engenL Hertelen m§g-
nylt az ajt6 a yad&szok be akartak mennyi, de nem tattak. F&otStiik
magokba, hom-maj meg lesz &m ez! Harmannap megin megehtltak,
kiment az iioszike, aszonta megin ut-tigj mim-milskor. Megin meg-
Uttik az u5sziki6t, meg akart&k fognyi, megin ieszalatt. Firissen
elmonta: Nossza ides Enikidm, mast eressz be engemi Megin c8od&-
koznak, bey^tdk az ajtdt, a kirdlfi a li&nnok nyakibo bonit, kidr-
dezte tulo, hogy hozzd menne-e, aszonta az Enike, hogy hozzft megy,
ha aszt a kedves testvirgyit vele ieviiheti. Ki^rdezte a kir&lfi, hegyan
lehetne az testvirgye, hiszen az &llot. lepanaszkotta, hogyan j&rtok;
aszt monta a kirdlfi hogy ieviiheti. Hdrom esztendeig illott a lako-
dalom, aszt&n lett ek-kis gyerektyek, a lidnnok annya kertlt oda
b&b^ok. Irigylette a mustoha li&ny&nok aszt a helet. Mag&nok v6t
er-ripac808 li&nyo aszt fektette a kir&ln4 helire, a kiriln^t meg egy
igen fiistos konyhdbo fektette, aszonta neki, hogy h&rom napig il,
aztdn megoli. A kirdlnak meg aszt monta, hogy ha megnizi, akkor
egyszerre meghal. Aztdn ed-dajkdt fogadott a kir&l, az a dajka nem
alutt, csak rengette a gyereket. Mikor asztin bement a kir&lnid ijjel,
mindig sirt, a gyerekit konyveivel mozsdatta, a dajka nem tutta
ki ez. Beggel mingy& monta a kir&lnok, hogy micsoda 8za6zatot
hallott, akkor semmit sem szu6t neki. Misnap megin monta, hogy
micsoda sza6zatot hallott, hogy egy fehi^r nip bement a szob&bo a
gyereket szoplatta [igyl], az ii6szikidhe oda ment, aszonta neki: Ides
kedves ii5sziki6m, eccer gyiihetek be hozz&d, tdbbsz5r neuL Assonta a
kir&l, hogy majdi^n kotok az ujjomra selem cern&t, ha begyOn az az
asszon, r&ntsd meg. Megrdntotta a li&n, fdlibrett a kir&l, mSggyxgtotta
a viligot, mingyi a nyakdbo bordt a feleslginek, aszonta, ha mingyi
meghal is megnizi. Azt&n mingy& gyiittek a zsand&rok, az asszont meg
aszt a ripacsos M&nj&t megfogtdk, aszt&n megfQ6ztik, aszt&n a disz-
nu6k ettik meg. (B&bakdz Sopron m.) HalIsz JInos.
Tal^'donneyek.
Bak (Zola m.) k6zs6g utcdij diUOelnevezisei s lakdinak vezeUk-^ md-
lik' 4s gUnynevei,
a) Utc&i: F6ucca, Kus6f6l.
b) D U 1 o i : Kertfoli (mert a kert foldtt levd dombon fekszik),
Bdna (sikteriilet), Hatdri diU6 (a kozs4g hat&rsz^l^n terUl el), FenyCs-
allai diU6 (r^gente fenyves volt foldtte), TSglapatak (t^glakemenca
idbnrTBLVHAGTOMimroK. 117
Tolt ott egy patak mellett), Ootthdrd-telepf HcUastd (halast6 g&t
ntin), BUkkallaf Feny68(Ula (mind a ketto erdo), Papf6d^ Emberfej
dUUf (kisdrtetekrdl, melyeket emberfej alakban Uttak [I] ott), Fejdr-
drok (fehdr fSldj^rfil), Fej^rmajor^ SeregenszirU (erd6 volt, ^sereg^
nyeuii^ szoktak ott), Tdth-BcUdzs-temetU (T6th Bal&zst itt vert^k
agyon s temett^k el), Botosi erdUf Bdki hegy, F6sii hegy^ Piteridal,
Kozipsd hegy, Puszta, Xsdhegy, Szdl6fdlif6'd, CsdrgoskUt (>csdrg68€
klit volt ott^, N^na (Ndnai r^t, N^nai erdd), Salamonerd6f Anna-
major, Csarit (tSlgycsemete, csalit), Szdkev6gy, Pappd'goddr (Pap
P&l-gdddr), Hosszif6dy Nannyergesdif Kisnyergesdij Kisgodrif Nallik
(Nagy-Lik, vizmos&s), Tekerc$v6g (Tekerv^nyesen vonul6 volgy),
Kenderf6dekfdl%y Kenderfd'd, Bdvidfd'dek alatti rit, Telekallai rit,
Narr^ (Nagyrdt), Fdsdi herek, Nannyergesdi erd6, Berekallai r4t,
Szigety Berek, Nassimonf^d (Nagy-Simon-fold).
c) Yezet^kneyek (v&logatva) : Bene, Bangyor, Czupok,
Csiza, Dombgydfif Dankos, Fiile (bev&ndorolt), Fris (bevdnd.), Hider
(bev&nd.), Hdry, Kdrndn, Kranicz, Pelikdn (bev6nd.), Pift Pujer
(bey&nd.), Bakosa, ScUydn, Sehes, Sz%p6cs,
d) Mell^k-^sgtinyneyek: Zsomle, Farkas, Nanci, Cseszkd,
Lakds, Kara, Yakarcs, Fekete Anti, S68, Kocson, FejtL
G6NCZI Fbbenc.
DtilS- 48 helynevek Hont, FUzes-Gyarmat kozsig hat&-
r&ban: Akeralja, B^rc, Bdhakert, Babds, B^kds, Besfold, Berek-
alja, Bugyi, Ball&6, Bukros, Bakancs-alja, BaUska, B^nyi drok,
Bogd&ny, Barki, B6gyi8, Csurgd, Csanki haraszt, Cserestb, Dutkd8,
Di8zn68zog, Danyi, Dolidnyo8, Dobcsikszer, Dobrok, £resztv4ny-alja,
Ebes, E16vere8, Gdt, Gdbris, Gyongyos, Gyula, Gyiirke, G6lyaf6szek,
Hegyalja, Hamza, Hermdnhegy. Hetrend, Hajdiir^t. Hidegvolgy,
Hegyeshegy, Hidegkiit, HoUn, Kiskiitoldal, Kuttyan6, Kiityi, Kat6c6,
K5in4l, Ko8itka. Kalm&r^, Kelecse. Kerekdomb, Kdk&s, Kecskcs,
Kerekk5td, K^t viz koze, Lapos, Ldzak, Lacko, Mocsdr, Malom-
eleje, Malommezo, Meredekalja, Meredek oldal, Meske, Mike8-gyurke,
Mogyor68ka, N4met-kalap, Paperdo, Paluska-hdz, Piros korte, Pdzst,
Prekirdomb, P&skaraj, £.4timez6, Sovdnyszog. Somos-Hajnalka, Sdska,
Sds^r, Sishldja, Szftrkort^lyfa, Szdmla, Szurdok, Szeg^Dyoldal Szamar-
domb, TSlgymdl, Tdthidja, Tekenyos, Tyiikszog, T6r5kol68, Tized,
Takics^, Varga Jakab^, VillAmiitja, Verespart, 2javarids, Zdlogos-
alja stb. Kakocsi, Sike, Meleg-oldal.
Ovdr k6zs6g hatdrdban (Bars m.): Erdotalaj, E16r6t, Forges,
F{ize8-fole, Jegenyefa-moge, Kenderfold, Litasiak, Malomszog, Nagy-
8z5g, Nyilasok, 011a, Patak-moge, P^terhidja, Sz^passzoDyok foldje,
Tlzbold stb.
Vdmos-Laddny kozsig batarAban (Bars m.): Baromhid, B6gyi-
Bok, Berecr^tek, Bakancs, Csont6-tag, Csertus, Farkas-szog, G&talja,
Only&s-ktit, Fmg6-ktlt, Gundros, Ferenc-nddja, Hidegkiit-ere, IrtAsok,
£r&k6, Kecskepdzs, Krimszdg, Kertalja, Kenderszdg, Lacik irka,
Si^n^getd, Somly6, Nyitv&nyszer, T6tvdDy, Tabdn, Szarkds stb.
118 NiPNYELYHAOTOMiirrOK.
Nagy-Kdlna kozsig hatdr&ban (Bars m.): Alsd-Felso-K^rtes,
Ghyepszeg^ly, Fr^ddk^ Lavicskis, Bemete stb.
KiS'Kdlna kozsig hat&rdban (Bars m.) : F^rges-alja, Lehen,
Pindr-alja, Priska, Stige, T6kert stb.
Qaram-Lok kozsig hatdr&ban (Bars m.): Csemik, Cs&ki-titf
C^drus, G&rdony^ Hangj&s-irtds, Hom6ka, Galambos, Kenderes, Koldds •
szer, Bakotty&s, S6sok, Melegszog, S&rldpa, Szilos, Sz4kek, Yad
berek stb.
Bithe kozsig hat&rdban (Pozsonj m.): Osandal, HegyassSgy
H^tveleszt^s, Ojorokszog, Kereki*^t, Ldrincfold, Mel^nte, Nomds-kert.
Ny^ras-alja, Poros, Sz^lesviz, Sz5l5domb. SXxdor BEXd.
Dulonevek: BaUzs f eneke, B^k&s^ Borzik-alja, OsepUskert,
Csutk&skert, Ddvidka, Eloh&t (erdo), Fiirjhalomj&r&s, F&r^rkosi,
Fiizg&t, Fiiriidos, Forrds^r, Hosszu-sziget, Horgold, J&nosr^t, Kajin
szik, Kasziba, Lopdhalomjir&s, Madara, Melv&sh&t, Ny&rsaB oldal,
Nagytilalmasi puszta, 6rfa, Pallag^ Bemete, Tajta, T^gl&skert, Ydn-
kert, Verestenger-jAr^s. VeresnAd, Vicskus, Zajgatd j&r&s.
(Hajdu-N&n^s.) Barcsa JIkos.
Keresztnevek kicsinyitese s elf erdit^se : M^rok (M&rk),
Dani (Igy ! Domonkos), Gosti (Agostou), Lajos helyett Laust mondanak,
kicsinyitve : Licski. Bikszi (Elek — Alexius), Csana (J&nos), BedUdcs
(Gergely), Osicsa (Pista), Tudna (Antal), Du6na (Donatus), L^ti
(L^n&rd), Duncsi (Jdnos), Bulinka (Julianna), Perka (Terka), Rotya
(Rozi)j Pannica, Panel, Nanica, Nani (Anna), Pola (Apoll6nia), Radios
(Gertrud), Bdbi, Bari (Borbila).
(Bed-Sdrk^ny, Sopron megye, Bdbakoz.) G6sy G^za.
Dili 6-, ret- ^s erddnevek. A csall6k5zi Ekecs
falu ardnylag nagy terjedelmd birtokdn valamikor tdbb volt a viz,
mint a sz^razfold, errol a ma is meglevd diild- 4s r^tnevek tamiskodnak.
Lakosainak osi foglalkozdsa komyezetUkn^l fogva a hal&szat volt, ma
fdldmlveldk. Hogy haldszok voltak, amellett sz5l a sok >HaUlsz€ nevu
ember, de m^g inkdbb bizonyitja a kozsig cimer^ben ley6 haL
L^ssuk m^r most, hogy honnan 4s hogyan jutott a n4p fel-
fogdsa az egyes elnevezesekhez ?
1. Dill ok: Nagydrok, Nev4t nyilvdn a szeles drok utin kapta,
mely a szomszedos legelotol elv&lasztja. Gyopszegis, mert >tag08z-
tily«-kor a gyepet felszdntottdk, felszegt^k. IngyerUlld, mert azelott
nem haszndlhatt^k a rajta levo sok zsomb^k miatt, k4s6bb felsi&n-
tott^k, de r4gi nevet megtartotta. FarinkoSf a fara egy nagyobb
dtildnek. Kdrdszos. Itt egykoron viz volt s benne sok k&riszt hal&sz-
tak. Csocsok, A nep errol azt beszeli, hogy nev4t m4g a tat&rj&rds-
kor kapta. Yizenyos hely I4v4n, melyben akkor csak az j&rhatott,
ki mind en litj^t ismerte, a lakosok ide menekultek. Sok zsomb^kot
taldltak benne (melyet csucskinek is neveznek), ez4rt nevezt^k el
csocsoknek. (?) Csonka kortilyes, A k5zepe tij&n egy v^n, csonka
kI^ntilthaotomXxtok. 119
TsdkSrtefa van. Szigyesakla. Valamikor Szogye neyfi g&zdija volt;
% njta lerd birkaakol utin neyest^k el. Orokosztdl. Ez a kozs^gi
ler^ltiri adatok szermt, a feloszt&s eldtt is 5rok tulajdona volt
nemes birtokosainak. Disznds kut Mikor m6g a fdld feltdretlen volt.
* njta levd mocs&rrdl nerest^k el. Csdsztdhdta, A Cs&sztd partj&n
elterfil5 dcQd. KeringC. K^ts^kiviil girbe-gdrbe hat^r&t61 kapta
B6T<t AkdheL (Akolbelj.) Valamikor birka-legelo volt. Mosdsi dUld'.
A k&ii4lis partj&n, ide j&mak a falabeli asszonyok mosni. BajcstUi
diUf, (B.eitscbnL) Mellette t&gas legelo van, ott az uras&gi lovakat
tudtgathatt^k nyereg ali. Aranykert, Mag&t az eg^sz Gsalldkdzt
is Igy hivjik. Bibicvdri diil6 : a rajta teny^szd sok bibicr51. Odldai
dale. A mellette levo Gdl&si majorban sok a gbljaf^szek mdg ma-
oaps^ is. Tdtkalap diU6: ez a teriilet eg^szen kerek s kSrdskdrfil
n^lcs irok kerfti. T&zok. A ndp Macskdsnak bivja, az eldbbi ma
Mr csak bivatalos neve, ifirdekes monda 61 errdl a n^p ajk&n.
Esserint itt r^gente igen sok ttizok tenyeszett, de kds5bb, mid6n
u emberek mind en talpalatnyi fdldet basznavehetdv^ tettek, lassan-
l&ssftn kiveszett, tigy bogy a vad&sz (&llit6lag Zichy grdf) egyet sem
Ulilt. Ekkor elkesered^s^ben egy ott 6ldlkod6 macskdt I5tt agyon.
A. tobbi dftl5, amelynek elnevez^set megfejtenem nem sikerult :
Bmuhdt, Hanmog, Mut, Bombdk, D4kdny, TyUkdlO'sziget, Magla.
2. B^tek, legeKHc: BaramUld' (-615), a marbacsorda legel5je.
KiUneeH rit, Ffildoszt&skor minden gazdtoak kilenc rendnyi r6t
jatott C^dcs. A fala v6g6n teriil el, t&gas legeld, abol r^gente a
ttjit k^szltette T&sznat feb6ritett6k a lakosok. Megemlitend6k m6g
^ Tt88z69i lapos, Enese ere, Santa Ist6k ere 63 Mihdly ere,
3. Erd5k: Bemisz, egylittal mag&t a fogalmat is jel5li; van
Us, nagy 6a dreg Bemisz. AgdcdSy tiszt&n ak&cf&kb6l &1L Nilfdsi
^d6, Gydcsi erd6skert, M^hzJLros Gyula.
Verses monddkik.
(ka6y guzsaj, matdlla, T&l, t&ngyer eleg legyen,
Veszett vdna pokolba! Komlds cip5 kev^s legyen.
Orsd veszedelmem, N€zz a csizm&m sz&r&ra,
Ghizsaj ellens6genL Lefittyent az orrdra.
6r86 gussaj veres6g, (8z6kelys6g.)
Yitabota* nyeres6g. Kriza Janoh.
* V4tahota : ketes, bizonytalau.
180 ISEHETIK.
IZENETEK.
A. 8« A meiiya8Bzonybac8Tiztat6t sz. engedelm^yel ac EthnognphiB o.
foly6irainak adjuk 4i, mert ott gyujtik a n6pBzok48ok I«fr4i6t ■ a zidpkSlte
termekeit.
D. M. A gdrdl 6b gdr igit m4r sok gyiijtd kteolte a Nyrben (■ 6ppeii
Kagyk^84gb61 is 16 : 285), de egryik sem jagyezte meg, hogy dppen oaak a
gOrCngy dob&148&t jelentene, hanem szerintQk 41tal4baii a. m. SE^r, hAny-vet,
hajig41 ; B6i ilyen mond^sokat is id^ztek : Hgy gdriam h€fel€ a j6Bxdgat *
a marka mind elgdrta a tvveket, Nem val68z{iia, hogy a gd'rffngy f6nir erval.
ai igevel egyeredetu volna, mert a k^pzes^t nem lehetne megmagyaTABiL
A gomorodik igevel sem lehet a gorongyot rokonltani.
N. S. Sokban igaza van, es szlves megjegyz^it leheMleg f5I fogjnk
haBzn&lni. De Az osztrdh-magyar mwiarchia irdnhan €8 kfpbtn egteon kifo-
gistalan olm, 86t a tSbbes 8z4m, kipehhen, nem volna olyan magyaroi.
A magyaros beszcd keriili a tobbes sz&mot, amennyire lehet: Kaj^ Saare;
alma:Apfel; 8zem:Augen; cipo : Schuhe 8tb. tgy is lehetne as a cfm:
8z6han 68 rajzbarif de nem 8zavakban ^8 rajzokhan,
W. K. »trjatok 3 mondatot, melyben v. melyekben jelzd van.c Aje drtelem
Bzerinti, tSbbes sz&m^ egycztetes az irodalomban ig^ gyakori, de magyaio*
Babb az egyes azinn. A nep tudtunkra mindig igy besz^l: az a k^t emben
€iki at rot ; nem : akik itt ivtak. Arany J. is reudesen igy szerkeaiti, L Kyr*
29 : 410, 8 vo. az el6bbi izenetet.
M. K. Mdndrucko tref^s kifejezes ; a MTsz. caak ennyit tod r61a:
Oly ehcs vagyok, hogy a m4ndrackC)vet is megennem (Bihar m.). — Bonteh
fityoke : nem tudjuk, mi luhet ; tal&n cifra bicska ? Bonta, bunta t5bb vidikfln
a. m. tarka, p. tarka di8zn6. Fiityo a Bzekelyfolddn : 1. fanyeld bioskfti 8.
bot. — Teklinke ,kezit48ka^ v nem ismerjiik.
Sch« B. Mindent nagyou szivesen fogadunk!
Bec^rkezett k^ziratok. Kulcs&r £. T&J8z6k. — F&bito M. Helynavek
8tb. — Kcnyi I. Z8id6 keresztnevek a magyarban. — M^sz&ros K. Adott T.
kaptam? Lakodalmi kifejezesek. — Dekan S. Nyelvmfivel^ stb. — Akka.
Megjegyz^B osBzcfaggeB ndlkiil stb. — HeveBi J. lilnged, ereszt. A -vA v<
rag. Meg, be. — M. Horv&th E. Supra aggn6. — G^rencs^r I. A KySx.-hoi. —
Szigeti E. Ha a nep fia urasan beszel. — Ualogh J. KozmoniUaok, tiJBAk.
BekOldott kunyvek. (Izr. M. Irodalmi T&rsulat :) :§hrkonyv, snrk.
JB4n6czi J. 1902. Venetianer L. : A Z8id(38ag szervezete az eur^pai &Ilamokban.
Jat p&lyamu. — (Magyar konyvtdr :) 268. SallustiuB : Gatilina, ford. Kazinoay F.,
^tdolgozta Wirth Gy. 269. Gorkij : Malva. 271 — 2. Apponyi v&logatott ^
beszedei. Osszeall. Kdrosi H. — Pap lllcs : Arany J. hdn eposza (Bpeit^^
M4rku8 8. 2'40 K). — (Kevui testv.) E5tv58 K. Gr6f K&rolyi G6bor fffljegy
z^sei (ket kotet, 8 K.).
^
ost jelent meg!
Latin-magyar Zscbszotar
koxc'»i)iskol;ilv sz;nii;'ira.
:illiitiii l<>ir.\inii. tsiiiiii.
= I. resz: =^=: ^^ Ara vaszonkdtesben
Latin-magyap. >i!lr =^=: 2 korona. =
A Si liini'lt .1 •»/."*• I- tV'l«- l.iiiii ii:.i::\.i» />i'l'>/.iif.ir .mmiin l.i:; lvi> li'h« ii .uiii«l.i/t
rv'.Mi.i. a imp- .i s.mulnii.ik ■»z.jU»«'u»- \.iii. >'liii!i«lt ••/••t ir.i in-iii h.i:r\.i.i .i r.imild
K«r'i«-«»-it "'••ii l>»IIJ !'• It|»'t IH-lklil. ni'Tt il««!'« I !•• I! '-.lU .1 k«lil'>»'l\ !«l»'Ul«i\ t«»I\ln|l
iiiuiiK.j.t Ui s/ii.'xi-ni'I. Miii>l<ii •.:\'- -/•" /.i!\i.» i. ••:«-'l itN/iK. li'»:;\ .1 Ui'myv»*
'''.'\' :r-ni\»'l'» l.nl;ll•^l•.l u<iijii«'lt .1 -/-i/". ••iiii«l. • >'»i'.'\'I i.:\iKi/« it Iiiiii,
•jyi* .nr.i ::««ii'l«»U. Ii"::v • iui«\ ii.nuU'St! k-Minx :t^« .
.::\ .1 t.init i«, iiihit .1 miiuIm >/.'-iii|H>i!!i i)">| im.iumX to*.'!'!' li'L'i<>i>iMi: i'l<*'.nn/ilir.ini
.1/ 'I'-'N's iiiuiiK.iiiak {ryoiN i'li«-r|i il'- f. K/. a ti:iiiiU ijiiU aiiiiil U-i»ii;\i-lili l*-^/,.
.' • 1 ! .« •Iis/i«« \a-/.">nk"t»''.sli. )i\i'iii<l.iil.i:: i-* -/••;i lvi'lliT..ii 1 ./.in-. ii.v\< Ixilli-
i.»> )•• iiiixlx'.l "/i-tlj-tl N/.olar aia :ii.n<l'»'»^>'.' J i\«'i"ii
A Magyar-latin rvsz sajto alatt \ait.
Megjelent es kaphato az ..ATHENAEUM** irod. es nyomdai
reszvenytarsulatnal Budapesten. "Vll.. Kerepesi-ut 54. sz.
•• •• r. ::
Az ..Atheniicunr* irodalmi r^ nyomdui r.-tuiMil.ir kiail'i-.'lbiin
Budapesten. VII.. Kfiept'-i-nt .»i.. iru».-M ,irl»iir \\i*-,i .
iMATYAS KIRALV ^
"' ^ EMLEKKONYV. ^
^•«'
A navy kiraly '.•■!./ .■■.•.•■.•• • • . . '
Dr. MARK I SAYiDCR
! J •"'iiail '» :x- j • • ' . •
■• 1 1
A tanari kon\\t.ii>l. !•■
zi'sru a vallas- i - r «•.•■
minister ui altai t!:".'
• • * I • » m
1 1 »:•". !
^1
^jiM»»iM»MiifiimJH»Mfin\»iii»it*iiHi»i»\\^
* V t
?ORGO BAGS
I. W ROBi
OZ ANDOR.
■ krl k''-7.
llilll.|.'.Vii.
Jliiil -■lihrEi. iiL'v riiin.i.'ii ■
iriiiKl.'u- "M k'Ni-K » KIS LAP f\r.\
;i ii KIS LAP LziTiiii keiie*
■ kilzfrnm-jtrt. lliifiiiiiio^kul ev
^■■■iiiliV 1iu]ia;.'tHt 111- H iDiiKyHr
iL'v kiT!iii.'«iHii, viijjijn mi<'R'iilii
li'lliijiilih HZHm;i.
i.lV!i orkiKik riii'ir ri-ii,ldl,.iJ-i
]if¥>'l kuKijII II Hiik nt'n.ei <s
n. ki'nrjyi'il itTmiibiiii mffrirt-
bill, wiiiriT vpwlti-t lis iiiitiiteut-
ii«Mi M s/i'TiilelH U'uy>- Huua-
ili'tli-'ii is. II ]ii-iliif;ii|^Li i-lil
;i iiiviii'sipF'Ti, nii-ri iniHiHiiiTiM i.iiill. !i--iiilvii i.liliit, L'''>llilnt I'urilil i*
hiiAUiin I'l-^p'' »/it;i";'ii-.i. :i iiiiiv.^-zi-i iniN'i I'lv-'k i'b ii kt'zi iijiyei-ii^
l|..i;y Forgu bdi^ui .,m/v'|. Tuil i- ■■iiiitki'i'yi'k nv. •'■ iipru T'fi-ejrtvi'l -
Hz6bu ill vcliik ;< ri^i^rkCMztoi uzenutbun. rit>'<rti»ll!finjii ricimtikat -
b.-,lunwk..- , ■■■».■■&-. .i:.-.r, iiU,;. i-J.,.<i'. v^.:i-/T:.l ■■- .itk:il-li|.»iilHl nil-jrleild *
Elofizetesi ara :
evnegyedenkint csak 2 korona.
KIS LAP kiadbhiiratala Budapesr, VIL Kerepesi-ut 54.
1
1902. MARCIU8 15. III. FOZET.
MAGYAR NYELVOR
'*ii"'*i.N'i'ii«' ; \
SZAKVAS (SAHOH
A M. T. AKAUKMIA \ > K L V«' I I .(i \! \ \ V ! : ! /« s'l T^ \< J \
M»«wHIZA':SAb«.;L
•.•».»;K' rzn
SIMONVI /sMiNlMM).
K J AIM A AMAtiY^^ ''i * viM \\ \ < .^ \ i\ A I • K vi | \
IKX". ='VF=-.V-.y
W{ ::\- '■^■\
«i
- 8 kindO'luvuiHi E'.utHf:*:?**;. N^.7. 'iovVv y^.O.»»vrf.
TARTALOM.
I'orplni. MflirJ, J,i,hi.>
AlJJitlU'Vfk :i m;iL»"y.M* lii''p»»ut.iiiiiU:ibM!i. Simni lUh'^n
l-'ruiicii* iir«MK'V«'k lonhtasH. Unh/a^i I'al
I jabb adnli'knU .« ^•^}Hll•-r'•k riy<'lv]Hr.'i>aiM»/. 1inhi,n/'t M/>:<'^ .
NY«»iviijit.asi a«lat'ik. Tnlnm Vtl!in».<. Iff>r,i- ,■ A,-tfil
Iroilaluin. Anal<'c_ria-ki^r'rl»tik T.-iuiiih •'-< .Marin- iiiuiikaja". (iint^hi.r: X"f-
tiiii. — Maityar in''j>nirs<'k ih''!i."1 inr«lita^b;iii Mli!<ab<'t *^klar«ik :^
riii/ai'isrh«- Volk.»iiiiari'M«.'n . k-iuy %■»'">■/•'!
Nvclvmi'ivtil/"*. A .nIhu'V:!!- Nv.-lv.'ir '.K*lv«sir.i'ia. .1 .s:« /vV' .s:/'».s''/. A neni"t
helvrsij-a*' r- Inrmi ». Il,itn^>nt .1. \ l\. l\. ;ielv<'<ira^a. //. I*l>',h,-
.rents. .Mil*". I'«*. Kjiit""'!. '-n"*/! ///•»>»./. — Tavalv. tMv.iJveluti.
lit/ii,if/i I. i:i!iiii.( 'A«/.(*uy. liii'h'i Iff', .1/. .It»«rleiii<»inla^. fiu'ln-
fu'sl'i Hii'l'ir. I.:i]»s:''inl«-. M-ik'H hi.iiin. pi'ithnti/i X.. Tlnflid f tf, K.
MaL'vani/aink. .n'lvifiLTa/itasnU, \raiiv .Ian )^ »'"« ^"»/a|•va^ (iabor. S:{fi/ /{. -
' ' ' . * . ■ ' . .
Kahior. >:'/// A'. \ -\a \«*' iM-i. Ih:', si ./. . I.i.MiM'zva". .l-/i"7/-
O^il.fir. Ilrrkn l';itiM-. Kf'-fi i ,t " . /'.i«]«'.iui.N/ar. csihiiiu^zar.
Al/H' t' /.. Ta j'-Z.-'kri'l. \ / yilfirr'nn iK. lh)i,iii.n;,tt< /.. Stmnnif, y.'s,
\'Hla8/ok a .'/.".• rk«"»zt''is<'L'' kp|<ji''>«'i:i' : r.'tl.i val:isiz«»k. Knnlrc^i /., Sh}Il h...
{qi'i'.y I.. ... ...
I..t:
12
I.: «
- •- 'A
4
1 £:•:
;'-4
: i::»
174
[ '. hifajflouff s ff.t Akadentfn ta moff€ita^am^*af
lelenik ntefj^ <(e tartaiiHaert a HitevkeH^foHefj feleliis.
IliMTlif/rlt U('/ii*a1«ik. U«M-i'/'ik .\r!»:'nl : A in''iii»'i-n:. s/.'.tar'hi/.. hi"«ka. •'
A Mi("iiii»Tii"-iilt iiji 'i'''!' ^/j'lk. \yr;v!iiiiV"!<''s '<\\\. \^}i..r.: ( ». *H/u.'s//-k •*•.•* hainbai — •
"-^/Anth't «i. IVij-/"')k. i»;'ini»iiicni|:i>i.u. tiill I".. ( i\ iiiii'iji sjnivi'k. allatiu'Vi'k
\kka. Hib.i* rK''|»ri'-v«'K s»r>. I»''*l<:«.*' ■. Il*' i^ F:>|iiii\rk. rairi.'riiair>as<»k st:» -
KontaaDszkv ( ). (iv.'.Lrv.«*/«ri'>.'i''t:iii i.iii"- r.". -W'. I>'»!m<'Iiu<»'^ 1. S/'jlHs«.f\ .
IV)k;i I., "^('liiirz V. ■ «■ N.-r/vniat" l'!\a';.i>. r.i'^/.'.k lliii'l'-r •!. l<iu»'iMi't. — . -■
Neiiirdi h. i'«-rv ■•/. • :"vT''"iIi. ■ '-.r-ii '■ \ i.'l' •ii!\.Tia<i*«au''a. St'lilajni: I I ■ '>
\Visfii«'\N'.'*/.!xV \. \ •..'•••■.' -'I- v'.'-t.trl"- • k'Tii'^/ .1. • I ii:ivru*v»'k. irunv v<t>«"' •»•
^/i'/"-'! v. H:i." ■i.'-'r' ' .. I'-'-'i!. I. I .;!.• i«!'-?i- \. !N--/:ii!'»'-v-i r - .liira>'«./ f"-
■■•/• 'la."" *\\ . ii. ". • !. .
\:'' ' '.'; M: r. >.. i. I'.n- i- * J. !;■ • /• 1. I ►i-hn- ./•rivi Nl, h«»riii>iikus I WnV-
■a* ' ' ' ". •. !\ ■ '• • - !. •• N- ■■ho.'. '\ M. \\- rt - I'i'.'ky « >. .\|t'-/.ari)> K. ^!i^>ko]•■'^y * '
N''''.;i.«'. >: v ■ '.I';; jm.m. |'..-i ".y. r<.\ i I. l'M/-.?iyi M. Ili'iiyi Ilt. II«'*v«'"'/ ^'•
•'•■:•■ I * ' ••l'\>/\ « •.■•iFi? •••. '^/■•■.•:r' i I. V. ''Xi'l.f Lrvfii'L^'-vi .1. Va/<."!- ?*"•
I/. \ I*--- •:• I. !'. «! -i! :. .1 r...x;i I-;. I'.l.M.i' L.
■ .1'
r. kiilditil koii\\(>K. '••.'•I ■> .\. \ •! - .<■).••!. IV. Kuit'ipa. « K»'-p«'kix *
\ ■' \' '. ■ . !!."..•.■:'. "'•%••" !."\ii;.':! ■•.. . ', :ij-. .1 K. Fraiiklill.
!'.:■•.•■ ' • : \'. .M ;•.•■>■. !J "I •/:■_■ 'jiviM/i e>' )"M»l. '"•SS/rk"!'*'^
■••^•■1 ! =•■.'• *\\ I I. ! !. ■•_•<•. \ ■ ■Mif't I • ,i /sinattul a !ii".i*«
■.'••^.i- - ■• i v"...* :•«•• Mil'-k* I- •'. > ror>/aLri ;.ituiita*«- konib •
■ •'•' ' \ '. V ■.■■.i»..i- ■ i; \ iiHi.nvi .1. "Jf k.
■ '■ •■-■ ■' : ' « • ■ I- . ••■ .■■\ •: '\"i!\ ••. 'ar •j74--»».
1 . 1 .'• J ' .'
W
'i ■ s ,1 •• «•
!m ■ I x-ir
•1 '•••' ■ .«. {..
• }••• II:: Mi'i'l ji-.
I\«»l\.- I'l k.
* I.I*
TTTf kotet 1902. lUrclus 16. m. fQzet
MAGYAR NYELVOR
MNmHi niadM MMip16-fe
Szerkeszti
fiiKoirn z8i&KDin)
8z«rkMzt0s«g it kiad6-hivaUI
BiiMMW Not YM ptkli.
A HA6TAB SZdBEND.
n. A njomat^ktalan mondat.
A. nyomat^talan mondatnak c^lja yalamely, az alanyra
toiiiitkoz6 it^nyt, v^leked^st, ftSletet egyszerden kifejezni, kozleni
m&tdkkal, m&s r^szletek kiemel^se, vagy az indulat belejdtszdsa
iiilkfLl« (Arany). LegtSbbszor elbesz^lesben 6b higgadt fejteget^s-
ben alkalmazznk.
Foglalkozzunk el6szor is a tiizetes rSsszel. Ez dllhat
egy Tagy tobb 8z61amb6I. A tiizetes r^sznek els6 vagyis f6sz61am&t
Vagy Ihaga az ige kezdi (az ig6n mindig a puszta iget kell
£rten1ink, igekStd n^lkiil), vagy pedig valami hangstilyos n^vszd,
uz ig^nek bdyftm^nye (legtobbszor az ige tartalmdt kozelebbr^l
meghat&roz6 igekotd). Eszerint a kovetkezo eseteket nyerjUk:
1. A legegyszerftbb, de nem leggyakoribb eset az, mikor a
f^Suuigstily a puszta ig^re esik: A msudix \\ repiil, A gyerek
mir J jdr. A gyennek || fd^ik (Eotvos). Htist || etteyn (de tesztAt
nem). (Kicsiny a bors) de csfp. A tanfto || dfcscrt a gyereket
(de az apja nem). — (Vo. Molecz 17.)
2. Sokkal tobbszor hangstilyozzTik az igehez tartozo s az
ige fogalm^t mintegy kieg6szft6 n6vsz6t (a bfivitmenyt). Eire
*a bSrd^e : mit csindlsz ? v. mit dolgozol ? v. mi baj ? felelhetiink
ngyan a cselekv^st jelentd puszta igevel: hocsiMzok ; 6n megyeh;
iTok; Tcoszoruldk; esih De legtobbszor kerdetlenfil is tobbet
mondunk, kibSvitjiik az ig^t valami korulmennyel, mely az adott
'iu3lyzetbeii vele ]&r ; p. most majd || ki-kocsikdzoh ; en || haza-
^^^jfyek; leveleUirok ; ki^st-koszoriUok ; ho-esik, A b6vitmeny mint-
®8y SsszetStelt, egys^ges kifejez^st alkot az igevel, a kettfit egy
^^l^gstlly ali, a b6vitm6ny hangsillya aid foglaljuk. Az^rt a leg-
^-yakrabban eiakeriiW bfivitmenyeket, nevezetesen (a) az igekot6ket
^^K>Ji)e ie Irjuk ilyenkor az ig6vel. De nemcsak az igekotfikkel
^^^Ikozunk itt, hanem lehet a bdvftm^ny b) masfele helyhatdroz6 :
^lAOTAB STBLT6b. XZXI. 0
122 aiMOKTl ZSIGMOVB.
hciza Y. templomba megyek, iskoldba y. seinhdzha j&rok, hdlba
fogunk menni, Jmjdra sz^unk, falura koliozunk, a fiam^rt | oda
megyek, a fiamat || ide hozom ; — c) m6dhat&roz6, &llapoUiat&roz6,
c^lhatdroz6 stb., p. sz^pen ^nekel, j6l besz^l, igaesdgosan oral-
kodott, j6l V, rosszid v. nehez4re esik, egyedUl v. magdra hagyt&k,
— az id6 II esore 411, — a leAny || viz^rt megy, kaszdlni j4r, sirva
fakad, beszedbe ereszkedik; — d) Sk mondat t&rgya: kenyeret y.
vacsordt y. zabot eszik, bort akar inni, inni akar, almdt szednek,
vdMat Yon, t(^det hajt, bukfencet h^ny, dicseretet ^rdemel, AdUf
ad, kedvet kap, (J^tt 6r; egyet'6ri (ez osszet^tellS yAU); — e^ az
tigyn. dllf tmdnyi n6YSz6 : az Jc^ lesz ; az baj Yolna ; fdradt Yagyok ;
J&nos katona volt; — f) a. nyelYtani alany is, de ritk&bban,
inkdbb csak egyes dllandd szoldsokban : tegnap Jid esett, ma menny-
dorog (emez mdr osszetett ig^ve lett) ; taYal hideg tdl Yolt ; holnap
vasdrnap lesz; nekem melegem van; neked a fejed fiij; hedvem
Yolna; vege van.*
Mds nyelvek is legtobbszor hangstilyos b6Yitm6nnyel mond-
jdk az iget, de a magyar sz6rendre jellemz6, bogy a bdYftm^ny
az ige el6tt dll, mfg p. a nyugati nyelvekben ut&na kovetkezik,
p. /bT-viszem : ich bringe es hinaw/, je le porte en hauty I carry
it up ; — levelet frok : ich schreibe einen Brief j j'6cris une lettrey
I write a letter,
M6g csak ket megjegyzest kell tenniink. Az ige el6tt dll6
hangstilyos bfivitm^ny a nyomatektalan mondatban tobbnyire
hat&rozatlan fogalom, ritk&bb a hatirozott fogalom (tulajdonn^Y,
hat^rozott-n^velfis f6n6Y stb.), p. Jdnost vdrom, t^ed Y&rlak,
terdd vdrok, a levelet from, a leck^et tanultam (meg **), a fejem
tkj. Az ilyeneket tobbnyire k^t hangstillyal ejtjiik, teh&t az al&bbi
harmadik vagy negyedik forma szerint szerkesztjiik : vdrom \ Jdnost j
— vdrok I terdd, — (meg)tanultam a j leckAnet, — fdj a j fejenu
* Id^zetek (egy kivetellel Pet^A trti rajzaib61) : a) Egyik lorunk
patk6ja || leoseit b) Eperjesr^l || Loca^re mentem. c) (A sseker inditlt, et)
^n II gandolatokba m^lyedtem. d) GodoU^n j| lovakat v41t4iik. e) Ha egyesel^^
lesztek, — gyozhetetlenek maradtok (lUy^ : Pred. 1696. 1 : 400). f) Ax^rt=-
[j&rtam ki a T&borhegyro], mivel egy jj gyanyoru bama lednyka Mett atamba -
'*"'' M&r itt a nyomatektalan mondatban el^keriilhet, — ami kfil5nbec3
a kirekeszt^ mondat jellemz6 8z6rendje, — bogy az igek0t6 as ige mog^'^
kerol ; p. egy venet Irok le ; az ivet tdltdm ki (p. erre az 41tal&noa kdrdetr»
mit 08in4l8z? mintha mkr a cselekvesnek kiz&r61ago8 t4rgy4ra irinyolna &
k4rd^: mit tdltsz ki?) Egy este a tanal6 ifjoadg || f^klyfts zen^vel tisftolt
meg. (Pet.)
A MAGYAR SZdRKHp. 1 S3
N^ha f5losleges az ige kit^tele, s akkor a f68z61am csak a
Imngstilyos nevszdbdl (h6Yitm6njh6l) dH. P^ld&til k^rdiSsre
yal6 feleletben: (Eamegyiink a ligetbe?) Ki. — Igen soksssor
hi&nyzik az ige az osszetett mondat egyik tagj&ban; p. Lakozza-
tok 6n bennem, 6n meg || iibenneteh : manete in me et ego in
Tobis manebo (Syb: UT. 1:150). — N6ha meg a van ige lap-
pang a f6sz61amban : lit a kezem. Koriil a sok szinben || szUzehf
asssanysdgok. (Ar.) Lovam Uba || indvldhan, — magam sz&ja |
huc8uz6ban (Erd^lyi : N6pd. 1:20)- — Es ide tartozik nyelvUnk-
ben az 411ftm£nyi n6ysz6, ha a mondat 3. szem^lyii (van 6%
va/nndk n^tU): A szeg^nynek || drdga Jcines a hit. (Ar.) A gyere-
kek I fdradtah Vo. font az e) pontot.
3. Folyydst alkotunk olyan mondatokat, melyekben a tuzetes
r^z nem csak egy, hanem tobb sz61amb61 dll, mert tobb tij
koriilm6nyt kell kiemelni. Term^szetesen minden ilyen
azdlamnak kiilon hangstilya van; ez n^ha gyong^bb lehet a
f6sz61am£n&l, de rendesen vele egyenl6 erejft (yo. Kicska, Nyr.
20:342!), tigyhogy e tovdbbi sz61amoknak csak hdtrdbb yal6
elhelyez^iik mutatja a t6sz6lamn&l kisebb fontossdgukat.
Az ilyen terjedelmesebb mondatokban sokszor az ig^vel
kezdjUk a tiizetes r6szt s a kiemelend6 nevszdi fogalmakat
csak azutdn soroljuk fol; p. Szeretem a | reggelt (Ar.) Tegnap ||
dvastam \ a versedet, A betegiinknek || hUdiint: \ ennivaidt. En ||
vittem neki | bort.
Ezzel a sz5rendi formdval kiilonosen azt jeloljiik, hogy a
cselekvfe m6g befejezetlen, c^lhoz vagy sikerhez nem jutott (ilL
nem bizonyos, hogy jut-e), folyamatos, tartds vagy ism6tl6d6.
Ezt a folyamatoss&got mintegy jelkSpesen fejezzuk ki azzal, hogy
a hangstUyt megosztjuk az ige s a bdvftm^ny kozott, ellen-
ben a cselekv^nek befejezSs^t, sikeress^g^t a szorosan egyesit6
hangsiilyoz&ssal 6s szorenddel jelezzuk. P. folyamatos cselekr^s
(a multban) : jottek | viesza (revertebant) ; befejezett vagy bizo-
nyosan befejez6d6 cselekv^s : * visszajottek (reverterunt). Ugyan-
ezt a folyamatossagot kifejezhetjiik m4g az eppen id6hat4roz6val
^ ha a b6vftm6ny ir4nyhatdroz6 (hovd k^rdesre felel6 hely-
* A b6vltm^nyt olyankor sem vethetjiik h4tra, ha az igevel <al4not
vagy >hat&rtalaii€ jelent, mindig megt6rt^n6, szok&sos cselekycSst fejezank ki.
TO. Ha megtelik a hal48z h416ja, kihuzza, EUenben : (Most 4ppezi) hfizza ki
(teU), — Ok mindig j61 malatnak, szinhdzba jdrnak . . . EUenben mond-
hatom : Mennek a szinhdzba (4ppen 6tban yannak).
9* •
m (t. visB^fdi jStteL A r«gibl> nyelv kz ig6h«ik idSfe^ttiAji^
ift i^jerzfaeUe ezt az imyalatot: iHsssnajSnek vditu — A /^
^l^td hiiftznflia.tieMl bffvd)ben 1. %r. 23:132.)
liddsetek a) folyamAtos, egyid^ii cseleky^sBel (tSbbnyire hoai-
tehetjtlk: ^ppezi most, 6ppen ftkkor, azalatt, ak5«ben; sok p6ld»
Molecsn^l 24., 25 6s Nyr. 13:359): Oh b&natos anya, te fiad immir
4[^en hOAra (WmkC. 200). A gabon&t ked^g gy^H nstUngdHHk,
'iakk tisti be mennyeknek drdm^bdi (l^rdyO. 129). A sajkak a i en-
ban nyomiUtak lassan fdjebb-fdjebb (Th5k9ly Napldja 18). Bzeii a n^^
d88zey umi mt6, dr&gA (Ar: T8z. lY. 62). Gsak jer b6; a an^Eto
m&r veszi le a siilt halat (Ar. : Arist. 2:247). Lysistrate (kil6p):
Sohse bdnts&tok . . . : jovok magam ki (2 : 346). Bakodnak ^s visjsik he
<d:141). Az apr6d j6 visszd 6s jelenti . . . (Gregas6 A., L Nyr.
12:357 — 8). Mikor j6 visszd, eszdbe jut, bogy a csapot kibttato
j(Nyr. 5:375). Amikor jottem haza s keresztUl mentem [nem: men^evl
K^tsziiUy mert ez igen rovid ideig tart6 cselekv^s] a toron amy6-
\&[i, ti& um-megjedtem, bogy! (19:176). ifiszreyeszen egy mdkaslt,
ktaiint egy fa odvi&ba dppen hivik he (Kriza : Yadr. 406. — Az nt6bbi
birom p6lda sz^kely szdvegekb^l ; ott 68 a csang6kn&l ktQdn&sen gya-
kori ez a 8z<5rend, L Nyr. 13:359). iJ^gy kellett rajta kerentfd
g&zohiiuk; amint IdbaUdk at, [akozben] a gazda le talalta csQngetni
a zs&kot (Arany-Oy. N6pk. 2 : 420). Megy a vas^tra feU (N6p,
Ijgocsa m.). — Mikor kimentunk, esett a h6, Jottek a katonXk (6ppeii
akkor). Yiszik a menyasszonyL Megyek a misire. A kocsis mar viggh
a fat stb.
h) tart6s v. ism^tlddo cselekvessel : Mikor statista voltam a
8zinb4zn^ s hordtam a szinpadra a szikeket 6s pamlagokat (Pet:
trti rajzok). KJ&lmdn csak nizett \ rd, hallgatva (J6k., id. Nyr.
3 : 460 ; ha pillanatnyi cseleky68 volna, csak fgy lebettae : rdnizM =
Hlvetette tekintet6t). >Ott m6g az 6n gytijt5 maniam ib er6m!iyi^
,valn6k. iln csak hordandm desze az anyagot masoknak, ftzer<Bnc£i6fleU>
belyzetben lev6knek« (Bird L. Term. KdzL 1897). Ha^tothndc sebdB
strahba, ki a Galamboskanak (Nyr. 13:475). Tiribesen hetek 6ta
eseit az essd' (30 : 549).
A folyamatos cseleky68 8z6rendj6t n6ha dtviBSzttk abeftlld,
megindul6 (vagy m&s c8eIekv6B ntan kovetkezd) cselekr^re is, p.
Adok I kaldcsot (ha nem kell a keDy6r). Megyek | he. MegyUnk ]
nyaroHni stb. Zeus uccse, m&r nem [Ulok], mdr dUok fel ^ppen
(Ar: Arist. 3:110). — A r6giekn^l, toy&bbd a sz6kelyeknfl 8 a
C8&ng6kndl sokkal sdrubben tal&lkozunk e Bz6rendnek ilyen alkal-
maz&s^yal (vo. Nyr. 13:358—9); p.
ImmAr heszillem meg tengeren jar^sat (EMK. 4 : 201). Menn6l
hamarabb ember megyen felf megkildem (LeyT. 1 : 81). Az t6l kezdeitk
* WIT** s^HWIB' i^
<!,... tiaoa Wp eldit vald csdtortekeii (Bi^tfai kalemil. 1583. DvS).
11^, aram, WrsA az ream 6i2t»i( dolgokra (ThokSlj Ley. 2^). Ifomft
r{^A el A bSle a magyordaalc Majd menen el oda a koljok lc9^^6
p^fd^ %r. 3 : 50). Tiizet a kaazaj [kazalj f&nak az udvaroo, gyM
*U9 (Kriza 398).
Niha elbesz61^bea ie eUEfbrdiil a szteend, teh&t a malt-
has be(U16 esemtoyek kifejez^s^re. tgj p. az elbesz^^Bnek elej^n:
Y«^ fglSH^ «g7 I ember. Volt ^gj \ sjseg^y (usgtmynak [ kdrom
fin stb. Mv^Vflk maap w^csorAra (ig; kezdddtk a ^ospasisAa
^wArete 1683). — De ^ elbaaz^lSsaek foljiatiBftbaii 19: i#Jt<4«
HBdig ^ /"flMo eg7 yriJjf (Nyr. 8:328). AUtor | /cgrta » | ^(o*...
iiig Qlt«k wU le, bogy j'u^a st-em&en az oramnak k^t asQlg&jft
(LevT. 8:41). MegalknT&n a le&njr fetett, viazi kdedhog (Hall:
HBiat 3:881). — A kfiretkezd idfeetekbon igekfitfin ran i
T|IAb azi^MP ^satcw D^p: implgti sunt ieptein dies (JordC. 1((}.
TSrUa41[ c«7 i><^P> napoo, oivA eJ a« mu5n (^rdjC. 562). TSrt^
4ik, . . . hogr ludolc poklost piegfar«a«te Bimon h&siban M *yi&ot4
d 9 nr&nak ftgj&n (642b). Ott safU Ifi az 16t61; ott as I6r6t hogx
less ill [bsfejezett cselekvte, az^rt m&r nam ugTanaz a ss^nnd],
u 16 rdntja d mag&t, fttt U (LbvT!. 1:311). Eaik-le Hsmvivin Vid
alAtt iuuirattA (Zrlnyi 1:112). Ea«k-le s4sil6Btal CsiUag Gtjtegj
hitajJt^U (1 : Gia)- K^Tiqtem kaqyTek^t nem taUlhatrAn, ogf kor ^^
«{J BoUanUVOB kSajv6t (Teresm: Megt^r. 34). Elsfiben ie tifttf (4.
beuidit a Tos^r (kezdfttt besz^lni, MonHiBt. Irak 15:659). Ebben az
MstwidSbeu Szebenben 1| haia mtg az erd£lyi gnbem&tor (Caerei 407).
EiaKnd J&noi maga ho^t || add feUsigiS Gzaki Ferenctuk (439).
IblakjAliOB iUtain ; kttt bt (Vitk : Uonk. 3 : 39). Bdtza le t^vusz^i
UUmiat posdorj&t (Ar: BH.etb.}. >'&l«a ap&d kegTel«mkdr6B6t nttoio.
Sebum k«Uett . . . Sietiem U a volgpbe. De k^eOn ^rkeztam m&r<
{36i ; Ax apja &a XI.). A gar&dicBonjon megcsAsatam, aah6, jSntef ttnp
It 0Hn vid. Hijt. 13 : 476). A piter || meat hi (csingd, N7T. 10 : 808).
Az imiStiti haszn&latboz (a he&Ud pselekv^Hliez) kSzel &11 q s»^
r«ndnek a sziind^kot kifejezd mondatokban Tal6 haaznilata.
P«ldik:
• TAD ifilda Soleosndl 8S. 14^ atimftbaU az uo. 33—3 df oyjim
Nyr. IS: 880 — 1 fSlaorolt ptid&k egy r£«H. M&i r^ce aEonban act moUtja,
iMgy ondetileg kalmibea ii ec a u&nai ontLkgdott a nyotoaUktaUa magrar
qondatban; magrariaatit ■ a maiboi raid TinoorU I&ad nUam Hjr.
IS : 158— ISO <■ Mol. Bl. — HinthogT e Kdiena kilarjedt bitiTnilzWtaii
•Sfmittil Qlyan Uvol 41U velvi fcniaok talUfcocnak, Ul^A egyitet a
TJgi nyelvOnlOak, ipiaTJait a iiOaiy a pt&ugA nyal?J&iAi : nan Labet att.
iO^M UUtbA magyaiiKu, aiiU Imn R., HoDkioai fc Eiqtk*. 1. ■«■ >$.
1&6 ^birti snoiioin).
y M^nik hi 9iZ ajtdn, nem f^rek (Arany-G^. N6pk. 1:464)»
SzSkdU vdna hi e\(Sie, de az lial^ nem enged^ (202). Hit amin^
niiBfine f6, ott ill km . . eY-vlres sz&ja ember (Nyr. 3 : 558 ; L m^
13:359). Yd. szeretnik szdntani stb. — JelentS mddu mondatokban
ritk&bban: Oszt&n kergette onndt el a ssak&csnd, de nem akart..
elmenni (Nyr. 3: 139). KHeHe itet [diet] AT, de nem Ut £6 (3:322,
Molecz id. 27 *).
4. Ha a fdszdlam n^yszdyal kezdddik, akkor term^azetesen
Bzint^n kovetkezhetik m^g egy vagy tobb Bz<51am, aszerint amint
T^6g egy vagy tobb mell^kkoriilm^nyt ki akarunk emelni. P^ld&k :
Kis lak &l\ a | nagy Duna mentdben. (Pet.) Hoi a Duna omlik
miltdsdgosan (Pet. : Uti rajzok). A ddlib&bok tfikrei, mikben I kedth
telve szemldlik magokat | gvlydk ds | minesek. (Uo.) Zsdkokkal roliAi-
tat&nak a | nagytdl f ogv&n | mend [= egdszen] a | kiisdediglen (B^cdCL
243). — A kdvetkezd pdld&kban igekdtd kezdi a tCbEetes r6sst:
^Megzdrrenik az ig (esik az esd, csak ligy subogc, Erd.: N^pd. 1 : 102).
»Egy8zer || elment egy kis | kakas a | s6viny aid \ kapargdlni . . .
Bdszdll egy : szarka a | s6vinyre€ . , . (Arany-&y. N6pk. 1 : 438). —
Ide tartoznak az ilyenek: be akar | menni; hdzat szeretne | venm,
De ezeket kiil5n t&rgyaljuk.
Kiilonosen az az eset fordul el6 gyakran, hogy a fSazdlam-
ban helyhat&roz6 igekotd (hat&roz6 8z<5) van, mely csak iltalfinosan
jelzi a t^ryiszonyt — legtobbszor az ir&iyt, — az ige utin aztin
ragos yagy n^yutds fdn^y koyetkezik,*"** mely pontosabban meg-
hat^rozza a helyet. P^lddk:
^^mene a vdrosba (B^csiC. 8). ^eQdye Abrim Egypiusbdt
(Heltai: BibL I.E4.). Bele Utkoztenek abban az hdzhan (F^legyh.:
Bibl. 11.). Eperjesen Ari-kij&rtam a Tdborhegyre (Pet.: ti'ti rajzok).
Lerdpitdm lelkemet 8ZiU6fdldem rdndira (uo.). Azomba A^ytLttek a
U[m]pl(myM, &<fmontiink a hdzha (Nyr. 13:476). Ahajt ^Sny6n fe[l]
a havasra (2:88.). — fgy: ^ment az erddre. Oclament a hirdhoz.
Ott ^ 9k Idcdn, Benn yan a hdzhan. Hozzdykgoit a f^ihez, Rajia^i
az ellensigen, — i^ismer a hardijdra. Stb. stb.
Ez a mondatforma is eldkeriil, mint a 2. forma, ige
n^lktLl: (Kocsira iilok, s) ki a falubdl (Kis& K. ; 1. hasonld
p61d&kkal egyiitt NyK. 25 : 14.). Hazdja m&ris elfeledte, el a
* A. beill6 cselekves k^pset^hez igen kdzel 411 a mir-mir be&U6 cie*
lekT^s, a majdnem megtdrt^nd esemdny k^pzete, as^rt a Bz^kely
beszedben ez is basoolb 8z6renddel j&r: A derek4t tigy esszeszoritotta, hogy
szakad keiti (Nyr. 4 : 554.). Azdrt ^nekdt ojan keseryeson, bogy a fSd e»
szinte hasadoti meg (7 : 378.). tTgy ihatnim, epedek meg (8 : 225.).
** Mintegy ^rtelmez^iil, tigy mint n4ha az ige nt4n yetett 6rtelm6s5
jelzd: Agg 8z€esi Bz61f a hihoros.
▲ XAOTAR SZ^RBND. l3T
dicsAseg, szerelem (Tompa 1 : 223^. Az 6n bar^tom I jobb a j
MrAi^. 8tb.
A nyomat^ktalan mondatnak tobbnyire van el6k6HzitS
r^sze, 8 ez igen gyakran (de a n^metben 68 a franci&ban m^g^
gyakrabban) a nyelytani alany.* Logikai ft^letek kifejezds^beir
mindig a logikai alany kezdi a mondatot : Az e m b e r || hcUandd.
A 8zer6ny embert|| szereiih — Az el6k£szft6 r^sz legtobb-^
BzSr olyan fogalom, amelyrdl m&r el<5bb is 8z6 volt, teh&t a meg-
A6z6 mondatokkal kozos fogalom ; p. ... A gyermek|| fdeih
(EotySs: A megfagyott gy.)* Yfgan ment a jdt^k, s ut^na
[a j4t6k ut4n]... eUdvdtunk (Vitk.: Munk. 2:116). — Piroa
mondatokban az eI6k£szft6 r^szek gyakran k^t f ogalmat s z e m b e-
^llftanak egymdssal: A beteget dpoljdk, az eg^szs^gea
ember dlehet andkUl, Legtobbszor pedig, meg, eUenben kotdszds^
mondatokban (a 8zembe&llftott fogalmak koztU sokszor C8ak a
m&sodik Tan elfik^szftdiil t^ve): Bdk&nak roka a fia, farkas-
nak pedig farkas (Dugonics). Egyik kijott, a m&sik meg
bennmaradt. (»Harcol D u n d i asszony . . .) A gyarl6 C8ecsem6k
8 oregek ellenben sikoltnak* . . . (Ar.: NC.) — SzembeAllftAs
eset^ben az eldk^szftd r^szeken valamivel erdsebb ahangsdly^
mint m&s esetekben.
Hitoyozhatik az el6k^8zft6 r^sz 1. feleletben,. mert a koz*
Tetetlen megel6z0 k^rd^bdl nem kell ism^telni az illet6 fogalmat,
p. (A konyvem hova lett ?) Eltettem (e h. a konyvedet eltettem) ; —
2. nem te88zlik ki a szem^lyn^ym^isokat, csak szembe^Ilftds eset^ben»
P. Elmegyek. Ellenben : 6 n elmegyek, t e pedig itt maradsz ; —
3. Y^gre az ilyen alanytalan ^s hat&rozatlan alany ii ig^knek sem
* Annak, hogy az alany a leggyakoribb el^^zlt^, tulajdonlthatjak
ast a kolonosa^t, hogy az el^^zlt^ olyankor'is n^ha az alany form&j4t
Teni f51, mikor yoltakdppen eg^szen mis nyelvtani viszonyban van az ig^yel
(igy gyakrabban a h^ber szentlrisban, 1. Brassai : MMondat 1 : 344.) : A j 6 k,
kik ezt lAtjik, Srvendez az 6 szlvek (MA. 100. Z80lt4r). N^p, mely dics^t,
magafiztost igy magasztal, van abban ^Ini hit, jog ^ er6 (Ar. : Szech.).
Miosoda m4ja volt ! A 8z41k&ja pedig . . . lett volna bel^e alkalmas
fzarafa b4nni hiztet^re (Ar. : NO. m. 14.). Az olasz le&nyok... 6Ta-
kodjatok! (Gy6ry V. Shak. 18:175 = 2%o«c girls of Italy ^ take heed of
them !) Lakodalom, sokadalom, ninosen akkor beteg asszony (kozm.
Kyr. 4: 144.). £s akkor a z, aki ott rei l^p, a hdlyog arra sz411 4t (12 : 232).
•tb. — Hint Utjnk, ez n^ha sz6noki v. k51t^i fordnlat. ife^ekes osszeTetni
Tele a magyar n^pdalnak gyakran hasonl6 kezdet^t : Oiginyrajda
1 4 1 o r a — kigynlladt a hdtnlja stb. stb. Szerelemnek T6z8af4ja . . . &my6-
kAban bererek. (Pet.) Ahegedti tz4rai f4ja, be szomorii a n6t4ja ! (Ar.
izokQtt eldk^aEJMijiiktenQi: vUifMlih; edele^ii ; — kiWngimitik:^
kazzdJc a ruhdmat sib. — Sokszor nines elfik^szftfi, ha a iqp^v-
^ni alanyon ran a fAumgsflly: M# t&madt; es9a eeik; s^fejem
i&\. (De lehet el0k^zft£jttk 13 : a azomas^ba^ I tiU .ttmM^i' —
^dss nap az | e^ esik ; — d^l 6t{^ a | /%'em filj.) — A ttfiriiftjillr
^rmiban a nyelvtani alany m^g h&tr&bb k^rttlhet : Fdj a fiim^
Y6U egyszer egy ember.
LegklUonoBebb az, hogy n^ba, dei cqak eg^szw kiiF^tdewi,
maga az ige is lehet eldk^szftd. P^d&vl:
>Szi8Z K&rolynak az eg^az szinj&t^kbbs a egyea dnakeikai irt
taaulm&nyai szdleakdrii tAj6kozott84gr6l tanuakodiiak • • . Vor*
d i t Q 1 1 a pedig Szisz K&roly a nagy kiUte|pA^ayt nMigit MflM. ^
UVciismeretess^ggel 68 szeretettel, melylyel miifid^^ mniik&i&t T^ge>H*
(Be5tby Zs. Jelent^s az 1901-i nagy jutalomrdl. TVfjntnfi asi mon-
danA : fordltksa pedig olyan leXkiismereUs . . . K^t ssembefllitoii
•Idk^BzftS f ogalom : tanulm&nyai — forditAaa.)
>AasokbaQ a poUtikai kicsapong&sokban komoly erkSUiii flbm
is van. ilSrtem a megleptf erCfnyilvdnuldstt (Qar^a ^. M^SHF:
oraz&g 1897. IX. 10. Mintha azt ino]idan4: ez ^lUtMomiMJi;: ,4jr t a I m «
aZy hogy a kicsapong&sokban is megUp6 erdnyUvdnvJlM Utok.)
M&skor az ig^nek ilyen el6k^zft6 Yolta caak Utazat. PAdidL
Siitok haldcsot, ha kenyeret nem eszel. Tndod mit? kiildSl: neki
sdyemkenddtl Yiazem ^^ ha m&B nem viszi. Igaz, hdgy itt az
ellent^t miatt a kaidcs, a selyemhendb ^s ^ a legink&bb ki^elt
^8 hangadlyozott fogalmak, de az^rt voltak^ppen az ig6n is da^
rendii hangadly van, a e mondatok a fSnt t&rgyalt harmadik for-
m&ba tartoznak. Mintha azt mondan&m : Sutdh (yalamit,) f hxUr
csot, KiUdok neki | selyemkenddt Viszem \ <^. (Yo. jffl?i8zem | in.)*
Szint^n inkdbb caak Idtszdlag eldk^azftd az ige aa ilyen
IplsoroUsban : Bepiil a maddr^ replil a denev^^ repiil a piUaingd
Vettem dkrotf vettem lovcU, vettem caikdt. Igaz, hogy a hiSinBid-
kat mint ydltozd, dj meg tij fogalmak kifejezdit jobban liaiij^-
* nyen Utszdlagos el6keazii6 iget ig^n spt^zor ol¥a«aiik % i%U^^
j^ e\6g gyakran 6jab^ kdlt^knel is mint r^ess^t. P. Ki^keo aixai kcfMm
pydonia 6b keinie (HB). De sziilettQk ^^e»^67.'8ed ez Dap natt. ^^b^
(MfinchC.) £b az ige lett teattS : ei yerbam caro factum eat (^o.) UB^f^m
npmzatek mondnak engemet ^dejEo^noA; .* beatam me dioent ^mp^ S^^
ira^iones. (Uo. Lukaca 1 : 48.) A feslett ember gye^eki ^zqa yc^repoii^ ^iUjjiA?
nek, melybe estek agUUi (P&^ : ?red. ^leUaagh kia4, 98. YO. H^ a)|^
^i^b^ IB eatem yp^, mibe eat^l t«, bfif^ly^ jfJ^vm maSffd ... 4r, j^
Pet. ier. 39). 8tb. stb. — tgy a o^i)g6knAl, Nyr. 10 : 1H)1. — li. Hol^W «--*7^
mdg ige]|(MTel i$ mondbatjuk ugyanazt a goadojatot : .^^^pAt
a [ maddr^ — /iSfJrepttl a f dehev^r stb. MegYetiem az | Skrdi, —
me^ettem a | lavai stb. Ezek voltak^pm m&r nem is ny^Ma-
^£^ktf||lan mondatok, hanem osszefoglald oyomat^kjuk ran, csak
luocs^ mt^ve az is kotfiazd; vo. J26jpi<{ a I ma(2(ir is^ — r^M^
a ^ de^nevdr is . . . iTotrepul a I maddr is, — /c2repUl a f
daM^ev^r is... as: A i9»addr is repiil, a denevAr is
repfil stb. SiMONTi ZsioMoirp.
PERBLNL
'Sgfregj fogalomkor szerint osoportosftptt egynyel^i iAwi-
telftk mindifig tantik&gosak neiiD osak nyelv^szeti, hanem els6 sorban
mflTd6dtet6rt£neti szempontbdl. Syen fogalomkort alkotiiak a
magyar nyel?ben a jogdietre Tonatkozd kifejez^sek, s e csoportban
kdts^gkfyiil szl&y eredetiiek a kovetkezdk : panaszolnij pcUvarkodnif
fOTOBzUy szavcUclni, vdddni.* E kifejez^sek koz6 tartozik a perilni
is, amefynek eredet6yel az al&bbi aorok foglalkoznak.
A pSr&ni szl&y eredete Gyarmathi 6ta ismeretes. Yalapvennyi
kutatd axonban a magy. per-t veti egybe a szUy prja-YsX (Gyar-
matbi: Affij^ 384, L^chka, Dank., Oz. F.), s a p^Sl igSt meg
86 mnUtik. Ujabb irodalmunk azonban err61 a sz6sz&rmaztat&ar61
megfeledkezett ; csakis a Nyr. 13:364. lapj^n olvassuk, bogy a
p$r egy^zik a (horv.) 2>aria( : streit, zank) sz6val. Ez elhanyago-
kysnak Moka, bogy a per&ni ninos meg a Mikk)8ich-f^le EtymWb.-
ban, sem pedig a Slav. EL cimtk miiben (1 ^s 2, valamint magy.
kiad&s). Ugyane szerzdnek Lex. pal.-beli egyeztetSse meg elkertUte
kttatdink figyelm^i
Szliy J0Tey6nyszaYaink kutatdsdban, amint Asbdth s ut^ina
in is tobbszor bangstilyoztam, az a helyes elj&r^, ha az 6bolg^r
myelybAl indolunk ki. Obolg&r nyelyi adatokbdl azonban nem az(§rt
iifdiilok ki, mintha minden egyes regi szl4y szayunk bolg&r nyf|U-
J&risi Aty^tel yolna, hanem tisztdn az6rt, mert ezzel fejteget^seini
a mddszer szempontj&bdl nyelytort^neti alapot nyemek.
Az dbolgdr nyelyeml^kekben yan egy ige, amely a inagy.
ji^^nek hangtanilag is, alaktanilag is nagyj&biui megfeleL Ez az
ige fbriti 8^ refleziyum. Az 6bolg&r eyang^ium-fordftAsokban
egysaer fordtil eltf s magyar nyelyi adatokkal a p^huzamos
k^lyek ezek:
1. J&iios ey. yi:52: Miinch-k. : Foncdgnac uaUt, azert a'
aidec e^massal ; Jord.-k., Pesti, Sylyest^r, Heltai : vetekednek uaiOf
K^lyi : tusako^^c vgla — Ynlg. decertabap^ ecgii Judaei inter
86 ; g5r. : iiid^ovto ouv xpic iXXil^Xouc ql toataloi — Ood. Assam., Odd.
130 MSUCH jixog.
Zogr., Ood. Mar. : phrSahq ie 8^ ijvdei meidju sobqjq. A negye-
dik dbolg. eyang^liumban, a Say. kni.-&ban nines meg e helj.
EbbA az 6bolg. pbriti s^ ig£b61, iiletye pbr- g7ok6rsz6b6l yal6
'ja k6pz6s fdn^y az dbolg. ptrja, amely az dbolg. eyang.-ban szint^n
egyszer kerill eld. A hely ez:
2. Luk. XXTT. 24 : MUnch-k. : L8t veteJcSdet 6n5n kdzSttdc ;
Jord-k., Pesti, Sylvester, Heltai : veteJced^ ; E^rolyi : versengis —
Vulg. : Facta est autem confen^io inter eos; gor. : e^dveto ^XovctxCa
£v aitoic — Cod. Zogr., Cod. Mar.: hysH ie i ptrja vh niha.
Az elsd k^rdds, megvolt-e a pirja ds ptriti 8§ szd Oyrill ds
Method nyelydben. Ezt a kdrddst azdrt lehet felyetni, mert a
Luk. XXn. 24 iddzet nines meg az Assemani ds Say. kniga-,
yalamint az d-orosz Ostromir-fdle leetids eyangeli&riamokban«
Cyrill ds Method hazdnkba kdsz fordftott eyangeliBt&riumot
hozott, de nem t e 1 j e s tetra-eyangeliont. S ebben a leetionarinm-
ban, amint a rdgi emidkek igazoljdk, nem yolt meg a Luk*
XXII. 24. resz. — FeWethetd e kdrdds azdrt is, mert a »y6te-
kedni«-re az dbolg. nyelyemldkekben kozonsdgeskifejezdsa^fff^^o^'
sj^ (vo. pi. Munch.-k. Mdrk IX. 33. ds Zogr. ey.; a kdsdbbiekre
yo. Grigor, Par. 32 : da stf iem sf = Kd.rolyi : pereljUnk stb.) ; s
felyethetd ydgiil azdrt is, mert az dbolgdr nyeWemldk^ szdkdszlete
nem egysdges eredetfi. Hang- ds alaktan&ban e nyeWemldkek nyelye
kdtsdgteleniil maeeddn bolgd.r eredetfi ; amint azonban e nyelyj^is
irodalmi nyelyvd lett, szdkdszletdben mix a leio^dgibb iddben is
m&s did szUv nyelyek szayaiyal gazdagodott. Miyel m&r most a
phrja ds pbriti s§ mds dbolgd.r nyelvemldkekben is eldkeriil, a
pannon-morayiai korszakban a szd tdnyleg megyolt (yo. F&alt. sin«
XXXTV. 23 : na porjtj^ mojq, = in eausam meam, Dobrentei-k.
en i^embe | XLII. 1 : pbrQ mqJQ =* eausam meam = Dobr.-k.
en ^gemet | LXXTTT. 22 : pbrq tvoq, «» eausam tuam = Apor-k.
en igemet, Dobr. k. : te f gedet) ; erre mutat az is, hogy a kdadbbi
szerkesztdsfi dbolg. (Eueb. sin. 168, Cod. Supr. 298.) ds egydb
egyh&zi szldy nyelyemldkekben (vo. Apost. SiSatoy. Apost. cseL
XV. 39, XXin. 7, 10, I. Cor. I. 10, XI. 18, XIL 25.) a rdgi
pbrja-i a kesdbbi raspbrja yagy a svard szoritja ki (Jagid, Zur
Entst. II. 62, Starine XXIX. 190). Hogy e pbtja, phriU 8§
melyik szl&y nyelybdl keriilt bele a legrdgibb emldkekbe, azt
egyeldre figyelmen kfvfil hagyjuk.
Semmi ketsdg benne, hogy az dbolg&r nyel^emldkek pttja
ds pbriti s§ szaya eredetre ndzve egy a magy. p^reZni-yel. A jelen-
tdst is konnyen dtbidalhatjuk az olyan adatokkal, amilyen a
Peer-kdd. 83. lapjd.n (»Egh kegees per, awag weteJcedes thamada
ft kdzdttdk hogy ky wolna meltob az keneret meg zegny,« e
szentfr&si iddzetre yo. feljebb Luk. XXII. 24. iddzetet) ds a
Comides-k. 315. lapjdn leyd (»Valamy igye yagy periy^ s yo. a
feljebb zsoltirokbdl iddzett pbrja-t).
A m. perelni igdnek azonban kdt jelentdse yan: 1. yetdl-
kedni, eontendere, streiten, zanken ; 2. torydnyben perelnii litigare
PKRELin. 131
lirozess tthren (vo. fdperes =« actor, alperes = in causam attractus,
incattus, perlekeddJc =» causantes, causidici, Hajnik : Bfr<58&gi szerv.
164| |>er=B causa, lis). — Abban a szUy nyelyben^ ahonnan e
kifejezte yal6, meg kell lenni a k^t jelent^snek a peres-
ked^s int^zm^nyevel egyiitt. Mieldtt azonban fejteget^-
semben toY&bb haladn^k, ki kell emehii, bogy a szl&y eredetft
per&ni k6i magyar szdt szorftott ki. Az egyik ezek kozfQ a vetd-
kedni (esetleg ide Yal6 a versens^g is), melynek ,conteiidere' jelentSse
iltal&nos r^gi nyelvlinkben, a m&sik pedig a folnal, fonalsdg:
rixa (NySz.)) fofudogni (Miincb-k.: decertare). Ez ut6bbi szavak
mind a /bn-ni ige szdrmaz^kai. Bizonyftja ezt a Gyongy. glossz&k
'colligaciones = egbe fanalodassth, conspiraciones = egbe
fanaiodasoJcoth€ (y6. NySz. foncUodik) adata, s bizonyftja egy koz-
yetett adat is s ez a magy. pletyka, mely szUy eredettL (yo. t6tple6ka^
kisor. plitki, or. pletki: klatschereien) s y^gelemzdsben a szI&y
plesti, Jonni* ig£b61 valo (plet- gyok^rszd).
A magy. p^rSlni tehdt r^gi magyar szayakat szorftott ki,
8 ezzel azt ^itjok, bogy a perelni r^gi szaya ugyan nyelyiinknek
(yo. Szamota hagyat^ka: 1334. 1378: Nicolaus dictus Peres,
1368: Michael Fbres, 1416 Petrus Peres, 1430, 1441, 1451:
G^rgios Peres, Zolnai Gy. szives ertesit&e), de semmi esetre so
r^gibb a XI. XII. sz&zadD&l.
Eddig azt dllftottuk, bogy a magyar perelni az 6bolg&r
phrlti s% (= contendere) reflexiyummal fiigg ossze. — M4r most
csak az a k^rdSs, megyolt-e az 6boIg. phriti s^ illetye phriti
ig^nek az a jogi haazndlata (yor gericht streiten), amely megyan
a magyarban, toy&bb& megyolt-e a bolgdrokndl a >peresked^8«
int^acm^nye. Erre a k^rdSsre tijbdl a legr^gibb nyelyeml6kekb61 kell
felelnlink. S erre yan is egy adat, amely a koyetkez6:
M&t^ V. 40: Miinch-k. : Es ki akarand te yeled tiraenben
perleni, Jord-k. : ytelethben vetekedny, Pesti: az terweny be
yronny, Heltai: tdru^nkodni, Kdrolyi: toru^iikezni, Mdrkfi gorog
6s magy. testam. : perlekedni — Vulg. : qui te velit in jus trahere ;
gor. xai TO) fteXovTt oot xptSfJvat = Cod. Zogr., Mar. : i hot^stjumu
sqdd prij^ti S5 tobqJQ. Ez a si^dd prij^ti a gorog xpiSiJvai for*
dit&sa (sz<5r<51 sz6ra : bogy elft^ltessel) ; s benne a s(idti = judicium,
pri-j^i pedig = accipere, azaz »ft61etet elfogadni*. A kifejez^
megmarad a k^s6bbi egyhdzi szl&y nyelyeml^kekben (yo. De6an.
eyang. siidb prij^ti, PoUyka kozolte bolg. ey. Starine XIX. 216 ;
Mirosl. ey.: sjudh prieti) ; ellenben az lijabb szldy biblidkban e
bely fgy hangzik: A) gorogb6l yal6 f ordf t&sokban : suditi se
(Erzs^bet orosz bibl., kisor., Bylec-f($Ie bolg., Stoj. ^s Yuk-f^le
szerb); B) latinbdl yalo fordMsokban: I. pravdati (hory., Triiber;
osztr&k szloy.), prdvdivati (hazai szloy. Kiizmics); 2. pravotiti
(PalkoyiS-f^le t<5t), prawowac (lengyel).
Obolg&r eyang^liumokban tehdt a >t6ry6nyben perlekedni* =»
titd9 prij^i, 8 itt a prij^i eg^szen m&s 8z6, mint a magy. p^rdni
alapj&til BzOlg&16 dbolg. ptrlH s^, Csak azt kell m^g megjegyez-
133 HtLiOH jImob.
Qem, hogy a ezerkeszt^sre rSgibb AsBeiuani as ^t. .^oW4 4!^|fr
lectide evangeUstariumokban, dgyBzint^ti az Oatrpmir-I^ ^"^^^^
e^rakoa-eTaDg^iumban a M&U v. 40. ninca meg, a eiz aii u{^
nyftja, bogy a legr^gibb, CyrHilSl mag^Tal, Koii8tai\tini^i>l;|ti^
hozott k^sz szl&T lection&riamban ee volt meg.
Az 6bo1g. pbriti 6a pbrja szarakat megtal&Ijak i Qod.
Suprasliensis <5bolg^ ny elveml^kbeti is (tS. pbrja 249, S98,
pbfSti Si 174, 176~ 3S5', 394; pirMi 333, 333, 336, SB&nOafAtD^-
ban: j)W||»r^ sg 134, pbrinije 133, 244, sspfrr^ 86 176, i/udopifwi
333), azonbaD itorvinybeQ perlekednif jeleot^ a snSnak Bt^ibl
Dines; MikloBich a lapsz&m idez^ n^lkfil kfizH ngraa, hogj a
pbrlti a Cod, Supr.-ben icaasam taeri< (Lex. pal) jeleot^b^
megvan, de ez a jeleatds osszefilgg az egyh^ bzI&v DfeLran^fikelc-
ben jiSl ismert pbrtcb sziSval (=p6rT6dfi, flgyvfid, torT^nytiicliS
causidicus, yd. Vita Method, cap 3. 6a Zakonik 3tet 0aiaii4,
KovakoTiii kiad&s&baa 73. §.), amely nem jdent *p6rle^edj[<>t.
Az <5bolg&r ittr^^i 8% {6s ptrja) teh&t a. m. ,Btreiten, z^nkeo',
8 mint egfb&zi nyelvb^l va\6 itv^tel megraii az orOBzban is (oroei
dial perett m&a jelentdssel). — M&r moat a k4rd& az, honniui
yalti a magyar p€r&l ige, — A kutat&st azon kezdem, hogj a
mai szUt njelvek kozfil sa obolg. pbHH-nek megfeleU ige ran a
horv^tban (priti), szerbben (preti), caehben (pi'lti, bSt: pr^ ae),
leogyelben (przec), oroszban (p&rett), szorbban (pM). — M4y moat
mivel az ia n^zetem azerint a Oyrill-Method-fdle nydreEol^ek
njrelve hang- 4s alaktan&ban maceddn-bolg^ eredetfi ngfUi, fizd-
k^szl6t4ben azonban abban a formflbaa, amilyenben ma ismarjsk,
ez a n;elTJirfU irodalmi nyelvvS fejlddStt nyelv, amelybmi rannali
azlovgn-horrfit szarak: nem fogom azt &lHtani, ha0 a bolg&r
D;elvb/!1 kiveszett a pbriti (contendo 6b litigo), banem maxa 92
<ibolg. pbrUi is szerb-horvAt-szlovfin st6 a legrigibb nyelrentlek^'
bSu. — M4r most a magj. p^&ni-i nem Bz&rmaztathatjolc ae a
caehbttl (t6. oseh ztratil pH : elveaztette a pert, Jire5ek, Slor, pravd
til. 227), se a lengyelbfil, se pedig az oroszbiSl ragy azot-bfxiL
Ei kell zdrnunk a hazai szlovdnt is; itt ngyau taMlunk prtje
(streit), prjya (wortstreit), prnjast (streitatichtig), prnjdti (streiteD,
Pleterflnik szfit.), pemya (KUzmics, Luk. XXU. 24 6b 488, ^r-
nydjo: II. Tim. IL 14, 43B : pernydvcei) szaTakat, de pereskednt
lit pravdati, prdvdivati (v5. Kiizmics L Cor. VI, 6 1 prdvdije).
Marad teh&t a szerb 63 a boir^t syelv ; s e nyeWekhelt
Tannak oljau jogtort4neti emlekei, ameljrekbdl a magy. perelni
mind a kdt jelent^a^t kimatathatjuk, holott ezt se a gorogbm
fc^Qlt bolg. nomokanon-okb(51 (v6. Zakon sudnyj, Poln. sobr.
rusok. I6t. YL), se az orosz Pravda-h61 ki nem olvaahatjuk.
A szerb DjeW jogi eml6kei kitzt a leghCresebb ^tefao
Dnflan szerb c&t 1349. ^vi tSrv^nykonyve (Ifovakovlc-f4le kiadas
1898. Belgrid). E jogi emlfikben a prlti = v.ilakit valaki eMtt
perelni, vMolpi (t5. 73, 161, 176, 177, §.), mfg ellenbeD a prlti
ie — veszekednt, pfiroakodni (v6. 63. §. dtb.). Az ig^nek ^ a
ipERKLHI. 133
klS^lfide haiBziiSlaia megyan a szeVb okleyelekbep a XIII. sfs&zad
el^ 6t» (to. DaniSid szdt&ra : prSti : accusarey prlti se ^» litigare),
% magva^ a mai ioy^Iyben i? (yajakif perleni, v^ldolni =^prefi hoga;
ydwi;^ perlekedni «= jTreft ^e ^ X:tm : prozessieren, Vuk.). E ha^-
n^Uitr^I nem lehet kimutatni, hogy az egyh&zi szl&v nyelir bafi-
iJKiiak IkSszonn^ eredetSt. S azt se lehet kimutatni, liogy maga ^
peres A]6xiA taUn magyar eredetu. Meg kell ugyaMs je^eznem,
bogy ptefan DaSan torv^nykonyv^ben magyar jogi bat&s is van.
fi^en JifeSek kimutaUtfa szerint (Arcb. XXIL 168, 170.) a
jNmiiSitel tal<5 perbe-id^zte. Hogy azonban a preti ^s preti se
szerb-horydt n^pi kifejez6s, azt Bogidid CoUectio consuetudinum
Slaybnimj&n kfyill a hory&t oo-nyely^ jogtort^neti eml^kek bizo-
nyitj&k legjobban. Hory^torszd.gban sok^ a szl^v jog szerint ft^I*
keztek s bfrdsigi osszekottet^uk a magyar kir. kuri&yal csak a
XV. sz&zad folyam&n lett (yo. Hajnik, BinSs^gi szery. 120, 134,
141). E hory&t jogtort^neti eml^kek forrdsai rSszint a szldy n^p
szousjoga, r^azint pedig az olasz ydrosok joga. E nyelyeml6kek
a n(6p jx^f^iiji yannak irya, amint Jagid is kiemeli s ki yannak
adyia & jftonam^ta historico-juridica Slayorum d41szl&y akad^miai
kiac[y&iyban (pars I., yol. IV., az okleyelek pedig VI. Z&grdb
1890, 1898.). Ez eml6kek kozt a Vinodoli (1288-b<51) 6s a Poljicai *
staintumokban a koyetkez6 n^pi eredettL szayak yannak : priti =■
jure persequi, accusare, 62o-pn^^ : causam ad finem perducere,
yincere, parboa, pama (r^gibb alak : pbrbba, pbrbna) : actio causae,
processus ; ez a priti se kifejezes eldkertil dalm&t-glag. okleyelekben
» (Surmin, Mon, pars I. yol. VI. 137.).
Mir most az 6n n^zetem az, hogy a magy. pSrelni, s n^ze-
tem szerint az eg^sz r^gi peres eljiris (pravda, poroszld stb.)
dafanit tengerparti eredetd. A magy. perSlni pedig XII. szizadi
ity^tel a horrit 6a-nyelvj4r48ti priti-hSi, E n^zetet m^g egy
hangtani okkal is meg akarom timogatni. A szldy igek a magyarba
Jutya, amint Asbdth cikk6b61 is litjuk (Nyr. 30:222.), -rfMal
y^gzCdnek, (babrdl, kaiapdl, s^tcU, Mrmdl, csindl, zabdl), ha a
azi&yban -c^-toyCiek ; ellenben royid z^rt szdtagnak (-el, ol : heresztel,
perjpseljparanesol, nddol, pamacsol, pardzsol, pdrol, vddol, gdzd,
vardsscQ, ha a szUyban -t-toydek. E szabily aldl 6n csak egy
kiy^telt tudok, amely Asbdth figyelmet elkerdlte s ez a mdzoii
6bolg. mazcUif amely o-toytL s mdgis royid zirt szdtaggal yan meg.
Az <i^bolgir pbviti -i (= e) toyft ige (Leskien szerint a IV. B.
^azerint ragozddik); ebbdl a magy. porolni igH nagyon bajos
kimagyar&zni, feltStelezett dbolg. prsti (mint irsmu = hriti, God*
Mar. index) ig^bfil pedig teljesen kirbaveszett firadsig yolna
szirmaztatni ; ellenben a hory. priti szabilyos hangtani meg-
fekiftje az dbolg&r ^frr^i-nek, s mint most m&r -i-toyCL alak t^nyleg
GsakiB pSr&ni, pdroVni alakban johetett it hozzink.
* ^oljioa =12 T6m. kath. borv6t fain a dalmit tengerparion, glagoliCa
istentitEtelettel ; Yiwodol nagyobb tertUet a dalmAt tengerparton.
134 JOAKHOYICS OTOBOT.
M&r most roviden dsszefoglalva az eredm^nyeket, a kdviet-
kezdket &llapftottuk meg:
1. Az 6bolg&r nyelyeml^kek pbriti 8§ szara yaldszfnfileg
szerb-hory&t eredetd kifejez4s a legr^gibb eml^kekben is, mfg a
dbrja kozszldy 8z6.
2. A magyar pSreini mind jelent^s^n^l, mind pedig hang-
aiakj^n&l fogva horv&t eredetd a magyarban. Itt van meg a priti
kifejez^ a jogszok&sban is.
E fejteget^hez m4r most csak azt adom hozzd, hogy a par,
pSr r^gi, magyar nyelvi elyon&s a per£lni'h6ly s hogy ugyan-«
szldv pbriti pbr- gyok^rszay^val fiigg ossze a magyar seapora 8z6 is.
Mbuch JiKOS.
IDEGEN SZ6K (RASA.
Pek&r Kilroiy cikk^nek a cfme a koyetkez6 (Nyr. 31:24):
»Meghonosodott idegen sz6 nem idegen 8Z(S.« — »Nagyon szeret-
n6k (azt mondja P.), ha ez a... mond&s iltaUlnos ^ry^nyft, vA-
nyftd elyyS emelkedn^k a nyelytudominyi, f61eg a helyesfrtst
illet6 yit&kban.«
Ez a mond&s dpen tigy hangzik, mintha azt mondanA yalaki,
hogy: a k^kre befestett yoros poszt6 nem yoros posztd. H&t
tagadta-e j6zan gondolkod&sti ember azt, hogy ami m&r egyszer
meghonosodott, az nem lehet idegen ? A baj csak az, hogy sokan
a maguk mddja szerint 6rtelmezik az illetd idegen sz6nak a meg-
hoDOSultsd.g&t 6s aszerint dllapftj&k meg lefrdsdt is. Ime a tisztelt
cikk£r6 felfog&sa szerint nem reiiaissance-oi, hanem reneszdnsz-oi
kellene fmunk. Mi^rt? Mert nem franci&san ejtjiik, yagyis nem
igy: T'6iL\^szSi8z (a dtUt nyomds a hangsdlyos sz6tagot jebd),
hanem fgy ejtjuk ki : reneszdnsz. Francia Irdsa, P. szerint, >egy-
szertLen helytelen, mert nem igaz stb.«
Akiknek a francia szok hangzds&rdl fogalmuk sines, azok
csakugyan fgy ejtik : reneszdnsz. De k^rdem : a hib^ ejt^ alapos
ok-e arra, hogy ezt a sz6t a meghonosodottak koz6 iktassuk,
koyetkez^sk^p magyarosan Irjuk? Hisz' akkor tom^rdek idegen
sz6, amely el^asztja irodalmunkat, a gyakori hasznilat te a
szabatosan ki nem ejthet^s^g r^y^n honossdghoz jutna ; ezt pedig
a cikkfrd maga sem tartja kfy^natosnak ; s6t kijelenti hat&rozot-
tan (25 legfoliil), hogy a meg nem honosodott idegen 8z6t idegen
helyesirds illeti. De minthogy egyetlen egy i 1 y e n sz6t sem mutat
be, lehetetlen eligazodnunk fejteget^s^nek gyakorlati alkalma-
z&sa teren.
Azt mondja ugyanott: »Ezzel (t. i. az 6 alapt4teleyel) Sppen-
s^ggel nem nyitottunk tdg kaput az idegen szdkincs beoz5nl^^'
nek.« — Ezzel igaz hogy nem nyitottunk; de nyitott t&g kaput
maga a cikkir6 azzal, hogy a renaissance 8z6t meghonosodottnak
hirdeti; szemet hTinyyd.n az el6tt a t6ny el6tt, hogy sok ilyen
jDiQKir 82s6k ial8A« 135
idegen 8z<$ tarUtja a magyar besz^det 6b frdst, amelyeket a velok
flAk k^ts^gen kfytQ a meghonosults&g alapj&n fmak le magyaro-
san; pi. nudnsz, par eJcszldnss, hotfindnss, spiritista szednsz ;
dUiesdnsz-on utazni. M^g nemr^gen a piisz do rezisztdnsz ttlnt
fel minduntalan; most m^ nem igen mutatkozik; de tijra meg-
jelenhetik, ha a szerencse kedvez neki. £s fgy toy&bb: rezsimf
presztizs, revdns-h&hortj bonmd, tocdett, memodr, randevUf fiksz
hatdrid6 stb.
»Ez nem is tdliink fiigg« — azt mondja — »sem a helyes-
iristSL Ezt ely^gzi az ^16 nyelv. Az ir&s csak mintegy lajstromba
Bzedi ezt«. — No hisz^ l&tjuk^ bogy mily sz^pen v^gzi ezt az ^16
nyelY| 6s mily sz^p belyesir&st teremtenek sz&mosan ; tigybogy egy
j6kora idegen sz6csoport a r^tizott magyar kontosben — mintegy
paizsa alatt — olvasva j&r a magyar kifejezesek kozott. Nines
most m&r: y^laszt^i hadjdrat ; csak y^l. Jcampdny van. Nines
heUemeflen, bajos ugy, pdrbajiigy; mindezt aff^r-nek nevezik; 6s
fgy tOT&bb : dzsentrij Z84n^ zseni stb. — Merem dUitani, hogy az
ir&snak, a he lyes Ir&snak feladata nem az, hogy az ilyen
alakokat ellenmond^ n^lkiil egyszeruen »lajstromba szedje«.
Igaz, hogy a reszemrfil elsorolt szok mindegyik^nek, vagy
legal&bb legtobbjenek van magyar egyet^rt^kese ; a renaissance-
nidi ellenben nines.'*' Hdt ez a t^ny csak annyit eredm^nyez,
hogy az utdbbi sz6, mint egy vildgszerte korszak-alkotd esemeny-
nek a kifejez6je, idegen l^t^re kozmeg&Uapod&s kovetkezt^ben
min&lunk is haszn^latos. De az^rt m^gis csak idegen szd,
olyan t. i., amely soha se honosodhatik meg ; 6poly kev^ss^ lesz
magyar sz6v&, mint p^ld. a francia revanche, vagy a 18-ik bru-
mcdre; v. az angol repeal (Oconnel izgat&sa oz ,IJnio' megsziin-
tet^re), repealer, v. az amerikai trades-union stb. — Mindezeket
haszn&ljuk mi is, valah^nyszor a yil^gtort^netnek e kimagasl6
t^nyeirdl megeml6keziink. De hib^an fmdk le igy: revdns, hrii-
m4r ; — ripU^ ripUer, tredsz-junjon stb.
Az idegen hangok irtdsdt n^melyek annyira viszik, hogy
hogy m&r reixrat-oi 6b Milnhen-i frnak; nem mintha a cA ea
chs hangot nem tudn^k kiejteni, hanem hogy a ch fr&sjegy — ha
mindj&rt idegen szdban is — ne f urakodj^k a magyar betftk koz&
Philoxenos (Nyr. 31 : 24) a cikke y^g^n bematatja a t. k*
DonJci Zsott loyagot. En hozz&adom ezt a h&rom alakot: Don
Zsiidn (y, Don Hudn), Basztily, Marszelyez. (Nem olyastam m£g
fgy lefrya, de nem csoddlkozn&m, ha az el6rebocs&tott mintAk
szerint fgy irn^ a magyaros ir^snak yalamely buzgdlkoddja.) —
Egyfelffl tiils&gig kerUlik az idegen bettLt; m&sfel61 csakdgy
Bz6T}&k a sziiks^gtelen idegen szdt Es ez mind a kiejt& r^yin
megy y^gbe mindamellett is, hogy egyazon sz6t kiilonf^lek^pen
ejtik ki. Ez el^gg^ mutatja, hogy az idegen szdnak t^nyleges
kiejt^se nem lehet biztos alapja szabatos lefrds^nak.
* A cikkird emlitette meg4jhodd8 szabatosan jeloloe a fogalmat. /. Gy.
t^kftrhak arra az erflsdh hangb^tatott Uf^leAtMit^ IA|;^ ^
^eftM^Hce-MQ ir&ii SLZ&rt helyi^lefa, me)-t ii^m igai, iftftii
^^z^eyStetem, hogy az atrnyi ideg^n nyelvb A b^^iil6 BisSk ki^-
t^nek igaz mivolUra ^plteni fiiag7arb& lefr&stlkat igpeii KAliyi,
mint d^HbiSbot kergetm. A kiejt^snek ilyet^n aiiarchi£|a neAi
leiiet alapja az ir&snak. Mi legyen h^t biztos alapja? MinS^n^-
blAtt a meghoQOsiilts^. De minthogy nem csekily dz^mti tiieg
n e m bonosodott idegen bz6 is — amin6 a t. k. a retuUssciHee —
a haszn&landdk koz6 tartozik, elkeriilbetetlenn^ vilt &z idegen
iszdk bsztilyoz&sa. Tette ezt a magyar akad^mia mir 187d. ^Vi
mtttecskfij^ben (13^ 14., 15., 16^ 17. §§.); m^gpedig lielyesen.
A 17. §. a meghonosodott idegen szdkat t&rgyazza.
Tagadhatatlan, hogy nagyon kevte az ott felsorolt szd.
A keres^tneveken s a foldirati 6s hdnat>neveken kfytU Gsak k
k8vetkez6 sz6k vannak ott elsorolva: Jcritiha, paHia, fifiAiUt,
iafcsa, dspis, kdptalan, oltdr, rdzsa, zsdlyd, iniiz^ii, prdta, po&fe,
'kristdly. tides kev^s ez; de ez a kev^s sz6 legaUbb kS&iii^tih'
tbnhatatlanni megbonosodott sz6. Nines kozttik n'^iod^^
franeia, angol,'*' olasz, spanyol 8zb magyah>8att frva,
kndn^k az azbta folkapott furcsdbbn&l fnrcs&bb iidakok.
Az akad^mi&nak tijabb dolgozata nem leledzik a fenneml{-
tett fogyatekoss&gban. Van most benne el^g pSldaszb. A infinek
^ megblr^^sa nem szolg^ cikkem tdrgy&ul. Fejtegeteeem yelejek
teb^t mSgesak egyp&r pontozatba foglalom Sssze:
i. A meghonosodott idegen szbt, mag&tdl &*thetdleg, magya-
rosan frjuk.
2. Magyarosan frjuk az olyan meg nem honosodott, de h&t"
mind okbbl sziiks^ges szbkat, a melyek eredeti fr&sa nem isme-
retes a magyar kozons^g el6tt; pL cdr, sztarosetj esivi^ 9ge
treidazka stb.
3. Az idegen szbnak az illet6 nyelv ortografi&ja Bzerintt
lelr&sa iaemmi k5riilm^ny k5zt se lehet biba. M^rAszrAl Itzonban
ia gdr5g es latin szbk frdsmddj^tdl egyben-misban eltMS TrMt
sem tartom belytelennek ; pi. fotogrdfia, telefon, pozitfv, hipndeiBf
4i^fait stb. — Az ilyen elt6r6sek nem bdntbk, kiv6ve ha blyat
^ornyetegek bukkannak fel, mint: eAr^^kluzfv, e1c8£irh S9&iem,
in^X;in&cio v. maJt^inacio, meAranizmus v. meJ^anizmus.
4. Az idegen szdnak hib&s ejt&e nem lehet ok arra, hogr
a nyngati nyelvek szavait magyarosan frjuk le. Ezeknbk i^ed^
frdsa az egyediil helyes elj^As. Minden irodalmi nyelvben id^ase-
tektil szerepelnek az ilyen kifejez^sek, 6s vagy id£z6jel, Vagy It
TendestA elt^r6 fr^ ktilonbozteti meg a tobbi 8z6t61.
Nem tartozom azok koz^, kik a ^-vel ki nem b^Ilelt c betfl-
tSl f&znak. A 3-ik pontban kijelentettem, hogy a latinos ^zbkhak
korldtok kozt mozgb magyaros lr4sa ellen nem teszek kifbgiSM.
* £pexi moet olyastam ezt: csekk is kUrtng korusaka. J. Gy.
6d6V. XliLATNKTBK ▲ MAGYAR N^PBOTANIKiLBAN. 137
Gsak a ttUzissal nem tudok megbar&tkozni, b^melyik oldalr^l
]5n is. A tiilzds mindig csak k^^a van az iigynek;, ami^rt i^
gondosan keriilend6. Az idegen sz6k lefr&sioiak ^vek 6ta yUAa
k&rd^ ma sem jutott dtQ6re. A sikerielens^get ^n a k^t sz^lsd-
8^ heves m^rk6z^^nek txdajdonitom. Joankotics GtOrgt.
ALLATNEVEK a MAGYAR N£PB0TANIKABAN.
Ismeretes s tal&n minden n^pnek kozos szok&sa, bogy a
term^wet k6t nagy orsz^&t az &llat- ^s noy^nyorsz&got l^pten-
nyomon Ssszekapcsolja; nem l^y^n oly h6 szdk^lete, hogy min-
den noY^nynek ^s iUatnak kiilon nevet adjon, az egyes noy^nye^
ket ^Lllatok nev^vel jelzi, viszont 411atokat nov^nyekr^ nevez el.*
Az &Qatokr61 yal6 elnevez^seket akarom itt csoportosftani az
okok szerint, amelyek e noy^nyneveket sziilt^k. Azt hiszem,
nem y^ek ^rdektelen munk&t akkor, middn a n^p k^pzeld-
erejSt egyik £rdekes oldaUrdl mutatom be, hdtha ezdltal egy p^
megfejt^re szoruld noy^nyn^y is ^rthetdbb^ y&lik. Adataimat
Osap6 Uj yir&gos fiiyes kert-j^b^l (1775), Didszegi ^ Fazekas
Ffky^konyy^bffl (1807), Koydcs Mih^ly Noy^nybSlcsess^g ayagy
hiromnyelyCi fejM noy^ny mCisz6tdrj&bdl (1845) 6s a NySz., MTsz.
68 Nyr.-bffl szedtem. KUlonos tekintettel yoltam az eredeti magyar
elneyez^kre; mondanom se kell, hogy az eredetis^g kutatds^t
nagyon megnehezfti az az ismert koiiilm^ny, hogy a n^pek k^p-
zeltereje sok tekintetben, sok ird.nyban megegyez6: neyezhet a
n^met, t6t sib. nep is ugyanazon ^Uatrdl egy noY^nyt, mint a
magyar s nem kell dty^telt feltenniink egyik rdszr6i sem. Mint-
bogy azonban a mdsnyelyfi mCLszdkra nezye nem yolt elegendA
seg^eszkozom, meglehet, hogy a folsorolandd noy^nyneyeknek egy
r^sze m^is idegenbdl yan forditya.
A legtobb &liatr61 elneyezett n5yeny att61 a basonlds>dl
kapta ney^t, mely a gyokerek, leyelek, yir&gok, egy^b noy^ny-
reszek 6s az illatok testr^szei kozott yan. Lehet pedig* ez a
hasonlds&g kiils6 ^s belsfi: egyr^szt alak- ^s szfnbeli, m&sr^szt
iz- 6b szagbeli hasonlos&g. Ezt a hasonlos&got a n^p megfigyel6-
66 k£pzel0ereje m^g a leghomilyosabb esetekben is ^szreyeszL
A keeskerutdt az^rt neyezik kecskerut&nak, miyel leyelei hegye-
sek, mint a kecske ^la; a szarTcaldb onnan kapta neyet, hogy
yir&gai h&ttil hosszasan kinydldk s a szarkaldh sarkantytij4hoz
ha8onl6k ; a diszndtovis leyelei tiisk^sek, a diszn6 sert^ihez hason-
16k; a haXhafUnek »magyai feket^k, f^nyesek, akkordk, oly for-
* &dekee, hogy m4r idSO-ban Bug&t is a kovetkez^ket mondja : >Mi
hihetetlenmlg yan abban, hogy a koebor mint saj&tabb kifejez^ lehetett
TElaha a koetoknek \b nave? annyiyal is inkAbb, miyel tndya yan, hogy az
ember ^ egy^b AUatok tagjair61 igen kedvelt^k ami dseink is a favekei
elneyesni, mint p. o. dcka farka, tindrUf drvalydnyhaj^ galambhegy^ Idhere
8at« Tud. Gyfijt. IV. 116.
MAOTAB MTSLy^R. XZXI. \(^
138
8IMAI ODON.
m^, mint a balha« (Cs); a nyiUfarkfiirol pedig ezt olyassuk a
N5y. bolc8.-ben lezen pl^t&nak pelyratokjai, onddi, glum&i k6co6
klEkl&szban v^gz6dy6n a nytilfark^oz basonldk;« sl fecskefH begyes
6r kinyllt fej^r gyapjas tomldcsk^i csaknem basonldk a repffltf
fecsk^hez. Szinbeli hasonlds&gon alapszik a fecskehasu passur
ebievez^s (MTsz.); e nov^ny nagyszemCi feh^r bab, amelynek az
egSsz also fel6n piros csfk Yontil v^gig; ^p fgy az ordagszem
(MTsz.) egy csinos, sdrga vir&g neve,- melynek kozepe sot^tbama.
ilyennek k^pzelheti a n^p az ordog szem^t; a tyMseem vir&gai
aprd rdzsaformdjtiak, pirosak (Cs.). Szaga ut^n van elneyezve a
csimazM, palackf^regM (Cs.), mivel ^levelei megdorzsoltetr^n oly
blidosek, mint a badosf§reg, melyet a magyarok csimaz-nak is
neveznek;* az ordogm^ze (Bitterwurz) pedig ennek a koz8z6Ut8-
nak koszonheti eredet^t: keserfi, mint az ordog.
A hasonldsdgi viszony ^llat ^s nov6ny kozott k^t esetbdn
k6ts^gtelen: 1. az osszes, dllatokrdl elnevezett gyiimolcsneyek-
ben, melyek Nyr. 30 : 347 stb. nagy sz&mban tal41hat6k| 2. yak-
bdnyszor az dllat neve mellett az illetd testr^sz is ki van t^ve.
melyhez a nov^ny egyik vagy mdsik r^ze basonld. A kovetkezAk-
ben f elsorolok m^g egynebdny hasonlds&gon alapuld nov^nynevet :
eldszor a hdzi ^Uatokrdl, azutdn a vadaknSl elnevezettek kdvet-
keznek, a negyUbtiak megeI6zik a sz^myasokat:
ag&rffi, ag&rmonyfii.
b&r&nynyelvfu.
b&r&nycsecsfii.
b&r&nyurom : f eh^r n.
bikatok.
borjuornifu.
disznaorrja.
cicfarkk6r6, eg^rfarkk6r6.
ebnyelv.
eg^rfiilfu.
lafarkffi.
I6k5rmfifu.
macskaszenL
dkorfarkvir&g.
okSrnyely, vad 6.
tin6orrd gomba.
bakffiy bakszak&llfu, kecske sz.
b^ka-terj^k : vir&gai k^kek, kerek-
dedek, a kozepekbe egy sz^p
s&rga gomb van (Cs.).
farkasfog.
farkaskorom.
medvef&l.
medvegySker : a td eleje kdriki-
k5rfil olyan szdrds, mint a
medve (Cs.).
medvetalpfCL, medvekdrdm.
nyiilfiilCLgomba.
nytilUbfCi.
kigydM.
kigydnyelyfu.
kigydbajma.
galambbegy.
gdlyakordmke.
kakasl&b.
kakasvirdg.
kakas tar^ja, kakascimer.
MdUb.
gdlyaorrdffi, gdlyakdrdm, esttrag-
orra.
mad&rt^jfu.
mad&rl&bM, mad&rkorom.
darul&b.
varjdbaj.
Kets^gklytll hasonldsdgon alapszik az ordogharapta- yagy
ordogcsipte fii elnevez^s is; e nov^ny »gyoker^nek eleje kdrSch
koriil olyan b^j&nos, mintha megr&gattatott volna, ahonn^t ordog-
IlLATHMVEK a MAGYAR kApBOT A NIK1B4JI« 13^
ta fCLnek neveztetett« (Os.)? ^p igy ^U a dolog a koyetkezdk-
igydharapta fit, hannamosd macskafark, kaJcukpoitefd (Os.).
E csoportba tartoznak v^iil az ily elnevez^sek: kahuk-
9a (Guuchbrod Cs.). rigdpohdr, Mkakorsdeska (Cs.), melyek-
2 ^atok mellett emberi k^zmiiyek is szerepelnek, mintegy
[idsei az egyszertLen dllatokrdl s egyszerden emberi k^zmfi-
I elnevezett nov^nyeknek (pogdcsaulma, sisakfii).
Sok noY^ny azon dllatrdl van ebievezve, melynek — leg-
is a n^p felfog^Uia szerint — eledeliil szolgdl. A MdhUr a
kedves t&pldldszere, a macskagyok^r ^kedves illatti nov^ny,
38k^ szeretik a megeszik* (Cs.); a m^ifUvet Cs. szerint a
I annyira szeretik, bogy ba a kast megkenik vele, abb61
Id nem szokneL« Ilyenek m^g:
keny^r : krnmplL galambsal&ta.
tdk. liidp&zsit.
je. tikbtir, pipebtbr.
iffii macskam^zfti. nytilsaUta, nytilpar^j.
rbere. kaknksaUta.
"tdYis, szam&rgydnydrusdge.
Yannak noy^nyek, melyek ^lyezhetetlens^get, yadsdg&t, gyii-
^lens^g^t ^p az<al juttatja a n^p kifejez^sre, bogy ^lla-
neyezi el 6ket. Ide tartoznak a legtobb eb-, kutya- 6s
x6l elneyezett noy^nyek; a rosszasdgot, gyiimolcstelens^get
sen az eb-, kutya-n^y fejezi ki (yo. e kozsziSl&st: a kutya
i meg, olyan rossz ; a kuty&nak yald stb.), a yadsdgot, ^lyez-
enseget ^ItaUnosabban a farkas n^y jelzi. Ilyenek:
)r, ebszdlld, ebtej. farkasbdrs.
lagyma (igen erds Ob.) farkasszdllo.
aboda, kntyazab. farkastej : az ebtejnek nagyobbik
rdk : burgonya. f aja.
odlya : fanem, mely semmit farkasnyilafu.
;erem Tsz. diszndkSm^ny : erdei vadkQm^Tky,
dma. diszndmogyord.
bab. ebcsipke.
cseresnye. ebgySmber.
Sokszor csak azt jelzi az ailatn^y a novenyneyekben, bogy
16 noy^ny rfezei a rendes m6rtekt6l elt^rnek yagy nagyob-
agy kisebbek, mint a rendes nagysd.g. Sok 16r61 neyezett
fben a 16 csup&n a nagys&got, m^rt^ken-feliilis^get jelenti,
t a maddr 6ppen az aprds^ot, kicsinys^get. N6h&ny e csoportbdl :
bab ) ., 1 T# • mad&rk5le8.
Jnagyszemd babfaj. ^d4r8<5eka.
^nye. mad&reper.
A. iiyiilbors6 : torpe borsb.
ircSy kdkdrcsin. yarjtibab.
iy l6posz. yarjiimogyor6.
10*
140 auLTis pii^
N^melykor a tenyfozdhelj kozossege vagy kdzels^ge az oka
az dllatrdl val6 elfievez^snek. A hikafU a Not. bSlcs. szerint
onnan nyerte nev^t, hogy »a b^k&k termtezetek szerint a tayakban
terem.< Yaldszfnftleg ilyenek: bdkalen, b^kcUencse, Mkanydl, hika-
virdg ; nyuLszegfU ^=^ mezei szegfH stb.
Yannak y^giil noy^nynevek, mint farkasdlo sisahfUf iehen-
viditdfU, ludrettentdfd, bcUhahaUU, farhcLsnevetofilj m&iehnemt&ey
tikharapds (Cs.), melyekben a noy^nynek bizonyos cseleky^ yan
tulajdonftya, mit az ^llat szenyed.
Term^szetesen nem lehet minden ^Lllatrdl elneyezett noydnyt
e csoportokba besorozni ; az' is bizonyos, hogy egyszerre t5bb ok
is m&Sdhetik az elneyezte keletkez^sekor ; hogy toy&bb& azerepe,
s tal&n nagy szerepe van ez elneyez^sek keletkez^ben a babonik-
nak, mond^knak, kuruzsl&soknak ; az osszefiigg^s kifiirkdsz^ azon*
ban, melyben ezek a noy^nyekkel &lloak, nem a nyely^sz feladata,
hanem a term^szettud6s6k6 ^p^gy^ niint a feldolgoztam t&rgy ala-
posabb, tHzetesebb kifejtdse is.
SuiAi OD<yii.
FRANCIA lOENEVEK FORDItASA.
A f rancidb61 forditott miivekben a legtobb idegenszerfts^gre
k^ts^gkfviil az igeneyes szerkezetek yisszaadis&ban akadonk, aiert
nem tartottam ^rdektelennek egyik legkiydldbb mtlfordftdnknak,
id. Peczely Jdzsefnek Voltaire-fordftdsaiban taUlhat<$ ilynemfi pSi-
d&kat osszegyQjteni. Jdllehet Peczely mtifordft6i elyei — melyeUben
D'Alembertre tdmaszkodik — ma mdr jdr^szt elayultak, egyiktik
orokre dryenyben marad s ez a tiszta magyars^ elye. Igaz, hogj
ezt az elvet hiven szem el6tt tartva s a deriire-boriira yal6 8z6-
gyartdst61 firizkedve, nem mindig adhatta yissza az eredeti kifejV
zesek legfinomabb jelent^beli ^myalatait, de ez^rt bfiyen k&ip6tol
nyelye tdsgyokeres magyarsdga, foly^konys&ga ^s fordxdatooiga.
Eils6 fordftdsai,'*' melyeket melldziink, p&ros rfmtl tizenkettd-
sokben vannak frva, de k&6bb — r^int a gyors munka, rteint a
francia p41d^ koTetkezt^ben — a pr6za ter^re l^pett s ebben az
alakban rovid k^t ^v alatt hdrom kiy&16 Voltaire-drim&t tett
hozz&f^rhetdv^ a magyar kozons^gnek. Ezek a Szomordjit^
kok clmen Komaromban 1789. esztenddben megjelent Mer6p 6s
Tankr^d sa koyetkez6 ^v J6zsef-napi pesti y&s&rj&n forgalomba
hozott Alzfr, yagy az Amerikannsok cimtL tragMia.
A k5yetkez6 hat csoportban e hdrom munk&b61 gydjtSttem
ossze az igeneves szerkezeteket.**
* Zayr, 1784 es Henries 1786.
** B6vidite8ek : A = Alzir. M = Mer6p. T^» T^uikrM. A r6mai uAmok
a felTOD4iok, az arabs 8z4mok pedig a jelenetek nimii jel51ik.
FRAKCZIA I6ENEVEK FORDfTiSA. 141
I. A francidban gyakori poszta infinitivasos szerkezetet
egjmis b1& yagy egymds melle rendelt mondatokra bontja:
Vivrans-nous sans servir Alzire et la patrie, \ Sans dter a Ousmdn
sa dittsUMe vie? , . . A. IL 1 . T^gy ^IfLnk-e mdr mind^g, bogy nem
nolgftljnk Alsirt 6b a' Hazdt, bogy meg nem fosztjuk Guzm&nt ut&-
latofl 6let^t51 ? . . . — Ces iristes vainqtieurs \ Que le del fit si grands,
sans les rendre meiUeurs. A. L 1. Az ollyan Yit^zek, a' kik nagyra
meanek Yili^pueriiit, de szlveket nem jobbitj&k megf — B^pandre
a ce rebeUe, ei daigner m*av%lir \ Jusqu*a le rifuter quand je le dois
punirl A. TTT. 5. &:i al&zzam-^ meg magamat annyira, bogy e'
pArtosnak megfeleljek 's megtz&foljam fetseg^s^t, bolott 6tet meg
bilntetbettem ? — Yivans ei pMssons sans avoir eu de mattre. T. L 1.
t^gy 6ljfink 6b tigy baljonk meg is, bogy ne legyen unink. —
Seigneur c^est trap vanter mes services vulgaires \ Et c'est trap
rdever un sort tel que le mien. T. III. 1. TJram nem ^rdemlik e'
nagy dits^retet tsekdUy szolg&lataim. Nagyon felmagasztalod k5zdn-
a^ges Bonomat. — Je Vai vu courir seul et se pricipiter, T. V. 1.
L&ttam, bogy egyedtQ robant kdzikbe. — Quand fapprendrais de vous
qu'ii vit sans m'outrager, T. V. 3. Mikor meg tudom iltalad, bogy
tigy 6\, bogy nem boszszont engem.
IL A francia ele-finfinitivasos szerkezetet egym&s mell^
y. egymis aU rendelt mondatokra bontja:
Le premier est d^itouffer Vidde \ Dont votre dme h mes yeux est
encar possid4e. \ De vous respecter plus et de n'oser jamais \ Me pro-
naneer le nam d^un rival que je hais: \ D'en rougir la premOre,
ei d^aUendre en silence \ Ce que doit d'un barhare ordonner ma
vengeance. A. lY. 2. Az elsd ez, bogy fojtsd meg azt a gondolatot,
mellyet ssemem UttAra forgatsz lelkedben, bogy drizd betstQetedet,
bogy taak ner^t se mer^szeld emliteni annak, a' kit bal&lbdl gyiildldk,
bogy pirdlj azon-is, bogy bajlott&l bozzA, ^s tsendessdgben v&rjad ez
al4^6 ZBolgAra 8z4lland6 bosszti&lldsomat. — Taurais prii ce JDieu . . .
De n'abandonner point un coeur tel que le tien. A. Y. 5. K6ny5-
rdgtem volna az igaz Istennek . . . bogy ne engedje elveszni az oUy
nfTet mint a' ti^d. — Tout Vhonneur que je veux c'est de venger
man sang. M. IL 6. Tsak azt az eggy betstQetet engedje meg ndkem,
bogy Eleimnek v^r^^rt boszsznmat dllbassam. — Sujet de man 4poux
vauB m^asez proposer de trahir sa mimoire et de vous ^pouser ^ M. L 3.
Fdrjem yakmerft jobb&gya, m^g arra mersz k^rni, bogy druljam el az 6
ildott eml^kezet^t 6a te bozzdd menjek? — Nous la punissions de
ie garder sa foi. T. Y. 6. Az^rt it^ltetett baUlra, mert t^ged felet-
Uibh azeretett
Iff. A francia &+inf i nit iv uses szerkezeteket az el6-
zAkhez ha8onl6an bontja mondatokra, de n6ba fAn^vvel fordftja:
Hercule! instruis man bras h me venger du crime. M. Y. 3.
.6 Herknles! yez^reld karomat, bogy a' biint megboszBztUbassanL —
^e dais de vans encore apprendre h gouvemer. ALL Engedd meg
143 aULYiS PiL. rRA5CZIA laBNEVKK FOROfriSA.
hogy idled tanuljam az igazgatist is. — Vous devriez frimir . . .
(^iid votts nCavez ford a vous disobHr. T. lY. 6. Akkor kellett
volna reszketned) miker k^nszerftett^l engem' az er&ntad yal6 enge-
deUens^gre.
I Y. A francia p<mr+ infinitivusos kiMteleket rendesen
c41hat4roz6 melI6kmondatokra bontja:
Dieu nous envayait . . . Pour annoncer son nom, pour fairs
aimer ses lois. A. I. 1. Az Isten az^rt kiilddtt bennfinket, hogy kir-
dessiik itt az 6 nev^t, 's szeressUk meg az 6 Tdrv6ny6t. — Nous
Us avons laissis dans ces forits errants \ Pour observer ces murs
hdtis par nos tyrans, A. II. 1. Elrejtettem dket az erddben, hogy
tarts&k szemmel a' kdfalakat, mellyeket ^pitenek fene Tirannaaaink. -^
Je te quitte un moment, mais c'est pour te servir, \ Et pour serrer
les noeuds qui vont tous nous unir, A IL 2. Itt hagylak egy kev6886,
de tsak az^rt, hogy ann&l nagyobb szolg&latodra lehessek, dsssesso-
rltsam az egyess^gnek kotel^t, mellyek benniinket elv&laszthatatlanal
bardtokk^ t^sznek. — H veut tout asservir. \ JX louche a la couronme
et pour mieux la ravir \ II n'est point de remparts que sa main ne
renverse ... M. I. 2. Mindeneket maga al& igyekezik hdditani, a*
koron&t pedig fej^be tenni, *s hogy azt k6nnyebben elragadhassa nints
oily g&t mellyet el-ne szakaszszon. — Je dois m^unir h vous pour
lui servir d*appui. M. lY. 2. Feles^giil veszlek, hogy ttitora lehes-
sek. — Je ne Vai done revu que pour le perdre encore? M. IV. 3.
Tsak az6rt l&ttam meg dtet, hogy . . . tijra elveszessem ? — Tu me crois
assez grand pour oublier Voutrage^ \ Pour ne m^avHir pas jusqu^h
punir en toi \ Un esclave inconnu. M. Y. 2. Tudod, hogy nagyobb
▼agyok^ hogysem annyira megaUzhatn&m magam^ hogy boszsztiW&som'
t&rgy&v& tegyek egy al&val6 szolg&t. — Mais nos communs tyrans « . .
ArmSs pour nous d4truire ont conibattu pour nous. T. I. 1. £ mi
Tirannasaink . . . mikor ellenilnk fegyverkeztek fel, mi ^rettfink
hartzoltak (idohat.). — Pour ^dairer ses yeux, pour calmer son
esprit, I II ne faudra qu^un mot T. Y. 3. Hogy szemei megnyfljanak.
's elm^je megtsendesedjeii, nem kell arra t5bb egy sz6ii6L
Itt is megesik n^ha, hogy az infinitivust n^YSzd helyettesiti
a inagyarban :
Revois ton cher Zamor . . . Qui du sein du tonHbeau r«iiaff pour
te difendre, A. IL 4. Esm^rd meg a' te htU^ges SS&morodat, a' ki
a' haUlnak m^h^bol j5tt vissza a' te 6ltalmadra. — Pour les vavncrs
il suffit de ne rien redouter. A 11. 4. Az 6 meggy&^s^nek leg-jobb
mddja az, hogy meg-ne ijedjtink.
Y. A francia foly6 csel. igenevet rendesen az ige azem^yes
alakjdval adja yissza, valamely f6- yagy mell^kmondat keret^ben:
^indignant dans mes bras de son obscurity SC. TIT, 1. Bosi-
szonkodott, hogy illy 8ok& kell ndki a' heverdsnek s homijnak karja
kbzott lappangani. — Ge que je vOus confie, en craignant tout pour
RUBHrTI M. I^JABB AD/LL^KOK A CSijrO^K NTELYji.Ri8iHOZ. 143
lui, T. IV. 6. Be&d bizom e' titkot, mert f^ltem 5tet a' vesze-
delemtdl.
YL Az 4rtelmezd jelzdt ak&r mell^kn^y, sJs&r bef.
cseL igen^v, gyakran kiilon mondattal fejezi ki:
Les pauveZ'Vous aimer . . . Vous, chr4t%en, vaus chaisi pour
r^gner iUsarmais \ Sur des Chretiens nouveaux au nam d'un Dieu
de paix? A. I. 1. Te a' ki kereszty^n vagy, 's arra y^lasztatt&l, hogy
eaat&n a* b^kess^g Isten^nek nev^ben ezeken a' most sztQetett keresz-
ty^neken uralkodj&l, szereted-6 stb. — Zamore, man amani, choiH
p&ur voire gendre. A, I. 4. Z^mor, az 6ii gy5ny5rfis^gem, a' kit te
magad Vddnek vdlasztottil. — Un rot, vengeur du crime. T. m. 2.
Eit a' kirAlyt, a' ki megb^nteti a* bfint. GhuLTis Pix.
tJjABB ADAL£K0K a CSANOdK NYELVJAr4SAH0Z.
VI. ElbeBzdldsek.
Az ember ilete,
Neki fegott az iszten, ke nem vala mit cs&nnyon, cs&nt&n e
fdldet, meliken ^elUnk. L&ttdn, ke nem 61 j6l fdldnek pusztdn, cs&nt
embereket, kucs&kat, mag&rakat (szam&r), is mindent, mit l&tonk
sze nem Utunk szemeinkvel. Zut onn^t megcs&ntdn tiket, elejbe
gyiijt^n. Is illi napot ig^rt nekiek.
El^bbszer el^hitt&n 'embert, is mondotta neki :
»Te ember, te legy gazda f5lden, is mindenen, is vigaggy har«
mine 6yig, is aggyig is ilj!«
Mikor halta 'ember, ke csak harminc 4vig kel ^Ijen, riutt az
isztennek, hogy m^rt csak annyi ilti napat ad, sze nagyon kSveszel-
tin. Iszten halgatta, is nem mondott neki szemmit. Zut&n elihitt&n
a mag&rt, sze mondotta neki:
>Te ilU napaidba hordozz, buzz, is viszely, nogy nehezsigeket,
nogy monk&kat, is ily kilencven esztendeig.
Mikor halta a m^ig&r, ke kilencven esztendeig kel ilyen (6ljen)
alyan nehezen, b5gp:ii fogott, udzs mind e m&g&r, is rfni fogott, sze
k^rtin ez isztent, hodzs vedzsen yiszva 'esztendejibiil.
Okkor az iszten meghalgatta, is lehuzott neki hosz esztend6t.
Mikor ez ember hallottdn, ke lehuzott husz ^vet e m&g&r-
tul; odosz5kett. rem^nykedve-k^rte az isztent, hodzs aggy&n oda
neki. 'Iszten ideatta.
Aznt&n odohitt^n a kucs&t, is mondotta neki:
»Te kucsa, te legy embernek j6 baritcsa, drezd rossz emberek-
t6L is minden roszakaratutul, udzs, hodzs m^g e hddhoz is ugasaz.
Is ily hetven esztenddt!*
Okkor a kucsa ordftni fogott, hodzs mit cs&nnyon U hetven
esztendeig, nekozol6ggy6k, k^rt^n az isztent, hodzs vegy^n le ^16
napaibuL Iszten lehuzott neki husz esztend6t.
144 . RUBIHYl JfdZKS.
Mikor meghaltin ez emb^r aszt, felssdkett, sse rem^nykedve
Ssm^nd k^rtin, hodzs aggy&n oda neki. Iszten ideatta.
Azut4n el^hitt&n a m6miccdt (majom), is mondotta neki:
»Te mdmicca, te ledss emberkipbe, is dzsermek esibS, sie ily
dtven esztendeig. Mikor meghalt4n aszi, sirat6dott, mind e dzserekSk,
sse k^rtin ez isztent, kurtissz&n meg ez ^16 napait. Iszten elt^rt,
Bze lehuzott neki husz esztenddi.
'Ember kbszentlen 'ilii napaitul, odoszQkett, is k6rtin^ ^SJ^
oda neki. 'Iszten ideatta.
ZutAn elrendeltin m^z m61da elevensziget, termettdget, amit
teremtett, is eltlle kiiltin Uket: No, immA™ mSnnyetek, ilyetSk, hodzs
kirendeltem nektek.
Mmentek, helyeket fogtok, Moldevibo, Nagymagyarorsa&gbo,
kisobben Amerik&bo. Is ilni fogtok.
'Ember ilt harminc esztendeig, ^PP^g mind & stoi^ok abba
a t4jba. 'IJtdn harminctul dtven esztendeig 61tak dzserm§kei| n^pe,
dolgozott neh^ezbtll, hozott haza, ami kel h&zhoz, mert ezek 6lt«k a
m&g&mak esztendeL
'IJt&n 'ember ^elt otventiil hetvenig mind e kuesa, tLrzi vagyon-
sz&g&tj 8 ugot, mind e kucsa h6dhoz, gyet valeki kSzeledik, Tedsses
el e vagyonszdg&t. Imm&n ezek 6ltak a kucs&tdl val6 esztendft.
Hetven esztenddttQ 'ember eszik b^ dzsermekeknek nyomikba,
ulyan eszet hordoznak, kacagnak mind e dzsermekSk, mit l&t m&sa-
n&l, cs&n 6 isz, 6ppen mind a mdmicca, mert ezSk e m6micca-
esztenddk.
^Es ki ^el tdbbet kilencventiil, vadnak drd5g-6vei, 68 m&sz
lD<^ldu l^lektdl, melikttil m6g elkivdnta, mert aszt k^psettin 'embSr,
ke lesz 5r5kk6n s&sz4r, mind a harminc 6vben.
A furfangos asszony,
Okkor 6lt, middn balha hordozott kilencvenkilenc 6ka vast i
l4b^n 6s tigyisz teccett neki csuny&nak.
£dz8 ember 6lt, sze minden eszbe nem 6lt; megh&aznlt i nip-
vel. 6ltak dzsermekeik, h&rom; eccer elment molomba, ann6l a mo-
lomn&l kapott ndv&l&t, nem kaphatott rendet drelni. Virt i daralug,
sze Idtta, ke rengye nem jd, elment m&sz molomhoz, ott esim^nt
udzs kapott, ott szem kapott rendet drelnL Is miszhos ment, ott
szem kapott, udzs, hodzs hat h6tig min j&rt molomtol molomhoz, is
liszvel haza sem j5tt. Ldtt&n, ke nem ura drelyen, hasaindolt.
Ebbe 'idUbe nipe elad6dzott m&sz ember at4n, ameliknek 6lt
kdvesz p6nze, aszt e nip tettin, b^kertelyen h&sz kdrtU, mert vaU
mdszik embertiil kerteletlen. B6fett6n e h&zat, megcs&nt&n ez ejtukat,
sze ^eltek edzsutt.
Edzs 6en hazajdtt ^'elso ember e pajval, molombuL Nezett
l^apuhoz, kerthez, nem ismertin, ke '6 h&za lenne ott, sak arrul Qsi-
mOTtin meg — szomsz^doknak hazikrul, is kertel^sikrilL Okkor kinyit-
t&n e k^put, is behuzott 'ogr&d&j&ba. Kiktirtin ez dkrekSt, adoU
I) J ABB AOAU&KOK A CflXnodK NYELVjAnlsiHOZ. 145
eDnik, «kart b^menm hiLzba — b4 6lt kulcsolra. Bikujtozott ez ablak-
ii4l ; okkor e nipe 8z6llott nekie h&szbul :
»Mit keresz te idegen emb^r h&ziiiikndl ? Ke majtyig mondom
meg ^'embSrenmek, mennyen ki, s hajson ki, ^tra!<
Okkor ^embSre k^pzette, ke mincsak megv^todz5tt, bogy m^
ember h&azhoz hnzott, mint k^pzett^n vala hamar&bb. B^ktlrt^n ez
dkreit 69 kiment ez utra, kik&rt^n, s lef ekiitt.
Kegveli mikor kivil&godott, halattak ott emberek, k^erdesztik^
m^rt Ql ott az utba. "G abajgott, ke kibajtott&k zogr^&bul, is kip-
szeiiiii mka ogr^a, sz kijdtt, is mos l&az&n, ke '5y6. Okkor ^'emberek
mondottAk neki, ke nipe m&sz embert vett, melikvel 6L Okkor b^-
ment Sszm^nd 'ogr&d&ba, erdvel, is k^rdezni fokt&n m&szik embert:
. >Mic8-igazYal j5tt6l b&zamboz?<
U mont&n, ke az tl b&za. veszekedni foktok, nip okkor felszdkett,
honB^t fU vala, is k^rdezni fokt&n Uet:
»M^rt veszekettek ? Hdjtdk torv^nyre ! Vigzem mingydn I Bize-
ket adz8 !«
Elindultak mind a b&rman torvdnyezd eU, Menoleg ^nton nip
k^rdesni foktto mindek^t emberit:
iMilyen az a torv^nyezd, hoa dk mennek* ? 'Emberek mon-
dottAk neki, ke mind ember^ mind 5k isz. Okkor e nip mondottdn
»H&j, t5rvenyezzelek el *en!<
Kaptok p&sa rub^ot, mert okkor tdrekek val&nak tdrvdnyezdk
'orasAgon, vett pipdt e szdj&ba, leiilt szeggre, mekkereezteltdn e
l4bait, b^tekert^n t5rek kenddvel fejit, is t5ry^nyezni fogott. Mont»
nekiek :
^Vedzsitek eszre, ke az isten eldtt yattok, sze megmonygy&-
tok 'igazt, ke meglellek hSzugsi^val, dorcse megbuntetlek tUkteket !<
K^rdezni fokto az elsd emberit, mit kereszett a m^sznak a b&z&n&l,
nem l&ttdn ke be vagyon kertelve, 'ejtu megcs^nva, bdz b^fedve. mit
kereasStt ott?
Okkor monta neki:
lEnnek ez embemek, kit mekkaptad ott, vagyon igazza. Is
poroncaolom, t^gedet megvertessen !«
Okkor lekaptto a kettUdik embere, adzsig verte, maj hal^lra.
XiAttin, ke udzs verin, rikujtott ri&ja:
»£lig, mit j&rsz, bodzs iiszd meg ez embert ?« Elbattdn. K^r-
deani fokt&a a kettddik embert:
>Te, m^t kelett elvedd 'embemek nipit?« Ez monto, ke neki
nem 6lt nipe, s az mi&nt.
Okkor e nip monto 'elszo emberinek :
>SIab le, verd meg, met nem illik m^sz embernek nipit el-
veg7^n«<
Mikor halta ez elszd embere, ke 'U nipe s&nt igazs&got neki^
lekapt&n, dorcsi vemi, bal4lra. Nip okkor b^gett riAja:
146 RUBimn m6z«s.
»Elig, ne Uszd meg, nem l&tod, maj meghdlt U Elhattin. Mon-
t&D kettddik emberinek e nip:
»Eely fel imm&n e foldrfil, is elmeimy, bonnet eljdtt^L Nicsak,
mit keressz m&sz embemek nipihez!<
Kettddik embere elment vil&gba, bonnet el}5tt, ds Uk -^ 'elszo
emberivel — bazamentek, is b&zat tartottak. dzsermekeket ndtettek,
s a molomba nem Ult bat b^tig attulty&tul, is nipek ez mibtot
mdsz emberek ut&n nem mennek vala — mid6n balba kilencven-
kilenc oka vast csuny&n bordoz vala ...
Pataki P4ter hamissdga.
(Martin&B Antal elbesz^l^e,)
Edzs leginy, il moszt isz, ura feltegyin nevit: Pataki P^ter,
megoreg{Qt, met j6 visel^se nem 61 1. Nem ara6lt megb&szolyon abbul
a bib&bul. El^ltin barminc esztend6t, csud&lkozni fogott U isz, bogy
minden kor&csuja (kort&rsa) megb^szult^ U mag&ra elmaradott b&szu-
latlan. Meg&lla sz meggondolkozott : bogy mit cs&nnyon, bogy meg-
b&szulyon u isz. Tdrtin e feit, roskolta gondoit, bodzs melik ly&nt
venne el, bogy elmebessen — bizeket ugy 6lt! -^ ut&nna. Felgon-
dolt edzsbez, melik rutabb 6lt foluba 6s bitt&k, meg is mobatom
aevit, mert bfttdk Gsombor ly&nya. Is annak isz 6lt szeretiije, elment
bozza, tandcs kert tole, k^rt, ke jojjon ut&nna. Ly&ny gondokro
dlott, mere fogjon, ezutdn meunyen ? vaj m&szut&n ? ^Es mondottin
Pataki P6temek, ke elmenen bdnap Girjestbe leyelnez6bez, is, bogy
megmonygya, ugy csdn.
M&szodik nop elment edzs motusz^j^vel 6s e P6ter megelftsztin
61 1, is megnevesztin 61 1 levelezonek, ke el kel jojjon bezz& l&ny,
bodz3 k6rjen tandcst leveleibUl, sze mit cs&nnyon, mere fogjon. De
levelez6 ledzsen ulyan j6 pretinja, bugy monygy&n meg e levelekbul.
ke il, a P6ter ut^n j6, mennyen — mert ad neld egy cs&szka r&kj&t
Nem v6gesztin meg e P6ter tan&cs&t, e Osombor ly&ny b6 iss
irt nezdnek 'ogrdddj&ba a motus6j6yel. Gyet n6zett ki P6ter 'ab-
lakon, mutitt&n nezonek. jaj, ni ez az a ly^ny, kit akarn&m elvenni.
Okkor e nezo elgyugt^n e P6tert kemenc6re. Halgatott, nem
mondott szemmit. Beott e ly&ny motusz6Yel, tettik nezdt, nezzen, is
mondottdn nezo nekiek, te ly&ny, te j&rsz elad6ggy&l, is j&r bSzz&d
ket leginy, edzs dagatt arc&jdn&l, is egy til viz mellett, is dolog
mellott, melik zug.* De itt e levelekbe ugy esik, bodzs neked vagyon
szerencs6d s szep r6szed aval a viz melldl.
Okkor Csombor ly&ny dorcse akarta, isz matuBz6j6nak mon-
dotta : jaj az a P6ter, a Pataki P6ter, is ut&nna kel mSnnyek. Attak
tiz b&nt nezdnek, bazamentek.
'IJt^n Pataki Peter lesz&lofct kemenc6r61, is mekkdsadnte nezo-
nek, is mondott&n. ke cs&szka r&kj&t megaggya neki mAcorra, met
moszt nicsen pinze. ^IJt&n Pataki P6ter bazament, is e ly&nyhoz dsta
* Vilgyestiben, a Moldva partj&n, malomban dolgozott Pataki. -•
itjABB ADAL^KOK A CSiNO^K KYELYjiRiLsXifOZ. 147
elment. Negyon e l&nj elfogott^n, dorcsi szeretten, mind az U sze-
rencs^jit.
'TJt&n menekez6t megcs&nt&k, elvedttek, ^letet fogtok yiszelDi
ketten. Csombor ly&ny dolgozott s e Pataki P^ter korcsm&ban mula>
tott. Is nevezt^n mindeniknek, ke tl 10 p^nzvel^ mert annyit y&g
egy csdszka rikja, nyert n^pet.
Attult&tul ly&nyok 6szre kaptak, s r^szegesek ut&n nem men-
nek, 8z bobol6k ut&n nem veddnek.
MiM nincsen lova a cigdnynak?
Edzs cig&nka meggyiilt edzs csang6yal, melik csangd hosztot
vala szeker^be boszt&nt. K^rdette cig&n e csang6t:
»Mik azok 8zekeribe?« C8ang6 mont&n:
»Ladc8iikmonyok, melikekbul ura vacc kikotoly caitkukot.^
'IJtAn e cigdn k^rt a csang6tul edzs ludcsukmonyt, hodzs
kapjon fel 6 is I6ra. Sze mekk^rdeszt^n, hodzs hul kotolj^n meg,
j5jjdn ki 16. Osang6 mont^n neki:
»Te cig4n, n& neked edzs ludcsukmony, felmenn e hedre,
fok&ba, ott fog, lilj ridja, kotold meg h&rem h^tig, s mekkotol6dik,
8ze neked leszen csitknd.<
Gig^n meghalgatta csangdt, felh^gott e hegy fokdra, is kotolni
fokt&n, mind megtanitdn csang6. £dzs darabtal I4t4n, ke nem j6 ki
e csitku. megehezett dorcsi, hod lebetegedett^ Leesett csukmonyral,
sze csukmony lUtdre ment okkor, a n^pe, is e fia Idtt^k, boszt&n
menni fogott, felszoktek, rikujtozni fogtok, ke n6 csitku fut. Gig&n
felemelkedett okkor, ffkre tettin kezit, rikujtozni fogott: »prr, prr,
prr. csitku dll meg!« Fikvel intett nekie, gyet Utdn cigdn. Okkor
nynl kifatott vala bokorbul, s boszt&n elhaszadott vala. 'TJt&n Ht&n
cigto, ke nem foghotto meg csitkut, sze elszalasztotta, verni fokton
n^pit 8 e gyerekit. Is attul cig4n verjen gyerekit s n^pit, s attulta
nis loik cig&noknak.
A hamis katondk.
(8z6j4tek.)
Koton&k indultak vereked^szbe, mendleg ^uton b^kerdztek
gazd4ra, hodzs megh&lyanak. Hdzigazd&nak 6lt edzs luggya meg-
szfttve e kemenc^be. £en kotondk felkeltek, s kivett^k ludat, 8 b^tet-
tek rossz bocskort cserpenyobe, hoi volt a Ind. M&s elvettin kakaszt;
reggelig mlg tilt edzs 6ra, ketttl, felkelnek e koton&k, monygy&k e
gazd4nak :
»Elmeniink gazdatir!« E gazda monygy&n koton&knak, dlyanak,
had 8z6lj&n meg e kakasz. Kotona mont&n:
»Meg8z6l 'ut&n is. Nektink nagy hirttnk j5tt, mert e Bocsko-
rom kir&ly kiverte Ludibenci cs&sz&rt CserpenyS T&rasbul.c
l48 wTMLTtJirim adatok.
Igaz tdrUnd,
(Tdred^.)
6lt igy ember, hitt&k Nasztratin Hozs^nek. Az elxnent, kdl-
csenezStt i bojerttll 500 lyavat. B6t61t a termin, hodzs megaggya
p^nzSt, 6 nem ment e bojerhez, hodzs megaggya e p^nzSt. Elment
a boj^r hozz&, k^rte a p^nzet. Monygya nicsen moszt, elj6 hetire.
Okkor megadom. Meggyig e bojdr visszament, aggyig es tan&csolt
n^pivel, kogy elmennek cs&sz&r johoja mezdn, marad gyepCL e sipkto,
mtlk eldtLttlk, azt tan&csolta ndpje. 8z megaduk p^nzet bojemek.
Mikor elment e bojer e Nasztratin Hozs^hez, N. H. felbtitt a kemen-
e^re, n^pje mont&n:
»TJram, dutUnk gyepCLt, dpk^rUl, melik elmarad a catoiir
jobokml, el&mlnk, sz megadnk p^nzet. Okkor N. H. felkelt e kemen-
c6n Ubra, s vert e teneribe, mikor a bojer kacagta, bonnet aggyAk
meg p6nzit.
Monygy&n bojernek : »TJram« — aszmonygya — »mosst kacag^
h& megUttad p^nzet e kezedbe . . .« Bttbikti MdZBS.
NTELVl}jfTASI ADATOK.
I. A magyar Nyelvtijit&s Sz6t4r^(».'^
Alak. Alakozni: tUnd^rkedni. TsUfsdg alakoztat (8z.D.Told.).
AlapOS. M&r Barcafalvi maga kdpezte tov&bb a magaczin<a
alaphdl: »bozz& is fog^m s legel61 is egy (Upos magyar gramma-
tika-k^8zlt^8hez.« (Dug. F5lj. 39). Leghivebb kdvetdje, Gelei J6z8ef
mdg a SzigT&rt esztendej^ben (1787) haszn&lja: » . . . rem^nys^gtek
dlposusik (fondamentomosnak) fog tetszeni« (Ifj. Bob. 162), de mai
alakj&ban is : :^leg alaposabh (fundamentamosabb) rem^nys^geink is
ffLstbe mennekc (Ifj. Rob. 303, 306), teh^t j6val a Kisded Si6tdr
(1792) el6tt. (V. 6. Nyr. 30:290).
Betyllr : leg^ny. »P6ntek, mint j6 erej^benn l^vd betydr, maga
a* Spanyolt mint semmit h^t&ra Tetette.« (Ifj. Bob. 414).
Borft^k a r^gis^gben dltaUban minden burkot, fSdelet, leplet
jelentett ; lev^lborit^k ^rtelm^ben eldszor : *Boritik (couvert) n^lkfQ
is 5szve lehet a levelet hajtogatni« (Morton Phaedr. 362).
* Legilletekesebb dolgoz6t4r8Dnk tiizetesen fogja m^ltatni Scily Kilmin
Bzut4r&t. £zenttLl termeszetesen mindig ez alapvetd monkAt kell ssem el5tt
tartannnk, ha a nyelvtijitds szdkincset kutatjuk. £zt teszi mkr a jelenlegi
k4t kdzlem^ny is. lit a Szily-fele NytrSz rovidit^ein kivul a k6v. rSvi-
dit^k fordnlnak el6 : Magy, Qr, : Magyar Grammatica a Nemzeti Oskol4k
8z&m4ra 1781. — Ifj, Bob,: Gelei J6z8ef, Ifiabb Bobinzon. Kampe ut&n
n^metbdl 1787. — Dug. Fol, : Dugonics Andr&s Fdljegyztei 1780. Kiadta
ifj. Szinnyei J6z8ef, 01c86 Konyvt4r. — Mdrton Fhaedr, : Phaedri Fabolae
Aesopeae editae a Stephano M&rton. Jaorini 1793. — Se. D, TM: Bar6ti
6cab6 D&yid, Toldal^k a Kisded 8E6t&rhoz 1803.
mrsLTi^jfriiu adatok. 14:9
Burgonya: krumpli Sz.D.Told.-ban is.
Cfmez^S: »Az dssve hajt&snak, pets^tel^snek . . . tzimezisnek
m6dj4t egy matat&sb6l meg-taiitUhatni.« (M&rton Phaedr. 377).
Cfmlap szint^n m&r Barcafalyin^l : >. . . va&c csak l&ttira is
Etelka clmj^nek s majd m^g sokkal ink&bb az ugyanazon cimlapon
ill6 sserz^r (auctor) nev^nek . . . neki pezsdiiltek . . . 6rz68eim.« (Dug.
F5lj. 37).
Csilllbll : ragyog&s, f^ny ; Bacs&nyi elott Gelein^l : » . . . n^zzetek
tsak az esttsillagra . . . szikrdzd ^^^mokat h&nyle re&nk.< (Ifj. Bob.
69). Talin es is BarcftfalvitiSl Yal6.
Csir^: asparagus, 8p&rga(-iidv^ny) nem S&ndor Istv^n csin&l-
minya, hanem csak f^lre^rt^se, rossz olvasisa Moln^r Albert sz6t&-
rtoak: ^GzirdCf Thalli, Asparagi, Ballen-Zwibeln-Rdhre, Zwibelr
Hdlschen, 8pargeD.« Ezt a czirde 8z6t olvasta Sdndor J. csirdg-ntkky
helott nem egy^b, mint a csira (germen, surculus) 8z6nak tdbbese.
S&ndor Istv&nig nem is vette &t egj sz6t&r sem; tdle vette Kresz-
nericSy innen kerfilt a Tzs-ba, bel51e vette Ballagi s benne van utdls6
18904 kiadds&ban is, ugyancsak ott dfszlik eldbbkeld vend6gl6ink
^tlapjain m^g ma is. Sdndor I. t^ved^s^t m&v egyszer kimutatta Szarvas
GtihoT (Nyr. 17 : 126), de Szil&gyi SAndor azt Allitotta (Nyr. 17 : 267),
hogy a csirdk vagy csirdg 8z6t gyermekkor&ban szAmtalanszor hal-
letta ,kin5Y6s, hajtds, sarjad^k^ ertelm^ben. Tudtommal mint t&jsz6
eddig nem keriilt eld.
Dalastylill : agg ^nekes. Kuthy k5vette el a hadastydn p6ld&-
jira. ȣpen egy dcUastydn nyujtogatii geg6 j^t a szinpadon, kapkodva
a n^hai torokhangok at&n« (Hazai Rejtelmek 1847; 2. kiad. 2:350).
Emelet^ m4r Szentj6bi Szabd Ldszld EgyugytL parasztj&ban
(1790 kdrfll): »M^g hozzA loptam k^t levelet: TJ'gy-e, hogy e na-
gyobb emelet?^j itt term^szetesen nem contignatio, hanem: emel^s,
alviv^s, Bzerz^s.
FiAslt. A Tdrv. Kunoss eldtti f orr&sokb6l id^zi : lednyfiHsitani,
lednyftMtds; megvan Fog.DMM.-ben (1833) is: praefectio, fiiisitds ;
praefacta, fiiisitott ; praeficere, fiHsitan,
F5d^et fedeUzet alakja m&r Gelein^l, de nemcsak hajdfdd^l*
zet ^rtelm^ben (Ifj. Rob. 13, 29 stb), hanem szobamennyezet (178),
h&zfdd^l (391) jelent^ssel is. ^p oly helyes k^pzds. mint a m&r a
r^gis^gben is eldfordul6 deszkdzat (82).
FSldabrOSZ Ifj. Rob.-ban igen sokszor (27 stb). A NyX!Sz.
1806-b6l iddzi.
Fnrdants. Sz.D.Told.-ban nem bog&r, hanem »puska gyiijt6
lyukat fdrd eszk5z a' puska-tsin^l6kndL « Tal4n k^pes ^rtelemben
innen vette Foldi is?
CMlytoz : >a' sz^ljdgdlydszd hajds leg^nynek imitt amott elte-
ritett^k magokat a' fdknak drnyekokbann« (Ifj. Rob. 446), jelent^se
jArk6l, csatangol. Alkalmasint n^pies 8z6; Budenz gdldl dun^nttili
ogyanilyen jelent^sd sz6t idez (MUSz. 34, v5. Nyr. 31 : 99). TaUn
Kalm&r Gydrgy g6lydl .utazik, j&r-kel* szavdnak a p&rja ; vd.
MTsB kdUa, kdvdl; Nyr. 29:378, 519; 30:140.
150 KYELYI^jlTiBI ADATOK.
Gomboly^ elvon^s ganibolyag, gombolyit szavakbdl: gtmbcly,
das Zwimkneul (Magy. 6r. 175). Megvan Kr.-n^l, a Tz8.-l>aii s a
Ballagikban y^gig (der Ballen.).
Oyarmat. Szirmay (Par. 110) a Debr. GhraiiinL-b6l (259)
besz^i: ^Gyarmat vagy jarmat . . . Ez egyneh&ny Heljs^ek Neve;
^8 ezt tenne: tsindlmdny, 4pit4Sy colonia; vagy ettdl: jar, jar, eit:
elment sereg, a melly elkdltdzvenn, valahol mag&nak helyet gyir-
tott, k^szltett ^8 ott megtelepedett ; mint Balassa Gyarmat : Golonia
Duci8 Bala88a . . . « stb.
OyllSzleT^l: *Gydsz Leveleknek ueyeztetuek Az6k , . .^ (M&rtoQ
Phaedr. 374).
Hangisz. TaUn nem is csin^lt sz6, hanem t&J8z6. Tolna me-
gy^ben (Kolesd vid^k^n) igen s0k8zor hallottam magit6l a n^ptiA:
»Mif61e hangdszok lesznek, cig^nyok, vagy 8Y&b trombit&8ok?«*
Hanyattsztf: supinum. Magy. Gr. 17SI : hanyatld 8z6 (40).
Hat^rozatlan^ indeterminatus, unbe8timmt jeleiit68beii m&c a
Magy. Gr.-ban (1781) megvan^ m&g pedig mint mii8z6 is. »Ig6k.
HatdrozoUak, Be8tinmite. Determinata, vol Definita. — Hatdrozot-
lanok. TJnbestimmte. Indeterminata, vel Jndefinita.« (Bev.) >A hatd-
rozatlan m6d &z, mellyben az igenek jelentd ^rtelme^ a' fellyebb
eml^tett m6dokhoz k6pest hatdrozatlan, p. o. tartani« (40) ^Haid-
rozd vagy fiiggd 8z6-tetem. Bestimmungs8ylben. Soffixum. Haidroz6
sz6cska. Bestimmungswort. Particular (Bev. stb.).
-biz. Zdloghdz S. I. elott Magy. Gr. : Zdlog-hdz, das Yersats-
amt (184), Tukorhdz (Ifj. Rob. 439).
Hazafl. »0ivi8, lako8, hazafi.* (Mdrton, Phaedr. 429). »£> a'
nagy l6lekkel birt Hazafit Debr. Gramm. 1795, bev. VIE. >E' k6t...
iZioura/^aknak illend5k6ppen fogunk kedveskedni . . .« (u. o. XI);
». . . gr6f Sz^ch^ny Ferentz ... ez az a' Hazafi . . .< (u. o.)
A NytS'Sz.-ban 1799-b61.
Helyesiriis. Magy. Gr. (bev): * Helyes-irds. Bechtschreibung.
Orthographia.«
Henger. Geleln^I Hengerts (Ifj. Bob. 313), bizony&ra a tekercs
k^p^re.
IddSZl&mlt^. »Ilylyen m6donn segitett azert mag&nn Bobin-
zon, bogy az iddszdmitdst el ne t^veszsze.r (Ifj. Bob. 80).
Jtfnat. »Abban a' ^V^^ban v6lt Bobinzon i8.< (Ifj. Bob. 221).
» . . . ti ^ppenn abbann a' ^c^^bann vagytok, a' mibenn 5 volt, es
bogy az^rt tartotok valamit term^szet felett val6 dolognak lenni.
mi vel nagy tudatlansdgbann vagytok a' term^8zeti dolgokra nezve^
(Ifj. Bob.: 285). Jelent^se t6ved68, t^ves v^lem^ny, tudatlansAg.
E16szor valami csin< sz6nak tartottam, mivel egyetlen sz6t&rban
8em taUltam. A MTsz-ban azonban van egy adat r&: »Akkor nagy
yc^^ban voltam« nagy on kedvetlen, bo88Ziis hangulatban voltam.
K5zldje. Szente B^lint pedig azt mondja, bogy Hajdii-B5sz5rm^nybeii
'*' A 84ri bir6neban is hallottam egy feh^m. ricalmisi Ie4nyt61:
Hangdszokj hangdszok / . . . 8. Zt.
NYKLVI^jfTiSI ADATOK. 151
mindenki ismeri (Nyr. 17:31). Gelei borsodi ssUlet^s volt, ^lete
legnagyobb r^sz^t pedig S&rospatakon tdltdtte, teh&t 6 is bizony&rii
a falsdtiszai n^pnyelvbdl vette ezt a 8z6t. Mindenesetre j6 Tolna, ha
a MTaz ez egyetlen adat&n kiT^Q m6g tdbb is volna errdl az iroda-
lomban tigy l&tszik teljesen ismeretlen sz6r6l.
Kandalltf. A Kisded SzdUr el5tt (1792) a Magy. Gr.-ban
(1781): :^Kandaa6, der Kamin.c (179).
Klityti. Helmeczy szerint a pestmegyei t&jnyelvbdl. Megvan
SzDTold-ban is: Kdtyd : m^ly big sdr, kopolya.
K^pSntd. »Myron Y6lt egy hires kip6nt6<^ (M&rton Phaedr.
474): aki szobrait 6rcbe dntdtte, megkiildnboztet^sul a k4pfarag6i6\,
aki kdbe faragta mfiveit: » Praxiteles. Y6lt ez egy hires gorog kip*
faragdt (M&rton. Phaedr. 489).
K^pzetrend. » . . . a' gondolatinknak j6 rendbe yal6 le-rak&s^t
blvj^k a'Ehetorok Dispositionak. (Kipzetrend),^ (M&rton Phaedr. 380).
A keresztneyek cikk (Nyl^^Sz 172) v^g^n Szily Kdlmdn azt
a megjegyz^st teszi. bogy ^rdekes volna kikutatni, kik haszn<dk
az tijabb iddkben legeldszdr az Arpdd, AlvnoSj Attila stb. r^gi neve-
ket. Azt hiszem, bogy ebben a dologban tobbet kell biznunk a sze-
rencB^s v^letlenre, mint a rendes kutat&sra, melynek fdrads^ga nem
^me £51 az el^rhetd eredm^nnyel.
Az els5 Etelkdt biztosan tudjuk ; ez Almdsi EtelkUf Alm&si
Ign&Cy septemvimek 1789 december^ben sztlletett letoya, aki Dugo-
nics Etelk&j4nak hat^sa alatt kapta el5sz5r ezt a nevet. Dugonics
inaga frja meg ezt a dolgot Eielkdnak kulcsa (1790) cimti foljegyze-
s^ben. 0* Dngonics Andres Fbljegyz^sei. Kiadta ifj. Szinnyei Jdzsef,
Olcsd Kdnyvt^r, 35. 1.) : »Hogy pedig Etelk^m az orsz4gnak nagyon
megtetszetty nagy bizonys^ga az, bogy nagys^gos Alm&si Ign4c, ki a
h^t Bzem^lybdl i\16 t^bl&nak egyik ^rdemes tagja Bud&n, azon kis*
asszony&t, ki Etelka k5nyvemnek kiaddsa ut^n nem sok idore jdve
e vil&gra, Etelk&nak neveztette. Ezt leirt^k B^csben ezen cim alatt :
A hadi ^s mds nevezetes tort^netek. Kolt B^csben, Januariusnak
elsfi napj&n 1790-dik esztenddben. — A tobbi kdzdtt az ide tarto-
zand6 szavak ezek : A minapokban Alm&si Ign&c timak, a septem-
viriUis t&bla tan&csos hiv^nek egy le&nyk&ja lett, ki Ottilidnak keresz-
teltetett. A budai magyar urasiigok vetekedtek rajta, bogy lehetne
az Ottilia nevet magyartil kitenni. Y^gt^re elv^gezt^k magokban,
hogy az Ottilia kisasszonyt Etelk^nak nevezz^k. Annyira megtetszett
Dngonics lirnak Etelk&r6l irt kdnyve.«
Az elsd Arpdd tudom&som szerint Horvdt Istvdn fia Horv&t
Arp&d (sztll. 1820, febr. 23), legal&bb di^k koromban, az egyete-
men mind^g Igy tndtuk, kik a nagy tud6s oklev^ltani eldad&saira
j&rtunk. TaUn lesz r6la valami fdljegyz^s Horv&t Istvdn irtotiban.
K^ts^essd teszi azonban a dolgot. hogy Ker6kgy&rt6 egyetemi tan^r
is Arpddn&k irja mag&t (szUl. 1818, jiin. 18); lehet, hogy csak
k686bb haszn^lta e nevet, mert a Magyar fr6kban z&r6jelben m^g
Ala JOB neve is van.
Ast is hallottam, bogy B^nak el5sz5r Sz^chenyi Istv&n keresz*
152 HYBfiYl^jlTiSI ADATOK.
telte fi^t (szUl. 1837, febr. 3), a hires utaz6t 6s mostani koronsArt.
Ezt tal&n m6g meg lehetne tudni biztosan is.
Biellesleg emlftem, hogy J6kai a Mdric (nam Mifr) neYet Gra-
d&nyi Benyovszky M6ric-a, apj&nak kedves olvasm&nya ut&n kapta.
Yid^ken t5bb helyt dsmerek csal&dokat, kik gyermekeiket miad
alyen r^gi nevekre keresztelt^k, hoi az Aba, jLrpdd, Almos, Lekd,
Tdhotomj Szabolcs mell61 nem maradt el m6g az Emese sem. £ r^si-
ben sokat tehetndnek tal&n a lelk^szek, ha a sztQet^si anyakSnyrek
r^gi k5teteib51 kikeresn^k az ilyen pogdny magyar nevek eM el6-
ferdul&s&t.
Kicsinyito^ a Debr. G-ramm. el6tt: »Dimiiiatiyam Nomen,
vagy kitsinyit^ szonak hfvjdk az ollyan sz6t' a' melly kUsinyiH a*
sz6k 6rtelm6t.« (Morton. Phaedr. 177).
Kllincsel: antichambriroz ; a kdzbesz^bdl yettem be a
Magyarit6 Sz6Urba. Igen gyakran hallani: az^rt kapott f5l olyan
nagyon, mert egyre kilincsd a nagy arakn&l; vigigktiinesdte a befo-
ly&sos embereket. (Igy most Sim.-Bal. is.)
Knrta Utd.Sn : » . . . az Isten minden dolgekat jebbann tud
^s 4rt, mint mi kurta Ididsik emberek« (Ifj. Bob. 49, 343), fordiUsa
n ndmet kurzsichtig sz6nak, 6p tigy mint a rdvidldtd (S.LTold. 1808).
y.5. Pdzm&nyn^l: »Szint6n ogy cseleksztink mi, mint as ki rSvidet
Idt* (Kal. 36), »!l£rtelmiink gyakran meg csal minket ^s rihfidd
ldt< (KT. 9*).
Kfil5ne« Gelei kUl&n6z6nQ\i mond ja : » . . . olylyan kiU6n6z6 akar
lenni mint Di6gene8.< (Ifj. Rob. 294).
Lap: pagina. Az NySz id^zete PPB-b6l Yal6, caakhogy az
1801-i kiad^sbdl, melybe Eder m&r sok tij Bz6t Tett fel: >Lap:
Planum, die Ebene ... A' k5ny vnek lapja : Pagina libri. die Seite in
«inem Bache.«
Lom : szem^t, tormel^k : » . . . hozz& Utott as 6' h&sik6j4banii
leszakadt lomnak kihord4s&hoz.< (Ifj. Bob. 176). A NySs adata hirom
^vvel k^sSbbrSl val6. (Gvad: FN6t. 29).
M^jmol^ j6 ^rtelemben v6ve ,uUnoz, kdvet': >Igen j6l tsele-
keszitek, hogy Bobinzont majmoljdtok,^ (Ifj. Bob. 85). A Nyl)Bi
1808-b6l id^zL
Meder : dbol. t&gass&g. Medre p. o. a' veremnek (SzD.Told.).
MesSzeUttf flyegtsd (Ifj. Bob. 30 stb): ai ToldaI«k4ban :
meszszeldtd tsd' (igy mir 1697, NySz messzeldtd alatt); a HArtleben-
f^le Szdkonyvben (1827): meszszeldtd 8.t.L tlveg; y^gre a Tss-ban
<1838) m&r csak messzeldtd.
Petyhfldt. SzD.Told. szerint: PetyUtt (rothadtt, reyes) fa,
melly djtszaka f^nylik.
Poes^k. SzD.Told. : Pots^k : potsad^k, lots-pots. Patsdkkd tette
a' j^gess5 a' szdlldt.
* igy tijabban: »rovidet ldt6 termd8xetTi28g416< T6th B. Flanunarion
Osillagoa est^i 21. A ggerk.
¥tmLwtJtrim adatob:. 153
BieS. A Kisded Sz6Ur (1792) el6tt Geleindl: >az uUnn sok
pr6bAi at&nn {mrdtsot is k^szltett.c (Ifj. Eob. 394).
B^jzolytoy: >Felment teh&t a' hegynek tetej^re, a' honnan
IB eg68i kdmy^ket kil&thatta, hogy onnat ai erdss^gnek rajzolvdny-
j4t m6giegye.« (Ifj. Bob. 296). »Felo8ztotta az egdszsz kertet a'
magArajzolvdny}A szer^nt h&rom egygyar^nsti t&bUkra< (Ifj. Eob. 334).
Bendszer systema ^rtelemben m&r megvolt Fdldi el5tt (1801) :
iMeg-betstQhetetlen hasznok szirmaznak ezen Tanlt^sb^li BendszerhfSL
(Systema) az Ifjakra.« (M^ton PhafMir. Eldb. XI).
Btfszesfilft: participiunL A Magy. Qr.-baii ri8zdtet6 (bev.);
f4szM sz6 (40).
BugtfSS^ : elasticitas, milr Gelein^l : » . . . olylyan fa kellett
annaky a' melylynek rugdssdga (elasticitasa) vagyon.c A Ny'd^Sz.-ban
1791-b(fl.
Sz&lUtT&ny : »haj6ra, szek^rre rakatott, 's m&shova sz^llittandd
holmi port^ka, gabona 's a't< (SzD.Told.).
Szlbnyitel^ Somogyi GedeoO) ilfirtekez^s a' Magyar versel^a
m6dj4r6l 1819 (97, 123).
SzobaaSSZOny. (Morton Phaedr. 484. pellex alatt).
EttaglBSdy e/tagolnl verset: scandere (M&rton Phaedr. 401,
402); Versiaglds: scansio (401).
T^jkos megvan SzD.Told.-ban is: >tajkots tekenyds b6ka.«
T&jaz6.
TeremT^ny^ teremtT^ny. Oelei megkUl5nb5ztette a fdld
ierm^s^t, ndv^nyeket az emberekt51, &llatoktdl: »BeU harap a [kmin-
pliba], h&t az ize ezen teremvinynek . . . igen kedves ydlt.c (Ifj. Bob.
126). >[A Kannib^ok] kegyetlen ^8 az ember' 61et6re &sltoz6 teremU
viHyek.€ (Ifj. Bob. 240).
TSnkre t68Z« A NyT^Sz. szerint a NySz. nam ismeri s csak
Kreaznericsn^l van meg eldszdr. Pedig megvan a NySz-ban is tdnkd'
eims26 alatt Graddnyibdl id^zve: >d tengre fog tenni engem.*
(Ntodorfeh^ry&r megv^tele 1790, 15). TaUlunk egy adatot ngyan-
ebbdl az esztenddbdl Dugonics foljegyz^seiben is. Az 50-ik lapon
Dugonics egy verset id^z, mely a II. J6zsef dnk^nyes uralma alatt
iinyl6d6 orszig szomortL sors&t siratja s a magyars&got ^bred^sre
serkenti. Emiek a versnek 5t5dik versszakiibaii olvassuk :
L^pet rak. T6rbe vesz,
Ha hiszel, tdnkre (tenkre?) tesz,
Az ilyen versbe nem nagyon szokt^k volt belefiizni a nyelT-
Ajltis szavait, s ai^rt azt hiszem, hogy a tdnkre tesz kifejez^s a
B6pnyelTb61 kerillt az irodalomba. Emellett sz6l m6g az is, hogy
Bar6ti Ssabd D&vid is felveszi a Kisded Sz6tAr Toldal^kiiba (1803),
mely majdnem v^gig tijazavakbdl &11: :^Tenk. Tenkre (porr&, semmiy^)
tenni yalakit^ v. viilamitc (13 1). Hogy a tenk, teng, .t&nk fatask6-6
(Gyarmathy, MTSz.) vagy m&s, 6s hogy mi a szdl&s helyes magyarA-
11
164 irfWiYlJ^Ti^ AD4TOKV
Bata, eddig nem sikerfilt kiel6git5 mddon megiUapitanom.* Mis kap-
cBolatban: tenkre visz Ereszn. (1831); tonkre i>er Tza (1835 Haupt
alatt); tdnkre jut Ball. (1844); tonkre sUdnyit Helmecsy, Jelenkor
1832 — 1834 kdzt; Gz¥, ugyanis csak <al&ban mondja Helmeczyt
a kifejez^B szerzdj^nek; sokkal pontosabban jeldli meg VdrOsmartj
A F&tyol Titkaiban (1834): »...t4ged minden ir6i dicsds^geddel
semmiy^ tesz, Yagy, mint a Jelenkor szereti mondani, tonkre sUdnyit^
(I. felv., teljes kiad&s 4:131); tdnkre juttat Ball. 1890; tdnk szd-
lire jutf KoBsnth Lajos egy level^ben fordtil eld eloszdr Igy : » . • . h^t.
^y alatt a tdnk 6rviny6nek szilire jutott* (Nyr. 3 : 73) ; a kdzbe-
Bz^dben gyakran liallhat6 m^g^ de szdtirban nem taUltam, idteetet
sem tudok r&: tdnk sz6l4re juttat, tdnk szilin all [most Sim.-Bal.
sz6t&rdban], tdnkre issza magdt, tdnkre dolgozza mag&t, tdnk fenyegeti;
bizonydra van m^g tobb is.
Tal^jdonn^T. Magy. Or.: T^Ttdajdon niv : ez egy bizonyos,
6b ktQ5n5B dolgot p. o. hegyet^ szem^lyt, y&rost, foly6yizet, tarto-
m^nyt jegyez.« (4).
Utdfrte. MArton Phaedr.: »P.8. (Postscribta) yagy igy: TJ.t
(Utdl{rd8).€ (360).
Ug^ymentd a pr6k&tor elneyez^se M&rton Phaedr. 483.
YiUlillg^ Gelein^l mennykd ^rtelm^ben : » . . . tigy megijedtek,
mint a' kit a' ViUdng (menykd) a' f51dhdz yer.« (Ifj. Bob. 446).
T^gy UtBzik vilfldm +)ldng osszerAnt&sa. Taldn Barcafalyi ssaya.
ZSigyra a r^gis^gben csak B&Bsal, szittydyal, k&k&yal boritott
teruletet jelentett, lijabb Bz6t&raink is ismerik ezt a jelent^sdt (yd.
Zagyya folyd). A zagyva fdn^y (elegy-belegy, kotyyal^k) 6b mell6kn6y
(keyert, kotyyasztott) semmi kapcsolatban nines yele s csak djabb
elyon&B a zagyvdX ig^bdl, de yal6sziniileg n^pies elyonis. E168z5r
B. 8zab6 D^yidn&l (Eisd. Sz. 1792), aki dsszekeyeri a kettdt:
:^ zagyva : elegy-belegy [fdn^y] ; elegy es, vegyes [mell^kn^y] ; y. ts&szta,
boz6t; y. kdka, szittyd; y. s&ros hely; y. zagyya. < S.LTold.: t^ Zagyva,
Farrago. Elegy-belegy. Zagyva bor. Yinum spurcom, confosomuc x3^gy
Utszik, bogy eleinte csak fon^yfil szolg<, keyert, yizezett, zsyaros
bor jelzds^re, erre mutat a MTsz adata is. B. 8zab6 D. melldkn^yi
haszn^lata azt^n csak a Tzs-ban merCQ fel tijra, de csak k^dbb
haszn^ljdk nem folyaddk jelz^s^re, &tyitt ^rtelemben is: >A zagyva
nip, keyert tdmeg, Egym^s szay^t nem drti meg«. Arany, Eeyebiza
12. (1853.); zagyva beszid (Ball. 1890).
Zamat^ m&r teljesen a mai jelent^ssel Sz.D.Told-ban : »Szamat:
\z, szag... J 6 szamatti gyiimdlts, ^tel, bor... J 6 szamattya yan.c
J^Zzfillik : »megfejte, hogy a' teje el ne zuUjdnt (Ifj. Bob.
214). A NyT^Sz 1829-bdl id^zL Naples szd, mely eredetileg csak a
tejre yonatkozott: Elztdlik a teh4n teje a. m. elapad. (y5. MTsz.)
TOLNAI YnjfpB.
^ Thewrewk Emil ezt a 8z6ia8t : tdnkre megy v. jut a haj6, omiaa
magyar&Eta, hogy a tdnk 8x6 a yizfen^ken heyerfi tonkfikref faderekakra
yona^O|zik. A szerk.
VTEhYtjiri^l ADATOK. 165
n. Dxigonios Andres nyelvi!ijit48&r61.
Az ut6bbi hetekben az tij NSz. sz&m&ra Dugonics Andr&snak
Szittyiai Tortinetek cimii munkdj&t dolgoztam fel, melynek elB&
kdtete 1806-baii, m^odika pedig 1808-ban jelent meg. Eszem ^g&ban
sines egy r6k&r6\ k^t bort nytizni; de elgondolva azt, bogy bizo-
nyira m6g j6 egyn^bdny esztendd fog eltelni addig, mfg az ilyfajta
monktiatoknak eredm^nyei sz6tdr alakj&ban bozz&f^rbetdk lesznek,
tal&n m^gsem v^gzek eg^szen fdloslegea munk&t, ba ennek a neve-
zetes ir6nak fol5tte ^rdekes 8Z<5- ^s azbUskincs^bdl h&v a nyelvtijit&a
tdrt^net^re Yonatkoz6 tanulsAgokat foglalom ossze rbviden a Nyr.
oIyas6i sz&m&ra.
Byen szempontbdl eldszor is Srdekes megfigyelni, bogy melyik
kor&bbi nyelytijit6nak milyen szavai nyert^k meg Dugonics tetsz^s^t.
£6g6ta tudjnk, bogy iBarczafalvi Szab6 Ddvid timak lijonnan
k^szfilt Bzavait, . . . daraboss&gokat j6 szlyveU mentegette (Sim. M.
Ny. 1 : 259) s ebbdl a munkdj4b6l is azt l&tjnk, bogy az 5 szavai
kozfil fogadott el legt5bbei. Ime, itt kdvetkezik eg^sz soruk ; s bogy
csakugyan 5 idle yal6k, arr6l most m4r kdnnyi! szerrel, k^nyelmesen
meggy5zodbetik mindenki Szily Kdlmto Bz6t&r&h6\.
AUadcUofn: 1. status. Mindgy^rt akkor valami Alladalmakrdl
(status) 6s Rendekrul (Ordines) gondolkonni kezdetteki I. 222. Ejr*
tigy Utszik ezt a p41ddt akarta id^zni. — 2. &llapot. I. 120 s m6g
Bokszor. B.-n&l csak az els5 jelent^sben, teb&t lebets^ges, bogy csak-
ugyan Dugonicstdl val6, amint Szily is megengedi. — dm IL 111.
— csdekviny: cselekedet, teti I. 110. B-n4l m^g mds jelent^sben.
— fuvora: fuvola II. 169. — gydm. Csak a gydm-aty I. 253. gydntfiH
L 254 osszet^telben. — ima: religio. I. 42, 213. — irdsz : frnok I.
122, IL 262. Vo. Nyr. 1 : 94. Ma is 61 m6g a ziigirdsZ'h&n, —
kSmyHlm^ny L 262 s igen gyakran. — mosztony 11. 23, moztony IL
93, moszton II. 230: macbinatio-f^le. — nyomtatvdny I. 32. Mai
jelent^ssel. — Hdttilly&nil semmi ellens6get bagyni nem akart. Mert
(ba valaba meg-gydzettetn6k) szala-vdrrHl is gondoskodnia koUeteti.
n. 14. Vo. Sim. M. Ny. I. 256. — szerep L 187. — szunnap IL
269. — tdbomok L 69 s gyakran. — tandcsnok I. 55 stb. —
titoknok II. 211. — ujonc 11. 222 — uradalom L 210. B.-nAl csak
urodalam (Nyr. 11:466). — Ugy^z L 48.
Barczafalvi ut&n legbovebb f orr&sa B a r 6 t i. T51e valdk : csata-
piac TL 177. (NySz). — dilszak I. 8 stb. — hasztalan I. 59. — Jionn
fn. L 72. — inger I. 105. — intizet: c61, sz6nd6k IL 216. —
tdvetd IL 230. — rdwa II. 267. — sUker 11. 135, mai jelent6s6ben.
— iermeszt I. 24. — vid: v6d6 11. 15, 85. — De Bar6tinak Dugo-
nicsra gyakorolt bat^sa tigy Utszik m6g enndl is nagyobb volt. T5bb
•lyan szdra akadunk ugyanis n4la, amely m6g Bardti eldtt keletkezett
ugyan^ de mintbogy Bar6ti is baszn&lja, fdltebetd, bogy Dugonics
esek«t is nem az eredeti forr&sbdl vette, banem Bar6tit6l. Hyenek :
folyadik: kdvetkezm^ny IL 90. (Moln&r). — kincsUr L 179. (Benydk).
— szdza^ L 17. (Moln&r). — utaHt 11. 82. (B^rdtzi).
156 wimLwtJlrim adatok.
Bar6tin kiydl nagyobb hat&st egyik njelvdjitd r^sa^rA sem
lehet kimutatnL ]6s nagyon valdszinfi, hogy m^g as aUbbiak soribdl
is egynebAoy 8z6 csak as 5 r^y^n kerCLlt Dugonicshoi. LegtSbbet
m6g Faludital vett &t. Ezek: lecUjasit TL 116; lealjasodik IL
117 ; Idtszatos: Uthatd IL 186. (NySs.) ; nyomotf 11. 138; vita L 249.
— S&ndor IstY&nt6l valdk: arc U. 100; ig : jog L 212, IL 47,
56, (m&r Dugonicsn&l is magashangii ; a Bar. Tsst. (1807) tehiit
▼aldssfxi^eg idle vette); test^ IL 50. — R^Ytkiidl: kegy 11. 180;
konyvtdr I. 16; laklL 267 6s la/^AeZy L 73. — Kalm&rt6l: hOi
(igen gyakran); Utal: utazik, 11. 251, dUtal IL 5, visszaiMl IL
249; kaszabdl: kaszabol IL 116; tar L 40. — M&rtont6l: fegy-
vertdr L 226. — Gedrcbtai: gydmsdgL 267. — P. NagyLftssld-
tdl: kivdncsisdg: kfv&ns^ L 165, 209. (Y. 5. alAbb m6g: kivdncs).
— oronikonny n. 147, eldfordul m6g Gvad^nyinAl is. Lehet-
s^ges, hogy egym&stdl ftiggetlen&l alkott^k meg mindkatten a ii6met
minta ut&n.
Sokkal nagyobb sz&mmal jelentkeznek term^szetesen as olyan
szayak, amelyeket ak&r a magnk eg^sz^ben, ak&r a nftla tal4lhat5
alakban vagy jelent^sben egyel5re Dugonicstdl valdknak kell tar-
tanunk. Yaldban tanuls&gos ezeken is v6gig tekiDtenHnk. Ime:
Abrosz: t^rk^p LL 128.'' — **dUlamdny: fdlt^tel, conditio L
155. Yajjon csakugyan az dv6? A Nyr. 25:211 olyashatd utaUs
(3:536-ra) nem taUl.*'*''*' — alattomos : titkos I. 105. — Any-n^lk&l
maradott &ry&k L 47. — a^y I. 253. — A' mostani PdspdkSt fia-
csinszky Andr&snak nevczik. 6 Folsdg^nek Bel86 TUoknokja. IL 9.
T^gy l&tszik a mai b. t. t. — Csdkdny : az avarok chagan-ja. I. 164.
— csdkdnsdg : avar fejedelmi m6lt6s&g. I. 167. — A' Magyar erkfilcsdt
sokkal nagyobbra bocsuUdtte a' 65rdgdknek y<ozd csere-hitSkn^l
n. 132. — Ha a* Gdrog5ket, a* Magyarokra n^zve, csere-szivMoifik.
lenni taldln&k. IL 130. (vo. Herczeg F. reg^nye cfm^t: A csere-
UrUek). A' G5r5g5knek k^t-szinCLs^gjoket ^s C5er€-«2ft;«{s^j5ket j6l
dsmerv^n. 11. 124. — duledik: rom, U. 268. — l&&ani^\ ^^SMkadt-
tahhiak a' nemzetek; ann^l kevesebbet tudnak. L 42. — Ennek a'
leg-nevezetesebb Hon-nemzets^gnek hat&rjai . . . l^j-szakra (fdldl) as
J^'Szaki forgd (polus arcticus). I. 84. — eUen-mart: a tolsiS part,
n. 86. — el6'^ L 161 6s sokszor. — el68z6 I. 168. — eUsereg
n. 206. — Ezek az EUszdnttB,\i (volonter), hamar ott hagyrAn a'
sereget, Nyitra' vdrdnak szem-kdz6be 6rk5ztek. IL 85. — emUk4s6
n. 50. — Evet'kdnnyusiggel szog-lov&ra fel-vetv^n mag&t. IL 99.
— fH-korU. 173. — T^gy y^gezte-el: a^mint a' leg-firfisahh bajnokokttd
ki-telhetik. L 134. — Nagy Jegy-ajdnd^k a' sziil6k' Hrfis^gjbk [Dos
est magna Parentium Virtus]. I. 47. — Nem y^lt-^ a* Katon4kbaa
* Gelein^l foldabrosZf 1. az el6z6 cikket. A szerk.
** MegcsiUagoztam azokat, amelyek mkr Szily 8z6t&r4ban is neki rannak
tolajdonitya.
*** Hypothesis drtelemeben Dug. : Tadik. is, Nyr. 8 : 408. l^dHordal
A Bzereosenek o. reg^ny^ben is. J A tzerk.
WTKLWtjtria ADATOK. 157
Firfis^g? L 100. — Nem kissebb firfisig (virtus) a* nyertteket meg-
tortani; mint azokat meg-nyemi. II. 51. — fUgg6sen: fUgg^egesen
n. 9. — gydm-fi4L L 254. Barczafalvin&l mdg csak: gy&m-atja,
gy4m-anya (Nyr. 25:121). — *gy6k L 24, 210. — Ha b&r n^ha
meg-nyomattatnak-is a' Magyarok ; segf ti m^g-is a' Hadak* Istene, IL
209. Hadi isten is csak Faludi 6ta. — Azt-is a' haUomdnyhtLi tudom:
bogy . . . L 107. Teb&t nem Sender Istv6n6, mint Szily v^li. —
As 6nekeknek, a' hangozatoknakj a' tambur&knak . . . sztbitte nem vala.
n. 169. — Ajtod^kokat kiilddttOnk . . . y&szony-v^geket, ^s him-
varrott rubAkat IL 201-202. — Diadalmas Bilk6czi Sigmond (Pan-
n6ni6nak mind HoszszdcshsLUy mind fiir^^ban oszlopa) boltta nt&n
itt nyugszik. [Hie Sigismundus ovans (post ultima fata) Bilk6czi Pan-
noniae columen (toga-sagoqae) cubat]. U. 51. — *imok, N&la mindig
B^la kirtiy ndvtelen jegyzdje (gyakran emliti) — izliS'Szakdcs I.
24. Tal&n a n^m. Mundkocb mint&j4ra. — kdddr : pog^ny fdpap. H
90. — A' Pacinakoknak /rati/^a^^i-vit^zs^gjoket j6l tudv^n: Oda
bagytAk . . . Moldov&t. U. 141. — kiUorszdg IL 6. Szily csak 1836-bdl
id6zL — *kdh IE. 62. — Hogy a' ScitAk ... a* lovagUsban kiUoncok.
^ gyakorlottak lettenek; arnil nem k^telkodhetunk. I. 35. Sokan
T6ltak n&llok a' Yez^rek, kik (mind v^rokre, mind eszokre n^zve)
Irfll^ncdk-is Y6ltak. I. 120. Ez a sz6 teb&t nem Helmeczy6, mint Szily
▼6li. Lebet, bogy mai jelent^s^t kapta t5le ; mert Dugonicsn^l, mint
l&that6, m6g kitundt^ kivdldt jelent. — Ezt a' goromba Uzenetet
bally&n; dssze-gyiilekeztek a' Magyar Tdbornak Idngj&i, Ezek kdzfil
egy (ki kdzottdk Fo-vala) ezeket mondotta. IL 208. Takn ennek is volt
Talami bat&sa a Idng^sz, Idngelme keletkez^s^re. — Ha a' Leventdsdih&n.
a' Magyar fognA meg-gy6zni a' G5rog5t ; a' Gorog Ck&ez&r ad6t fogna
fizetni a' Nyertes Magyaroknak. II. 133. Ilyen bajviv&S) p^rbaj jelen-
t^ssel m6g u. 0. 132, 134. A levent^nek r^gibb leventa alakjdb6L
— lovagjdUk L 36. — lovdsznok II. 146. Amint 5 a -nok szerep^t ^rtel-
mezte (Nyr. 5:462), n&la orszAgos fdtiszts^get jelent, fdlovAszmester-
f^l^t (yd. imok), 6b ktll5nbozik a puszt^n fizet^s^rt 8zolg4l6 lovd8Z-t6l
Ezek >az Asz, -4sz toldal^kkal megel^gedbetnek«. — N^ki ajdnd^-
kosta Veszpr^met, melyben els5 Fd-ispAnnak t^tetett: miyel annak
megy6i'is blrta. IE. 239. — osztdly : lak&sr^sz, szoba, terem. 11. 232.
— A' falakra b^gcsdkat t^masztott 6a azokon fel-k^nszeritette az
onk^nyeseket, I. 162. Szily csak 1823-b6l id^zL — onk^yeskedni U.
22. — patakzat: patak II. 70. — *rim I. 50. — segid-sereg 11. 79.
Segidhad van m&r BarbtiuAl is. — Az orszdgokat ide-tova, erre-oda h6-
i&rvAn ; . . . ezen szdni'kijutdsh&n Asiai Magy&ri^ba 4rk5zott. II. 259.
— Mind-a'-k^t ellenkozd t&bor . . . egy-m&snak szem-kdz^e ^rkezett.
n. 99. — szerzelet: toldal^k. IL 240. Bar6tin&l szerzelik, —
A y&rosttU kdzel egy-ordnyi tdvozatr& fekszik. II. 9. — tdlacs L
210. — tama: vit6zi torna, lovagj&t^k. I. 36. Yalamint csuddlom-
Bz6l}tll lett csuda; Ugy lett torlom-sz6btil tama. Magyar 8z6 pedig
ez: megtorlom (az-az: meg-tolom, meg-gy6z5m), magyarnak kelletik
teb&t lenni a' Tomdnak-isj melly sz6 amabbUl eredett. L 37. Szily
csak 1873-b6l id^zi. — Szinte minden-nap Paripdkra dltek, ^s (a'
158 WfELYt^isi ID ATOK.
!E*ejedelem eldtt) Torn&t j&dzottak. A^ Torldk Paist Yiseltenek bal-
Ijokon. Jobb kezdkben l&ndzs^t hordoztanak. 11. 170. — t&rtinetes:
tdrt^netlrd, tdrtdndsz. I. 4. — TiiUhdgyi Francia (GtiUia Transalpina)
L 145. Szily a tUl-nak ilyen haszn^lat&ra csak sokkal k^sSbbi p41-
dAkat id6z. - *uracs 1. 136. — utd: ut6d I. 17. — utd-^ IL 229.
— Ea \6gj penig (6s mire t&rgyalsz)? azok-is UthattjAk, kik a'
Vadonokskt lakj&k. I. 210. A r^gi nyelvben mindig csak jelzdk^nt
ill. — Veszta-apdca I. 45. — Meg-fdvatv^n a' v%8ZSzd-t6r(St \ ezek
Potencidn&ba, a' Magyarok penig . . . Sepelbe mentenek. II. 175.
Az eddigiekben ink&bb csak azokat &llftottam dssze, amelyek
5s8zet6tel, jelent^svdltoztatds, helyes vagy helytelen k^pz^s dtjin
vannak alkotva. De Dugonics nyelytijit^s&nak m&r az elyon&s ia
egyik sCirun alkalmazott eszkoze. A gyok^ kdh, kdr elvon&sdhoz taUn
m^g nem kellett olyan nagy b^torsig ; de mir jdval mer^szebb, mikor
igetdt ruhdz fel on^lld fon^v szerep^vel. Az emlih&i klvdl ilyenek
m^g: csin: cselekedet^ tett. I. 4, 87, stb. Elvon^s a csiml ig^bdl.
— [Isten] az, a'-mitiil mindenek sz&rmaznak, kinek ZeAh^yel-ia ^Ifink.
L 94. — Azzal diicsekszdl, hogy a' Haramjdknak Uld'gjbk yagy.
II. 211. — Saj&ts&gos elvon&sok vagy dndlldsit^sok a kdvetkezSk is :
Lassan-lassan Ear6p&nak belly ^e ereszkSdtek. I. 156. Magyar-
orsz4gnak belly^e k^vdnkoznak. II. 18. Minek-ut&na belly^ek nagyobb
r^szsz^t el-jdrta. II. 62. — Nap-keletrul a' Duna veti hat&rj&t . . .
Nap-nydgott fel6 az a' *hosZj mely C6ci-h5gyektiil a' Sz&v&nak ere-
det^ig vonatik II. 150. A' le-cstigg6 hoszszak (vagy sorok) egy kSsbe-
▼etett fekete hoszazol v&lasztatnak el egy-m&sttil. I. 18. — Ezeket
hallv&n a' Fr&ter ; nagy kivdncsa drkdzott a' Haza-menetelre. II. 252.
Elsd vagy, ki a' j6-lak&ssal nagyobb k4vdncsoi tal4lt&l. I. 211. (Yo.
hogy n^la k4vdncsisdg is a. m. kiv&ns&g). — Egy hSgynek kdzd^re
j5ttek. IL 4. — Az Olasz Eld-5rt a* seregnek temirdek^ig viszszii-
kergett^k. De minek-ut&nna l&tt&k; hogy az eg^sz tem^rdek f5l-
kerekedik; Brenna' viz^ig hdtr<ak. H. 207.
Azt hiszem, hogy Dagonicsot ebben (tagadhatatlan magyar
anal6gi&kon klvUl) a n^met das InnerCj die Begierde, die Ndhe, das
Ores p^lddk in vezett^k. Ez az 4llit&8 els6 pillanatra mindenesetre
valdszfntitlennek fog tetszeni ; de sokat nyer val6szfniis6g6ben, mihelyt
felsorolom azokat az adatokat, amelyek azt bizonyitj&k, hogy nyelv^nek
misktilonben torulmetszett n^piess^ge 6s j6izii magyaross^lga, amint
nem tudta ot megtart6ztatni a nyelvtijlt&s t5rv6nytelen k^pz^seitdl,
nem tudta szfLzen megdvni a durva germanizmuBokt6l sem. Ez a
kett5 persze elv&laszthatatlanul egyiitt j4rt a nyelvtijit&s eg^sz folya-
m^n. Kirlv6bb p6lddi e n6met hatdsnak a kovetkezdk:
SzAmtalanok a' Bor-kogyek, a' Nyulak, az dz6k. II. 13. —
Nines Jdtek-szfn ndllok. Nincsenek meses el6*dllttdsok, I. 46. — Be4-
parancsoltam az 6n Sokolov de&komra : hogy az emlitett ddled^keket
fd'Vegye [t. i. terkepre]. 11. 268. — Haldl-meg-vetis. I. 49. — Oly
er63en tartott&k magokat: hogy . . . gyozedelmessen ki-dUoitA az
ostromot. II. 39. Minek-ut^nna a' k&rt^kony nyllakat kx-nem-dlliiAtoAk ;
a' csata piacon nem maradhattak. II. 177. — Nem v6lt Aricmo^va :
NYBLYltJlTiSI ADATOK. 16 1
»' testnak melyrk r^szsz^Ml ereszsz^k-ki a' v^rt. [Ausgema^ht, m6|f*
hatirozva]. L 26. — Azt se lehet kivenni [az ir&sokb6l] : mind tietii^
zeta^hez tartoztak. I. 72. A' Bizantinomi Ir6kbtil se lehet ^'*i;efim,
kiknek v^reik v6ltanak [a ktlnok] L 184. — Mert (Uvtil-li^v^ti a'
kannyu hieddemttU) bizonyosok lehetUnk abban : hogy ... I. 87. -^
Le-Uvin az eskiivist I. 41. — Szemei mily-feketik 4s ktll5ndseii
Bagyok. n. 21. M^ly-vdrds-^zin^ b&rsony. I. 54. — Ez [Kr^ka]
Attil&nak der^k h^rom magzatokat mUtatott [zeugen!]. I. 135. —^
Nagy-leUcu kirily [?] I. 180. — Kik a' Scitdkat . . . azzal gyaUzz&k:
hogy se irni, se olvasni nem tadtak: vagy hazudnak, vagy olvc^sat'
lansdgjcik&t meg-vallydk. I. 15. — Azt ir ja : hogy m^g most-is vannak
a' szekelekn^l oly botuk: melyekkel 61tek a' Scit&k ^s Honnok. Es
pedig tudva lenne az olvasott Erd^liekn^l. [Belesen]. I. 20. — Sof-
kantyiU adott lOY&nak. n. 101. — Ha szememet kiolvasamf se tal4l-
hatok benndk [a gordg ir6kban] illyeket. L 267.
A nyelviijitdsi adatoknak ilyen csoportosft&sAban, amilyet 6tk
ezHttal megkis^relek, ki kellene m^g terjeszkednem ama szavak Qsfe*
BzeillitAs&ra is, melyeket Dugonics a r^gis^gbdl 6a a n^p iiyelv4b5l
yett. M&r csak az^rt is sziiks^g volna erre, mert a legtijabb iddig
(Szily Kj6\m&n sz6tdrdig), ink&bb csak besz^tek rdla^ ^UitottAk^ de
nem bizonyitottdk, hogy a nyelviijitbk r^gi 8z6kat felelevenftettek,
t&jszdkat pedig befogadtak az irodalmi nyelvbe.
E kettds feladatnak mindenesetre az ut6bbi r^sze a nehezebb*
Hogy a nyelvtijltdstdrt^net irodalm&ban eddig meg nem taUlkoztonk
sok ilyen kimutat&ssal. annak az az egyszeru oka, hogy a t&JBz6gj\Xy
tdk a koznyelvbe is ^tment, de eredetileg csak n^pnyelvi adatokat^
mint fel sem tand dolgokat, nem szokt^k k5z5lni, s ez^rt legt5bl>
szdr hi&ba keresiink ilyen esetre yonatkoz6 felvil^osit&st a MTSz«ban«
Az 4n helyzetem is ilyen. Puszt&n csak kijegyezni a Dugonicsnftl
taUlhat6 n^pnyelvi adatokat, ez a munka a nyelvujit4st5rt4netre
n^zve nem j&rna semmi haszonnal ; olyan ma m&r kdznyelvi sz6t vagy
szdl&st pedig, melyrdl biztosan tudn^m, hogy Dugonics eldtt m^g csak
t&jbesz6d volt, val6ban nem taldltam ebben a k^t kotetben.
De mdr olyan akad egynehdny, amely a NySz. tanus^ga szerint
Dngonics kor&ban mar nem volt kozhaszn&latban, melyekrdl teh&t
n^mi Yal6szindseggel ^Uithatjuk, hogy fdl akarta dket elevenlteni.
N^hiiny olyanon kiviil^ melynek ^letrekelt^seben Dugonics csak segit-
s^gdre volt tobb m^s kort^rs&nak, ide tartoznak a kovetkez6k: csdnd
il. 56. — el^szd L 168. Vo. Szily eUheszid a. — Hogy Sepelbe
^rkeztek; a' Koveteket az arra-k^szfilt Osztdlyokba vezettdk a* Gon-
dosokj 4s azokban oket le-telepftett4k. IE. 232. — gydri 11. 199.
— Meg^vatta a' Reggeli induldt I. 278. — Meg-UdvozU az Alve^
z4reket-is. I. 272. — tanui tanusdg I. 182. — szUrke-bardt H, 255.
— virpatak II. 115. — Yit4z tetteit dnekekbe f oglalt^k, el-is daUoi-
t4k. L 115.
Egy megfigyel4sem kozl4s4vel akarok v4gezni, melyra ^ppeti
Dugonics tijit6 eljdr&sAnak ez a kis dttekint^se adott alkalmat.
Nem tudom. ^szrevette-e m&r m&s is, de nekem feltiint, hogy a kUlSn-
htE6 djlt^ktdl 8zAnDAz6 n6vBs6k nagy BsAm^yal ssemben artoytalAiml
cfek^ly (ktQSnSeeii as elsfi iddkben) as tij ig^k ss&ma. Qnktotelenfd
is am as analogi&ra gondol as ember, hogj a meghonosodott idegen
n^TBsdk ^8 ig^k kdzt is iljenf^le ar&ny mutatkosik. ij'gy Utasik, a
nyelydjit&s foljam&n szintdn sokkal kOnnyebben szerezhetett magfaak
polg&rjogot a tdrv^njtelenfQ k^pezett, yagy legal&bb Hj 6a ssokatlan
]i6y8z6y mint a hasonld term^azetfi ige. DugonicBii&l is csak nagyen
key^B itnt fel nekem; de el6g ^rdekesek, hogy kijegyezsem 6ket!
A' hAzassigban semmi szerencs^je . . ., miyel feles^ge m^nem-
fyermekezheieii. II. 27. — Mely italokat csin&lnak, nem csak 6deeek;
hanem magokat j6-iz{[enn-is itattjA. I. 62. — Eldd (Szabolcsnak
attya) kitiil Cs&k-nemzettsdg ivadik, U. 184. — A' l4rma (mind a'
jajold Panonokra, mind a' Bajta-rajtdzd Magyarokra n^zve) nagy vala.
XL 173. — Arp&d-is egyszeiibe fel-kerekfteite t&bor&t. TL 98. —
A' Bdmaiak nagy fMJmoldi ... a' nap-keletieknek. I. 43. SAndor
Isty&n csak 1808-ban.* — [Megparancsolta] adn&k-meg magokat, m^
k^nt az eg^sz Scita nemzetet meg-drddg'tSTdeU, L 209. — A' ss^-
kelyek . • . nem tLgy 6lnek [a betukkel] bogy, vagy b4-^etn6k, Tagy
papfrosra toUiiznik] banem botokra meccik. I. 16. — fel-ugraszt TL
82., meg-ugraszt IL 154. S. I.-n&l szint^n 1808-ban. — EgyfLy^ tar-
toznak: apdcdskodik L 230., hadnagyoskodik TL 79., pUspdkdskddik
TL. 54. Urunknak 630-dik4ban (Baj&nnak baUla utin) Udin csdkdn-
kodott. L 164.| Meg van kUlonben n4la a r^gibb csdszdrkodik, inas-
kodiky ktrdlykodiky pdpdskodik is.
Ez az egyetlen egy munk4b6l gyiLjtdtt kis szemeWtoy persze
m^g nem adbat teljesen b& k^pet Dugonics nyelvtijitd elyeirSl,
kdyetett elj&r48Ar6l, de addig is, amig akad yalaki, aki Sssses man-
k&ss&ga alapj&n tlizetesen kimutatja 6s m^ltatja Dngonicsnak a nyely-
djft&s nagy munk&jAban yal6 r^sz^t, m^gis ndmi jellemz6stll szol-
g&lbat. Hiszem, bogy ennyit is sziyesen fogadnak, akiket a nyely-
djit^s tdrt^nete ^rdekel. Hobobr Abtal.
IRODALOH.
Analitgia-kistirletek.
A, ITiutnb ^8 K. Marbe. Experimentelle Untersuchangen uber die peycho-
logisohen Grundlagen der sprachlichen Analogiebildnng. Leipzig, 1901. 2 BL
Az anal6gia leg<aUnosabb ^rtelemben a k^pzetkapcsoldd^s egy
ktildnds form&ja, amely nyelvileg is kifejez^sre jut. A k^pzetkap-
csolat eldleges meg&Uapft&sa tebdt az anal6gi&8 magyar&zat belyes*
s^g^ek felt^tele. A nyelvtbrt^neti kutat&sokban azonban rendesen
megforditya tort^nik a dolog. Miyel a a hangtdry^nyeknek meg nem
(eleld alak alkalmasan b hatds^bbl magyar&zhatd, feltesszilk, bogy a 68
* De Gelein^l m4r 1787. L. az el6bbi cikkben. A uerk.
IRODlLOV. 161
h k^psete kdadtt az aB8Zooi&l6 kapocs osakugyaii megrolt. Ez utdbbi
kapcBolat meg&llapitAsAra — a nyelvi ismertetd jeleken kivfU — a
ligidbb esetben semini alapunk nincsen. Gtibelents kdyetel^se, bogy
>as aiial6gia kfn&Ikozd legyenc, nem segft a bajon, mert hiszen abbdl,
hogy ma benntek k^t k^pzet &lland6 kapcsolatban van, nem kdvet-
kttdk, bogy ez a kapcsolat m&s m&Yelts^gi yiszonyok kdzott is szOk-
B6gBiertQeg megvolt.
Minden 8z6alak tdbb k^pzetcsoport tagja; ha teb&t a feltett
k^pBettAmiUs l^lektani 6b nyelvtort^neti szempontbdl kifog&stalan
18, m^ mindig magyartoitra szorol, bogy az a alakot mi^rt x ^s
mi^rt nem y k^pzetcsoport vonzotta mag&boz. A bat&s ir&nya Paul
Bserint as egyes k^pzetcsoportok er6Yiszony&t6l fUgg. Ezzel azonban
olyan ter&letre jntottunk, amely a nyelvtudom&ny bat&rain kivtil van.
A nyelvtadom&ny meg&llapitja az eseteket, amelyekben az ana*
I6gia battoi nyilv&nval6 vagy valdszfnfi; osztdlyozza 5ket nyelytdr-
t^neii Bzempontok szerint, de az egyes k^pzetcsoportok erdviszony&t,
teb&t as anal6gi&s hat^snak tulajdonk^ppeni forr&s&t vizsg^lni nem
as 6 feladata. Ezen a ponton a nyelvtudomAny belyett enged a ki"
B^rleii Ulektannak«
A Bzerzdk, r^szben m&r r^gibb kutat&sokra tdmaszkodva, a
lelki asszoci&ld-Yiszonyok kfs^rleti tanulmdnyoz&s&nak eredm^nyeit
prdb^t&k meg a nyelvtudom&ny cdjaira ^rt^kesiteni. El j&r^suk m6dja '
meglebetds egyszeru volt. A kfB^rletez6 (Mar be) bizonyos c61b6l eldre
kiY^lasztott szavakat ejtett ki a nyolc kfsdrleti m^diumul 8zolgdl6
egy^n el6tt. Az illetdk awal a szdval foleltek, amely eldsz5r kap-
c8ol6dott bennUk a ballott bz6 k^pzet^vel. Egy 5t5dm&sodperce8 6ra
jeleste a k^pzetkapcsoldd^s idej^t. Az Igy nyert bds^ges l^lektani
anyagot a szerzdk nyeWdszeti szempontok szerint csoportokba ren-
dest^k, 8 azt yizsg<^k, bogy az egyes csoportokb6l az asszocidl6*
Tiezonyok term^szet^re 6s lefoly&sAra Yonhat6 kovetkeztet^sek meg-
egyeznek-e a nyelvtort^neti kutat&sok eredm^nyeivel.
A kutat^sok r^szletes eredm^ny^rdl e belyen term^szetesen nem
Bz&molbatok be ; csak egy szdcsoportot ragadok ki, annak bemuta-
tds&ra, bogy az ilyen kfs^rletektdl milyennemii 6a fokti eredm^nyek
y&rhat6k. A rokons&gneyek a kls^rletek szerint szoros kapcsolatban
leyd k^pzetcsoportot alkotnak, amelynek egyik tagja — legkony-
syebben — a csoportnak egy m&sik tagj^val tdrsul. A csoporton
kivfLl M6 kdpzetekkel Yal6 t&rsulds nagyon ritka. Megegyezik ezzel
az a nyelYi t^ny, hogy az indogerm&n rokons^gneyek k^pz^smddra
68 ragoz&sra n^zYe szoros kapcsolatban Yannak. Az atya 6b anya
neYezete csaknem minden indogerm^n nyeWben szoros alaki rokon-
sAgot mutat, gyakran m6g a grammatikai szab^lyoss^g ellendre is,
pi. az d-ind.-ben a matdr tdbbes sz&mti t&rgyesete hfmnemii alakti a
pUdr anal6gi6j6ra. A kfs^rletek szerint a t4rsul&s irdnya atya, fiti, de
nem megforditYa. Megfelel6 nyelYi jelens^g uidai (uieai belyett) icaxpdci
anal6gi4j&ra. Az ellenkezd esetre a nyelytort^net sem ismer p6ld&t.
Az effajta meglehetdsen dltaUnos eredm^nyek haszna a nyelY-
tdrt^neti- kutat&sokban nagyon is k6ts6ges. Mert milyen alapon szabad
162 IBODALOM.
felteimem, hogy a ma beaz^lo emberekben megdllapftott kepaetkap^
€8olatok megvoltak pi. ezeldtt 2000 esztenddvel a gorSgSkben u?
Hiszen 6pen a szerzdk hangsdlyozzik, bogy kfildnb5z5 mfivelts^
yiszonyok kdz5tt a k^pzetkapcsolddds m6dja sem azonos.
Azt hiszem azonban, bogy a szerzdk ajdnlotta mddszer m^ a
modem nyelvek kutat&s&ban sem vezet tobb eredm^nyre. Hogy egy
nyelvkdzoss^gben csak egyetlen, jelentdsre 5s8zetartoz6 szdGsoport
S8szoci&l6 viszonyait meg&Uapitbassnk, mindenesetre sokkal tdbb egy^nre
kellene kis^rleteinket kiterjeszteni, mint a szerzdk tett^k. Nagy k^rd^a,
hogy vajjon ^rdemes-e a nagy f^radsdggal j&r6 s rendkfTiil hossza-
dalmas kis^rletsorozatot v^gigcsin^lni, csak az6rt, bogy m&r eleve is
ismert s biztosoak tekiotbet6 dltal^nos l^lektani eredm^nyekre jos-
sunk, amelyek ^Ital^noss^gukn^l fogya 6ppen arra nem alkalmaaak,
a mi egyetlen celjuk volna, t. i. a nyelv^szet eredmdnyeiuek ellen-
drz^s^re ^s megigazit&s6ra.
Nekem ligy tetszik, bogy a kis^rleti l^lektantdl ezen a tdren,
legaUbb egy el ore, m^g nem sokat v&rbatank ; a viszony ma m6g for*
ditott : t. i. a nyelvi kutat&sok szolg<atnak igen sok beoses anyagot
Az o8szebasonlit6 l^lektannak. Q-ombocz ZoltIk.
Ma^ar n^pmesA n^met fordftHsban.
Ungarische Volksmiirchen. Ausgewahlt and iibersetzt von Elisctbet Sldarek,
Kit einer Einleitnng von A. Schollerus. — Leipzig. Dieterich'sche Verlags-
buohhandlung, 1901. (Fuzve 5 m^rka, kotve 6 m.)
Igen sz^pen, nagy szak^rtelemmel szerkesztett mesegyiijtem^ny
«z, 4s a n^met olvas6kban mind a sikerult fordit&s, mind pedig a
jegyzetekben f oglalt sok tal6l6 egybevet^s bizony&ra drdekldd^st fog
kelteni a magyar n^pkoltes ir&nt. Minket e gyujtem^ny k5zelebbr61
is erdekel, mert j6 r^sze a Magyar Nyelvdrbeu kdzolt mes^kbdl telt
ki. Ismertet^s gyan&nt legc^lszerfibb lesz az el5sz6t lef ordf tanank :
>1857-ben jelent meg a magyar nepmes^knek utols6 n^met
gyujtem^nye. Mintbogy az6ta a magyarorsz^gi kutat6k e t^ren sok
tkj kincset hoztak napf^nyre, kivdnatosnak l&tszott, bogy ez a kinos
«gy nagyobb, a magyar nyelvben j^ratlan k5z5nseg sz4m&ra is bozz^-
f^rhetdv^ v6lj6k. Kiilonosen k^t kiadvdny szolgiltat ^rt^kes mese-
Anyagot: az Akad^mia megblz6s&b6l szerkesztett Magyar Nyelvdr c.
foly6irat 6s a Kisfaludy-t^rsasilg megblzds^bdl kiadott magyar nep*
koltesi gyujtem^ny.
»E gyiijtemenynek majdnem minden darabja az enditett fel-
jegyz^sekbdl van v^ve, melyeknek biLs^g^^rt es megbizhatds&g&^rt
m&r a k^t tudds t^rsas^g neve is kezeskedik. Csak k^t mese (a 4.
4s a 14.) vald Mer^nyi egyik gyiijtem4ny4bdl ; ezeket az4rt yettQk
fel; mert ismeretes mes^knek 4rdekes v<ozatai.'^
* Kriz4nak szep gyujtemenyet nem haazn^ltuk fel, mert Jones es Kropf
kiton^ angol fordit^a nagyobb kor 8zam4ra is hozz&f4rbet6v4 tette. A 9. 11.
15. 22. 26. 27. 37. 39. 40. m4r eldbb megjelent nemetul Heinrioh G. es
Yerbir A. fordit484ban az Ungarische Bevue 5. 6. es 7. 4vfolyam4baii.
fBODiLi<OM«i ' 163
>A fordit^s szorosan simul az eredetihez. A kifejezds darabos-
sAg&nak 6s gyimoltalans&g&nak enyhit^se nem Utszott hely^D Val6nak
as olyani gydjtem^nyben, amely a mesekutat&s 1igy6t akarja szolgdlni.
>A megjegyz^sek tdk^letess^gre egy<al&ban nem tartanak bz4-
mot. Az anyagk^szletbdl dsszehasonlft&sra csak a szomisz^dos n^ptSrzsek
nemet nyelven meglevd mes^i vannak felv^ve, Igy az erd^lyi 6s osztr&k
n^metek, a rom&nok, 5rm6nyek, cig&nyok, csehek, lengyelek, oroszok,
bolg&rok, litv&nok, d^lszUvok, gorogok mes^i 6s m6g a Grimm test-
T^rek klasszikus gyujtem^nye. Ellenben nincsenek tekintetbe v^ve a
magyar mesek n^met. francia 6s angol fordit&sai.
>Ez a kis munka tobb oldalr6l buzdlt&sban 68 t^mogatdsban
r68ze8tllt 8 ez6rt a r68ztyev5k]iek h^lds kdsz5iietet mondok. Ktlld-
ndsen h&Us kdszdnettel tartozom Bolte J. dr. berlini tan&r urnak,
aki sz6val 6s tettel egyartot segitve," f dleg a megjegyz6sekben nyujtott
bathatds t&mogat&st 6s Schullerus Adolf dr., nagysinki ev. papnak,
aki az itt kdvetkez5 bevezet6sen klvul a megjegyz63ekhez szlves-
kedett p6tl&sokat szolgdltatni.«
Befejez6siil meg ide tesszUk a magyar D6pk5lt6st alaposan
ismerd Schnllemsnak a k5tet el6 irt bevezet686bdl a y6gsorokat:
>A magyar mes6nek sajdtsdgos b^jt nem a gondolatvil^ga ad,
mert ez I6nyeg6ben nem ktildobozik egy6b mes6k6tdl, hanem a honi
dltdzety a belsd 6let 6ryer6se, a magyar n6p 6rzelemyildg6ba yal6
beolyadis form&ban 6s 6rz6sben. Ez6rt a nemzetkdzi mesekincsnek
onmagdban bey6gzett csoportjdt alkotjdk. A fordlt^sban is erosen
6rezhetd ez a saj^tos jellem. 6s ez6rt az itt nyujtott gyUjtem6ny
6ppen olyan nagy nyeres6ge lesz az osszeha8onlit6 mesekutat&snak,
mely itt jelent6keiiy lij egyedekkel 6s y<ozatokkal tal^lkozik, mint
a nagy k5zdns6gneky mely ez 6ltal kbzyetlenul bepillanthat a magyar
B6p 6let6be 6s 6rz6Byildg&ba«.
Kdnyy^szet.
Frecskay J^nos. Me3ters6gek sz6t6ra. A M. T. Akad6mia meg-
biz&8db6l. 21. f. Kdt6lgy&rt6 mesters6g. 22. f. M6zol6, lakkoz6 68
szobafestd me8ters6g. 23. f. Kefekotd mester86g. 24. f. R6zmC[ye8
6b r6zont5 mesters6g. 25. f. Komfives 6s k5farag6 mesters6g. 26. f.
Hang8zermtLyess6g. 27. f. Nyerges 6s szijgy&rt6 mesters6g. 28. f.
dtyds mesters6g. Bpest, Horny 6nszky Viktor, lligy-egy fuzet dra 20 f.
Balassa J. Bendszeres magyar nyelytan a k5z6pisk. HL oszt.
sz^mira. — Bpest, Franklin. 1*20 K.
Krausz J. A helyesfr^s k6rd686hez. (M. Nemzet 1902. XL 28.)
Nyelytisztasdg. (Bpesti Napl6 III. 9.)
Simonyi 6s Balassa n6met 68 magyar szdt&ra. (Nemzeti Iskola
HL 9.)
Finnisch-ugrische Forschungen 1. k. 3. fuz. (Tart, a t. k. Wich-
mann : Die syrjan. Bildung aof -obf -op u. der Komparatiy im Finn.-
164 IKTWLYMfrWMLAR,
ngr. tiher die Transskription d. fi]m.-iigr. Spraoben v. R MnnkAcsi
n. M. Szilasi.)
BAmstedt G. J. BergtBcheremissiBche Spracbstudien (Helsiiigfors,
Fiimagor t&rsas&g).
Adele Zay u. Auguste Schnell. Magyarisches Sprach- nnd Lese-
biich fUr b5bere Volksr u. BtlrgerschuleiL IL TeiL (Nagysieben.)
ntelvm(Ivel£s.
A Magyar Nyelydr helyesfr^tea. A Nyr. 14 ^wel eieldtt
egyes pontokban elbagyta a M. T. Akad^mia belyesfr&s&t. Most ai
Akad^mia I. osztdlydnak egyik z&rt tQ^s^n folsz6lalt az osztilytitkir
^B figyelmeztette a bizotts&gok eldad6it b az akad^miai folydiratok
Bzerkesztdit az Akademia tigyrendj^nek 76. szakasz&ra, mely as 58z-
SZ6B akad^miai kiadv^nyokban az Akademia belyesfr&s&t tessi k5te-
lezdvd. Ezzel szemben az Akademia &lland6 nyelvtudomtoyi bizott-
B&ga tUzetesen kifejtette azokat a fontos okokat, amelyek a AL
Kyelvdmek az emlitett Ugyrendi szakasz al6l val6 kiy6tel6t ieszik
kly&natoss4. Erre vonatkozik az Akademia L oszt&ly4nak 1902. feb-
rudr S'&n tartott z6rt dl^se jegyz5koDyY^b5l kiirt kSvetkezd cikk:
>01vastatik a Nyelvtudom&nyi Bizotts^ eldterjeszt^se a Nyelv5r
belyesir&sa tlgy^ben. A bizotts&g meggy^zdd^se az, bogy az "^gyrend
76. Bzakaszdt, mely szerint az Akademia minden kiadydny&ban az
Akademia belyeefr&sa baszndland6, nem lebet betd szerint a M.
Kyelv5rre alkalmazni, nem lebet kdtelezdv^ tenni a maga 5ssze8s6-
g^ben. Eldsz5r is a M. Nyelvor-nek, mint nyelvmtlyel5 foly6irat-
nak a nyelvmiiyel^snek egy^b &gai kozdtt a belyeslrist is mfiyelnie,
fejlesztenie, jayitnia kell nemcsak elm^letben, banem gyakorlatban is.
M&sodszor yannak eldz6 esetek, melyekben az akad^miai kiady&nyok
elt^rtek a szabdlyzattdl. fgy Toldy Ferencz, az Akademia nagy 8z6-
t^ra, Szily K&lm^n Gzimszdjegyz^ke, Baksay Hom^r-fordft&sa a
Konyykiadd Y^llalatban. Az Akademia ktQdnben is jelenlegi ssab&ly-
zatdnak beyezet^s^ben kimondja, bogy az Akad^midnak nem yolt s
nem is lebetett sz^nd^k&ban a maga meg&llapod^ls&yal litj&t ^Uani e
t^ren a balad&snak s a term^szetes fejldd^snek. Ezzel a kijelent^ssel
nem f^r ossze az, bogy m6g egy nyelymtiyeld foly6iratban is min-
dent a k^nyszer szab&lyozzon. — Harmadszor a Nyelydr ma m&r
tizenegy 6y 6ta kis^rletez a helyesir&ssal, s az semmi tekintetben
nem bizonyult kirosnak, sot basznos yolt, mert az lijabb akad. belyes-
ir&si szabdlyok elfogadtak egyet-m&st a Nyelydr kis^rletezds^bSL —
Kegyedszer a Nyely5r belyesir&s^t nemcsak dolgoz6 t&rsai, banem
eldfizet6i is belyeslik. Ez a koriilm^oy annyiyal fontosabb, mert a
Nyelydr k5lts^geit csak kis r^szben fedezi az Akademia, tLgy bogy
yalds&ggal az el6fizet5k utdo ^1 s ezek egy r^sze el is idegenedn^k
tdle a belyeslr&s megy^ltoztat&sa miatt — Y^gre a Nyelydr a ndp*
nyeiyi adatok kozl^s^ben tlgyis alkalmaz elt6r5 bettLjegyeket s ez^rt
imLTUtTKl^. 16S
nem igen tton^k £51, ha egyben-m&sban elter a hivatalos helyes-
Irtotdl. Mindezekn^l fogya a bizotts&g azt hiszi, hogy a Nyelvdrt
nem lehet arra szoiitani, hogy minden tekintetben s dlland6an a
hiyatalos helyeslr&shos ragaszkodj^k. K6ri tehdt az oszt&lyt, m6lt6z-
tass^k a M. Kyely5rre n^zve ezenttil hallgatagon eltClmi az e tekin-
tetben eddig is 6lyezett szabadsigot s a M . Nyelvdrt kivenni az
figyrend 76. szakasza rendelkezdse al6l.<
>Gyiilai F&l r. t. felsz6lal az eldterjeszt^s ellen. Elfiszdr is
^^Ei^([J^t hogy a bizotts&g folyy&st kiv^teless^get k6r az osztdlyt6l.
Egy p&r ily kiv^telessdg^t teljesltette is az oszt&ly, de ezt nem
teljesltheti, mert nem tdle fiigg, csak pdrtol6 javaslatot terjeszthet
az dsBzes {Q6s el^be, bizonydra siker n^lkfil, mert az Akad^mia nem
engedhetn^ meg az iigyrend ily megs^rt^s^t, annyival inkdbb nem,
mert a bizotts^ felterjeszt^s indokoldsinak alig van elfogadhatd
alapja. A Nyelvdr mint nyelvmiiyeld folydirat a helyesfrdst elm^leti
czikkekben ezntdn is szabadon mtivelheti, t^madhatja az Akad^mia
helyeslrtodt, inditvdnyokat tehet, de mindennek gyakorlati alkalma-
z&sa mag&ban a foly6iratban nem tartozik a helyeslr&s muvel^s^hez.
Azok az eldzetes esetek, melyekben namely akad^miai kiadv&ny elt^rt
a szab&lyzattdl, mint vissza^l^sek nem bizonylthatnak a szab^ly ellen,
s6t inkAbb arra intenek, hogy azokat min^l dvatosabban lehetetle-
nekkd tegyOk. A Nyelvdr tizenhdrom ^vig az Akad^mi&4t6l elt^rd
helyesfrdst haszn< s az oszt^ly nem sz6lalt fol ellene, annak oka
az Yolt, hogy indftv&ny t^tetv^o a helyeslr&s dtn^zesere, az tijabb
szab&lyzat megdUapit^sa ^vekig hiiz6dott; az osztdly vdrta a y^g-
leges meg&Uapft&st; addig hallgatagon tdrte a Nyelvdr kiildn helyes-
fri^t, de a mikor a szab^lyzat elkdszult s az Akaddmia azt elfo-
gadta, az tlgyrend 76. szakasz^nak alkalmaz^sdt kbteless^g^nek tar-
totta. A Nyelvornek tizenh&rom 6v alatt el6g ideje volt a kis^rle-
tez^sre, de hogy tljit^aibdl egyet-mdst elfogadtak, nem a gyakorlati
kls^rletez^snek koszoni, hanem fejteget^si helyess^g^nek. Az onk^nyes
fdltey^s, hogy a Nyelvdr megfogyatkozn^k, ha az Akad^mia helyes-
Ir&s&t haszndlja. Begente az Akad^mia helyesirclsdt kovette a Nyelvdr
68 vir&gztoi tetdpontj^ra emelkedett, nem valdszlnu, hogy ha tljra
yisszat^r az Akad^mia helyesir&s^hoz, odahagyjdk olvasdi, s furcsa
is Yolna, ha egy nyelv^szeti folydirat eldfizetdinek sz4ma helyesfr^-
8&t6l f&ggne. Az tkjabb helyesfrdst egy pent kiv^tel^vel a Nyelv-
tndom&nyi Bizotts&g s az osztdly javaslat&ra fogadta el az Akad^mia
8 most 6pen egyik nyelv^szeti folydirat&nak engedje, hogy kiildn
helyeslrtodval, az iigyrend ellen^re folyvdst tUntessen az Akad^mia
helyesfr&sa ellen. Ez nem fdr dssze se a j6 renddel, se az Akaddmia
m^ltds^&vaL A felszdlald dpen azdrt inditv^nyozza, hogy a bizott-
B&g eldterjeszt^se ne fogadtass^k el.<
>Az t^gyrend ertelm^ben titkos szavazist k^rnek Qyulai Fdl,
Szinnyei Jdzsef r. 6s Hegediis Istv^n 1. t.<
»Az elndk elrendeli a titkos szavaz^t, 8 szavazat a bizotts^g
eloterjeszt^s^t p&rtolta, 12 pedig ellene volt, igy az eldterjeszt^s
^Ivettetett s mint javaslat nem terjesztetik az dsszes tU^s.eldbe.c
166 kysltmOtklAs;
— Ebh51 mdr most term^szeteBen, minthogy fSllebbes^s nines,,
as kdvetkezik, hogy a Magyar Nyelvdr jSydre (az lij 6yfolyamban)
az Akad^mia ujonnan meg^llapltott helyesfr&s&t fogja alkalmazni.
A 8ZSRKB8ZT(Mo.
A n^met helyesfr&s megjayltUsa^ ill. egyszer^sit^se ^yek 6ta
foglalkoztatja a n^metorsz^gi s az ausztriai szakkdrdket, s a k6t
korm&ny r6sz6r51 kikUldott bizotts^ok kdzos t^rgyalds&nak megrolt
az az tIdySs eredm^nye, bogy minden jelent^keny pontban megegyez-
tek 8 ma az dj porosz ^s osztr&k belyesfris j6form&n semmiben sem
kuldnbdzik egymdstdl.
Az osztr&k kormdny 1902. m&rcius elej^n ki is adta az dj
belyesfrds szabdlyait. (Begeln fUr die deutscbe Eecbtschreibiing nebst
Wdrteryerzeicbnis. Neue, yer&nderte Auflage. Wien. Im kaiserlich-
kSniglicben Scbulbttcber-Verlage. Freis 20 h.) Ezek az dj szab&lyok
a k<5yetkez5 fdbb pontokban kiildnbdznek az eddigi osztrik helyesfr^
8zabdlyokt6l :
1. ^A Az dj belyesir&s csakis idegen szayakban fr th-t, pL
Atber, Tbese, Tbema, Tbron, Katbedrale stb. N^met $zav(ikban mtn-
dig egyszerii t (randd, tebdt : Tal, Tor, Trane, tun, Tfir, Turm, Tier,
Teil, teuer, Atem, TJrteil, Vorteil, Armut, Glut, Flut, Mnt, Not,
BAt, rot. Wut stb.
2. A 8Z bangok jelSlese. Az dj helyesir&s nem ismeri ai fd jel6-
l^st, belyette mindig ^ irand6 : ^lu^, ^a^, @C^log, ha% Qttoi%
mu|; ^pfgy a sz6 belsej^ben: tt)U^te, mu^te, beiDU^, e^bat, fin
6i|^en stb. ^s a mi|^ eldszbcska: miPtaud^ett^ mi|ltc^, SRifmut stb.
Az § csak a 8z6 a az 5sszet^telek elsd tagjdnak Y6g6n frandd,
yalamint n^htoy 5sszetett idegen sz6ban, mint pL S3i3mut, 2)tdtant.
Tebdt ragok el5tt Igy irjdk: et lieft, teift, kuad^ft stb.
3. Kiilon k^t szdba, de kis betdyel irand6k az ily praepositids
kifejez^sek : ausser acbt lassen, in acbt nebmen, in stand setzen, im
stande sein, zu stande kommen, yon statten geben, zu statten kommen,
zu teil werden, zu grunde gehen.
4. Az idegen szayak nagy r^sz^t a n6met kiejt^s szerint
kell irni ; teb&t a latin ^s g5r5g eredetd szayak c betdje helyett k,
illetdleg z Irandd. PI. Adjunkt, Adyokat, Fublikum, Konfession,
korrigieren stb. Medizin, Offizier, Frinzip, Frozess, Frozent stb.
A cc belyett kk, ill. kz irhat6: Akkord, Akkusatiy, Akzent, Akzise
stb. Az idegen szayak fr&sdban egy^bk^nt is gyakran megengedi az
dj belyesfr&s, bogy a kiejt^st kovess^k : Bankier, Biskuit, Bukeit,
Bdffett, Brikett, Koks stb.
5. A sz6tagok ely^laszt&s^nak szab^lyai is ydltoztak, amennyiben
a ket yagy tobb egym&s mellett 6116 mdssalbangz6 k5zdl csak az
ntdlsd megy dt a koyetkez5 szdtagboz, csupdn az st marad ^gydtt
(la-sten, be-ste, fen-ster), ellenben a pf, sp, tz sot m^g a ck is (a ekkor
k-k irand6) elydlasztand6k egymdBt6l: tap-fer, kamp-fen, Knos-pe,
krat-zen, Hak-ke.
6. Vdltozott egyes szayak lrdsm6dja is; ezek k5zdl figyelemr*
m^lt6k a kovetke^dk : Efeu, Elefant, fangen : hng, Feme, Femgericht,
fronen, fronen, Frondinst, Fronleichnam, garen: gor, Oebarde, Gebtihr,
gebfihrendy gehen : ging, hangen : hing, Karfreitag, Karwoche, Meaner,
tot, t5ten, der Tote, totenbleich, Verlies vagy Verliess, Vlies vagy
VliesB. Balassa J6z8ek.
A Badapesti Hfrlap helyesfr^sa. A B. H. m. ^vi oktaber
36-i sz^m&ban a b^csi >rajxr6t<r6l 8z6lva, B6r6 Schwegel ^s Derschatta
k^pyiseld urak nev6t Svegel-nek es Dersatta-naik irja magyarosan ;
ellenben ScJdauch biboros piispok nevdt nem irja Slauk-nsikf sem
Bewscher tan&r^t Bauser-nik. iii megkiildnbdztet^st furcstoak, tal6n
drthetetlennek is mondhatn^ valaki ; de 6n nem Utkoz5m meg rajta,
9dt egy igen tiszteletrem^ltd, bazafias 6rzes megnyilatkozdsAt I atom
benne. Schlaucb biboros es Bauscber tan^r tlgyis magyar ; Derscbatta
^a B. Scbwegel m^g nem. Illd, bogy oket is megmagyarositsnk : leg-
al4bb a neviiket, ba az erzelmUket nem lebet Csak azt az egyet
nem ^rtem, mi6rt nem irja a B. H. (u. 0.) Rothschild-oi is RdtsUd-
nak (ezt volna j6 megmagyarositani !), s mi^rt irta MUncbent taval meg
MUnken nek s mi6rt irja az id^n MUnhen-nek ? II. Philoxekos.
Jtteg, be, Igaza van Jeno Sdndornak (Nyr. 3 1 : 42.), bogy a
mai irodalom vissza^l a meg igekoto baszn^lat&val. A tort^net meg-
olya9bat6, — az arc nie^pirulbat, belytelen. A magyar ember a pdn-
z^t szokta m^^olvasni, (^rtsd : megaz^mUlni), a tort^netet pedig el-
olvasni ; az arc pirul, vagy Artpirul, vagy valaki e/pirul ; de meg^
pimlni legfeljebb a sonka, vagy a ny^rson sUlt szalonna szokott. —
De mAr abban t^ved J. S., bogy a m^^vddolta ^s a m^^csal6dj4k is
belytelen. S5t a me^vddolta inkdbb ^rdem, mert a bivatalos stilus
ma mdr tiilontiil sokat &ev6dol, beid^z, iratokat ^etekint, adatokat
deszerez, indokaival hegj6z ; meg ma mdr mindenki a legolcs6bb &e-
vdsdrldsi forr^st keresi, bogy ott ftevAsdroljon. Pedig Arany Toldi-
j&yal tartbatn&nk, aki: »Egy sz6 annyi, mint sz6z, mindent meg-
v&s6rlott.« Hevesi JIkos,
Engedf ereszt. lljabb idoben ez a k^t ige ^let-bal&l-barcot
yi egymAssal az irodalomban, lijsdgokban, a kSzbesz^dben, sdt mdr a
Q^p nyelv^ben is. £s ba nem lesz r^sen a j6 nyelvdrz^k ds nem
segit a barcban a gyengdbbnek vagyis az ereszt-jxok^ akkor az enged
lesz a gy5ztes ^s teljesen ki fogja szoritani amazt, mert ennek egy
n^met nagybatalom a segitdje. t. i. a lassen, — A renddrs^g nem
ingedie be a tUntetdket, a tanal6kat kiengedt^ az iskoUb6l, beetigedte
a kecsk^t a kertbe, elengedie a fi&t jtitszani, a diderg5t oda engedik
a tilzhdz, stb. tgj besz^l mdr ma sok lijsdg, igy a ydrosi n^p, didk,
iparos, k^reskedd. Nem veszi 6szre, bogy magyarill csak az addssdgot,
btotet^st stb. szoktdk elengedni; kiengedni pedig csak a megfagyoti
tralflimi szokott; ellenben a j6 nyelv^rz^ka magyar amelyan n^mete»-
s^get a sz&jdn ki nem ereszt soba. Tantllbatndnk a magyar bajds
i^^ptfil, mert ez soba sem azt mondja ^gyik spvPa bogy engtdd ei,
\uak%m ereBxd el a kdtelet. Hevesi JXnos.
168 wfKLwdYmLk^
TutHMly, tavalyelStt. Az en pal6co8 nyelverz^kemet nagjon
B^rti ez, eldszSr az^rt, mert a tavoZ format tdnr^nyes eredetfinek
l&tom 8 eredet^t meg^rtem, mi g a tavalyt t&J8s6ltaiak y^lem ; inAsod-
Bzor, mert a tavalyeUU helyett jobbnak, magyarosabbnak tartom a
harmadive kifejez^st. BeULitti Tiyadab.
ISmma asszany. A H^t tij szak&cskanyv^nek Emma ass-
szonya, t&gy Utszik nem magyar asszony, mert a magyar ii6p ismer
komdm-asszonyomaty ismer sdgoraaszonyt, ismer Odlni asszanyt (de ezt
m&r kev^sbb^), csakhogy Lidi Mszanytt vagy dppen Emma asszonyt
Boh&, mert a keresztn^y a magyarban lehet ugyan jelz5 (Lidi nini,
Szabd sdgoTj Pali hdttya, vagy n^veldvel : a Bila iekintetes ^r, a Leo
^rfi stb.), de az asszony, jelent4se miatt e tekintetben kiv^teL A kites
magyar asszony ugyanis idegenek el5tt Szabdni, vagy Kavdesnd,
Keresztnev^n csak a csal&dja tagjai nevezik, azok meg nem aaaso-
nyozz&k. Eubinti M6ib8.
JoglemondiS. A katolikus kongresszos tegnapi ^^s^rfil azt
olvassuk, hogy Hor&nszky N^ndor kijelentette, hogy 5 nemcsak kato-
likus, hanem magyar ember is. Hozz&tebetjtlk, hogy j6 katolikna 6s jd
magyar ember. Ann^l jobban csoddljuk, hogy magyar ember l^tdre
hogyan t&rheti ligy ker^kbe a magyar nyelvet, hogy megfaragt« a
joglemondds rettenetes szav&t. Igy h&t 6 is szaporftotta a kirdlyhiU6g^
hadseregszdllitds sz5myeteg csal&dj&t. Eddig azt tudtnk, hogy a magyar
husz&r I6ra iil s leszdll a I6r6l. Ezut&n majd t&gy beaz^ltlnk, hogy
>l6fdlill48t 4$ IdleszdUdst gyakoroU, tgj j^runk, mikor legjobbjaink is
n^mettQ gondolkoznak s nem drzik azt a kUlonbs^get, hogy a n^met
nyelv rendszer n^lkfil rdhatja dssze a szavakat 5sszetett azayakkA,
holott a magyar nyelvben az Ssszetett szavak is 6lnek, tagjaik
mfikSdnek.* (1902. I. 19.) Budapeoti HfBi.AP.
Lapszemle. Az Egyet^rt^s 1900. okt. 21. sz&m&ban a f5Tirosi
Ugyek rovat&ban ez volt irva : >K6nytelen volt ennek beszUfUet^se irdnt
befolyamodni^ stb. Ilyen a hivatalokban ez a kifejezds: »Ez a hatA-
rozat nines befoganatositva^ (e h. vigrehajtva) vagy pL » — jelen
k^ry^ny mellett van elfektetve 3 drb okmdny« (e h. csatolva vagy
mell^kelve). Makai TAHlrd.
>Mert h6t nem a Idlek nemes Mrjaiban leli tdforrdiuU tettd-
nek rugdja,^ Ez a lehetlen szdkep forddl el5 a Yasdmapi Ujaftg
1899. 50. szdm^ban, Sziiry D^nes ^Shakespeare Othell6ja< c. drte-
kez^s^ben. Bodonti N^jidor.
N^ha-napj&n az 5reg Hom^rosz is elszunnyad, a legszebb asszony
arc to is akad egy-egy szepl5cske s n^ha — a legf^nyesebb tollu fr6
mank&jiba is belecsiiszik egy kis folt. f gy az itj M. Szemle tav. mftjnzi
* Ha8onl6 hib^s 5s8zet^tel volt a jogfosztds, 1. Nyr. 4 : 7i, 9:a80.
A Nyr, Bterk,
IfAOTAiEtiZATOK, HELTBEXOAZfTlSOK. 169
ffixet^bea (58. L) ezt irja Ydszi Jdzsef: >Majd ki tog m6g derlilni,
liogy «]dk csak t6nyez5k voltak, azok f5l5tt napirendre t6rt az tij
evolticid ds hogy a jdvendd azoknak engedelmeskedett, akik dUam'
f^rfidk laUkre j68ok is tudtak lenni (e h. 6llamf6rfiii l^tiikre). -^
Az dUamf&fiH 8z6ban jelz5t ^rzUnk, m&r pedig a magyarban taldn
csak nines sziimbeli egyez^s a jelz5 68 jelzett kozdtt?*
hagtarAzatok, helyreigazItAsok.
Arany Jlinos ^s Szarras Olibor. >N6pdal-k5lt68zet{inkrdU
1848-ban frt 6rtekez4s6ben Erd^lyi J^nos azt dllitotta a dal f5n6yr61>
hogy ez is tLj 8z6. Arany J&nos 1863-ban (Prdz. dolg. 270) meg-
cifolta Erd^lyit s utalt arra, hogy a dal nem lehet lij 8z6, mert m&r
(}ydngydsin6l (hozzdtehette volna MA, PP.-n&l) is eldfordiil. A NySz*
gytLjtdi azonban nem taUltdk meg GySngydsi muveiben a dolt. Szarvas
Gdbor m^g egyszer elolvastatta GySngyosi minden munk&jdt a Dugo-
nic8-f6le kiadisban, s ekkor sem akadtak t& (Nyr. 18:518).
Pedig Arany J&nosnak igaza volt. A Dugonics-kiadds 2. kdt.
392. Iapj4n ezt olvassuk:
»Oriil 8 kedves dallydt mondgya j6 rem^nnyel,
Biztattya vil^g&t ez ut&n jobb f6nnyel.«
Ismerve Dugonics helyesir^sdt, ez a dallydt daljaUnak olvasandd.
E hely kikerfilte teh^t Szarras Gdbor^k figyelm^t.
De ami a dolog ^rdem^i Uleti, m^gis a NySz.-nak van igaza. A dal
megvan ngyan a Dugonics- kiaddsban, de Gydngyosi r^giebb
kiad&sainak egyik^ben sines meg; mert ezekben a f ent
id^zett hely Igy hangzik:
>Orttl s kedves dolgdt mondgya j6 rem^nnyel,
Biztattya vildg&t ez utdn jobb f6nnyel.«
Az eg6sz bajt tehdt Dugonics csaUrds^ga okozta ; 6 vdltoztatta
a dclgdt 8z6t dallydt-ra. Tett o ilyen v<oztat&st t5bbsz5r is. A NySz.
Idfrta a Dugonics-kiad^sbdl a ndvetiny szdt, holott Gydngybsinel a
megfeleld helyen pldnta van ; kilrta a sirv (vulnus, wunde) sz6t :
Uj genets^g fakadt meg-iijjult seb^re,
Melly az eldbbin^l m^rgesebb 86rv6re,
holott Oydngybsin^l a k^t sor igy hangzik:
IJj genets^g fakatt meg ujjdlt seb^re,
Melly az eldbbin^l m^rgesebb szivire
stb. Sajnos, a NySz. nem tesz kul5nbs6get a forrds megjelbl^s^ben,
ak&r Gyongy^si r^gi kiad4saib6l, akdr a Dugonics-f^l^bol veszi is az
* Ez a farcsa 8z6egyeztet^ el^ford^l DDgonicen&l is. A szerecsenek
1 : 258 ^ >Papok l^ttekre is messze l&tnak a Tel4gi dolgokban.< A aterk.
MAOTAB NTSLV^B. ZXXI. 12
170 lAOtAtGiBATQK, BMLYWaQ^XhlOOKf
iddzeteiy migd mindfg SB at6bhira (GySngyD.) hiTatkonk. Igyj^didi
ft pdrde cikkben a iSsfJ s selyem pdriira ebekat fog4nak« a-Hgi
kiadisb6l, a lomp oikkbeli >Szlj-Bel76m pdr&ara ebeket fogitiakc
a Dug.«kiatfisb6l Tan v^ve, de aa^rt mindakettd (Gy5ii^D)-vd >aii
jelolve. A NySs. haszn&lbja * soha sem biztos benne, Tajjon nam oaik-e
Dugonics csalfas&g&nak dldosat&dL Eliss Em6 namely helyeken agybe*
▼etatte Qj'dngy'dni Kemdny JdnosAnak egy k^zirati p^ld&ny&t a Dogo-
iiic8*kiaddssal (Nyr. 28 : 308) ; egybe kellene vetni a Oupido k^z-
iratit is, mert a Nemz. Mozeumban ez is megvan (Szixmyei, Magy.
Ir6k 4 : 53), mig pedig eredetiben. Szilt KAlmjCk.
Kdldar. Ybrdsmarty 1832-beii megjelent >K6t Bzonm^yArca
nagyon n^pszeriiy^ tette S^gr^r urdnak, a vad EdtdoruBk ne¥6t.
Osal&dn^yfll nem l^v^n lefoglalva. sokan vilasztott^, iieyiik yiltoz-
tat&sakor, ez dsmagyar hangz^sii nevet. — Honnan vette Vdrosmarty
a Kdldort ? Maga alkotta-e, egyvelitve a vaamegyei KiUd ^s a Boinagy-
Bigi Zddor helyneveket ? Vagy taUn hallotta, taUn olvasta yalabol ?
Nemr^giben egy lij sz6 elsd elofordoldsit kutatTa, meg kellatt
neznem Kunits Ferenc Sedeczi^s cimd keservas j&tik&t 1753-b6l,
8 itt v^letlens^gbdl k^t helyen is rdbukkaniam a Kdidof sidra. A 86.
lapon Jeremi&s pr6f^ta Igy sz6l Nabukodonozorhoz : >y6re]ige8d K&l-
dor ! a ki most az eget vered dolyfos tetdddel ... « ; a 17. lapon pedig
Kapsahhoz, Nabukodonozor egyik fohadnagy&hoz, ki 6lt6t fenyegeti:
»Mit? 6ltemet, s5t tudjad Kdldor, bogy kivilt figyelemmel kellyen
v^delmezned, tisztelned ezt«. — Nyelvtijit6ink ismert^k, olTmagattik
Kunits Sedeczi^s&t. Szemere Pdl (Munk. 3:141) irja XasinGsynak,
kogy m&r excerpdlta Konics Sedeczi&sdt. Yaldszfn^, bogy VdrOsmarty
is olvasta s innen bdng^szte ki a KdLdor nevet.
De h&t mit teszen Kunitsndl ez a Kdldor ? Mi^rt hivja Jer6xDiis
Nabukodonozort es a fdbadnagydt £a2Jornak ? Erre, t&gy Ifttszik, mkv
Moln^r Albert sz6tdr6ban is megvan a v&lasz: »Nabuchodonosor az
Chaldaeusoc batalmas kird]lya«. M&r ebbol is sejtbetjUk, bogy Kdldor
nem egy^b. mint a chaldaeus XVill. szdzadi magyarosft^a. l3^gyde a
Nemzeti Miizeum k^ziratt&r&ban (693. 11. Qnart Lat. 27 — 43) meg-
van Bartakovics Jbzsef koltoi kSziratai kdz5tt GFranelli pater olass
nyelven Irt Sedecidj&nak latin fordit&sa Pamert6l (Egyet. PbiL Oal.
1891). Hasonlltsuk ezzel ossze Kunits F. Sedeczidsinak ma^aleld
bely eit. Ime (42. 1.) : » Chaldaee superbe, et arrogans, qui nunc vertice
contingis coelum« ; a m^sik bely pedig a latinban (296. 1.) fgy bangzik:
Clmldaeel vitam banc meam verere et cautus servare stude. — Mind-
ezekbdl imm^r bizonyos, bogy Kdldor a. m. Chaldo^s, 48 valdsiBfnu,
bogy a n^met Chaldder-hoi idomult &t Vo. (*j6 ember) jdmbor ; Bayer,
hajor ; meier. major stb. Szily £[Xlm1n.
J6 volna. ba dolgozot&rsaink kozoln^k, amit a k5lt5inkn6l elo-
kerttld mds ilyen ^rdekes nevek eredet^rSl tudnak. — A Csongor
* Searvas (i. cikkeiben. A SMtrk.
miQYXiUxjaoKf BEhYwnQjMtisom, 171
HeiKOt Y6r<^8marty, ha nem C8al6dunk, Kaainczy Yak lanioB^bbl yett#
fCk^mffor), A Tissti cfmUrban most van ilyen csal4dti^v is.
A SSSBXKSSSTdBlftu.
A -t^d tM$ rag. Antibarbsms nyelytdrt^neti p^ld^Jckal mulatta
ki (Nyr. 31 : 45), hogy a y<oz&st jelentd ig^k aem mindig -vd vi
Nk^8| banem sokssor -ra re ragos bat&roz6val jtoiak. Szuldbelyem
(AL-Debrd Heves m.) n^pnyelv^bdl pentosan meg^llapftbat6nak Y^l6m«
bo£^ a -txi v4 csak akkor basBn&lates, ha as anyag &tvdlto2&sa nem-
esak kttlBdlegi de belsdleg, ligyssblvto k^miai liton ment v^gbe.
K. A gOrdg gyinny^bdl sokat lehet ennyi, mer as csak viz4 vilyik^
fior^^tok azt a giz-gazt a ganajdombra, maj ganaj4 vilyik. Nem y6t
megftigyya a fSd, b^t a h6, ahogy leosett, mingyi 8dr4 y&t. Olyan
)d Mett ez az 6tel, hogy v4r4 y&t bennem. J^zus a kAnai menyegz6n
a yizet hard ydtoztatta. Olyan nagy j^gessd y6t, hogy a szdldterm^f
aemmijd lett. — Azt a n^p sebol nem mondja, hogy katondvdy banem
katona Ivttem; a kaput nem rdcsossd, banem rdcsosra y4ltoztatt4k»
mert ezekben az ^tyAltoz^s csak klilsSk^pen vald ^s nem' is onnon-
magiban ^s Qnk^nteleniil y6gbemen5. HKyG8i JXnok.
Letne$fVas» A perzsa eredetu nemez r^gebben lemez alakban
is taliilhat6. ez kdnnyen ^rthetd dolog, hisz 6p t&gy lett dszloy^
tUmdmca-hdl (HB. timnuc) tdtnloc. A nemez sz6nak e disszimil^t
lemez alakjdyal hozza Simonyi kapcsolatba a mai irodalmi nyely
lemez asay&t 68 a lemezvast: >ide tartozik, mondja, mai kozonsdges
lemez szayunk is, konnyen drtbetd jelent^s-dtyitelleL De ide yal6
m6g a csoroszlydnak nyelyj&r^si lemezvas, lemesvas, lemes neye.«
(31 : 37). T^yedes yolna, ha yalaki azt taldln4 binni, bogy 6. a
BZ&ntdyas elott 6ll6, a foldet fiigg^lyesen hasit6, y&gd eszkdznek
Umezvas ney^t e yasnak lapos, teb&t a mai nyelybaszn&lat szerint
femezelakjX yeltdbdl magyar&zza. Nem, azt nem teszi, m6g pedig
bely^seu. mert a lemezvas sokkal r^ibb kelttL mint a lemez szd
ilMBina, pUtte<*f6le basznilata, amely nyily&n csakis a lemezvae
«iiA5t^. Szily ezt a lemez szdt eloszor Didszegi 6s Fazekas Magyoir
fUvdezk^yv-hem tal^lta (1807), ott is egyeldre m6g csak UMrdas
k^pee kifejez^s, a szerz6k ugyanis a iszirom karimij6t< egyszirmi^
YixtLgtM eresz-nek (limbus) mondj4k, a sokszirmiin&l ^emei^-nek 0&n^^)«
A mai nyelybassnilat, ligy Utszik, m6g enn6l is k^sdbben fejldd5tt
ki, Kresznerics m6g nem tnd rdla semmit. De b^t Simonyi nem is
•bb61 magyardzza a lemezvas elneyez^s^t, banem egyenesen a lemez =
nemez »filz« jelent6B6b61 ! De hdt bogy lehet nemezbdl csoroszlydt
csinftbEii? — hisz ez mer5 lebetetlens^gnek Idtszik. S. m^gis lehet-
s^g^^snak tartja a azt mondja: A jelent^sre n6zye, mondja, y&..
^nemea: nyereg ali yal6 szdr pokrdcocska, sz^kely 8z6< Tsa.^ 6s
>csdtdr [1] nyeregtakar6 poszt6... [2] lemes, f5ldbasit6 k6t yas az
ek^ 5rB6gi sz6.< No b6t igaz, bogy a r6gi T&jsz6t&r kStszer is
tm)iiti 9^ drs^gbdl a csdtdr bz6 ,esoroszlja' jelent^s^t, de ez korfotnem
bizonyitja, hogy w a jBUni^ a 4^taJuur6' jd^t^sbiS l^jUdi^tt, s44
172 MAGTABiZATOK, HELTBKIOAZfTiflOB.
6n ezi egyenesen hihetetleDnek tartooL !&i csak k^t lehetdadgetb
Utok magam eldtt, vagy hibds kdzl^s a C86idr = csoroszlya — eit a
jelent^st minddssze egy k5zl5 tnlajdonltja a sz6nak — vagy eg^szen
m&s 8z6 ez a csdldVy mint a r^gpi nyelvben j6l ismert tdr5k eredetiL
cs^tdTf csoltdr I6takar6.* Tehdt az drs^gi cs6tdr-TA m^g akkor sem
Volna szabad a lemezvas magyar&zat&ra hivatkozni, ha nem is tudndk
eDnek az eredet^t. De Leschka mAr 1825-ben megmagyar&zta igen
szdpen: > Lemezvas, aut simpliciter lemezvel Zem^ Pflugschar, Tomeiry
Yomis, est slay. lemeSj quod Kussi lemech et lemesSf Poloni lemiess,
reliqoi lemess exprimunt.c Ezt a helyes magyar4zatot megtaUljak
azut&n Miklosich kiilonbozd mdveiben is, p. o. az 1862 — 1865 kdzt
megjelent Leancan pcUaeoslovenicumban a lemeH sz6 alatt, az 1871-beii
megjelent Die slav, Elem. im Magy. c. ^rtekez^sdben 423. az. a.,
az 1886-ban megjelent sz6fejtd 8z6t6rdban a lem- cikkben; a szUv
nyelvek ide Y&g6 kifejez^seit bdvebben ossze&llftja M. a Lex. pal.
id^zett hely^n, a YergL Grammatik 11^ 343. 1. 68 8z6fejt5 szdUkrinak
mdr emlftett cikk^ben. Ez ut6bbinak bennQnket 6rdekl5 r^sze igy
hangzik: >asl. lemeib pflug. nsl. lemei pflugschar. b. jeme^ s. lemeif
Ijemeh, jemjeh. d. lemeh p. lemiesz [sz = m. s.] klr. temy^ wr. lemei,
r. lemechs : lemeha ist eine art alte munze*'''. — magy. lemes, lemez.
lettisch leme8is,€ Ebb51 viUgosan kdvetkezik, hogy a magyarban nem
is a lemezvas a legr^gpibb alak hanem a lemes 6s hogy ebb51 csakis
k^sdbb leit, nyflv^n a szdntdvas, ekevas k6p6re lemesvas, Hogy azut&n
a lemesvas-h6\ hogy lett lemezvas, annak pontosabb kimutat&s&t S.-ra
bfzom ; itt mdr valdban beleelegyedhetett a nemez sz6nak lemez y<o-
zata (vo. olyan osszet^teleket mint nemezkapca 6b lemezkapca NySz.X
miut&o a lemesvas tal&n disszimildcio <al *leme$zvaS'S& alaktdt dt;
de ha beleelegyedett, nem jelent686n6l fogva tette, hanem czaknem
azonos hangz^s^n^l fogva.
Minthogy a lemezvas csak t&J8z6 6s a magankf6le, nem sztetd*
yetd ember el5tt key68b6 ismert fogalmat jelolo sz6, dsszeillitok egy
p&r adatot, amely e szd el5fordal6s6r61 rendelkez68emre &11. Minthogy
a lemes k6ts6gkiyul a legr6gibb; a szldy sz6t m6g eg68zen hlyen
tUkrdzd alak, Finely hib^san olvasta a Beszterczei szdszedetben a
vomer mellett taUlt lemes-vas f5ljegyz6st lemez t;a9-nak, Orc^ is
lemesvaS't ir (NySz.), Kresznerics S. I. 6s Sz. D.-b6l id6zi ezt az
alakot, a Tsz. Somogymegy6bdl emliti, de eldfordiU a lemes meg
egymaga is, igy Szamota gy^jtem6ny6ben 1566-b6l: >Eke harom.
Azokhoz lemes wagon harom <, a r6gi Tdjsz6t6rban k6tsz6r tal^ok
a lemes sz6t, Cz. F. a lemes-t helyesen Igy magyar^zza: »fgy
* Hogy kul5nboz6 eredetu 8z6k hangz&sra nezve teljesen dsszeeshetnek,
az nem 6ppen ritka dolog ; a mi esetunkre csattan68 p6ld4t tal&lonk a n6inet
nyelrben, ahol van egy Jcolter 'pflugmesserc 68 egy kolter >ge8teppte bett-
deoke<, osakhogy amaz a r6gi francia coltre (ma eoutre) y5. oL adtro, lat.
eulteVi emez pedig az olaaz coltre vo. lat. ctUcitrae'*culctrae.
** M. teved, mikor azt hiszi, hogy az oroszban csak lemech jelent
8z4nt6va8at, a lemes pedig csak a r6gi p6nznemet; lemei a kficnyeiybeD
tssakis 8z&nt6va8at jelent, csak egy vid6ken ha8zn41j4k a lemei 8s6t ^elt6i^
hang8^1yoz6«8al egy r6gi l0-kop6kAs p6nnlarab elnevez66eTe.
UAQYABIeATOK, SSLTRBIOAZfriSOr. 173
neyesik azt a lapos vasat, mely a szdntd vas elott fuggelyesen lenytilik
B a foldet hasftja, m&sk6p: csoroszla v. csoroszlya.« A lemes-hSi
k^sdbb lemesvas lett 6b csakis ebben az osszet^telben, amelyben k6t
^ kSy^tkezett egym&sra, v<ozott a lemes lemez-zey az igy keletkezett
lemezvas m6r a 17. sz^zad legelej^n kimutatbatd : M. A. 1604-ben
megjelent elsd kiad&s&ban is bent van, csakhogy nem taUlunk m6g
tkgy mint az 1621. ^vi kiaddsban kiilbn Lemezvas cikket, de a Cso-
roszlya igy van magyar&zva : Gzoroszlya Lemezvas Gulter praecisorius
in aratro; Szamota 1638-b6l emliti ^Lemez vas Czioroszlia vase,
nem sok&ra t& 1643 -ban taUljuk Comenius Janu^j^ban.'*' A teljes
hely igy hangzik: >A csoroszlya avagy a mettzo vas, az eke talpban
t^tetett lapos S2&nt6 lemez vassal felmettzi a bardzd&kat.« No de a
lemezvas alakot nem kell tov&bb kfs^rnem, bisz 6ppen ezt a legiijabb
alakot ismerjUk legjobban. A8b6th Oszk^r.
Herkd pdter* Sz^jbagyom^ny szerint, melyet pdr dvtized
eldtt ballottam, Herk6 p4ter szentferencrendi bardt volt, aki a pal6c
n^pet a katb. vall^sban megtartotta, mid on a torok vil&gban a n^p
lelkip&sztorok n^lkiil maradv^n, az lij valUs birdetdi a protestan-
tizmusnak akart&k megnyerni, 6s pedig olyk^pen, bogy 5 nagy vid^-
ken jdry&n-kely4n, a magukra maradt hiveknek lelkokre kotdtte,
hogyba valaki magdt papnak kiadv&n nekik pr^dikdlni akar, szdlits^k
fel, bogy eldbb mis^zzen, ^s ba nem tad vagy nem akar misdzni,
kergessdk el maguktdl. Inn^t van ^rtelme a szdl&smddnak : Nem
biszem, ba Herk<3 p^ter mondja, sem. Nem biszem a H. p&terednek
sem. Herk6 p&tert ismerik nemcsak a Felfoldon. banem az] Alfdld
legd^libb rdszein is. El6fizet6.
Z»id6hU8»dr, C8ihih/U8»dr (30:582). A szeker^szeket
vagy forv^zereket N6gr6dmegy6ben, kUlonosen Losoncon csihihusza-
ro^nak is nevezik, ez is 6ppen olyan giinyn^v. mint a tobbi; a n6v
eredetdnek magy areata a csihi bangut6nz6 sz6t6l ered, melyet a
lovak bajt&sakor bangoztatnak. Aoner Lajoa.
Tl^SZdkrdL Koszvinyhugy : ezt a sz6t orvos nagybdty4m egy
nyavaly&s any6kdt<3l ballotta,** a bor^n jelentkezett foltos kiiit^st
nevezte Igy. Ez dsszet^telben taUn a csillagot jelentd r 6 g i Mgy 8z6
van megorizve, folt ^rtelm^ben. Yo. bogy a 16 bomlokdn is csillagneM.
bijdk a feb^r foltot. VESZPR^Bn Dbz86.
* Ax illet6 helyet a NyHz. 3-8zor idezi 1 : 455. Csoroszlya a., 2 : 574
Lemez ^ 3 : 1023. Yas a., mindannyiszdr m^s-m^s m6don rdviditve a monV
datot; legteljesebb az iddzet a csoroszlya 8z6 alatt, ahol csak egyetlen egy
iz6 maradt ki, m^gis ez a csonkftds a legveszedelmesebb, mert itt a lemez
nt&n a vas 8z6 hi4nyzik, dgy hogy azt kell az embernek hinnief hogy a
puszta lemez is jelenthet csoroszly&t, erre pedig egyetlen egy adatot sem
tal41tam.
. ♦♦ Kozolte is Nyr. 20 : 285. . . AJiztrk,\
174 ykhjuasoK a- srbrkbsetObAg xiRDianRB.
Seiveskedem, Szokatlanul ktll5n5snek taldltam vid^kiinkdii Riba-
kdsben az ilyf^le kifejez^st: sziveskedtem idefdradni, nem mte^r,
mind hogy konydri[j5n nyomorns&gomon . . . Gsak azir sziveskediem
idejdnnij ha kdcsondzne egyp&r forintot stb. Vagyis, mikor mU
ssiveBB^g^t k^ri az illet5. akkor az illet6nek szfvesked^se olyan hely*
teleh f ormdnak tdnt fdl. — De azUln Igy gondoltam : nem talAld, ss^
kifejez^B-e ez. melyet igy lehet feloldani : szfvem szdnd^a sz&riiU . . .
szivenibdl . • . szivem indulatjdra csak azirt fdradtam ide^ hogy kteyl^
rtlljdn stb. . . . Nem tudom j6l fogom-e £51, de megszoktam e kifejes^sl^
meg is szerettem s magam is szivesen haszndlom.
DOMONKOS ISTTAK.
L&szl6 Idtv^n bukovinai szavai koziil (30:205 — 6) m^Aimta-
lodott nyilv^n a. m. megzavarodott, az oUh hemeeala yzavar' f6n6yb5L
Az uo. emlftett epse m6reg pedig n^petimol6gi4yal lett a ss^kely
eh'Semeregh^l,
JBdS'ingyeff ligy van : ^ppen tlgy van (Dtdl, MTss.) «■ horv4t
ba^ ,6ppen'. SiMom Zno]ion>.
vAlaszok a szerkeszt6s£6 k£rd£seibe.
Pdtld Tlilaszok a Nyr. 29 : 427. kdrddseire.
K5sz5n^sek. Beggeli k6sz6nt4s. latent^ szerSncs^s ]6 regg^
kivtook kigyelmeteknek. Kedves eg^ss^gtlkre kiv&nom as 4ccakai
nyngodalmat. Ha y6t nyugodalmuk sz6gdltossa az isten firiss mSg-
eg^ss^g^d^sttkre. — Engedje az ^n szencs^ges szent uristenem, bogy
idbb bdkess^ges reggeli 6r6kot is erhessenek er5be eg^ssdgbe; ezt a
}elenyal6t pedig szentejje sz^m&ra mind egg3reB eggyen kigfyeUnetSknek
ssiyembfil kiv&nom.
— Kosz&nnyiik kigyelmednek hozztok val6 aziyes jd kiyia*
e&git, hasonld k^ppen val6 j6kot kiy&nnnk. Tess^k n&liuk helti
foglahu.
— Koszonom. nem f&rottam e. De mi csak nem viszem S as
&mukat. (Leiil.)
NappaL Aggyon isten jonapot. — ^ogaggy isten.
A szabadban (munka k5zt). Isten ildja meg a k^tek muak^jit,
az ember^t is.
Este. Aggyon isten szerencses j6 est^t kigyelmednek. — Ag^-
gyon isten szerencses j6ccak6t, boldog foverraddst a h6napi napra.
Reformdtus iskoldsgyerekek k6szdnt4sm6dja, ha az iskoUba IdUh
gatd megy : Isten hozta kigyelmedet. Isten h^r^v^ jirjon kigyelmed.
(Balatonmellek, Mezdfold.) K5miveslmre.
Pdtld Tilaszok a Nyr. 30:206. kdrddseire.
Qytimolcsnevek a tirpdkokn&l (Nyiregyh&za, UjtelektMiyii)^
Almofiiik : bokros, feh^r^ piros, nagy, kormoe, ke^erfi, aayaoyd, ^es^
¥iUi48SOK A Hsuuu0n6aie K^BoisuRfr 175
¥eres, s6ydri, galagonya. tdrdkbAlint, aikolai, boriiu, lydnycsecsu,
mnakai, Ssent-Jdnoanapi, bocaman, t^li arany parmiii) fanyariiii, birs-
almfty btLbos, z5ld, v^kony-. vastaghajti, jakabi, t^li. — Kdrie: : t^U,
ny&ii, dm, Arpa^ csAssdr, csiszdr, pargamut, fontos, ddes, s^rga, gala-
gonya, jakab, apr6, kemdny, veres, nyakas, ^drb^lCl, bokros. — SzUva:
bercencei, beszterci, magbav&ld, paradicsom, fo86, kSk^ny, feb^r, fekete,
pakkancs, 5kdrszem, magyar, veres, t^li, jenizs&lemi ss., tur&nci, dur&noi
^ dnrandija, rmglis, ringldka, kecskecsecsfi, basula, velencei, k6k,
flirga, toj&8, p&log68, boldog asssony, 68zi. — Cseresnye : apr6, f ekete,
ssilva, keseHL, nagyBzemCi, j6kori, sdrga, piros, nydri, feb^r. — SzdlU:
e8ei*j6, kadarka, feh^rpolybos, r6zsdH8zind, feb^r gob^i% fekete gober,
€i»emege, febergyongy; pirosgy5ngy, szagos, kecskecsecsii, furmin, rdzsa,
rizlink, paszatnti, kovidinka, pirosit6, tek. kepesz, sdrga az., petrezse-
jem. — Eper : feb^r, fekete, szilrke, veres foldi, szedereper. zold, barnay
nagyszemtl. oltott. — Koszmite : s&rga, zold, piros. nSzsaszinu. —
Mdlna: fekete. veres. — Did: kemeny-, gy^nge-, csontbajd, kicsi,
apr6; nagy. — Dinnye : g5rdg, t^li, s&rga, bossztl, Teres-, sdrga-, feb^r-
bdla. — Barack : ^desinagil, kajszin, oszibarack, ny&ri b., fekete b. —
Meggy : h&jd, spanyol, fekete nagy, apr6, keseru. — Btbizli : piros,
fekete, f eb^r, nagy. S t o 1 1 E r n 6.
1. Meffordiit a raedve (jan. 25.). Farsang vasdrnapkor: jar-
j4k k bolongydt. S&ndor, Jbzsef, l^enedek itt gytLnnek it melegek
(m&rc. 18.). Mennyom Luca (dec. IB.). Ha f^nylik Vince, meg-
telik berral a pince (Jan. 22.) Fekete a kar^csony, feb^r lesz a
bt&Hv^t (dec. 25.). M&rcius ba nedves, guzddnak nem kedves. Aki
ajesstenddkor malacot eszik. azerencs^s lesz. Nagypinteken mosrta
holl6 a fidt. P^nteken enekelsz, yasdrnap meg risz. Orbdn meg-
fagyasztja a szolot. Pongr&c, Szervdc, Bonif&c bdrom fagyos szent.
P^ter P&kor messzakad a buza tovi. Rdvid a farsang, kev^s ly&n
megy f^rbd.
3. A padld = palld bid ertelemben ; az istdll6, a szoba padloja
is paU6. Padmaly a szoldbardzda sz^le. Pallds = a szoba mennyezete.
Padozat = a szoba padozata ; pad = a konybdban illetoleg a pitarban
a takar^ktCizbely neve, padka Ertelemben : n^bol a padl&st is pad-
nak nevezik ; pad = l6ca. amire Ulnek. Padj gyalu Es esztergapad ;
padnal, pannal a sir mellEkOrege.
!• A yerenddzat elnevez4sei: due, kakasUld, szarufa; mester-
gerenda, I6c, sindely. Agaafa, kereaztgerenda, borogfa, Agyfa.
5. Gyiimdlcanevek. Sz516fajok: dinka, gob^r, l6azemu, izabella,
muskot4ly. Almafajok: mosdnszki, Idncaecsti, b5ralma, borlzu, bogies-
alma, iivegalma, parmena. Szilvafajok: bar&t, durdnzi, beaztercei,
boldogaaazony, muskatel, kikiny, l6Bzemu azilva, ringl6. Kortefajok:
C8^sa4r, torza&s, kdlmdn v. budai. szagos, fontoa, muakolat, 6rpa.
Baiuckfajok : kajszi, dszi, dur&nzi. Eperfajok : m&lna, eper, szam6ca,
fddieper, szeder. Osereaznye^ajok : ropog6s, korai cseresnye, fekete,
piros, mad&rcseresnye, febircseresnye, k^aei cseresnye. T3k5k : nritQk,
olasztdk, paraszt tok, istengyaMlta t5k, gyaldtdk.
176 tIlaszok a szERKBarrOste stRDiBiBB.
6. MegszdlUdsok is rok&nsdgi nevek: apa, apAoi, ap&mnrui;
oreg, 5regem, oregunk, mama, any&m, any^masszony ; n^, nfoe^ neaei
nend, nen^masszony ; ^ngyi. &Dgyom, ingyika, togyomasssony ; bAtya,
b&ty&m, b&ty&maram ; h^. ocs^m ; aram, gazddm. nramb&ty^m, b^fcyiiih
Oram; lelkem, dmsza. b&csi. b&csika, b&csik&m; menyecske, ifiasnony,
fiataltkr; koma. komasszony; 86gor, s^gorasszony ; tesv^r; apjnk, any-
nynk. f^rjem, gazdaram; pajt4s, bar&tom, n&szom, nyo8zoly6, Imgoni'
asBBony, kisasszony. nagyasBzonyv h^k&s, atyafi ; ember, asazony ; Sregeb-
bik uram, kisebbik uram ; vom. menyem, ipam, napam, ap6som, anydsom,
anyus ; nagyapa, nagymama, oregapa, Sreganya, sz^pap4m, si^panyim
onoka, keresztfiam, keresztly&nyom, keresztgyerekem. magzatom, si<oi
kend. kelmed. kigyelmed. maga. te!
7. Hitvdny kaldsz, magtalan v. ures kaldsz, Gyakori neye a
iok yagy tokldsz, pelyva.
8. ErdO-elneuezisek : berek, liget, avas. erd5. tiszt&s. vAgottas
yolgye, magossa. allya. cserj^s, agdcsos. irtiis.
9. Idegen szavak : patika. fisk&lus. eszcajg, kommencij6, csuapaji,
veknyi. strajfa. hajzli. istr&ng. ^nsl6g. stdcij6, yerdong. pr6fiint, apellft,
aprehend^, ayandsfroz. apetitus. gusztus, atresz, aszentiinyi, bro8t6,
bakter, colstok* cilinder, butelia, flaska, cibil, ciil6g. degredk, egrecfroi,
dispuU. financ, egzisztd. egzekticij6. egz&ment, garlics, firhang, frajtcr,
praszlik. skwli, kasznyi. salog^ter, reklyi. repetilk. kalend&rijom, tncati
si f oner, sifony. spagdt. szalutA. smirgli. szaly^ta. sziyarspicc, stanedi,
strapa. spiritusz. yerdung. yizitdcijd. truccolnyi, yandli, 8z6sz, 8p6r-
hert, 8p<Srol. masina. regola, regrata. rezeryista, sabldt, parapU,
proseccijd. menAzsi, mintitom. pdnt. pallor, reter&d, ringlispfr, paklyi,
patrony. pie, trdbA, pint^r, patik^rus. pitli. piktor, paszentos, pasiol,
iaszol. ordin^r^, masiroz. magazin. kalamaris. haptdk. komdtos, cirkuo,
kdstoL koDcsaft. kugli. krigli. gldsli, kapnyi. kriplyi, kapssli, kufer,
firer, k&pl&r. fertA, fajront. j4ger, hapt^k. komedija. malter, majszter,
koperta. kompanija, laydr. k6stil. kyirtely. lajbi, paiitall6, pertli,
planeta. spekuld. serbli. sterc, szekiroz, aszekur^. suszter, testamentom,
koiit6, porta, dereg^m. pucol. dukal. srof. muter, mantli. smokk, kra-
y&tlyi. fundus.
10. Fehirnemu elnevezesek: ing, ingy&ll, pendel. als6 aaoknja,
gatya. Ubrayal6 ; lepedo, pelenka, f&sli. kapca. yizitke, prusslik, mely-
lyedzfi. zsebkend5. torukdzo. abrosz. kotiny, Agybaj, y^nkoaciliA,
yiLnkoshaj. strimfli, 8zakajt<)rnha. keszkeno. (Szecseny. N6gr4d m.*]
AOHBR liAJOa.
* A janu4ri kerdefeinkre erkesd y41a»oktt Aprilisban kdxOlj&k.
A BztrK
m Most jelent
) I .«- 0
meg !
Latin-magyar Zscbszotar
ko'zcpislvoirik szaiiijira.
scHMiiyr ,j6zsji:k
lilltiiiii lotr.viiiii. tftiiiir.
::^=i I. resz: == a|^^ Ara vaszonkbtesben
Latin-magyar. ^Llt == 2 korona. ==
A >«.limi«lt .I.»/>«i-i«'i»- l.iiin m i;^\.ir /.Mlt-./.ut.ir iiranvlui; Uis h«'l\rn .iiiiula/.r
Hvuiij.i. ji ii»ir»- .1 laiiulwii.ik >xuKm'^«- van. >'lniii«lt >/<'»Uirii luui huirxja a l.uiul«.'
lit'*r(I^j»eit sohiiseiii felclfi nt-ilv»il. im.rr t.-lotri- i'i»'.ii (».;iU a k«'i*d»'sck Ir-lie^Kik folytuii
uiunkaja ki*szir<^.s<?ii/-l. Min-l"!! riixi^.s szocziKUoii iiM-ulats/.iU. ho:r.v a koiiyvt'
t^ler.t j;i.ini>cdo t.iiiul<^ra ixoii'lfli a <y.v\'/.Ik ••niH'k a s/cmi.'vi'I iiiyfkrzftt l.itiii.
»'i:yrc arra ::ondolt. hoiry ••inuU luuiikij.it k'»iiii.\it>«.-.
Me;: vag>uiiU irvo/'iilv**. lio::y 'vt a </.iktairiri>k U l«-l toi<;j.rK iMiicriii •■>
Uiiv a lauilas. inilii a tauuln .N/.»iii|Miiitjaln'»l jiiayiik l'(»j^j ik IrjrjulilMii clointi/iliiani
AY. iTtilkt's iiiunkaiiak ff>«»r- ••IrrrjtMl. -.«,.!. K/. a iiiuTikaJuk aiinal kiimi\«^l»li ii>/..
iiinrJ a diszo> v;is7.oukiitt''«<ii. iiMiiiMlaila^ i.-. </.*'\* ki«ni*i-u. a f/'iiir-- m«-/\i' ;^'-!i»
in*-s lirJiJkki-1 s/.^-dt'tt >7.6lir ara iiiiiKl"*'^'*/'- J rt-T'Os.'.
A Magyar-latin resz sujto alutt van.
Megjelent es kaphato az ..ATHENAEUM" irod. es nyomdai
reszvenytarsiilatnal Budapesten. VII.. Kerepesi-ut 54. sz.
oo AZ „ATHENAEUM*- RESZVEXYTARSULAT KIADASABAN ooo
UJAKBAK MF.ll.TKLENT:
Magyar es Nemet Kezi SzotAr
0 *
tttt TEKINTETTEL A KET NYELV SZOLASAIRA.
===== I. = s/. u. /IK. Bolti ara szep
N6met - magyar K E LE M E If B E LA, f «b6rk6t6sben
r^sz. 1! !... .ii.. ..;. .: 7 korona 50 lill.
Kt'ieiiien IV'la l\«*zi Sz««r.inM"«i"ii».,iiii i-..-. ...... •. |:. .• ::.i5.i>'.:
.^zaniithat. ainiiiMJicii '/.)^"h.y/.(AnM\ :•.-... -'.I \ !. .' ^/.- la' 1« h* t.«* -i-lji--
segfcen «»loli f«'l a niML'var «'•!•' i.'-n;* i .> ■ .•.•.!/.■.••.•••:; /."-.i ■••• i :•• -
Jftt tai.' ton»t jiittat a k* t -.vi'.'v .-.zoIiih lir. ik .••. A !\-. i >..• •■.«: .
tani alaKokat i.<s k'»/:ii «■> ultv • !:.••? :.■.•■ ;..••-•, . -• ••.•.:-' .-. •••
lllil''M'll iZ"'r';! '. ;: :.•• .- ••• .* • !•» '• • . .
.j'jj A Kezi Szotfir !. k-lil".- ■>; ;i: ■ ;»••■•:. u..^ •• li- i .» .••■-•'. i ii '.-.'.v •'
^llw' 7 kor. 50 fill. Kz«mi «.'•.-• ii.'-l 'ti ; ;• ••■•li.i iii.'L'/..' ()
ATHENAEUM x\-t. koiiyvkiado-osziaLya.
V
T^i^ ^^ — ~^<^
V^^"^ Az ATHENAEUM irodalmi es nyomdai reszveny- ^^^tf #
V^ tarsulat kiadasAban Budapesten. VII. ker,. Kerepisi-iit 54. sz. ^ M
1 I megjelent : f |
rt »T
/I n/1QT/lR nCiVESZET
TOKTENETEBOL
= iRTA = V ^ 235 szevegkeppel
SZANA TAMAS. V Bs 30 mumellekl.ttel. ..
^^I_ ki diszkiiteslieii 40 korona. » ^^
^L £ diszmii 120 legjelesebb festesziink is szobraszunk elelet ^^
^r es munkait niutatja be. ^B
W ^-"^>^ 4
A/ ..Atlii-iiiifUiii - irDiialmi c^ nvoiiidai i', -liir^iil^it kiadasiiban
Buda,pt"^ti'n. VII.. Kiiepiisi-iu .">■!.. iiiost jeltnt uiL-g :
f MATYAS KIRALY f
^ ^ EMLEKKONYV. ^ M
Dr. MARKI SANDOE.
k\".\ })>]iiL|>Ji> (li-^/kiiti'.-^bi-ii 2-1 kovona.
^/yjJUlJllJllltlllllllIllllIll»JlJ|Ill4;^l'^\>
1902. APRILIS 15. IV. FtJZET.
MAGYAE NYELVOR
MlCilXDITOTTA
SZ^KVAS OA^BOK.
A M. T. AKADEMIA NYELVTUDOMANYI HT/OTTSAaA
MKGBiZASABOL
SZKRKE8ZTI
SIMOXYI ZSKniONI).
KIADJA A MAffYAJi TUDOMAXYoS AKADIOMIA.
XXXI. E'lTOLTAM.
IJI'hAI'i-ST. lltfC'.
Szerkeaztff- a kiadd-hivatu] : Budapest, TAe.Vs X\)vV \)«\oHat.
;
•4: /
4.
TARTALOM.
Az -ur, er iit''VS7.o-k»'i)z«"rol. •^'-''// luihiniii 177
A nuiiryar szijivnd III. Sinittnjfi Zxtfimond isu
Szi'iszL'k «'"< liambAr. Ash'dh (>^:kar ir^n
Meghoiiosudott if'Ank ivd^'A cs u nyolvtiszlsi^a.L'. Pchir Kdroli/ ii«4
Hclyroii,^azitas«»k. J^mirnorirs df/onft/ l'.*S
IiQdcriz Jozscf eiiih-kc. MrJitli Jiitnts iM»ii
I'rjabb adalckok a Chaii;jr«'»k nyi'lvjara.^aiioz. linbhii/i Mozva •2'..'2
Nj'elvinnvob/s. Vj^y avany I'jry mairyur szuert. Mnijtjar Szo. — Purizmns a
parlaiiuTitbi'ii. .1 s::erfirs:tusn/. - Kniiiia asszoiiy. Simoni/i Xsntninml.
Kari/tts Aihi't'f, - Assziuiya. Hrt-rzi Fiif>",p -JuS
Na'/yarazatok. liclyrr-ijrMzitasMk. Aln>l a btn-t hiiijr».'ol nierik. Hnrijt r AntnL
Nf'h'nf/i .1/c^rs- '2\2
Kcnli'sJ'k «'"< t'jli'h'ti'k. Mairy.ir u*"i nfv«'k. -1 s:r rices ztosry, - Azoii. t'zen.
Jirhi/ii/i 'lirntlnr. A s:rrkt's:tiisi',f 21;;
VAlaszok a szt'rkc'>ztMM''ir k<'r«losoin' jiA
Karyvck'jj. Mikor a lu'p iira«*an lu-szt'l. TortIi(i Aiif/os, Xui^ij Siiador, Szigetl
Kititi. Etfif im'i'Hnk 2i'»i
Nepnyelvlia.Lryomanyok -ji?
Izcuetck
O'J.l
! \ 1 fuffUffoita s ax Akadeuiia fdmof^afeisdral
jeienik mry, id* tartaiinderf a st^evki'sistoseff feleliis.
Megjei ent: jNCcmcf Gs maoj;ar szotar.
^^— >/.r;^«>v.t. M.'k Simonyi Zs. •-s Balassa J. I. i.s ii. iv-/.
(^ jNCcniGt ss magj;ar rs^olai szotar.
SziM'ki'^/t.tt.'k Simonyi Zs. I's Balassa J. I. is M. nW..
l»iM'rki'/r11 )«<*/ii':il4»k. iM-j-'vi K. Ny.lvtiszta'^aL' az ujsaofokbau. - Schuii
J., I ■.••.'! •. I.. <■..':'• :. A fh'mi- r-iii. s/.'.<ai-:io/. simai (K UiiLrniiics iiyelviiji-
i^'^-:: . •. * 1.. ■'■.■"•7.''»ki\.l. Akka. A/. i<it:«»-^»n s/uk inisa stb. --
i'^- •■: ■ ' Ii. '".'.•!. v.i\ P. *r.ir.r>a.s-i.- \. hat:'ir(i/(itt. -- KaiMlos A.
*•*'•■••• • '• ' ;• • '-'■• I :•••.'. iv h. ."Vt'-k.iliiii. • NtMnfdy h. A m»p m.lva-
ii'-''' • • '• ^ -1. T.-rn*- •..'•k. rijuniSiik. {..•.'■nr^.-i.k.
Itrltiillioti kiiin^rk. • \". • 'I'.i :icr : l\:.Jjt.lv1 :«i\ a tiiiu iiOiikulTes <'v«»n"Vri.
^'•-■'" i< ^- • •• '•■'.•■: \ •:' ^••.^..•. i::;.. IVisiior I. K.'pi'k
■ •'" -'■.'■."*•■.• . ■ • ;. • V . .• •\>''- iMk« ny.'r.
I'- •: •:• • •■••■.■. ! •• I.;. -.it l.vltii^-i'j*.
•■ ' .. I !:-/.:. K. r.i:il«*kbi-.:''»l. --
XXZI WxA. 1902. Aprilis 15. IT. ftzet
MAG YAK NYELVOR
Mtgjtltnik nlndsn h6nap 16-in
• Mfl iiSmM UliMk
Szerkeszti
SmONTI ZSieHOBl)
8z8rfcft8zt68<g i$ kiadtf-bivatal
BitfapM^ Nm Yorfc piloti.
Az 'Jn, ':isit n£vsz6-k£pz6r6l.
ElSre is kijelentem, hogy itt csakis a deverbdlis -ar, -6T-r61
lesz 6z6; a denomin&lis -dr, -^r-ekr61, »quae non sunt, nulla
quaestio fiat.<
A deverbdlis -dr, -ir megl^tdt vagy legalibb megvoltdt nem
Tont&k k^ts^gbe, a neologusokrol nem is sz61va, meg a legtam^-
sabb orthologusok sem. Polosleges lenne a regi nyelveszek (Gyar-
mathi, Debr. G-ramm., Verseghy stb.) pelddira hivatkoznom, eldg
lesz az tijabb iskola embereinek idevdgo nyilatkozatait ideznem.
Badenz (MUgSz. 600) a buvdr, vezdr, csi^zdr, Tcajtdr, tiinder,
csapoddr n^YSz6kban biztosan felismeri a deverbdlis -dr -er nomen
agentis kepzfit. — Halisz Igndc (Nyr. 7 : 60 & 558) m6g mesz-
szebb megy; bdtrabb mester^nel s egy eg^sz csom6 ilyen v6g-
zAd^stL 8z6ra t& bizonygatja a deverb&Iis b^lyeget, tobbek kozt a
B^metbdl kolcsonzott csapldrra. (Vo. Melich, Lehnworter 83), a
SzD.-elvonta sovdrrs^ valamint a J6sika-gy&rtotta dvdr-TSi is (Vo.
NyUjSz.). — Simonyi Zsigmond is (TMNy. 499) folveszi az -dr,
-dr-t >az igeb61 valo n^vsz6-k^pz6k< koze, de nem foglalkozik vele
ttizetesebben ; egyszerden utal Budenz s Haldsz magyardzataira.
Az efifi^le kutatAsokban nem lehetiink elegge 6vatosak s 6n-
magiink irdnt el6gg6 szigortiak. Mikor arr61 van szo, hogy egy
betticsoport k^pz6-e vagy sem, nem szabad ketes, taldn soha sem
£It alapszdkra, kiilso liasonlatoss&gokra ^pfteniink, sem pedig a
net&n ketfele lehets^ges magyardzat koztil a nekiink nem ked-
▼ez6t egyszeriien f61redobnunk. En nem merem p^ldadl a dobdr
(dazzadt, puflfadt, teletomott) melleknevet, a puszta hangbeli
hasonlds^g alapjdn, mint Komaromy Lajos tette (Nyr. 7 : 162), a
dobni igehez kapcsolnf ; nem merek a Jcopdr, sikcr ndvszokra
hivatkozni, mert ezeknek Tcopdly, sekely alakjuk is van, s hdtha
amazok ezeknek csakis hangbeli vdltozataik ? A Matkd esalmurj&t
18 (Nyr. 7:162) kihagyom a peld&k sordbol; mert ez alkalmasint
csak sz6jdt6kos elferdltese a Mmir-nak. Kets^gkfviil igei sz4r-
MAOTAB mrXLYdB. XXZI. 13
178 8Z1LT kIlmIk.
maz&siiiiak tartom a koyetkez6ket : btivdrj csapoddr, csiszdr, fogldr
(CzF. 1. 6s 2.), folydr, folyonddr, fiieer, Jiajesdr, Tcajtdry Jcosldr,
lajJidr, lakmdr, nyuzdr, sikdr, 8zdkcs&, tdlc$&, tund4r.
Budenz (i. li.) meglehetSs bonyolddott mddon magyar&zza
az 'dVj -er kepz<5 keletkez^s^t. E magyardzat, p. a iiivdr szdra
alkalmazva, igy hangzik:
»A huv iget<5h6z hozzdfuggedt a -;a nomen agentis kepz6,
lett buvaja; ehhez az -r kozombos k6pz6, mely eredetileg alig
lehetett mas mint kicsinyiW k6pzo, s igy lett : huvajara, buvajra
ebb61 pedig id6k jdrtdval buvdr. Az itt szerepW -^ja & -r k6pz6k
rSgesreg kihaltak ugyan, de a nyomuk megl&tszik mSg, tigymond,
a tolvaj 6s a cs^i^za (hajdan csiszaj), mdsfelSl meg a keserii (haj-
dan Icesereve) sz6kon.«
Budenz nemcsak itt, sok mds helyen is gyakran szerepeltet
kihalt, s6t teljesen ismeretlen, kozelebbrdl meg sem hat^-
rozott k6pz6ket, melyek igekbdl n6vsz6kat f orm<ak. azut&n
ism6t eltuntek, nyom n^lkiil lekoptak. Igy tdmadtak, szerinte, a
fifoA*, silc, szitok, Ulek, dtolc, vetek, gondj hid, stb. sz6k, s6t m6g
a Gyongyosi-csinalta csend is!
A kihalt kepz6kkel valo operdldst 6n r6szemr61 6p oly
veszedelmesnek tartom, mint a kihalt gyokerekre valo
hivatkozast. A holt kepzok, holt gyokerek, ha biztos nyelvtort^neti
adat nem beszel'rdluk, 6p oly nemdk, mint azok a holt emberek, kik
nem hagytak nyomot maguk utdn. Holtakat csak akkor bolygas-
sunk, kihalt k6pz6sm6dokat csak akkor hijunk seglts^gtQ, ha 616 k-
t61 semmifele elfogadhatd folvildgosftdst nem bfrunk szerezni.
Az »elvonas«, ma is 616, a n6pn61, dgy 8z61v4n, minden-
napos szokepzes-mod. Budenznek azonban e8z6be sem jutott, hogy
ezt a mddszert, melynek gyakorlati alkalmazds&ra nemcsak a n6p.
hanem a nyelviljitok is, az 6 primitiv tuddsukkal, de anndl fino-
mabb nyelv6rzekukkel, annyi p61ddt adtak, komoly tudomdnyos-
sdgii kutatilsokban is alkalmazni lehetne. Nem tal&lok az 6
MUgSz-aban egyetlen egy sz6fejt6st sem, amely elvon^ra lenne
alapitva. De az6ta megvdltoztak az id6k 6s felfogdsok ; ma m^r a
tudomdny is elfogadja azt, amit a nyelviijit6k 6rz6 lelke csak
sejtett, hogy t. i. vannak szok, melyek nem k6pz6-ragasztfc, nem
is kepzo-kopas, hanem szo-hdntds litjan keletkeztek.
Kis6rtsuk meg az 'dr, -cr k6pz6nek ilyet6n magyardzatdt
8 kezdjuk azon a szon, melyn61 a leggazdagabb adatk6szlettel
rendelkeziink, t. i. a sfkdr-on.
AZ -1b, "tsL is[±ysz6'K±pz6r6u 179
E az6 nines meg a NySz.-ban, de a MTsz. szerint 61 a
Paldcs^ban, Elis-Kuns^ban, FehSrben, Kom&romban 6s Toron-
t&lban, tehdt £1, tigy 8z61y4n, az eg^sz orsz&gban. Nepies eredet^re
Tall az is, bogy tobbf^le rokon ^rtelme van: 1. t^szta-nyujtd
alakti m&ngorl6-£a ; 2. sinut<5 a tak&csmesters^gben ; 3. mos6ffi;
4. sik&rl6, amivel az ed^nyeket sik&roljdk; 5. rossz fold, amelyen
csak sikdrM terem. Osszet^telekben is ^1: sikdrfii, stkdrfold,
Hkdrho, sihdrJcefe, Tobb ige is f<iz6dik hozzA: sikdrolni, sikdr*
lani (ed^nyt sfk&lni; t^sztdt nytijtani; mdngorolni; s^rtapasszal
sfmitani; meszelni; csuszk&lni) ; sikdrhozni (csuszk&lni a j^gen).
Bokonok Tele: a sihdlni (a m. sfkdrlani); sikdlhozni (a m. s£k&r-
kozni) ig^k (MTsz.). Mindezek koziil a NySz.-ban csakis a sikdrolni
Tan meg; ez ugyanis megvan m4r a JordC-ben, ErdyC-ben,
m^g pedig tobb helyiitt; a stkdlni, sikdllani ellenben csakis a
XVin. szdzad Teg6n (SzD.) jelenik meg az irodalomban. Mind-
amellett nagy kritikdtlansdg lenne ebb61 azt kovetkeztetni, bogy
a sfkdlni a sikdrolni-hol tdmadt, az r-nek kikopfea litjdn.
A dolognak ^ppen az ellenkezdje igaz. A sikdlni, sikdllani volt az
dsanya, melytdl a fontebbi sz6k szarmaztak, ^s pedig els6 sorban
a sikdrlani^ ak&r a stkdl + ol tov&bbk^pz^s (MUgSz), ak&r pedig,
ami hihetAbb, egyszeruen az H dissimilatioja titjdn. Yo. dcsdl-
lani > dcsdrlani; dcsdUani > dcsorlani; (Nyr. 4 : 218); bdl^s >
berles ; unszoUuni > unszorlmii (NySz.) ; eUdallds > eUdarlds
(MTsz.); stcgallds > siigarlds ; vizsgdlni > vizsgdrdni (MTsz.);
bocsm&ni > hocsmdrleni (NyKozl. 26:4) stb. stb. Ugyancsak a
sikdlAi6\ lett sikdlkozik > sikdrkozik, (ugyanfgy szivaikodik >
szivdrkodik MTsz; botolkdl > botorkdl stb. NyKozl. 16:265) s
T^gre, mint az eddigi fejlem^nynek utols6 tagja, a sikdrolni ig6-
b61 lett, nem kopds, hanem nepies elTonds, szd-hdntds titj&n a
sikdr nevszd. A fejWdes egymdsutdnja tehdt ez : si, >reiben, schlei-
fen« (MUgSz); si + kdl = sikdl; sikdlni > sikdrlani; sikdr.
E p^ld&Tal kisse hosszasabban foglalkoztunk ; a tobbiekkel
most m&T roTidebben y^gezhetiink.
A buvdr, budr (mergus) legr^gibb neve : vizben budld maddr
(Nyr. 20 : 31). Budlni m&r a WeszprC-ben: »bwalonk mynth a
nyTlak,* s ut<5bb ^btivdlunk bokorrol bokorra.* — Budr: cybi-
ster, mergus C. — Nemcsak PPB.-n&l, m&v MA.-n&l (1611)urino:
Az tIz al& btiom, buarkodom, Itt a fejldd^s menete ez : budlni >
budrlani > budrdni ; budlkodni > btidrkodni s innen hudr, buvdr.
A csiszdr mellett megva na csiszdlni (MTSz.) 6s csiszdrolni
13*
180 SDCONYI ZSIGMOKD.
ige (NySz.). — A fogldr mellett megran a foglMni (Kassai, 2 :
11 6s Nagy Jdnos, Hierolexicon 33 1.), fogldlodni (MTSz.), fogldr-
kodni (Hierolex. 33). — A hajcsdr mellett a Iiajcsdholni, ez
utdbbinak el6folt4tele a hajcsdlni ige. Yo. szipdl, szipdlkol >
seipdkol; nyivdi, nyivdJcol; supdl, supdkol. — Ugyanfgy folve-
hetiink a tolcs&r mell6 egy toltosd > tolcsd ig^t — A 8z6hc84r
(MTsz.) mellett megvan szohcsel (SL Vo. l^csd^ Upcs^ NySz.)
A lajhdr mellett megran a lajhdl, ma m&r csak >csoiidesen, las-
sacsk&n, mintegy lomh&n, esikaz es6« jelen tassel (MTSz.). — A lah-
mdr mellett megvan E^assain&l es a MTsz-ban a lakma, lakoma^
>dobz6d6, vendege8ked6« jelent^ssel (Vo. 6bz14v lakomu: avidus,
vorax Nyr. 11: 316); ebb61 lett lakmdlni, lakmdlozni> lakmd-
rozni, s ez ut6bbib61 a lakmdr. — A folyat, kajtat, koslat mellett
foltehetjiik a fdydl, kajtdl, kosldl ig^ket is. (Vo. htdlat & hvlldl
MTsz.; vizslat ^s vtzsldl (TMNy.) hajolgat & hajolgdlf iUoget 6s
iUogd stb). — A nyuzdr mellett megvan a nyHedl > nyiszdl
(MUgSz.).
A csapoddr (csaponddr is), folyonddr, tunder-i illetfileg,
magyar&zatunk foltStelezi, bogy valamikor csapoddl vagy csapon-
ddl, folyonddl, tiindd ig^k is voltak nyelviinkben. Ezek ma sem
a r6gi nyelvbSl, sem a mai n6pnyelvb61 nem ismeretesek. Vannak
azonban analogidik: kapddl, kapoddl, hdnyddl (NyK. 16 : 255).
Ha ut61ag valahonnan eldkeriilnSnek, hathatdsan t&mogatndk
magyar&zatunk helyess^g^t.
A fiiz^rt 6n is a fiizd (ad normam: fondl, kotd) y<oza-
tdnak tartom. Vo. Haldsz Igndc magyar&zatAt (Nyr. 7 : 63).
Mindezek szerint: az -dr, -6r eredetileg nem n6v-
8z6-k6pz6, hanem n^pies elvon4s term6ke.
SziLY KjlmXn.
A MAGYAR SZ6REND.
III. Az dsszefoglal6 sz6rend.
Osszefoglald kifejez6sek azok, amelyekkel az illetfi szem^lyek-
nek, dolgoknak belyeknek stb. eg6sz kor^t egybefogjuk, egys^gesnek,
68szetartoz6nak tiintetjiik fol, p. ^n is {+ te is), minden, minde-
niltt, sokszor stb. S ide sorozzuk a fokoz6, nagyz6 kif ejez&eket :
nagyon, hamar, kordn stb. E kifejezeseknek legjellemz6bb szd-
rendje az, melyben az igek6t<5 vagy mds b6vltm6ny kiilon hang-
A MAGYAR 8Z6REia>. 181
stily nSlkiil az ige e\6ti marad : mind elvitt^k ; a mdsiJc is
j6 lesz. Az osszefoglal6 kifejez^s nem bontja fol az ig^nek bSvit-
m^ny^yel yal6 kapcsolatdt, hanem inkdbb megerdsfti, osszeforrasztja,
kiegesziti, illetdleg mintegy magdba s a saj&t nyomatekdba olvasztja :
m t n d-el-vittek, a m a s i k-i s-j&'lesz.
Azonban igen YBl6szinii, bogy az ilyen mondatokban eredetileg
a kozelebbi b6vftm6ny is bangsdlyos volt, tehdt minden ilyen
kifejez^s, melyet ma egy szdlamba foglalunk, valamikor k6t sz61aiu,
volt, k6t hangsiillyal imind \ elvitt4k ; ei mdsik is \ jo lesz. Ezt
a foltevestinket k6t koriilmfenyel bizonyitbatjuk :
a) A regi nyelvben az osszefoglald szdlam ^s az ig^s sz61am
kozott igen gyakran m^g mds, jelent^ktelenebb sz61am, s6t n6ba
ket-h^rom sz61am foglal helyet, olyan, amelyet ma vagy el6re
tesziink eWk^szitdiil, vagy az ige moge vetiink. Ez a 8z6rend mint
r^giesseg n6ha tijabb koltfikn^l is, azonfelul egyes nyelvj&rdsokban
is elfifordul, kivdlt Dundn tiil s a sz6kelyekn61. P^lddk (vo.
Molecz 140—143.):
Mindeneknd* \ magatokat || gonoszhaknak alfts&tok (tarts^tok,
VirgC. 139). Nagyon t6ged kidltnakf 63 t6ged tisztelnek (RMK. 2 : 7).
Isten megharagv6k, erd'sse woket ver^ (uo. 18). Sokakat fogva mssza-
hozdnak (Helt: Kr6n. 50). Ha mindenkor az j6 szerencse egyirdnt
szolg&lna (Frank: HasznK. 73). Sokk^pen az 6n itHetimei niegutdltdk
(MA: Bibl. 1:115). Ha 6k szfvbol ki<ottak hozzM, mingydrt
dket megszahaditottad (MA: Zsolt.). Hertelen szeme f^nye kiapada
(P&zuLf id. NySz.). Tohh r4gi doktorok szavait is m&s alkalmatossdggal
feljegyzettilk (Pdzm. : Kal. 739). Ezek is az Isten haragjit, a bunosok
kdrhozatjdt, az igazak jutalmdt gyakran halljdk (Pdzm. : Pr6d.).
Mennyiszer Saul 6a egyebek is, mikor megijedtek, elm^joket j6ra
hirtdk? (KAldi: Pr6d. 49.) Minden esztenddnkHt sz6rit elhdnyja
(Misk: Yadk. 235). Tengeren is ide sok hajdk jd'nek (Mikes 42. lev.).
A birodalmat eg4szlen kez6b6l kiveszi (Cserei 403). Mindjdrdst fele-
s6gul magdnak elvev4 (452). Hogy mentdl hamarahb abb6l a helybSl
kijohessen (426). ^ is gyermekkoromban i^gy Mem (Apor: Met.
349). Az urflaknak is mulatsdgokra adott namely tdbldkat benne
(a kertbol, 430). Minden fundatidnkot az iskoUtdl elvev^k (425).
Minden tort^neteit, viszantagsdgait nekem elheszdlette (Gvad: RP.
elob.). — Slrja f olott r^gen kis fakeresztje hedO'lt (V'6t : Budai temeto).
MagamagAt szdzszor azon elsirassa ( Ar : TSz. Y : 3). Tisztdn a bort
megisszdk, mint el6bb (Ar: Arist. 3:102). — Mingyd a. kiri meg-
orut n6ki . . . (Veszpr^m m. Nyr. 24:334). MAr mogen [megint] a
* A nyomatekot nem kiilonbSztetem meg ritkitott nyom&ssal, ahol
mindak^t hangsdlyos kifejez^sen nyomatek van, s ahol a r6gi nyelvnek v. a
nepnyelvnek hangsdlyoz&sbeli kolonbsegeit nem tadom biztosan meg&llapitani.
182 8IM0NYI ZSIGMOHD.
szerencs^tlens^g rdjuk gyiitt (Somogy m. 12:233). Nem Hr h6, ez es
immd tell vagyon (cs^ngd, 3:49).
Yil&gos, hogy ebben a sz6rendben az osszefoglald vagy fokozd
kifejez^s m6g nem tartozik a fdszdiamhoz, s6t m£g nem is tartozik
a tiizetes r^szliez, hanem az el6k^zft6 r^szekhez. K^sfibb — tal^ a
royidebb mondatok anaI6gi&ja is el6mozdftotta — mindink&bb
<aUnos lett az a szok&s, hogy a k^t er6sebben hangsdlyozott
sz61am kozvetetlen egym^s mell^ sorakozott s az id&zett p^ldik
elsej^t mindig Igy mondt&k : Mindenehn^l \ gonossbaJcnak alits&tok
magatokat.
h) Az ige utdn kovetkezhetik az osszefoglald kifejez^s, teh&t
szinten kiilon sz61amban, kiilon nyomat^kkal (kiilonosen gyakran
a r^gis^gben, a n^pnyelvben s a n^pies frdkn&l*) Ime a bizo-
nyft^kok (vo. Mol. 135—6.) :
Az liristen szent Damankos atydnkat meghaUgatta minden irndd-
sdgihan (DomC. 275). Egyik meghetegule haldlra (MargL. 50). Meg-
rhfhiile mi szlvonk iigy annira hogy megn^miildnk (KatLeg. 2826).
Megrimiten^ 6ket Hgy hogy a senki elott is futn&nak (Magyari:
Orsz. roml. 22). Szdnakodndl bizony, nem irfgykedn^l &llapatj&n
(F&zm: Fr^d. 33). Fiai oltalm&^rt megoleti mag&t inkdbh, hogysem
fiait oltalmazatlan hagyja (F^zm : Fr6d. 363). iSgj 6lt-halt any&m^rt,
hogy kim^lte m6g a fiiv6 szelektOl ts (Ajr: Haml.^ 15). MegrUzi
kem^nyen Lajos a bar&tot (Ar: TSz.). Zengett az ^g szornyeny csat-
togott, villdmlott (Ar : Toldi YII : 1 ; v6. Szornyen zengett az eg,
hullt az istennyila Fet. : JV.). V^ge lett azonnal, m6g csak el sem
jajdult (At : Toldi VIL : 2). B6ni bicsi megrettent nagyon (J6kai ;
id. Nyr. 3 : 459). Hej rosszul 4rezte magdt e sz6ra B. b. nagyon (no.).
S azzal hazatMek ism4t (uo. 460). Olyan szdrazfold terem ott, hogy
elf4me rajta ezer ember is (Arany L. N6pm 9). Megontozom 6n azt
este r eg gel (Arany-Gyulai : N^pk. gy. 2:124). Megharagudott nagyon
a macskAra (Nyr. 14:189). Osszomegy m& egiszen^ mind e [mint a]
morvai po8zt6 (30:485). Ha zember ineghd[za]szul hatnar, az eszik
j6 regvel, nem ront (nem 6rt; C8dng6, Nyr. 31:7). Akkor b^ment
eszm^nd . . . (uo.)
Ez a szdrend term^szetesen olyankor szok^sos, ha magdt
az iget (a puszta vagy bovftett iget) kell valami okb61 erSs
nyomat^kkal kiemelni. Az^rt leggyakrabban folszdlltd mondatban
^liink vele : vidd el valamennyit ! jojjon be o is! Tovdbbi ha a
cselekv^st mint valami megel6z6 cselekv6shez kapcsoltat emeljiik
* Kul5nben p. a fokoz6 kifejezeseknek (nagyon stb.) ilyen 8z6rendje
mai irodalmunkban ritka ; innen az a furcsas^g, hogy J6kainak e£fi§le n^pies
mondatait inegr6tt4k Nyr. 3 : 459, 460.
A MAGYAR 8Z6rEND. 183
ki: Meg is tehette \ konnyil szerrel (Eotvos K. Munkdi 5:27).
L&ttam az ^m&nykoddst, vissza is Uptem \ azonnal (Nyr, 1 :2B8*).
V6gre olyankor, mikor az osszefoglaWn kiviil egy kirekesztfi
nyomat^k is van a mondatban ; p. d szaladt el leghamarabb. Legyek
fe, melyen vill&m fut keresztiil, vagy melyet seelv&z csavar ki
tovestm (Pet. Egy gondolat). A^^ esik nekem igen j6l! (J6k.
A fekete sereg 1879. 55) v. az esik nekem legjobhan,"^*
A koznyelvnek tijabb fejldd^s^ben (de mir legal&bb sz&z
6v 6ta) az olyan p&ros szdlamok, miii6k ,inind \ elvitt^\ ,ez is]
j6 lesz\ a m&sodik 8z61amnak fokozatos gyongul^s^vel egys^ges
* De azert van ilyen 8z6rend is : mindjdrt is meghalt (e h. meg is
halt mindjdrt)^ csakhamar is eUrkez^neh (e h. el is 4rh. cs.) stb., 1.
MK8z6k 1 : 41. Csakhamar is dtkelt Toldi a nagy vizen. (Ar.) Senki kozuliink
bun n^lktU nincsen, . . . annyira is megromlott e\B6 sziileinkben emberi ter-
mteetunk, bogy . . • (Bird M&rton : Angy. 291). — AzonfolUl Igy is : Ezen
6r4ban hoz&k meg level^t, melyet mindjdrt el is kiUdtem Kdnek (Levt. 2 : 296).
Mindjdrt ki is mondja a tanAcs . . . (Arany-Gy. Nepk. 3 : 334). Egy raes^t
k51te, melyre felfuzhesse tapasztaldsa gyongyeit. E gyongyokkol annyira meg
is van rakva az elbesz^l^s, bogy csak itt-ott feberlik ki fonala (Ar : Pr6z. 509).
** Nem is lebet azt mondani : legjohban az esik nekem, — csak ba
kiildn nyomateka van a mutat6 neym&snak es meg csak a r&k5yetkez6 mon-
datban leli magyar4zat4t, p. legjobban\az esik nekem, ba csal^om
kor^ben pibenbetem ki a nap f4radalmait. De vannak m4sfele esetek is :
,OAr is II akk or j5ttek baza, mikor en' (kiilon nyomat^kkal). Ellenben : &i ||
este jdttem baza. ^Ok is akkor j5ttek baza* (kiilon nyomatek nelkiil).
^Mindig ^.z^eny^mrol irta le.* Csak k^tszer irta lea tiedr6l. ,De
mi n dig az eny6mr61 Irta le !* (itt az ,enyem*, mivel mkv emlftve volt,
noba kirekeszti a m4set, megis elveszti nyomat^k^t). Szintugy : m in dig ezt
bdztam ki (nem mks k&rty4t) ; o t s ezt btizta ki. Itt a tobbi k&rty&t kire-
kesztjiik a mutate n^vm^ssal s ennek nyomatek^t megis elfojtja az ossze-
foglal6 kifejez^snek az adott helyzetben erSsebb nyomateka. (V6. Mol. 135.) —
Yiszont egyes esetekben nyomatek nelkiil, m^sodrendu bangsdilyal el6k^zlt6
rSsznl is szerepelbet az dsszefoglal6 kifejezes. P^ld&k : (A szentlrds kotelez
minden embert, bogy) m&st m i n d e n t | mag4ndl \\feljehhval6nak..,
tartson (P&zm. Pr^d. 60). Az a le&ny is | el6bb || segits^gemet kere elszok-
tet^e, 8 most remulteben 4juldozik (Kov4cs P. Ears, kaland 79). S o k | meg-
411y&n ... II leragad a | fUelemtol (Ar. Szent Ldszl6). M i n d e z t imm4r ||
hasztalan beszeljuk (Ar. MO. 1 : 30). Minden olyas6 || [€n]v el em ert
egyet (Kicska p^ld4ja, 1. Nyr> 19:439). Sokszor a | menybal belyett jj
kigydt bdzunk ki (kozm. CzE.). — Az el6k^zlt6 reszbez csatlakozik a sok
8z6, ba nem rajta, banem a jelzett sz6n van a bangsdly ; p. E16bb k^t
szarvast l^ttiink, azt4n s o k || o z e ^ ejtettiink el. Sz. P41 1 s o k apr6 ||
tdrdel€keket szedett egybe ^s a tuzre totte (Telegdi : Evang. 2 : 235). —
De nem magyar4zbatni Igy, mint Lebr teszi, Arany sz6rondjet Toldi VIII : 7 :
*Sok der^k vitezem m d 1 1 k i m4r kez6ben< ; I. lY.
184 SIMOKTI Z8I0M0ND.
8z61amokkd lettek, tigyhogy imm&r rendszerint csak az ossze-
foglalo kifejez^s nyomat^ka uralkodik rajtuk: ,mind elyitt^k^,
jCe is j6 lesz^ Hogy a tortSneti fejl6d6s csakugyan ez volt,
semini sem bizonyitja inkdbb, mint az egyiitt haszn< osszefoglal6
^s tagado kifejez^seknek eg^szen hasonl6 fokozatos osszeforraddsa,
mely m^g szembetdndbb eredmenyre vezetett, Sizis 6a nem szdknak
az egy sem sz6ba valo egyeslt^s^re. Eleinte mSg azt is mondt^ :
fte es I fiadat | meg nem esmered^ kSsdbb a kozbesztirt
8z61ain mindinkdbb elmaradt: ^te es \ meg nem esmered \
fiadat*: ,fe is \ nem ismered meg \ fiadat*. Ut6bb a k6t
8z61am lassank^nt egy nyomat^k aid keriilt: ^te-is-nem ismered
meg I fiadat*, s vegre a legszorosabban egyesult : ,t e-s e m ismered
meg I fiadat*. (L. err61 bovebben MKsz6k 1 : 57 — 8.) — Hyen
k6t-k^t sz61am egyesit^se dltal n^ha persze a sz6 szoros fotelm^ben
hosszti Hlekzetd szdlamok keletkeztek, p. ,Mindeii esz-
tenddben megldtogathatndtok*. ,Tobb r^gi doktor szav&t is fol-
jegyeztiik*. »Mu bizony || mind a tizenhdrman felmSnyunk r6ja<
(Nyr. 2:88). Hyenkor a besz^lS, kivdlt a rovidebb lelekzetti, tigy
segit magdn, hogy a Bz6lamnak k^t fele kozt helyredllitja az
eredeti szunetet s osszetartozdsukat csak a m&sodik szdlamnak
nyomatektalan ejt^s^vel jelzi: Minden-esztenddben \\ meg-
IdtogatJuifndtoJc. (L. MoL 135.)
Ldssuk mdr most az osszefoglalo szdrendnek rendes eseteit.
1. A folsorolds tagjai, ill. a vmihez hozzdfoglalt fogalmak
legtobbszor i^-sel jellemzett osszefoglalo kifejez^sekben jelennek
meg, de az is-sel tobb^-kev^sb^ rokon^rtelmfi a szint^j hasonldk^p
(ezek maguk kapjdk a nyomat6kot), meg (ez is sokszor nyoma-
t6kos), v^gre a m^ egyszer egyert^kesei : a meginty ujra, ism^t-
ftle id6hatdroz6k.* P^lddk:
Hogy es ^n elmenjek: ut ego vadam (MiinchO. 204; az is
eredetileg elul dllt, 1. MKsz6k). Elirdl szent Jdnos es megeml^kozik
C^rdyC. 10). Eddig Lipt6h6l is kimentenek, Turdchdl is kijottek
(LevT. 2:164). Annyi j6 falat^rt mdr az || istenre is r& lehetne
gondolni ; egyszer napjdban (Yas G. Nagy id. 142). J^n is bdcsat
vettem stb. — 6k \ s zint 4 n hzt akarjdk stb. (v6. 6k is azt akarjAk).
»Azt az angolt a m^sik oldalon || csak-Hgy medv^nek n^zik^ || mint
ezt ... II 8 valamely dllatmutat6 || 4ppen Hgy a kalitk^ba zdmd^ |
* Az is-kut6sz68 szsrkezetek koziil csak azok tartoznak ide, amelyekben
nev8z6i fogalmak yannak osszek5tve. Amikor az is cselekveseket, ill. eg6sz
gOQdolatokat kapcsol, egeszen m&s 8z6renddel taldlkoznnk ; ezt kiilon fogjak
tdrgyalni az Ssazetett mondat 8z6rendjeben.
A MAGYAR 8Z6BEND. 185
mint azt a j6 atyafit« . . . (Yas Qt. Nagy id. 9). — MSg kettSt oda-
adtam (v. m^g kettd't odaadtam).* — M^g egyszer bementem
0 t51e meg ism St elp&rtoltak (1692. NySz.). Yince megint bSsze-
gezte mag^t ura kedvibe (Fal. 641). Ujra folrakta a kir&lyfi k^pire
(Nyr. 9:234). tjfent eltelt egy h6t (23:383).
A folsorolds, hozz&foglal&s kotdszd n^lkiil is megesik n^ha
de a szdrend csak olyan, mintha ott volna az is kot6sz6. P.
Egyntt az alm&val b.^ pokol horgdt elnyel^, az or dog i
mirget b^azivd (F&zm. : Fr^d., Bellaagh kiad. 6). Apja huszdr
volt, oregapja husz&r volt, 6' is az lett. A n6n6met a k4zfog6ra
meghitt&k, az eskilvd're meghfttdk, a lakodalomra meghltt&k,
engem meg csak az eskiiv 6re hittak meg (ez az utols6 mondat
kirekeszto). »Mondhatii& 6 aztdn [a fogat hiiz6 kov&cs], bogy ez^t
kibdztam, ez^t kibiiztam, meg ez^t kibiiztam, semmi baj nem tbr-
t6iit...« (Kicska p6ldAja, 1. Nyr. 20:293). M6g ful6ben kongott a
barang Imr^nek, mely az anyja mell6 apjdt elkis^rte (Arany: Az els5
lop&s). Mire mdsedszer [= m4g egyszer] baza megy . . . (Nyr. 2:175).
2. A mindens6get, osszess^get, teljess^get jelentfi kifeje-
z&ek szab^y szerint osszefoglald sz6renddel jdrnak. Ide tartoznak
ezek a 8z6k: mind & szdrmazekai; hikiy akdrki, akdrmi, bdrki
stb. stb. ; osszesy teljes(en), egesz(en), orohk^, s minden mis kifeje-
zes, mely alkalmilag ezekkel egy^rt^ktl. P61ddk:
Num beon muganec ge mend w foianec balalut evec (KB.).
Mindenestd'l bfinben szulett^l (MiincbO.)* Az o igaz bitek
mellett mind csudat4telest6l pokolban mebetnek (Matk6:
BCs&k. 66). 6k mindhaldlig egymAs mellett l^sznek (Tbaly: Yfi.
1 : 65). Miudeniinnet el^gyiijteti oket (Haller : K. Hist. 3 : 37). Azol-
tAt6l fogva mindenkoron igaz valdl (NySz.). Minden tomld
tires legyen (Ar. : Keveb^za). Mind egy^szAlig lekaszaboltAk (Arany-
Gy. N6pk. 1:421, (v. mind egy szdlig,,.), — Naponk^nt
k^rosok vagyonk (LevT. 2:2). Naprdl napra elbalogatja. Set en-
k4nt eljbtt stb. — Ez a vildg kigy6t-b4kdt rAm kiAlt (N^pdal ; =
minden rosszat). — Kiki baza ment. Akdrki megtebeti. Bar-
mikor eljobetek. — Teljes tested viUgos leszen (Pesti: NTest. 11).
Teljes ^letekben rabok vaUnak (Zvon., NySz.). 0 sszes birtokai
dobra keriiltek. Az egisz leck^t leirta. [Eg^sz] h4t szdmra
oda van : per septimanas abest (Kreszn.). Egy eg^sz || esztendeig
oda maradt. Krisztus nem r^sz szerint, banem eg iszlen megf eszit-
tetett (Uly^s: Pr6d. 2:43). Tovird'l hegyire Y6g6re megyen
* Igen szokatlan 8z6rend : »Minthogy dagad6 lelke m&r-m4r megszorul,
mentej^nek m €g egy gombj4t o 1 d j a k i [nem fel8z61it6, hanem jelent^
m6d!], hogy megferjen a ruhdban« (Vas G. Nagy id. 166). >A C8ik68 meg-
C86v41ta a fejet s aztdn mdg egy sSrSs palaoknak torte el a nyakdtc
(az oiodik sorSs palacknak ! J6k. : S&rga r6zsa 159).
186 18b6th oszkIb.
(Com. Jan. 185). Hamvdhdl kialndt a bar&ts^ tOze (Ar. : 8z.
L&szl6 fUve). Ehe8t6l macskdstdl oda yagyunk (Kovics : K5znL
169). Az dpiileteket f elf orgfit ja : az f&kat gyokerestUl kit5ri
(Nagyszomb. kalend. 1613. E4.). ttgy dsszerontotiam ma^^mat, mintba
gUzsnak megfacsartak yolna (sz^k. Nyr. 4:554). Ordki rajta
jdrt a nyelve (Nyr. 20:140).* Sdionti Zsiomokd.
(Folytatjnk.)
SZl^SZtlK £s hambAm.
Melich eg^szen helyesen mondja, hogy a mi szuszdh iUeM-
leg szii8z4k szavunknak, amely hamb^t jelent, az dszlov^nben
*sqfSeJcu felelne meg, de mert az 6szl. ^-nak a magyarban on-om
szokott megfelelni, a 8z6t k6s6bbi atv^telnek tartja. >A magyar
sztiszdk'han, azt mondja, u van az 6bolg. Q hely^n, jele, hogy
a 8z6 k^s6bbi dtv^tel, mint p^ld^ul a magy. szomszid: 6bolg.
sq^Mn (t. sused stb.)* (1. Nyr. 31 : 102.) iSre azut&n fgy foly-
tatja: »Tekintye, hogy a sz6 a magyarban az ^szaki szl&y nyel-
yekkel 6rintkez6 nyelvjdrdsokban van meg (vo. MTsz.) valdszinti,
hogy e nyelvek valamelyik^bfil keriilt.*
Ebben mindenek el6tt k^t dolog tfinik fol, elfiszor, hogy
nem nevezi meg azt az »^8zaki szliv« nyelvet, amelybfil a ma-
gyar sz6 az 6 v^lem^nye szerint kerCLlhetett, hiszen a magyarral
>erintkez6« ez az fezaki szldv nyelv csakis a t<St lehetne, m&sod-
szor pedig az az dllft&sa, hogy a sz6 a magyarban »az ^szaki
szldv nyelvekkel erintkez6 nyelvjdrdsokban van meg«, mert ezt
alig lehet m&sk^p ^rteni, mint hogy csakis ezekben van meg,
* Szokatlannl kirekeszt^ 8z6renddel: Minden li4zhoz belobbansz 8
toviriil hegyire akarsz mindent wc^udni (Nyr. 9:131). A l&no... nem
kikapc80l6dott, tovesttU azakadt ki (Ar. : Toldi VI:18). A NySzban mind
csak ilyen p^lda van: tohol ki^gtek, tostul kifuvand (1. i6 Bx6h 6a tostulf
iovestul ; Aranyn&l fgy is : Felrdnta tovesttU n4gy fiatal fozet, TSz. XII :
104). — Teljesen liib&s a 8z6rend Kazinczynak k5y. mondataiban: Azt a
kisugdrz&s&t . . ., mely neki minden kecseibol hatott dltal redm (Monk. 9 : 125 ;
a B4c8m. 1. kiad4s4ban helyesen : mely minden kellemetesff^geibol redm hatott
161). S nem 5nt6m 8z6ba mind, ami mindannyiszor fog elf valabinyszor
r61a eml^kezem (Levelei 1 : 232). Kenytelen addig fejeskedni, mlg a legteU
jesebb eUgt^telt kapja meg (Bamh. Minna 125). Ime mid^n drdkre tied
akara lenni, orokre veazted el (Emilia 73 ; az el6mondatban helyesen). —
Yerabeii legfSljebb a k51tdi 8zabad8&g ad gydnge ments^get az ilyeneknek:
». . . mAsodlzben, hajh ! s orokre veszti eh (Kisf. 8. Gyula VII : 5 rim : hus^ggel).
Tiszta fenyet e gySngy orokre tartja meg (Pet. ElmondanAm ; rim : kinek).
Hogy tet61ed, galambom, orokre kell elvdlnom (Erd. N6pd. 2 : 142). J^enk6ni
jovok el, valamint kikeletkor a fecske (Thewrewk E. PhilKdzl. 14:829).
Enyem a fold es tenger kertje b4r, de egy vir4g itt — minddel €me fel
(Sz&sz K. Kisebb muford. 4).
BzCsziK ta bambXr. 187
pedig h&t megyan az Somogyban is €s a Sz6kelyfoldon is. A 8z6-
nak mai elter jed^se ^pen nem vail t6t eredetre, de nem vail erre
a sz6nak a r^gi irodalomban Tald olyan stirfi el6forduMsa sem.*
M. hangtani fejteget^ei is vajmi foliiletesek, csakis a sz6 elsd
tagjdban mutatkozd hangzdyal torddik, — y^lem^nye szerint a
szusz4h nem lehet a szomsz^-Aal egykord ity^tel, nem sz&rmaz-
hatik az 6bo]g^ nyelyb61, mert az dbolgdr q hely^n az on yagy
om dllana ^s nem u, — de m&r a 8z6 m&sodik tagj&ban &U6
hosszti ^-r61 egy dnra 8z6t sem 8z61, pedig ezt a tdt suseh sz6-
bdl lehetetlen kimagyar^ni, hozzd tehetem, hogy ez a hory&t
susjekhSi sem magyar&zhatd, sem semilyen mds szldy nyely-
bdl, mint csakis a biztosan foltehetS dszloy^n, illet61eg dbolg^r
8(^elcvrhiiilj hiszen az 6szl. e-nek rendesen 6 felel meg a ma-
gyarban.
De h&t mit ^r az, ha a szHsz^k r^gi haszndlata, mai elter-
jedese, mdsodik tagj&ban hangz6 ef-je mind fennen hirdetik, hogy
ezt a sz6t biz nem a t6tb61 kaptuk, hanem szUy szayaink nagyobb
r^z^yel egyiitt az itt taUIt bolg&rokt61, ha ez ellen tiltakozik
az elsd sz6tagban taMhatd u, amely helyett on yagy om han-
got kellene yfirnunk ? Nem dllftom, hogy ezt a rejty^ny t minden
k^tsdget kiz&r6 modon meg tudom fejteni, de minthogy M. mdr
8z6y& tette a szuszik szdrmazas&t. elmondom, hogy milyen m6-
don lehetne az 4n y^lem^nyem szerint a Idtszdlagos ellenmon-
d&st taldn megmagyardzni. E16re bocsdtom, hogy abban k^tel-
kedni nem lehet, hogy az 6bolg4rban a sQfSeku sz6 megyolt 6s
hogy orrhangz6yal ejtett^k ; hogy megyolt, azt bizonyitja egyebek
kozt az tijbolgdr susth hogy pedig q yolt az els6 szotagban, azt
nemcsak a lengyel sasiek yallja, hanem az orosz stisek, cseh sou-
seky t6t susek, hory. siisjek szokban hangzd u is, amelynek a
bolgdrban csak akkor felelhet meg tompa it (= g) hang, ha az
dbolg&rban ^ orrhangzd* yolt. Hogy az 6bolg&rban tulajdonk^pen
mikdp hangzott az az q, azt mi pontosan meg nem tudjuk dlla-
pitani. A magyar nyelyben igaz on yagy om szokott neki meg-
felelni, de minthogy az 6bolg^r o-nak a magyarban rendesen a
felel meg, az ^-ban legaldbb is mis o hangnak kellett hangzania,
mint a popu, bobu-tile szokban, amelyekb6l a magyarban pap,
bdb lett. Vajjon ez az o u teU hajlott-e, yajjon a munka (= 6szl.
mqka) sz6ban a rdgi u maradt-e meg, yajjon a szombat (=6szL
sQbota) rdgebben yaldban sztcmhot-jiBk hangzott-e, amint leg-
rfigibb okirataink frjdk (Zumbot, Zumbothel), mindennek a meg-
yitat^a ok ndlkiil zayarnd fejtegetdsemet, az6rt egdszen melldzom
e yit&s kdrdds feszegetds^t, mert jelen kdrd^siinkre teljesen
kozonyos, yajjon szuszdk kezdettdl fogya u-ybI hangzott yagy
rdgebben taldn *8zdsz^k yolt 6s w-ja csak k6s6bb keletkezett annyi
* Szamota gyujteseben 1510, 1558, 1596, 1634, 1683-b61 tal&ljuk e
8z6t. A NySz-ban k5z51t sok adat kozul csak azokat emlltem, amelyekben
az u hosszA volta az ivMbdl is kitunik : szHsz^ C., PPBL, Erd. Tort. Ad.
II. 61, 6b dlom-szusz^ Csfizi : Tromb. 4.
188 isB&m oszKiB«
m&s hosszd w-val, amely r^gebben d volt (vo. TMNy 78 6a Sim.
Magyar Nyelv 2 : 29.)* A k^rd^s teh&t, amelyre meg kell felel-
niink, tiszt&n csak az, eltiinhetett-e a magyarban sz eldl az n, az
el6tte yal6 hangz6 nytLjtds&val ? En azt hiszem, hogy igen. Nem
szabad arra hivatkozni, hogy a ^^om^^^ban szakasztott ugyan-
abban a helyzetben megmaradt az orrhang, hogy teh&t stj^Skti-
bdl nem lehetett mds mint "^szomszik. Mi m6g azt sem mond-
hatjuk hatdrozottan, hogy eg^szen ugyanabban az id6ben, egy 4s
ugyanazon a helyen tort^nt a k6t sz6 dtvetele, hdt m£g mennyi m^
koriilm^ny ismeretlen eldttiink, amely a ld.tsz61ag teljesen azonos
folt^telek mellett is m^-mds eredm^nyt sziilhetett. Mi^rt maradt
a szldv dragordrago a magyarban drdga 6s miert lett bratu (HB.-
beli brdt)-h6\ bardt? mi^rt lett ]clasurh6\ JcaldsZy de sladu-h6\
szalud, Zlatno-h6\ Zalatna, de slanina'h6\ szalonnaj a slama'
b61 meg ^pens^ggel szalma ? mi^rt brazda-hdl bardzda, &rana-b61
borona? A mi esetiinkben m^g egy sajdtsdgos korfilm^ny j^ult
mindehhez, olyan hang tiikroz^s^rol van itt sz6, amelynek hfi
megfelel6je a magyar nyelvben nem volt, hiszen a szomsz^d om-ja
tiszta mdrssalhangzds m-j4vel 4p olyan kev^ssS felel meg teljesen
a szlAv kiejt^snek, mint a szuszik vagy szdsz^h, amelyben az
orrhangti elem teljesen eltdnt, tigy hogy ak&r k6t kiilonbozd kfser-
letet kereshetn^nk e k^t sz6ban az idegen orrhangz6nak magyar
hangokkal val6 visszaaddsdra. De az a koriilm^ny, hogy a regen
dtvett ilyen szavakban a magyar nyelvben rendesen orrhangii
m&ssalhangz6t taldlunk, m^gis nagyon valoszmuv^ teszi, hogy a
szuszek r6gibb alakjdban egy n vagy m hangzott az sz el6tt
Ebben megertfsit benniinket m4szdros szavunk tort^nete.
Hogy a mdszdros 8z6 nem djabb dtv6tel, az kfits^gtelen, nem is
lehetne azt semmilyen el6 szldv nyelvben taUlhat6 alakbdl kima-
gyardzni, azert 6n mdr 1893-ban is azt mondtam: »vaI6szfnft
tehdt, hogy "^menszdr (6szl. m^saru v. 6. m^so hii8)-b61 lett«,
(1. A szldv sz6k a m. ny.-ben 30, 1.). A hangyaszorgalmti Sza-
mota azutdn h&rom okiratb61 kimutatott egy teljesebb alakot,
amelyben az sz el6tt m6g n hangzott (1438 Johannes Menza-
ros, 1453 Georgius Menzanis, 1620 Luca Menzaros L A tih.
apdts. a. 1. 1895. 36. 1.) 6% ezzel igazolta foltev6semet. Csak egy
dolog maradt m^g igy is ketseges, az t. i. vajjon az e az eredeti
n-es alakban rovid volt-e vagy hosszii, erre az emlftett adatok
r^gi helyesMsunk fogyat^kossdga miatt feleletet nem adhatnak.
En m^gis a menszdros alakot tartottam 6s tartom ma is az ere-
detinek, mert a bolgdr nyelvben semmi n^ven nevezend6 okot
nem taldlok magyar menszdros alak foltevfis^re; ha ilyen ejt^s,
ami eleg val6szin<l, megis megvolt valamikor, akkor ez magd-
ban a magyar nyelvben fejWdott r^gibb menszdros-h6h Igaz,
hogy a szUv eredetd pentek 6s belend{ts) szdkban is ^ felel
meg az 6szl. e-nek, de ha taldn szabad foltenniink, hogy a
beUnd-es lascivus 8z<5ra a beUnd (beUn fa, bolondit6 f (i)-bfil kepe-
zett beUndes hyoscyaminus hatott, akkor mindossze az egy pen-
azi^sz^ ts hameAb. 189
tek marady amely magyar&zatra szortil. A szent, rend, lencse,
szelemen mind azt bizonyitj^, bogy 6szl. ^-Dek a magyarban
eredetileg en & nem en felel meg, azt bizonyitan&k a gerenda,
szerencse szavak is, ha a sz6 mdsodik tagjdban &116 rovid e nem
fejl6dbetett Yolna akdr hosszd ^-b61 is. En tebdt azt teszem fol,
bogy a menszdros a legrfigibb alak ^s bogy csak ebbSl lett m&a-
szdroSj meszdros. Az n-nek sziszegfi elfitt vald eltflnes6re annak
idej^ben a pdnz belyett ballbat6 p^z alakra bivatkoztam; aki
ismeri r^gi codexeinket, az tudja, milyen surttn olvasni benniik
Jc4n8zerit belyett azt, bogy Jc&zerit a mindennapi eletbfil pedig
ismeretes a tensur ( <,tekintetes ur) — t&nsur — tdsdr. A ko-
lozsmegyei tenzsola is aligba nem r6gibb az aranyosszeki ^^n-
zsola-n&l, amelybdl a gazddk el6tt j<51 ismert UzsolorUzsla ,ekertid,
el6rtid' keletkezett ; t^zsola-h6\ tenzsola nem magyardzbat6, azon-
ban mint tenzsola 4s t^zsola kozt dlI6 dtmeneti alak nagyon is
6rtbet6 fejWd^s.
Osszefoglalom a mondottakat. A magyar szuszek bosszii 6^-je
az 616 szl&y nyelvekben talalbatd alakokb61 nem magyardzbatd,
a regi nyelviiiiben tapasztalhat<5 nagy elterjed6se sem teszi na-
gyon val68zinflv6 k6s6bbi dtvetel^t. Az 6szlov6nben az elsfi szo-
tagban biztosan ^ bangzott, ennek igaz, rendesen on, om felel
meg a magyarban, de sziszegd eldtt dll6 n eltdnese a magyar
nyeWben nem ismeretlen 68 6pen szldvb61 vett 8z6kon kimutat-
bat<5 tlinem^ny. A bolg^ nyelv semmi okot sem ad nekiink arra
a foltey6sre, bogy az ^, q, orrbangti bangzdkban bosszti bangz6
ballatszott volna, ba tebdt a r6gi Menzaros ir^sal szemben ma
meszdros ejtest taldlimk, ez kozvetlendl ugyan valdszfndleg mm-
szdros alakbdl lett, de ez m6g regibb menszdros-on alaptil. Igy
lebetett 6szl. *s(isekt(rh6\ (ba ezdttal teljesen melldzziik azt a vit&s
kerd^st^ vajjon a magyaroktol ballott g-ban nem hangzott-e in-
k&bb M-B mint o-s elem), a magyarban *szonszek-'^sz6nsz^k es a
bosszii d-nak gyakori iI-yA valo yH&sb, utdn "^szunsz^k, v6gre az
n elveszfisevel a mai szuszek.
En tebdt igenis meg Yagyok arrdl gy6'z(5dve, bogy oszL
8QsekU'h6l a magyarban lebetett szuszek, Hogy a t6t stisek-hdly
amelybdl Melicb a mi szavunkat magyardzza, mi minden lebe-
tett, annak fejtegetesebe nines mi^rt bocsdtkoznom, csak azt az
alakot' akarom megemliteni, amely t^nyleg t6tb6l szdrmazott 6s
Melicbet ovatosabba tebette volna, ^rtem a NySz. sziiszok alak-
jdt, amelyet a Dobrentei codexben tal&lunk; ide tartozik valo-
szmdleg a Mon. Ir6k 23 : 422-b61 id6zett alak is (Buzds szusz-
kokot egynebdnyot a bumbi elrontott), amely Dobay Zsigmond
1686-ban frt napl6jdb61 valo.
Ezzel a szuszek 8z6t61 bdcsdt is vebetn^k, ba M. jdnak
nem Idtta volna, bogy ok n^lkiil egy eg6szen kiilonos k^rd^st
vessen fol, amelynek ilyen tdrgyaldsa konnyen nagy zavart okoz-
batna a Nymek e kerd6sekben jdratlan olvas6indl. A rendes
szuszek, illetfileg szuszek mellett az'orszdg ^szaknyugoti r^sz^nek
190 AsB&ra oszeIb*
tobb helys£g£b61 szuszdh alakot is ismeriink. M. ezt az alakot
eg^szen helyesen magyar&zza, de meg nem ^ja, bogy egy m&sik
magjar&zat Iehet6s6g4t legal&bb meg ne emlftse. »A magy. szu-
8zdk alakot h&trahat6 mag&nhangz6-ille8zked^el lehetne meg-
magyardzni a szuszdh alakbdl. E magyar&zatot tartom az egyedtil
helyesnek a szuszdh alak keletkez^s^ben s nem folyamodnnk
ahhoz a hangtani jelens^ghez, amely csak a keleti bolg&r nyelv-
jdrdsokban van*. En tobb fzben ntaltam m&r arra, bogy a magya-
rok olyan bolgd»r nyelvj^^bdl vett^k &t szI&y szayaikat, amelyek-
ben az 6szl. e hely^n tiszta e hang £s nem 'a vagy ja hallatszott
Szabad legyen a k6rdSs nagy fontossdg&ra Yal6 tekintetbfil egy
regibb cikkemb6l egy hosszabb idSzetet ide iktatnom. Ismeretes
dolog, hogy Miklosich v6gig azt vitatta, bogy az tigynevezett
dszloven nyelvnek, azaz a legr6gibb szliv bibliafordit&s nyelvi-
nek hazdja Pannonia es hogy Volf Gyorgy ezt a t4telt akkor
vedte leghevesebben, mikor a tudomdny Miklosich e t^ved^
felett r6g napirendre tert. Az <5szlov^n nyelv haz^j&r61 6n
A glagolita e es az dszloven nyelv hazdja c cikkemben egyebek
kozt ezt mondtam:
>Hogy e nyelv haz&ja, mindamellett, hogy a magyar nyelvbe
^tment sz6k taniis&ga szerint Magyarorsz&gban egy hozz& igen kdzel
&ll6 nyelvj&r&st besz^ltek, nem lehetett Magyarorsz^, azt a magyar
cs^Pf d^d, Up (vogelleim), (anya)-w^A, n^ma, ebSd, acilj r^pa, szom-
sz4d, teszta 8z6k bizonyltj&k. A Oyrill-t5l ossze&llitott glagolita iris-
ban, amelyben a legr^gibb 6szloy^n forr&sokat irt&k, a megfelel6
szdkban olyan jelt haszn&lnak, amely kezdettdl fogya egyszersmind
a ja hang jel5l^s^re volt haszn&latos. Nem tehetd fdl, hogy Qyrill,
aki olyan finom kiilonbs^geket tesz irdsibaU; mint amilyen a k^t
irrationalis hangz6 m&s-m&s betuvel yal6 jelol^se, k^t annyira ktQdn-
bozo hangot, amilyen az e meg a ja^ egy jellel frt volna. Ha tehit
dedUy obedu s a tobbi e fajta szdkban szakasztott ugyanazt a jelt
haszn<a mint a esli (olv. jasli) j'&szor, lekovu (Zogr. M&t6 IV. 21.
olv. Ijakov) ,Jakab*. eko (olv. jdko) ,mik6p* szdkban : akkor jogmik
van foltenui, hogy az dszlov^nben az elsd 6s a misodik csoporthoz
tartoz6 8z6kban vagy szakasztott ugyanaz a hang csengetti yagy hogy
a hasonlatossig olyan nagy volt, hogy a kul5nben olyan finom hal-
l&sti Cyrill a k^t hangot egy jellel tartotta kifejezhet6nek.< (1^ NyK*
27 : 87. 1.)
Mds izben sz61tam a k^rd^shez, mikor ki kellett mutatnom,
hogy mennyire t^ves Munkdcsi foltev^se, hogy szakasztott ugyanaz
a bolgdr nyelvjdrds hatott volna a magyar nyelvre, mint az
oldhra, illetdleg hogy a magyar nyelvre is a keleti bolg&r nyelv-
jdr^ hatott. Erre vonatkozd szavaim a kovetkez6k:
»yalami keleti tipust azon a nyelven, amelybdl szl&y sza-
vaink javar^sze keriilt, a legjobb akarat mellett sem lehet ^szre-
venni. Sokkal konnyebb volna annak nyugoti tipus&t kimutatni
A bolgdr nyelvnek t. i. 6pen nyugoti nyelvjir&s&nak jellemz6 von&sa^
sztsz^ 1^8 hambIb. 191
hogy a T6gi e 6s j'a hangokat, melyek keleten gyakran, egyes helye-
ken mindig osszeesnek (1. NyK. 27 : 86.)i ^lesen elv^lasztja egy-
m&atdl] m&r pedig a magyar nyelvbe keriilt szl&v 8z6k a bolg&r e-t
mindig tiszta ^-nek tiintetik f5l, nem ^a-nak; mint pi. az ol&h nyelvbe
kertQt szUv szdk^ (1. NyK. 30 : 37.).
Melich mintha rest akarna litDi e tamt&somon. Igaz, a szti-
824h mellett taldlhatd szuszdk alakot hangzoilleszked^ssel magya-
r&zza 6s ezt a magyarazatot tartja egyeddl helyesnek, de mintha
mSgis a keleti bolgdrsignak a. magyar nyelvre vald bizonyos
mert^kii hat^d.ban hinne. > A magyar mardzsa (<5bolg. mreza ==
hdl6)-beli a, azt mondja, keleti bolgdr nyelvjdrdsii nyom, bdr e 8z6
oUh kozvet&sel is juthatott a mi n6pnyelviinkbe.« No, ha a keleti
bolg&r nyelvj^ds mds hatdsat ki nem tudjuk mutatni, ha bolg&r
e-nek a magvarban kovetkezetesen e felel meg, illetfileg regibb
6-b61 lett I (v6. r6gi zsel^ NySz. : zsilip, pil4s NySz. : pilis, hor
litka, ritha stb.), ha az egyetlen eset, ahol neki a koznyelvben
d felel meg, a csdszdr szdban, az d bizonyosan hangz6illeszke-
dessel keletkezett, akkor mindenesetre nagy bdtors&g kell ahhoz,
hogy yalaki a mardzsa 8z6ban a keleti bolgdr nyelvjdrds hatds^t
Idssa, amelynek kiilonben a legkisebb nyomdt sem fedezhetjUk
fol a magyar nyelvben, mikor a helyes magyardzat annyira kmdl-
kozik, mikor M. is ismeri 6s emliti is ezt az egyetlen lehets6ges
magyar&zatot. Az oszl. mreza-nak az olih nyelvben eg&zen sza-
bdlyosan megfelel mreajd (j = zs) illetfileg mreajd. Ha a hatd-
rozott artikulus hozz&jdrdl, a szo mreaja-ynreaja-nak hangzik 6s
minthogy az e-e a hosszd hangsdlyos d el6tt csak gyengen hal-
latszik, a magyarban *mrdzsa-mardzsa a lehet6 legpontosabb
m&sa. A sz6 elterjed6se sem bizonyit e foltevfis ellen, hiszen
Erd61yen kivnl (Sz6kelyfold ; Udvarhely m. 6s Gyergyo vid.)
mindossze Szegedrfil kozolt6k, Szegedr61 pedig a Maroson folfel6
menve el6g kozel 6rjuk az oldhokat, azonkivtil Szeged r6gebben,
miel6tt vasutak voltak, tele volt oUhval, aki a Maroson lejott
fdval, s6val m6g Erd61ybdl is. Azt, hogy a magyar nyelvre a
keleti bolg&r nyelvj&r&s is hatott, amelynek hatdsa az ol&h
nyelvben az els6 pillantdsra szembeotlik, meggy6z6d6sem szerint
egy<aldban be nem lehet bizonyitani, de ha M. m6gis azt hiszi,
hogy ez lehets6ges, akkor ]6 lesz mindazt, ami v61em6nye sze-
rint ilyen hat&s mellett szdl, kiilon osszedllftani, igy egyetlen egy,
m6g hozzd annyira k6te8 esetre hivatkozva ezt a k6rd6st folvetni
nem volt tandcsos, mert mindenki pillanatnyi otletet fog benne
l&tni, aki nem tudja dgy mint 6n, hogy M. mdr egy id6 6ta
ilyen csaldka jelek ut&n indulva keresve keresi a keleti bolgdr
nyelvjdrdsnak ezt a hatdsdt, amelyr6l mi tobbiek nem tudunk
semmit sem.
Att6rek a sziisz^k-ksA egyjelent6s<l hambdr sz6ra, mellyel
nagyon roviden v6gezhetek, mert alapjdban egy nezeten vagyok
M.-el. En ugyanis teljesen egyet6rtek M. n6zet6vel, hogy ezt a
192 I8b6th oszk^r.
sz<5t >d61szUY kozyet^sel kaptuk a torokb61, ahol meg perzsa
vagy arab kolcsonz6s«, csak utdua ne vetette volna azt a kolonos
&llit&st, bogy >a sz6kezd6 h-t azonban kiel^gft5en nem tudjuk
megmagyardzni«. Mdr hogyne tudndk! Hiszen eg^szen k4ts6g-
telen, bogy a borv&t-szerb nyelvben a hambar alak r6gibb korb61
kimutatbat6 mint az ambar, a r^gi szot&rak kovetkezetesen ham-
har-i irnak, kezdve az 1695-ben megjelent VerantiuB-f^l^tdl
eg&zen az 1818-ban megjelent Vuk-f(§16ig, abol mir ambar 41L
Igaz, bogy az ambar alak — a 7i a borv&t-szerb nyeWben a
XVIL sz&zadtol kezdve kezd tlinedezni — r^gebb keltu, meg-
talAljuk hambar mellett m&r a XVII. sz&zadbeli irdkndl is, de
soba senkinek esze dgdrba sem jntott azt 411ftani, bogy a ham-
bar ejtes soba meg sem volt a borvdt-szerb nyelvben, s6t a r6gibb
sz6tdrak kovetkezetes liambar frdsa inkdbb arra vallbatna, bogy
az ambar alak valamikor ismeretlen volt a borv&tok ^s szerbek
kozt es bogy csak akkor t&madt, mikor a h kiilonben is kezdett
gyengulni, s6t sok vid^ken vegk6p elveszni. Hatdrozottan ezt
az4rt nem lebet Allitani, mert Ver^ncsics sz6tdrdt kiv6ve, amely
a XVI. sz^ad v6g4n Idtott napvilAgot, a sz6t a XVIL sz&zad
elfitt kelt forr&sbdl nem ismerjiik ^s mert ut6v6gre nem lehetet-
len, bogy a 8z6 ketfele alakban kerdlt a borvdt-szerb nyelvbe
hambar ^s ambar alakban, mint a bolg&rban is mind a k6t alak
jdrja 6s mint a torokben is, amelyb61 a sz6 a d61szld»v nyelvekbe
kerult, mind a k^t alak ismeretes. A magyar hambar szakasz-
tott a borvd,t-szerb hambar (bosszii (f-val a mdsodik szdtagban);
az^rt, mert a h ma alig ballbat(5 mdr a borv4t-szerb nyelvben,
azt &llftani, bogy a magyar h nem igazolbato, olyan dolog, mintha
valaki azt mondand, bogy haramija nem kozvetlentil a torok
harami'h6\ lett, amint a szo szUvos tovdbbk^pz^se vildgosan
mutatja, banem borvdt-szerb kozvetftessel jutott bozzd^nk, azon-
ban a sz6kezd6 h nebezseget okoz, mintbogy a borvdt-szerb
ugyan Jtaramija-nsLk irja a maga szavdt, de rendesen aramija-
nak ejti. A h miatt bizony bd-tran lebet a hambar szavunkat a
borvat-szerb /iam6ar-b6l magyardzni.
M. szavai kiilonben konnyen felre6rt6sre adbatnak okot,
6 t. i. ligy kezdi: i>A Jiambdr, hombdr-Tol is tobbszor volt 8z<5
a Jfyr-ben. Mai tanitdsunk e 8z6r<51 az, bogy delszl&v kozvetftes-
sel kaptuk a torokb61«. Az ember els6 pillanatra azt hibetne,
bogy a »mai tam'tdsunk« a magyar nyelv6szek mai &lldspontj&t,
vagy legaldbb is a Nyr. szerkesztos^genek mai n6zet6t jelzi. No
de ez ki van zdrva, biszen Simonyi 6pen az el6tte val6 fuzetben
a hombdr, hambar sz6t azok koze »a fontosabb & biztosabb
egyeztetesek« koz6 sorolta, amelyek Munkdcsinak Arja ^s Jcaukd-
zusi elemeJc a finn-magyar nyelveJcben c. muv6ben taUlbatdk
(1. Nyr 31 : 33. k.). Igaz, bogy ott, abol olyan kev^s a biztos,
mint Munkdcsi legiljabb mdveben, a »biztosabb< m^g nem valami
sokat mond6 jelz6, de megis fol szabad tenniink, bogy Simonyi
egy h6nappal ezel6'tt Munkdcsi velem^nye teU bajlott 6s bogy
SZtSZ&K ±S HAMBiB. 193
Melich magyardzata ann&l kev^sbbe gj6zte meg, mert a sz6-
kezd6 h-t nem tudja megfejteni. Most, mikor ez a ^ a legesleg*
egyszer^bb mddon megmagyar&zddott, term^zetesen halomra d61
Munkdcsi konnyed^n osszedllitott ^pitm^nye is. Ha a mondotta-
kat tekintetbe vessziik, ha m^g kiilon is kiemelem, hogy az ozm&n-
torok nyelvben j61 ismert alak a iiamhar is (Zenker is emliti
nagy 8z6tdr4ban: ^anibar, vulg. ambar und harnbar!^) csak moso-
lyogva olvashatjuk Munkdcsi fejteget^s^t :
>A magyar honAdr, hamhdr szdnak legr^gibb adat&t, a NySz.
csak P&riz-F&pai Bz6t&r&b6l (1708.) ismeri, m6gis e sz6t nyelv-
kincsQnk keletrdl bozott elem^nek kell tartanunk ; mert sz6kezd5
h'j&t a komyezd nyelvek megfeleld alakjai nem magyar&zhatjdk.
Ezek; oszmanli amhary aiibar (<ujper. anbdr)\ innen: bolg&r,
szerb ambar, kisorosz ambar, vinhar, orosz amharHj ujgorog d|ncdp'.,
albto ambar * ; csak az ujszlov^nben ^s horv&tban van m^g hambar,
mely azonban, minthogy e nyelvek a sz6kezdo ^-t nem fejleszthet-
t^k, bizony&ra a magyarb6l val6.<
Milyen messze foldre es milyen r^g miilt idokre kellett
Munkdcsinak elkalandoznia, hogy ezt a 8z6t megmagyardzza,
amelyet nem tud 1708 el6tt kimutatni,** amelyet Szamota sem
taldlt el6bb 1685-n61, s amelyet a 8zomsz6d horvdt-szerb nyelv-
bfil, vagy ha tigy tetszik, az ozmdn-torok nyelvb61, jdtszva ki
lehet magyardzni. De m6g sem! A szdkezdd /i-ba vetett rem^ny,
igaz, dugdba d61t, de van m4g yalami, amibe M. kapaszkodhatik,
a hambdr mellett haszn< hombdr alak. Halljuk csak M. szavait :
iBr^gis^gre vail a hombdr els5 magdnhangzdja is, mely a nasalis
eldtt a-b6l keletkezve, igen eml^keztet az ossz^tnak ilyen hangfej-
Idd^si szab&ly4ra (pi. ossz^t fonz f iinf = av. paUca-, on glied = szkr.
aUga-, nam name = av. nqman-, liom wille = av. kama ; 1. Hiibscbm.
EO. 86.)«
Tehdt van egy perzsa anhdr sz6, amely az ormenyben
/wimJar-nak hangzik 6s van az ossz^tben — egy hangtorveny,
amely szerint a orrhangok elott o-vd lesz; a magyar hambdr'
homhdr sz<5 enn61fogva perzsa! fin nem hiszem, hogy a magyar
nyelv^szek a hombdr alak miatt a Kaukazusban lak6 osszetekhez
fognak tandcs^rt folyamodni, az o-nak kordntsem kell r^gibbnek
lennie az a-ndl, hiszen Munkdcsi maga igen j61 tudja, hogy az
oroszldn sz6ban az o regibb a-bol lett, a-b61 lett az o, nyilvdn
a BarabasA)6\ lett J5or6a5-ban is, a Barbara'h6\ lett Borhdld-
ban is, meg szdmos mds esetben, amelyekkel reszben 6pen M.
kedve^rt foglalkoztam (6szl. klada> kalcida NySz, — kaloda;
slunina > szalanna NySz. — szalonna ; kladnja > kalangya —
^^'¥
* Az albdn is ismeri a hamhar alakot ! A. 0.
'♦ M. nem vette eszre, hogy a NySz. igenis valamivel regibb id6b61,
a XVII. 8Z. vegerfil, idez hambdros liaj6t. if. 0.
MAOTAB NTXLV6b. XXXI. 14
194 . pekIr kXroly.
hcdongya 1. NyK, 30 : 466.). A magyar nyelv&zek tudnak mdrS
esetekr61 is, amelyekre nem akarok hiyatkozni, mert nem 6rtek
egyet velok a kiinduld pontra n6zve (vo. NyK. 27 : 369.). En azt
hiszem, mindebben olyan tiinem^nyt kell Utnunk, amelyet eddig
inkdrbb csak a magas haogzdk ter^n &llapitottak meg hatdrozot-
tan (vo. Filep > Fuldp stb,), az ajakmiikod^snek f okoz^isd.t. Hogy
rSszben a szomsz6dban &I16 ajakhangd m^8salhangz6k hat&sdnak
tulajdonitand6 az ilyen a-hdl lett o^ az igen yaldszfnfi, de ha a
szl&y A;o^-nak has, a *ko§arU'nBk, azonban Jcosdr felel meg, aligha
boldogulunk a md.ssalhangz<5kkal, itt ligy l&tszik a szomsz^ d
hatott az o-ra, tigy mint egyes nyelvj&r^sokban is tapasztaljuk
(vo. hdzbOf pdvo, szdroZf a Dun&n ttil). Hogy a Aamftar-bdl lett
hombdr-i igy vagy tigy magyar&zzuk, az kozonyos, csak abban
k^telkedem, hogy sikeriilni fog valakinek kimutatni, hogy hombdr
a regibb alak, azt meg meg kev&bb^ hiszem, hogy valaki Mun-
kdcsival elmegy az ossz^tekhez, mert itthon semmi utat-m6dot
nem tal&l egy humbdr-hdl lett hombdr megfejt^s^re !
Asb6th OszkIr.
MEGHONOSODOTT SZ6K IrASA £S A NTELVTISZTASAG.
Foly6iratunk ez 6vi eh6 szdm&ban napvil&got Idtott rovid
cikkemnek c^lja voltak^ppen ^p az volt, hogy a meghonosodott
sz6k irdsdnak rdg vitatott, de diildre m^gsem jutott k6rd68^t
tijbdl felkavarja. A cikk rovid tartalma, hat&rozott hangja is oda
v&gott. Fel akartam pedig kavarni a k^rdSst, hogy hadd 8z<5lja-
nak hozzd, akiket illet, az^rt, mert tudtommal nines nyelv Eur6-
p&ban, melynek helyesfrdsa annyi tarka-barkas^ot elttLme, s6t
megengedne, mint 4ppen a mienk.
Az angol is, pedig nagyon tiirelmes e tekintetben, idomitja
az idegen Irdst a maga szok&sai szerint. F-nal Irja a 8z6y|geket
az idegenbdl jott szavakon is, ahogy kiilomben is teszi. igy ir
biology-t, phUosophy-t, psychology-ty sociology-i stb. A francia
pMagogie-t, phenomdne-t ir paedagogia, phaenomenon helyett
stb. A n^met Astltetik-et, Padagogik-ot, Zensur-i stb, ir aesthe-
tika, paedagogia, censura helyett. Az olasz fUosofia-t, psicologta-ij
pedagogia-t, fisica-t, fisiologia-t, frenologia-t, freniatria-i stb. ir
philosophia, psychologia, paedagogia, physika, physiologia, phreno-
logia 6s phreniatria helyett. Az oUh fUosofvOri, filosofu-t ir
philosophia, philosophus helyett. A szl&v nyelvek is, pSld&ul a
cseh fUosojfia't, filologia-t ir philosophia, philologia helyett Hat
csak a magyar helyesirds olyan tiirelmes? a magyar Iris min-
dent bevesz ? M^g most se tiltakozzunk a sok mindenf^le idegen,
nyelviinkben ugyan jott-ment helyesirds ellen, amivel — sajnos
— l^pten-nyomon taldlkozunk a magyar helyesfrisunak tartott
szoveg nyelvtest^ben. Micsoda tiirelmes test ez, hogy annyi ide-
gen, furcsa joszdgot megtur magdban! Hogy m6g most is hiva-
MEOHONOSODOTT 8Z6k fEiSA 6s A NYELVTISZTASiO. 195
talosan physikdt, philologidt, philosophidtf Jcathdikitst, mathemati-
kdty positivot, ancdysist, ministert, renatssance-ot (itt mdr a ragozds
fr^s&val is megakad a magjar), paedagogidt, stb. kell frnunk.
Yagy tal&n e helyesirdsbeli kiilonkodSssel, szinte makacs-
kod&snak mondhatD& yalaki, akarjuk megdrfzDi nyelvunk tiszta-
8&g&t ? Nem, ^s hat^rozottan nem. EIlenkez61eg, 6p ezzel nyitunk
tAg kaput a sok idegen elemnek, idegenszerus^gnek, mert meg-
adtuk a jogot, hogj saj&t helyesfr^&ban, sajdt rv^&j&ban johessen
dt mindegyik a magyar szoveg teriilet^re. Igy mindegyik bejohet
b^tran a maga egyenruh^j&ban. Ha azonban csak a magyar
egyenruha j4rnd, ha minden sz5t61, m6g a meghonosodott 8z<5kt6l
is megkovetelndk a magyar egyenruh&t, ez hatalmas g&tat yetne
a betolakod6 sok idegen elem ellen, akd»r amilyen akaddly ^s
szuks^g a megfelel6 ruha a tdrsadalmi 4rintkez4sben is. A ruha
teszi az embert, nos — a meghonosodott szayakn&l: a helyesir^
teszi a sz6t. Roma olasz sz6, Roma magyar, Napoleon francia,
Napdleon magyar sz6 (magyar hangstillyal, mert idegen hang-
stilyozAs folyekony magyar besz^dben vigj^t^kba val6). A nieg-
honosodott szavakra is kotelezd magyar egyenruha eppen legjobban
vdghatnd utjdt az idegen egyenruhdjuj idegen helyesfrdsu sokfde
ndkiUozhetd elem betolakoddsdnak.
Ide y^ott az a rovid cikk, melyet ir6ja ^p ez6rt v61t
j6nak azt&n a m&sodik szdmban rSszletesebb kifejt^ssel megtoldani.
De a dolgok term^szetes osszefiigg^s^n^l fogva, noha a szerkeszt6
jegyzete szerint elsd royid cikkem csak y^letlentil tal&lkozott
az egyik Philoxeni&ddval, m6gsem yolt v^letlen a tartalmi taUl-
kozds. A meghonosodott sz6k helyesirdsdnak kdrdSse sziiks^gk^p-
pen 08Szetald.lkozik a nyelvtisztasdg k^rd^s^yel. Es ^n h&I&t is
adok Philoxenos uramnak a vele yal6 e y^letlen tal^ozdsom^rt,
mert noha eredeti c61om csak az yolt, bogy felkayarjam a k^rd^st
s nem akartam ayatatlan tuddsommal a nyelytudomdnyi yitdk
szakteriilet^re 16pni, megis azota ^p az 6 hat&sa alatt lijra meg
djra drtgondolydn a k^rdest, az ott hirdetett elyet m6do8ftand6-
nak y^lem. De el6re megjegyzem, nem y&itoztat^rdl, hanem csak
megtoldisrdl yan sz6.
ElSszor is el6rebocs&tom annak felyetes^t: mert keresek
ilyen egys^ges elyet, merdben gyakorlati irdnyelyet helyesirdsunk,
mdr tudniillik a joy6 helyesfr&sa szdmdra, mert jelen zagyya irds-
modunk lityesztdje mindenkinek szemet sziir, yalaki csak mds
nyely helyesirdsdt is ismeri. Kulonosen lapjaink annyi modon
irnakj hogy szinte tigy Idtja az idegen szeml616, hogy minden
Bzabad.
Mir most hidba mondja nekiink akdrmilyen jayaslat, hogy
az effajta sz6kat igy irjuk, az ilyeneket meg fgy, az amolyanokat
meg tigy, ha mindezt nem fejezi ki royiden, osszekapya yalamely
€gys4ges alapelybe. Az ily ely megmarad a gyakorlat ember^nek
fejeben, a r^szletek elyesznek. Ha nines ilyen elyiink, ott yagyunk,
ahol yoltunk, tigy fr mindenki, ahogy akar s megint minden
14*
196 pekIr kArolt.
szabad. Nem egyoldald tdlzdst akarok, ezt 6n is csak tgj szeretn^m
kertilni, mint nyelvtudomdnyunk regi avatott mfyelfije, Joannovics
Gyorgy, mondja. (Nyr. 31:137). Nem egyoldalii ttilz^t, hanem
egys^ges alapelvet keresiink.
Meghonosodott sz6k frdsa 6b nyelvtisztas&g ! — 6p e kett6
szoros osszefiigg^^nek beldt&sa vitt el6bb-hirdetett elytink meg-
bdvit^s^re. A meghonosodott idegen 8z6 nem idegen bz6 elv ellen
t^nyleg nem szdlt senki, csak a bel61e vont kovetkeztetdsen akad-
tak meg a hozz&sz615k. Joannovics igaz4n tal&16an veti ossze ez
elvet a Mkre befestett voros posztd nem vords posztd-filQ AUft^ssal.
De igaz&n oly f elesleges ezt az elvet hangoztatni ? Ha az a k^kre
festett voros poszt6 most mdr k6k, mert mondja rajta a gy^ri
jelz6s, hogy voros? M6rt hagytdk rajta, vagy helyesebben m6rt
erdszakoltdk megint t& a vorost jelz6 gy&ri jegyet? Ha az a
sz6 meghonosodott, m^rt van rajta az idegen niha ? A kdk poszt<i
nem voros, ne is mondja semmiMe jelz^ annak, de a magyar
sz6 sem latin, ne is mondja semmif^le helyesfr&s annak, ne is
hordjon latin ruhdt ! A kek posztd k^k, a fihzdfia fUozdfia. Amaz
nem voros, ez nem philosophia.
Ez elvnek helyess^g^hez - tehdt nem f(Srhet sz6. De igenis
megakad a dolog a tovd»bbiakndl, mikor a meghonosodott sz<3k
frdsdrdl 8 ezzel egyszersmind onk^ntelentQ nyelvbeli haszn&latakrdl
is esik sz6. Bizony sok meghonosodott szavnnk van, amelyet
konnyen kikerulhetiink, mert j6 eredeti magyar szavnnk is van
rd. E koriilm^ny, hogy mAv annyi idegen sz6 ozonlott be nyel-
viinkbe, a nyelvtisztasd^g ^rdek^ben szUks^gess^ teszi a meghono-
sodott idegen szo nem idegen szo elv ilyet6n kibtfvftett fogal-
mazds&t : Ne haszndljiink idegen szdt, de a ndkuidzheteUen meg-
honosodottat irjuk mjcujyarid!
Tehdt csak a n^lkiilozhetetlent haszn41juk, de ezt aztdn
irjuk magyarill. Term^szetesen mindez nem illeti a tnlajdonneve-
ket. A tulajdonnev marad mindig ^ mindenutt tulajdonn4v, amit
dgy kell frnunk, ahogy az illetd, illetve az illetfik lrj4L Koztilok
a n^hdny m£gmugyarosodottat azonban szint^n magyand kell
irmtnk, Napoleont kell frnunk Napoleon helyett. Pdrizst Paris
helyett stb. Azok a Donki Zsott-Ule alakok, miket Joannovics es
Bartha felemlitenek, valdban torzalakok. Ki az ilyen gyommal!
le az eff^le vadhajt&sokkal ! Ezert kell egyseges elv. A tnlajdoD-
n^vre pedig ez fgy szol: A tulajdonnev marad mindig ttdajdon-
nev, a nelidny m^gm/xgyarosodotiat irJmtjuk csak magyanU.
Most meg csak n^hany r6szletk6rd6st, !fen a reneszdtisz
szot is meghonosodottnak tartom ^s sajndlom, hogy Joannovics
azt dllitja rola, hogy >megis csak idegen 8z<5, olyan t. i., amely
soha se honosodhatik meg.« M6rt? mdr most is az! Joannovics
m^g azt is dllitja : » Akiknek a francia sz6k hangz&s&r61 fogalmuk
sines, azok csakugyan igy ejtik: reneszdnszA K^rdem, ki ejti
egy<aldn magyar beszedben franci&ul e 8z6t? Senki. Lehetet-
lensSg francia hangsdllyal francia kiejt^ssel magyar sz5vegben
MEQHOXOSODOTT 8Z6k IfiiSA ±S A NTELYTIQZTASiO. 197
mondani. Ha ron^^(ls^ (= renai8sance)-oskodn&iik, kineyetnenek.
Akik m^gis csak tudnak valamicsk^t franci&ul, itt vagyunk francia
tan&rok, magyar szovegben nem tudunk francia renaissance-ot,
m&r tadniiUik ron^zdsz-ot ejteni. A francia beszedben igy
mondjnk, m&r a magyar forditdsban renesz&nszot mondunk. H4t
mert Irjuk m4gis francidul?
Ez^rt is nagyon sajndlom, bogy az Orszdgos Kozoktatdsiigyi
Tanics helyesfr&si javaslatd^ban a reneszdnsz sz6 oda kerCQt,
ahova, t. i. az >idegen fogalmak, int^zm^nyek, 8zokdsok« stb.
neyeihez. No ez nem idegen fogalom, nem is idegen int^zm^ny,
idegen szok^. A mellette id^zett cinquecento igen, idegen fogalom.
Cinquecentoja csak az olasznak volt, nekiink XYI. szdzadunk
yagy protestdns korunk yolt helyette. De renesz&nsza nemcsak
az olasznak yolt, hanem a legt8bb europai nemzetnek s igy
nekiink is. Nem is bijuk m&skep, csak igy. S6t p^ld&ul az 6pit6-
miiy^zetben nemcsak bogy yolt renesz&nsz 6pft^siink, hanem ez
mutat fel eg^ 6pit6-m(iyeszetunk tort^net^ben sajdtos magyar
jellemyon&sokat. Felsd-magyarorszdgi reneszdnsz epit^siink ha
idegen eredetfi yolt is (de mi ne lett volna az?), igazi magyar
iskola jellem^t mutatja. A cinquecento meroben idegen, dm a
reneszdnsz nagyon is magyar fogalom, A kett6 egy osztdlyba
nem sorozhatd, a kettd egy m^rt^kkel nem m6rhet6. Ep oly
idegen, mint a cinquecento^ a Joannoyics emlftette repeal, repealer,
Byeniink nem yolt, nem lesz, de reneszdnszunk igenis yolt.
Joannoyics a megujhoddst mondja magyar megfelel6j^nek.
De nem minden megtijhodds reneszdnsz ^s a reneszdnsz sem csak
megtijhodds. Ilyen esetben kdr az idegen szd ellen kardoskodni,
mert csak fogalomzayart fogndnk el6id^zni. Helyesen haszndlta
minden tort^neti munkdnk, m^g a Magyar Tudomdnyos Akad^mia
kiaddsdban megjelent Burckhardt- ^s Symonds-f41e reneszdnsz-
monogrdfidk forditdi is az idegenb61 jott sz6t, pedig ezek bizony-
nyal eredeti szayunkat haszndltdk yolna, ha lett yolna.
Ha ilyenkor is kiizdiink az idegenbdl jott kifejez6s ellen,
mikor nines helyette magyar megfelel6nk, mikor a meghonosodott
sz5 n^lkiilozhetetlen, az olyanf^le ydllalkozds, mintha a Jcdntar,
az oltdr^ a rdzsa, az iskola, a Muzeum, az Ahad4mia ellen kiiz-
den^nk. Ilyenf^le ttilhajtds, mikor Baxtha kifogdsolja a formdlni
sz<5t. Hdt a jdformdn, az olyanformdn mit yetett? S6t ilyen-
forma, olyanforma n6vmdst6ye ydlott mdr. Ott rontsunk neki a
gyomnak, ahol yan, de akkor aztdn irgalmatlantil ki yele! Az
Uyen meghonosodott yirdgokat azonban m4g elttLrhetjiik.
M6g egyszer ism^tlem tehdt: a hotelezo magyar egyenrtiha
a legjobb v^Jcez^s volna a betolakodo sohfde idegen demmel
szemben ; a nelkiilozhetetlen meghonosodott szayakra is kotelez61eg
kiterjesztett magyaros frdsm6d yolna a leger6sebb helyes-
irdsbeli gdt az idegen elemek betolakodd dradatdyal szemben.
Azert a meghonosodott s idegen szayakra yonatkozd helyesirds-
beli elyet igy bdyftenok ki:
198 JOAimovics gyOroy.
Ne Jiaszndljunk idegen szdt, de a ndkuldzhetetlen megho-
nosodottat irjuk magyariU ! A tulajdonnev azonban marad mindig
tulajdonnev, amit tigy kell irnunk, ahogy az iUet6, illetve az
illet6k frj&k, kiy^ve a a^h&ny megmagyarosodottat s
ezeket magyardl kell imunk. Ha egy^b idegen szot megis
k^nytelenek vagyunk haszndlDi, csak id^zdjel kozt yagy aid-
hdzva (dolt betHvel) tehetjiik, 6reztetYe igy kiilsdleg is idegen
voltdt a magyar szoveg nyelvtest^ben, az ilyet term^szetesen ide-
gen helyesirdssal is irjuk.
Ime: ez yolna a f6elv a hozz&csatolt osszes jegyzetekkel.
PekIr Karolt.
helyreigazItAsok.
Nem konverzid, hanem kanvetszid stb. Hogy a kiejtes
nemlehet egyediili alapja a helyesir^Dak, nem sziikseg megokolnom.
El van ez ismerve m6g a magyar szdkra n^zve is, h&t m6g az
idegen 8z6kat illet61eg, amelyek hangzds&nak szabatos jeloles^re
nyelviinkben nincsenek meg az alkalmas fr^jegyek. Elismert
igazsdg az is, hogy a helyesfrdrSnak feladata nem a helyes kiej-
t^sre, hanem a szabatos ir&sra tanitds. De ez kor&ntsem zirja ki
az irdsnak az ejtesre val6 befoly&s&t ott, ahol az fr^ ^s ejt^s
fedezi egymdst. Mostani cikkemben visszaterek egy m&r tobbszor
kiemeltem fondksdgra, mely bizonyos latin szoknak mind hangoz-
tat4s&ban, mind leir&s^hsm 6vek 6ta divik (L. Nyr. 11:418. 26:
559.) A fondksdg abban dll, hogy az ilyen sz6knak se hangj&t
^-nek ejtik ^s a magyaros irds terfoglal&sa ota ^-vel is irjdk:
kur-rus, verbid, invem6, konvemd, exkur-rid, konver^dl, rever^dlis,
inrultus stb. Ezeket kor&bban mindig latinosan, egyszerd «-szel
frtuk, 6s igy is ejtettiik : cur^us, vemo, invemo, convemo, rever-
^ilis stb. De a curstis, reversalisy insultus v6gs6 5-et, tudval^ydleg,
megis magyar ^-nek hangoztattuk ^s hangoztatjuk most is. A ma-
gyaros fr&s e tekintetben vildgosabb; mert az ilyen sz6kban
szemmelUthat6v& teszi az sz 4s s kozti kiilonbs^get. Ugyanezt
c^lozta Kazinczy Verenc is, mikor e hangkiilonbs^g kiemeles^re
ilyen szavakban a latin ^-nek magyar ^^-szel valo irds&t hat4rozta
el. Folemliti ezt Tovisek 4s Vird»gok c. mdvecskej^ben.
A negyvenes 4vekben lefolyt vegyes hdzassdgbeli heves yitdk
alkalmdval rever^^'^ist ejtettiLnk, ^s e hangot egyszeru latin ^-szel
jeloltiik. Es ime mi >r4giek« most ugyanezen vitatkoz^ok meg-
lijultdva] csoddlkozva hallottuk e szdnak rever^dlisra eltorzitott
hangzdsat, es Idttuk furcsa lefrdrSdt, valamint a tobbi itt elsorolt
szonak elvdltozott alakjdt es zizeg6 hangjdt is, most folyvdst zorog
a hfrlapokban az dllamaddssdg konver^ioja, amelyet a fennforgo
tdrgy cim^nek vdlasztottam, es ugyanott konver^^idra igazitottam
ki. A latin hagyomdny alapjd,n mindig igy, nem zizegve, ejtettiik
a feljebb elsorolt szokat. Irt errdl velem egyet6rt61eg Szigetvdri
ueltbeioazItAsok. 199
Iv4n (27:229.) 6a T6th B^la is (27:131.). Szavunk azonban
elhangzott. Most djra felhfyom az ir5 kozons^g figyelmet erre a
t&rgjTSLj mint^amely a helyes ir&s es helyes ejt^s k^rdes^t egy-
ardnt ^rinti. Am frj^k e sz6kat magyarosan ; de ne ^-yel, hanem
^i'-szel; figyelmeztetyen ekk6p az olvasdt kifogdstalan hangozta-
tdsakra.
Nem MkexdSSf hanem hekezdes. Tolnai Y. vedi a hikezd^s
szot (alinea 6rtelemben, Nyr. 30:526, 627). Nem taglalom terje-
delmes cikk^nek hdrom els6 pontj&t ; csak azt jegyzem meg, bogy
a 3. pontban t^rgyalt kikezd vkivel, ha szinte ^taldnosan el van
is terjedve a kozhaszn^latban, n^zetem szerint nem alkalmas az
irodalmi nyelvbe val6 folvetelre. Nem fejezi ki yilAgosan a fogalmat,
es sziiks^gtelen is, mikor a veszeked^s megkezdes4t amtigy is tobb-
fele 8z<5l&s kell6k6pen jeloli: kikot velem, bel^ koty elkezd vesze-
kedniy kotekedni vdem. Maga a koteked^s is a civodds megkez-
deset jelenti; innen van: kotekedd ember, Eg&zben v6ve tehdrt
egyetertek Tolnaival a hdrom pontban eldadottakat illetdleg.
De mdr az alinea 6rtelemben vett kikezd^st Partes Ervinnel
en is kifogdsolom. — Kikezdeni csak a valdsdggal meglevS tdr-
gyat lehet; p61d. a kenyeret, szalonndt, sajtot stb. — ; dtvitt
ertelemben az 6\6 teremtest is; tigyszint^n tulajdons^gait is; pi.
hallgass, mert mdr kikezdted b^ketdresemet. Mindez a kikezdett
t&rgy — ember 6s dolog — megvolt teljess6g6ben, eg6sz6ben,
miel6tt elvettek tdliik valamit. De a Tolnai emlftette >egesz« csak
oda yan k^pzelve. A sornak tettleg egy betdje sines megirya,
Mim6don lehetne egy ilyen >egesz«-b61 elcsipni valamit?! —
Bekezdem (beljehb kezdem a sort) : Ennek van ^rtelme ; azonnal
megfoghat<5, bogy tigy mondjam, k6zzelfoghat<5. F(5n6vvel kifejezve
tehdrt: bekezd^, vagyis beljebb kezd4s,
B^gebben, — mondja T.^ — szdmos konyv egyes reszeinek
elsfi sorit kijebb kezdt^k. — Igy volt csakugyan. Ebb6l csak az
kovetkezik, bogy az ilyen alinea nem volt bekezd^s, De 4n azt
sem neveznem kikezdes-nek ; mert ez annyira le van m&r foglalva
az <ald,nos hasznd»latti jelent^s sz&m^a (vmely eg^znek a meg-
rovidtt^se, megcsonkitdsa), bogy bajosan jelolne az ellenkez6t,
vagyis a sornak eliilrfil val6 meghosszabbitdsdt Szerintem kijebb-
kezd48 megfelelne a c^lnak.
A t. cikkfrd k^rdi: »...mit mondjunk Bardti Szabd Ddvid
Magyars&g Vir^gira, melyben az egyes >iz6k« sem kijebb, sem
beljebb nincsenek kezdve?« — Feleletem: Azt mondjuk r^ bogy
ott nines se be- se kikezd^, hanem vannak egyes iz^, A vege
tehdt nem az^ amit T. mond, bogy »mind a kikezd&, mind a
bekezdis egyardnt belyes 6s v6dhet6,« banem az, bogy a bekezdes
helyes, a kikezd^ pedig nem aj&nlatos.
8z($rendl botMsok. A k6rd6 e sz6csk&t sokan nem tudjdk
hova tenni; pi. nem-e azt mondtad? neni-e neheztelt r&m? e h.
nem azt mondtad-e? nem neheztelt-e rim? — Az e csak olyan
200 MEUCH jjLnos.
mondatokban csatlakozik a nem-hez, mint: {rtam-e, neni-e?
Jcomoly-e, nem-e a szava?
MAsok abban hibdznak, hogy — ugyancsak k^rd6leg — a
vagy kot6sz6t61 int^zett mondatban ismStlik az e szdcsk&ty igy
pelddul: »Csak... aspir&cidkat nevelnek-e a fiatala4gba(n), vagy
pedig megmutatjak-e neki, hogy« stb.? — Nem val6 ide az e.
Csak igy van j61: >vagy pedig megmutatjdk neki, hogy . . . ?<
fe fgy tov&bb: Izenjek-e, vagy irjak oda? Nem tudta, baragud-
j6k-e, vagy nevessen ? Az e ism^tlese csak a vagy kot6sz6 n^kiil
van hely6n; pi. Mitev6 legyek:^ menjek-Cf maradjak-e? >Lesz-e
m6g ezen a foldon vig napja? Oruljon-e, biisuljon'e, nem tudja«
(Fet6fi). Nem egyszer elmarad mind a vagy, mind az e sz6cska ; pi.
Elhiszi-e, nem imzi? Menjek-e, ne menjek? — L&tnival6, bogy
a m&sodik mondatb61 hoi kimarad, hoi benne marad az e szdcska ;
de az ut6bbi elrakds csak ott van hely^n, ahol nines vagy kotdszo.
KildkoUat. Most mdr harmadszor taUlkozom egyazon >bar-
barus«-sal, akit mdr egyszer bemutattam a t. olvasdnak. A hir-
lapi kozlem^nynek ide vonatkozo r^sze fgy 8z61: »...aki szfvtelen-
s4g6ben annyira megy, hogy eg^sz foldonfutd csal&dokat lakoUat
ki a sziikseglak&sokbol a r^gi v&cititi temetd 8z6lere.« H&t nem
kikoltoztet v. kiszdJldsol fejezi ki a fogahnat, hanem kilakdtat?
Annyi bizonyos, hogy a kozlem^ny irdja, middn i 1 y e n kifejezSssel
41, a maga v^tkeert^ (nem ugyan ki, hanem) me^lakoltatja a
a magyar nyelvet. Es a napi hirek rovatdnak t. szerkeszt5je.
vagy a javitd m^g az ilyen szdszornyeteget se tartj&k kitor-
lendfinek ? ! * JoAinfrovics Ghr5B0Y.
BUDENZ J6ZSEF EML^KE.'^''
M^lyen tisztelt Uraim ! Kegyeletes szok&sa a Budenz-Jdzsef-
kornek, hogy tagjai mesterlik emleket evenk^nt j6zsefnapi ossze-
joveteliik alkalmAval felelevenitik. Nagyunk ir&nti kegyelet, a
t61e hirdetett tanok tovdbbfejtese, a tanitv&nyok, egykori bar&tok
szeretete azok az iDditookok, amelyek ilyenkor osszehoznak ben-
niinket s ez osszejovetelt iinneppe avatj&k. Az id6n engem 4rt a
szerencse, hogy nagyunk emlek6t a jelen alkalommal pir szd
kfs^ret^ben felelevenitsem, engem, aki Budenz Jdzsefet soha nem
Uttam, az egyetemen mdr nem hallgathattam. Munkdss&g&ban
azonban ismerem, s ez az ismeret bdtorit fel arra, hogy e
munkdssdgrol nehdny sz6t sz61jak . . .
En Budenz Jozsef nagysdgdt nem puszt&n abban l&tom,
hogy ismerte az osszes finn-ugor nyelveket, dtkutatta a torok-
mongol-mandzsd nyelvcsoportokat, hanem latom abban, hogy 6
* Csakliogy ez h i v a t a 1 o s az6\ Nem szabad. A szedo,
♦* Folko8z6nt5 a Budenz- J6z8ef-k6rben m4rciu8 19-en.
BUDENZ j6Z8EF eml^ke. 201
az indogerm&n nyelv^szeten nevelkedve, e nyelv^szet dltaldnos
elveit szerencs^ k^zzel dtiiltette njelv^szetunkbe, k^pesekk^ tett
nyelyiink s rokon nyelveink jelens^geinek magasabb, osszefoglald
szeml^let^re, yizsgdlat&ra. Beszletesen nines kimutatva, mennyit
koszonhet nyelytudomdnyunk Budenz rndkod^^ben az indogerm&n
nyelv&zetnek, de dllftom, bogy ez indogermd.n njelv^szet tanai
ismerete n^lkiil Budenz nem lett volna az, ami volt.
Budenz N^metorszdgbol magdval hozta a Boppt<51 Schlei-
cherig uralkod6 egytagd gyokelmelet ismeret6t, tudta e nyelv^-
szeti iskola bizonylt^kait az indogermdn nyelvek rokons^gdt ille-
toleg, ismerte a nyelvek szdrmazdsfdjdt, a Stammbaiim-elmeletet
8 a vele osszefiiggfi n6zeteket az egys^ges, egyontetCi alapnyelvrol,
j61 tudta, bogy ez iskola az igei szem^lyragokban szem^lyes nev-
mdsokat keres s a tobbi tanitdsok, amit p. ez iskola a szen-
ved6 ig6kr61, a reflexivumrdl, a ragoknak osszet^tel litjdn valo
eredet^rfil vallott stb., mind nagyon ismeretesek voltak elfitte.
Mindazok az dltaUnos nyelveszeti elvek, amelyek Nemetorszdgban
az tij-grammatikuBok fellep4s6ig dltal&nosan elfogadott tanok voltak,
Budenz Jdzsef mflkodes6ben a finn-ugor nyelvekre alkalmazva is
fellelhetok. S e szerencs^s alkalmaz&sban, a nyugot-eur6pai nyel-
veszet ez ^Italdnos elveinek nyelveszetiinkbe valo bevitel^ben Idtom
a Budenz J6zsef nagysdgdt. A folytonos fejl6d£s kimutathatja,
bogy a magyar-ugor szdtdr egyeztet&ei koziil csak egy otod a
helyes, az ugor alaktanban szimos k^pzd — a mai szemiivegen
n^zve — helyteleniil van sz&rmaztatva, az ZJ'ber die Verzweigiing
der finnisch'Ugrischen Sprachen^ Budenz e legnagyobb elme^Uel
megfrt dolgozata, ma mdr belytelen v6geredm6nyt dllapit meg,
de e munkdk m^gis bat&rkovek nyelveszeti irodalmunkban s azzd
teszi 6ket a Budenz Jdzsef mfikod&en v6gig8zov6 nyelveszeti
elvek ismerete s nyelviinkre valo szerencs^s alkalmazdsa, amelyeket
Budenz Nemetorsz4gban szerzett.
Bendkivfll tanulsdgos, bogy Budenzre az indogermdn nyel-
v68zet iltaUnos elveinek a fejl6d6se koriilbeliil csak 1870-ig batott.
Ami azonttil vald baladds, arrol Budenz alkalmaz&sban tudomdst
nem vett A Scbmidt-fele bull^melm^let megdonti az egys^ges
alapnyelvr61, mint m6g val6ban megismerbetS v6gc61r61 val6
felfogdst; a Herbart-fele lelektan alapjd,n megjelenik H. Paul
Principien der Sprachgeschichte c. mtlve, abol a nyelvi jelen-
segek, a bangtani v<ozdsok magyardzat&ban a tobbek kozt fontos
szerepe van a k4pzett&rsuld,son alapul6 anal6gidnak. Lassan-
lassan ^talaktil agyokokr61 valo felfogds, megv<ozik az a 1 a p-
sz&mnevek nyelvrokonsAgi bizonyit<5 erejebe vetett felt6tlen
bit, stb. stb. Nem c61om v&zolni a nyelv&zeti jelens6gek felfo-
g&s&rol vallott legdjabb n^zeteket, csak azt akartam kiemelni:
Budenz az^rt volt oly nagy, mert szerencs^s k^zzel belevitte nyel-
veszetiinkbe azokat az dltaldnos indogermin nyelveszeti elveket,
amelyektfil nyelveszetiink modern, a tudom&ny szfnvonaldn &116
nyelv&zette lett.
202 RUBum m6ze8.
Budenz eml^k^re iirftem ezt a kancsot. Kiy^nom, hogy
emlek^t tOY^bbra is azzal &poljuk, hogy az <al4nos nyelv^et
elyeibdl, m6d8zereib6l a fejl6d^ kovetelte hat&rokon beliil nyel-
Y^szetiinkbe Budenz Jdzsef szellem^ben miD^l tobbet beyigyiink,
sikerrel alkalmazzunk. Budenz eml^ke kozottiink sokd 6l]enl
Meuch JInos.
IJJABB ADAL£K0K a CSAN66K NTELVJAbASAHOZ.
Vn. N6pdalok.
ForrdfaXvi danolds.
(Boka M&rtoD, forr6falvi de&k foljegyzese.)
Vir&gos kertembe felnott szdp almafa;
Felndtt szdp alm&nak tizenkdt sz6p dga,
Tizenk^t szep &gnak h&romsz&z levele,
H&romsz&z levelnek hetvenhat vir&gja, . . .
Hosszu szep abnafa hosszu 8z6p esztend5,
Tizenk^t sz6p &ga tizenk^t sz6p bolnap,
H&romsz&z levele h&romsz&z mies nap,
Hatvanhat vir&gja hatvanhat vasirnap.
M^g mas danolds,
Kdr a sz6p le&nynak buba megv^ntibii,
Fij&cos leg^nynek katon&nak menni.
Szolgdlom a csdsz&rt, de nem kev^ls^gbdl,
Hordozom a fegyvert nagy k^telens^gbol.
Nyerit a sziirke paripa,
S indul a vit^z kotona;
M&r itt megv&lik a vit^zs^g
Mindennapi j6 rem^nys^g.
Tii v&gjdtok vagy mii v&gjok,
Piros v^rit kioncs&tok.
Koporsdba b6z&rj&tok.
Bucsuzz&l el lovam meleg istdll6t6l
En is bulcsuzom el ^n ^des ap&mt6l,
8 az ^n ^des any&mtol
S az ^n genge r6zs&mt6l.
Elment az en ^desem idegen orszdgra,
Irja levelire mennyek el utdna;
Nem menek ut&na idegen orsz&gra,
^^©ggy^szolom itt is feteke gunydba.
tJABB ADAL^OK A CSiNOdK KYELYjilL^SiHOZ.
203
D^lig fetek^be, d^lut&n feh^rbe,
S att6l fogva aranyos kontosbe.*
1. Szivii ostor helyett
K6t pisztoly ovembe,
Hogy vele orizzem
Hdzom s hatdromot.
Lelkem gyermekeim,
J6l 8z6t fogadjatok.
Mit csak mond anydtok
J6l meghallgassdtok.
Istennek &ld&sa
Sz&lljon tU riv&tok;
Edes haz&tokban
Legyen lakdsotok.
2. Mikor nagy lydny voltam,
Szabad maddr vol tarn,
Ha este el men tern,
Regyel hazamentem.
Senki azt sem k^rdte
Hoi j6rt4l, hoi ultel,
Hoi ittdl, hoi ett^l,
Kivel besz^lgett^l.
De hogy f^rhez mentem
Fogoly maddr lettem,
3. Az ajtddat nyisd ki rdzsdm,
Ajtddon van kit reg v&rtdL
Elit r^g ydrt^l, sdhajtozt&l,
Taldn csak nem csalogattdL
Ajt6m nyitya, be is johetsz,
tTres a pad, le is ulhetsz,
4. Az^t szeretem en,
FaM y^gin lakni:
Met az 6n ^desem,
Ott j4r le aratni.
Ullyan sz^p, kedves o,
Mind az 6g angyala:
Izzad sz^p hondoka,
Lobog sdrig haja.
Ne sir&nkezz 6rtem,
Lelkem feles^gem,
Fel slitott e'napom,
Melyen indulnom kell.
Hadba hadakozni,
J6 hirt baza hozni,
J 6 hirt baza hozni,
Hazdm^rt barcolni.
Ne keseregj lelkem,
Kedves feles^gem;
Gondja lesz Istennek,
Arva ^letedre.
Csak szomsz^dba mentem,
Mingy&rt haza mentem.
Mingydrtis azt k^rd^k
Hoi jdrtdl, hoi iilt^l.
Hoi ittdl, bol ett^l,
Kivel besz^lgett^L
Mig szdmomot addm
Addig elis kapdm
Karcsu derekamra
J6 ver^st hdtomra.
Hoi bejott^l, el is mehetsz,
Mit hoztdl mind el is vibedd.
Nekem soha nem is kellesz,
Hus^gem^rt ne kis^rgess.
Arassa buzdjdt,
Eakja kalangydjdt ;
Verity^kvel festi
Gyenge szep arcdjdt.
Kicsike e buza,
Nagyot kell bajlani:
Karcsu darakdnak,
Kett^ kell szakadni.
* Az ezutdn kovetkez^ dalokat Fetrds Ince JdnoSj Kl^zse oly szeren-
ssetlen veget M, ferencrendi papja gyiijtdtte, ugyanaz, aki Bokonfoldi n^ven
aem egy szep C84ng6 dalt tett kozz6 a Nyr. regebbi (3. 4. 5. 6. 7. 9. 10. 14. es 25.)
koteteiben. A k^ziratokat meg 1900-ban megtal<am a klezsei k&ntorlakds
padldsdn, poroa katekizmusok koz5tt. Beszben a Nyrben mdr kozSltek kez-
Irata is megvan ; ezek szerint Nyr. 10:479 a ket el86 sor igy javltand6:
Kdvecses viz kdzepibe, Ugy feredik ket g5rice.
204
RUBINTI m6zES.
Csak azit sz ere tern,
Fatak mellyett lakni,
Met az ^n Mesem;
Oda jdr itatni.
5. Arpacip6, kenderlep^ny,
Sz6p Gzillandi ullyan leg^ny
BelsofSldSn* 6 nagy vez6r;
Kit megl&t, senkit51 semf^L
Eszik, iszik, molatozik,
Sz^p n^pivel hadakozik.
Sz6p Gillandi rezes kardja
Ez a Bo^rt elvagdalja.
6. Tull a vizen meg innet
Bama vagyok leg innet.
Ha barna vagyok is ^n,
Sz^p szeretot tartok ^n.
7. Szoross uca szegelettye,
Ott hull le a berekenye.
Ott hull le a berekenye,
Hoi ^desem megszerete.
8. Kicsi lydnka nagyot nott^l,
Azt gondoltam f6rhez mental.
Nem mentem 6n, nam kerestek,
Ingemet honfelejtettek.
Itt hon ulok, inget varrok,
Dolgozom mennyit csak birok.
Nem ddngeti senki hdtom,
Mit ^n annyi sokszor Uttam.
9. Magas fdra h&g a koml6
Sz^p ly&nyokbul v&lik ringy6.
]^n elmenek messze foldre,
Galaci puszta mezokre.
Ott vagyun el^g sz^lmalom,
B^natot drolnek azon.
10. Szeretlek szepecske,
Bukilai** menyecske.
Szerettelek; s szeretlek,
Soha el nem felejtlek.
Lovait itassa,
Mag&t fitogtassa;
De mikor el nyargal,
Sztlvemet szakassza.
Sir a Bo^r keservesen,
Nem s^tdlhat BukuresteD.
S^t&lhatna ha akama,
Ha nyakdval nem gondolna.
Ne gondolna a nyakilval
Hogy ha ^Ine igass&gval.
Sz^p 8zeret6t tartok ^n,
Aval kinek &rtok 6n.
Aval kinek &rtok 6n,
Ha 8zeret6t tartok 6n.
Hoi ^desem megszerete
Ott legyen 6ltem v^gzete.
Ott legyen ^Item v^gzete,
Ha Istenis ugy rendelte.
Keszebb leszek hon v^nulni.
Mint fejemet elveszteni.
Egy rossz utdn, ha elmenn^k,
Se Uny, se asszony nem lennek.
Csak j6 Istenembe bizom,
Tudom, meg nem csalatkozom.
Ha t&rsot ad, t^Lrsom leszen.
Ha nem adis, 5t tisztelem.
Nekem es van egy bdnatom,
Oda yiszem lej&ratom.
Sebesen fut eme kocsi,
De szeretn^m rftta j&mi.
Ha 6desem meg engedn^,
Yele egyiitt beszelgetni.
Soha el nem felejtlek,
Akar merre vigyenek.
Akar merre vigyenek,
Mfg elek, emlegetlek.
* Itt Bel80;f61d6n Moldvaoldhorszdgy Kul86f61d6n pedig Magyarorsz&g
ertendS.
♦* Bogd4nfalva faltiresze.
I^JABB ADALl^KOK A CQAsq6k NTELYJIrIsIHOZ.
206
11. Napom, napom, f^nyes napom,
Gy&szba oltdzdtt csillagom.
Ugy teli vagyok Mnatval,
Mind zdld f dszdl viz harmatval.
El fonnyadt benne a j6 szd,
Mint mezdbe lekaszdlt fu.
Lekasz&ljdk, megaszalj&k,
Bakdsk^kba rakegass&k.
Feketefoldon j&rtomba,
Jutott nekem a b&natba.
Illik riv&m gy&szos ruha,
Mit nem yiseltem volt soha.
Nezem az eget s a foldet,
Eszem az ^rva kenyer^t.
12. Kis^Ul^k kis kertembe
Yirdgim k5z^,
Nagy 6gi harxnat lepte be
Vir&gom sziny^t.
Kiiss g5rice ritta sH&l
Kicsi B&rig Idbdval,
Meg8z6llitdm kis goriest
Szdjom BzoYdval.
Megszollitdm fiilyemuly^t
itn Bzerelmemet,
Jojj be hozz&m, 4des sziivem
Sz6p kedvesemet.
13. rln Istenem, eljott este,
Szeretdm m6g nem jott ide.
Yaj nem johet, vaj nem lehet,
Yaj 8zeret5je m&s lehet.
14. Jaj, any&m, meghalok,
H&zasodni akarok.
Jaj, fijam, ne halj meg,
Ink&bb hdzasodjdl meg.
15. Ki men^k orbmest
Tennap az erdore ;
Oseinktul szerzett
Hegyes b^rceinkre.
Falonk v^gln tust^nt
Eszembe jutdnak.
Kik e hitvAny fbld^rt
Tal&n y^rt ont&nak.
!^gnek ally&n, foldnek szin^n^
Nincsen ullyan ^rva, mind ^n.
Arva vagyok, apa n^lk^,
De m^g drvdbb, anya n^lkul.
H^tszer ^rvdbb tdrsom n^lkfil,
Mind kiss mad^ pdrja n^lkiil.
Elment, elment kedves p&rom,
J&rjon b^k^vel, nem b&nom.
Testem teszem gydszos &gyba,
Fejem b&natos pdrn&ra.
itgy elv<am egy sz6p ly&nt6l,
Mint sz^p r6zsa virdgjdt6l.
B1& ^letem, bii haUlom,
Haldlomot m^gsem v&rom.
iln nem menek, 6des sziivem,
Mert megut^ltdl,
ilin helyettem, ^des sziivem,
Mdst vdlasztott&l.
J6l meg n^zzed, ^des sziivem,
Kit vdlasztott&l.
Tiszta vlznek szinye al6l
M6rget ne igy&l.
Sem nem szebbet, sem nem jobbat,
De m^g ullyant sem.
Nem felejtlek, nem felejtlek,
T6ged BohasenL
Megiizenem ^desemnek,
Tarcson m&st szeretdjinek.
Ne tarcson ingem csiifjdnak,
Bocskorbeli kapc&j&nak.
Jaj, anydm, nem merek,
Mert azt mongy&k, bogy gyermek.
Jaj, fijam, nem mondj&k,
Gsak a' papok hazudj&k.
Egyszeribe kedvem,
Ugy el Bzomorod^k ;
Hogy vfg s6ltuUsemy
Elkeservesed^k.
M^ges eldmbolyg^k
Patyul * oldaUba ;
Ott riva borul^k
Egy bideg forr&sra.
* Patyal, Vicsolla, Bodz&s, Rdkospatak, R4ko8mez6 helynevek a Kl^zae,
Somoska faldk hat&rin.
206
RUBINTI m6zE8.
E15mbe reppene
Egy fekete rig6;
Y^rem megdobbene,
Sz6ll^k mi a holl6.
Forrdsrdl felugr&m,
Yizet nem ihat&m;
Hanem j6 kedvembdl
Eig6t meg8z6lit&m.
Madark&m, madark&m,
Gsacsog6 rigbcskdm:
Ne siirisd vizemet,
Ne busisd szuvemet.
Egy cseppet hagyj igyam,
T&n tigy jobban hdgom;
Bodz&s puszta hegyit,
Sz^p Fatyul tetejit.
Patyul nagy tetejit,
Vicsolla erdejit;
16. ^fides dngyom, gyongyvir&gom,
Leszakasztott mdkvir&gom.
Nem haragszom 6n kegymedre,
Csak BzUvemre, s szemeimre.
Csak a tUnd^r szerelemre
Ennyi biSra m6rt vezete.
Vicsolla erdejit,
Bilkos sz^p mezejit.*
Ha foly6 viz lenn^k,
Bdnatot sem tudn^k;
Hegyek; v5lgyek alatt
Sz^pen lesietn^k.
Kerek erd6k alatt
Zold Mvet noveln^k,
Sz^p porondot mosn^k,
Szivet yiddmftn^k.
M^g a Bz^p patak is
T^lbe megaloszik.
Annak hideg jege
Nydrba kialuszik.
'6n dobogd szHvem
Soba meg nem nyugszik;
Lllg ezekr51 eszem
M^lyen gondolkozik.
Akkor jussok 6n eszedbe,
Mikor pohilr van kezedbe.
Akkor se jussak egy^brul,
Csak egy igaz szerelemrol.
Ugy forogjak 6n elm^dbe,
Mind tuzes Ung kemencebe.
Enydg^s,
17. Nezem, nezem magamot,
Nem taldlom pdromat:
Ha megkapom t&rsomot,
Neki adom magamot.
N^hol menen Idtod-e?
Kezit fogom, bdnod-e?
Itdes 'Rdzs&m teveled
Besz^lgetni sem lebet,
Ha besz^lni lebetne,
Sz&z aranyat meg^rne.
IS, A csdngd lydnyok derUlt mondatai kidltozva, elhangozva, danolva.
ugrdlva egy menyasszony elvitelekor. Kl^zs^n, 1880. november 25-6n.
Sz^p az uca, ha poross,
Minden ly&ny 8z6p, ha piross.
Ha piross nem szintelen,
C36kot kap 6 hirtelen.
Ha nem piross szinetlen
Gs6kot k^v&n v^getlen.
Gs6kot k^vdn v^getlen,
Ha kap, es csak v^letlen.
* Mdtyds az igazsdgos mikor Moldv4ban Istv&n vajdAval har-
colt, az ojtozi szoroson jott ide; nem meesze j4rt e Bdkos mez6t61, mi
hegymagaslaton terul el, van r61a adat, hogy m4r a korban igy neveztek.
Elmondhatja a C8dng6 magyars^g is jeles kSlt^nkkel : »Hol Mdtyds az igaz-
sdgos? te Idttad ot boldog Rdkos<, — k6zl6 pedig sokszor elzengette e helyen
Kisfaludy erzelmeit e dalban:
*Mir6l apdm na^gy Msan szolty
Hogy hajdan itt szebb det volt.^
^JABB ADAL^KOK A C«1N0<5k NYELVJXrAsAhOZ. 207
Uj 4v% j6 kivdnat
19. Eltoltottunk egy esztendot^
Adjon Isten jobb jovendot !
JSnydgd' ffUnyoldddsok.
20. *J6 fesl^k : rosz fesl^k ; kUss fesl^k : nagy fesl6k ; sz6p fesl^k :
csuf fesl^k ; Ugy fesl6k : t&g fesl^k ; rest fesl^k : v^n fesl^k ; kiinn f es-
lek;: benf esl^k ; hoi fesl^k : ott fesl^k'*'*
Vm. Sz61&8ok.
Elvette a pip&t; elvesztette a csibukj^t: ler^szegedett.
Nem fejte meg a bakkecsk^t: iy&sk5zben arra mondjdki aki
elott iiresea dll a pohdr.
Megcsalddzott, mint a nagyldny — hasonlat, mely arra vail,
bogy a nagyldnyok ^let^ben nagyon gyakori az ilyen »iDegcsal6dzds«.
Eki idejin: sztot&skor.
leszen-leszen : igen-igen, megengedem.
hizeket itgy! : bizony, de bizony ligy; akkor mondj&k, ha besz^d-
juk hiteless^g^t akarjdk megeroslteni.
Monygya? : tess^k?
Koszon^sformdk : Egissiget ! Isten dlgya meg ! Felelet : Megdlgya
isten ! Megkoszon^s : Isten fizesse, vagy fidesse / P. : jd szilvel (szivesen).
Megsz6litd8ok : Felsobb szem^llyel a harmadik szem^lyben besz^l-
nek: U kegymej U kerne nagymagyarorszdgi?
:^Hd nem monta a tisztelendd atyasdga?^ — olyan mondta ezt,
aki a papr6l besz^lt a papnak.
Blmes sz6ldsok : Igyuk e bort Sz rugjuk e port.
Ne szorissz&n kezemet Ke Uszmerem zeszedet.
IX. Nevek.
Kl4zse. Az 1855-diki kl^zsei anyakonyvben meg vanirva, hogy a
klezsei, bogd^nfalvi) forr6falyi ^s nagypataki csdng6k nyolc csal&dbdl
szdrmaznak. Ugyane 8 csaUd neve a fels5kl6zsei foldoszt6 oklevelen
megvan. E nevek: Demse, E6ka; Petr&s, Karta, Istdk, Csur&ly,
* Feslek (nem festek !).
** E gtinyol6d&8nak eredete a k5vetkez^ : K5rulbel^l egy evtized el6tt
Klezsere vet^dott egy sz^kelyfoldi, h^romszeki, 14baiban bena aggleg^ny, ki
h&zalva fav&g&ssal, sepergetessel tartotta fel mag&t a j6 szivuek kdz5tt ;
egy kora reggel megindalt napi teend6ket keresni, tal&lkozik k6t negedes
ly&nyokkal, kik h&tukon kupdkkal iramlottak kora reggel a mezei munk4ra ;
a szokott Isten dlgya meg ko8z5nte8 ut&n leg^nydnk azt k^rdi : hov4 men-
nek feslekek? mibdl tigy r&ragadt a feslek nev, hogy meg nem 8zamithat6
valtoz48ban kellett hallania a nyomorultnak hal41^ig, akit kiildnben min-
denki kegyelettel emlit m4ig s e kalandot tula j don yallom&84bul irta a k6z\6.
Nyugodjon b^k^vel ]6 Ferenctinkl
Klezsen, Moldv&ban, 1880. november 25-6n. Bokonfoldi.
208 VYSLTIltTKLjte.
Vastag ^8 Gy5ri; egy^b.nevek: Berzsenyi, Benke, Bezs^n, Kotyor,
Fista, Bud6, Bod6, Farkas, Magyar!, Qyepesi.
Luzi KcUiigera. 1780-b6l: Szentes, Varga, Bartos, Dobos, Istdk,
868, Solt^sz, Zsigmond, Varga, D&vid, O^ka, Bod6, Kocs&ngd, Gsob&n,
Csurdk, Mesterke, Baka, Bakoska, Dana, M^zes, M^tonka, P^terke,
Gergelyke, M&riska, Luk&cs, Kopasz, Sz&r, Szakdll, Kobz&r. — Kereszt-
nevek: &yorgy, Mihdly, Jdnos, Magda, Bona, Borb&la, P^ter, tira,
Bozsika, Margit.
Szabdfalvi nevek: S&ndor J&nos, M&ty4B &y5rgy, Imbriske
(Imr^cske) J&nos, Csik&r Gergely, Martinutz P^ter, LukiU^s Gyorgy.
KuBimri M6zE8.
nyelvmOvel£s.
Egy arany egy magyar Hz66rt. * tgj a magyar nyely tiszta-
sdga, mint az irodalmi Izl^s szempontjdbdl klv&natoB, hogy a tdme-
gesen elburjdnzott idegen kif ejez^seket nyelvtinkbftl kiirtsak. Kdpzelj&k
csak el, bogy sikeriil kozdns^gunket arra szoktatni, bogy besz^d 6s
ir&s k5zben 6vakodj^k az idegen kifejez^stdl, s lebetdleg kerlllje azt.
Mdr ennyi eredm^ny is m^rbetlen nagy Tfymftny lenne. Az idegen
sz6kt6l val6 6vakodds ugyanis dlland6an figyelmeztetn^ a besz^lfi ^s
fr6 magyar embert, bogy egydltal&n 6yakodj6k a mondatftLz^B idegen-
szeriiseg^tol is, s5t igyekezz^k minden tekintetben magyar lennL
Akinek lelk^be m^lyen beley^sddik az idegen sz6kt6l yal6 5yakod&8
gondolata, az minden t^ren, a koz^let minden dtj&n azon less, hogy
a magyar eredetis6get emelje ^ry^nyre. Tebdt csak Utsz6lag aprd-
l^kos dolog az idegen szayak elleni hadjdrat, mert yoltak^pp egy
nagy szellemi badjdrat egyik m6dja az idegenszerCis^gek ellen. . . .
Egyelore a kovetkezo idegen sz6kat k&jUk egyen^rt^k^ magyar
kifejezdssel pdtolni:
schneidig, diplomdcia, szalon, indiskrit, monogrammy terrasz,
* A Magyar Sz6 husveti sz4ma megdjltja a Jelenkomak 18g6-i klser-
letet, amelyrdl a Nyr. t6bb Izben megeml^kezett, 1. 25 : 135, 233, 242, 322,
26:115. E kiserletr^l most is az a y^lem^nyunk, hogy 6rdekes es elme-
mozdit6, s a p^ly4z6k hasznos eszleleteket kozdlhetnek, kiv41t ha nem magnk
faragj4k a 8z6t, hanem a meglev6 s kiv< a n^pnyelvben 616 kifejea&ek
kozott sikeriil megtal^lniuk egy-egy idegen szdnak magyar meg^elel^jet.
Ugyanezt a celt szolgAltak a Magyarit6 Sz6t&rral s a Nyr. n^met-magyar
rovatdval is. — A Jelenkor p&ly&zat&n annak idej^n a koTetkez^ 8z6k kaptak
egy-egy aranyat: bandlis : utszdi^ hsizkr : v^gyottf blazlrt: mctgaunty broszk:
formetegj burleszk : hohdkds, cinikas : ebhituy deficit : hidnylat, demag6g :
tb'megbtijtdj illuz6riu8 : d^ihdhos, jargon : fajszolds, kongresszns : sereglh,
konstat^I : megdllatj korz<5 : pdlya, kuple : sordal, obskoras : hdtmogi, pano-
rama : ezerldtd, pik^ns : gerjeSj poent : csattandy plagium : orozmdnyj prece-
dens : elozm^ny, programm : elokdpj refr^n : visszat^ro, rekl&m : haszonhir,
sablon : kapta^ sport : hirokj szalon : nagyhdZy sztrdjk : csokonyy szubtilis :
szdlfinom, szugger^l : dtsiigall, tip : nevezis, triviAlis : alpdri, ^ek k5znl a
legjobbak (p. csattandy elozm^nyy sugall) m&r a p&ly4zat el6tt is haszn&latban
voltak, 8 viszont a jutalmazott 8z6k nem voltak mindig a p&ly4z6knak leg-
jobbjai. Az osszes p41y&zott 8z6kat osszedllltottok Nyr. 26:115. A szerk.
mnBLYict^TEu^s. 209
pikdnSf spartf dilemma^ hlazirt, hrUszk, groteszkj illuzMus, trividliSf
obskuruSf konvenciandliSf demagog, lojcUis, impozdns, pdz, tabid, katasz'
irdfa, szuggerdlf statisziika, plasztikus, statiszta.
Aki e szavak valamelyik^re vagy tdbbre megfeleld j6 magyar
szdt tudy kUldje be lapnnk szerke8zt6s6g6be f. 6vi m&jas h6 15-ig
z&rt jelig^s lev^lke kls^ret^ben.
A legjohbnak taldlt magyar szavak egyenkint egy arany (Hz
frank) jutalomban riazesiUnek.
Felhivjuk a magyar kozdnsdg figyelm^t a p&ly&zatra, melynek
ig^nytelen megjelen^se mellett nagy a c^lja: hare a kdros idegen
^ramlat ellen ^b fel^breszt^se a magyar bntudatnak a nyelv ter^n.
1902. in. 30. Magyar Sz6.
Fnrizmns a parlamentben (vagyis a nyelvtisztas&g az orsz&g-
gyiU^sen). A k^pviseldh&z f. 6. m&rcius h6 8-i tQ^s^n Madar&sz J6zsef
a kovetkezd inditv&nyt nytijtotta be: »A H&z utasftja a napl6 szer-
kesztdj^t, hogy a jelen orsz&ggytU^s kezdet6t51 a k6pvisel5h&zi besz6-
dekben elGfordolb idegennyelyfi szavakat a nekik megfelelo magyar
kifejez^sek kls^ret^ben betiirendben ^lUtsa dssze s a H&z elnok^*
nek terjessze be, aki felhatalmaztatik, hogy a nydri sziinet alatt
zsebsadtdr alakj&ban nyomassa ki 6s a k6pvisel6k kozott osztassa
az^t. Erek 6ta tapasztalv&n az idegen szayak haszn&lat&nak terje-
d^s^t, ez indftv&nyban dllapodtam meg, mert r emblem, hogy ez<al
nemcsak terjed^sUk g&toltatik meg, de haszndlatuk is el5bb-ut6bb
m^ ^og sztlnni.«
Mikor az inditv&ny t&rgyaUsa m&rcius h6 11 -^n napi-
rendre kertilt, a miniszterelnSk a kovetkezoket mondta: »A h&z-
szab&lyok drtelm^ben arr6l kell a hdznak hat&roznia, hogy ezt az
inditv&nyt t&rgyaldsra tiizze-e ki vagy sem. Minden ilyen hat^rozat-
hozataln6l, gondolom, a c6lt kell szem el5tt tartani, melyet az indit-
v4ny el akar 6rnL S ha az a c^l el van 6rve, akkor, gondolom,
nem sztJu^ges hatdrozatot hozni, kiil5n5sen nem ilyen terjedelemben
vagy ilyen intendd'^dX, T. bar&tomnak, Madar&sz J6zsefnek torekv^seit
6n csak a legnagyobb m^rt^kben helyeselhetem.«
Madar&sz J6zsef erre ekk^pen v&laszolt: >Azt v^ltem, hogy
a t. h&z minden ellenmondds n^lktU legaldbb t^rgyaldsra fogja kituzni
az inditv&nyt 6b ezen a korm6nyeln5k tir dltal eldadott 6szrev6tel
m&r a t&rgyal&sn&l t^tetik meg. Term^szetesen akkor igen helyesnek
tal<am volna ezen 6szrev6telt, ha az a h&z t5bbs6g6nek v^lem^nye,
ha feleslegesnek tartja az inditv&nyt 6s ez6rt elejti t6rgyal&-
B&t; most azonban, mivel m6g t&rgyal&sra sem fogadja el: legyen
a korm&nyeln5k lirnak a maga 6rtelmez6se szerint, a tisztit&sra
vagyis z&r6jel k5zt purifikdldsra (AltaUnos 6l6nk derfilts^g.) el6g
erkdlcsi hat&ssal lehet az inditv&ny maga is. ]Sn magam nem is
kfv&ntam — most m&r kell egy p&r sz6t sz6lanom — nem is teheti
fel r61am senki, hogy 6n ak&r a honosltott idegen szavaknak, ak&r
pedig a m&s idegen 8z6knak is, amelyeket magyarul is j6l lehet
kifejezni, haszn&lat&t kotelezd er5vel klv&ntam volna itt kimondatni.
MAQTAB ITTELV^B. XZZI. IS
210 ITYELYMtWKLlgS.
Kem; de h&t term^szetesen engem nem elegit ki a konn&nyeln5k
dmak megnjugtaUsa. Keserus^ggel, mandhatom szivem mily ieeseru-
s4g4vel Idtom a korszak sUUyedis^nek e bizanyUvdnydt Tegyen a hAz
indltvtoyommal amit akar, de mindenesetre k^rem, hogy ddntson
a h&z szavazat&val afolott, hogy akarja-e t&rgyalni az indltytoyt,
vagy nein.«
A h&z tobbs^ge pedig amellett ddntdtt, bogy az indfty&nyt
nem kell tdrgyaldsra kitdzni. Fbiloxenos igen meg lehet el^gedve,
bogy az orsz&g elsd intelligencidja, melyet megpeticion<, ennyire
az 6 intencidja szerint j&rt el ^s, szinte l&tjak, sztoakozd mosoly-
gdssal perborreszk<a a bomirt soYinizmus aspir&ci6it.
A SZEBKESZrdsto.
Emma asszony (Nyr. 31:168). Eubinyi M6zes a n^pies
nyelvszokds alapj4n azt dllitja, bogy >a bites magyar asszony ide-
genok elott Szah&ni vagy Kovdcsnit^ nem pedig kereeztn^Yrel Lidi
asszany vagy Mart asszony. itgy gondolja teb&t, bogy az utdbbi
kifejez^8m6dot csak nem-bites asszonyokra alkalmazz^, v&gy t&a
^Ital&ban len6zdleg, megvetdleg moodj^k.'*' Amde nagy k^rd^s, vajjon
dltaUnosan megteszi-e a n^pies nyelvszokds ezt a megszoritist ? s
bogy f^rnek ezzel ossze n^pies koltoink Agnes asszony ai? K^rjuk
erre n^zve gyujtdink s dolgoz6t&rsaink folvil^oslt^is&t.*'*' Annyi azon-
ban bizonyos, bogy r^gi irodalmunkban 6ppen mint megtisztel6 8z<3
is sokszor elofordul az asszony keresztnevek mell6 t^ve, csak i&gy,
mint ma a kisasszony stb. (az Anna kisasszony, a Mariska nagysdga,
a Mihdly Hr v. Hrfi v. urasdg). L&m, a legr^gibb magyar kalen-
d&riomban, a Miincbeni k6dexben, majd minden lapon olvasunk
ilyeneket: S» Agotha azzon zuz, Scent HUona azzon. Scent Katherina
azzon, Maria magdalna azzon, S, Anna azon napia. A NySz. is id^zi
a k6dexekbol: Zent Margyt azzon, Theogona azzon, 6b: >!£n F^leg-
bAzy Ferencn^, Thegzes Dorko asszony,* Egy 1551-i lev61 al&irisa:
»Somogy Qyorgyn^, Margit asszony € (M. bdlgyek lev. 23). Apor
F^tern^l is: ligy mondottdk: . . . mint vagyon asszonyom . . . vagy
Zsdfi asszony, Margit asszony (Met. 357). Igaz, bogy a nyelvtijft^s-
kori irodalom nem igen baszn<a s m6g 1862-ben csak »«z alrendu
f^rjes noket cimezikc fgy: :kKata asszony, JtUka asszony, Ik'zs6k
asszony, Trizsi asszony € (CzF), de az6ta ^ppen n^pies lr6ink bono-
sitott^k meg e kifejez^sm6dot az irodalomban.
* Ugyanilyen megszorit&st tett az aaszonyna^i szemSlyragos formAj&ra
n^zve Komj&thy Jen6 es Kardos Albert, 1. Nyr. 16:57, 29:516, 30:337,
432, 483.
** Eddig csak egy olva86nk, B^vesz Em6 irt, hogy B4c8 megyeben
sem hallotta soha tigy alkalmazva az asszonyt, ahogy az Emma (Mszonyhsin
van ; csak azt mondj^k : Panna n4ni v. Panna. De 6t megnyugtatja Arany
Agnes asszony o. ; csak azt sajn^lja, hogy Emma asszony miert ippen Emma.
— MikOT ez a cikkiink mkr szedes alatt volt, jelent meg a H^t-beli helyre-
igazlt^s es yettuk Kardos Albert al4bb olvashat6 hozz4sz61&s&t ; de ezek ndze-
tunk szerint nem tiszt&zz&k elegge a kerdest, legal&bb a n^pies hasznilat
k^rd^^t.
KTELYM^YELiS* 211
Itt emlitUiik egy eg^szen hasonl6 k^ target/ melyre n^zve szint^n
az im^nt fordult hozz&nk valaki felvil&gosft&s6rt. Sokszor k^telkednek
benne, vajjoU helyes-e ez a kapcsolat : Blahdni asszony. Szarvas
Ghtbor is hib&ztatta egyszer s azt k^rdezte: »H&t BlaMn^ m&r egyv
maga nem ennyi-e, mint Frau Bldha?^ (Nyr. 10:5.) Ezzel szemben
ketten is hivatkoztunk mindjdrt a r6gi nyelvre : Thewrewk Emil
Wessel^nyi Anna 1619-i level^re (»az ^des Komis Boldizsdmi asz-
szanyom^f Nyr. 10 : 85), 6n pedig a Margit-legendAra 68 Pesti
G4borra.* £s no. a Nyrnek egy olva86ja a k5y. taUl6 megjegyz^st
tette: >Ezen megtisztelo elm csak l&tsz6lagos forditdsa a nemetnek;
bizonyftjdk azt olyan vid^kek, melyeken a n^met sz6 ritka, mint a
feh^r holl6 . . tgj mondja a n6p udvarias megBz6litdssal : B4resni
asszony y Bodndm4 asszony stb. mint komdm asszony v. lydny asszony . . .«
Nevets^ges azonban es mind en 6p nyelv^rz^ket megbotr&nkoztat
a Nemzeti Szlnh&z 8zal6ndarabjaiban a franci&s ^asszonyom!^ e h.
j6 napot Y. j6 est^t !
Itt emlitem egy fiist alatt az asszonyni sz6t. Abban az egy
mondatban, melyet Szarvas G. a NySzban id^zett, az >asszonyn4
lipik€ alkahnasint sajtdhiba e h. asszony hi Upik (mint Szily K.
gondolja Nyr. 31 : 28). De azert ligy Idtszik m^gis megvolt ez az
asszonyni osszet^tel a r^gi nyelvben. 1547-ben igy sz6lltja level^ben
Paxy Margit E6vai Ferencnet, Paxy Ann&t, m6g pedig nyolcszor
egym&sutdn: ngos asszonynim! azaz nagysdgos asszonynim (Levt.
2 : 6, kozbe egyszer ^ngos asszony om^), Azt gondoltam egykor, bogy
ez csak az asszonyninim rovidit^se (Nyr. 10:228). Igen dm, de
kiviil a lev6l cimzese igy sz6l: »Ngos asszonyn^mnaZ: Paxi Anna
asszonyn^mna^ adass^k ez lev^l, a ngos B^way Ferenc m*amnak
szerelmes bdzast&rsdnak, ^nnekem bizodalmas asszonyn^mnaZr. « Ez
teh&t olyan ragozdsii alak, mint p. mos6n6mnaA:, tebdt a -ni a m6ly-
hangti f5n6vnek k6pz6j6y6 lett. Viszont nem Yal6szlnu, bogy az
as8Zonyn^n^mb51 rovidQlt asszonyn^ sz6t m6ly banggal ragozn&k
valabol: asszonynimnak stb.** Vo. m6g: kofdn6 tobb vid^ken, MTsz.
SiMONTI ZsiGMOND.
Bajos dolog asszonnyal perbe sz&llni, mert ba igaza van is
az embemek, akkor is vesztes szokott maradni. H&tba m6g nines
igaza? Bubinyi M6zesnek pedig batdrozottan nines igaza, mikor
k6ts6gbe vonta a H6t Emma asszonydnak a magyarsdgdt, nagy mer6-
szen azt dllitv&n, bogy a n6p mond komdmasszonyt, sdgorasszonyt
* »Bela kyral kedeg kyrcdne azzonual evzve vevek az oheh kyraltc
MargL. 27, >vala ez bannak egy azzonya, ky vala machoy herchegnek felesege,
Ez herchegne azzonnak tanalchaual . . ez ban fogadost teon . . . Eznek vtanna
ez herchegne azzon anna azzon ez Albert bannal eyzve el juvenek zent
margyt azzonnak koporsoyaboz . .« uo. 189 — 190; »egy eYzvegy polgarne
azzon* DomC. 66 ; 68 : *mo8&n6 asszony : Aufw&8cherin« Pesti : Nomencl.
1629 ; ideztem Nyr. 10 : 228).
♦♦ Az sem val68zlnu, bogy a level kiad6ja, De4k Farkas, itt megvdl-
toztatta az eredetit 8 bogy ebben az lett volna : asszonynimnek, Ezt csak
a k6ziratb61 lebetne meg&llapitani, a B6vay-c8al&d kisselmeci lev6lt&rdban.
15*
313 XAGTA&iZATOK, HELTBHOAZfrlSOK.
Btb, de nem mond Lidi aaszonyt yagy ^ppen JEmma osssanyL Hogy
mennyire elvetette a sulykot Babinyi, ast magam akartam bebizo*
nyftani, de a H^tnek f. ^vi m&rc. 2d-&n megjelent Bz&ma at&n csak
a Dondba hordan^k vizet. — Ez a lecke riljUk haasn&ra as 6n
nagyon is fiatal Bubinyi bar^tomnak, sdt drvendjen, hogy ily kOay-
nyed^n szabadult, mert r&szolg< Yolna, ha nem is az 6rtQt Xgnes
asszony sulyk&ra, de legaldbb is a Trizsi asszany szedte-vett^j^re.
A bajb61 olcsdn Yal6 szabadul&sinak dr5m6re azonban k^rjen bocsft-
natot 6b csdkoljon kezet Emma asszonynak, h&Ut adv&n as egek
nr&nak, hogy vezekl^s^t egy fiatal mtLvelt asszony eldtt rbhatja le
6s nem kell let^rdepelnie az 6r6k68 hajndl pirjdban derengff szemir-
mes Erzsdk asszony otvendtives Idbaihoz. Kardos Albert.
As8ZOnya* N6gr&di L4szl6nak A b^kebir6 c. n^pies t&rgyii
elbeszdl^s^ben (Bp. N. 1902. TTT. 80.) olvastam: >mert h4t mi okb<Sl
hajitotta volna asszonydhoz a t&ny^rt Bendek Gyuri Behallat-
szik hozz& az asszonya zokog&sa Mikor plyan sz^pen mondja
Oyuri az asszanydnak : gyere haza lelkem« . . . N6gr&di tdbbnyire a
paraszti 6letb61 meriti t&rgy&t, de azt&n szegrGl-y^gre is ismeri ennek
az eazej&r&B&tf besz^dje m6dj&t. N^met vagy m&s idegen befoly&s
nem ^rzik meg frdsain, de &rad ki beldliik a magyaros zamat, mint a
ffi illata kasza ut&n.
A r^gi (csak dletkorra r^gi !) fr6k koziil J6kai ism^t haazn&lja
az asszonydt 6b pedig egyik tij elbesz^l^s^ben : ,A gardedAm' cim&
ben (Bp. N. 1902. in. 30.): Egy j6 firjnek az a kdteless^ge az
asszonya irdnt. — ToY&bb& A mi lengyelUnk cimtl t5rt6nelmi reg^-
ny^ben (no. IV. 3.) : Mikor teh&t Lippay Tiham^r a hadi-kassz&ba
adand6 osszeget a nej4t6l meg akarta kapni, k^nytelen volt vele
kozdlni annak a rendeltet^s^t s annak folyt&n az asszonydval meg-
ismertetni az eg^sz dllamalket&si teryet. B^bozi FolOp.
MAGYARAZATOK, HELYREI6AZ(TAS0K.
Ahol a bort singgel m^rlk. Az a bolond vil^g Bubinyi
Bzerint a moldvai csdng6k^. Aki nem hiszi, olvassa el a febm&ri
fiizet 55. lapj&n: ^sz4ngel, singel: sing-gel m6r bort, yizetc — Osak-
hogy a dologban bizony&ra f^Ire^rt^s van. H^tfaluban Csikmegy^ben,
s taUn egyebiitt is a Sz6kelyfoldon, nagyon ismeretes erd^yi szisz
jovey^nyszd : senkel, sinkelj singel ; jelent^se : ajdnd^koz, ad. (Yd. MTsz.
is.) Meg vagyok gy5z6dve rdla, hogy a moldvai cs&ng6kn4l is csak
azt jelenti. Hozzdjuk val6szin{Ueg m&r a csiki sz^kelys^g litj&n keriUt
HORGER AlTTAL.
Igenis, a cs£ng6kn&l a szingel, singel^ szingel azt jelenti, hogy bort
m^r ^s sing fdk^ppen 6b elsd sorban folyad^km^rtdk. Ezt hallottam
odakint k^t izben, ezt jegyeztem fel, ezt Irtam meg. Felesleges is
volna tobbet a dologr6l besz^lnL De mert K. avval a bizonyos bolond
jelzdvel ^kesiti szeg^ny cs&ng6ink kedves viUg&t ^s ez a bolonds^
Kta)i0KK tB FILKLETEE. 213
voltak^pp egy adat helyessdgdben yal6 k^telked^s, tess^k most m&r
a kdTetkesdket is elolyasni.
Mikor a H. tam^skod&sait elolyastam, levelet int^ztem az ^azaki
e8&ng6k fdf^azkdbe, Szabdfaly&ra 68 a d^liek^be, Kl^zs^be. Szab6-
£alT&r6l ezt frta egy cs&ng6 bar&tom, az 6 ol^os helyesf ris&Tal :
iN&lnno moagyi&k Szing anak miyel mirik a bort a horduba,
mikar mimek mondudik ke Szingel, mikar mondom ke 6n Szingelek
[az 1. szem^ly] okor szingelek, mikar m^snak mondom [a 3. szem^ly]
okor Szingel . . • moszt meg csinAludnik a bor hogy legyen mit Szin-
geldnk, anakis miyel mirik a y&sznat, poszt&yat, szokniat, halicsni&t
mind szingnek neyezik . . • <
D61r51 pedig fgy Irt a napokban K&rp6ti Or6ci&n kldzsei
katolikns pl^b&nos:
> • . . A 8^el f51jegyz6se helyes ; csak azt kell tudni, hogy o
kifejez^st a borm^r^sre csak az 5regebbek haszn&ljdk. Mert a sdngel
helyett a Mtoldst haszn&ljdk sz^ltiben ebbdl : kdt =» Hng ; k6tolj& meg
a boromat * • . • <
No most m&r taUn m^g H. is elhiszi a singet. Hogy azt&n ezt
a tiszt&n jelent^sbeli elv<oz&snak l&tsz6 jelens^get hogyan magya-
r&zzuk| az m^r m&s k^rd^s. Semmiesetre se tigy, ahogy H. pr6b&lja.
0, aki a sz^kely nyelyj&r&soknak jeles ismerdje, elfelejtette, 1. hogy a
moldyai cs&ng6k nyelyj&rds&ban egy p&r oUh kozyetit^s^ kfyfil nyoma
sines a n^met hatisnak, amint m&r r^gesr^gen megirta Munk&csi Bem&t
s 2. azt sem, hogy a sz^kely nyelyj&r&soknak killonosen sz6kincs6t
lehetetlen magyar&zgatnunk az oUh hat&s kelld figyelemre m6ltat&sa
n^lkfQ. Az eredetileg hossziisdgot jelentd sing-m6rt^knek ney^t a
ktkldndsen bortermeszt^ssel foglalkoz6 cstog6k m&r rdgen ^tyihett^k
az 5 ^letiik leggyakoribb m^r^s^re, a folyad^kmdrt^kre, s ez a jelent^s
csak meger5s5ddtt az oUh fineac, finic ,k5b5l, m^rce, veder^ &lland6
hat^sa alatt. Byen jelent^svdltoz&s 6ppen nem szokatlan a nyelyek
^let^ben, s akkor meg ^ppen nem, amikor egy hasonlb alakii, de az
lij jelent^ssel azonos jelent^s^, b^r idegen, de gyakran hallott sz6
sietteti a jelent^sbeli &talakul&st. Igen egyszerd nyelvi jelens^g h&t
ez; s b&r els6 pillanatra meglepd, de azut&n konnyen meg^rtjUk,
hegyba 5sszeyetjiik a dolgokat 6s nem maradank a tam&skod&sn&l.
KUBDTTI M6ZES.
K^RD^SEK tS FELELETEK.
Magyar nM neyek. M^ltdztass^k nekem n^h&ny yal6di, t5s-
gySkeres magyar n6'i keresztnevet aj&nlanL Elis Unyom sziiletett s
abban is j6 p^ld&val akam^k eldlj^ni, hogy ne ragaszkodjunk oly
C0dk5ny5sen a zsid6, gor5g, latin neyekhez, hanem adjunk gyerme-
keinknek magyar neyet.
"" Az ol4h-magyar 8z6t&r szerint: »cot sing, r6f; tobbese co^e k5nydk<.
214 yIlaszok a szERKEszT^sto k£ri>£seire.
F, Eredeti magyar ndnevek, amelyek ma is eldfordlilhak, a
k3yetkez5k: 1. Mdr Arp&d-kori forr&sokban eldfordulnak : Sardta
(csak v^letlen, hogy a francia CharloUehoz hasonllt), Viola^ LQiom
(ezt lehet a mai LUirel azonosltani), Piroska (Prisca). 2. "d^jabbak:
Etelka (az Etel^ol k^pezte Dugonics 1788), Aratdca (= Aurdia
1836 6ta), Hajnalka (= Aurora 1840 6ta; Vorosmarty a Hajna
nevet a Zal&n fut&Bdban bizony&ra szint^n a hajnal rSyidit^sek^p
gondolta). Az Arpid-h&zi kir&lyok idej^ben sok m&s sz^p n5n6v is
volt, de ezeket m&r nagyobb bdtors&g volna foleleye|i{teni : Ajdndok,
JdUk, TUkor, Mandtda, Szonibatka. — De a nyugati nyelvekbol
teljesen meghonosolt s n^piinkn^l is kedvelt nevektol sem kell idegen-
kedniink. Byenek : Anna, Agnes^ Magda, Julcsa, Mariska, Zsdfia,
Kldrika, Bdzsa, Eszter, stb. A 8zerkeszt6s£g.
Azon, ezen. Ha ezek a mutat6 n^ym&sok r^gi nyelvkincsunk
r^szei, hogy m6g az azonnal, ezennel adverbiumok is beloltik sarjad-
zottak: mi az oka, bogy egy ido 6ta annyira rdjok j&r a rtid, a
n^p meg soba ^s sebol nem haszn&lja, de zamatos magyar besz^dbe
nem is illenek bele ; vagy melyik szebb : Ez a kis Uny megy a
ktitra, s Ezen kis Uny megy a kiitra; Ez a vildg a milyen nagy, s
Ezen vildg stb. S»ettent5 m6don tud&kos! — £ln irtom m^g a dol-
gozatokb6l is; m&s is irtja. J6l tesszUk-e? BELiKTi Tiyadar.
Erre tUzetesen megfelelt Szarvas Q-Abor Nyr. 15 : 12 — 16.
Eejteget^s^nek eredm^nye: *Azon, ezen.. haszndlhat6 . . , de legink&bb
ott, ahol a tdrgy rovid, tomott el6ad&st kovetel, tebdt legink&bb
tudom&nyos ^s szakmCLvekben ; itt is csak mddjdval, s inkdbb a y&l-
tozatoss&g, gordiil^kenys^ kedvi^rt . . , middn a matat6 vmely viszony-
sz6yal [n^yutdyal] j&r6 n^yre yonatkozik, pL az utdn az esem^ny
utdn .... Ahol azonban a tisztdn 6rtelmi yildg kdr^bdl, ... a paragra-
fusok j^gcsapjai koziil kil^ptink s az ^rzelmek napsugaras ege aU
t^riink . . ^s sziybol joyd, szlyhez sz6l6 hangokra nyilik meg az ajak,
ott ^azon boldogsdgr6l 4lmodozni, amaz ^des percekre gondolni, midSn
azon h^telen, csalfa l^lek m^g a mi mennyorsz&gunk yolt*, ^p oly
yisszatetsz6st keltene, mint ha orgonaszd koz^ fiittyhangok yegyiSl-
n6iiek.« A szERKEszrds^o.
vAlaszok A szerkeszt6s£6 k£rd£seire.
(Nyr. 31:104.)
1. B6ka csak osszet^tel^ben suke'hdka : mafia, mamlasz. Dor.
(Sopron m.) Domonkoslstydn. — Fdlf dn (Kemenesalja) : cikk
alakot nem, de cikkol alakot haszn&ljdk falat^ morzsay riszecske, porcika
6rtelemben p. o. : >Tuggya, kom&masszony, k^dtt ritest sUtottem,
ollan j^6 y^6t, hogy a 8zolgabir6 is megehette y^6na, de nekem,
e cikkole sok, asse kollott.« >Mit beszil? Ajj°6 rHt? Ollan ember?
Annak e cikkole se y"6t j"6.« Pdlydzik : a pap, meg a tanitd a
viLASZOK A SZERKESZrdS^G K^RD^SEIRE. 215
gytdekezet^^e vagy -hdl. Azonban haszn&lj^k az elmegy, tovdbh megy
ig^k helyett is. P. o. »Nem akar pdlldznyi senki.« ilnnejd (inn^t)
hamar epdUdzoU.^ Az ut6bbira: >Mosmd ^n is epcUldzokf mer este
le8z.« Sztrokay La job. — Fogldr : renddr (Kaposv&r komy.);
hallang6s hot : kamp6s bot (Szill) ; nyirettyil : heged{lYon6 ; szivola :
MocsoUd yid^k^n a h^b^r. (Somogy m.) Sdrkozy Qt6zA, — UdiU ;
Ez a zojt^som mogildut F.-Segesd. (Somogy m.) FeterdiL&szl6. —
Cdbdr, ejtyo cabal Somogymegye lengyeltdti jdr&s&ban : egyenesen &11 ;
p. >Milyen cab&l ez a leg^nylc azt teszi »Milyen egyenest HI ez a
leg6ny!« ; Aom^; ;sot^ts^g, kozons^ges; szenUil: csakis ebben az ^rtelem-
ben, bogy a leg^ny :^letoyt szeml^l^ t. L Idnyn^zobe megy; tarjagos :
mikor az ember megiiti mag&t, olyankor a megut5tt testr^sz Harja*
gos< azaz k^k-zold folios. Somogy, lengyel-t6ti j&rds. N 6g rddi
M6r. — Fogldr : ^Andur ; gyimbor : gjbmh^r. (Raposk&n Zala ul
80 esztendos embertdl hallottam) ; haldntikj eg^sz Balaton vid^k^n ;
kandalld :ls,emeiiCQ] nyireityU v. muzsika-vonyd : begedfi-von6 ; pongyola :
pangyoldba van oltozve, konnyed^n. Tapolca. (Zala m.) Y&zsonyi
I z i d 0 r. — ^d^anak hivjdk a* r^szeg embert ; siike-hdha : se nem
\&ty se nem ball; cigle a nddnak teteje (clmere, pib^je); kandalld:
kis katlan [? A szerk.] ; pdlydzik, p. biicsiira : biicsiira megy ; pandalld a
kemence belseje ; tarjagos a fold, ba sok porje van benne (Pbrje a
biizdboz basonl6 drtalmas gaz, bosszii gyokerei osszefonddnak a fold
alatt); t^e.'kov^r [Csakugyan azt mondjdk a kov^r emberre, bogy
Ude ? A szerk.] ; Udill : bizik ; ormdny : a disznd agyara ; szemlil : meg-
n^z ; pikkely a rendes jelent^sben. Szent-M&rton, Fdzm&hd (Gy5r m.)
Szegleti 1. Yal^r. — ITomo; ; szarvasmarba jelzdje, t. i. nem
tiszta magyar fajta, szemeszdre, farkaszdre, fiile bossztiszore sz6k^s-
feb^r, az orra is, az eg^sz marba kiss^ balvdnyvorbenyeges, sz6val
ujan homdj, mint abogy a kolesdi ember magyardzta, akit megk^r-
deztem; haldnt^f mondjdk vakszenmek is; akit haldnt^kon k6linta-
nak, azonnal szomyet bal ^ pdlydzik, de Igy: pdlyddzikj elpdlyddzik,
elmegy, megszbkik ; pikkely : balnak a pikkelye ; ude nem baszndlatos,
de szdrmaz^kai kozul igen : iidiil, felUdUl : felelevenedik, ildittd' djer.
Kolesd. (Tolna m.) KoritsAnszky Ott6. — A csur csurog rovidl-
t6se ; p. a verejt6k csak ligy csur r6la ; ba a biiza ttil^rett, akkor csur
a btizaszem a kaldszbdl ; csur az es5 ; fogldr : pandur ; homdj : bomdly ;
haldntik igy ejtve a rendes 6rtelemben ; nyirettyil : egynyirettyU gyapjii
[nem nyiretU ? A szerk.] olyan juhokr6l, melyek egy 6vben csak egy-
szer nyiretnek ; ormdny : nagy orni embert ormdnyos embernek nevez-
nek ; pdlydzik : sf kos i&ton elesik vagy csiiszik ; porond : apr6 kaviccsal
kevert bomok; szeml^:& macska az eg^rlyok el6tt lesi az egeret;
le&nyn^zobe megy; Odiil : gydgjul 6a ^led belyett; p. az iiltetett fa meg-
6ledt, mdr riigyezik ; vagy mdjusi szell5 leng. Csdsz&r. (Kom&rom m.)
PozsonyiMiklos. — Haldntik: rendes 6rtelm6ben; kandalld:
k&lyba, ritk&n takar^ktdzbely ; kohantani : yakkant, a kutyaugatds
kezdete, elkohantotta m&g&t a kutya ; sUvolv^ny : subanc, gyerekkorbdl
kinStt leg^nyke. D6l-Nyitra. Vorosvdry Ern6. — Fogldr belyett
bortonort mondanak*, kandalld belyett a pal6c8dg kemencit mond;
216 yAlaBZOK a SZERKSSZTdfiiO inftKPtBKfRB.
jerek, erre a k5yetkez6t from: Gs&b honimegyei kSn^g, de tisita
pal6c lakosB&ga van. EgjBser ast haUottam, bogy egy kocama el6it
egy csibi szek^r &llott s k4t f^rfi a korcsm&ban iddogAlt a egyik
asszonya igy hlyta dket : > Jerenek m&' kendtekc ; nyirettyUt paldcsig
nem ismeri, a cig&nynak csak vondja van. P a 1 6 o. — Az els6 k^rd^
k5vetkez6 szavait : cikk, kandaUdf nuirettyUf ormdny, pdlydzik, pikkdy,
pangyoUif porond, szemUl, Ude, Udit, UdiU — csak as irodalmi nyelv-
ben, de a n4p k5zdtt sebol sem ballottauL Bel&nyi Tivadar. —
Cikk: gerezd, csak a fokbagyma mellett: egy cikk fokhagyma; hdUmUk
V. vakszem ; >Hogy eUj6lt, b&t mingy& borecStvel ddrgedifik a haiUkir
t4kki,< »T3^gy vakszemen tana&ta, bogy eccSribe kinytita6dzott;< kan-
daUd: bels6 Bzabad-tiizel6bely ; kohantanifkahantan%:'k!6}dntem; nydr^
nyH (fa):ny&r£a, de m&r a nydmyaa belyett a pal6o ember nydr^
jdst mond; tof;;a^05 : szederjes ; »Akki birtelen bal meg, annak
tarjagos a ke^pi, nem sdpadt.* A tobbi 8z6 a pal6o vid6ken egyil-
tal&n ismeretlen. (M&traalja, Felsd-Borsod) Borsodi L&8zl6. —
Cikk: nem mesters^ges, banem term^szetes r^sze a gytUnSlcsnek : a
narancs 6s a citrom egy-egy cikke ; a di6 b^l^nek n6gy cikk-e van;
a fokbagyma is cikkes; tarjagos, ba az ember b5re megf&zik, (kfQ5-
n5sen ftLrd^s ut&n) mogyor6nagys>i k^kes, piros ^s feh^r foltocs-
kdk keletkeznek rajta, erre mondja a n^p, bogy tarjagos (t. i. a
b6r. Heves m.). Jurassa Endre. — Gy5ngy5s5n a k^rdezett
szavak k5zdl csak a k3vetkez5k baszn&latosak : Halantik: 9b fejnek
a szem5ld5k 6s fill kozdtti borpadt r^sze. Ormdny : a nagy err gdny-
neve. Pdlydzik: valami &lUsra 6a elpdlydzik : oddbb &1L PUckdyfUl
gyakrabban ballbat6 a p(z (p6nz) ; angyalpizes szoknya vagy f&tyol az,
amit Budapesten, sz^gyenszemre, flitterlisnek mondanak. Tarjagos:
szederjes, k^kes-vQrds (orr vagy arc). K4d4r Lajos. — Egy cikk
abna, egy dkk di6. Abauj m. Hegykdz. Komj&tby S&ndor. —
Oikk: T.-N6metiben : Aggy egy cikket abb61. az abn&b6l! Hajda-
Szov&ton a gyiimolcs egy grizdje ; csumi: nem 5nt5zni, banem Tor-
nyos-N^metiben (Ab.-Tomamegye) a mos&sn&l a rnb&t kifacsami: job-
ban csurd ki azt a rub&t! kandcUld, Tornyos-N^metiben az aUbbi
versik^ben baszn&lj&k, de 6rtelm6t nem ismerik:
Z8id6, bid6, kanddlld,
beled esett Bzkz pondr6;
majd kiveszi nagyap&d,
aki t^ged kalap<!
JEajdu Szov&ton a kandaUd cser6p-k&lyba ; kohantanit TomyoB-N6meti-
ben: Ne kohancs m&r annyit ! : kdbinteni ; pdlydzik : elmegy ] pikkdy:
ismeretlen; belyette baszn&latos pdnzecske, krajcdr s jelenti a bal
pikkelyeit. Tomyos-N^meti. (Abaiij-Torna m.) B6nyi Ign4c. —
Cahdr, fgy : cdbdr, a. m. f6lkegyelmfi, bolondos. Tiszafiireden egy bolondos
embert neveztek el Cdbdr Jankdnak. Cikk : a f okbagym&nak, narancs-
nak vannak cikkei (Karcftg). Komdtyu, Kis-Kuns&gban ballottam ebben
az ^rtelemben: pamlag; ilyen alakban is: komdt. Kever^k alaknak
Utszik. Pdlydzik: a) konkurrieren ; h) utazik; c) elmegy, t&vozik
(Karcag). Szrecsa. Egy Zdgrdbban tart5zkod6 m6m5k mondta, bogy
viLASZOK A 8ZERKE8ZT68£o K^RD^SSIBE. 217
as ottani magyarok nem egyszer haszn&lj&k ez ^rtelemben : szerencse,
(L^sd NyK. legutdbbi ftizet^t iB.)Kimnach Oddn. — A szrecsa
horv&t 8z6, a magyar szerencse egy^rt^kese. Osak ZaUban hallottam
tr6f&8an hasziUllya ; ott is csak a MorakQzzel bat&ros magyar. viddken.
Bel4nyi Tivadar. — Kohant A Nagy-Kiins&gban tdbbszdr hal-
lottam: fdkohant : teherbe ejtf fdleg hAzassigon kiviili viszony ban ; I'i^'*
kdy : halpikkely v. hcUpUyke; pongyola: a rendetlenCLl, nagyolva ossze-
h4nyt dolog ^s 51t5zk3d68 ; tarjagos : szederjes ^rtelemben ; Ude a fiatal
eg^szs^es gyermek area [a parasztn^p mondja ezt iid^nek ? A szerk.] ;
8 esd atto a frissen z5ldeld vet^s ; Udit a hajnali szell6, de a hajnali
ilom is. N.-KtLnsig. DebreozenyiMiklds. — Kandalld: elvdtve ;
il6hhBs6T:kem6nce, hanya, banyakemonce ; kohantani :kAJ&if hujjant :»De
nagyot kohantott a Misa hdtydtok^ hajtya a seregffket* A kisgyerek
(sB csecsemd) ko(h)dkol [= kdvekel NySz., olv. k6v4keL A szerk.] ez a
sz5 a csSpp teremt^snek azt a saj&tsdgos hangj&t jelbli, mit esm ki<o^
zisnak, sem slrdsnak, sem sikoltoz&snak nem mindsithetnek ; pikkely:
halpikkely:halhaj (b^j); hallottam halp^z-t is; szakdUszdritd : van
szakdUszdritd padxmk, (P^ter D^nes : J5 kedvembdl p. 117.: »Ami —
hajdan — privil^gidlt names ki&n v&rosunk kozhdz&nak zoldre festett
kapuja mellett, egy lombos ^kdofdnak ^rny^k&ban, a kapuf^ln^l levd
k6rft<§8 foUnak t&masztva nyiijtdzkodik a kanadai jegeny6b51 filr^-
Bzelt szakdllszd/ritd pad. Allukat minden szombati napon beretv&ld
redemptns polg&rt&rsaink az^rt nevezt^k el e padot szak4l8Z&rft6nak,
mert ezen privil^gi< kommunit&sban lak6, szak&llt viseld birtokos
intelligencia e padon tQdog^lve vagy el6tte dcsorogva, szokta meg-
yitatni a beltigyi 6s ktiliigyi politik&t; v<ozatossd t6v6n ezen sz6-
saaporitd vitatkoz&st kozbetoldott helybeli embersz6U88al.« Ezt a
magyar&zat&t adhatn&m 6n is); szendil helyett nizeUdik ; a szeml4sz
neve pedig fmdnc ; tarjagos : nyilv&n m5gen' it^let Idssz, ujan tarjagos
fojhok yannak &ra f5fel6. De tarjagos lehet valami Ut^snek a helye vagy
sebnek, daganatnak a korny^ke. Ekkor valami olyan haragosvbros,
egyik-m&sik helyen k^kes, szab^lytalan alakii foltot jelent a hihis
k5r^l. (Halas.) Akka. — Pongyola szdjii ember: pletyka, pipogya;
szakdllszdritd 6pp tigy mint goringyfagyasztd, ves6kigir6vk sz^l jelol^s^re
Bzolg&l ; a tarjagos sz6t csak a himl6 nevezet^ben, mint tarjagos himldf
de ritk&n 6b nem n^pies haszndlatban hallottam ; Ude, Udit, UdUl szavak
olyanok, miket a n6p tijabban tud&koss&gb61 haszn&l, de legink&bb
nem a helyes ^rtelm^ben. Kisujsz&U^. M^sz&ros K&lm&n. —
A JuUdntik 8z6t Igy ejtve a rendes ^rtelemben haszndlja a n^p. Oros-
hiLza. A pikkely^t Keszthelyen a n6p halpinz-nek mondja. B^rczi
F ii 1 5 p. — Ha jdnmegy^ben caMr vagy cdbdr annyi, mint elhagyott,
magdra hagyott, akivel nem tor6dik senkL Kasonl6 ^rtelemben hasz-
n&lja n^pUnk, b&r ritkdbban az eldbbin^l, ezt a kifejez^st is, hogy
kardaliszdban I4vd, mint orvosnak gyakran van alkalmam hallani pL
>Nem hagyjuk mi a gyermeket ligy kardallsz&ba< vagyis mag&ra,
miUra blzva, ide-oda csatangolva; valamint ezt is: » olyan c&b&r ez
szeg^ny, nem tdrodik azzal seuki.« Kusztony, mint fdndv ismeretlen,
de mint ige kusztonyoz eUg gyakran haszn< kifejez^s, a. m. er61-
218 yIlABZOK a 8ZERK£8ZT6s^G KtRD^SEIRE.
tetni valakit, n6gatiii, siettetni. Tet6tlen. (Hajdu m.) Liszt N&n-
d o r. — Cikk, a s&rgadinnye, a fokhagyma gerezdjeit mondj&k cikk-
nek, de a girizd is baszn&latos; homdj, ezeket a form&it dsmerik:
e^Momo; .-estsz&rkiilet; m&n tigy a homdjiha settenkedett a h&z kdrul;
homdjosas az ido, nehezen akar yirradnl; aligha z&p nem lesz ez a
toj&s : homdjosas ; leffentij n&lunk leffenytyu: az 5ltoz6knek, m&s akdr-
micsodtoak olyan darabja, amely fityeg, leSeg, p. kab&t sz4niya;
pdlydzik, epdjdzik : elmegy ; p. eleget zagyy&tatok m& : ep&j&zhatn&tok :
eleget jdrt a szdtok, elmehetn^tek ; jobbad&n olyas mell^kize van,
hogy sz^gyenszemre megy el, de becsiiletes ^rtelemben is : elmegy.
Igekdt6 n^lk^ ritk&n haszn&Iatos ; szrecsa, igj: szretya, a. m.
szerencse, tigy tudom bunyevdc sz6; a bajmoki magyarsdg ezzel az
6rtelemmel haszndlja. Bajmok (B&cs m.) B.6y^sz Ern5. — . Ajnye,
ke, de nyirettyu a feje ! : kopaszra nylrt emberre mondt&k. De nyirettyii
a kend esze ! : rovideszu ! Sztotova. (Bdcs m.) Miskolczy G-§za. —
Szatmdrmegy^ben csumij mikor a kis pati^ vize magasabb helyr61
kiss^ alacsonyabb helyre esik le; MZZd> ; hilly e, utoddtt, bamba; kan-
e2aZZ(^ ; kemence ; ormdny, klil5nosen a sert6sn6l; haldnUk v. halant^;
f ogldr : renddr, Sz6kelys^gben : a ^zivo^ : Bzivarszop6ka. Fej^rmegy^-
ben: haldnt^ ; pikkely a hal^; szemld ; iidej iidit, iidiU ismeretes.
Bdrdos J6zsef. — Egy cikk alma vagy dinnye ; homdly^ Igy
nevezik az olyan szarvasmarhdt, melynek szempilldja s majdnem
eg6sz feje viaszszlnu vagy feh^r ; Juddntik sz6t rendes ^rtelm^ben
haszndlj&k, hivj&k vakszemnek is; kandall6x3Als, nevezi a n6p, ha tigy
csin&l tiizet, hogy n6gy t^gla kozt 6g a tuz; kusztonyt nem hasz-
n&ljdk; de a hajdumegyei Tet^tlenen mondjdk a kusztonyozni sz6t
dsztonozni ^rtelemben, kusztonyozzdk, hogy iisse meg a m&sikat;
nyirettyii a hegediivond neve, az oregebbek mdig is igy mondjik;
pcUydznif ha valaki elmegy valahonnan, ahonnan j6nak Idtta elmenni,
p. ha att6l f^lt, hogy megverik, teh&t giinyos ^rtelemben (a XVII —
XVIII. szdzad folyamdn Ndndson lovakkal val6 versenyfut&st jelen-
tett); pikkely : hsA^pikkelj \ pongyola, ha valaki nines rendesen fel-
oltozve ; k4k tarjagos, ha valakinek a test^n iit^s miatt folt keletke-
zik. Hajdu-Ndn^s. Barcsa J&nos. — A cikk sz6t Bihar nyugoti
' — B^k^smegy^vel hat&ros — r^sz^n levo kozs^gekben haszn&lj&k
(Zsdka, Furta, Darvas), a fokhagyma egy gerezdje. Kar&cson
J6zsef. — A hdka sz6t Debrecenben hallottam 6s jelent^se gyerek,
A borsodmegyei barkbsdgon pedig hdka a. . m. f^lesz^, bolondos, f^l-
nederes; u. itt egy dkk fokhagyma, k6t cikk dinnye; a borsod-
megyei Boldv&n cirdk : cirkoles sepro ; Egerben ^s vid^k^n a ciszter-
citAk konviktusdt hlvjdk fogldrnak ; 8z6kelyf oldon Aoma^-nak a cigtoyt
mondjdk; a borsodmegyei barkdsdgon hallottam a kahantanij kohan-
tani sz6t koh5gni, kahogni, kohogni ertelemben; Marosv&sdrhelyt a
folyamparti homokos r^szeket mondj&k porond-n&k ; Beregmegye
magyar vid^kein a 5i^t;d'Zi;^nt/ : kamasz novend^kfiii, Abaujmegy^ben
a Cserehdton, Borsodban a Bdnvolgy^n 6a Zempl^nben a Hegyalj^ln
sUvolvSny : fiatal, n5vend6k fa ; Hevesmegyeben, P^szt6n a hdsos szalon-
n^t (csdszdrhiis) mondj&k tarjagosnak 6s ugyanott halottra is mond-
yXlASZOK a 8ZERKESZT6s^a K^RD^SEHtE. 219
j&k tarjagos :'8zederjeBy hullafoltos. Komor6czy Mikl6s. —
Haldniikf kozbaszndlatban van a sz6kelyekn^l ; homdj, homdjos e
kifejez^st mindeniitt baszn&lj&k Sz^kelyfoldon, mind arra mit nem
l&tni tiszt&n; kohantanif kohintani : erosen megiltni; agyoniitni, ligy
is mondj&k kolintani ; medveszeder : &tonja. ; parond : homok ; szakdU-
szdritdf napos M5hely a szabadban, Maros-Tordamegy6ben hallottam;
szemlil : megn6Zf megtekint^sre vesz. MegszenUdtem azt a foldet, de
nem 6ri meg azt a p6nzt, mit a szomsz^d uram k^r 6rte. TJ'gy szem-
lHem, hogy itt nekem nines helyem. Sz^kelyseg. Horvdth Janka.
— dkk. A fokhagymafdben van 6 — 30 darab cikk ; a felszeldelt
dinny^nek, alm&nak, kdrtv^nek, sbskdposzta cikojdnak egy-egy szelete :
cikk; bogyba a k6ty^&sban az iit^sre dobott labddt csak alig ^rin-
tette a k6tyabot . s a labda a dobds ir&ny&ban tovdbb ment, azt
mondj&k a jdtszo gyermekek: cikk; csid ^s csitt: lovat s fdk^pen
csik6t (sz^kelyesen : csidkdt 6a csitkdt) csititd, meg terelo sz6 : csid ne !
csitt ne ! Csid ide ne ! Homdj : homdly, f elh6, boriilat. Homdly boriilt
a szem6re, homdly van a szem^n v. a szem^ben : h&lyog ; homdlyos
ido:felb5s, bonilt v. szui'ke ido; homdlyos iivegrp&rdS; poros, szeny-
nyes, nem tiszta, nem dtUtszd ; homdly osan l&t : elegendd vildgossdg
hi^ny&ban nem Idtbat tiszt^n, vagy meggyengiilt a szeme. Kandalld:
tuzelo, mds n^ven: cserepes, k&lyba, kemence, csempe, pest. !^rtesu-
l^sem szer^nt jdratos sz6 G-yergydban, Sz^kely-Udvarbelyt ^s Maros-
Tordamegye d^lkeleti r^sz^ben. Karsziigy valdszinuleg a. m. vdllsziigy,
J^rtesiil^sem szerint ez ut6bbi j4ratos 8z6 Szov&t&n (Maros-Torda m.)
8 az ember mell^nek sz^le ^s karjdnak tove koz5tt, vagyis a v&ll ^s
a hdnalj kozott levo vastag izom. A borjd szija a bakanak a v&lldt
^s a vdXlszUgyit nyomja. Van vdUszUgybOt is, igy nevezik azt a b6n-
aljig 6t6 bosszii mank6t, amelyet menet kozben vdllszUgyre tdmasz-
kodva baszn&l a fdjdsldbii ember. Medveszeder : bavasos belyen termik,
ina hosszii, vastag, kem^ny ^s ttisk^s; gyiimolcse a berki szeder^tol
fok^pen abban kiilonbozik, bogy ennek szfne kekes-fekete, ize kelle-
mes, amannak a szlne sot^t-fekete s ize fanyar ; nyirettyU 6s nyirentyii :
btiros bangszer von6ja; pdlydzik : koznyelvi jelent^sben terjedget, de
a sokas&g eg^sze m6g nem ismeri ; — porond 6s porongy : 1. A patak
6s a foly6 Arter^n v. medr^ben lerak6dott, szemcs^s durva fov^ny, a
finomabb homok, a durvAbb kavics v. kdvecs. (Maros-V&sdrhely.)
2. Yizek partj&n, berkekben teny^szo, egyenletesen v^kony ^s bajl^-
kony Mzcserje-faj, amelybol kosarat 6s szek^rkast szoktak kotni
(TJdvarhely m.) ; — szakdllszdritd : falun, vdroson valamely kozt^rnek
(utca, utcaszoglet, piac) az a r^sze, abova iddnk^nt innen-onnan
tobben osszejonek s a napon siitk^rezve besz^lget^ssel t5ltik el az
id5t. Falubelyen 6s kis vdrosokban a hdzak elott levo fodeles vagy
fodeletlen uldpadoknak is szakdllszdritd a neviik. E tr^f&s-gtinyos
n^ven klviil van mind a k6t belynek mds gdnyos neve is: amaz6
naplopd, emez6 mosd-pad. Mondj&k, hogy r^gent^n a tbbbnyire domb-
tetdn k\\6, Allandd akaszt6f&nak is szakdllszdritd volt a tr^fds neve;
szemW: 1. u6z, megn^z, megtekint; Mit szemUltek (:n6ztek) itt?
Menjunk szemWjUk meg a k&rt. 2. ismer, r&ismer, megismer; eml6k-
220 YJLUUSZOK A 8ZEBKS8ZT68te yfaDfeKTRR.
Bzik r&. Szemlilem, csak nem tudom a nev6t (:iBmerem v. riismer*
tern, csak nem jut a neye eszembe). Mintha szemUlndek dcs^ml
ti'gy-e te a Kardos Andr&s fia yagy? Az 6ii a kied 82olgilat&ra.
No az Isten ^Itessen fiam ! ; szivola : itten Backamadarason, a Makkai
Zsiga sztildf5ldj6n, a szivola szdnak sem sziyar, sem BziYarazipkay
sem mils jelent^s^t nem ismeri senki; tarjagos a kanpnlyka feje,
nyaka, amikor felfdja mag&t; a szentantaltUz^ben szenyeddnek s as
iszdkos embernek az area, orra; a nagy, darabos, kUdnbSzd szlnli
felhd. Maros-YikBiLrhely. Paal G-ynla. — Honu^';!. alkonyat, U\
s5t6ts6g, bomlt (id5) ; p. M&r homdjos volt az id5, mikor oda 6rkez-
tern. Hom&j yolt a h&zban (szob&ban). Amint mentem, egyszerre csak
bom^jos lett az 6g. 2. bdlyog p. Hom&jos a szeme. Sz^^nynek bomilj
bonilt a szem^re. Nyirettyil : begedtLvond. (nyir ige : p. Nyirjed csak,
mert meg^rdemli, a. m. lissed. Megnyirtem f&imat : megnyestem.)
Szeml^l : megn^z, vizsgiLl, Ut; p. Megszeml^lem, yajon nekem yal6-e?
Alig, bogy megszeml^ltem . . . (megpillantottam, Uttam.) UdM : piben,
bdsol ; p. fjlj le kiss6 tLdiibii (pibend ki kiss^ f&radts&godat.) tjljfink
az &my^kba iidiilni (biisdlni). Fogaras 6s vid^ke. Szentgydrgyi
J6zsef. — Hamdj : homdjos az ido, homdjos a pobilr t. L nem
tiszta (TTdvarbelymegye) ; kandalld : njilty szabad tiizbely, ami Sz6kely-
folddn divat, (megjegyzem, bogy Udvarbelymegy^ben 6b Maros-Torda-
megy6ben az dgynevezett Ny&riidment^n fgy bfyj4k: mdriaglosz);
nyirettyil : hegedHvondf XJdvarbelymegy^ben fgy is ejtik: nyirentyU;
ormdnyj ba valakinek nagy orra van; p<mgyola:\GDge oltOset; a
sz^kely n6p ritk&n baszndlja; inkilbb azt mondja: jaj de gyenge
rubilja van; szakdllszdritd : ia\\m a b&zak el5tt egy f^lfddelfi 6plt-
m^ny, alatta pad van, bovd iinnepnapok alkalmival kiMnek. Szovita.
(Maros-Tordamegye). A szivola sz6t a sz6kely n^p nem ismeri. S z & n t b 6
G&bor.
3. Haldntik; n&lunk dltaUnos, Igy ejtik: haldntik. Dor. Sop-
ron m.) Domonkos Istviln. !^cs. (Gydr m.) Szabd S&ndor.
Pillfa (Kemenesalja). Sztrokay Lajos. — Haldnt^, F.-Segesd.
(Somogy m.) Peterdi L&8zl6. — p Haldnt^ sz6t Somogyban majd*
nem mindeniitt ismerik, n^bol vakszemneV is mondjilk. Sirkdzi
O^za. N6grddiM6r. — Haldntiknek ejtve Yeszpr^m 6s Qydr
megy^ben mindeniitt ballottam. Szegleti L Yal^r. Szab6
Silndor. — Haldnt4k sz6 eg^sz vid^kiinkon baszn&latos, n6ha Igy
is ejtik: halant^k, Kolesd. (Tolna m.) Korits&nszky Ottd. —
Haldntik, n6ba haldntik; baUnt^kba vilgta, baldnt^kon Utotte; n6ha
a vakszem sz6t is basznAljdk. D6l-Nyitra. VorSsv&ry Ern& —
A haldntik sz6t Gomor-, Borsod- 6s N6gr&dmegy6ben a magyar n6p
mindeniitt ismeri 6s halant^n&k ejti ki, de haldntik belyett ii^iibb, s5t
mondbatndm kizdrdlag vakszemei baszn&l. Komor6czyMikl68. —
Tornyos-N^metiben (Abauj-Torna m.) csak a vakszem sz6t ismerik s a
vakszemre adott vakUt4s 61etvesz6llyel jdr. E6nyi Igniic. — Ismert
6s baszndlatos sz6, haldnt^nak ejtik. (Mdtraalja, Fels5-Borsod.) B o r«
sodiL&szl6. — Heves megy^ben ismerik ugyan, de nem hAazniljikk ;
bely. ink&bb ezt: vakszem, Heves m. Jurassa Endre. — Qy5ngy5sona
tXlASZOK a 8ZERKE8ZT68]to KtRDJ^SEBUC. 221
hal&nt^k ssd d-j&t roviden ejtik : hdldntik. Y<ogatva mondj&k azt is :
vakszem, sdt ez at6bbi a ezokottabb. K&d&r Lajos. — A haldnUk
sx6t haszn&lj&k a paldcok, de tigy is blj&k, hogy vakszem. A n^p is
agj ismeri, mint a fej leg^rz^kenyebb r^sz6t, melyen kisebb Ut^s is
hdUlt okoz. Tal&n innen ered a neve is? Bel&nyi Tivadar. —
Haldniik az eg^sz pal6cs&gban egy^rtelmti. Pal 6c. — Szatm&rban
halantikoi is mondanak. B&rdos Jdzsef. — Bihar y&rmegye nyu-
goti kdzs^geiben (Zs&ka, Furta, Darvas) a haldnUkoi vak8zeniJiQ\i
hfvj&k. A haldntik szdt nem ismerik. Kar&cson J6zsef. —
Haldntik sz6t rendes ^rtelemben haszn&ljdk, vakszemet is mondanak
halyette. H.-N&n&s. Barcsa J&nos. — HcUdntik, Igy ejive, mondj&k
vakszemnek is. N.-KtLns^. Debrecenyi Miklds. — Haldntik,
mondj&k 6b Igy is ejtik. 6rdas. (Pest m.) P6ka Imre. — Haldfh
tSkD&lL a fejnek a vakszem kortili r6sz6t hfvj&k. J6l hal^t^kon v>am
egy bottal, mondja a paraszt sutty6, ha j6l megreri ellenfel^t. Kis-
njaz&ll&s. M6sz&ros K&lm&n. — Kunn a tany&kon, 86t Mez5-
hegyesen is, a haldwt^ helyett a vakszem kifejez^st haszn&lja leg-
t5bbBz5r a n^p. Ha a vakszemet erdsen megiitik, vagy ha betorik,
be^ll a hal&l, igy tartjdk. Oroshilza. B^rczi Fiilop. — Bajmokon
(B&cs m.) igy ejtik ki: h&l&nt^k. Az ^brdzatnak az a darabja, amely
a homlek, a szem, a pofacsont ^s a fulkagyl6 kozott van. (Teh&t:
nem a kopony&nak a szem f5l5tt lev5 r^sze, ahogy Ballagi mondja.)
B^Y^sz Ernd. — Haldntikoi a n^p nem ismeri, az o szava : vak-
szem. Marosv&s&rhely. Paal Qyula. — Halani4kiiB^ ejtik tbbbnyire.
Sz6kelyf5ld. Sz&nth6 Q&bor. — Haszn&lja a n6p Fogarasban 6s
yid^k^n, de leggyakrabban a vakszem elnevez6s haszn&latos ; p. szinte
a yakszemit 6rte. Szentgyorgyi J6zsef.
3. Be^Ty betart ; neki nyiUnak a lovak, Mondjuk ezt: sz^pen
beollotttink ! betart a kenyerilnk egisz tilbe I Igy is : ... egisz tden
vagy igy: kxhUzzuk vele az egisz telet Van sdmnk f^lszdrig vald,
alig binmk benne cup&ktinyi ; a lovak meg szinte neki nyHnak, ahogy
gob&nctinak benne; j&r a vlkonyuk! D5r. (Sopron m.) Domonkos
I s t Y & n. — Beir valakit : atol6r, 6b betart vagy hat h^tig : e szerke-
zeteket ismerik. £cs. (G-yor m.) Szab6 S&ndor. — A he^, betart
helyett az elir s eltart ig6t haszndlj&k; a betart m6g elofordul, de
akkor igy : betart valami hat h6tig. NekinyHlnak a lovak, mikor valami
nehezet kell htLzniok. G-ydr-Szt.-M&rton. Szegleti I. Yal^r. —
Igen gyakran : betart hat h^tig az arat&s. S5t m&sk^nt nem is hallhat6
itt Somogyban a lengyelt6ti jdr&sban. £j, de nagyon htiz a 16, szint'
nekinydlik. Egy itteni juhdsztdl hallottam, ki azt &llltja, hogy ezen
a vid^ken mindenki igy besz^l. Alsd-Bogdt. (Somogy m.) Ndgr&di
M 6 r, — Sem be&, sem utdlir, hanem elir, p. A Jarugdndl (r6tn6v)
Mem d, A kaszdlds a zeg6sz h^ton betartoU. A z6pit6s eltart m6g
hat h6tig is. A be&t ebben az 6rtelemben is haszndl jdk : megeUgszik
vmivel : Ne egy darab k5ny6r, oszt&n ird be vele. F.-Segesd. (Somogy m.)
Peterdi L&szld. — Dundntiil: betart valami hat hitbe helyett:
hat h4t%g, NekinyiUnak a lovak Fej6rmegy6ben iltaldnos. B&rdos
J 6 z B e f . — Be4r ez 6rtelemben utoUr, nem haszn&latos ; megel^gszik
222 vXlaszok a szERKEszrds^a k^rd^seire.
^rtelemben igen; Igy is: nan vlkony, liogy k^tarasztommal be6rem a
derek&t. K5lesd. (Tolna m.) Korits&nszky Ottd. — A he^
valakit kozismert sz6l&8m6d. A cs6pl6s, aratds stb. : betart vagy k6t-
h&rom h^tbe. A jdv^rti lovak ustor n6kfi is neTHnyiinak a galoppnak,
ba a gyepldt megeresztik, p. M& azt gondtitam, bogy megkap az esS,
de a lovaim nekinyHtak mint a pidca a fut^snak, bit csak a saragUm
lett vizes. Tom6c, Dedki. (Nyitra m.) Vorosv&ry Em 6. — Neki-
nyHlnak a lovak : sebes y>at6 men^sre baszn&ljdk. Csdaz&r. (KomiLrom
m.) Pozsonyi Miklds. — Be^ valakit nem mondj&k; banem
utdlir v. eUr valakit, p. Md ollyan messzi elbaladt, bogy allyig Mem
eL Betart belyett ezt mondjdk : eltart vcUami hat Mtyig v. bdetelyik
abba hat het is. Nekinyillnak a lovak, baszndlatos kifejez^s. (Mdtra-
alja, Felsd-Borsod.) Borsodi Ldszl6. — A beir valakit (e. L
ut6l6r)y betart valami hat hitbe kifejez^seket nem ballottam; neki-
nyHlnak a lovak ezt ballottam a gomormegyei saj6volgyi n6pt51.
Komor6czy Miklds. — Be^r vkit, Helyette: utoMr, eL4r, tgj
is mondjdk : bekorcdtam. Betart vmi hat hitbe, Ebelyett ezek a kif eje-
z^sek baszndlatosak : kitart, mdgtart vmeddigj a gabona v. mds affile
^lelem (61et) etart Hjjig. (Halas.) Akka. — Betart vmi hat h^tbe,
£n Hajdumegy^bdl (H.-Szovdt) tigy ismerem: betart ez a liszt vagy
hat h^tig. Tomyos-Nemetiben (Abauj) azt mondjdk, bogy 16 — 18 napba
tart az M Amerikdba. Be4r vkit, baszndlatos Tornyos-N^metiben ntoUr
^rtelemben, p. Ha j6l siet, biz m^g beirheti. Middn a szek6r nagy
teberrel van megrakva ^s a lovak nem tudnak szokott kdnnyen indi-
tani, olyankor a bdtulsd Idbokat megvetik, tigy, bogy az izmok mind
megldtszanak a testen s nekinyHlnak a lovak, igy indftva a sseke-
ret. Ismerem Hajdu-Szovdtrdl, Tornyos-N^metibSl (Abanj). Rdnyi
I g n d c. — Csak ut6l4ri mondanak ; de a nyiilrdl mohdj&k/ bogy becsipte
az agdr. Betart hat hitig mondjdk. H.-Ndnds. Barcsa Jdnos. —
NekinyHlnak a lovak, ba sebes vdgtatdssal robannak ; az dkrok, ba nagy
terbet bdznak. Nagy-Ktinsdg. D e b r e c e n'y i Miklds. — Sobasem
mondjdk, bogy beir, banem ut6l6r. ElisajszdlUs. M^szdros K&l-
m d n. — Beimi valakit nem mondja a n^p. Hanem : nesze, edd meg,
aztdn ird be vele! TJtoUr, ezt baszndlja a n^p. Betart hat hitig is
a munka, igy mondjdk. Orosbdza. B6rczi Fiilop. — ,Betart valami
bat b6tbe^ belyett mondjdk: bat b^tig is eltart, vagy: bat b^tbe is
beletelik. ,Nekinyilltak a lovak' belyett mondjdk : n^zz oda, bogy neki
iramodtak a lovak ! Sz^kelys^g. Szdntb6 Gdbor. — Be^r vkit
belyett ut6l4r, el4r vkit, Betart valami hat hitbe sobasem mondj&k,
banem Igy: beletelik valami hat hitbe ; igy is: kell neki v. keU red
valami hat hSt, megtart valami hat hitig, amig . . . , eltelik valami hat
hit, amig . . . Maros- VdsArhely. Paal Gyula.
4. Arveris, drverez, vigrehajt, vigrehajtds 6s osszeg Dundntdl
ismeretes. Bdrdos Jdzsef. — Eg^szen osmeretes kif ejez^sek :
Megvolt az drveris ? ,,, Meg dm ! Kin v6t a vigrehajtd, az drverezett,
J6t mulatott bucsukor ! nagy osszeg plze csuszott e. A banJ^'egyet
nem baszndljuk, helyette elv^tve ezt: bankndta. Dor. (Sopron m.)
Domonkos Istvdn. — Arveris, eldrverez, vigrehajtds szavak
yXlASZOK a SZERKESZrdS^G K^RD^SEIRE. 223
kozons^gesek, a vigrehaji, hankjegy, osszeg nem jdrja, az osszegrSi
csak az iskoUban ballanak. !l3c8. (G-y5r m.) Szab6 S&ndor. —
Arve^^is, drvereZj vSgrehajtf v^grehajtdst P&pdn, Qyor-Szent-Mdrtonban
ismeri 6s baszn&lja a n6p. De a hankjegyet sobasem, az osszeget is
litk^n ballottam, inkdbb azt mondj^k ez ut6bbi belyett: az egisz,
Szegleti L Val6r. — Pdlf&n (Kemenesalja) drveris, drverez
(el^u^erez), vigrehajtas, osszeg ismeretes, bdr drver4s h. tdbbszor mond
licitdcidt, drverez b. licitcU s az osszeg b. summdt, Y^grebajt&s belyett
m&s sz6t nem baszn&l a n^p, s5t: »EligyUtt r& a vlgrebajtdsc-f^le
kif ejez^s is eg^sz kozons^ges. SztrokayLajos. — Arveris^ drverez^
v^grehajtj vigrehajtds baszn&latosak. F.-Segesd. (Somogy m.) P e t e r d i
L & 8 z 1 6. — Arveris baszn&latos ; drverez b. licitdl ; vigrehajtds isme-
reies ; a v^grebajtd vagy egzekutor egzekvcU ; hankjegy ismeretes ; Igy
is: hankndta, Tapolca. (Zala m.) Ydzsonyi Izidor. — Ezeket
a n^p csak lijabban tanulta el. A hankjegyet hankdn&k mondjdk.
Volt cs%tsza hankd is, mikor az aprdp^nz bidnydban a bank6c^duldt
n^gyfel^ is elrepegett^k, s az ilyen darab olyanforma volt nagysdgra
is, alakra is, mint a csusza vagy csipetke, ndlunk csipedett Kolesd.
(Tolna m.) Koritsdnszky Ottd. — A pal6c is tudja, bogy mi
az az drveris s a v4grehajt6 s vigrehajtds. Pal 6c, — Az drverez,
drveris, vigrehajt, vSgrehajtdj vSgrehajtds 68 osszeg 8z6kat az lijabb
nemzed^k ismeri 6s baszn&lja, tigy Idtszik, orszdgszerte, de a pal6-
cokndl nagyon dltaldnosak. A hankjegy belyett a hankd jdrja m6g az
dllamjegyekre n6zve is. Beldnyi Tivadar, — ArveriSy drverez,
v4grehajtd (csdf ol6dva : j4grehajtd), v6grehajtds GyongySson mdr sz61-
tiben jdrja, csak a vigrehajt nem; hankjegy 6s osszeg azonban a n6p
el5tt ismeretlen f ogalom. Kdddr Lajos. — Arver^s, drverez,
v4grehajty vigrehajtds, hankjegy, osszeg a pal6c 6s magyar n6p kozott
is djkeletii szavak 6s csak a blr6-yiselt emberek s a fiatalabb nem-
zed6k baszndlja. (M&traalja, Felso-Borsod.) Borsodi Ldszl6. —
Ordason (Pest m.) mondjAk ezeket a szavakat : drveris, drverez, vigre-
hajt, vigrehajtds, hankjegy, osszeg. P6la Imre. — Arveris b. lid-
tdcid; drverez b. licitdl; vigrehajt b. egzekvdl; de a vigrehajtds,
az baszndlatos, vdltogatva az egzekHdjd'Vdkl, Arverist, drverez4st is
ballani belly el-kozzel. Bankjegy b. hankd; egyszer-eg^rszer : hankndta,
de ink&bb csak kaputos emberek szdjdn fordul meg. O^^^re^ b. summa.
N6banapjdn: summa summdrum, szint6n az intelligencia tartja bozzd
juss&t. Ezt is mondjdk belyette : dssze-vissza ennyi meg ennyi, (Halas.)
Akka. — Arverist is mondanak, de leginkdbb lidtdcidt. Eldrverez
belyett ink&bb ellicitdl. Vigrehajtds 6s* egzekvdlds egyardnt ; a hankjegy
sz6t nem baszndljdk, de a r6gi egy fi*tos bankjegyet a rajta levd
k6prol nevezt6k egy hahdsnak, de mdr a tSbbirdl nem mondtdk. Az
dsszeg ritka, inkdbb summa a divatos. H.-Ndn&s. Barcsa Jdnos. —
Kezdi a n6p bevenni a k6rdezett szavakat, de licitdlds, licitdcid,
egzekvdl, egzekvdlds, summa szavakat a n6p m6g most is jobban ked-
veli. KisujszdlUs. M68zAros KAlmdn. — Az drveris, drverez,
vigrehajt, vigrehajtds szavakat ismeri a n6p 6s pedig sokkal jobban,
mint a hankjegy kifejez6st. S5t a licitdl 6s egzekvdl mdr alig is
224 yXlaSZOK a 8ZEBKE8ZT68160 K^BDI^SIIBE.
hallhatd. Az osszeg szd nines m^g tigy elterjedye, helyette ink&bb
a sammdja vminek j&rja. Orosh&za. B^rczi Fftl5p. — A v4grehajt6
nrak kittlnd apostolai a nyelvtijit&Bnak. Bajmokon (B&cs ul) hasi-
n&latos az drveris a lidtdcidvdl yegyest. A bajmoki magyar kCLlonben
nem drverez, hanem drverel. A vigrehajtds m&r y6rr6 v<, a vigrekaji
m6g nem ; helyette az egzekvdl j&rja. Bankjegy nines m^g ott, a &afi&(f
is fogyt&n van. tgy ia, amiigy is. Az otoSf tizes, azizcks jirja. As
dsszeg vetekszik m&t a swmmdval. E6y6sz Ern6. — Arverii,
drverez, vigrehajt, vigrehajids szavakat a sz6kely n^p sokszor hasz-
n&lja, de a bankjegy 8z6t soha, helyette azt mondja hankd; a r^gi
iddk bagyom&nyak^p a r^gi 10 kros jncuZa, a 4 kros sustdk 68 a k^t
krajc&r egy garas, Sz&nth6 O&bor. — Fogarasban ^s yid^k^n a
n6p haszn&lja ngyan e szavakat: drver^f drverez, vigreikajt, vigre-
hajtds, bankjegy, osszeg, de m^gis gyakoribb belyettok a licUdldSf
licitdl, zdlogol, zdloglds, bankd, summa sz6k baszn&lata ; p. Ellicittit&k
minden6t. Tegnap voltak n&la z&logolni. 8zentgy5rgyiJ6z8ef. —
Mondja a n^p is: drverSs, vigrehajtds, vigrehajt, drverez, drvereziSf
dsszeg, de nem mond bankjegyei, banem bdnkdi v. bdngdL Sz^kelyfdld.
Paal Gyula.
5. Az ama v. amaz n^vm&st f6n^y el6tt a n^p kdr^ben sebol
sem ballottam, csakis kibagy&sos mondatban: »Melyik a tied, ez?«
:»Nem; amaz.^ Ilyen haszndlata pedig nines is belyb5z vagy yid^kbSz
kotve, annyira <al&nos. Bel&nyi Tivadar. — Gsak Igy: azok
a Hk, azok a zokrok. ^iScs. (Gy5r m.) Szabd S&ndor. — Sem
ama, sem amaz. F.-Segesd. (Somogy m.) Peterdi L&ssld. —
Tapolc&n 6s vid^k^n: azok a fdk, azok az okrdk.- Y&ssonyi
I z i d 0 r. — Mondja : ^makkacsddba f oggyad az ustort, kissz^gim.
Eagozva kozbevetik a n6yel5t: amazokat a f&kat, amazokat as
okroket. Kolesd. (Tolna m.) Korits&nszky Ott6 — Ama v.
amaz fdn^v el5tt nem kozkeletu, de az^rt baszn&latos. (M&traalja,
Fels5-6orsod.) Borsodi L&szl6. — Szatm&rmegy^ben az ama,
amaz n^vm&st haszn&ljdk f 5n6y el5tt ; p. ^ ama dkroket 6rz5nL Ez a
mienk, ama tanya meg a nagys^gos tir^. B&rdos Jdzsef. — Csak
rdmutai&snak baszn&lja, p. amaz ni, vagy amannak I H.-Ndn&8. B a r c s a
J & n o s. — Ama^ amaz h. mind^g csak az a 16, az az dllat. N.-Ktins&g.
Debrecenyi Miklds. — Azok a f dk. Azok az okr5k. Kisujsz&Uds.
M^szdros K&lmdn. — Csak Igy: ez a 16 itt, az az 5k<Sr oU,
az a fa ott Orosbdza. B6rczi Fiilop. — Fogaras szomsz^dsig&ban,
Nagy-Kukulldmegye Halmdgy kozs^g^ben az e, erne 6s ama n6ym68t
f 6n6y elott baszndljdk : Eme fa igen bogos. Em^ iid6ben nem aj&llatos
elindulni. Szentgyorgyi J6zsef. — Sohasem, csak igy : ez a,
az a. Sz6kelyfold. Szdntb6 Qdbor. — Amaz, emez nem igen basz-
ndlatos a Sz6kelyf 51don. Paal G-yula.
6. Arkon tul hegymester, Nem ismerik. F.-Segesd. (Somogy m.)
Peterdi Ld8zl6. ^iScs. (Gy5r m.) Szab6 S&ndor. Borsod. Bor-
sodi Ld8zl6. H.-Ndnds. Barcsa Jdnos. Sz6kelys6g. S 8 & n t h 6
G-dbor. — OsmereteS; olyanf6le 6rtelemben, mint akinek titbetik a
nyomdt; p. Atiratta minden vagyondt a vdjire, p5r^betik iszen ! drk(f^
viLASZOK A SZERK£8ZTds£o K^RD^SEIRE. 225
hiZ hegymester. Yagy igy: mit utod bele az orrodat abba a dologba,
ami nem illet, koszdnd, bogy drkon tul hegymester vagy benne ! D5r.
(Sopron m.) Domonkos Istvdn. — Haszn&lni nem baszn&ljdk ;
de a foldi, akitdl megk^rdeztem, mindjdrt meg^rezte a jelent^s^t 6b azt
felelte: olyan ember lehet, aki nem tudja a mesterseg^t, se nem
paraBzty se nem mesterember. Gyor-Szent-M&rton. Szegleti I.
V a 1 e r. — A k^rdezett sz6l&sm6dot taldn k^tszer ballottam mind-
ossze, azt is ^Ites paraszt szdj&b6l Pdlf&n (Kemenesalja). Azonban
a vid^k miiyeltjei baszn&ljdk. ^iSrtelme : kev^s, vagy semmi sines r&bizva
8 csak mukedvel^sbol v^gzi azt a dolgot, amire az drkon kiviil yal6
begymesterked^s vonatkozik. Term^szetes, bogy az illeto dologba nines
is beleszbl&sa. Jelent bivatlan tanut, fogadatlan pr6k&tort, akit az6rt
n^banapjdn m^gis megballgatnak. De a sz6lds egyszersmind figyelmez-
tet^s akar lenni a dologba val6 bele nem avatkozdsra. Jelentbet olyan
:»ot5dik ker6k«-f6le szerepet is. Sztrokay Lajos. — Mondjdk
Somogymegye Babod tdjdn ; eredete. bogy a hegybirbt elcsaptdk es
klyiil az drkon tett^k. Sdrkozy Geza. — A begymester esak a
maga mesgy^j^ig, drkdig (t. i. batdrdig) ^vatkozbatott a begyi drti-
kulosokra. Mds-mds szolobegyben mds-mds drtikulusok szerint int^z-
kedtek. Ha valamin boUenkednek, poroskodnek, aztdn yalaki bivatlan
pr6kdtork6nt akarja izgdbdjukat eligazitani, azzal tdmadnak rd :
Ketek esak drkon-tUli begymester, a. m. ottbun paranesiijon ! Nines
jnssa, bogy mds d6gdba drtsa magdt. Tapolea. (Zala m.) Ydzsonyi
Izidor. — A kesztbelyi begyvid^ken mintba ballottam yolna mdr
yalamikor. Az ^rtelme yal6szint[leg, bogy ba yalaki beleayatkozik ^s
rendelkezik, mikor semmi joga sines a beleayatkozdsboz vagy rendel-
kez^sbez^ az ilyen emberre mondjdk : drkon iul hegymester! Oroshdza.
B^rczi Fiilop. — Haszndljdk. firtelme: bivatalra nezve semmi
sem, vagy esak eimzetes valami. Kolesd. (Tolna m.) Koritsdnszky
0 1 1 6. — Ha yalakinek kiteszik a szur6t a korcsmdbdl, azaz kidobjdk,
yagy pedig a yolt el61jdr6kra, vagy az ligynevezett v^gzett foldes-
arakra gtinyb6l mondjdk : drkon kivUl hegymester, Ez azt jelenti,
bogy nines mi felett rendelkeznie ; Csdszdron t. i. az drkokkal beke-
ritett sz5115begyekben a hegymester, az dltaldnos tdrv^nyek keret^n
beliil autokrata, sajdt batdskor^ben bozott hatdrozata feltetlen kote-
lezo, nines apelldta; ez^rt sok a baragosa. Ha mdr nem hegymester,
de kUlonben a kozs^g ligyeibe beleszdldsa van, ellenfelei esak az^rt
is ellenkeznek, odakidltjdk neki : Kend az drkon kiviil hegymester,
Csdszdr. (Komdrom m.) Pozsonyi Mikl6s. — Szovdtdn (Maros-
Torda m.) hegymester a vakondok tr6fds neve. Maros-Vdsdrbely.
Paal Gyula.
Pdtld Tilasz a Nyr. 39:427-hez.
A 31:174. L megjelent kozlem^ny egy Gyormegyeben Sokord-
aljdn hallott ^s haszndlt reggeli koszontesformdt juttat eszembe s ez :
>Szerenes6s j6 reggelt kivdnok. Eg^ss^gUkre szolgdltass^k az ^eeakai
nyugedalom. Az Isten verrassza (virrassza) tQbb szerenes^s j6 regge-
MAQTAB HTELVdB* ZXXI. 16
226 EOYVELEO.
Iskre mind k5z5iis6ge8en !< Ez a koszont^sforma egyv^gbe dak^l;
erre a y&lasz: >Hasonl6k6ppen!« Eire ism^t a k58z5ntdn yan a sor:
»K98z5n5m aUzatoss&ggal (v. al&san)« Sztrokay Lajos.
E6YVELE6.
Mikor a n^p arasan besz^l. Az Alkotm&ny 1901. Y. 11.
sz&m&ban olvastam D6k6n G-dbor amerikai level^t, mely Igy kezdddik:
:»Dics6rtes86k az '6t J^zos szent neve ^s a Szfiz MdriA^. £n, mint
D^kdn G-dbor 6s t&rsaim magyariil hdlak58z5netet mondunk 68 hSA&i.
Folyamodtunk Nagym6lt68dgii Magas Miniszteriumhoz, Szabd Istv&n
orszdgos k^pviseld tirhoz 6s %g4nyhe veU4k kMsUnket . . ,*
ToRDAi Aktos.
A fdblr6, jegyzo, kdpldn, a tanlt6, akik mind ^kesen besz^lnek,
de nem magyarosan, rontjdk a falusi emberek nyelv6t. A bird nem
be8z61 8zomsz6dos forgalemrdl, hanem vidndlisTdl ; nem mondja : kev^s
hasznot hajtott a minapi hetiy&sdr, hanem: key6s eKfnyOm yoli
A jegyz5 a falusi gyiil6sen felemllti, bogy »a yarga fia nem yilt be^
mart dagadt visszereje yolt<. Jelen 16y6n, k6rdem a blr6t6l, tndja-e,
bogy mi az a yisz^r; persze nem tudta. A kApl&n eg4lyr6l pr6dik4L
De m6g a n6pies fr6k sem vigy&znak toUukra. E5tyoe K&roly kit&io
irod. munkdiban egyre ira, monda igealakot baszn&l 68 feszilyr^,
ked4lyr{fl, indokrdl besz61 stb.
(K6szeg.) Nagy SIndob.
Az urasdg megparancsolja a mindenes6nek, bogy keritsen egy
&c8ot, mert n6bdny Uddt akar k6szittetni. P6r nap mdlya be&llit
bozzd egy k5pcos, piros-pozsg&s paraszt 68 illedelmesen ley6ye ssfros
kalpagj&t, megsz6lal : »En v6n6k, k6r9m' dssan, a vdllalkoz6 szom^lye.*
»Mif6le y6llalkoz6?« k6rdi csoddlkozya az tLr. »H&t, kony5rg9m, a
Idddk erdnyzatdban idszdm mogjelonisomeU , bangzik a felelet. »Az m6r
m&8«. »Ig5n is, k6r5m' dtossdggalc, belyesli a szdt a jdmbor. — Az
alku l6trejon a Felek k5zt 6s a tud&kos y6llalkoz6 tisztes 8z5m61ye
elt^yozik, de az ajt6b6l m6g yisszasz6l : >E ne felejcsbn, tek't9s oram,
sz5geket alkalmaznit (ba nem csal6dom: beszerezni).
A parasztgazda dtballag e8tefel6 a 8Zomsz6dboz a megk6rdezi:
:»Nem kiidene ked iizen6st a katona fijdnak?< »M6r irdekozik rtila
a s6gor?« »Mer hit bonap heillumindlnik a v&rosba.« Az irdekezik
bizonydra alakvegyiil6s litjAn keletkezett (4rdekl6dik s Mekezik ; v.
kirdez 6s Mekezik ?), A heillumindlni iltaldnosan elterjedt a benigni,
ler68zegedni 6rtelemben; a mi emberiink bemenni belyett basznilja
tuddkosan.
A piacon sz6ba ered k6t atyafi. »Hogy van k^d, 86gor?« szdl
az egyik. »Kosz*nom a szfves k6rdez68kod68it, 6n csak mdgy6n6k yala-
bogy, csak a nagyobbik lAnyom nyavajds 8z6g6ny«. »H4t t5bb csa-
n^pnyelvhaqyomInyok. 227
l&dja is van a sdgomakVc »N^gyen vannak, n^gyen; 6pen a leg-
8z5bbiket maceraja a za ziij nyavaja: a flonzija, Hdt kemed6k?«
>Hiszen a z^n felesegomet is akkurdtosan a za veszekodott flujenda
pusztija. Hogy yinn^ jel a zuristen a faj^t!< &tkoz6dik a }6 ember.
Egy »uJ8dgolya86t6l«, aki tud&s&t minden &ron mutogatni sze*
retn^y hallottam a kovetkezdket : »A h^ten Idttam a s6gora szin-
darabj&t^, mondja valakinek, »nem is tudtam, hogy a maga sdgora
olyan irdnikus ember. «
A jelenleg hat^roz6sz6t pazarul haszndlja beszed^ben az alfoldi
paraszt; nagy tud&kosan minden id5t jelent6 kifejez6shez odabigy-
gyeszti. >Mikor halt meg a fia Istvdn b&csi?« :»Epen jelonleg tegnap-
elott, k^rdm 'dtoss^ggaU, feleli a biisul6 magyar.
Ilyen p6ld^kb6l m6g tem^rdeket lehet osszegyiijteni, mert a
mi j6zan n^pUnk csoddlatosan szeret idegen szavakkal cifr&lkodni.
A magyar paraszt, fdleg ha mdr az iparos osztdlyba emelkedett,
mutatni 6hajtja, hogy nemcsak az urak tudnak sz6pen, finoman besz^lni,
hanem 5 is szerzett mag^nak ilyen m^velts^get. Ez a tdrekv^s szQli
azt a vissz^sdgot, hogy az innen-onnan felkapkodott, elotte 6rthetetlen
szavakkal dobdldzik ^s a saj&t kdrnyezet^ben ily m6don sikeriil is
tekint^lyt szerezni magdnak.
A n^piest &pol6 lr6ink j6l ismerik a n^p e tulajdonsdg&t s
felhaszn&lj&k, mint jellemzo vondst, hogy alakjaikat min^l t5rulmet-
szettebb magyar parasztoknak tiintess^k fel. (Y'6. Qdrdonyi G^za
Bor c. szlnmuv6ben a parasztb6l lett kov&cs 6q dUatorvos sz6ldsait.)
SziGETi Ern6.
Csel^dtok mondta a multkor 6neklo feles^gemnek : 2>Na, a nacs-
cs^a elmehetne evvel a hangal az operdcidba!^ Dddolgatd po6ta-
fiamnak meg, aki most tanul kompondlni a Zeneakad^midn, ezt az igaz-
s&got mondta ugyanaz a csel^dledny : >Ezt is az lirfi kompromitdlta P«
^Zsuzsa, volt mdr difteritiszbe ?« »Nem utaztam en m6g arra!«
felelt csoddlkozva Zsuzsa. Egy mi^rxok.
NfiPNYELVHAGYOMANYOK.
Ny elTsaj dtsdgok •
M a g y a r-S o6k es Szeloce kozs^gek Nyitramegy^ben egym&s
toszomsz^ds&gdban vannak, kozvetlenul a Ydg balpartj&n.* A szomsz^-
dos kozs^gekkel ellent^tben (Zsigdrd, Farkasd, Negyed) a so6k-szeld-
ceiek a pal6cos kiejt^st haszndljdk. A kevesb^ iskoUzottak legt5bbje
az d't ud-nak hangoztatja, pi. Mart helyett Mudri-tj kdvd h. kudvd-ty
* Lakosaik magyarok, kik fdldmiivelessel, dllattenyesztessel es kiild-
ndsen zdlds^gtermel^sel foglalkoznak. Valldsra nezve: k^tharmad resze r6m.
katolikus, a t5bbi protestdns ^s izraelita.
228 N^PNYELVHAOYOMAmrOK.
lekvdr h. lekvu(^r-i mond; a le&rxj az anyj^t Igy 8z6litja: Drudga
annya ! — H^rom nagyon divatos szavukr61, melyet minduntalan basz-
n^lnak, lehet 6ket kdnnyen felismemi. E szavak & folvay Hgy dm ^s
ja hizony. Ndluk az azonnalj mindjdrt, rdgtofij tUst^nt, egyszeribe stb.
kif ejez^sek ismeretlenek^ mivel mindezekre csak egyetlen szavuk van :
a folvaj pi. gyiivok folva. megyek fo]va, ott termett folva. Mi^rt
nem tanultad meg a leck^t? Mer az any&m folva elfdjta a Ump^t
stb. — Az Hgy dm megfelel a mdsutt baszn^lt no persze vagy majd
ha fagy-UAk. A ja hizony az Hgy am-nak ellent^te; mig ez ut6bbi
tagad&st; a ja hizony dllltdst fejez kl. Az igenrt ^s nem-ei csak
elv6tve basznAljAk. Ezt »Tiil a V&gr6l jov6k« (e. h. a V&gon tiilr6l
jovok) igy ejtik ki: TulavdgrH gyiivok. iSpen ily sebeseu ejtik ki
ezt a sz6t is, bogy »cseppet«, melyet a kiss^, kev^ss^ v. kev^sb^
sz6k belyett baszn&lnak Igy: csepet, kettozott gyorsltdssal.
A 2:-vel kezdodo szavak el61 a z-t egyszer^len elbagyj&k, pi.
ahla (zabla), dszld (zd8zl6), dpfog (z6pfog), dptojds (z&ptoj&s), ubhony
(zubbony), Ust (eziist) stb.
A f^k dgait hotdnyi e. h. nyesni. csonkltani szoktdk. Ha a
fdnak a fold feletti r^sz^t, vagy is torzs^t kiv>&k, a foldben maradt
r^szt torcS'jiek hijdk ; ennek tobbese : torcsok ; de az^rt azt mondj^k :
»yan ott torcs5k ak^rmeiinyi«.
A so6k-szeldcei ember a kukoricdt tdrdkbdzdne^y a C86t v. csQvet
kaldszns]L bf vja ; ezeket fiizSrekhe fonja ; a lemorzsoUs at&n meg-
maradt csutka v. torzsdnak komp a neve. A fosztal^kot sUstydnak,
a szdrat kdrdnsik nevezi.
A felnottek is ^pen ugy lajbinak nevezik a kabdtot is meg
a mellenyt is, mint a gyermekek: »yedd magadra a lajbit, mer meg-
i&z6 !« A gyerek meg visszafelel : »MA 6 n^kie az is baj !« E belyett
»maga«: o-t baszn&lnak.
A szeldcei ledny Igy kesereg butlen kedvese utdn :
Magyar-So6k nem vdros,
Zsig^rddal hataros,
Odaj4r a ruzs&m
Egy szfp bama 14nyhoz
Gy6c8 ingbe gaty4ba,
De az en ke8zkeny(5m
Van a lajbij4ba.
Az iskol&ba meno gyerek azt k^rdi a m^siktdl : :>Mit eb^dezte
J6zsi ?« »Csikmdkot (m^kos t^szta). Hdt te ?« »Tur6s t^skdt (derellye).
de a gyerekiink — mer nem tutta a leck^t — nem kapott csak
kinyeret, az is pilisznyes (pen^szes) v6t, meg k6t 6m&ty a meg rotvatt
(rotbadt) v6t«. Ocsem v. bdtyAm belyett csak gyerekiink!
A bdz elott egy any6ka kesereg. Arra jon egy m&sik oreg
asszony s ezt k^rdi tole : »Hdt 5 mit tudlik^?^ (tudlika : kintoma.
sfpldda, verkli, tudlikds : verklis). » Jaj bunne rfn^k lelkem, mikor
ijjen baj ert. Md topszor megr6ttam (e. b. megfigyeltem, megjegyez-
tem), bogy abdnszor azok a budos cacigdnyok (oldb c.) gyiinnek.
mindig bibddzik humim (bol-mim). Most is eveszett a nagy kokasom,
v^nyelyhaotomjLktok.
229
a bezderSm (fiatal hagyma) is hoi legyiirral, hoi kitfppel. Eleget
szab<3dtam (k^rtem, k5ny5r5gtem) a fiamnak, hogy csindtassa meg a
kalincsot. A m&sik fiamnA hezeg m&sklp van — mondok. Konnyfi
annak — aszongya — aki megvan gydzddve (gazdag, megszedte
mag&t), de a szeginnek . . . XJgyi most is kollott ad6ba 8 frt valahA'
krajc&rt fiizetnem.*
A 8z6k kozbeszdrattal is, meg hangugrat&ssal is gyakoriak,
pi. Menny innejd (innejd : innen, onnajd : onnan) mer leUtdm a derkad.
Gser^Pi cserpek stb. M^ rfsz Anti? Mer megverett az atya.
Fdljegyz^sre m^ltdbb szavaik meg:
hidomyi : habarni ; hirgdlni : elhdzogatni, pi. »Kirg&d el a szemet
a rosta alulc ; hajaz : hasonllt ; tuskol : dofol ; a kis borjti tuskolja
az anyj&t; kattog : csattog, »Ne kattogtasd azt az ajt6t!« miilat,
mtilatnyi : mulat, mulatoi ; nyicik : nyllik (a vir&g) ; karamzsol : kar-
mol ; elkiSvetkezni : elbucstizni ; \&t6t vitt v. vinni — oly h^zhoz szok-
tak, ahovA g^lya sz&U ; tipickol : ugr^l, a teh^n, mely nem hagyja
mag&t f eJDi, a 16, mely nem akar inditani ; t6pol : p6tol ; k5rosztdkdggy
meg, e. h« vess magadra keresztet ; sfnok : sin, slnek ; alaj : olaj ; all6 :
oll5 ; 6ma : alma ; sz6ma : szalma ; egyQgy^ : j^mbor, szelld, csendes. Isten
haragja : vill&m, m^nkd ; tdp6 : hiilye ; tum6k : mamlasz, ostoba ; p&si ;
nagyanya : orab&csi : b&tydmuram ; nene, n^ne, nenik^m : n^nik^m ; lapa-
nya : labdaiitdfa ; harmadeb^d : ozsonna ; telles : ak^cfavir^ ; csucsiirke :
pacsirta ; szerha:h^tetd ; 8zugla:szeglet ; izg6 : par^zs ; bdld : bdl ; k6ml-
hes : kdmiives ; ml : m6h, mlhecske : m^hecske ; kurin : tyiik6l ; cseter :
s&r, csetres : s&ros ; gordzsd : deszk&lxSl, n6db6l, l^cbdl v. k6r6b6l ossze-
tdkolt s&tor- vagy f^lszerforma helyis^g, hoi tobbnyire gazdasdgi eszko-
zoket (&B6f kapa, villa) tartanak ; btityor : batyu, biityoroznyi : batyuzni.
Ghimessy Janos.
T^szdk/
Folyat : csavarog.
pdika, pdtkasdg : kiBehh baj, ha-
szontalansdg.
sdrigszin : s&rga.
keletita : palacsinta.
netez : i\6zdeg6\.
ideskedvu : ^deses.
dlmodtam Uttam : ^Imomban 1.
hdny drakor ? : hi,nj 6ra van?
feldjazni a fdt : gyiimSlccsel meg-
terhelt fdt felt^masztani.
rdtoHj pdnkd.'Hnk.
a t^z leszakad : njitott t(izhelyen
a tfiz kialszik.
mdkd : nagyapa.
mdnyi : nagyanya.
hevet silt a naj7;melegen sut.
buzdta : ajak.
/t^^^^)^^:!/!^^* ; melegedjttnk a tuznel.
lepcse : pocsolya ; pepe : siirubb.
firizs : kabdt.
harisnya : nadrdg.
strimfi : harisnya.
tehenMsleves : marhahilsleves.
♦ Ezek a halm4gyi t4J8z6k, melyeket a mult evben kaptunk, reszbCD
megerCfeitik, reszben kiegtozitik Horger Antal halmigyi gyujtes^t a NyKbeD.
A 8zerk.
230
N^KTELYHAOTOMlinrOK.
elkonfistdja : elpazarolja.
megpallak ! : megverlek !
sepr6s tiszta : ^l^^zi'os t^szta.
keserii ^e;;aludt tej.
Ird : palavcsszd.
rtpa.'vizek partj4n konnyen le-
oinl6 fold.
potyoUdoU : torSdott (gyiimblcs).
csennegni : sir&nkozni.
kicsidocske : kicsi.
hongosan : gombosan.
mostura : minta.
forluim : az asszonyok elol a f ej-
kot6jukre, aniit csepesznek hiv-
nak, kotik a f6rh&mot. azaz
2 cm. sz^les feketo szalagot.
hdynos r okolya : meWennjoi ossze-
varrott szoknya.
fogadjan helyet : f oglaljon helyet.
nagy munka : nagy lir, nagy gazda.
azt tudtad elsikdntozol^ olyan hd-
zik v6t : sz6p, tiszta szoba.
kdrtyddzik : kdrtydzik.
iiiit szokatdsz ! : mit gondolsz ;
ne ocsindnkoggyikj ne nehezkogy-
gyek : ne haragudj^k.
luetdly : irigy.
nyatnoruhh : sovdnyabb.
10 esztendot szolg<am ledtiyuly
s 5-6t asszonyul : lO-et mint
leiny s 5-ot mint asszony.
sziildttefodem : szulofoldem.
gyerel Mr Idtdul : ha mdr orokre
nem is maradsz ndlam, legal Abb
latogatoba gyere el hozzdm.
pisle : csirke.
gyortya : gyertya.
papnuidara : g6lya.
sop : olyan padlds, amelyiken csak
az igiis dllatnak val6 eles^get
tartanak.
hill : padlds.
hfhlika : padlds-ablak.
kicsi ruka : zsebkendo.
surlo : kopor.
estari^s : a. polkilnak egy neme.
hercdgi ndta : regi tdncdarab.
megszaradva-e a szina? felelet:
nefii szdradva meg.
eppeg mind a veszedelem^ olyan
d6got mtlelnek : t. i. a lovak,
mikor a legyek cslpik.
pitydka : krompli.
me csak, wi^/.-tess^k! vedd el!
naptartd : napemyo.
esd'tartd, esd'fogd : esernyd.
horona-sz^k : a templomban tobb
olyan pad egymds mog5tt,
amelynek nines karja.
szijjos : sz^les.
fUigdria munka : furcsa, kiilonos
dolog.
suta : szarvatlan kecske.
fdrtdj : negyed.
pokolszdl : sehes sz^l.
r^nos forint:r^gi p6nz, mely 32
krt 6rt.
a buza adatlan vdt:ek biizakol-
csont nem adta meg.
letortyad : leesik.
igazdnt dsszegazolt : j6l leszidott.
a revelld vildgkor : iS-haik,
hdbdk fergetegje ; Igy magyariz-
tdk ok : tavasszaly mikor egy
nap heccor havaz s h^ccor sut
a nap s aztdn olyan macska-
fejek jonek, bogy csuda : Aprilisi
ido.
tdtartd : tiipdrna.
hurkdlt : kiiszdlt.
nyisszenti : vdgja.
folytvdst : f oly vAst.
dardbahh : darabosabb.
in evel csenydlok Istendrt : ezzel
teszek jot.
kiirgeteges : f^leszfi.
dncuskodni : hizelegni.
szUrkiinyetkor : szurkiiletkor.
hiit krdjcdrra : 7 kr6rt.
feUjig : 6jf ^lig.
leb ^r^e ; l^ghuzAs 6rte.
/e;W.-felul, fejerdl : Umtbl.
nem tudom^ mit csenydjak, annyig
X^NYELYHAGTOMilNYOK.
231
es, mind a f6d:uem tudom
mittevo legyek.
ei'eszkeggySk Ze.'iiljon le.
bokig 4r a sdr: hok&ig,
vekem iigy jd : ^n azt hiszem ; Hgy
jott, hogy kacagjam : alig birtani
a nevet^st elfojtani.
fdldngdttdk : szidalmazt&k.
torokbors : paprika.
ivd urussdg : folydkony orvossdg.
Halm&gyon egymdsnak, mikor taldlkoznak az utcdn, nem koszon-
nek, banem igy sz6lnak : Erre jossz-e ? Erre, hdt kegyend boa megyen ?
Cink erre az alszegbe. — Vagy ba kint dll a kapuban valaki, aki
arra megy, ezt mondja : Hdt ki&llott-e ? Ki, bdt te boa m^gy ? —
Ha valabova bemegy igy koszon : Aggyon Isten j6 reggelt, j6 napot !
a felelet t&: Isten dldja meg! Mikor elmennek: No, aggyon Isten
j6 egess^get ! Aggyon Isten neked is ! Aggyon Isten j6ccakdt ! Aggyon
az Isten ! Mikor a t&volb6l egym&snak tiszteletet kuldnek, igy mond-
jdk : Mondd meg, bogy j6 eg^ss^get kivdnok neki.
Halmdgyon az eskuv^sek sz^pitget^s^re csak a kovetkezot bal-
lottam : Hogy a var ju egyen meg ! Kuttya vesett keringotte !
(HalmAgy, N.-Kukiillo m.) KuocsiK Irma.
ebingyeredik : elgemberedik.
rdlujja : r6la.
mujder : anya.
pala, pallid :iak6j fakul.
recet : retesz.
sujtdt, -05;sujt68, -OS.
riityd'ke : noi r^kli, bdtul bo 6s
nines loszorltva. ovig 6t.
kdtula : skatulya.
Mennd jobban tagaggya, annd job-
ban ragaggya.
Vedd meg 6&cs6n, fiizesd meg
igazdn.
sittenyi : sietni ; s^ttesz : sietsz.
koleda-koUda : k^rek-k^rek (gyer-
mekjdt^kban).
koleddlni : koldulni.
csarit : csalit.
kuku : tojds.
penyva : pony va.
varkantyu : varju.
jegz^t : jegyzo.
ritds : irtdd.
hupdlagos : bblyagos.
guild : golyo.
Tulipiros bupik^k, majd eszedbe
jutok m^g (tdnckozben).
ijadik : ivadek.
danajgat : 6nekelget.
cutat : tucat.
biiza sziktyaihele.
cikkolos, kiittolos : croise szov^sju.
(Zala-Egerszeg.)
SchOtz Frig yes.
TincszcJk.
1. >Htiz ki cigdn, begedds,
A te kezed nem ezilst,
Fekete vagy, mind az Ust!«
2. »KiC8i nek em ez a bdz,
Bt!ij ki gazda. csindj mdst.
Kirdgom az 6daldt!«
3. >Ucu, kicsi yitola, 4. »Hilz ki cigdn, ne csak felig,
H6nap nem iigy lessz, miin ma!< Ne csib, barabd el a v6git!«
232 IZENETEK.
Lakodalomban ezt is hallottam t&nc kbzben:
:<>Ezt az Isten nekiink atta,
8 eszt az any a Hiratbassa; h&j, h&j !«
Egy karcfalvi leg^ny meg igy k^rte el a le&nyt a t&ncba:
:»Bdtydinuram s nenemasszon,
Az^t jdttem kentekhez,
Hogy a kentek Kirisk&jokot aggy&k ide
nekem a mulaccs&gos tdncba,
iilggyet-kottdt sirittem s aval haza kerlttem!<
(Csik-Szent-Mibdly.*) Molkak Ant6ku,**
IZENETEK.
L. S« Hii orszagszei'te ,/-nek mondau4k az ly hangot, akkor kQimyebb
Yolna vcle elb&uni. De minthogy a nyugati nyelyj4r48okbaii mAsk^p ejtik (l)i
a pal6cok pedig maiglan mcg6riztek az eredeti ly hangot, egyel6re az iro-
dalom is ragaszkodik az eredeti ly-os ir^lsmbdhoz : hely, kirdly stb. Igax,
bogy igy a legt5bb videk gyormekeiuek cgyenk^nt kell megtanulniok as ly
hctiivel irandu szavakat. Err<31 a kenlesriSl bdvebben 8z61t a Nyrben Ssarrai
(i^bor 2 : 102, 18 : 20 es Balassa J. 18 : 79.
M. M. A memiy szu a magyar nyelv rokonai kfiziil meg^n a mordvin-
ban is meue' tnanel' alakban, ,der Himmel*. Munk^csi B. nesete azerint e
sz6k perzsa eredetiiek, mert a perzsa nyelvben niino stb. a. m. Bzelltm et
mennyorsz4g (1. Arja es kaukazusi elemok c. miivet). — Az iraek 8z6t Aabdth
Oszk&r az ugyanazt jeleut6 regi cseh jarSik 8z6val egyezteti; ez eredetileg
arsik-nnk haDgozhatott s alkalmasint a Iatin-g6r5g archiepi8copu8-h6l alakolt
L. Kl« Mindcnt erdemes foljegyezui, amiben a n^p nyelve elter ai
irodalometo]. Ami foloslcges lesz kozte, azt majd kiselejtezzUk.
Vanni van. Ez igen elter jcdt es kcdvelt kifejezesmbd a venni vesZf
clni (7-f^lek inint4j4ra (Szarvas O^bor is helyesli Nyr. 15 : 368).
* Vs nyolvjArds teriiletciil Csfk-Szereda, Somlyo es Tapolca kivete-
level a t'elcsiki j&r&s tekintcndtl. — Haszn&lj&k a vegzett mtUtat is, pi. 8ze
niontam v6t Albetnak, hogy ma r^ggel j6jjdn fSl, me' ti'sszeker tdrekSt adok
neki. Vagy : meg pityukakapal&skor megj^yend61te v6t komat&rsnram, hogy
nem igtin l^sz &ra a gabonAnak. — Ha nem tud valamit bizonycMan illitani,
akkor igy fejezi ki az iget : Ott v6tak-e IsUnyek a Mih4jek lakadalmikba f
Xem tudom, de ott foktak lenni, ha ecciSr s6gorok ! — Megvalaje az iroga-
iAs B4cz Elekuitt V Az cjiszu el fogott maradni. met azel6tt ($s hallogattam,
hogy a f(5dek mij4n nem igen tudnak meg6gyezni.
** Ez a t. gyujtunk kozolte a Tan{t6n6 al4ir4sd t&jsz6kat Nyr. 30 : 492—4.
A szerk.
T^"^ liost jelent meg!
Latin-magyar Zscbszotar
kozepiskokik szamara.
Szcrkr'Ji/.tL'ttc
(illiitiii tV»m,viiiii. ttiiitir.
=zz= I. resz: = a|^j Ara vaszonkotesben
Latin-magyar. ^Lir 2 korona. zzzz:
A S« liniiilt .Tozh««!'-|Vli» latin niavcyar /.M!l»>z6t.ir ar.'tll\ia^:ki^hl'l.\^'n .niinla/t
nyuitia. a iiiirf a lanulnuak sziik.sr-i:«' van. S(hnii«lt s/.6t.ira m-ni hau:yja a tannic
ki'.rdi^>r;it hohaseni tVlelcr iit'-Ikiil, nuTi itlmu* »*iM'n oak a kt.nl»'sdv lebesrtijk folyton
n.unkAja k«.s/ii^scni'I. Min-u n i'i:\»«< s//ii.'/iKkfn nuirlafft/ik. liuj;y a koiiyve
I'flett 'irornyfJo tauul6ra iionilnlr a s/cr/.«». •.innk a s/ein»;vel i^y^Kf/ett latiii.
»*;ryrt' arra jrondolt. ln»i;y eun'-k munkajat k'jnnvitsf.
M»:ir vajrvuiik uyiiziulvf, lnmv ozt a .-N/aktanarttk i> IVI fo::.iak i>ni»'rni ••s
utjy a tauiias, mint a tanuln .NX.«Mii|M.ini.iali61 ma^iik fo^^j-'k leir.ii»l>l»an I'l'Miso/ilitani
az »;irckos niunk:lnak j;:v«»r> i'lt«Mj<d<h"t. ICz a munk.ijuk annAl konii\«'.Mi li'.-z,
iiiert a diszos vas/.onl\tJt«f-.su, nvouulaila^r is >/•'•!> ki;illit.ivu. a >«/.» iurr n«'*/.v»' Uelli--
mes l>t»tiikkel >z»«lftt .szotar .n;i mindo^-s/i- -j !;.•••.. n...
A Magyur-Iatin rcsz sujto alatt van.
Megjelent es kaphato az ..ATHENAEUM" irod. es nyomdai
reszvenytarsulatnal Budapesten. VII.. Kerepesi-ut 54. sz.
ooo AZ „ATHENAEUM" RHSZYEXYTARSULAT KIADASABa:^ ooo
— UJABKAN MEir.lKLKNT:
Magyar es Nemet Kezi Szotar
' *
tttt TEKINTETTEL A KET NYELV SZOLASAIRA. tttt
I. = ^.. . .:. : Bolti ara szep
Nemet -magyar , KELEME2f BKLA., felborkotesben
r^sz. ; i; i„ ii .. "f 'Koyoiifi 50 till.
Kolojncii Ut'-la K'-zi S/'»t.iiM «.:•■ 'i'i.i'.i: .; ... • • i|
.sziimithat, ;iniij«:!M'!i Z^••:'^ .:•*.•: ' •.-.••• . ' ; • ,• ■ . : • '*
segbcn ul«»li f-J w i:i-.-;- .i • s • ••]?. i I
Ictt td.t! ter«*t jiiii-.ii •: = • ; . • .-zi ... ■ .\
tarii al.'iKuk.'it i*^ !....!! .• .::••! • .»
IIlS'!."i: :. • \\\.\. « . ■ 'i
I
<s A Kezi S.-'.t".
;,^^^ 7 kor. oO !i-
•XWya
.-. li.'.. \Ib^h.
fvi0 ^^ ^s^
\^'^^ *^ ATHENAEUM irodalmi es nyomdai riininy- ^^^wF
Vl tarsulat hiadisiban Budapeiten. VII. ker., Kerepaai-iit 54. sz. ^ K
1 I megjeleni : f I
A nflQTflK nCiVESZET
TOKTENETEBOL
I R TA =^1^ o =r 235 szavegkfippel
^^ SZANA TAMAS. 'V 8S 30 mOmslliklettel. ^ .
^^I- lira jiszkotesben 40 koroM. .J^ ^
^p E diszmil 120 legjetesebb fesMsiUnk is siobrAsiunk iletet ^k
^r es munk< mutaija be. ^^
Az „AthcnaeunT' irodalmi os nyomdai r, -tarsulat kiadisaban
Budapeatcn, VII., Kcrepesi-ut 54., most jelent meg :
f MATYAS KIRALY f
^ ^ EMLEKKONYV. ^ M
.^ «.■■;, -'..ui-i,-;!, K.piii.'-i.'.;- -/ii'.;!'! ;>:v. \mi'i": iiii'i;l.iBi>abiJl
^ Dr. MAHKI SANDOR.
==^ :J ■■liiiii.. .■■v^^^■ :.■-.. •■: : --,.. l.|.-. ■■■ ; .;. v.Vi-.:h'A kivitHii
Av:. ;'iii!i|i;is (iiszkriti'-sbt'll :i-l koi'Diia.
v.)M:^!iij9ix>iJiiii>ilj^Iikv^
1902. JINIUS 15. VI. FCZET.
MAGYAR NYELVOR
MH.lM'ir«'l 1 \
■^ZAFJVAS CS A 1U>1{
A M. T. AKAIH:\!I.\ N V I! L\ T T (h » \l.\ N V I T. I /« »'n'<A<i A
\i
■ / . ^ .
-/I KK: -/I
NlMoW! ZsH.MoNh
KIA!M.\ \ \! \- I \;. ; ! h"M W •) '^ \:s \l>
Szi-rk- ..
I:^if/f/f'/wrrJr'' •
TARTALOM.
A ninirysir >Z('»n'ii«l V. Shnmu/i Znitjmoud -S'*
Kurun abba hatrytH ea kuraii iiaj^yta abba. Kicfiho Em'd ;i"l
Me^tiUoin. Jioj^y . . . S:nii't'( Ji'csrf ouw
J»er(.*lni. .(shUh Oszhh- '•'•^
Az Kliri'iiiold kudex liibas vajry hianyos I'orditaaai. Kato/ia Lajos ;;i-
^lartnii Juzsi.-r OS a nyclvujitas. Sinttii ihl'in :'.r.<
A iH'iiu't-iiiULTyar s/.«'»tariioz. Sthon .1ozscf\ Srhfamlt llcurik. Steittrr Ifp'rh:.
F(i:ih' iMJoii, Ih'rrz'i Fii/o'p, A >t:trr/i'cs.:tiiseif .'.<:■*•
Irodaloin. Szcired iiyelvjarasa. Jhthisstt Jnzsrf. - - K.'.lm'veszet ■'>'}n
Nyrlvniuvfir'«<. Kival«'» barbarnsok. Jnammr'trs Gf/iirij}/. — Majifvar ii«*!i novi'k.
linifili'^ .If/"-/. i:iii!t!;< asszoin. Mtth'c: />. - - Cipot!. lii'ri'i FUlilii ri;:"
Ma.'ryar:'i/..ii«»k. iplyi-.-iL^i/itjiSt^k. Kc.irir«'li. >':''// Ktlhtnin. — Moniiyezi'to*«
•I'jy. A'f/i/ "/••'«'// M'hh'x. Nulaiial. Szirifhiy Iaijos. — SzobWuki-.M.
J' n'j ,\!,ttl,ii'. Jii'nii Ffi.h'./'. K'jiitjiitli}/ Sdinh),'. S:troh'(ii/ Lnjtts. -
'Viil-iy/AiY^A. liiK.:'' FiH'*/'. S:fr<iJ,ti'/ Lnjos .144
Kg-yN flfpf. I>»'ak I'Vtciu' i'*s :i iiiairyar jov. S:]hf KdliUi'in. - 'J'isza Kalinan
rs a !iiis/i»riiit. -- Az nj •■tvi'nknroiias. !*» st'i IFirhip .'47
\rjmyflv!iMory«»niaiiyi*k. S/'iI/imiU. /llnJn/ .hk>''f. Tajsznk. Ur'ntfi Lrml'.
TlllMl'lt^MU'-Vrk. ,hii''f^sil Fn'fi'' .4''
l/i'ii'.'fk "•.'■-
Ttldinndsvl -^ ^^^^ff/f/^f** \f/efror a M. T. Akadem'm
\ 1 tiihijfionn s a-: AU'adenrin tainoijafdsaval
}elinnL' ntrf/^ dr. lartalindeH a sxerkesxloseg f'elclos.
egjelent: jNfctiTcf GG mao^'ar szofar.
>/«rU.'*/i<it.'K Simoriyi Zs. rs Balassa J. J. os II. rOv.
jNCcmsf cs tiTo^yar isKotat szofar.
S/.-iM-vt. tt,':, Simonyi Zs. •> Balassa J. J. (s II. n-z
It. iil.r/ftt Uj /i::.ioli. *".'> K. \ i:; /. i«.;-/.. - !!i''Jiyi 1. Kfrozti-' »• k
' ' '. • ' i.'i- •'. ti.. I\. \. \ .u'ms i;i.iL'\.i:>:iL: diudiila. (i:ib'«r A.
'«>■ •■;.•'.. li.'i :'••.'• ' . .1 i'.ir"«"»'K. i.-.'-M/i !•". f 'ra^kti'lik. - .Hu«]a«.> \.
• T .Lfx.:!!:! -••. ^7-'o:r\ I.. N •' | -i I i i!.' -i •_'!;' -tb. Kr. I.. >/.:-b' •'-
••• •'•'• i. !.:..! I. T'l-. N. * ■^■! : «' • i-.-^i.i. I'f»k.ir K. MaLryar rit:i.i:s.
iM ••.•\:s - . .\\!.:- !" i-.r. ■•■•■. ! .:.l- -.".i • i '•. .\i'i:'u.i. iimh .;\m1jj. -- (JiiiiC/v M.
I ■•■>.'.•!•.:• r •. \' ;• : .; - .' i-:"i! .:: x- !• i-. /i .'. Ili.r.^.Mii li. l's«.-i\"p .1. ri:;-:i I.
i'tir I •■ -• . :i ;. • \. :n i Ml- I.. !•...••.. I . V M I'.iul i-v. j'alvi I. I't-k-
■ ■ ^ • • "• .■.'••• ••. ■ ■ . '^. S./VDuaV I.. 'l\'li;")rk»'!.V 1.
I • «
\ :i
!\- iJ«.*keij !J \ . .i. i.
I\'. \'. k. • llt»rnvaii-.:k'-
^•.- ••• • lir'.'ik A. Ilaii.skuja .:• tki.;
». '• ■ ■• ::• r--. ! ■ IN-iv V. r.i.Mi«'k •!»■-;:•■<:
^\. !>• •• \ v.//.;- *i>\ %. Ambnis /. iu-r-
XZXI k6t8t 1902. Junius 15. YL fOzet
MAGYAR NYELVOR
MtCjtltnlk mindin h6nap 16-in
a ugj oImM kMic
Szei'keszii
SIMONTI ZSI&HOin)
8z8rkMzt68<g <8 kiad6-hivttal
994»9m^ Nm York palota.
A MAGYAR SZdREND.
V. Az dsBzefoglal6 szbrend (vege).
4. Az osszefoglalo kifejczeseknek uegyedik osztalydban olyan
nagyzdst ^s nagylt^st jelentd mondatokat foglalunk ossze, amelyek-
ben a njomatekkal ejtett sz6k nem dlland6 kifejezesek, hanem
csak esetr6I esetre veszik fol az osszefoglalo nyomat^kot s akkor
jdmak osszefoglalo szorenddel.
Ide tartoznak eloszor is a mutato es kerdd neyma-
8 ok, ha — p. folkialtjisokban — a 3. osztdly kifejezesei lielyett
haszndljuk a sokasdg vagy fokozAs megjelolesere, p. annyi v. mennyi
(e h. oly sole, milyen sokj, annyiszor v. hdnyszor (e. h. oly sok-
8zor, milyen solcszar), annyira & xhjy vagy mennyire 6s hoy y an
(e h. dy igen, milyen nag yon), mxota (e h, regota), mikat' (e h.
^^)' — Id^zeteinket a 3, osztdly csoportjai szerint rendezziik,
amelyekkel ezek rokonertelmiiek.
a) Sokas^gra, nagys&gra voDatkoz6k (vo. sok, nagy stb.):
Annyit beyettem, m^gsem haszn^ilt ! (Joann. Sz6r.tan. 2:38).
Mennyin es mely nagy szentok megiitkbztek abban (P^zm. NySz.).
N6zd csak, mennyi renyhe tollas osszegyfilt ! (Ar. Arist. 2 : 107).
M^skM5nben olyasmire elsz^nhatn^ magdt, melynek bajos aggo-
dalom Yolna a v6ge (Pal. 505). Egy ozonvlz olotti Allatfogert ,, oly
somm&kat kidobott (J 6k. nemz. kiad. 11:122.)
b) Id6hat6,roz6k (vo. sokszor, gyakran) : Menny6 nagy engcdet-
lens^g vagyon ezben. bogy enny 4szer megtiltottalak t^gedet 6s
harmadszer leltelek engedetlennek (DomC. 50). Akit onnyiszer meg-
kaptunk ajaka simas6g6ban (BalAsfi, id. Mol. 133). Menny4szer
megharagot&k otet a kietlenben : quoties oxacerbaverunt eum (AporC.
37). E16 nem gydzn^m szdmUlni, irAsAnak minden level^ben mennyi-
szer illetleniil nevez (P6zm. LutbV. 5). Hdnyszor el6rultam m&r
magamat (K6rm. F. XXXIX). Hiinyszor megkls6rt6k . . egyenkint
hatolni fel a meredekre (Ar. MO. 1 : 26).
c) Id6hatdroz6k tobbnyiro a nuir sz6cskdt6l kiserve (vo. r^gen,
r^gdta): M&v akkor megmondtam neki! M6r mikor kimentek!
MAOTAB NTELV^B. ZXXT. 21
290 SIMONYI Z8IQM0ND.
(N^p, Duo&D tiiL) Oh Demos, ynidta itt uldk, hogy veled m&r j6t
tegyek ! (Ar. Arist. 1:78.) Hanem hdt m& miita itt terecsulok
(Nyr. 30:396). Ha 6 1 a 1 6(1) 6ta meccsinat&k ma azt a templomot!
(21:562.)
i1) Helyhatdroz6k (vo. inesszire, magasan stb.): Annyira
kinyiilik. Mennyire folreptil.
e) M6dhat&roz6k, fokhat&rozdk (yo. nagyon, igetij erO'sen, aprdra
stb.): Ezeknek szdma annyira felrakodott, bogy., megsz&ml&lha-
tatlan (Born., id. Mol. 133). Mennyire elm^rgesedett a dolog!
j}gy & foldhoz sujtlak, bogy apdd sem tnd felszedni (Kriza: Yadr.
361). Ha meg tigy kitbmi is a gyomrdt.. (Nyr. 30:488). Csak
ngy megiili a lovnt, mint a bortobdgyi csikds (21:427). Maga sem
goiidolta. bogy Igy leteromtse (Ar. TSz. 2:24). Ki legyen e v6d-
lott? Hogy^ elmarasztora! (Ar. Arist. 1:257). Hogy megijedt ! stb.
Gondoljad meg, mikeppen megijede az szdz Mdria (HorvO. 101).
Csuddlkodvdn elbulsz, mint meg6bUlt a b^led (1690-bdl id. NySz).
Ezek a n^vmasok term^szetesen csak akkor jarnak ossze-
foglalo szorenddel, ha a sokasdgra 6s nagyltdsra vonatkozo sz6k-
kal rokonertelmiiekke valnak, cUenben mas esetekben, ha nyomatek
van rajtuk, kirekcsztci sz6rendet kovetelnek. Vo. p. Ugy e Iron-
to tta az oraiiiat, hogy nem lehetett helyreigazitani. EUenben:
Ezt az igat v gy r o n t d m e g az Messids, hogy az 6 hfveit az
orok halilltol megszabaditotta (TelegdiiEv. 1:75). A politikdban
vp annyira j art as vagyok, mint te (= 6p oly igen, nem
kevesbe). Do : A foldrajzban t'p a n n yi ra volt j 4 r t a s, mint
a tcirtenelemben ; mindebbcn megelegedett a felig-meddiggel (teh&t
a. m. ep oly kev^sse, Ambrus Z, Miss Hovel 60). Hdnyszor
k i m e n t hozzd ! = milyeu sokszor ; de a kozonseges k^rdesben :
Hdnyszor ment ki hozza?
Ezek a nevmasok sokszor megtartjdk rendes kirekeszt6 szd-
rendjiiket az osszefoglalo es fokozo haszndlatban, n6ha a regi
nyelvemlekekben (vo. Mol. 137) es jobb irokn&l, 86t itt-ott a nep-
nyelvben is, de az dltalanos nyelvszokds nem helyesli az ilyene-
ket (legfiillebb az (a) csoportban, mert itt a szokds nem dllapo-
dott meg annyira — mint a 3. osztdly megfelel6 csoportja-
ban sem!):
(a) A n n y i vcroket ontdk ki, hogy megtolt vala JeruzsAiem
verrel (Telegdi:Ev. 1:95). Csak annyit bordtak be, mint teg-
nap (Nop). Nagynak es sok v6na, akkor a fdjdalmat visel el (szegeny
gyermek. Kriza: Yadr. 356). Hdny iteasel rettent meg az te szfved
(ThewrC. 99). H&ny szegeny halando nyakiHt szelte 6 el! (Ar.
NC. 3. en.)
A MAGYAR 8Z6rEND. 291
(b) Mennyiszer harag^tott&k meg oket az puszt&ban! (MA.
Zsolt., vo. fSnt ugyanezt a helyet ossz. 8z6renddel az AporCbdl).
(c) Akiket a bar&tsdg annyira kapcsolt volt ossze, valamint
az atyafisdg (Mikes : MulN. 307). L^tom, mennyire illetett meg nagy
ide&d sz^ps^ge (Kaz. Diog. 230). Hogy ez a ,homok' [arena: Oalid-
ris arenaria] mennyire v^g be a mad^r elnevezes^bo^ ennek vil&gos
bizonyit^ka . . a n^met Sanderling (Herman 0. MKritika 2:335). —
Az b&lvdnyt Hgy tor^k el, bogy meg az f6tjdt sem taUldk meg
(firdyC. 220b). Xtgy vaketotta meg 6k5t az ordSg, bogy tiile orszd-
gokat felten^k . . (Born : Evang. 1 : 450). A kir^ilyfi ligy sziirta keresz-
t&l a bosszu 6ri&st, bogy csak ligy lepuffant a I6r6l (Szekelyf., Nyr.
29:535). K^pzelbeted, mint ijedtem el (Kaz. Siposboz 113). Mint
bat& meg e kegy eg^sz lelkemet (Kaz. Sara 76). De mint levenek
oda, lity&n, bogy..: wie erstaunten sie aber. als.. (Kaz. Keg^k 210).
A 8ok fogalmdt sokszor kerek szAmokkal fejezzuk s
akkor is o8szefoglal6 a 8z6rend: tizszer visszajott (ellenben
iizszer jott vissza = eppen tizszer, csak tizszer), szdzan
elestek (szdzan estek el = dppen v. csak szdzan). Ama ver-
onto angyal, ki ezereket lecsapkoda es a foldre agyaza (GKat.
Vdlts. 1:555), Jaj de ritka vendeg, bizony szdzszor meghal-
hatna miatta az ember (Vas (r. Nagy id6k 370). MA 99 embert
megettem (Nyr. 3:558*).
Hyenkor a szAmot sokszor az /.<? kot6sz6val is kiemeljuk s
ez is bizonyftja e sz6rend jogosultsdgat : tizszer is visszajott,
szdzan is elestek stb. S ugyanfgy haszndlunk sokszor nemkerek
sz&mokat is, ha ezeket is soknak akarjuk foltuntetni : h a r o m-
szor is visszajott, ketszer is megmondtam, megis elfelejtette
stb. Es ilyenkor is mondjuk kotfiszo nelkiil s megis osszefoglal6
sz6renddel: Ez ejjel engemet hdromszer megtagadsz (DobrO.
Mdt^ 26. fej.). Ket honapot eltoltenk ilyen rem^nysegben,
amid6n az ido egyszersmind megvaltoz6k (Mikes : MulN, 314).
Ezt a gyonyorft versszakot kvtszer el kellett ism^telni (Toth
B. Serao, Lednyok, MKtdr 7). Kerdezte, ki mer oda bemenni;
hit egy pajtasunk bement, — de kctto bement (Nep, Vesz-
pr^m). — Vo. e rokon^rtelmd kifejez6sek szorendjdt: Jcetten is
bementek; 771 eg egy bement; hat szor is rdlone (Vas G.);
legaUbb ket A 0 n a ;> 0 ^ eltoltottunk. Ellenben : legfollebb
* Kirekeszt^ 8z6renddel kevesbe szok&sos ; v6. Ne hozzatok oly ellen-
veteseket el6, melyeket ez er pelddkkal 1 e h e t me gc&folni (Kaz. Diog. 20.)
84m8on . ., kir51 irva vagyon, hogy ez er pog4nyt vert egy Allcsonttal
agyon (Ar. Toldi 111:5). Vo. K&r. Bibl. Birik 15. resz : es levere
azsal ezer ferfiakat.
21*
292 SDfoinri zsiqmond.
ket honapot toltottiink el, (csak) ketten mentek be stb.
kirekesztd, lefokoz6 szdrenddel*
Mds fokoz6 kifejezesek mellett ^ppen a fokozds, a kieme-
l^s megjelolesdre a meg,, is kot6sz6t alkalmazzuk (I. MKszok
1 : 27) : m ^ g az apj at is megcsalnd ; meg a pogdny is
megszannd. Mdrmost ezeket is sokszor a meg elhagyds&val mond-
juk (a pogdny is megszdnnd), sokszor pedig az is kotoszot sem
alkalmazzuk, megis megtartjuk a fokoz&s, nagyftds kifejez^re az
osszefoglal6 sz6rendet. A. pogdny megszdnnd szeg^ny J6ka
sorsAt (Ar. Joka ord. Ill,, v6. Kicska, Nyr. 20:297). Igy 6rt-
hetjukasz6reudet a kovetkez6 p^ld^kban sa hozz^juk hasoiil6kban :
Oly keserii vala vize, bogy torkokat meg^szakasztja vala
(HB). Oly igen klnz&k, hogy v6re eUrada (KatLeg. 2977). Oly nagy
rettenetess^ggel volt megrettenve, bogy ba a fold megDyilt volna,
legottan oda rejtette volna o magdt (VirgO. 42). Ha az kisded
dllatokra ily gondod vagyon, mentol nagyobb leszen az embe-
rekre! (Lep. PTiik. 2:14), Mdsutt egy vdrmegy^ben el6g volna
(Mikes 37. lev.). Azt gondoltam, elobb a tenger kisz&rad^ mintsem
ezt meg^rjem (Amad^ 32). Azt gondoltam, el5bb & nap sot^t leszen.
mintsem azt ^rbessem (81). Hoi j6 bort ^rezek. bet^rek ; ne t^m^k
b&t Egerbe ? Ha ezt a vdrost elkerUln^m, az Isten is megveme
(Pet. Eger mellett). Nem jobb volna, ha ligy elbagyn&m magamat,
bogy a csizma leszakadna a ldbamr6l ? ( J6k. nemz. kiad. 1 1 : 207).
K^szebb elkoplalni h^rom nap, mint bogy az ozorai ver eked^si
elszalassza (Vas O. Nagy idok 46). A b^res puszta szdra elereszti
ellenfel^t, eppen midon agyon kellene Utni (89 — 90). Most m6r
kardod is van, bugylit ne v6gy a kezedbe, mert ba akkor megfog-
laky nem eresztelek el egykonnyen ! (154.) Az Iris mdv^szet^hez sok
minden szuks^ges. De leginkibb sziiks^ges az igazs^, Abol az
megvan : ott igen sok m&s hiinyozhat (Eotvos K. Kirolyi Gt. 1 : 2).
» A magyar n^p kozbeszedben igy bangsiilyoz : Ha a hdzam elad-
batom, megfizetek« (Ar. HAtr. pr. 401). Olyat sikojtottam, bogy az
atra ki v6t hallani (Nyr. 17:188). A puskagoly6bist futtdha
megragadta (18 : 92). En a kisujjdrdl megismerem. In g yen
odaadom stb.**
* A nagy{t6 ertekii sz&mok itt is el6fordulnak kirekesztd 8z6rendd6l,
de ez nem olyan pontos kifejezesm6d : Mely legal&bb tiz talentomot er
meg; es t51em megis ingyen kapod (Kaz. Diog. 109). A Szent Gellerthegy
olyan magas. hogy egyszerre nem is 14tja meg az ember a veget, hanem
k^tszer kell folnezni (Vas G. Nagy idok 363). Ince kc^tszer utazU
koriil a fuldet : az utaz&s minden nemehez hozz4 volt t6r6dve . . (J6k. Enyim t.
Nemz. kiad. 2:1).
♦* Kevesbe taI416 ilyen esetekben a kirekesztd sz6rend, mint a k67.
p6ld4kban l&tjuk : Ha 8 ault 61 kergethette el a h^rfazenges az 6tet gy5tr5
lelket, hogyne kergethetne el a te leveled az en bajomat ? (Kaz. levelei 1 : 321).
A MAGYAR 8Z6R£ND. 293
Sokszor alkalmazzuk ilyen nyomat^kkal a szem^lyn^vindsokat
€s a visszahato magam nevmdst:
.Ha 6nr6lam meg tudtdl feledkezni, nincsen igaz lelked (m6g
^rdlam is.,). Ha ^n kimegyek, majd h^tra kotom a sarkod, tudom
Isienem (N^p.) Nem is ^rdemli minden ember, bogy az ^n szerelmem
tort^net^t megtudja (Pet. TJti lev. IV). Ha ^n megfoglak, tudom,
tirrSpusz, mint . . (Nyr. 3 : 373). — Igyekezz6l azon, bogy gyozd meg
szeretetedet ; de megintleD az 6n igyekezetem, bogy tiged elfelejt-
besselek (Mikes: Mul. n. 189; a 2. osztdlyba is sorozbatni, a kot5-
J3z6 n^lkiili p^ldikboz). Ha t e eljonn^l, akkor tudom jol mulatndnk. —
Ha d> elb^gy, akkor v^gem! S mit 6 kiad, mit 6 besz^l, nem tr6fa-
sz6, nem puszta sz^l (Ar. Kevebdza). — Ha magam nak sziiks^-
gem vohia Te&, sem viselbetn^k r6la nagyobb gondot (LevT. 2 : 204).
Mag ok magoktul elidegenitik (Zvon. Post. 1:692). Ma g a
p4lddjdval megmutatta (Illy^s: Pr^d., NySz). Elvesztv^n teste-
^ll^s^ban egyenl6s6g6t [egyensiilyit], mag a alkalmatoss&got adott
lever^s^re (Haller L. Telem. 63; ma inkdbb: mag a adott alk.).
Szom^leserij magdtul megkdrdeztem (Nyr. 12:332). Ha az
ajt6 magdtul kinyllik, vend^g jon (15 : 471). Igy : mag a elismeri,
mag a megvallotta, mag a megveti az &gy&t stb. ; vo. mag a is
elismeri, [n e m c s a k mdsok mondjdk] stb. Ellenben kirekeszto erte-
lemmel ^s 8z6renddel: Magam pdsztorim loptdk el (nem mds^i,
Betblen jfilet., NySz). Magadnak kell megenned PPBl. (NySz.
magam Sz6l.)
Osszefoglalo sz6rendet alkalmazunk akkor is, ha a nyoma-
t^kos kifejez^st a megenged6 ahdr hatdroz6-8z6 el6zi meg:
Nem bdnom en, igen, akAr ma elmegyek (Ar. Toldi 11:11, azaz
ha akarod, ha tetszik, meg ma is elmegyek; vo. ugyanabban
a versszakban: Nem bdnom ^n, igen, elmegyek en ma i^*).
Mi lett a besz6db61, akar itt megsiigom (Ar. TSz. XII: 92).
Ak^ szdz forintba folfogadok (Nep, Veszprem). — Ugyanilyen
szorend megengedd mell^kmondatban : Ha a ldbamb61 az in at
kiszednfik es, megindulnek (Kriza 366; vo. aldbb is).
Ide tartozik az az erdekes eset, melyet taUn meg nem esz-
leltek nyelv^szeink, hogy a kirekeszt6 csah sz6cska is jdrhat ossze-
foglal6 sz6renddel: ha t. i. valamirol megengedjuk, hogy kev^s
Atszoritan^m, hogy borddja horpadna meg bale (Kuthy : Hazai rejt.» 27).
Oly t4vol estek egym48t6l, mintha el6bb a vildgot kellene megkeriilni
(Yas G. Nagy id6k 58). J6kai M6r vagy a kom4romi fid, aki a vildgot
hbdltotta meg (Miksz&th verses muiik4j4nak a cfme). Kebeleben a sziv
repedue meg (Tompa: Muveszet es p&lyaber).
'*' Szinten az is k5t68z6val : Szivesen, fiaro, ak4r egy eg^z menes
kdziil v&laszthatsz, ak&r 12 kir&lyi kontost is felolthetsz (Merenyi : Dun.
&^pm. 1 : 95).
294 SmONTI Z8IQM0ND.
lehet, de a szorend finom megkiilonboztet^sevel egyszersmind
jelezziik, hogy eleg vagy sok nekiink. P. ha csak hdrom libdt
eladunk, mar kifizethetjiik az adossdgunkat (yo. kirekeszto sz6'
renddel: ha csak ket lib^t adunk el, meg nem fizethetjiik ki a
tartozdst). Valakik ezekr61 napjdba akar csak egyszer meg-
emlekeznek (TihC. 123). Ha csak egy hisse megfigyeljiik a
dolgot . . Csak mag a mat el tudjam tartani, nemhogy teged! —
Az is kot6sz6yaI is : ha csak hdrmat eladunk i s, vagy ha csak
hdrmat is eladunk; ha csak egy kiss^ megfigyeljiik is sib.
» Magyar versirdk kozott ily virtu6zt nem ismerek; nem ^tal&ban
olyat, ki egy Virgilnek, Dantenak . . — a bens6t nem sz&mftva —
csak technikai ugyess^get folern^ is« (Ar. H^tr. proz. 97), —
Sokszor a csak nines kiteve, de a mondat szorendj^nek megis
ugyanilyen ert^ke van ; p. eleg, ha azt f olemlftem === eleg, ha
csak azt folemlitem. Ilyen p^lddk m^g:
Valamit k^riink, tust^nt meglesz^ ha [csak egy] kev^s buz at
oda8z6runk (Ar. Arist. 2:129). Mdr annak ha fele igaz volt is.
sok volt (Jdk. Eppur si m. 2 : 45). Hogy mik^ppen ^Ihet meg emiyi
ember a n^lkUl. hogy azt megldssa, mikor az isten napja folkel,
meg mikor lenyugszik (Vas G. Nagy idok 16). K^szebb volt foltot
folt hdtdra varratni, mint hogy arr6l egy kis sujtdst le hagyjon
fejteni (79). Eppen mire Buddra ^rhetne a kiildotts^g, mely a
ruhdk^rt elmenne, a francidk m^r a hatdron leszoek (174). —
A jambus miatt frhatta kirek. sz6renddel Arany : Mert ha egyetlen
szikra kap bel^, mindjArt eUg (Arist. 3:251).
Sokszor viszont a nyomat6kos kifejezes, nagyitdssaly
tobbet mond, mint ami a valdsdgnak megfelelne, de a hangsiUy
es sz6rend ugyanolyan, mint az im^nti esetekben:
Vezettek pompdsndl pompdsabb szalonokon keresztul, ahol az
embernek a s z erne feny e elveszett (J6k. nemz. kiad. 11:128;
vb. meg a s z erne feny e is elveszott). Kab&r addig mennel is,
mig a Idbad terdig el nem kopn^k^ soha oda el nem jutnil (Merenji
Dun. nepm. 1:120; lehetne term^szetesen Igy is: mig terdig
elkopnek). Olyau tolvaj, hogy in6g a szemit kilopuA az embernek
(Nyr. 31 : 349). Fizess, ha a nyelved kioltod is; ha a fene meg-
eszis; a szivem meghasad szegeny^rt (Nyr. 30:588). »Nem bdnom
6n, ha az or do g elviszi elevenen i s ! Az igekotot ilyen mondatokban
nem vetik h6,tra« (Szentesen, uo.). Ha a s zemem kiolvasom. s e iaUl-
hatok bennok ilyeket (a gorog ir6kban, Dug. Szittyiai tort. 1 : 267).*
^ Nehol m^r elgyongul e 8z6rend ir&nt az erzek es fgy mondjak:
> A szicem hasad mega szegenyert. Fizess, ha a nyelved oltod is ki<
(Zala in. Nyr. 30 : 587). > Fizess, ha a nyelved oltod is ki, v. fizess, ha a nyel-
ved kioltod is; ha a fene niegesz is v. ha a fene esz meg is v. ha meg-
A MAGYAR SZ6rEND. 295
Az ilyen nagyitdsnak enyhit6s6re szolg^l a majd hatdrozd-
szo, de az eredeti tfisgyokeres szdrend itt is az osszefoglald.
>Ismeri ezt a saj^tsdgos akcentudUst es szorakdst minden magyar,
akinek nyelverz^ke nines megromolva s ffikep a n^p nyelveben
alapos j&rtass^a van«, persze alaposabb, mint a BSzemle nyel-
v^sz^nek (106:470), ki eppen e tfisgyokeres szorend helyesseget
tagadja velem szemben s m6g nagyra van a n^pnyelvben yalo
jdratlans^gival ! — Pflddk:
Annyit neztem, hogy majd a szemem kineztem; ligy oriilt,
hogy majd a h6r4h6l kibiijt; annyit j^rtunk, hogy majd a Idbunk
elkopott (csak ez a szdrend divik V6pen, Vas megy^ben, 68 Gyula
vid6k6n B6k6sben, Nyr. 30:586 — 7; VasvArott 6s vid^k^n is ink^bb
igy, mintsem kirekesztd sz6renddel, uo. 587 ; Qyor megy^ben, Nagy-
Ecsen is hallani ezt a sz6rendet, uo.) Majd a kezem lefagyott
(Kemenesalj&n ilehet n6ha hallani « uo.). Annyit neztem, hogy majd
a szeme m(e t) kineztem ; annyit j^rtunk, hogy majdnem a Idbunk
elkopott (Zala m., uo.) ^Gyongyoson szokottabb volna az elsd [az
osszef.] sz6rend : annyit n^ztem^ hogy majd a szemem kineztem ;
de m&v ez pi. igy jobb : ligy sz^gyeltem, hogy majd a szemem
6geit ki v. futott ki« (uo.). > Annyit n^ztem, hogy majd kineztem
a szemem stb., ez a megszokottabb sz6rend. Hallani igy is: annyit
n^ztem, hogy majd a szemem kineztem ... A harmadik v^ltozatot
[majd a szemem n^ztem kij m6g sohasem hallottam^^ (0-Becse,
B&cs-B. m., uo. 588). Majd a lab am elkopott^ majd a hid eg kilelt,
majd a szemem kisirtam, ligy m^rgelodott, majd & fene megette,
majd k^t he tig ott yoltam stb. (a szerzd szUlof5ldj6n, Yeszpr^mben^
8 Beothy Zsolt 6rt. szerint Komdromban). — A sz6kelys6gben csak az
is kotoszdval : Annyit j&rtunk, hogy szinte a Idbunk is elvdsott
heU (Nyr. 30:588).
Sok videken a nmjd utdn el6bb az igekotfis ige dll s csak
azutdn, kiilon nyomat^kkal, a nagyito kifejez^s ; ilyenkor rendesen
a majd maga is nyomatekos. P. annyit neztem, hogy m aj d kinez-
tem a I szemem; dgy oriilt, hogy majd kibujt a | hdrehol;
annyit jdrtunk, hogy m aj d elkopott SL\ldbu7ik(l, Nyr. 30:587 — 8).
Irokbol pelddk BSzemle 106:469.* — Nehdny vid^ken pedig ez
esetben is elgyongiilt a szorendbeli fi'nom megkiilonboztet^s irdnti
esz is a fene ; a szivem meghasad szegenyert v. a 8 z C v em hasad meg sze-
genyert« (Borsod m., uo.). — Ir6kb<51 : »Mo8t niindj4rt a n yak at tori ki
(J6kai). Repiilok, hogy a velomet rdzza ki (Arany). Fizesd is ki, ha a
nyelved 61t6d is ki (Pet6fi). A szivem hasad meg szegeny Tomp&ekert
(Arany)«. BSzemle 106 : 470.
♦ Hogyha a majd csak igek6t6s iget kiser, nyugodtabb beszedben
szinten csak a majd 8z6cska nyomatekos, p. no most majd elestem ! De
296 8IM0NYI ZSIOMOITD.
erz^k, tigybogj a kirekesztd sz6rend analdgidjdra h&trayetik az
igekotdt * :
Majd^,a lab am fagyott el (in^ha hallanic Kemenesalj&n, Nyr.
30 : 587). Annyit ndztem, ho' majd a szomdmet n^ztem ki (F.-Segesd,
Somogy m., uo.). >A pal6c az igekotot h&tulra teszi< (no. ; de uo.
egy mdsik kozl5 szerint a pal6c ism^t m^s szerkezetet haszn^ az
is kot58z6val : a, szemem is majd y. im kin^ztem ; ligy 5rMt, hogy
a b 6' rib 61 is Im kibujt; annyit jirtunk, hogy a Idbunk is oiajd
elkopott). TJ^gy oriilt, maj a bd'ribu bujt ki stb. (gyakrabban hal-
lani, mint az elso sz6rendet Nagy-]£csen G-ydr m. uo.)* Majd a hid eg
I5tte ki [lelte ki], mikor Idtta a vires fddet (Esztergom, Nyr. 9 : 233).
A kir&lyt majd az drdog vitte el kfnjdban (Szatm&r m. Nyr.
10:137). Majd a szivem szakad le (N6p, Lehr:Toldi 22). Majd
a b drib 6 1 bujt ki (uo. 42). Elny5gott n^hiny verset, ^s a kedves
majdnem az ablakbdl esett le az lirfi kar jai k5z^ (Yas G-. Nagy
idok 295).
Osszefoglald 8z6rendet haszndlunk y^gre az iddhatdro-
z oTc mellett olyankor, ha csatlakozik hozzdjuk a ,r^g' yagy ,hamar'
k^pzete (yo. a 3. osztdly c) csoportj&t). Ennek a k^pzetnek a
kifejez6je itt rendesen a nyomatekkal ejtett id6hat&roz6t megeUzd
mar sz6cska, n^ha az e helyett sajdtsdgosan haszndlt m4g, n^ha
pedig ez drnyalatnak semmi mds kifejez6je nines, csakis az ossze-
f oglal6 sz6rend. P. mar || akkor megldttam y. megmondtam neki
stb. (ellenben : m^g csak \\ akkor mondtam meg neki) ; en
m^g II m a elmegyek, yagy csak : en || m a elmegyek (yo. amit az
el6bb Aranyb61 id^ztiink: akdr ma elmegyek; ellenben: m6g
csak II m a megyek el). M6g m a elvdgod a tolt^st, es szent a
b^kesseg (Vas G. Nagy id6k 31). Mdr d ^/ 6 e w el akartam yinni
(ennek kirekesztd pdrja: m^g csak delbeyi akartam elyinni;
Arany Nyr. 2:10 ezt 411ft ja vele szembe: meg este sem tudtam
elyinni, holott eraennek az osszefoglal6 pdrja: m^g este is ott
kellett hagynom). En akk o r meghiilok, ha mezitlAb leszdllok az
agyr61 (N^p, Halas). — Neha a mar utdn nem id6hat4roz6,
indalatosabb folki41t48okban az igek5t6n vagy mag^n az iget6n kiil5n nyo-
matek van, 1. a IV. szakaszban.
* De a BSzemle nyelv^sze veliink szemben ezt tart j a az egyedul
udv5zit6 8z6rendnek (106:470), s meg azt kerdi : »Nob4t kinek jobb a
nyelverzeke ?« Pedig l&tnival6, »nem j&rt ott, ahol a nyelverz^ket osztogat-
j&k< ! — Molecz szerint ilyenkor a beszel^ mintegy az igekdt^nel szinesebb,
tartalmasabb meghat4roz6t akar az ige ele tenni (66). — Persze m^s, hA
igazi kirekesztes kovetkezik a majd at4n, p. Majd eng em yertek meg (nem
6t, 6 helyette) stb. 1. BSzemle 106:469. Majd Idb nilkiil j6ttem haza
(Vas G. Nagy idSk 422).
A MAGYAR 8Z6bEKD. 297
hanem mdsMe mondatr^sz van hangsiilyozva : M^r Jezus
Kris zt us megmondta. M4r nevevel elArulja idegen eredet^t.
Akinek tfz talentoma van, m 4 r jobb szeretne vagy tizenhatot, s
ha [marj annyi megvan, negyven^rt eped (Ar. Arist. 3 : 190 *).
Hosszasan foglalkoztunk az osszefoglalo szorend eseteirel,
mert koztiik talaljuk mondatszerkeszt^siinknek leg^rdekesebb
jelens^geit, tdsgyokeres sajdtossAgait. Ezek ellen vetenek a gyon-
g^bb nyelv^rzekiiek legtobbszor, s azt hiszem, olTasoimnak
nyelv^rzeket is mClvelhetik es erdsfthetik az itt kozolt p61da-
gyujtem^nyek.
Most meg csak egyes kiveteles eseteket kell folem-
Iftenem & megmagyardznom, hogy ne vfiljiik teljess^ggel szesze-
lyesnek nyelyiink ebbeli eljdrdsdt. Sokszor taldlkozunk ugyanis
hat^rozottan osszefoglal6 kifejez^ek mellett Idtszolag kirekesztd
8z6renddel, olyannal, hogy az igekot6 az ige mog6 kertil.
I. ,Akkor mdr a homdm is jott haza az erd6r6L*
Vil&gos, hogy ez mas, mint ha a rendes 6sszefoglal6 sz6renddel
mondom : ,akkor mix a homdm is hazajott az erdfirSl'.
Emez a megtort^nt hazajovetelt fejezi ki, amaz a folyamatban
levdt. Itt tehdt az osszefoglalo kifejez^sekkel az a nyomat^ktalan
mondatban is gyakori sz6rend szovetkezik, amelyben folyamatos
(tart6s, ism^tlddS) vagy bedlld cselekves van kifejezve s az ige
ut4n kulon hangsilllyal kovetkezik a legkozelebbi bfivf t-
m^ny. Tehdt : akkor mdr ^^homdm is jott | haza az | erdoroh
(n^ha az ige is kiilon hangsdllyal : a homdm is \ jott \ haza),
Mds p^lddk:
a) Folyamatossdg, tartdssdg, ism6tl6d6s: »lgy cselekszik az
oriilts^g ilmaib6l folserkeno Lear. Eml4kez4seit is szedegeti
* Pontatlan a kirekeszt6 szorend alkalmaz^sa a kov. peld4kban : Hidd
el, m a teszem le a miniszterseget s elveszem Laisban a sz^p feleseget (Bess.
Lais 316. vers), ia hogy meg ma kell feltal&lnotok azt a negyediket: und
dass ihr den Yierten n o c h heute finden miisst (Kaz. Begek 64). A Colym-
bos nev mar L%nn€ . . kiad&84ban, teh4t 1768-b a n van meg (Herman
O. Magyar Kritika 2: 335). A teborrhoe bSrbetegseg, okoz6jdt m4r Unna
f5d6zte fol (hib4ztatja Molecz 138). — »A2t mondj4k p. hogy: Ezt m^g
(v. mAr) tavaly hat4roztak el e h. elhat4roztak. Tevednek, mert ebben a
mondatban a tavaly sz6ra nem j&r kiilSnos [kirekeszt^] nyomat^k ; mutatja az,
hogy el is maradhat : Ezt m4r elhat&roztuk« (Moln&r J&nos, Nyr. 28: 162), —
Fiiredi tjj magyartalans&gok 15 hibdsan igazftotta ezt a mondatot : meg
teg nap meg41lap{tott&k< — erre : &llapitott4k meg.
298 8IM0NYI ZSiaMOND.
osszCj mikozben maga oriiltsege is folmeriil elm^j6ben« (Q-reguss:
Shak. 286). — Itt mind en t s mindenkor kell dics^mi (Fal.
773). Embert61 embernek mi n dig kell tartani (SzD., NySz).
Folyton meredtek a szemeim a Kdrpdtokra (Pet. Uti jegyz.).
A t6 vize sziintelen sziv^rog at a miszkovdn (J6k. 3 m&rv. fej).
Ily 6nekeink . . napjainkban is /"oZy * on keriilnek m^g eZd^(N6gyesy,
Pallas lex. .Histariis ^nekek'). Ami fodet felszintott, min[d]csak
ettCf fcUta fel s m^ges kiabAlt, hogy jaj mijen ^hes vagyok! (Nyr.
8:376). — Az osszef. kif. bdtrat^ve: Mikor az ember onmaga elol
f ut ! 8 viszi magdval mindenUv4 Uld6z6j4t (J6k. Enyim t. Nemz.
kiad. 2:1).
h) Bedllds: Ha csakugyan akarod eZvinni a leinyt, 6n nam
adorn 6t p6nz6rt . . (J6k. T6r5k v. Nemz. kiad. 1:116). M^g ma
indulok vissza Erdodre (Pet. Uti lev. Y). Amint vmit sejtnek,
mindjdrt veszik el (cs4ng6, Nyr. 3:50). Imm&n 6'ket e s j&rom
meg (uo.).
Be&lUs a multban : Sz. Symycerius papot is fog&k meg . . .
(ifirdyC. 413b). Pdtroklusra rohanvdn, pallos^val Hgy csapja iet^y
hogy a feje 6ppen k6tfel6 vAlik (Hall. HHist. 2:119). Pista nap-
rdl-napra jobban szedte fol az erdt, ^s a sebek hegedni kezde-
nek (Yas G. Nagy idok 236). Hogy feccsent szdyel a v^res kotel!
(Ar. Arist. 3: 111). — Rajta lev5 biimba sokszor majd holtam me^
(Gyongy. Kem^ny).
II. A j6n Jiaza, megy Ai-f^le szorenddel, minthogy a folya-
matossdgot 6s ismetl^st jelkepezi, a nyelvszokds egytittal a cselek-
vesnek elapr6zdsdt, tobb iddpontra, helyre, tobb szem^lyre
vagy tArgyra vald kiterjedes^t is kifejezheti, tehdt r^szeld
(partitiv) jelent6ssel alkalmazhatja. Itt azonban (talAn mert tobb-
nyire megenged^ mondatokban haszndljuk ezt a r6szel6 sz6rendet)
az ige nyoinat^kosabb, az igekotd pedig (vagy m^s bSvftm^ny) e
miatt elveszti liangsdlyat. P. »persze, vittiink lebort!* (a bor-
b61 bizonyos mennyis^get ; ellenben : levittiik a bort = valameny-
nyit) ; mentek ki orvosok, vagy mentek ki | orvosok, vagy
orvosok \\ mentek ki (t. i. egynehdny, ellenben : kimentek az
orvosok, V. kimentek \ az orvosok, vagy az orvosok || kimentek =
valamennyien). Zabot || tettetek fol a kocsiba? (ellenben a
zabot \\ foltette'tek a kocsiba ?). Mentunk le vagy | tizen
(de: lementilnk \mind di. tizen). Fordul ele azonban egy
eset, melyet ndlunk . . ritkdn hallunk (Fogarasi, NyK. 4 : 47).
Legtobbszor megengedo mondatokban : Ado gat ugyan
elo probdra valamit erojeben, tudomdnydban, de okos m^rt^kkel . .
(Fal. TIE.) Ha neha a velemenyek harca idizett is elo forongist,
de a forroDgds salakot nem uUesztett (J6kai besz^de 1893. I. 1). —
A MAGYAR SZ6rEND. 299
Az akdr kotosz6 ilyen mondatokban (mint m&skor is) dtveszi az ige
nyomat^kit : Akdr adunk ki munk^t periodusokonk^nt, ak^r nem . .
(Kaz. Level ei 1:19).
Misfele melldkmondatokban : Mikor a fo generilis valamit biz
re^, vedd az ordert aldzatos k^szs^ggel (Fal. 220). S6t az is aggd-
dikt aki valamit hizott red ^s szovetsegben vagyon vele (606). Ha
mindazoD^ltal fordtdnak elo hidnyok e tekintetben, mentsen ki az a
korulm^ny . . . (Finely Latin szdt. el5sz.). Ha vitte valaha az ifju-
8^ magival egy szivnek minden, de minden deriij^t . . : ez Bessenyei
if jus&ga volt (Beothy : Sz6ppr6z. 2 : 345).
Ez a reszel6 sz6rend is eleg gyakran el6fordul osszefoglalo
kifejez^sekkel kapcsolatban, legtobbszor is kotdszo mellett.* Pelddk :
Annyi szdntdst t^tetnek, bogy m^g okrok is balnak meg
miatta (LevT. 1 : 92). Tobb sok szdntalan bazugs&gaidat is sz&wl&l-
batndm el5 (Telegdi: Felelet 195). Namely magu [mag] koziil es^k
az litf^lre ^s eltiportat^k, az 6gi madarak is ev^nek meg b e n n e
(L^pes : Pokol tiikre 1 : 402). Ambdr kozons^gesen nem hasonlittat-
nak, de mdgis azok is fordulnak namely alkalmatoss&gokkal a bason-
lft6 gr&dicsban elo (Gyarm. Nyelvm. 2:31). Meglehet, bogy nem csak
apr6l^kossdgok; ban em sztiks^ges dolgok is maradtak ki (Debr. gramm.
XXY.). Illi m&T mds leg^nyeket is teritett a fbldre, kik ndlad vit^-
zebbek voltak (Bajza^ 2:51). Egy nagy szekr^nybez vezetv^n, mely-
bol hamarj&ban k^t darab rubdt is vett ki (YasG. Nagy id5k 376). Mds-
kor is btlztad vissza a szavadat (Brassai p^lddja EPbilKozl. 9:355 — 6 ;
szerinte e szdrend »tobbek koziil egy< t^nyt konstatdl, »melybez hozzd-
f^rbet az a magyardzat, bogy: bol biiztad, bol nem hiiztadc). Az arany
a porban is fordul elo ; a pdlma Eur6pdban is fordiil elo ; gdncsos-
kod6 a kik&n is keres bogot (uo. 356 — 7). Faludival 6vatosan kell
bdnni; maga is taldl ki [egy-egy] sz6t vagy alkalmaz szokatlan 6rte-
lemben (Arany, Nyr. 7:412). Sietett a kasznAr lakdsa fel6; tobbszor
is sz&Ut mdr meg itten (J6kai, Eppur si m. 4:185). Namely vid6-
ken visszatetsz^s ballatszott ^s ez giinyban, szatirdban is fakadt ki
(Lnre S. N^pbumor 155). A tobbesrag is fordul el6 -ok alakban
(Finely, Hogy is mondjAk ezt magy. 5. §.). Pott oly kit^teleket is
sorol el6 . . (Tbewrewk E. Nyr. 3 : 387). Oly kor m6s consonansbetfi
folott is fordul elo az apostropb-jegy (KomAromy L. 6s Kirdly P.
* Mas d88zefoglal6 kifejezesekkel ritk4bban, de tal&n ide szAmithat6k
a sokan jottek ki-fele mondatok, ugybogy eppen ezek fejezn^k ki az egyen-
kent val6 jovetelt, nem pedig a sokan kijottek-felek (I. a IV. szakasz jegy-
zetet). Vo. meg : Gyakran fordultak el6 a sok peldak k6zt olyanok . .
(Gyarm. Nyelvmester 2:169). A hanemha latinos helyzete, mi m&r r^gdta
fordult el6 (Imre S., Szepir. Figyelo 2 : 66 ; t. i. neha, h6be-h6ba). Bizony
fordul el6 a legjelesebb k61t<5knel is eleg 8zab41ytalan84g (Tan&r. K6zl.
10:566). Minden kitelhetfi m6dokat gondolt ki, hogy.. (Fal. 645). Itt
minden f ^le ember fordul meg (Bajza« 2 : 50). Mindenki hozott ki
enmyal6t.
300 8IM0NYI ZSiaMOMO. A JfAQTAR SZ6rEND.
eloszava, Nyelveml^kt^r IIiYII'''). D'Amaud szinmuvei koziil is
jelent meg kettd m. fordit&sban (Beothy : Sz^pprdz. 2:101). A mai
haszn&lat szerint is fordul el5 (az emlltett ige, Kiss Ign&c NyK.
15:218). B^gebben m^g legjobb Irdinkn&l is tal&ljuk 5ket az ige
elott (Molecz Irja 137). Thewrewk meg negyedik esetet is kulon-
boztet meg, . . erre azonban semmi sziiks^g (M. Tanugy 1880. 516).
A gondolkoz&s, ill. amiak kulsd jele a sz6 is tett^ y&lhatik : v&lha*
tik tettd (Igy javftja ki e mondatot Bihari P. uo. 1884. 333).
Itozsot is kiUddk be stb. (Joann. Nyr. 13:394). Azt is kuldtem ki:
auch davon (ellenben : azt is kikiildtem : auch das). Orvosok is men-
tek ki (de: az orvosok is kimentek).
Minde mondatok helyess^g^nek az a probdja, bogy az
osszefoglald (is-es) kifejezest hdtravethetjuk an^lkiil, bogy az
igekot6 belyzete megv<ozna ; magdnak az igenek ilyenkor klilon
nyomat^ka van. Igy az eh6 s az utolso id^zetben : halnah meg
m6g okrok is; kuldtem ki azt is. Mds pelddk:
Az irodalmi nyelvbe vett fol tdjsz dkat is (Szarvas G. Irja
Nyr. 13 : 509). Fordul elo az az eset is, bogy . . (Nyr. 7 : 201). (Ez)
fordul elo igy is (egy m&s belyen, uo. 14:220). Arany dolgozott
f bl n^pmonddkat is. Men tek fol bolgyek is (de : folmentek a h. is). —
M&sf^le osszef oglal6 kifejezesekkel : Eh mit ? biszen bukott meg
mdr fiatal ember el^g az elso szinmuvevel ! (J6kai:Eppur si m.
5:33). For dm meg abban a vdrosban ezer meg ezer ember stb.
III. V6gre van az eldbbihez hasonld nyomatekos szer-
kezet egy pdr regies dllandd kifejez^sben, killonosen ezekben:
vet tern ^szre, jut eszembe, van eszemben; all ok el^be!
merem mondani; tartom annyinak magamat; vagyok olyan
leg^ny! — Pelddk:
Vev6k eszekben, bogy.. (PAzm. Kal. 675 stb., vo. NySz).
Amint veszem ^szre . . (Fal. 4). Yettem munk^m alatt 6szre, bogy
az autor . . aztat ut6bb tiltja (416). Utdnunk indult an^lkiil, bogy
* f me teh&t Kir41y P^ maga ir szakasztott olyan mondatot, amilyent
enndlam hib&ztatott Nyr. 12:422. -- Az lit ossze^Uitott peldagyujtemeny
egyiittal v^lasz mindazoknak, akik akkor a fordul elo-fele 8z6rend helyesse-
gere nezve puszWin a haWirozott neveldt vettek ir&nyad6ul (v5. meg kuldn5-
sen Lakatos cikket Nyr. 1 3 : 540 s viszont Brassainak az en szorendemet
helyeslS nyilatkozatait EPhilKSzl. 9 : 356). A fordul elo mellett n e m h a t a-
rozatlan, hanem csak r e s z e 1 6 ertelmu kifejezdseknek kell lennie ;
a z e r t nem volninak helyesek a Lakatos szerkesztette peld&k : a nap minden
reggel j(3 fel ; a genus a latin nyelvben is fordnl el6 stb. (mert nemcsak
itt-ott fordul el6 a latinban, hanem az egesz latin nyelvben folyv49t el6for-
dul, megvan ; ellenben az en mondatom, amelyet hib4ztattak : az 6 m^ly*
hangu 8z6kban is fordul elo = az 6 neha melyb. 8z6kban is f. e.).
KIC8KA E. KOR^N ABBA HAOYTA ^8 KORIn HAOYTA ABBA. 301
6n vagy Dessein vettuk volna 68zre (Kaz. Munk. 4:116). Vettem
^szre, mint meg vala utkozve (Bajza^ 2:215). Hoi tehets^get vet-
iUnk ^szre . . (Ar. H^tr. m. 3 : 301 ; az ig^t Arany maga emeli ki).
No, azt vettem ^szre (Ar. TSz.). Ha vessziik 6szre, Hogy baj van,
leoljuk az 5reinket (J6kai:Eppur si m. 5:215). — Mikor olvasom,
jut eszembe (P^zm. Fel. 21). Jut eszembe, hogy mondottam : memini
me dicere PPBl. Jut eszembe, oh jut ! szende mosolygdsod (Ar.
TSz.). — Vagy ok olyan legeny, mint te (N^pdal). Te vagy akkora
mint a b&ty&m stb. — Irdni&val: »M6rt nem m^gy vele szfn-
h^ba? — Jut eszembe! Olyan &lmos leszek ^n m&v akkor . .« (T6th
B. Serao : Leinyok 60). Az University ilyenek k^pz^s^vel nem torS-
dik; van esz6ben ! (MTantigy 1886. 23). Vo. Mol. 20. — N6ha
m&9 kifejezesekkel is, p. Ha kigiinyol is K. P. ^rette, vettem azt
a f&radts^got magamra s megsz&mUltam . . (Brassai, EPhilKozl.
9:369) stb.
Ez a szerkezet is fordtilhat e\6 a rendes o8Szefoglal6k tar-
sasagdban, p. az i^-kot^szds kifejezessel egy szolamba foglalva. P.
Az magyarorsz&gi foemberek is veszik eszekben, mi volna az
ellenkez5 f^lnek sz^nd^kja . . (B^kGy. Lev. 224). Magam is vettem
eszre (Fal. 349). A figyelmes szeml^lo azt is veheti 6szre . . (Ar.
H&tr. prdz. 499). (A mai irodalmi nyelv itt inkdbb a rendes
osszef oglald szorendet alkalmazza : magam is eszrevettem, azt is
^szreveheti stb.) — S m^g valami jut eszembe (Kaz. Barnh. Minna
4 : 5). — Az dsszefoglal6 kifejez^s hdtul is lehet : vettem ^szre
magam is stb. 7 4s z em ^szre naprdl napra jobban s johban (Pal.
136). — A r^giekn^l n^ha az ig^t az is-es kifejez^s koveti s csak
azt&n kovetkezik az ige bovltm^nye: Vettuk volt azt hiszem 6'k
is eszokbe (Veresm. Megt^r. 118). Jut az is eszembe n,
^^91 ' • (Thokoly Lev. 32). Simonyi Zsigmond.
KORAn abba HAOYTA tS KORAN HAOYTA ABBA.
Azt k^rdi a Nyr. szerkesztcisege, van-e ertelmi kiilonbslg
e ketf^le szorend kozott: A tanuldst kordn abba hagyta
es A tanul^t kordn hagyta, abba. Van. A kiilonbseg
ugyanaz, mint eme kettd kozott: Agnes asszony a patakban
feh6r lepeddjet mossaes Agnes asszony a patakban
mossa f*eher Ieped6j6t. De hdt mi a kiilonbseg eme kettS
kozott ?
Az els6 mondat erre a ket fdtagra oszlik: Agnes asz-
8zonyi|a patakban | feh ^r lepeddjet mossa. A mon-
dat alanya (s) : Agnes asszony, a mondat dJlftmdnya (p) : a
patakban | feh^r Ieped6j6t mossa. Ennek az illitmdny-
nak hatdrozandd, azaz alanyi altagja (s"): a patakban, hatd-
roz6, azaz dllitmdnyi altagja (p"): feher leped6jet mossa.
Az eg6sz mondat k^plete ez : Jl/(mondat) = ^ X s"p" = sy^p.
302 KIC3KA EMIL.
A mondat alanydra (s-re) praedicative vonatkozik nemcsak
az eg^sz &i\itm&nj (p)y haDem ennek ket altagja is, az s" ^s a p'\
Az M magdban foglalja teMt ezeket a mondatokat is: 1. Agnes
asszony | a patakban van^ vagy a patakban mos vmit
2. Agnes asszony | feh^r leped6j^t moss a, s mivel a
p" is praedicative vonatkozik az 8"-re, 3. A patakban | feh e r
leped6jet mossa valaki. = A patak | feh er lepeddje
mosds&nak helye.
Ezt a hdrom mondatot tobbfele rendben mondhatjuk el
egymds utdn, de ^n itt csak k^t rendben mondom el:
a) Agnes asszony | a patakban mos vmit.
A patakban | feh^r lepeddjet mossa vki.
Agnes asszony I feh ^r leped6jet mossa.
b) ^ patakban I feh er leped6jet mossa vki.
Agnes asszony
Agnes asszony
a patakban mos vmit.
feh^r leped6jet mossa.
Nekem jobban tetszik az els6 rend, mert jobban megfelel
az -If-beli rendnek, de a masodik rend ismeretesebb. Ak^rmelyik-
b6l vildgosan megtetszik, hogy apatakban Mzeps'6 tag (kozep-
fogalom) az M-ben s mint ilyen alany a fohbhh tdghoz (f6ls6
fogalomhoz) s dllitmany az alsohb taglioz (also fogalomhoz) k^pest
Az^rt font ^"-sel jeloltiik a kozeps6 tagot, mivel az J(f-nek ket
felre bontdsakor a fols6bb taggal taldltuk szorosabb kapcsolatban.
De 2)"-vel jeloltiik volna, ha az alsobb taggal lett volna szorosabb
kapcsolatban, pi. ha az M f gy hangzott volna : Agnes asszonyl
aki a patakban van|| feh ^r lepeddjet mossa. A k^plet
most ez : Jkf = s"p'* y\P = s\p.
Ha igy elemezziik a mdsik mondatot is: Agnes asszonyl
a pat akban mossa |feh^r lepeddjet, konnyen meggy6-
z6dhetunk r61a, hogy ebben az el6bbihez k^pest functidt cserflt
a p k6t altagja, hogy most feher leped6jet (mossa) a
kqzepso tag s a patakban mossa a fols6bb tag, hogy a
keplet ez : M=s\ i)"s" = 5 X i^.*
Aki tehdt a mdsodik mondatot mondja az els6 helyett, az
fols6bb taggd teszi a kozeps6 tagot, folsdbb — vagy elsfirendu
dllitmdnnyd az alsdbb — vagy mdsodrendiit. Ezt tette pL az,
aki igy nyilatkozott a P. Hirl. 1901. 6vi mdrc. 13-iki sz&m^ban:
* £nnek a mondatnak : Sokan \ kim entek||a teiDplomb61 =
A templomb61|j 8oka7i \ kim e n t e k ez a keplete : M = 5"p" X « =
8 X s'y . Ebben ugyan nem mondat alanya a 8 o k a n, de megis alanyi
altagja az 4llftm&nyi f6tagnak. Ennek a mondatnak: Sokan mentek
/rtjia templomb61 = A templomb61|| sok an mentek|A:i ez a
keplete : M = p"*" X s = s X ^"s". Ebben csakugyan hatdrozd (mint Lehr
nuondja), a legfobh hatdrozd, a fdlsobb rendu dllitmdny (mint en mondom)
a 8 o k a n. Ha azonban igy tagolodik az el8(5 mondat : 8 o k a n || kim e n-
t e k I a templomhol = s X i^''s", akkor teljesen igaza van Lebrnek, hogy
sokan az alanya.
korXn abba haotta ts korjLn hagyta abba. 303
>Ugyanis — par battel lemonddsom utdn — oly korok, amely ek
reg6ta lelik oromuket abban, bogy rosszakaratil
valotlansdgok terjeszt^sedltalokozzanakabank-
nak kellemetlens^get, rendszeresen bireszteltek, bogy . . .«
Bogota ^srosszakaratil valotlansdgok terjesztese
altal az ertelem szerint csak koz6ps6 tagok, csak alsdbbrendd
dlUtmdnyok lebetnek. Helyesen igy kellett volna azt mondani :
a m e 1 y e k || regota \ ot'6 miiket lelik vagy abb an lelik
oromuket, bogy rosszakaratu valotlansdgoh terjeszt^e dltal \
kell emetlenseget okozzanakHabanknak. (Az ut6bbi
mell^kmondatnak k^plete ez : M=s"p" X ^ = i^ X ^.^ Nem azt
akarjuk tudni, legaldbb nem els6 sorban azt, regota vagy
nem regdta lelik-e oromuket valamiben, rosszakarat^
valotlansdgok terjesztese dltal, vagy mds dltal
akarnak-e valamit okozni, banem azt, oromuket lelik-e
valamiben vagy nem, kellemetlens^get akarna k-e
okozni vagy nem. Ezek a folsdbb dllftmdnyok.
Fols6bb rendre magasztalja a kozeps6 tagot az is, aki ezt
irja a Bp. Hirl, 1901. 6vi szept. 16-iki szdmdban : >Ez nem az
^n tollamb61 kerfilt ki, banem betil szerint volt | citatum a
B. C. felbivatalos lapb61« e belyett: hetii szeHnt \ citatum
volt. Nem azt kellett cdfolnia, bogy nem betu szerint ide-
zett valamit, banem azt, bogy maga kobolta volna az dlbirt.
Ha be tudja bizonyitani, bogy nem maga kobolta, bogy bona
fide mds ut£n mondta, akkor eg^szen mell^kes dolog az, betu
szerint mondta-e, vagy nem betil szerint. Mert rads
szoval is ugyanazt lebet mondani.*
Mi^rt zavarjdk ezt oly sokan ossze?
K6ts6gkiv(U az^rt, mert erzik, bogy a kozeps6 tag is prae-
dicative vonatkozik a mondat alanydra (ebbez kepest a hangsdlya
is erfisebb) s ba v61etleniil el6bb mondtdk ki a kozepso tagot,
mint a fols6bb tagot, azt v61ik, bogy mdr a fdallftmdnyboz ^rkez-
tek s a koz^psd tagboz, az als6bbrendu aUitmdnyboz csapjdk az
elemi ig6t, melynek a Mdllftmdnyboz, az analytikus dllitmdnyboz,
a tulajdonkepi dllitmdnyboz kell tartoznia.
El6segiti a zavart az is, bogy az effele osszetett mondatok-
ban : Epe nseggel mdsok | azok(akiket en mulattatni
vdgyok). Ezer eve |annak (bogy e nemzet itt magd-
nak bazdt szerzett.) sokan hajlandok a f6mondatot a meg-
felel6 egyszerft mondat folsobb allftmc4nyanak tartani. Hogyne!
'*' Az ellenkez6 hib&ba esnek azok, akik al86bbi*endu 41litmanDy&
degrad41j&k a folsSbbrendut. PI. »Muveszk6r6kben m48r61 sem beszelnek,
mint C86k I8tv4n visszautasitott aranyerm6r61, 8 nyilt titokkent rebe8getik,
hogy ezzel a v&lsdg kor&ntsem fejezSdott be, mert ujahh vnsszautasUdsok
kfls zdb5n vannak* e helyett : lija bb vi88zauta8lta8ok van-
n&k \ kuszobon, »I!d azt hiszem, nines magyar nyelvesz, aki a c a in 41
alakot egy ciniii igebol \ meg tudja magyar^zni* e helyett : e g y
Sin iti igeb61 tadn&| megmagyardzni.
304 KIC8KA EJflL.
Mikor a grammatikdk is azt tanftjdk, bogy >a fomondat mindig
a kijeUnt6st tartalmazea,^^ az egyszeru mondat dllitmdnydt Mp-
viseli,*'^ (Dr. Weszely Odon, Rendszeres magyar nyelvt. 90.)
Ez igaz ugyan a most emlftett k6t esetben, mert az egyik ossze-
tett mondatnak csakugyan ez az egyszenl mondat felel meg:
En I tfpenseggel misokat vdgyok | mulattatni,** a
mdsiknak pedig ez: E nemzetjezer 6ve szerzettjitt
hazdt maganak; de nem igaz ebben az esetben : Nyil v&H'
val6 ' az (bogy ez a nov^ny az ajakosakhoz tarto-
zik), mert ennek az osszetett mondatnak nem ez az egyszerfi
mondat felel meg : Ez a novenyH nyil vdn tartozikia^
ajakosaJchoZj banem ez: Ezanov6ny|| nyUvdn | a z aj a k o-
sakhoz tartozik.
A fdmondat nem csak fols6bb, — banem alsobbrendil ^Ift-
mdnya is lebet a megfeleW egyszeru mondatnak. De persze ez
nem latszik meg rajta. Magdbdl a f6mondatb61 nem is gyanft-
batjuk, bogy pi. ennek az osszetett mondatnak: Azt iizente
vagy akdr flzentejazt (bogyapatakban feber lepe-
d6j6t mossa) ez az egyszeru mondat felel-e meg: A patak-
ban||flzenete szerint mossa | feher lepedojet vagy ez :
A patakbanll ilzenete szerint \ feb er lepeddjet mossa.
Mdsbdl, az 08szefuggesb61, az ertelemb6l kell ezt tudni.
De Idssunk meg egy-k^t bibas egyszerflsftest. Hidd el, azt
b i s z e m, his z e m azt, ugy b i s z e m, elb ibetitek, hib e 1 6
(bogy az dldozat magam leszek) = Az dldozat, hidd
el, magam leszek = Azdldozat|| hib et61eg leszekj
magam e belyett : Az dldozat|| hihetdleg \ mag am leszek.
36 ideje|annak (bogy a nap lement) = A napljd
idejementl^ee belyett : A n a p || jo ideje \ l©m e n t.
Legyen szabad itt megjegyeznem, bogy ebben az osszetett
mondatban: Jd ideje 'annak (bogya nap lement) alany^
nem hirtol'os jelzo sl mellekmondat. Mert szep dolog az, ha decli-
ndlni tud valaki, de ha alanyi vagy dllitmdnyi mellek-
mondatrol van sz6, ne fitogtassa annyira, bogy ismeri a mutato
szocska kiilonf^le eseteit. A mellekmondat ep ilgy alany abban
az osszetett mondatban, mint ebben: Igaz |az (bogya nap
* Ez m&r az6rt is hamis allitds, mert a fomondat alanya is lehet a
megfeleld egyszeru mondatnak. £bben :Agne8 asszony |az(aki feh^r
lepedojet mossa a patakban) a f6mondat az alanya ennek a
megfelelS egyszeru mondatnak : Agnes asszony || f eh er lepedojet
mossa a patakban. Azert is hivj^k az eflcle meU6kmondatot helyesen
411ftm&nyi mellekmondatnak. Nem az dllftm^nyi, hanem
a kiegeszftoi mcllekmondatra illik az, hogy >mer^8z ujit^s es aligha
van jov(3je.« (Kalm^r E. Isk. magyar nyelvt. VII.)
'*'* A grammatikusok szerint ugyan nem volna szabad igaznak lennie,
mert az el6bbi f<5mondat nem >dllitmdnydt,< hanem >tdrgydt k^pviseli*
ennek az egyszeru mondatnak ; de mi koziik a grammsvtikusoknak a logikai
kSvetkezetesseghez ? Nekik csak a grammatikai kovetkezetessegre kell
neznidk.
KORIn abba HAOYTA 1^8 KORAN HAGYTA ABBA. 305
1 e m e D t). Ezt is igy egyszerdsftik n^melyek : Igazdnmentl
le \\ s, nap e helyett : Igazdn \ lem e n t || a nap.
Petdfi e helyett: Igaz |az (hogy f^leszu vagyok)
ezt mondta: Igazan (hogy f61eszti vagyok). Ebben a
mell^kmondat meg megtartotta formdjdt, de a fdmondat mdr
adverbidlis kifejez^ss^ vAlt. Persze, ha Petdfi a mell^kmondatot
is kivetkeztette volna formdjdbdl, akkor sem fgy mondta volna:
Igazdn vagyok | fdeszil, hanem igy : Igazdn \ ftle s z u vagyok.
Csokonai sem igy enekelt: Minden szdzadnak a veg^n igazdn
esnek meg| nagy ddgoJc a fold kereks6g6n, hanem fgy :
Igazdn, hogy minden szdzadnak a v4gen nagy dolgok esnek
mega fold kereksegen.
De mi azt is meg^rjiik meg taldn, hogy ily mondatokat
fogunk hallani: Holnap taldn fog esni. Biz on y megyek
el a szinhdzba. Ld.m jott vissza. Szeret6d im vail
rdd maga. — ezek helyett: Holnap || taldn \ esni fog =
Ugy taldlom (hogy holnap esni fog). Bizony \ elm e-
gyek|a szinhdzba = Biz onyos|az (hogy elmegyek
a s z 1 n h a z b a). Lam viszs z a j 6 1 1 = Lit om (hogy vissza-
j o 1 1). S z e r e 1 6 d || im \ mag a vail rdd = Szeret6d|| imhol
van I maga vail rad.
Ha az utolso mondatot fgy hangoztatjuk : Szeret<3d|
imh o 1 van, mag a vail r d d, akkor — legaldbb a kiilsd forma
szerint — ket egymds melle rendelt altagbol dU az dllftmdnya.
Eredetileg abb6l is dllott, de az emberi elme lehetdleg egybCf
egymdsba igyekszik foglalni a tagokat, hatdrozanddvd tenni az
egyiket, hatdrozovd a mdsikat. Paul szerint -^ ez ugyan nem
igaz — nines is valosdgos egymds melle rendeles. Mert >e8 liegt
auf der hand, dass gar kein vemiinftiger grund vorhanden sein
konne, satze parataktisch zu einander zu reihen, wenn nicht
zwischen ihnen ein innerer zusammenhang bestiinde, d. h. wenn
nicht einer den anderen irgendwie bestimmte.« (Principien der
Sprachgeschichte 122.) A nyelv geniusa eleget tesz az emberi
elme ez igyekezet^nek, egybefoglalja, egy hangsiily aid vonja a
k6t tagot, de sokszor ligy, hogy azt is meg lehessen rajtuk
ismemi, hogy eredetileg egymds melle voltak t^ve. Az eliildllo
hatdrozando tagot hangoztatja erdsebben, de nem igesiti. Az elemi
ig^t a mdsik, a hatdrozd tagnak hagyja. PL Az o n n a 1 elment =
Azonnai elm e n t. A pog any megszdnnd = Az | pogdny ^s meg-
szdnnd = A pogdny is megszdnnd. A hatdrozando tagnak ez az
erSsebb hangstQya aztdn teljesen megzavarja a gyeng^bb nyelv-
erz^kil ember sz6rendjet. De errfil mdskor, vagy masutt b6vebben.
A szerkesztdseg k^rdesere e n^lkiil is kielogftd vdlaszt adha-
tunk. Az egyik mondatban : A tanulast || kordn \ abb a h a g y t a
(s X 8"p") az abbahagyds a fols6bbrendu dllitmdny. Az forog
kerd^ben, abba hagyta-e a tanulast, vagy nem. Megtud-
juk, hogy abba hagyta s mellesleg azt is, hogy ezt id6
el6tt, kordn tette. A mdsik mondatban: A tanuldst
XAGTAB HTELYdB. ZXXI. 22
306 8ZIOETI j6Z8EF.
kordn hagyta | abba (s X pV') valakinek idfi elott, kor^n
valo tette a fols6bb dllitmdny. Hogy abba hagyta a tanu-
Idst, nem forog kerd^sbeD, ezt tudjuk mdr ; a k^rd^ az, i d e j ^ n
(nem kordn) volt-e az abbahagy&s, vagy nem idej6n
(kordn). Megtudjuk, hogy koran (nem idejen), hogy oko-
san tette volna, ha tovdbb folytatta vohia.
Kordn abba hagyta tehdt egyfeldl annyi mint kor & n
(tette), abba hagyta, mdsfeldl annyi mint kordn j abba
Jmgyta = kordn \ abb a hagyta = korai dologjaz abba-
hagyds volt. Kordn hagyta abba annyi, mint kordn
hagyta ' ahba = korai dolog volt|az abbahagya8 =
Az abbahagyds | kor ai dolog volt.
Aki csupdn az ismeretes »mondattani kategoridk« alapjan
ketelkedn^k e magyardzat helyess^g^ben, annak azt kidltom:
Sapere aude! Kicska Eim^
MEGTILTOM, HOGY . . .
Nyely^szeink mdr el^g gyakran hangoztattdk, hogy olyan aid-
rendelt, tdrgyi mondatot, melynek fdmondatdban a »megtilt, tilal-
maz, tiltakozik«, vagy vele rokon^rtelmii ige szerepel, tagadd ige-
vel kell szerkeszteni, vagyis helyesen fgy mondjuk: megtiltottam,
hogy ezt ne tedd. Joannovics Gyorgy szerint >k^ target sem
szenved, hogy nyelvunk igen gyakran ism^tli, vagyis kett^s taga-
ddssal jeloli az egyszerd tagaddst, illet6leg tiltdst : . . . megtiltom
neked, hogy ne . . . < (Nyr. 29 : 406). S i m o n y i Zsigmond mdr az
Antibarbarus-ban (54.) rdmutatotta >ne« n^lkftl szerkesztett ilyf^le
mondatok magyartalansagdra. Ujabban Vutkovich (>Magyar-
talansdgok*, 148), Fiiredi Igndc (»Magyar Nyelvhibdk*, 47)
^s tobben megrdttdk ezt a magyartalan szerkesztSst, ^s mdgis
mit tapasztalunk : az irodalmi 6s a koznyelv ezt a tanitdst nem
tette magd^vd, hanem dllandoan 6s jobb ugyhoz m61t6 kovetkeze-
tess6ggel igenl6 formdban haszndlja a sz6ban lev6 mell^kmondatok
folszolitd mddti ig6jet. Ldssunk nehdny p6lddt:
A v&rosi parkbizottsdg elhatdrozta, hogy a vdrosi tandcst6l
tilalmat k^r arra, bogy a holgyek a v&rosi s^t&nyokon ^s kdzkertekben
usz&lyos ruh&kban j&rhasBanak (P. Hirlap, 1901. 158. sz.). — Eszt^-
tikai 4rz6kunk folldzadva tiltakozhatik az ellen, hogy ilyen t^m^kat
a szinpadon t^rgyaljanak (i.br4nyi Emil, B. Napl6, 1902. IV. 19.). —
A kirdlynd csupdn arr6l a schismdr6l mondott le, mely a keleti-orth.
egyhdz hiveinek megtiltja, hogy a p^p^t az egyhdz fej^nek tekints^k
(P. Hirlap, 1902. TV, 20.). — Osszes kozegeinknek megtiltjuk, hogy
a j4r6muvek iitkozoi kozott keresztiilmenjenek. (Egy vastiti ren-
deletbSl.)
Hogy az irodalmi nyelv, midon dllhatatosan keriili a tagado
formdt, idegen hatds alatt dll, az bizonyos ; de feltdnd, hogy ez
MEGTILTOM, HOGY ... 307
az idegenszerfiseg a nepnyelvbe is be tudott hatolni. Err6l a
t^nyr61 taniiskodnak azok a vdlaszok, melyek a Nyr. szerkeszt<5-
s^g^nek ebbeli kerd^sere a Nyr. 29 : 526. lapjAn ossze vannak
ilj&tva. Ezek szerint Keszthelyen, Fels6-Borsodban, Hajdu-Ndndson,
Szentesen, Hm.-Vd8drhelyen, Halmdgyon, Somogyban stb. tigy
mondjdk: >megtiltottam, hogy oda ne menj!«, mfg ellenben egy
m^ik somogyi adat igenl<5 formdrol tesz bizonysdgot: »az orvos
megtiltotta, hogy pdlinkdt igyam« (Nagybajom). A folsorolt vdla-
szok majdnem fele a tagadd formAk ellen taniiskodik. A n^pnyelvi
idegenszerus^get ez esetben csak annak tudhatjuk be, hogy az
illlftd szerkezetiQ 8z61^sm6dot a nep mindenestul az »urak« nyel-
vebdl szedte az >iiri« szerkezeti hibdval egyiitt.
Minthogy a n6pnyelvre a fonnforgd kerd6sben nem hivat-
kozhatunk, n^zziink szejjel a mdsik ktitforrdsunk teriileten : a regi
nyelvben. Itt nagy kovetkezetess^get tapasztalunk, mert az eflf^le
mell^kmondatok dllandoan tagadd formdjil ig^vel vannak szerkesztve.
Ldssunk nehdny pelddt:
Az isten tilahnazza, hogy disztelen ajdnd^kot ne adgyunk n^ki
(P&zm. Pr^d. 335). — Tilalmazta nekik, hogy palcsdt se hordozn&nak
(Uly: Pr6d. 11. 198). — Az cz&z&r tyltot myndeneket, hogy ne segel-
lenek ewteth (^iSrsC. 501). — Meg tilta, hogi seh enni seh inniah ne
adnanak (DebrC. 179). — Megtylttaak, hogy ne meryeek bantany
OfirdyO. 558b).
A nyelvemlekekbdl megdllapfthatd teljes egyontetfls^g azt
bizonyitja, hogy a mai irodalmi nyelvnek nines 4rz4ke az igem6dok
iltal kifejezett drny^klatok irdnt, middn az ilyen mondatokat,
mint : veto tibi, ut abeas, — je te defends, que tu y allies ((T y
alier), — ich verbiete dir, doss du hingehest (himugehen) ekk^pen
forditja : megtiltom, hogy oda menj ! Hisz az eredetiben kotdmdd-
ban van az ige, tehdt nem felelhet meg neki a magyarban az
igenl6 folszdh'td m6dii ige, Valahogyan csak ki kell fejezni, hogy
a mellekmondat igejevel kifejezett cselekv6st nem ligy tekintjiik,
mintha valoban megtort^nn^k, vagy megtortent volna, vagy akar-
n6k, hogy megtortdnj^k. Kiilonben a logikus gondolkoz&s is fgy
kfv^ja, hogy ily esetekben a mellekmondat igejet tagaddlag hasz-
n&ljuk, hisz nem tilthatom meg felebardtomnak azt, amit tegyen,
hanem csak azt, amit ne tegyen.
Minthogy a magyamak nines konjunktivusa, mely a cselek-
v6st bizonytalannd, valdszinfileg be nem kovetkez6nek jelezn6, az^rt
a tdrgyaUs alatt lev6 mondatok felszdh'td mddii igejet okvetet-
lentil tagadolag kell haszndlni. Ezt kivdnja a nyelvben megnyi-
latkozd logika is.
Az iskolaban az eflf^le nyelvi sajdtossagoknak nagyobb siilyt
kellene tulajdonitani es ezt a magyarossdgot a j6v6 nemzedek reszere
meg kellene menteni, Szigett J6z9ef.
22^
308 i8B6TH oszkIr.
PERELNI.
Egy pdr 6szrev6telt kivdnok tenni Melichnek a perelni
8z6r61 frt cikk6re. E16re bocs&tom, hogy azzal az eredm^nnyel^
amelyhez M. jut, r^szben egyet6rtek, a perel ig6t en is szldvnak
tartom, a per fdnevet pedig bel61e elvont szdnak. AMfrom a cikke
elejen tal^lhatd kovetkezd monddsdt is, hogy a »jog^letre vonat-
koz6 kifejez^sek« kozul »k^t86gkfy{Ll szl&y eredettLek a kovet-
kez6k: panaszolniy patvarJcodnij poroszlo, szavatolni, vdddnU
1. Nyr. 31 : 129, legfeljebb azt tehetem hozzd, hogy a panaszdni
lehet ugyan az 6-szloven ponositi mdsa, de lehet a panasz
(= 6-8zl. ponosu) ttnevbdl k^pezett magyar ige is, a patvarkodni
meg szavatolni ig^kn^l M. csak az alaptil szolgdI6 fdnevek
&ty<^tel^re celozhatott. Az ellen sines kifog^som, hogy az ossze-
dUitds utan ott sz^gyenkedik a jegyzetben ez a p4r 8z6: »Vo.
meg pravda Czindr: Index. « Ha ehhez meg hozziteszem, hogy
M. cikke reszben eleg gonddal van frva ^s bizonyos pozitiv ered-
m^ny tole el nem vitathato, elmondtam minden j6t, amit rola
elmondhatok.
De milyen eg^szen mds vildgftdsban tdrul elenk az egesz
k^rd^s, ha e bevezetd soroktol atugrunk a cikk veg^re 68 ott a
kovetkez6 meglep6 dllftdst olvassuk: »Mdr most az 6n n^zetem
az, hogy a magy. perelni s n6zetem szerint az eg6sz r6gi peres
eljdras (pravda, poroszlo stb.) dalmdt tengerparti eredetfi. A magy.
perelni pedig XII. szdzadi dtvetel a horvdt ca-nyelvjarAsii priti-
b61.« Hogy itt mennyire inog alattunk a talaj, azt legjobban
mutatja az a t6ny, hogy az egyetlen egy forrdsbdl ismert pravda
szo, amelynek magyar volta ugyancsak k6ts6ges, itt az els6, teh^t
a legdiszesebb helyre kerdlt. De err61 ezdttal nem akarok b6veb-
ben szolani, 6n tisztdn azokat az okokat akarom megvizsg&lni,
amelyek M.-et arra bfrt^k, hogy a magyar perel sz6t nem az
6-szloven pireti s§'h6\, hanem a Ja-nyelvjdrdsd priti ig6b61
magyardzza.
Eldszor a tdrgyi okokat emlitem, amelyeknek eg^sz sdlyat
igaz, csak akkor itelhetndk meg, ha M. nemcsak a perel sz<5n4l
bizonyftgatta volna a »dalmat« hatast, hanem a pravda-ji&l is,
meg a poroszld-u^l is es vildgosan megmondta volna, hogy az
ezek utdn vetett »stb.«-n mit kell ertentink.
M.-nek legtljabban a Nyelvtudomdnyi Kozlem^nyekben kozz^-
tett nagyszavii, de egy kiss6 vekony tartalmii fejteget^sei * egy
cseppet sem t^ntoritottak meg abban a hitben, hogy, ha magyar
szo szldv nyelvbdl kerdlt, els6 sorban bolgdr hatdsra kell gondol-
nunk, M. is mindenekelott az 6-bolgdr ph'Sti s^ ig6t emli'ti,
»amely, dgy mondja, a magy. pere7-nek hangtanilag is, alaktani-
* Hogy a »t6rteneti attekintes* 64 — 81. 1. teirtalmas, az nem M.,
hanem Jagid ^rdeme, akinek legi^jabb muvet M. ebben a reszben koveti.
PERELNT. 309
lag is nagyjdban megfelel* (1. 129. L). Ez az ige elfifordiil egye-
bek kozt az 6-bolgdr, illetdleg tigynevezett 6-szloven evang^liom
fordftdsokban is : pireahQf ze s§ ijudei meidju sohoJQf >tusakodtak
yala az^rt a zsiddk egyik a md.sik elleii.« Ugyanott megtaldljuk
a pirja fdnevet is, amely ugyanabb61 a tobdl hajtott: hystu ze
i pirja vi nihu >tdmada pedig kozottok versengfe.* M. ezt maga
is emlfti, s6t hozzdteszi: >Mivel mdr most a pirja €s piriti
3§ m&s <S-bolg&r nyelvemlekekben is el6ker(ll, a pannon-moravai
korszakban a sz6 t^nyleg megvolt« (1. 130. 1.), de abbdl, hogy az
egyszerft, igekoWkkel ossze nem tett plreti v^letlenul a mai bolgdr
nyelvben nines m^r meg, azt a meresz kovetkeztet^st vonja le, hogy
»maga az 6-bolg4r pirSti is szerb-horvdt-szlov^n 8z6 a legregibb
nyelveml^kekbenc !! (1. 132. 1.) Eleg vegigtekinteni azokon az ada-
tokon, amelyeket maga M. egy pdr sorral feljebb Miklosich sz6fejt6
8z6tdrdb61 kozolt, hogy az ember tisztdban legyen azzal, hogy a
pHreti ige igenis megvolt a bolgdr nyelvben is; hdt ha M. meg
azt is megmondta volna, hogy az ige megvan bizony a mai bolgdr
nyelvben is, igaz csak igekotdvel: a mai bolgdr pre-pra se ige,
melynek aorisztus egy. 3. sz. pre-pre se = 6-bolg. prepHre s^*
ugyanazt a jelent^st is mutatja mint az 6-bolg. egyszeril pireti s^y
melynek praesense pirJQf s§. Hiszen ez a bolgdr ige meg van ott
emlftve, ahonnan M. adatait kiirta (Mikl. Etym. Wtb. 239. 1.
per- 1.), dgy hogy M.-et valaki egyenesen pia fraus-szal vddol-
hatnd az^rt, hogy ezt elhallgatta. M. egydltaUban kulonosen
b&nik az ide tartozo szdkkal, egyebek kozt azt mondja, hogy az
itt t&rgyalt kifejez6s »mint egyhdzi nyelvbdl val6 dtv^tel meg-
van az oroszban is,« de hogy van egy ugyanabbol a gyok^rbdl
k^pezett tisztdn orosz s-por >Streit« sz6 is, arrdl egy drva sz6t
sem szdl, pedig a spor fSn^v el6gg6 val6szfniiv6 teszi, hogy az
6-bolg. plreti s§ ig6vel szemben az oroszban is volt egy hasonW
jelent^sti perettsja ige. De hogy mennyire dltaldnos szldv jelen-
tesfejldd^ssel van itt dolgunk ^s hogy mennyire nines se okunk,
se jogunk itt >szloven-horvdt-8zerb« hatdst latni az 6-bolg&r
pireti s§ haszndlat^ban, azt f^nyesen mutatja a eseh es a lengyel
nyelv, amelyekben M. sem fog >dalmdt« hatAst keresni, ott is
megvan t. i. a pireti s^ 6s pirja mdsa szakasztott ugyanabban a
jelent6sben: es. pfiti (praes. pru, pres) >mit jem. streiten, pre
(r6gi prja-bdl >Streit, Proeess, Reehtshandel,« 1. przec si§ »mit
^inern streiten. disputieren, hadern,« prza >Streit, Hader.« Azt
hiszem, nem kell tovdbb bizonyftanom, hogy jogunk van foltenni,
hogy az osszes szlAv nyelvekben megvolt az 6-bolg. pirSti sq mdsa
oly jelent6sben, amelyb61 a magyar perel ige jelent6se igenis
tdk61etesen meg6rthet6, azt pedig egyszerd szdrszdlhasogatdsnak
tartom, amit M. mond (130-- 1), hogy t. i. a magyar ig6nek ket
* A mai bolg&r nyelvben nines m&r infinitivus, azert az aorisztus t
idezem, mint olyan alakot, amely ugyanabb61 a t5h6l k6pz6d5tt, mint az
alveszett infinitivus.
310 i8B6TH 08ZKAR.
jelentese van 1. vetelkedni & 2. torvenyben perelni & hogy
»abban a szUv njelvben, ahonnan e kifejez^s vald meg kell lenni
a k6t jelent^snek a pereskedes int^zm^ny^vel
egyiittc. Ezt az okoskod&st ^n sehogy sem tadom meg^rteni
^ untig el^gnek tartom azt az alapjelentest, amely bizonyosan
mdr a kozos szldvsdgbaii a sokszor enditett 8z6hoz fiiz6dott*
Tdrgyi okot tehdt 6n nem taUlok, amely miatt a magyar szot
nem lehetne abbol a forrdsbol magyardzni, melybdl hitem szerint
a legtobb szldv szavunk kerult.
Att^rek a hangtani okokra. Ezek ligy Utszik M.-et nem
^rdekeltek valami nagyon, mert mfg a tdrgyi okokat tobb mint
n^gy lapon fejtegeti, a hangtani kerd^st egy p&r sorban intdzi eL
Nines is koszonet benne! Pedig m&r az^rt is ^rdemes lett vohia
a hangtani k^rd^sre tobb figyelmet fordftani, mert t&rgyi okokkal
az semmik^p sem bizonyfthato be, hogy mi^rt kellett a magyar
jyerel igenek, ha mdr a horvdt-szerb nyelvbfil kfydnjok meg-
magyardzni, 6ppen a 5a-nyelyjdrdsb61 kerCilnie; ezt m4r igaz4n
esak hangtani liton lehetne bebizonyitani — ha ugyan lehetne f
M. eg^szen eredeti mddon esik dt a neh^z foladaton. E16re
bocsdtja, hogy a szUv a-tovtt igekbdl a magyarban -dl y^guek
lettek (vo. Jclepati > kalapdl stb.), az i-tovftekbol pedig el-ol v^fiek
(vo. kriistiti > keresztel, porOfCiti > imrancsol stb.), azut^n igy
folytatja: »Az 6-bolgdr plreti -e(=^ S) tovu ige (Leskien szerint
a IV. B. szerint ragozodik); ebb61 a magy. pdrolui iget nagyon
bajos kimagyardzni, feltetelezett 6-bolg, pruti (mint iruti = itreti
Cod. Mar. index) ig^b61 pedig teljesen kdrbaveszett fdradsAg
volna szdrmaztatni ; ellenben a horv. |;n!<i szabalyos hangtani
megfelel6je az 6-bolgAr ph-eti-nek s mint mdr i-tovd alak t^yleg
esakis perelni, porolni alakban johetett ^t hozzdnk.« En egy
kicsit m^sk^p fogtam fol a dolgot abban a cikkben, amelyre M.
is hivatkozik. En azt mondtam: »Azt hiszem, Gombocz egyetert
velem, hogy abdrol ligy lett obariti-b6\j hogy a magyar ember
nem az oban kepzetet, amely tulajdonk^pen a szldv iget6, hanem
esak az obar- hangcsoportot erezte ki t6nek, ehhez jdrult tehat
a magyar -If-ol) kepz6 4s lett abdr-oU (1. Nyr. 30 : 223). Szakasz-
tott ligy lett az en velemenyem szerint krvstiti-hul keresztel,
2mraciti'h6l parancsol stb. stb. Hogy priti-hSi mi lett volna?
Hat - hdt bizony en azt nem tudom, mert akdr hogy forgatom
a szot, a magyar ember akdr pr- akdr pri- hangcsoportot 6rzett
ki bel61e tdnek, mindenkepen bajos megmondani, hogy a magyar
ember ebb61 hogy csindlt volna magyar iget, legvaldszfnfibb, bogy
ilyen szobol egydltaldban nem is csindlt volna magyar iget. Ha
azonban valaki abbol, hogy obariti-hoi a magyar azt csinalta,
hogy abdrol, kritstiti-hol azt hogy keresztel, azt kovetkezteti,
hogy a magyar ember a szlav 'iti helyebe esak amdgy gepiesen
behelyettesitette a maga o?-e/-jet, akdr egy szdmtani egyenletbe:
szlav pr -f- iti = magyar pr -f- el (kesobb pcrel), akkor nem tud
kiilonbseget tenni szamtani mtiveletek es az el6 hangok fejWdese
PERELNI. 311
kozt. M. dllit&sa, hogy a horv&t priti »mint most mdr i-tovfi
alak< »csakis perSlnij porolni alakban johetett dt hozzfink«,
csak azt bizonyltja, hogy nem tudja, hogy itt tulajdonk6p mir61
van 8z6, hogy mit is kellene itt megmagyardznia. Az ilyen
tisztdn g^pies eljdrdssal megerhetjUk meg, hogy M. elhiteti
yeliink, hogy a ia-nyelvjdrdsbeli p^iti-hdl igenis lehetett a
magyarban perel^ de mdr pL a j6val elterjedtebb horvdt-szerb
preti alakbdl nem, s ez legaldbb is mulatsdgos dllftds volna.
Teny az, hogy M. azzal a lehetfis^ggel nem is szdmit, hogy a
magyar pereJ, ha mdr mindea dron horvdt-szerbnek kell lennie,
el86 sorban m^gis csak inkabb szdrmazhatott a kozkeletu preti
alakbdl, mint a sztik teriileten el6 priti-h6l. De amint a t^rgyi
okok eppen nem k^nyszeritenek arra a foltevesre, hogy a perel ige
horvdt-szerb eredetfi, ligy azt hiszem, donto hangtani okok sem
hozhatok fol, amelyekbdl ez az eredet biztosan kovetkeztethetd
volna. M. maga sem tartja 6ppen lehetetlennek a magyar perel
igenek az dbolgdr ptreti-h6l val6 magyarazatat, csak annyit mond,
hogy beWle >nagyon bajos kimagyardzni«. Igaz, hogy az dbolgdr
ptrSti-yel szemben a magyarban *percl'*p6rd alakot vdrndnk,
de tudya azt, hogy mennyire hajlott a szo mdsodik tagjdban alio
hosszii hangzd a r^gi magyar nyelvben a rovidulesre, ebbdl eppdgy
lehetett pereUporol, amint a szerda, szereda szavunk minden
bizonnyal regibb *sze7'eda-*szreda (= 6b. sredaj-hol lett. Ami
M.-nel erre kovetkezik, hogy t. i. »felt6telezett oholg. prvtiig&h61
pedig teljesen karbaveszett Mradsdg yolna [a magyar porolni
igetj szdrmaztatni<^, ahhoz nem akarok szdlni, mfg M. ki nem
jelenti, hogy mit akart ezzel mondani, ha pedig valdban azt
akarta mondani, hogy foltetelezett *prtdi'h6l hangtanilag lehe-
tetlen a magyar porolni iget kimagyardzni, akkor nagyot tevedt.
Emlitettem mdr, hogy M. egesz figyelmet a tdrgyi okok
kifejtesere forditotta, nem csoda tehdt, hogy abban a pdr sorban,
amelyben a kdrdfe hangtani reszet elint6zhet6'nek vdli, a folho-
zottakon kivfll meg egy feltiind hiba taldlhatd. Miutdn ugyanis
elmondta, hogy a szldv a-tovd igdk a magyarban >a7-lal vdgzdd-
nek«, fgy folytatja: »E szabiily aldl 6n csak egy kiv^telt tudok,
amely Asbdth figyelmet elkerfilte s ez a mdzol: dbolg. mazati;
amely a- tdvtt s megis rovid zdrt szdtaggal van meg.« Hdt bizony
nem az en figyelmemet keriilte el valami, hanem Melich^t, mert
a mdzol ige nem szldv, hanem a szlav eredetu nidz fdndvbdl
k^pzett magyar ige, ennek tehd.t egydltaldban helye sines a
szlAybdl dtvett igek kozt, amint ezt Haldsz mar 18 evvel ezeldtt
eg^szen helyesen Utta es roviden, de tiszt^n ki is fejtette 1. Nyr.
12:99. 1. 64. pont a., yd. Nyr. 25:115. 1.
De most mdr igazan letehetn^m a toUamat, ha M. cikk^nek
utolsd sordban nem botlott volna meg egy nagyot, mikor pedig
arra valdban semmi oka sem volt. M. igy vegzi be a cikkdt:
*E fejtegeteshez mdr most csak azt adom hozzd, hogy a por,
per r^gi magyarnyelvi elvonds a perelni-hSi^ s hogy ugyan-e szldv
312 KATONA LA JOS.
ptrSti ^H^* gyok^rszavAval fugg ossze a magyar szapora 8z6 is.*
Nem tudom, ez a furcsa kijelentes hogy hatott a Nyelvfir tobbi
olvas6jdra, engem egy hirtelen elsiild bomba jobban nem lephetett
volna meg. Per & szapora! Pedig hit en igen jdl tudom, hogy
hangtanilag eleg kozel hozhat6 a ket sz6, hiszen magam emii-
tettem, hogy az orosz nyelvben a ptr- gyok^rb61 s-por ffin^v szar-
mazott, de ez a hangtani egyez^ is csak merd Utszat, a jelentes
pedig nem mutat m^g ilyen foliiletes hasonlatoss&got sem. Az orosz
spor »Streit, Disput, Wortwechsel* f6n6vb61 ki nem magyar&zhatd
a magyar sz6 v^g^n dll6 -a, jelent^sen^l fogva pedig ez az orosz
8z6, amelynek az 6bolg&rban csak *suporu felelhetne meg, olyan
tdvol esik a mi szapora szavunktdl, hogy igaz^n neh^z meg^rteni.
hogy a k^t sz6 puszta osszecseng^se mik^p ejthette M.-et olyan
nagy teved^sbe, mikor jdformdn minden szldv nyelvben tiikrozddik
egy sporu spora spora-U\e mell6kn6v, amely »gazdagot, kiaddsatc
jelent. De ennek a sz6nak aztdn igaz&n nines semmi koze a pir-
gyokerhez, a sz6 elej^n dllo s- nem is keletkezett stir igekot5b61,
hanem hozzd tartozott kezdett61 fogya a ^z6 tov^hez (vo. 6ind.
sphiras reichlich, gross, lat. prosper stb.). M. dllltAsdnak tehdt
semmi alapja sines, az csak olyan konnyed^n odavetett otlet, ^s
a peV'Szapora abba a bokr^t&ba val6, ahol egyebek kozt a klad-
gyok6rb61 magyardzott Jcaloda (1. Nyr. 28:397. 68 442. L) meg
a szerb vijati'h6\ magyardzott oUh vijiesc (1. Nyr. 29 : 147. es
196. 1.) dfszlenek 6s a hova majd annak idej6ben a szav^nei
gyonyorils6ges magyardzatdt (1. NyKozl. 32 : 48.) is oda fogom
uleszteni. A8b6th OszkIr.
AZ EHRENFELD K6DEX HIBAS VAGY HIANYOS FORDItASAL
I.
E. = Ehrenfeld-k6dex (Nyelvemlekt&r VII. kot. Volf GySrgy kiadAsa).
A mellette kU6 sz&m a k6dex lapsz&ma.
AS. = Actus Beati Franoisci et sociorum ejas. Edidit Paul Sabatier.
(Collection d^^tudes et documents sur I'histoire r^ligieose et litt6raire du
Moyen Age Tome IV.) Paris, Fisohbacher. 1902.
88. = Speculum Perfeotionis seu 8. Francisci Assisiensis Legenda anti-
quissima auctore fratre Leone. Nunc primum edidit Paul Sabatier. (U. o.
Tome I.) Paris, Fischbacher. 1898.
8V. = Speculum Vitae B. Francisci et sociorum ejus. Venetiis 1504.
(Nemz. Mtiz. V. SS. 584.)
E. Irven maganak tizenket apostalt mendent el hagyuan...
vallot tyzenket tarsot melseges zegenseget valaztuan.
AS. I, 2 : assumpsit sibi duodecim apostolos omnia relinquen-
tes, . . . habuit duodecim electos socios paupertatem altissimam
eligentes.
A mendent el hagyuan es a valaztuan teMt az apostolok, ill. a
Sz. Ferenc t^rsainak a jelz6i es nem az alanyokra vonatkoz6 hat4roz6i ige-
nevek, mint a fordit48b61 lehetne kovetkeztetni.
AZ EHREXFELD k6dEX HIBIs YAOY HliiTTOS FOBDfrXSAI. 313
E, 1 : cappolnabely f rater Janus ki magat terben raeg-
akastotta.
AS. I, 3 : frater Johannes de Capella nomine, laqueo se
suspendit.
A laqueo se suspendit (mag&t felakasztotta) valamivel el^bb is ig^y
yan moDdva s ez nem eppen fordltdsi hiba, ha a tort hurok ertelmeben
yesaziik. A cappolnabely azonban alighanem a fordit6 f^lre^rtese, aki itt
aligha volt vele tiszt4ban, hogy J. de Capella tulajdonnev.
E. 1 — 2:mykent || frater fylep: Legimos olvasuk hug neky
zoluala ystenuel:
AS. I, 6 : . . . videlicet frater Philippus Longus. 7. Quidam
loquebatur cum Deo, . . .
Itt a fordit6 Szt. Ferenc egyik t4rs4Dak, Longus FiilSpDek (Fior. cap.
1. Filippo Lungojj a vezet^knev^t rossztil olvasv&n, Legimos-t csavart el
bel61e s ezt leforditva, a k5vetkez6 mondattal kapcsolta Sssze. A Legimos
iehkt Longus-TA javitand6, az ut4na k5vetkez6 olvasuk hug pedig egyszeruen
torlend6.
E. 2:Mikoron meglen eelne ezuylagban mykeppen sentel-
teteth
AS. I, 9 : dum adhuc viveret in hoc mundo, quasi sancti-
ficatus in tctero.
A kiemelt szavak forditatlan^l maradtak.
E. 2:Es yoUehet mend fenlettenek yelenseges malastual
AS. I, 9 : Et sic oranes speciali praerogativa f ulserunt.
A fordit6 itt az ct sic helyett Yal68zinuleg etsi-i olvasott.
A specialis-t pedig, amely itt csak kiUonos-i jelent, f^lreertette.
E. 2:es vylagnak keppetewl el tauozot
AS. I, ll:et a spe saeculi desperatus.
A spe helyet a fordit6 alighanem specie-i olvasott. Innen az eg^sz
hely felre^t^.
E. 4:mutata magatt alonny fennent es melsegest
AS. I, 19 : finxit se alte dormire et profundissime stertere,
A kiemelt 8z6 forditatlan maradt, a fennent pedig az alte (m^lyen)
felreertese.
E. 4:Es mend ez bezedeket ezenne kyenuezesekuel negiien
ystenhez azannya Jcesedelmuel es ayoytatossagual azon bezedeket
vetemeygy gyakorlatost mondyauala . . .
AS. I, 22 : Et haec verba cum tantis lacrymis ivgeminabat
ad Deum, et cum tanta morositate devota eadem frequentabat,
quod usque ad matutinum . . .
SV. 6 a : et haec verba cum tantis lachrymis et gemitibus . . .
Ez esetben a k6dex hib&s fordit&sa oly lectio varianson alapszik,
amely az 1504. velencei kiad&sban is megtal&lhat6. Itt teh&t nem maga a
fonlit6, hanem az el6tte volt romlott szoveg a hibds. Al&bb is l&tunk majd
meg peldcikat, amelyek az 1504. evi nyomtatv&ny alapj&nl szolgalt kezirati
szerkezethez szitanak inkdbb, mint a Sabatier kiad^s^ban felhasznalt kezira-
tok olvasataihoz. A morositas sz6nak kesedelm-mQ\ val6 fordit^a meg al&bb
is el6 fog keriilni.
314 KATOKA LAJOft.
E. 4 : Czwdaluan ysteny nagy sagnak magasagat Es azokot
kyket vezedelmes yilagban meltoluala gondolny
AS. I, 23:admiraDS divinae majestatis excellentiam quae
periclitanti mundo condescendere videbatur.
SV. 6 a-.eg^szen tlgy mint az el6bbi, csak az utolsd szo
helyett dignabatur.
A ford{t6 itt is az 1504. ^vi velencei nyomtatv&ny archetypa84hoz
k6zelebb &116 k^ratot kSvetett, mint az atol86 sz6 forditdsa (melMuala)
mutatja. De a helyet az^rt nagyon felre^rtette, valamint a nyomban at4iia
k^vetkez^t is.
E. 4 — 5: Es ew myatta || zegenmyat zerezaala eleaelatny
yduessegnek vruussagarol
AS. I, 23 : . . . et per ipsum smim FUmm de salatis paupe-
rum disponebat remedio providere.
SV. 6 a:Et per ipsum sanctum Franciscum paupercidum
de salutis disponebat remedio.
A fordit6 itt is az 1504. evi nyomtatv&ny szdvegehez 8zit6 k^ziratbdl
dolgozott, innen a regibb helyes szdvegt^l val6 nagy elter^e. Az eredeti
ertelme szerint e helynek mai magyarsdggal Igy kellene hangzania : is elha-
t4roz4 (t. i. az Isten), bogy az 6 8aj4t fia <al fog gondoskodni a szegenyek
(t. i. a szeg^ny bun5s balaDd6k) iidverdl. A szSveg fokozatos roml^s&ban
addig, mig az E. k6dex arcbetypusdban es a velencei nyomtatv&nyban eMt-
tunk lev^ fokig jutott, kozbensd szerkezetk^nt feltebet^ ez : et per ipsmn
sctum Frscum pauperclm de salutis ... a szok&sos rdviditesekkel az eredeti
sz5veg b4rom kiemelt szava belyeben.
E. 5 : eleuelattuan nagy gondokot melleket ew myata es
zerzetenek myata es azan leleknek tanusaganal elegtelenseget es
ereynek kysdedseget gondoluanii
AS. I, 24 : praevidendo magnalia quae per ipsum suum ordi-
nem Deus erat facturus, et eodem docente spiritu suam insuffi-
cientiam et parvitatem virtutis considerans.
A kiemelt szavak leforditatlandl maradtak, az ut4nuk k5yetkez6 sza-
yak pedig eUg bom&lyosan tiikroz6dnek a fordit&sban. Az el86 ^s a ford{t<S
betold&sa.
E. 6 : De yr Bernald monda neky kell myt mondaz :
AS. I, 30: Dominus autem B. dixit: >Placet quod dicis.*
A placet itt nem neki kellj hanem tetszik (y. kell) nekem, A hiba az
or. obliqua es directa 5s8zezavar4s4nak is mondbat6 ez esetben.
E. 7 : mykeppen bizon euangeliumnak tartoya : mendenhatto
ystennec magat ayalnuan
AS. I, 39 : ut verus Evangelii observator, omni petenti se
tribuens.
Egyike a legvaskosabb felreerteseknek a fordit6 reszerSl, aki az evan-
geliumi (Luc. 6, 30) helyet omnipotenti-iiAli olvasy^n, a hozzA ill6 f<5newel
egeszltette ki es Igy tcljesen elcsavarta az eredetinek ertelmet.
E. 8:e8 ew furot karyay es oldaly ez yilagnak yegere lat-
tatik yala teryedny
AZ EHRENFELD k6dEX HIBAS VAGY HiAnYOS FORDlriSAI. 315
AS. I, 42:et brachia protensa in latum usque ad mundi
fines videbantur extendi.
Nem kev^sbbe vaskos felreert^ az el6bbinel. Itt a protensa helyett
pertusGy in h. et es latum h. latua lehetett a fordlt6 haszn<a k^ziratban,
amelyek mind konnyen romolhattak ilyenekke palaeographiai alapon.
A hib^ert teh&t ez esetben nem is egeszen a fordit6, ban em az el6tte volt
kezirat a felel^s.
E. Brezenne zensegnek es malastnak fratera
AS. I, 43 : tantae fuit sanctitatis et gratiae . . .
Itt a fordlt6, mint meg egyebiitt is szamos belyen, a gen. qualitatist
gen. po88e88ivu8'Ji&k vette.
E. 9 : de ez frater Bernald ystenbenualo zolasaban valuala
yelenseges malastott mykeppen zent ferenc ymmaran yelenseges
vala benne tebzer:
AS. n, 4 : Ipse frater B. habebat in loquendo de Deo gratiam
singularem, sicut beatus Franciscus multoties jam expertus fuerat.
E peld&t csak azert emeljuk ki, mert igen tandls&gosan mutatja, bogy
a 8z6ban szokolkod^ fordlt6 mennyire kul5nb6z6 ertelmu szavakat fordit
neba ugyanazzal. A yelenseges mint a singularis egyertekuje m&r fdntebb
is el^fordtat. L. E. 2 : A8. I, 9.
E. ll:te labaydual egy felewl mas ferre
AS. II. 14 : pedibus tuis . . , transeas me ter ex una parte
ad aliam.
Az eredetinek kiemelt szavait a fordit6 kihagyta s Igy a mondat
ertelme csonka maradt.
E. 11 — 12:kemenuala || neky azt hallany
AS. n, 16: durum sibi fuit hoc facer e
SV. 85 brszinten igy.
E. 12 : Azert tehatt zent fferenc ozyuala vele [valo] zokauala
lakasat
AS. II, 19:Unde ex tunc sanctus Franciscus cavebat cum
illo diutius commorari.
E. 12:ewtewle magat reuyden megmentyuala : es elegsegest
AS. II, 20:ab ipso se expediebat breviter et succincte,
A fordlto alighanem sufficienter-t olvasott a succincte belyeben.
E. 14:Es hogy laknanac nemynemew Helen
AS. Ill, 6 : Et quum staret in quodam loco deserto.
A kiemelt 8z6 leforditatlan maradt.
E. 14: kyket ysten tetuala neky ymadsagaban
AS. Ill, 7 : quae sibi Deus in omnibus faciebat
SV. 35 a : quae sibi deus in orationihus faciebat.
E bely tanusAga szerint k6dexunk ir6ja elCtt a 8V.-bez kozelebb k\\6
szoveg volt.
316 KATONA LAJOS.
E. 14 : es bogy kel czergetny kynec monda czerges magadnac
es rjrtkan: egyet masvtan czerdeh
AS. Ill, 10:(Et juvenisrespondit:) >Quomodo debet fieri?* —
Oui dixit (frater Masseus) : >Pulsa ter et raro, unam pulsationem
post aliam.
A z4r6jelbe tett szavakat a fordit6 elhagyta, a kiemelt ter helyett
pedig mdst olvasott, alighanem tibi-t. SV. p&rhuzamos hely^n a raro hiinyzik.
E. 15:zenuede zomoruan
AS. in, 13:tulit moleste.
E. 16 : Es meg monda mondot bewsnek menden myudkedetyt
AS. ni, 17:et dixit ei to tarn ambasiatam praedicti juvenis,
tgy a SV. p&rhuzamos helyen is, csak praedicti helyett dicti, A rit-
k&bb kQz^pkori latin ambasiata 8z6t (ol. ambasciataf fr. ambasaade) a for-
dit6 nem ertette s m&ssal helyettesitette.
E. 16:bogyad dragalatos elmedet: mert latatol baborodot-
nac lenye mert barag megb* bant elmet: bogy ne valasthdsson
ygassagot.
AS. Ill, 20 : »Cave, carissime, quia videris turbatus, quum
ira impedit animum ne possit cemere verum.«
A fordit6 a cemere helyett tal4n discernere-i olvasott az el6tte yolt
kdzlratban, vagy csak f^lreertette amazt, amely a SV. inegfelel6 helyen is
ugyanigy tal&lhat6.
E. 17:Azert mert nem tudyauala magat bona liaytanya
AS. Ill, 25 : Unde quum nesciret declarare seipsum
A SY. parhnzamos helyen (36 a) szinten igy, csak aeipaum helyett
semetipaum. A fordlt6 eredeti szdvegeben declinare lehetett.
E. 18:E8 neky touaba tertenek mykeppen zent lelek eleue
profetizalo zayaual meg monda
AS. Ill, 28:Et ita sibi in posterum accidit, sicut sanctus
Frandsciis spiritu propbetico ante dixit.
tgy a SV. megfelelC helyen is, csak sanctus h. beatus Fr,
E. 18:es ew nagy esmeretyrewl
AS. m, 30:et de lingua sibi nota.
E. 19:mely neuezhettetlen
AS. in, 37: quod est mirahile.
A SV. megf. helyen is igy. K6dexunk ir6ja azonban m&sfele szoveget
kSvetett, melyben alighanem ineffabiUj vagy rovidit^el inenarrabile 411t a
kiemelt sz6 helyeben.
E. 19 : Es myvtan yuta az berre bolotb ffrater fferenc lako-
zykual ez mondot tarsyual: Azert byzonsagost ezekbe veuek:
* A Nyelvemlektdr kiadisdban (VII. kot. 8. 1. 15. s.) meg h bant.
AZ EHREKFELD k6dEX HIBIs YAGT HiiNTOS FORDfriSAI. 317
AS. ni. 38:Et postquam peryenit ad locum ubi sanctus
Franciscus cum sociis suis praedictis morabatur, omnia tilts per
ordinem recitavit. (39.) Unde certissime adverterunt . . .
A kiemelt szavak leforditatlantil maradtak. SY. 36 b : omnia idem
angrelos Ulis per ordinem recitavit,
E. 19 — 20: Azert ew es ew elezteby tarsy ygazan lattatnak-
uala. es valanac mend meg fezewltettek kynth ruhayokban || kere-
sewtt ruhayaban es eletiben es ewnekyk menden myuelkedetyben
^yseluen kynt:
AS. IV, 1 — 2:ideo ipse* et alii sui socii primi recte vide-
bantur et erant homines Crucifixi; (2.) Crucifixum** in habitu
et victu et in omnibus eorum actibus bajulantes, . . ,
Egyike a homdlyosabb helyeknek k6dexuiikben, melynek fordlt48a itt
az eredeti nelkiil alig erthet6. A fordit6 eredetije itt is kdzelebb kWi a SY.
8z5yegehez, mint az A8. kezirataihoz.
E. 20:ystentewl megualuan
AS. IV, 3 : praeter Christum.
E. 20 alabbimert valanac eleuen vezzewnek agy:
AS. IV, 3 : quia verae vitis palmites erant vivi,
A kiemelt 8z6, mely a SY-ben is megvan, leforditatlan maradt.
E. 20 aUbb : lelkeknek sok eleuen haznalatyat tezykuala.
AS. IV, 3:fructus animarura maximos faciebant.
Az eredeti nelkiil alig erthet6 hely.
E. 21 : Annakfelette ewtet neky ymte toua nehezen haho-
ratyaiuda.
AS. IV, 7:quidam insuper ipsum hinc indc graviter im^m-
gehant.
E. 22 : [Mert bewnewktewZ *** meg ewryztetet.] azert felseges
ysttennek baratya
AS. IV, 15:quum vere sit amicus Altissimi.
A [ ] kdzotti szavaknak nincsen nyoma sem az AS., sem a SY. latin
Bzovegeben, de bizony&ra benne voltak a fordit6 hasznAlta latin eredetiben.
Jii teh^t nem fordit^i hib&val, csak elter^ssel van dolgank.
E. 23:oly zerzetesattyanac el menesen:
AS. V, 8 : pro recessu tam amoAUis patris
Nem 8zerzetc8, hanem szeretett v. szeretetes aty&nak elh^nyt4r61, mert
basonlatkepen a fiait61 siratott J&kob p&tri&rka kimAltir61 van 8z6 az ere-
detiben, de a fordit6 itt m&r Sz. Ferencnek, rendje atyj&nak hal4I4ra gon-
dolt, akivel az el^bbi p&rhuzamba van AUitva.
♦ SY. 45 b : ipai,
** U. 0. Crucem,
*♦* A Nyelvemlekt4r kiad^sdban (VU, kot. 11. 1. 13. sor) : bewnewktewf,
ez tal&n csak 8ajt6hiba, b&r nincsen a kijeloltek k5z5tt.
318 EATON A L. AZ EHRENF. k6dEX HIBIs Y. HIIntOS PORDItIsaI.
E. 25 : Dragalatos baratym. akarok nektek sok bezzedet
mondanoin.
AS. V, 20 : Fratres carissimi, nolo Yobis multa Yerba dicere.
A SV. megfelel6 helyen (86 b) szinten igy, teh&t epen az ellenkesfije
annak, amit fordit&sank mondat Yele. E hiMt a 111&80I6 is okozhatta, aki az
akarok el6tt a nem 8z6c8k&t kifelejthette ; de tigy is magyar4zhat6, hogy a
fordlt6 nolo helyett uolo-i olvasott.
E. 25 : bogy ylyen ezer Yylagert nem akarnek zolgalny
hanemczak my Yronk iesus cristusnak:
AS. V, 21 : quod pro mille mundis aequalibus isti noUem
non servisse Domino Jesu Christo.
E. 26 : Mert mykoron Parusia feldeben Yoltuolna egy to
mellet :
AS. VI, 3 : Nam quum esset quadam vice juxta lacum
Perusinum
E. 27 : banemczac husuetnapyan :
AS. VI, 6 : et quod in die Jovis sancti.
Teh^t nem husv^t, hanem nagycsiitdrtok napj&n. Ugyanfgy al&bb is.
E. 28:lewn nagy var es yo. es len fratereknek belye ky
mondatyk zygethelynek,
A kiemelt szavak nincsenek benn az AS. megfelel6 helyen (71, 11),
de megyannak a SV. 96 b lapj&n.
E. 28 aldbb : Mykoron zent flferene yewuala parisbcUd
AS. VII, 1 : sanctus Franciscus Yeniebat de Perusia,
E. 28 : Te ewrewmest ezedhe uegyed bogy nynczen . . .
AS. VII, 2 : tamen scribe, id est diligenter nota . . .
A SV. megfelel6 helyen (89 b) szinten Igy, amit k6dezunk kiss^ meg-
rovidit.
E. 29: nem czak az yeuwendeutt de es egyebeknak tudomanyat
AS. VII, 4 : non solum futura sed etiam conscientias aliorum.
E. 29 aWbb : megyslegottan az yaroknak kayaltuala 0 fra-
ter leo [Kerem azzokott kyk Yadnak ystenne]
AS. VII, 5:Et adhuc ipsis am62«Zan^t&i^ iterum clamabat:
>0 f rater Leo, peco7'ella Dei.
Egyike a legromlottabb helyeknek ! Az abl. abs. felre^rtese okozta az
el86 hib&t, a m^odik pedig, a [ ] k5z5tt 4U6, Sz. Eerenc szokott becez^
8z61484nak elferditese, amely 6gy magyar4zhat6, hogy a fordit6 a pecoreUa
Dei helyett precor ilia (quae sunt) Dei-t olvasott.
Katona Lajos.
8IMAI dDdN. MORTON j6Z8EF ^8 A NYELY^jtriS.
319
mAbton jOzsef £s a nyelvt^jItAs.
Morton Jdzsef szdt&rainak egyik leg^rdekesebb oldala az,
hogy a XVIII. sz&zad yeg^n ^s a XIX. sz. elejen keletkezett
tij sz6k jdr^szet benniik megtaMIhatjuk. Jellemz6, hogy majdnem
kivetel n^lkiil oly tij szdkat taUlunk sz6tdraiban, melyek ma is
^Inek 6s dltalAnosak. Bizonyitja ez a koriilm^ny Mdrtonnak helyes
it6l6-k6pess6g6t az tij 8z6k jov6jere nezve. Minthogy pedig tobb
helyiitt hangoztatja, hogy csak a kordban mdr elterjedt tij
sz6kat vette fel, sz6t4rai mell6zhetetlen forrdsok annak meg^^a-
pitdsdban, mennyi id6 alatt lett valamely tij sz6 kozkeletti. Ep
e celbol a kovetkezd felsoroldsban, amikor sorra veszem az egyes
sz6t4rakban el6fordul6 tij szavakat, mindig az ismert szerz6ju sz6-
kat teszem el6re ; ebbol az is ki fog tiinni, mely nyelvtijftxSnak mind
munk^it haszn<a M.'*'
1799-i n^met-magyar szbt&r&ban :
Barcafalvi szavai (ezek terjedhettek el leghamarabb az iro<
dalomban) :
clm:Tittel; ^Adresse taldm uta-
sit6 tzim<
ejteget^s : Declination
feltllet : Oberflache
if jonc : Jiingling
muszer : Werkzeug 1803-i sztrban
miihszer
n6vev6ny : Pflanze
nyomtatvdny : Exemplar
szempont : Gesichtspunct
titoknok : Secretar
Bar6ti Elisded Sz6t&r-aib6l val6k :
bel^bdszul : vertief en alatt
f elvon^s : Act a.
f iiz^r : Kette
goly6 : Klo8
hitelez : borgen, megvan a
is, mely Faludi^
kocsizy kikocsiz : ausf ahren
hitel
koltem^ny : Gedicht
levelez^s : Briefwechsel ; megvan
m^g e sz6 r6gi jelont^se is
nagylelku. -s^g : Grossmuth
nyomad^k : Spur
n^pesit : bevolkern
r^teges : hautig
* Adataim ossze&llit&s&bau termeszetesen sz&mba vettem a Nyr. koz-
l^seit es az lij, Szily-fele NyUSz-t. M&r keszen voltam e dolgozattal, amikor
Szily konyve megjelent, s igy kenytelen voltam e reszt ujbol &tdolgozni, az
&tnezes kozben akadtam a NyUSz. tobb tevedesere s ezeket itt ki is igazitom,
kereszttel jelelven meg azokat a 6z6kat, melyek a NyUSz-ban hib&san
vannak keltezve. Egy-egy ki8 d&tumtevedes az egesz. Nagy szamukon nines
mit csod&lkozni ; ha meggondoljuk, mily sok 8z6t4rt nezett kt Szily, t^ved6-
sek nelkiil el sem kepzelhetni szot&r&t. De tegylik hozz& meg azt is, hogy
Szily M. szot&rait csak Nyr-beli figyelmezteteseim utan nezte ki tiizetesen,
8 a benniik tal< tetemes adatait m&r valoszinuleg nagyreszt kesz munkaj^-
ban mindig mintegy kozbe kellett sziimia. Megcsillagoztam azokat a
Bzavakat, melyek a NyUSz-ba is ugyanazon szot&rbol vannak felv6ve, a
melyikbol en kozlom.
320
SIMAI ODOlf.
szempilla : Augenwimper
tanulm&ny, 1. tantis&g : valaimb6l
val6 tudomAny : die Lehre
test&llds : Korperban
tokep^nz : Capital, megvan Beny&k-
ndl 1780 korOl
tozij&t^k : Feuerwerk
v^grehajtani : austragen
Sgy^b ismert szerzoju dj sz6k:
alhadDagy:TJnter-Leutinant Magy.
Hirm. 1781
bajtdrs : Gefahrte Bod P. 1767
femberis^g : Menschlichkeit *
ff egyvert&r : Zeughaus. A NyUSz.
Mrt-b<3l id6zi eloszor 1799-b6l,
de megvan Dug : Szerecsenek
1798 : 91 »Ekkor Tiamis Fegy-
ver-tdrj&ban dolgozott«
figyelem : Acht Gyongyosi 1693
hangzatiHall Gyongyosi 1690
jdt^kszin : Schauplatz Yargyas
1750
k^pzelet : Begriff ; conceptus B6-
rdny P. 1791
kSny vtdr : Bibliothek R6vai 1787
kotet : Band Bacsdnyi 1788
kozeppont : centrum ApAcai 1653
Olyan lij 8z6k, melyek eddig
falAirni a' nev6t : subscribiren, a
NyUSz.-ban S. I. 1808-b6l, e
sz6 megvan Dug:Arany Pere-
cek 1790:153 »alA-irhatod-e,
igaz lelked' ismerete szer^nt« ;
u. i. ra6g egyszer
fdtm^ro : Diameter ApAcaitdl, ki-
nel dltm^ro, a NyUSz. szerint
a Tzs-ban 1835-ben eloszor
dt-tal
babrdsz, biberk^l : krabben, ma :
babrdl, mely mdr 1787-ben meg-
van Gelei J. Ifjabb Rrb: 7 »ha
volna valami, a' min babrdlhat-
ndnk«. A n^pny.-bol
beajdnl : auffuhren
besz6dm6d : Mundart, ugyanilyen
osszet^tel m^g u. i. gondolko-
kozhasznd : gemeinnutzig Petbe
1797
majmol : nachaff en Gelei J. 1787
Nyr. 31:152; megvan a. a.
^vben Horv^th Ad&m Hunni^-
s&nak eloszav^ban is: isot ta-
l^n felesleg-is majmoliii«
p^nzt&r : Casse N^vtelen 1786
rajzolat, rajz : Abriss. Az elso £6-
nyindl ^s Beny^kn&l 1780 korul
sokszoroz : multipliziren Marothi
1743
sz6tag:Sylbe Eajnis 1781
t&rgy (obiectum) : Gegenstand De-
csy S. 1790
tortszdm : Brucb Mar6thi 1743
utasitds : Instruction B&rdtzi 1774
vigjAt^k : Komoedie
nincsenek elobbrol kimutatva:
zdsm6d : Denkungsart, ^s ir^s-
m6d : Styl
"{"borkeresked^s : Weinhandel ; a
NyUSz. csak 1811-b61 id6zi
Mrt-t6l. Konykeresked^s : De-
csyn^l 1790; gabonakereskedo
M^szdros IgnAcnAl 1792,1. Nyr.
30:289
f biitor, h^zibiitor : Hausgerath ;
NyUSz. csak 1806
csatapiac : Scblachtf eld
coruza (tzeruszsza) : Bleystif t, r^-
gen : plajb^sz
dombor^kos : rauh
*eghajlat : Himmelstrich
*elhibdz : f ehlscblagen
eletszersz^m : Organ
* A NyUSz. Morton Istvannak tulajdonitja 1796-b61, de megvan mAr
Dug:Arany Perecek 1790:163 (a Regi Magyar K6nyvt4rban) >mtita8d meg
igaz Emberid^gedetc
MORTON j6Z8EF ^8 A NYELYI^jfriS.
321
•felonry : Vorname. E jelent^sben
a NyUSz. csak 1835-b61
♦emelet : Stockwerk
^rteks^g : G-elehrsamkeit. l^rdekes
k^pz^smbd, olyan, mint eszem-
iszomsAg. Osszet^telei : erdo^r-
teks^g : Forstwesen ; 6rc6rtek-
s^g : Metallurgie, ugyane sz6-
t^rban
*ff elhiirozni valamely mnzsikdt :
Ziehen, heziehen ; NyUSz.-ban
csak 1803.b6l Mrt-t6l
f ogorvos : Zahnartzt. NyUSz. csak
a Tzsbol eloszor 1835-b61. A
r^gi szemorvos mintdj^ra
f dpostabivatal : Oberpostamt. N6-
metbol fordltva
fricska : Nasenstuber ; n^pies elvo-
n&s lehet a fricskdl, fricskdz-b6l
"^fiiggdleges : senkrecht
fugg6folyos6 : Altan
fiiv^Bzkonyv, fuv^sztudom&ny :
Ejrauterbuch, -kunde; fttv^szBa-
r6tit6l 1792
gargariz&l : gargeln
gy&szir&s, gy&szkd, gy^szoszlop :
Gh-abschrift, Grabmahl. A gydsz
tij osszet^telei kozt elosz5r le-
hetett volna emllteni a NyUSz.-
ban
haditandcs : Kriegsrath
"^hangydsz : Ameisenbar
'^hazafi : eingeboren
hij j : Gebrechen, elvon&s a hijj6-b6l.
himldhelyes : blatterstoppig, a n^p-
ny-bol
holdfogyatkozds : Mondfinsterniss.
^^rdekes, hogy megel6zte a nap-
fogyatkozdst, mely a NyUSz.
szerint Varga Mdrt.-n^l 1809.
fordul el5 eldsz5r, pedig meg-
van m&r Mrt-n&l is 1800-ban.
1. ezt
humtol : bust en
*fid6pont : Zeitpunct. Megvan a. L
az id5l£oz : Zeitraum is, mely
17 50- ben Wagn. Phras-banm^r
megvan
MAQTAB NTELT6b. XXXI«
indlt6ok : Bewegungsgrund
iy6 papiros, 8zftat6 p. : Loschpa-
pier (vo. a mai itat6 papirt)
jdtszibitfi (j&dzihitu) : freygeist
karsz^k : Lehnsessel
k^zirds : Handschrift S. I. k^ziratd-
nak el6z5je
kib^rel: vermiethen
koldusbot : Bettelstab, n^metbol
fordltva
konyhakert: Kiichengarten, n^met-
b61 fordltva
koronaorokos : Thronerbe, tehdt
m4g nem volt : tr6norokos
•j"k6sz6n : Steinkohle. NyUSz. S. L-
t61 1808
k5sziklakem^ny:felsenhart, n^me-
tes osszet^tel a r^gi : k6szikla-
kem^nys^gu helyett
koz^pviseletu : gleichgultig, az egy-
kedvu jelent ennyit ma
kiilombs^g : Abfall
lovagrend : Ritterorden
fmeghiisslt, husslt : erkiihlen,
NyUSz. csak 1807.b61
megzs^mbelyedik : einsc'blaf en ; a
n6pny.-b6l
m6la, m^l&ssdg : Milzsucht, milz-
siichtig
messzeUt6 : Fernglas, teleskopium
olvas6kony V : Lesebuch, m^g az
1799-in6met nyelvtan^hoz »Egy
n6met olvasnivald- konyv « - et
csatol
*orny : Eiissel, a n6p nyelv6b61
fSrsereg : Gamison. NyUSz. csak
S. I.-t6l
orbmiinnep : Jubelf est, a r^gi :
orombir, 5r3m6ra, oromtiiz min-
tdj&ra (Fal.)
oszveegyeztet : zusammenreimen
Qszveesket: copuliren
padl6zat : Schicht, mAr Geleji J.
1787-ben Igy nevezi a conti-
gnatiot v6. Nyr. 30:291
p^kkeny^r : Backerbrot, n6metb51
fordltva
23
322
SIMAI ODdK.
sasorr : Habichsnase, ma mdr nem-
csak tr^fds ^rtelemben
•fseborvos : WuDdarzt, seborvosi
tudom^ny : Wundarztkunst *
8eg6dek8z6, tulajdons^szd : Bey-
wort
•fslrirds, sfroszlop : Grabschrift. Az
elso a NyUSz-ban csak 8. I-tol.
Megvan a Kazinczy csin^lta
sirhalom is : Grabmahl
sz^llapta : Ballon
szemmert^k : Augenmass, bizonyo-
san a n^pny.-bol
szerelemgyanils, szerelemgyanti :
Eifersucht, eifersiichtig
szikkaszt : dorren, trocknen, a ndp-
nyelvbol
sz6per : Wortstreit, a n^metbol
talplinea : Qrundlinie
t^ncmester : Tanzmeister, a n6-
metbol
tdpldlatos : nahrhaf t, a tdpldlat is
megvan, mely a NyU8z-b6l ki-
maradt, mert PPB-ndl is meg-
van
*temet6 : Gruft, elotte : temeto hely,
-kert jArhatta
f tengerobbl : Bay, a NyUSz csak
1803.b6l
tengerszoros, tengerzog : Canal, ^r-
dekes, hogy a Meerenge ; fold-
koz szorossa, v6. NyUSz : fold-
szoros
tojdshosszas : oval, n^metes ossze-
t^tel
tolvajkulcs : Nachscbliissel
tuzil&rma : Feuerlarm
udvarmester: Hofmoister, n^metbol
fujra kidolgozni : umarbeiten, a
NyUSz a kidolgozni : aosarbei-
ten sz6t csak S. I-t6l id^zi
utolj, vdg:Ende, olyan elvon&s
az utolj^-b6l, mint n. L tetej:
Dach a teteje-bol
uveghuta : Glashiitte, nemetbdl
Y&mszed5:Mautlmer, a n6pnyelvb51
z&logosdi : Pfanderspiel
zsebkalendarium ('sebk-.) Taschen-
kalender, de Taschenuhr csak:
zsebbeli 6ra, holott zseb6ra mir
Faludindl
vakbuzg6 : aberglaubig
vend^gszoba : Gaststube, a nemet-
bol
1800-i magyar-n6met 8z6t&r&b61:
Bar6ti szavai:
^gi&j : Himmelsgegend
fen^kt^tel : Grundsatz
hulUm:Flut »viztolalds (hab)«
inger : Beiz
or, vigydz6, strdzsa : Wache, Wach-
ter
Foldi szavai 1801-bol**:
^zal^k-f 6reg : Gusswurm
csdp V. 6rzo szarv, a* Bogarak
homlokokon levo Nyuldngok :
Fuhlhorner
selyembogdr, selyemereszt5 b. : Sei-
denwurm
siker, f oganat, el5menetel : Fort-
gang, Nutzen
sikeres : 1. ragad6s, klebrig 2. hasz-
nos, foganatos, niitzlich
torv^nyszUn^s : Gerichtsferien
f aldm, a* Bogarak ev^st segf to sze-
reik : Fressspitze
hasonfaj : Abart
♦ NyUSz. Sl-nek tulajdonftja 1808-b61; erdekes, hogy e 8z6 elkeriilte
Szily figyelmet az 1 803-i 8z6t4rban is, hoi osszetetelei egy egesz oldalt tesznek.
** M. olvasta F. Termeszeti HistiSrid-j&nak kezirat^t, innen keriilhettek
e sz6k mkr 1800-ban sz6t4r4ba, v6. e 8z6tdr elSszav&t.
mXrTON j6zSEF ^8 A NYELYl^jfTis.
32a
hernj&8Z (egy Bogdr Nem) : Rau-
pentodter^ Sphex
himpor : Saamenstaub
inda a' fut6fuvek sz&ra p. o. diny-
nyeinda, tokinda 's a' t. : die
Ranke
Mds nyelviijit6kt61 val6k:
embertdrs : Nebenmensch Szath-
m&rj KirAly 1780
henger: Cylinder Walze Dug. 1784
lorn : Bagage, rongy, Qvaddnyindl
el58zor
rendszer : System Dug. 1784
sz&zad : Jahrhundert Moln^r 1787
nyargal6c, 1. irdmszarvas : Renn-*
thier
pardny, egy Azal^k-f^reg neme,
Monas : Punctpolyp
ugrdny, egy eml5s dllat : Jaculus,
Springer, Erdhase
tekezni : Teke Spielen PPB. 1767
teny^szetlen : unfruchtbar Faludi-
ndl eloszor
ujsdg : Zeitung R4th 1780
visszonoz:!. felel erwiedern, er-
setzen 2. ism^tit wiederholen
Eldbbrdl m^g nincsenek kimutatva:
betUszedd : Setzer
bolygani : herumirren » jobb bojon-
gani<
busolg : sich betr&ben
bu8zk61kedik:stolziren, an6pny-b51
cimel, tituldl : betiteln vo. NyUSz.
cinUet szavdt
csapong : bin und her wanken
fcsamok : ein bedeckter G-ang;
Mrt 8z6tdra elevenitette fel
fc8ereny : eine Flechte zum Obst-
dSrren; NyUSz. C8ak 1807-b61
Mrt-t6l
€86nakoz : tschinakeln, a haj6z ana-
logidj^ra, a mai cs6nakdz meg
a haj6k&z mint^j^ra
"feldleges p. o. esm^retek '8 a' t. :
die sogenannten Erkentnisse a
priori u. 8. w. A NyUSz. csak
1807.b6l Mrt-t6l id^zi, pedig
mdr Nyr. 30:289 is emlitve
van, bogy 1800-ban mAr meg-
taUlhata
6jt8zak&z : bey der Nacbt wachen
^^rz^kis^g : Sinnlichkeit
^f olyonddr, N6vev6ny : Convulvus,
Winde, lehet, bogy e 8z6t Di6-
szegi-tol kapta, kivel ismeret-
s^gben volt
""gyaniiskodik : Verdacht haben
tgy68zbesz6d : Trauerrede S. T-t61
a NyUSz-ban
""hazafi : patriot, Burger
hdz^rdjdt^k : Hasardspiel, Gliicks-
spiel
bitsorsos : Glaubensgenoss. 1799-
ben m^g bit sorsossa
kdy^z : Caff^ trinken
•flapszdm, lev^llapszdm a' konyv-
ben : Seitenzahl
lelappad (a* daganatr6l : von der
Geschwulst) sich verlieren
fnapbeli fogyatkozAs Usd napfo-
gyatkoz&s : Sonnenfinstorniss. A
NyUSz. szerint »MArt.-n6l m6g
1816-ban is napbeli fogyat-
kozds« !
fn^zlet : Anschauung, in der cri-
tischen Philosophie. A NyUSz,
csak 1811-bol Mrt-t6l
okosravasz : verschlagen, ver-
schmitzt, olyan osszet^tel, mint
a r6gi ny.-ben : k6rbeteg
fSrhely, or6ll6hely: Warte, Wacht,
a NyuUSz. csak S. I-t6l
paz6r : Verschwender, elvon^s a pa-
z6rol-b6l 1. Nyr. 30:141, pa-
zar Verseghyn^l 1805
28*
324
snui dD6N.
pecs^tgyiiru : Siegelring. A r^gi
ny.-ben ; pecs^tes v. pecs^tld gy.
•J*r6m86g : Abentheuer *
sanyarg : kiimmerlich leben
Bzedr^sz : szedret szed, Brombeeren
klauben, bizonyosan a n^pny.-
b61
term^szettudomdny : Physik, eldbb
termdszeti t.
'''tetdpont:Perpendikel, senkrechte
Linie od. stellung
tetdpontos : senkrecHt, perpendi-
kular
fzsebkeszkend : Taschentuch
•fzsebkbny V : Tascbenbucli NyUSz
csak a I-tol 1808. Mindkettd
a zsebkalend^rium (1799) min-
t&j&ra
1808-i nagy n^xnet-xnagyar Bz6t&r&b6l:
Barcafalvi szavai:
asztalnok : Speisemeister
cimez, cimzett : betiteln
muv^sz : Fabrikant
nyomtatvdny : Nachdruck, »Macu*
latur : k&rba ment nyomtat*
vdny«
Bar6tindl mdr eldfordulnak :
4sv&nyos : mineraliscb
biztos : Comissar, Commissionar
biizg6lkodds »yalUsba buzg6lko-
dds« : Bigotterie
csalit^ csalitos : Gestaude
feldfizet^s : Pranumeration, Bar6-
tindl : olofizet. Szily az el5k6-
szulni sz6ndl : >M&rton sz6td-
rdban m^g 1823-ban is el5re
k^sziil^s, elore fizet^s<
elsimlt : abglatten
hajlat : Bogen, m^r 1799 : ^ghajlat.
kdh^cselo bideglel^s : Hustenfieber
sziirkiilet : Abenddammenixig
talally : Grund, ugyanez a jelen-
t^se az u. i. el6£ordul6 allylap-
Dak is, Igy akarbatta kimagya-
r^zni Mrt. a neki forcs^nak
tetszo: alap-ot.
kegyszfiz : Huldgdttin
megittasodik : sich benebeln. A
NySz-b6l kimaradt, megvanPP-
ndl 1. Nyr. 31:30
nyolcad r6t : octav
p&rkdnyozat : G-elander
rabszolga, rabszolgas^: Leibaigen*
schaft
r^mlik, r^bzik : dQnken
rondasdg : Liederlicbkeit
satnya : Lausejunge
torv^nysziinet : Stillstand
zokken^s : Holper
Beny^kndl 1780 kor^ m^r megvannak :
f ormizat, k^pzet : Bildung megtapint, tapint : anf Uhlen, be-
hiteleslt^s : Legitimation lasten
kincstdr : Schatzkammer, kincstdr- szem^lyes, szem^lyes gyiildlseg ;
mester : Sch.-meister Privathass
lev6ltAr : Arcbiv
* Dug. r^m-e l803-b61 yal68zinuleg e bz6\)61 van elTonya, nem pedig
a r^ms^g van a r^mb61 tov&bbkepezve, mint Szily Wlltja.
uiRTOV j6zSEF ^8 A KTELYI^jfTX.S.
325
M^s ir6kt6l v^ve :
^ItaUnos : absolut M&rton I. 1796
aligazgatxS : Prorector »oskolai a.<
Kaz. 1791 1. Nyr. 30:289
i'&ngoly:&ngolytomp&k: Bindspeck
^8 &Bgo\jf hdrs8ely em : Baumbast
a I. 1791 *
b&jol : bezaubern Bacs&nyi 1788
csend:Milde Gyongy. (Cup. 614)
i'csill&mp : Flimmer **
dug&ba dill : eingeben Moln&r J.
1777
duled^k; omladydny : Scbutt. Dug.
Szerecsenek 1798:111 »m^g
diiUedikjei se maradhattak an-
gyaU arciilatj6n«
i"el6be8z6d : Vorbericht. A NyUSz.
Bar6tinak tulajdonftja 1792-
b61, megvan Dug. Tr6ja vesze-
delm^ben 1774: >K6z el6-be-
sz^d a' kegye8 olvas6hoz«
omelet : Hub, Szentj6bin^l is 1. Nyr.
31:149
i^egyverszfinet : Waffenstillstand.
NyTJSz. csak Mrt-b6l 1803;
megvan Dug. Szerecsenek 1798 :
403 »B6ke8s6gv6lt-6 ez? avvagy
ink&b fegyyer-szunetnek mond-
batod ?«
f elszdllani : aufgehen Szakldnyi
1795
hdtrdlds : Retirade Faludi 1748
kamat, tokep^nzb^r : Interessen
Vajda S. 1772
k6t61tu : Amphibie Foldi 1801
komoly, komolys&g : Ernst Kaz.
1788 ♦♦♦
lajhdr : Faultbier Foldi 1801
lekotelezetts^g : Obligation ; lek5-
telez Faludindl
level^sz : Blattlaus Foldi 1801
mindeness^g : Allgemeinheit, B^vai
1787
pongyola : hdzikontosben (pongyo-
I6n):in Neglig6, Kaz. 1788
ragasz, ragaszossdg : Schlieff Dug.
1784
rost^lyzat : Gitter Vargyas 1750
szabad kSmuves : Freymaurer Bir6
Mdrt. 1761
szdllad^k : Bodensatz Nyulas 1800
t&r:Magazin Bertalanfi 1754
tollazat : Gefieder Faludi (Munk.
636)
A tobbi e sz6tdrb5l kiszedett m^g gazddtlan uj szot nagy szd-
muk miatt egyszeruf ^s osszetett sz6k csoportjdba osztottam, ez
utdbbi csoport feldllit^sdndl az a koriilm^ny is vezetett, bogy a leg-
tobb osszetett 8z6 a n^met szolgai forditdsa. Az aldbb felsorolt sz6k
bizonydra legnagyobb r6szt nem M. alkot&sai, de annyi t^ny, bogy
koziiluk igen sok 6pen ezen sz6tdr litjdn terjedt el az irodalomban,
* Kisse kCilSndsen hangzanak a N3rT. 30 : 141 figyelmeztetese ut&n Szily
k5T. szavai : >M4rtonii&l 1807-ben is csak &nglu8«. 1807-ben n^gy 8z6Tal
az anglus alatt ez 411: >Angoly st. Anglue . . 1. ein Engl&nder, 2. englisch,
3. st. h4r8Belyem«.
** A NyUSz. a osill&m 8z6t Bacsinyinak tulajdonitja, holott a NySz.
tanusdga szerint m&r Ck)menia8n41 megvan : 'Fenyes bogarak avagy tsill&mokc,
b&r lehet, bogy Bacs. tijra elvonta.
*** E 8z6 megvan m&r 1802-ben nemet nyelvtan&nak m4sodik kiaddsihoz
tartoz6 8z6k5nyvben is, hoi ezt tal<am : >ern8t : komoly (komorkis). Mit
emstem Gesicbte : komoly tekintettel : komoly tol a^ dunai bz6, eppen azt teszi,
mint serius*. Lehet, bogy erre a helyre hivatkozik Kaz., mikor Szemere
Folj.-ben R^vai ellen a komolyi vedi, 1. NyUSz.
t Beleertve az igekot^s osszeteteleket is.
326
SIMAI 5d69.
vagy a koznyelvben, s ^pen ebben van M. szdt&rainak egyik jelen*
tos^ge.
L al V. vitz^ V. mdsodik : vice
aU^plt : herunterbauen, r^gen csak
al&ja ^.
allj : Auswurfling, elvon^s az alja
(alja88a)-b6l
aldtaszf t : unterschioben
al&varr&s : XJntemath
f alhang : Grimdstimme ; NyUSz.
csak 1808 8. I-t61
•falkapit^ny : lovas al-kapit^ny:
Stabsrittmeister. NyUSz. u. on-
nan. Az al- osszet^telei kozul
megvannak meg : alasztalnok,
albir6^ aligazgat6, alkorm^nyos,
allovdazmester, alpob^rnok, al-
szakdcs, altiszt, altorv^nysz^k,
mind az unter- osszet^telei kozt,
^rdekes azonban, bogy TJnter-
lehrer : als6tanit6, s csak 1823-
ban lesz : altanlt6. V6. Nyr.
30 : 94
*alkat t. i. a' term^szeti bajland6-
s&g, elrendeltetes : Anlage *
*dllit6lag : positive
Altista : altist
faszalm&ny : Huzel ; NyUSz. 8. I-
b6l 1808
aszom^ny : Flobkraut, Conyza
babdz6, babdzds : Puppenspiel
balzsamos : balsamiscb
bAnydszos : bergublich
bAm^szsdg : Achtlosigkeit. A n6-
pies bdm^sz tovdbbkepz^se
fbarangol : ausstreichen NyUSz.
Mrt-tol 1807
beadni, bedrulni : besagen
beakndz : spruden
b^aggat : belappen
bebalzsamoz : balsamiren
bebizonyosodik : sich bestiitigen, a
nei^ny-bol
beessdzni ; einregnen
befagylal : beeisen
bef ecskendez : besprengen
befeketit : ausschwarzen
befizet : bezablen
befnttat : anlaufen lassen, >a' va-
sat k^k szinneU beblecben
begorblt^s : Einbeugnng
begy6gyit : einheilen
behamvaz : einascben
bebarmatoz : betbauen
behldal : bebriicken
bedeszk&z : bedielen
be^get, megsiitdgetni p. o. a' b4-
lyegzdvel : einbrennen
bespit : hereinbauen
bebiiroz : beziehen, besaiten
bebiiz, b^teiit : bezieben das Bett
bekarcol : einritzen
bekvdrt^lyoz : einquartieren
f beldtds (6rtelem) : Einsicht a
NyUSz. S. 1. 1808-b6l
fbel^avatkozds vlmibe : Eingriff
NyUSz. Fogarassi 1 836 : be-
avatkozAs
benyomiil : dringen
beporoz : anstauben, bestauben
beporosodik : bestauben
b^repdes : durchflattern
b^rogy : einfallen
beszakadds : Einfall
bevAndorol : einwandem
bev^rez : bebluten
bezoldiil : begrtint werden
boltozatos, boltozatos lit, bajl^k
lit : Bogengang
borzaszkodik : borsten
bugjos (csapzott) : buscbicht
fbuksi : Kopfbanger NyUSz. csak
1807-b61
tblinugy, bunugybir6 ; Criminal-
* E 8z6nak az alkat (alkot) iget^bol val6 8zArmaztat484ra nem kellett
volna M. 181 1-i sztrhoz folyamodni, mint a NyU8z. teszi, mert az erschafTeD
alatt ISon-ban is: alkatni 411.
mIrTOX j6Z8EF tS A NTELvtjfTiS.
327
ricHter; biinugy csak a Tzs.
1838.b6l a NylJSz-ban
-fcicoma, csicsbss^g : Geziere elvo-
n&s a cicom^z-b6l) mit a NyXJSz.
csak 1833 Dankovszkyt6l id4z
cincoff a' hegedrlvel 1 /. , ,
cincogtatni a hegedut j
cir&da : Figur
cif r&zatlan : ungeschmiickt
csergetyi^ : Scbnarre
cs6kol6dik : bekiissen
egybefoglal6 : Fiigwort
elbitol : abniitzen
elcsacsog : verplanschen
elcsuflt : verunstalten
elcsunylt : bestuhlgangeln
elegyenget : abgleichen
elfaragcsdl : verschnitzeln
'^'elf og6dik : beklemmen
elgordit, elg5rglt : f ortwalzen
elgozolog : abdampf en
elgy&szol : vertrauen
elharapddl : elharapddlt sz6k : ge-
brochene Worte
elhazadik : abliigen
elk^nyeztet : hatscheln
elk^slddik : verspaten
ellesni : ablauren
elmocskol : abschmieren
elny^loz : begeifem
elocsal : hervorlockon
elofog : anwandeln
elShegy : Vordergebirge
elohurcol : hervorschleppen
eldk^nyszerlt : hervorzwingen
elolovell': hervorwerfen
el5nyargal : hervorrennen
•felSnyomul : hervordringenaNyU.-
8z. csak 8L-t61 1808.
elonteni : abschtitten
el5repUl : anfliegen
*el6terje8zt : hervorrecken, vortra-
gen
eldterjeszt^s m6dja : Ausdrnck
el5vezet : hervorfuhren
elpuhul&s, ellustulds : Abweichung
elszAllit : f ortfiihren
elszenderedik : einschlummem
elszennyez : beschwarzen
"feltitkol, elsimit : vertuschen
elvend^geskedik : verschmausen
•fer^nyos : competent ; SI. 1 808 :
ardnyos
erdnyiitlans&g : Missverhaltniss
er5szakoskod&s : G-ewaltthatigkeit
erdskodik : azon er5skodnek, bogy :
sich besteben darauf
*erz6klet, 6rz6ket, ^rz^ks^g:G-efabl
^rz^kletlen : gefiibllos
^rzos : empfindsam
^rzoslt : versinnlichen ; a mai 6r-
z^kit
eszm6l5d^8 : Bewusstsein
esztelenes : unweislich
'''falazat : G-emauer
ffanyar, fanyars&g : berbe; a NyU-
Sz. csak 1816-b6l
fanyarkds : berblich
faragatlans&g : Robheit
ffelbuzdit : begeistern ; NyUSz.
8I.-nak 1808, de megvanPP.-n6l
is 1. Nyr. 31:30.
f elcsap5dik : aufscbnappen
felcser^l : eintauschen
ffelderit : ermuntem
feldolgoz : aofarbeiten
f elelevenit : auf muntern
feleskiiv^s : Profess
felfodorit : auflocken
f elf olyamodik : appelliren
felgondorit \
felbodorit j
f elgbrbft : aufbengen
f elgongyolget : aufrollen
felgyongyoz : beperlen
felbajh&sz : auf jagen
f elbalmozds : Aufbauf ung
felhalmoz : baufeu, aufFUbren
•j^elhang : Discant ; NyUSz. csak
Sl.-tol 1808.
felkapatni valamely uj szokdst:
eine Mode in den Oangbringen
felkarcol : aofreissen
felk^sztet : anstif ten
felUbadoz : auf die Beine kommen
felmerevit : aufsteifen
aufkrauseln
328
8DLU 6d5k.
felmondani vlmit p. o. a b^relt
szoMt ; >N^metes Magjars&gc :
aufkundigen, aufs€tgen
felmunkil : verarbeiten
feln^gyez : vervierfaltigen
f elnyujt : auflangen
feloszlat : auflosen
felpdnc^loz : bepanzern
f elporhany6sf tds : Aufleckerung
f^lremozdit : abschieben
f^lretaszit : abriicken
felsUl : blind ankommeD
f elszelt : Aufgeschnittenes
felt^ntorog, felv^nszorog : auftau-
meln
f eltisztogat : aufputzen
f eltitddik, f elbillen : auf schlagen
f elvetodik : auffliegen
fldtdz : floten
foghatds eszd : gelehrig
fogat^k : Griff
fogly^Bz kutya : HUhnerbund
furc8^1kod6 : Hanswurst
fuv^szkedik : botanisiren
gorombds, durv^s : gr5blich
gdzolget : Dampf ; »drtabnas g5-
z5lgetek sz&lhiak fel a foldrolc
gdzoskodik : dampf en
gy^moloszlop : Strebepfeiler
hajUr : Pfriemenkraut, Spartium
hajlatlan : ungeschmeidig
bajl6s : abhangig, beugsam
hdmoros : Hammermeister
bamiis : aschig
hdnytat5 : Brecbmittel
hengergos : cylindrisch
hengergoz, hengerbuckdz, henger-
buckot vet : burzeln
bervadozds : auszehrende Krank-
heit
bibdtlan : correct
hinta : Schaukel, Hutsche ; elvonds
a hint&l-b6l
•fhirdetm^ny : Anschlagzettel.
NyUSz. Georcbtol.
hizovdny : Huhnerbiss
h6lyagzdsoB : blasig
izg&g&s : hinderlich
fkedvezetlen : splittericbten sz6n6l
a NyTJSz. csakFogarasib6l 1845.
kem^nyes, kem^nyk^s : bartlich
k^pzeloskodd : pbantast
kezess^get v^llal : caviren
fkibtitoroz : ausmenbliren a Ny USz.
Kuno88t6l 1834.
kicib&l, kir&ngat : berauszerren
kicsusBzan : entscbliipf en
kicsucsorod^s : Bauscb
kidorb^zol : auszecben
kiegyenget : abebenen
kicsuBzamodik : entgleiten
ki^pul (f elgydgyul) : aufkommen
kieszkdzl^s : Ansmittelong
kieszm^l : ausklUgeln, ersinnen
kigondolat, gondolatzsenge, pr6ba-
gondolat : Concept
kig5ngyolget : aufwickeln
kigy6gyit : auscuriren
kiballgat : abboren
kibimez : aussticken
kikandik&l : hervorgucken
kilaplt : abplatten
kilenni : beraussein
kin^z : kin^zni belole : anseben; »ki
(kitsoda) n6zn6 ki bel61e? sollte
man es ibm anseben?*
kino v^ 8 : Auswuchs
f kiomlik : ergiessen ; NyUSz, Ku-
noBstal 1834.
kipisszeget : berausziscben
kipontoz : auspunctiren
kisenyveszt : ausbeitzen
kisimit : bolmon
kiszab (kimutat) : anweisen
kiszivni : ausziehen
kitapogat, kitapasztal : Etwas in
Erfabrong bringen
kitomni : ausatopf en
kiz5kdl : berausscbiitteln
kortyoskodik : berumzecben
kortyos : Zechbruder
kdmiveskedik : mauern
korillutaz : umreisen
kotev^ny : Strickgras 1. NyUSz.
'''kozt^rsasdg : Respublik
kovecseg; ko vecsf 5veny : Kieselsand
MORTON j6zsEF ^8 A NTELVl^jiris.
329
kovetkezoleges : consequent
kovetkezdlegtelen : incons.
kozbevet5s : mittelbar
lealkudni : hernnterhandeln
lecsuszamlik : heruntergleiten
leformdl : abf ormen
legombolyit : abhaspeln
lehengerit, lebengerget, lehempe-
lyit : abwabsen
lehellds bet^ : Hauchbucbstabe
lejtdslt^s : Abdachung
l^leks^g : Geist
-flemisol : abcopieren NyUSz. csak
1807
lepottyan, lepotyog : fallen
lesikamlik : abgleiten
lesimul^ lekushad : sicb kuschen
leszdrmaztatds : Deduction
leiitaz : herunterreisen
magasabbf t : erhohen
meg^lmodni : ertraumen
megbotoz : abpriigeln
innegbukni a* keresked^sben : bre-
chen
megdr^godik a' gabona : das Kom
wird theuer
megfrissUl : auskiihlen
'fmegcslkol : streif en ; csikol NyU-
Sz.-ban Bug&tt6l 1828.
megbarapd&l : anfressen
megkapaiit : erschleichen
megkoszoniz : bekranzen
megkardlapoz : fuchteln
megm^morosodik : berauschen
megm^rkdzik vele : es mit j.-n auf-
nehmen
megmergezett : giftig
megpuhf t : erweichen
megs6gorosodik : beschwagern
megzsugorgat : ersparen
menteget vlkit : entschuldigen
m^zike, vir^gmad&r : GoUbri
novev6nyes : pflanzenreich
nyirk : Nass ; elvonds a nyirkosb6l
nyirkosk&s, nedvesk^s : nasslich
nyomtat^k : Qesenk
•j"nyogd^C8el : girren NyUSz. csak
Berzs. 1811.
olvasotts&g : Belesenheit
ostob^s, boh6k&s : tolpelhaft
onnons^g : Eigenheit
oszvecsiptet : einzwangen
6szvef6rcel : heften
oszvezildl : verschlingen
Sszverendul : coUidiren
pardzss&g : Lockerkeit
p^ld^zatos : sinnbildlich
*perc: Minute 1. Nyr. 30:141.
persen^ses, pattogz&sos : finnig
piritos : Bamme
fpocs^kkd tenni, az ellens^g td-
bordt p. t. : den Feind aufs
Haupt Bchlagen. Nyr. 31 : 152.
Sz. D. Told. sz6tdr^b6l is id^zve
van, jelent^se azonban itt csak :
locs-pocs
pozdorj^ny : Friihlingsfliege
rdf eccsen : anspritzen
r^gdos : annagen
r^buk&s, r&bukkan^s : Anschuss
*rajz, rajzk<§p : Figur
reccsenni : krachen
reptelen : Fettgans
ringa : Assel, egy fereg
rov^tk : Falz, elvonds a rovdtkolb6l
s^rtoss^g, mardos6ssdg : Anzuglich-
keit
fsikeretlen : nichtig NyUSz.-ban
S. I. 1808-b6l
simltgat : bescbbnigen
fsiirgetSs, szorgos : dringend. Csd-
szAr F. 1840.
szagdogdl : beschmauseln
fszamat, f oiz : Vorschmack NyUSz.
csak S. J.-t6l 1808.
fszege, szeg^ny : Borte. Saum,
Brame
szeml^lodd : theoretisch
fszem^lyesit^s : Prosopop5e. NyU-
Sz.-ban szem6lyesit : Verseghy-
tol 1820.
sz^pitget : beschonigen
fszentit : heiligen; szentesit
Kunoss 1835.
szer^nys^g : Eif erigkeit, taUn sajt6«
330
siUAi 5d5n.
hiba ser^nys^g helyett, merfc az
csak 1811-ben Kaz.-t5l
*szivattyuz, kiszivattyiiz : pumpen
'^szolg^latos : dienlich, dienstlich
*{*8zomor, szomord, szomoruan :
mesto NyUSz. szerint Kaz.-t5l
1815.
tekeriiletes : bogig
tep^s : Charpie
tikkasztd : schwiil
titkol5dz6 : Heimlichhalter
tornyosodik, p. o. a* f ellegek : auf-
thiirmen
tovdbbi : f erner
tovisses : dornen
trucco8 : grimmig
tudiSskas^ : Naseweisheit
ftukrozni : spiegeln, sz6t&rilag a
NyUSz. csak Kunossbal 1834.
tyuk^szkod^s : Hiihnerhandel
unokatestv^r : G-eschwisterkind
uradalmas Gh*6f : Marquis
lital : sich auf etwas beziehen
valdsdgoslt : realisiren
vakolat : Cement, Malter
fvidor : munter NyUSz. 8. L 1808-
b6l
vigy^zatos : wachsam
visszasug^rzik : wiederstrahlen
visszatart6ztat : einbehalten
visszavdlt : einldsen
volgyesites : Vertiefung
zsiv^nykod^s : Bauberey
zsiv^nys&g : SpitzbUberey
II. Az agyon osszet^telei koziil, m^r itt megvannak : agyonbok,
agyondof, agyonhajt, agyonnyom, agyonsziir, agyontapod v6. Nyr.
30:94. Azonkivul:
agyonlovagol : erreiten, agyonnyar-
galni a' lovat : ein Pf erd zu
Tode jagen.
^llatviadal : Thiergef echt
alkatszer, test a., csoves alkat, cs5s
alkat : Organisation
almak^sa : Apfelmus
almakir^ly : Ananas, az ^llatki-
rdly mint^j^ra
almdssztirke : apfelgrau
allyszin : Grundfarbe
anyasz^l : Blumenstempel
anyacsiics (virdgon) : Narbe
arany^r : Hamorrhoiden
drendabecsu : Pachtanschlag
Arf elver^s : Steigerung, az drver^s
1 /» ft •
elozoje
Arny^krajz : Schattenriss
^sv^nyorszdg : Mineralreich
fbab^rkoszorii : Lorbeerkranz.*
bdnyabfrd : Bergvogt
b^styabolt, b. boltozat : Casematte.
f becsuAr : Taxe NyUSz.-ban Fo-
garasi^ 1833.
becsiiletbeli dolog : Ehrensache
b6lf 6reg : Darmwnrm
besz^drest : maulfaul, n^metes
bikaviadal : gydzodelmes a' Spanyol
bikaviadalban (mactator) : Ma-
tador
^biiskomoly : melancholisch, tief-
sinnig
biinb^natos konyorg^s : Bussgebet
c^lpont : Kom 8z6n&l
f cimlev6l : Tittelblatt ; cimlap
Folnesicstol 1807.
cukorsutem^ny : Zuckerbackerey
csel^dszoba : Gesindstube
dalldisz : Trio
diiltbetfi : Cursivschrif t
egyh^roms^ : Dreyeinigkeit
egy^rtelmu : einmiithig
* NyUSz. szerint Mrt. 1803. elfiszor, megvan Dug. Szerecsenek II : VI.
a Csokonai frta Dugonics oszlopa c^ versben : Egy Baber-ko8zor6t a' nagy
Oszlop felett Olelo ke'zzel tett az irdem 's Tisztelet. Innen vehette Mrt
Ugyaninnen vehette Mrt. a nefelejts-et es hazafi-t is, e vers 10. sera ugyanis:
»Apr6 Viol^kat 's No-felejcset szedtem* ; a X. oldalon pedig : »8zemet pok
Haza-fi konyvekkel &ztatta«.
MiRTON j6Z8EF 69 A VYEhYtfJijAs.
331
ellenirat
valamely
NyUSz.
egymis^gu : homogen
egytagti p. o. sz6 : eiusylbig
^letero, ^leterd szesz : Lebenskraft ;
L.-geist
6letf onal^ ^lettort^net : L.-faden,
L.-geschichte
*6letjei, ^letido ; L.-zeichen, L.-
zeit
*6letnem ; L.-art
*6letv^g : L.-ende
fellenir^s : Gegenschrif t
csak TzB.-b6l 1835.
fellenm^s, ellenm^ssa
konyvnek : Gegenbuch
u. onnan
elme&Uapot : Fassung des Gemiiths
elmefuttat^s : Epigramm
^^rdekesek a f^- osszet^telei, melyek yal6szlntlleg ebben a korban
lettek divatosak : f^ldomboru : halberhaben ; f^ldr^gako : Halbedelstein ;
f ^l^rc : Halbmetall ; f^lgombolyti : halbrund ; f ^lember : Halbmensch ; f^l-
poszt6 : Halbtuch ; f^lsziget : Halbinsel ^s f^ltudds : Halbgelehrte. N^met-
bol val5 fordlt^sok.
Nemkulonben sok a fen^k- osszet^tele is : f en^kerd : Grundkraft ;
f en^kigazs^g : Gr. wahrheit, fen^kko : Gr. stein ; fenekok : Gr. ursache ;
fenekt^tel:Gr. satz; f en^ktorv^ny : Gr. gesetz; f en^ktudomAny : Gr. lehre.
Egy fiist alatt emlltem a fd- osszet^teleit is, melyek szinte
n^met fordlUsok : f ocikkely, f o^piilet, f 6fort6ly, f 5gondolat, fonyelv,
f oszem^ly, i6tibor, f dtan^csnok, mind a Haupt rovatdban ; f oboldogsdg :
Himmelreich ; foasztalnok : Erztruchsess
f^rfirubaszab6:Mannsschneider, te- fgydszdall, panaszdall : Klagege-
el6addsm5d, j6 e. : Einkleidung
eldid^z^s : Yorbescheid
erd5kozi v^rosok : Waldstadte
erkolcsclmer : Charakter
*6rz6k8zer, ^rz^kmuszer : Organ
^rz^kf elettis^gek tudomdnya :
Metaphysik
^rz^kvildg : Sinnenwelt
6rz6kt&rgy : Fhanomen
^rzoinas : nervig, meg nem : izmos
^szrevetel : Bemerkung
farev : Holzmehl
fajravonszat : Familienscblag
felcs5smtiszerez \ . .
felcsSvez / orgamsireu
f eliiletm^rt^k : Flachenmass
hdt m^g nem : f^rfiszab6
fesziilett^r : Prell
figyelemjel : Gedankenstrich
f5ldterUlet, egym^son fekvo fold-
ret : Erdschicbt
*f6ldk6zi : mittellandisch vo. fon-
tebb : erdokozi
*f oldk6p, f oldrajz : Landkarte
f 6l^t : Grundwesen
f iirdovend^g : Badegast
fureszmalom : Bretmiihle
fiiveszkert : botanischer G.
gabonapiac : Getreidemarkt
gazdakonyv : Wirtschaftsbucb
gyalogkapitiny : Capitan
gy^molint^zet : Armenanstalt
gy&molprok^tor : Armenadvocat
dicht NyUSz. S. L-nak tu-
lajdonitva 1808.
fgy^sz^nek : Jammergesang u. o
gy^szkoponyeg : Trauermantel
gy&szf^tyol : Trauerflor
gyomorcseppek : Magenelixir
gyomorerositfi : M.-saf t
gyomorgorcs : M.-krampf
gyomorhurut : M.-husten
gyiimolcskos^r : Frucbtkorb
fhadisten : Kriegsgott; NyUSz.
csak a Tzs.-b6l 1838, megvan
m&r Sz^kely eposzdban 1:105.
»Haddur! N6pvezet6, SczythAk
orzoje, Hadistenic
fhadistenasszony : Kriegsgottin
NyUSz. u. onnan
332
siMAi 6d6v.
fhadizen^s : Bef ehdung, hadizenet
8. I. 1808.
halleves : Fischbriihe
hall6c8d : Horrohr
hamissas : f alschlich
hamved^ny : Aschenkrug
fhaDgnem : Tonart NylJSz. Verse-
ghytSl 1820.
hangm^rt^k : Prosodie
hangjelj hangvonds : Accent
hanglyuk : So halloo h
hasszdmy : Bauchfinne
hatdreross^g : G-ranzf estung
hatdrsz^li vdros : G-ranzstadt
hazafitdrs : Mitbiirger
hdzmester : Hausm.
bengercsiga : Walzenscbnecke
helyreigazitds : Einlenkung
helyp^nz : Standgeld
hitlet^tel : Eid
"^bimnemii sz5 : Masculinum
homokpuszta : Sandwiiste
id^zojel : Anfubrungszeichen
idobatdr : TermiD
idom^rt^k : Yieracbteltact : >egy
nyoltzadr^szbang v. idom.c
inasesztendd : Lebrjabr
indulatalkat : Naturell
istenital : Nectar
j&t^kszoba : Spielstube
j^gbegy : Gletscber
jelzdszl6 : Windfabne
f kanyarfa, kanyarvas : Biigel Ny-
USz. SL-tdl 1808.
kdpldralj : Corporalscbaft
kapup^nz : Sperrgeld
i*k6rp6tlAs, kdrt^rit^s : Compen-
sation, Ersatz. NyUSz. csak
Ver8.-t61 1820.b6l
fkecskegolyd v. bogy6 : Ziegen-
kotb
kegyelemkeny^r : Gnadenbrod
keny^rkereso tudomdnyok : Brod-
studien
kengyelfut6 : Lauf er
k^prajz : Portrat
k^pgyujtem^ny : Bildergallerie
fk^t^rtelmus^g : Doppelsinn NyU-
Sz.-ban SI. 1808 tulajdonitva
kil^pcso : Austritt
koldiiskenyer : Bettelbrod
konybakert : Koblgarten
konybakert^sz : Koblgartner
konybakot^ny : Kucbenscburze
f korcsfaj, korcsfajta : Abandoning
NyUSz. csak Tzs. 1838
korkonyv : Jabrbucb
koronaj6szdg : Domane
kormdnytandcs : Directoriam
fkortdrs, iddkortdrs : Zeitgenoss
NyUSz. csak 1831. Pbil.-b6l
konypatak : Tbranenbacb
kdpadl6zat : Flotz
fkoz^pkor : Mittelalter NyUSz.
csak Tzs. 1835
koz^pnagy : median
"^kSz^pszdm : Mittelzabl
koz^psord embei* : Mittelmann
koz^psz5 : Mittelwort
fkoz^rtelmu : popular NyUSz. csak
Ball. 1846
koznemu megbatdroz6 nem3z6cBka :
das
lakbdZ) szeg^nyek 1. -a : Armenbaus
lednyiskola : Jungf ernscbule
lelkiismeretinger : Gewissenstrieb
lovagrend : E.itterstand
lovdszbojtdr:Pferdejunge a jub&sz-
bojtdr mintdjdra
majomk^p : Affengesicbt
meglett ember : ein erwacbsener
Mann
f mell^kc^l : Nebenzweck ; a NyUSz.
Csak Tz8.-b6l 1838*
mell^kiit : Nebenstrasse NyUSz.-
ban SL-tSl 1808
mellkelev^ny : Brustgescbwiir
* E16fordulnak meg mellek Ssszetetelei koziil : mell^kfogyatkozis, mel-
lekjelentes, melleklevel, mellekoltdr, mell^kpont, mellekszemek a neben-8z6n41 ;
mellekfonal : Werfte 6a melleslegok, mell^kok : Mitursache
mXrTOK j6Z8EF ^8 A NTELYI^jiTlS.
333
mell^kess^g) mellk^p : BruststUck ;
az ut6bbi mAr 1797 Peth6n61,
de mellszobor ^rtelemben
meregpoh&r : Gif tbecher
m^rt^kar^ny : Proportion
m^zalma : Siissapf el
"fnnddrendj mddszer : Methode ;
NyUSz. Fej^rtSl 1810
mddszeres, rendszeres : methodisch
mlve8zk5z5k : Materialien
m^t&r, mesters^g^vtdr : Kunst-
kammer
negyszegleteslt^s : Abvierung
n^maj^t^k : Pantomimie
nemsz6 : Artickel
nemszdcska : Artickel
*]-ii^porsziglds, n^puralkod^s : De-
•mokratie NyUSz. SL-nak 1808
n^pvdndorl^s : Yolkerwandening
f n^vnapiaj^nd^k : Bindband Kresz-
nericsbdl 1827
•JTi6viii6a : Fiirwort NyUSz. csak a
Tz8.-bol 1835
ny^rpont : Sommerpunct
nyelvhiba : Sprachf ehler, Faludin^l :
nyelvbotlds
fnyelvremekir6:Cla88iker NyUSz. -
ban remeklro Bitnitztol 1827
*nyelvtudom&ny : Grammatik
nynlsziva8^g : Feigherzigkeit
olajf est^8 : Ohlmalerey
oszt6lyr68z : Kapitel
ottl^t : Da8eyn
"''dregkereaked^a : Gro8shandel
oromikldozat : Freudenopfer
oromelet : Freudenleben
ordm^nek : Jubellied
oromnap : Feat
dr5majjongat68, oromkidlt^a: Jubel
6rv^ltis : Ablosung
08ztonfizet6s : Stipendium 1. NyUSz.
08ztonok : Bewegungsgrund
panaszhang : Klageton
p^nz-z8eb : Geldtascbe
perz8elyt5ke : Almoaenatock
pironsz5 : Gapitel a., a r^gi piron-
8&gb5l elvont piron-nal. megvan
m6r 1799-ben is
ponter^nyos : bleyrecht
po8tap^nz : Poatgeld
postafoldrajz : Poatkarte
postaut : Po8tweg
pr6badrku8 : Auahangebogen
frabUnc : Fe88el NyUSz. C8ak
Kunos8t6l 1834
rabh^z : Arrest
rajzk5nyy : Zeicbenbucb
rekeszjel: Parentbese, a mai zdr6jel
fremekmunka : MeisterstUck ; Ny-
USz.-ban Sl.-nek tulajdonltva
mai ^rtelme, megvan m^ Dug.
Szerecsenek 1 : 239. >Ha ki irigy
szemekkel n^zi az aszs/oni sz^p-
s^get (a' term^szetnek remek-
munkdit)<^
remekkonyv, nyelvremekmunka :
classisches Werk
•fremekmiv : Lebrprobe NyUSz.
csak Fogarasitdl 1836
rendalkat : Lebrgebaude
*r6szerAnyo8 : Symmetriscb
*r68zer6nysAg : Symmetrie
rostelykapu : Gitterthor
sebszer : Wundartzney
seglto ige : Httlfswort
fsirjel, sirfa : Grabmabl NyUSz.-
ban csak Tzs 1838
■|"sfrir6s, sir vers : Grabschrift ; az
elsocsak Sl.-tol 1808-b6l, am6-
sodik 1811-b61 Mrt.-b6l
slriireg : s-be tenni a' holttestet :
beisetzen
fsorsjAt^k : Lotterie NyUSz. csak
Pukyt6l el53z6r 1830
szalmamunka : Strobarbeit, de
Strohwitwe csak : ura elutazott
aszszony
az&mbav^tel : Anscblag
sz^Uapt^z^s : Ballspiel
szembekotosdi : blinde Kuh
f szemgolyd, szemvil&g : Augapfel
NyUSz. csak SI.-t61 1808
f szembatAr : horizont, a NyUSz :
>E168zor Bar. Vrm. Tszt. 1807 c,
de a Mrt.-b6l id^zett vizer^nyos
sz6n&l ezt jegyzi meg Szily
334
sncAi dDdN. mIbton j6z8ef ^s a ntelvt^jItIs.
>horizont, lit&shat&i% szemha-
tar* ; m6rt nem Mrt.-b6l id^zte
a cim8z6t is?
szemkendcs, szemiz : Augensalbe
szemsziv^rv^ny : Augenbogen
szerencseker^k : Gliicksrad
*szerencsej6t^k : Gliickspiel
szUnetjel : Pause
szinrajzolat : Umriss
szivdobog&s : Herzpocben
szlvsebhetd : berzbrecbend
sz5rendel^s : Syntax, sz6rend Fere-
cs6nyitol 1806.
8z6halom : Wortkram
szohangzat : Accent
szdsz^rmaztatds : Ableitung des W.
sz6v^gegyezet : Beim, tebit rim
m6g nines
tdblabird : Beisitzer
*tagt&rs : Mitglied
talprajz .''Icbnographie, megvan
talpko is : Anlage
t^maszdgos : Nebenpf eiler
t^ncoskola : Tanzschule
tapasztaldsfeletti istenhfv^s : Deis-
mus (transcendentalis)
t^jbideg : Milchschauer
ftestalkat^rtS : a Blume sz5ndl Ny-
USz. testalkat-ot csak k^sdbbrdl
tisztt^rs : College
toUsz^r : Bose
tolvajbesz^d : Bothwalscb
tobbrendbeli, tobbizbeli : mehr-
mahlig
toviskorona : Dornenkrone
tolvajUmp^s : Blendlaterne
tUkoriiyeg : Spiegelglas
torv^nyhatalom : Gericbtbarkeit
tuzjel : Feuerzeichen
ftuzjAt^k : Feuerwerk NyUSz. csak
a Tzs..b61 1835
ftGzolt6-lajtorja : Feuerleiter
tollviadal : Federkrieg, a tollharc
csak 1831 -ben Pbil.
lijit^si viszketegs^g, lijit&skdrs&g :
Neuerungssucht
ujsigii'5 : Zeitungsschreiber
tijiil^s : Colonie, a gyarmat el6z5je
Ugybiztos : Sacbwalter
Uvegh^z, uvegkert : Glash.
v&ndorbot : "Wanderstab ; Pilger
y^ndorcsillag : Planet
vas^rc. f^nyes v. : Eisenspiegel
v^dangyal : Schutzengel
y^gt^tel : Hintersatz
y^gc^l, v^gsz&nd^k : Endabsicbt 1.
Nyr. 30:430.
^y^git^lethozds : Endurtbeil
y^gnyugodalom : Buhe
fv^gok-.Endursache L Nyr. 30: 430
y^gromlds, y.-t. szenyed : zu Grande
gehen
y^gsz6tag : Endsylbe
y^nasszonyos : altweibiscb
yend^gszoba : Gtiststube
♦yeralkat : Temperament
y^rbosszii : Blutrache
♦y^red^ny : Blutgef ass
y^rkering^s : Circulation
y^rozon : Blutbad >v6rdr«
yesztohely, titkos y. : Fehmstatt
yez^r ossz. yez^rfonal : Leitfaden,
y ez^rcsillag : Leitstem; d jak n&la :
yez^rbadnagy : Generallieate-
nant; yez^r-hadit&rmester : Ge-
neralfeldzeugmeister, vezdrne-
yelo : Mentor
""ylzer^nyos : borizontal
*yizes6s : AVasserfall
yolgytorok : Scblucht
z^szl5allj : Batallion
zsiydnytanya : Baubnest
A »tudomdnybeli Mestersz6k«, mint Mrt. e sz6tira
eloszay^ban a musz5kat neyezi, nagyr^szt le yannak forditya;
t5bbet kozoluk, maga Mrt. forditott, sokat >tud6s Hazafiak ktildot-
tek« hozzd. Itt koyetkezik n^hdny ilyen magyaritott mtisz6; hosszd.
neh^zkes ugyan yalamennyi, de jobb, mint az a sok dagj heg s egyeb
Bug&t-f^le tudomdnyos elneyez^s.
A ir^MET-MAOYAB 8Z6TiRHOZ. . 335
Allegoiie : c6loz6 &hT&zo\&a Classiker : nyelvremekir6
Analysis : ^szerofejt^s Concert : muzsikazajd
Apologie : mentobesz^d, mentoir^s Dictator : legyenmond6
Apotheke : szerbolt Electricitat : rug6ttizerd
Arie : ^nekdall Idiotismus : nyelvkiilonoss^g
Ascetik : gyakorlistudom^ny Fanatismus : vall&srajossdg
Astetik : disz^rz^s tudomiiny Modell : kisdedm&s
Ather : levegdszesz, ma : l^gszesz Motto : b^lyegmond&s
Antomobil : 5nn5nmozgat6 Obelisk : pompaoszlop
Ballet : n^z5t&nc (vd. n^zdj&t^k) Perception : tudatos k^pzet
Borse : tanakod6h&z Fyramide : toronyoszlop
Cabinet : titokszoba System : torzsokrend
Cbymie : testalkattudomdny Sophisma : csal5ka okoskod^s
(Vege kQvetkezik.)
SiMAi Od6n.
A Nl^MET-HAGTAS SZ6tARH0Z.
Feleletek a Nyr. 31 : 88. lapjdn kdzolt k^rd^sekre.
1. i^ro^j^eZn ; ugratni ; (alter) Knasterbart : y^n fickd, v6n medve;
lugen : k^mkedve n^zni ; wallend : hulUmos, bodros.
2. Es ging hoch her : sz^les kedv uralkodott, zajos volt a mulat-
s^g; seinen Platz an der Sonne behaupten : &\\&nd.6 szerencs^je van;
das ist ein Tropfen auf einen heissen Stein :ez meg se kottyan.
3. Jlamhiivelyez^s : Traumdeuteleif Schwarmerei; borkozi alia*
j^ot ; benebelter Zustand, er bat zu viel binter die Halsbinde gegos-
sen; e^inara(2o^5a^ : Zuruckgebliebenheit, Hinterhergeben ; kapkodds :
Hascben; Idtifuti :kem Sitzfleiscb baben; mondvacsindlt : heatellt ]
vinnyog : wimmem : vontatott besz4d : scbleppende B>ede.
4. Bajba kever vkit :jmd, ins XJngemacb bringen, in Missbel-
ligkeiten verwickeln, in eine iible Lage versetzen; egy sUtet keny4r :
ein Geback Brotes ; v4rszemet kap : er wird liistern ; k^sd bdnat ebgon-
dolat : spate Bene ist obne Treue ; adtcU uram es6tj de nines koszonet
benne : der Herr gab Begen, docb obne Segen ; es kam wobl Begen,
jedocb zu spat; ha akarom vemhes, ha akarom, nem vemhes.hald
sagst da blau, bald griln; szent a 6^e;aus mit der FeindscbaftI
kein Groll mebr! gut Freund! Schon J6zsef.
1. 2^eAa&t^ ; magabir6 ;
/ro^;7eZn ; pack^zni. csih^ss^ tenni;
wallend (Haar, Gewand) : \m\\6,mz6.
2. Es ging hoch Aer:nagyban adtdk;
das ist ein Tropfen auf einen heissen Stein : meg se kottyan ;
Industrien (v. eine Armee) aus der Erde 5tomjp/en ; ipardgakat
(v. badsereget) a foldbol eloteremteni.
3. AlomhUvelyez6s : Spintisiererei ;
babra mMn/fa ; Bastelei (Grimm, WSrterb.);
336 A N^ET-MAOYAK SZ6TiRH0Z.
habrdlni : basteln ;
dorgedelmes : tosend, drohnend ;
elmaradottsdg : Zuriickgebliebenheit, RQckstandigkeit ;
kapkodds : Haschen (dtv. 6rt.) ;
Idtifuti : Fickf acker, Schlankel ;
mondvacsindlt : »gemacht,< gekiinstelt;
riszdlni (kissel) : fitscheln, fitschen (mit dem Messer) ;
vinnyogni : kichern ;
vontatott hesz4d : schleppende B>ede ;
zahhegyez4s : den Huhnern die SchwaDze aiif binden^ Ziegel-
wascherei, unDUtzes Zeug treiben.
4. hajha keverni valakit : jem&Jkden in unangenehme Handel
verwickeln, ibm zu schaffen machen, jemandem Fatalitaten verursachen,
jemanden in eine misslicbe Lage verwickelu usf. ;
egy sutet keny^r : Schuas Brot;
tessik-ldssek : znm Augennauswischen, zum Schein;
v&szemet kap : der Kamm schwillt ibm, etw. steigt ibm zu
Kopfe. er bat mit einemmale Mat gefasst;
hdrom a tdnc : aller guten Dinge sind drei !
k4$6' bdnat ehgondolat : Rat nacb der Tat kommt zu spat,
vagy: Wenn's gescheben ist, bat jederman Bat feil, vagy: Wenn's
Kalb ersoffen ist, deckt der Bauer den Brunnen zu.
adtdl uram es6ti de nijws koszonet benne :du bast mir aber
dabei scbon liber den Sattel gebolfen !
ha akarom vemheSy ha akarom, nem vemhes: der kann warm
und kalt aus einem Munde blasen!
aki hdtul jon^ tegye he az ajtdt : der Letzte macbt die Thiir zu*
SCHLANDT HeK&IK.
bdbrdl : berumkramen ;
borkozi dllapot : Weinlaune ;
Idtifuti : Springinsf eld ;
riszdl : fiedeln (Sanders : etwas, wie den Medelbogen bin- und
berbewegen, z. B. ein scbneidendes Werkzeug) ;
vinnyog : wiebern (Sanders : ein dem Wiebern abnlicbes Ge-
lacbter) ;
vontatott besz 4d : achlejp^ende v. langatbmige Rede;
egy siitet keny^r : ein Geback Brot;
virszemet kap:dev Kamm scbwillt ibm;
kis6 bdnat ebgondolat : die Bene ist ein binkender Bote (und
kommt immer binten nacb) ;
adtdl uram es6t, de nines koszonet benne : KerT, deine Gnade
driickt uns nieder;
aki hdtul jon, tegye be az ajtdt : den letzten bellen die Hunde an ;
Steii^er loKic.
hehdbig : k^nyelmes, kenyelemszeret5 ;
frotzeln : bosszantva ingerelni vkit (szekirozni) ;
Knasterbart : mogorva oregember ;
A N^MET-MAQYAR 8Z6tXrHOZ. 337
Verschiebung (&ty. ^rt) : halogat^s, lialaszt^s, eloddz&s;
dUomhiivelyez^s : Tranmdeatimg, T.-auslegung, T.-erklamng ;
elmaradottsdg : ZorcLckgebliebenheit, spate Entwickelung ;
kapkodds : Hasten ;
riszdl de szokottabban nyiszdl : fitscheln, fitschen, fiedeln, stumpf
schneiden ;
vinnyog : grinsen, greinen ;
v4r8zemet A:ajp;dreist werden, keck, muthig werden;
FlziE Lajos.
lugen : kandik&lni ;
wallend : leng6 ;
es ging hock Aer;nagyba ment (nagyba adt&k);
dlarnhUvelyez^s : Traumdeuterei ;
babrdl : sich mit etwas herumplagen ;
dorgedelmes : voUtonig ;
mondvacsindlt : erdichtet, erfunden ;
vontatott beszSd : gedehnie Eedeweise;
hajba kever vkit : jn. in eine unangenehme Sache verwickeln ;
vSrszemei kapott:ea stieg ihm zu Kopfe;
adtdl uram es6t^ de nines koszonet henne : Eegen, doch ohne Segen ;
lesz meg sz6l6, Idgy keny^r : Bknch mir (v. dir, ihr stb.) wird
noch die Sonne leuchten. B^rczi FClOp.
F6Jt5rd« 1. Hogy fordithatni legjobban a kov. n^met sz6kat?
blinder Ldrm (vak l&rma ?), einschachteln (beskatulydz ? begyomoszol ?
beleszorit ? Brassaindl beszuszakol), sich dariiber hinwegtduschen (azzal
Altatja mag&t?), Opferstockf Flagegeisi (vkinek gybtroje, kinz6ja?),
Schutzgebiet, Spielraum, Spiessbiirgerj Spitzhund (spicli? Ballagindl:
csucsk&r !), Versuchskaninchen ?
2. Hogy vannak magyarul ezek a n^met szdUsok ? zum Abzug
hlaserif der Wein schldgt ab, damit hat es eine eigene Bewandtnis^ Uber
etwas klar werden, jm. einen Nachruf widmen, aus der Not eine
Tugend nuichen, von der Pike auf dienen, ich hab ihm den Stand'
punkt klar gemacht, mit der Tiir ins Haus fallen, dem Verdienste
seine Krone, die Los-von-Bom^Bewegung ?
8. Hogy vannak n^mettil ezek a magyar sz6k ? bakszdsz, bliktri,
bonUadozik, csakliz, csepUrdgd, csereviszony, daruszd'ru paripa, {hsa-
nyarta arcok (Jdkai), folmagasztosuly fdlszisszen, foszladozik, jdrtat
(lovat), kikopott nagy Hr, leronUik (dllat), meggyulol, oszladozik, rossz-
hiszemu, szdmadd juhdsz, szdmonk4r6 szik^ szidilletes sebess^g, sziv-
k4pz6, szivnemesitd, szortyog (a pipa), tojdstdnc, taktikdzik, trafikdl,
zdszldbontds ?
4. A kov. sz5Usoknak mi f elel meg a nemetben ? eld'veszi a jobbik
eszit, hdnyadik tette volna azt ? kivasal vkibd'l vmit, rdforditja a kul-
csot, rajta veszt, beleugrat vkit vmibe, (a pomek) utdna Hszott egisz
vagyona, gydszra virradtunk ; Jia nem csordul, csdppen,
A SZERKESZrds^O.
MAOTAB HTELVaR. ZXXI. 24
338 ntoDALOM.
IRODALOM.
Szeged nyelyjdrdsa.
(Szeged is nSpe. Szeged ethnographic ja. Irta Kovdca Jdnos, Szeged. Kiadja
a Dagonics-tCrsasig. 1901.)
A szegedi Dugonics-t&rsasdg dics^retet erdemel, hogy alkalmat
adott Szeged n^prajzdnak meglrCsdra s hogy a p&lyadijjal jutalma-
zott munkCt kiadta. Ez volna az egyes vid^ki tudom&nyos egyesuletek
legclsd 8 legsikeresebben megoldhatd feladata, s ha a Dugonics-tdrsasdg
j5 p^ldCja kovetokre taUl, az egyes vid^kek n^prajzi lefrdsa iddvel
alapul szolgdlhatna a magyars^ n^prajzCnak teljes feldolgoz&s4hoz.
E helyen nem akarunk Kovdcs munkdjCnak foldrajzi, tort^nelmi
^s n^prajzi r^sz^vel foglalkozni^ hanem csak arr5l a r^szrdl akarunk
szimot adni, mely Szeged DyelyjCrCs&val foglalkozik. Sajndlattal
iCtjuk, hogy a nyelvi r^sszel ez a tanulmdny is a legmostoMbban
binik. A tobb mint 500 lapra terjedS k5nyvben alig jut 9 lap a nyelv-
jCr&s leirdsdra ; pedig Szeged nyelve igen sok tekintetben ^rdekes.
A szegedi lakossdg CltaUnos ismertet^sdben elmondja Kov&cs^
hogy Szegednek tulajdonk^p k^tf ^le torzslakossiga van : a felsdv&roson
a vadCszattal, haUszattal ^s hajdzdssal, az als5v&roson pedig az CUat-
teny^szt^ssel ^s foldmlvel^ssel foglalkozok telepedtek le. E k^t torzs
ma is megkiilonb5ztethet5 ; >a foglalkozCsok kulonb5z6s6ge mellett az
4let 6s gondolkozdsm6d, a jelleg, a tipus, a besz^dmodor, a mh&z-
kodds mind, mind k 6 1 egymdstdl nagyban eliito 1 5 r z s r e yallanak«
(126. 1;) Mily 6rdekes lett volna kutatni, mif^le nyomai vannak a
k6t t5rzs kiilonb5zds6g6nek nyelvukben. Mert ha egys^ges is a sze-
gedi nyelvjCrCs, bizonyosan vannak n6mi kUldnbs^gek a k6tf6le fog-
lalkozCsnak szavai, sz6l&8m6djai stb. kozt.
A nyelvjCrCs lelrCsdban Kovdcs fdleg N^gyesy Ldszl6 tanol-
mCny&t koveti (Nyr. 1 5. k.) ; ii j adatokkal alig bdviti, mert azt
hiszi, hogy >alaktanilag 6q mondattanilag az orszdg egy^b nyelvjCri-
sait6l 6s a koznyelvtdl is alig killonbozik, a nagyobbfokii elt6r68 a sze-
gedi kiejt6sben rejlik 6s hangtani csap6n«. (492. 1.) A szerz5nek e
helytelen felfogdsa az oka, hogy a nyelvjCrds leirisa hidnyos v4zlat,
mely nem ad k6pet az eg68z nyelvjdrdsrdl. Kovdcs ahban is k5veti
N6gyesyt; hogy az e helyett ejtett o-ben m&s hangot keres, mint
amilyen a tobbi o. Magam is igyekeztem megfigyelni a szegedi kiej-
t6st, azonban az 6n megfigyel68em nem igazolja ezt az CUit&st. A sze-
gedi kiejt6sben nem taldlok kUlonbs6get a nizok 6s iitdk, vagy szom
6s kod szavak o-je kozott. S helyesen teszi Kovdcs, hogy szovegeiben
nem is jeloli ezt az &llit6lagos m&B o hangot. Helytelen az az 6.11i-
tCsa is, hogy az o n6ha e-t helyettesf t ; lilokzetot, szentl6l6ky kertombe^
kertotf szomod ; ezekben is a z&rt e hely6n dll az 6,
A nyelvjdrds lelrdsCnak hi4 yait boven pdtolja a sok n6pnyelvi
szoveg, melyet Kovdcs kozol. 66ven taldlunk ilyen sz5veget a csa-
NTELYMtyrELis. 339
Udi, linnepi 6s egy^b szokdsok leir^sdban; k5zol tovdbb& babon^kat,
gyermekj^t^kokat, gyermekverseket, n^pdalokat, kbzmond&Bokat, t^nc-
8z6kat s D^h^Dy m6k&t 6b mes^t. A szovegek &tiT&a& nem eg^szen
kifog&stalan, ban em az6rt el6g hti 6 b viUgoB, bogy beldliik maguuk
alkoBsuk meg a Bzegedi nyelvjdrds k6p6t.
Balassa J6ZSEF.
Eonyy^szet.
Szab6 S&ndor. A magyar magdnbangz5illeszked6B. (Bpest, OrBz.
kozp. kbzB^gi nyomda r. t.)
B>ubinyi M. tijabb adal6kok a moldrai csdngdk nyelvjdr^s&hoz
<kal6nny. a M. Nyelv6rb61; 6ra 50 f.).
Jend S^ndor h^trabagyott munkdi. Kiadta Inselt G-yula D&rd&n.
Ara 2 k. 50 f. (Tart. Koltem6nyek. Elbe8z616sek. Szakmankdk. Az
utdbbiak kozt : NyelvUnkrol [a legtijabb irodalmi nyelv f ejl6d6s6rdl].
N^piskolai kdnyveink [f51eg nyelvi Bzempontb5l], Yegyes: a kuglizds
mtLszavai ; a katonaadgndl.)
Erd6lyi Miizeum 5. f. 63 Irodalomt. Kozlem6nyek 2. f. Ismer-
tet6sek Szily K. A m. Dyelviijitds 8z6t&ra c. konyv6rol.
N6ptanit6k Lapja 20. sz. Az idegen szavak 6s a n6piskola
(VoroBvAry B6la).
Orsz. Kdz6p. Tandregyesiileti K5zlony 34. sz. A magyar belyes-
ir&8 k6rd6se (Kapossy "Luci&n),
Fimiiscb-ugriscbe Forscbungen II. k. 1. f.
Zeitscbrift fur Romanische Pbilologie 26. k. Franz, creuset
u. 8. w. (zu Homaniscbe Etymologien II.) H. Scbucbardt. — 320. a
m. golydf 322 — 3. a m. k^konya 8z6r6l.
NYELVMtJVELfiS.
Kiydld barbarusok. Holland kirdlyni, portugdl kormdny, japan
esdszdr stb. — Az eff6le jelz6st megrdttam (1890. 6ta mdr harmad-
szor) a Nyrben (30 : 464). £g6sz mostanig nem akadt v6d5je. De most
m&r akadt (30: 579). Akka szerint: »hoUandj portugdl stb. 6pen olyan
mell6kn6v, illetoleg n6pet jelent5 bz5. mint a norv4g€, — (3 teh&t ama
kiz&r6lag orsz^-jelentd neveket egyazon rovatba teszi a norv6g n6v-
vel, amely minden mdst jelentbet, csak orszdgot nem.
Akkori cikkemben ezt mondottam a t. k. : » Abb6l, bogy ez
orszdgneveknek : Ddnia, Sv4ciaj Norvigia e n6pnevek felelnek meg:
ddn, sv4d, norv4gj kordntsem kovetkezik, bogy Hollandia r6v6n is
alaktilbat Holland — 6s Portugdlia r6v6n portugdl n6pn6v.« — De a
t. cikkir6 mdsodszor is sikra szdll n6pn6vi mivoltuk6rt (31 : 264).
Szerinte: »ami a n6metnek Holland, Portugal, az nekiink Hollandia,
Portugdlia^, — Felelet: Az utdbbi alakokat is elsoroltam amazok
mellett. Szabad a vdlasztds eszerint.
Megjegyzem m6g, bogy ezeket : Holland, Portugdl nemcsak a
340 nyelymOyel]^
n^met haszndlja. A francia Igy nevezi : la HoUande, le Portugal ; az
angol is igy: Holland, Portugal; az ut5bbi spanyolul: d Portugal.
Maga a nemzet is igy nevezi orsz&g&t, A sz^rmaz^sra hivatkos^ itt
kUlonben se bizonyit semmit Hogy mi^rt hivatkozik Akka a Ballagi
n. szdt^r^ra, nam ertem ; mikor ott a portugdl-lal szemben &11 a hot*
landi ; ligyhogy ez a kett5 megd5Dti egym&st, sdt az utdbbihoz csat-
lakozik (Ballagindl) japdni. — Folytatdlag azt mondja, bogy »fel-
hozbatja a maga igaza mellett eg^sz foldrajzi irodalmunkat, mely
Hollandr6l egy^ltaldban nem tud, csakis hollandr6L Yagy ha szerepel
Holland (h^t m^gis szerepel), az nagyon eros n^met batdsra . . . for-
r&sra mutat«. — Minden bokorban n^metet Idt. Yalddi r^ml&t&s
az eg^sz.
En senkit se kln^ltam meg a Holland-dal. Hisz itt van
Hollandia, sdt emellett m^g N4metalfdld is. Hogy ennek is n^met
az els5 feler^sze, arr5l nem tebetek. KiilSnos jelens^g itt az, hogy
a cikkfr6nak ez a k^t n^metes n^v legott j6 6s kedves, mihelyt sze-
r^ny kis kezdobetiivel jelenik meg. Ez esetben megbocs&tja nekik
azt, hogy (&llit5lag) nemet forr&8b<3l fakadtak. Nem kev^sbbd ^rdekes
a cikklr6nak az a kiv^nsdga, hogy ^Svdjcot hagyjuk ki a j&t6kb6l;
nem volt — tlgy szdl — semmi koze a hibds n^pnevekhez, legaUbb
igaz^ban nemc.
TaUn az^rt >nem volt koze«, mert ^n hoztam fel, m^g pedig
a t. k. az 0 elso cikk^ben eloforduld tobbesekhez (hollandok, portu-
gdlok) oda csatoltam elrettento p^lddul a svdjcokat? Gsak van jogom
taldl6 p^ld^kkal kimutatni az ellenvelem^ny helytelens^g^t. E jogom-
ndl fogva most idezem m^g a k5vetkezoket is: elszaszok, irlandok,
izlandok, grmlandok, hamhurgok, straszburgok. Akk&nak ezeket is mind
el kell fogadnia : mert szakasztott olyanok, mint az 6 ^^fu^jai es
portugdl-JAi (a japdnokat sem v6ve ki). Helyn^vbdl is 6pen tlgy lesz
helyre vonatkoz6 mell^kn^v, mint lesz bdrmily orsz6gn6vb51 orszigra
vonatkoz6. Eszerint : hamburgi^ straszburgi, frankfurti stb. a. m. Ham-
burgha val6 lakos, polgdr, Frankfurtban ldthat6 tdrgyak stb.
Akka szerint: >Orszdg nev^bol lehet n^p neve, tgy lett Oster-
reichhoi osztrdk, sot tal&n m^g v&ros nev^bdl is lett n^pnev&nk:
Moszkvdhdl muszka.^ — K5zbevet61eg mondom, hogy osztrdk aus-
triacushdl keletkezhetett, nem Osterreicher-hdl, De ak^rhogy tort^nt,
annyi bizonyos, hogy idegen nyelvbdl ^tvett sz6 nyom&n nem lehet
kimutatni azt, hogy magyar orszdgn^vbol lehet magyar ndpn^v.
Hogy az ut5bbi dtalakuMs megtort^nhetett, kittinik nemcsak a Francia
6s Szittya p^ld^ibdl, hanem a Morva k^tf^le jelent6s6b51 is; jelenti
azt is, hogy Morvaorszdg, azt is, hogy morva ember , dolog ; fuorvai
egyiittal a. m. m^rvaorszdgi. — Van Moldvaorszdg mellett azonjelen-
t^su Moldva is; de moldva jelzo nines. Van m^g Moldva folyd is,
A cikkirdnak e z e k r e kellett volna hivatkoznia, kiilonosen a
Morva 6s morva alakokra. Itt csakugyan magyar orsz&gn^vbol lett
magyar n6pn6v, illetoleg mell6kn6v. • Nines eszerint teljesen kiz&rva
az ilyen kett5s 6rtelem. Csakhogy ez is mdr r^gebben keletkezett;
senki se kifogdsolta, 6s kozhasznalatiiv^ lett ez a kettds szerepl6s. —
nyelvmCvel^s. 341
Azt k^rdi A., hogy szebb-e ez a hoU&ndiai? — Izl^s dolgair6l ne
vitatkozzunk ! — Az ang/iai-t pedig az^rt k&r b&Dtania ; mert senki
86 kln^kozik vele; mikor itt van a hat&rozottan szebb angol.
Akka egyszer Babilon-i Ir ; * m&sszor BaMlonid-t Azt mondja :
^kir&lya BabUanidnak volt. TebAt: babiloniai kir<Uy.€ — K6rdem,
minek alapj&n kifogisolja tebit a t. k. a portugdliai-t, mikor ugyan-
azon pillanatban helyesli a hahiloniai-i*^ — Idegen nyelvu sz5tdrak-
ban, ide sz&mltva Kaltscbmidt sz5konyv^t is, Babylon nevet taUl-
tam. De nem folytatom e n^v t6rgyalis6t; mert, mint Utom, dppen
tgj ^rtjiik egym&stj mint hajdan a b&beli torony ^pitdi.
D6k&n S. is a hollandok p^rtjdn van (265). Szerinte »en J.
0y. abban az egyben t6vedek, ba azt biszem, bogy az orszdgn^vbdl
-i k^pzdve] kell a n^pnevet k^pezniink. Az -i k^pzdvel tudvalevoleg
olyan szavakat k^pezlink, melyek azt jelentik, bogy valami bovi
tartozik, bov& vald, bol ^1, bol lakik, kit illet; de tudtdval n^p-
nevet sobasem.« Kovetkezik erre az i k^pzds sz5k ^rtelm^nek
magyar&zata. A t. cikkird ism^tli ez alkalommal a szerkesztdi jegy-
zetben (30:579) ^s az ^n cikkembeu (31:19 legfoliil) elmondotta-
kat. Ezt irja: >A legtobben bizony^ra abban a hitben vannak,
bogy amint Szerbidnak megfelel a szerh n^pn^v, Bulgdridnak bolgdr
stb., ^PP^gy Hollandidnak megfelel Holland.*
Tebdt >ebben a (bal) bitben vannak.€ Ebbdl azt kell k5vet-
keztetnem, bogy D^k&n maga nines benne. M^gsem ^rt egyet velenL
Hogyan lebet ez? De folytassak: l^j tiinem^ny ezen a t^ren az^
bogy D. megkUlonbdzteti a japdni lapokat a japdXk nyelvt6l. Ezut&n
igaz, hogy m^gis nekem Idtszik igazat adni; de ez igaz^n csak Ut-
szot; mert Igy fejezi be rSvidke cikk^t: >Teh&t. b^r szigonian veve
hib&8 a Holland 6s japdn n^pn^v gyandnt val6 baszn&lata, de mivel
jobbal nem pdtolbatjuk 6s m^r az embereknek szinte v6r6be ment,
azt biszem, b^tran haszn^lhatjuk.c
Tebdt »szigonian v6ve« igazam van. Ezzel teljesen be6rem;
mert az ortbologia mindent szigonian vesz 63 komolyan t^rgyal.
Nem ismer 6rzelmess6get (a n6met gemiltHlicHkeit'ii&k nevezi ezt).
Hogy a Holland 6s japdn >az emberek egy r6sz6nek szinte a v6r6be
ment &t^< nem ok r&, bogy ezt a v6rm6rgez6st m6g eld is segitsUk
nyelvcsindl^ssal, amely az % k6pz6t egyszerfien meg akarn&
fosztani egyik saj^tsigit51. Ez a saj&ts^ga, tudvalevoleg, abban 611,
bogy sz&mos esetben az orszdgot vagy helynevet jelent5 fdn6vhez
j4rul 6s ezzel mell6kn6vv6 6s egyszersmind n6pet, vagy a bely
lakos&t jelold n6w6 v^ltoztatja &t ; amik6p ezt cikkeimben eldadtam.
J0ANNOVIC8 (3-Y6ROY.
Magyar noi neyek. Gerencs6r Istv&n (31:266) csod&lkozik
rajta, bogyan lett Etelbol — a bangz6illeszked6s fontos torv6nye
6llen6re — Etelka s nem Etelke. Tolnai Y. tigy v6li, bogy az Etelka
n6yben a m6lyhangti v6gzetnek taUn az Etele n6v AttUa alakja lehe-
* Ezt irja: »Hi8tori&ja is van Babilonnak.^
342 NYELYMCTELiS.
tett az oka. Y^lein^nyem szerint — nem tekintve a Dugonics alkotta
szdt — a 'ka v^gzet nem sziiks^gkepen a magyar kicsinyitd k^pzo,
hanem sok esetben a latin -tea 8z6v^g. A latin ^s gorog tudyaleY6-
leg a f^rfinevekbol gyakran csak a 8z6v^g megy^ltoztatdsival k6pez
ndi nevet, pi. Andronicus, Andronica stb. Legjobban megviUgitja
okoskod^sunkat e sz6: Veronika (BepEvixYj) ^s Veronka, Az elobbiben
a 'ka y^gzet a latin -caj az ut6bbiban ellenben a -ka a magyar
kicsinylt5 k^pzo. Azt hiszem, nem eroltetett a magyar&zatom, ha azt
mondom, bogy Dugonics fiil^ben is a latin k6pzd csenghetett. Ami
v^gre a gyakorlati szempontot illeti, az Etelka n^v m&r annyira
v6runkbe ment^ bogy azt az Etelke aligba fogja kiszorftani.
HodIcs Aooot.
Az Etelka m^lybangiis^ga okdt azt hiszem, nem neb^z kital&lni.
Eldszor is bizonyos, bogy orszs&gszerte Etelkdnak ejtik, val6azin€Ieg
m&r Dugonics is igy ejtette, teb^t nem lebetne ^ppen mondani, bogy
y6t a bangzdilleszked^s elleu. !l^s yaldban nem p^ld^tlan dolog, bogy
magasbangii keresztn^ybez m61ybangti kicsinyitd j6rul ; s5t el6g gyako-
rinak mondbat6. A Jdkaib6l m&r id^zett Eszterkdn kly{[l K5lc8e3rn6l :
Sz^p Lenka y&t a part felett. Fetofi is azt k^rdi: Hdt bogymint
yagytok ottbonn, Pistikdm ? A Magyar Sz5 idei m&jus 22. sz4m^ban
a t^rca cfme : Jlelenka menyasszony lesz. Nem tudom, bogy Br6dy
szoyeg^ben is ligy yan-e, de a Hdfeb^rke miiltbeti el5ad&sdn a szln6-
szek szint^n tobbszor Helenkduak mondtdk az oryos le&ny^t. A n^p
nyely6bol ismeretesek: Lizinkaj Liszka, Linka, Tinka, Uka, Kriska,
Terka, Teresa, (Vo. 12:246 s koy. 1.). Mintbogy a tudomAny erde-
k^ben tdn bizalmas korbol yal6 adatok is kozolbetok, megemlitem,
bogy feles^gemet csal&dbeliei 6s jobb ismerdsei Szidikdna.lL. sz6lftj&k^
mikor kedyeskedye besz^lnek bozzd. Ez eleinte roppant kulonosnek
tetszett nekem, fiilem inkdbb Szidik4t y^rt yolna, de most m&r ugy
megszoktam, bogy a magam ayelye is rdjdr a m^lybangii formdra.
B6g6 ta ismeretes t6ny, bogy a most felsorolt kicsinyito form&k
legnagyobb r^sze nem magdban a magyar nyelyben t&madt, banem
k^pzdstiil a t6t nyeWbdl keriilt bozzdnk. De amelyeknek m&sa a
t6tban nem tal4lbat6 meg^ azok tijabban keletkeztek a m&r megleyok
mintdjdra. Hiszen a t(5t batds teriilet^n meg kozneyekbol is kelet-
keztek ilyen feleinds alakok. Eppen a Nyr. miilt szdmdban id^zte
Szily Kdlmdn a ninkdty a TMNy.-ban es a MTsz.-ban pedig meg-
taldljuk a kicsikay picika^ pidnkaj szeginka alakokat. ]£n elottem
tebdt k^ts^gtelen, bogy Dugonics elott is^ mikor az Etelka neyet
alkotta, a Helenka, Terka^ Ilka stb. nevek p6lddja lebegett. S ba
az Etele batdsa alatt eredetileg taldn nyilt 6-yel alkotta. akkor
egyszeruen csak az tortent, bogy alkotdsakor e neyek analogidj&nak
batdsa erosebb volt benne, mint a bangzdilleszked^s erzese. S az
er5sebbb batds gyozott. De csak ideig-drdig, mert az 616 nyelv csak-
bamar zdrt e-ye ydltoztatta a nyilt c-t, majd pedig teljes ery^nyt
szerzett a hangzdilleszked^s torv6ny6nek az Etelke alak megterem-
t6s6yel. HoRGER Antal.
kyeltmOtel^s. 343
Jokai Sonkolyi Gergelyben a CBall6kozb61 szakft ki mag^nak
egy darabocsk^t. Kom&romban pedig 6s viddk^n az Eszterk^t vagy
Esztik^ek, vagy Eszterkdnak mondj^k. Esztik4t ink^bb a mdvel-
tebb elem, Eszterkdt pedig a kozn^p mond. Azt hiszem, ez term6-
szetes ok arra, bogy J6kai Eszterkdt mondott, kUlonosen ba tr^f&loi
is akart vele. Sztrokay Lajos.
JEmnui asszon/ym K^t oka is yan, bogy nem igen hasz-
n&lja ezt a sz6kapcsolatot a magyar ember. Az egyik lelki, a m^sik
kals6 ok.
1. A magyar emberben megvan az a szokds. bogy keresztnevU-
kon csakis azokat bija, akikbez bizalmasan szdlhat, akar rokonsdg,
ak&r r^gi ismeretseg r^v^n. S ba a keresztnevet baszDdlja, akkor
magtodl iddsebb not fgy sz5lit meg: Mari nini, Sdra nini; fiata-
labbat meg egyszerden csak a Dev^vel : Mari, Sari. Igy besz^l akkor
is, ha nem vele, banem csak r 6 1 a besz^l. Ha Julis asszonynak bl
valakit. akarva-akaratlan ^rezteti vele, bogy semmi bizalmasabb meg-
szdlit^ra sem tartbat szdmot. Akit k5z5ns^gesen Julis asszonynak
bl is, ba csak egy kicsit is kedv^ben akar jdmi, megtiszteli azzal,
bogy Julis n^ninek nevezi. Az tebit a furcsa, bogy eg^szen bizal-
masan keresztney^n sz6litank valakit s m^gis az asszony sz5t tessziik
oda. — Az asszony sz6t, m^sikkal osszekapcsolva, megtisztelo besz^d-
ben baszn^ljuk : tanit&ni asszony , gipiszni asszony, Vecserind asszony,
tekintetes asszony. A n6n4masszony^ hUgomasszony, ocsimasszony meg-
sz6lit6s is csak azoknak j^rja, akiket nem sz5litbatunk eg^szcn bizal-
masan a keresztnevukon. A magyar embernek meg nem termeszete,
bogy ak&rkivel bizalmaskodj^k s az oregebb ir&nt a magyar ndpben
megl^vo tisztelet is gyakran lebetetlenn^ teszi a bizalmaskod^st.
Bizonyos, bogy r^gen megtiszteld besz^dben is mondtAk: Margit
asszony, Zsdfi asszony. De a megtiszteld megsz5litdsr5l nagyon kony-
njen lekopik a tisztelet ; semmi sem bizonyltja ezt jobban, mint a
mi kegyelmed szavimknak rovidebb alakjai s fgy igaza van a Nagy
Szdtdrnak ; ma mdr csak >az alreudu f^rjes n ok etc sz6litj&k Igy s
akkor sem a n^p fiai, banem az el5kelok. — Megjegyzem, bogy 6n
csak a szentesi n^prol besz^lek, mert mds vid^kek nyelvbaszn&latdt
nem ismerem ebben a tekintetben.
2. De 6rdekes, bogy Szentesen 6ppen ezeket a neveket ballot-
tam igy : Julis asszony, Agnes asszony, Erzsdk asszony. A tobbi csak
pillanatnyi tr^fa alkotdsa volt. Azt biszem, nem t^vedek, ba a j 6
hangzdsban keresem ennek az ok^t. — Legtobb, dltaldnosan
haszn^lt noneviink, kiilonosen a n^p baszn<a alakj&ban, mag^n-
bangz6val v6gz6dik. Igy ezek utAn a keresztnevek ut&n k^ts^g-
kivdl jobban bangzik a n^ni vagy a n^n^m sz6, mint a mag^n-
hangz6val kezdodo asszony. Azt biszem, ez az oka, bogy Szentesen
6ppen csak azt a bdrom, m63salbangz6val v^gzodS nevet ballottam
az asszony szdval 6sszet6ve, nyilvAn a r6gi nyelvszokAs maradv&nya-
k^ppen. Teb6t m^gis csak igaza van Rubinyi M6zesnek, bogy meg-
sz6lja >Emma asszony t.<': Molecz B^la.
344 MAOTARIzaTOK, HELTREIQAZfriSOE.
CipOS* Orosh&zdn egy cipdszmestemek a t&bUjto olvashatd:
Elristd J&nos, cipd's, K6rdezem az illeto iparo8t6l, mi^rt nem dpisz ?
>Hja — feleli — azok nimet cip^azek^c azt ^rtve ezen, bogy legink&bb
tirifdl^k szdm&ra dolgoznak, mlg 6 n&la legink&bb csak a gazdan^p
y&s&rol yagy rendel cipdt. Btoczi FtTL6p.
Rajtam m/Mt. J. Gj. a Nyr. 30:577. lapjiD a rajtam
mUlt belytelen baszn&lat&rdl irt, de nem magyar&zta meg eUg
bebat6an belyes hasznilatdt. Az bizonyos, bogy ez rossz: Ha rajta
mtllt Yolna, m^g egy sikerre bivatkozhatndk. De az is roesz, amit
J. j6nak tart. Te rajtad miilt, bogy fgy (ily rossziil) y^dddtt a per.
Az ^D v6lem6nyem szerint a szdban forg6 kifejez^s ut&n mindig
tagad6 mell^kmondat &11, mert a rnHlik a meg nem tortdn^st fejezi
ki; tebdt: rajtam miilt, bogy tervem nem sikertQt == 6n vagyok az
oka, bogy tervem nem sikeriilt; rajtam nem mtQt = 6n nem kdvet-
tem el mulaszt^t, bogy meg nem t5rt6nt, — bogy c^lunkat el nem
^rtiik. Teb&t a mUlik valamely v^rt, 6bajtott dolog meg nem tdrt^n-
t^t fejezi ki. — J. a belytelennek mondott kifejez^st Igy javitotta ki :
Ha 6 t6le fUggott volna stb. — Nem tadom, bogy r6gi nyelvemle-
keinkben megvan-e az ily en szdkdt^s: fiigg vkUdl. [GFyakran. —
A szerk.] De 6n sebol a n^p kozdtt nem ballot tam, banem azt igenis
ballottam, bogy: rajtam cUl l^n a t6lem filgg kifejez^s a ndmet
dbhangen vagy a francia d^pendre az6 szerint vald forditiU&nak tar-
tom. [B^gi irodalmunkban a latin dependere uttoz&sak6p bonosi&lba-
tott meg. — A szerk.] D^kIk SXmuel.
MAGYARAZATOK, HELYREIGAZtrASOK.
Iteggeli, A r^gi nyelvben reggeli csakis >matutina8< (NySz.).
— Kresznerics szerint Gyongyosin^l (melyik mav^ben?) reggeli leves
a. m. fol5stokom. Kassai bozzdteszi: ^reggeli borpent^se a k&v^-
nak.c — !]firdekes M&rton (Szt. 1803.) foljegyz^se a >branntwein<
cikkben, mely szerint: »n^bol reggelij reggeli ital a. m. p4linka.«
Ij&z&t B^la (Nyr. 16:572) megemliti, bogy Nagyy&radon a p&linkit
tobbek kozt re^^e^i-nek is nevezik; a MTsz. bozz&teszi: tr4fdb6l!
M&rton adatdbdl Utjuk, bogy a dolog m^g sem trefa, banem ink^bb
egy sz&z esztendd elotti szok^s maradvinya. ^I^rdekes lenne meg-
tudni: blj&k-e m^g m&sutt is a p&linkit reggeli-nokl
SziLT KlLMiX.
Mennyezetes dgy (30: 154, 204). Borsod megy^ben, a bar-
k6sdgon a mennyezetes dgynak 6b a bozzd f^ddd kereszteloi (eso
sziiks^gbeli) szokdsoknak nem csek^ly a szerepiik a ndpiinkn^l <a-
l&nosan elterjedt lakodalmi szok^sokban ^s ezek kozdtt a tnenyasszanyi
dgyhoz fiizddd szertartisokban. A bark6 kozs^gekben (TIppony, B6ta,
Mercse, Csokva, S^ta, Balaton, Monosbdl, Ap^tfalva, Domab&za,
Sikdtor, Arl6, N&dasd, Cs^p&ny, 6zd, Saj6-V4rkony, Center, Kir4ld)
MAGTABi^ATOK, HELTREIOAZtriSOK. 345
a mennyezetes (6b nem menyezetes) dgy fbdeles Agyat jelent. — Byen
^igyat ^Uitanak minden lebetegedd, de elmulaszthatlaniil minden elsd
alkalommal lebetegedd (eldhasi v. friss) asszony sz&m&ra. Ebben az
^gyban sztOi az asszony gyermek^t, tolti gyeng^lked^se napjait 6s
fogadja a hozzA posztrikba j&rd atyafiakat, ismer5soket. A mennye-
zetes (dregebbek mennyegzetes-nek ejtik) Agyat a sziiletendd gyermek
keresztsziildi Allftj&k fel 6b tavasszal) ny&ron friss vir&gokkal^ t6\en
zold moh&val 6b fenydgalyakkal is foldlszltik. A mennyezetet az &gj
1516 v^kony l^cbord&kra terltett &gyleped5kb5l akkdnt csiniljik,
bogy a lepeddk az Agyfejtdl, \ibt6\ es kiilsd T6Bz6t6\ eso oldalakat
k&rpitszerfileg fddik. Az ^gynak faltdl es5 oldaUra gy^k^nyt tesz-
nek. A mennyezetes Agy, a szerint, amint mddosabb v. szeg^nyebb
b^lzn&l ^llltj^k fol, — dlszesebb 6b egyszerubb. Mikor az anya m&r
elbagyja az ^^at, akkor a mennyezetet lebontjik 6b az &gy diszi-
t^s^re felhaszn< vir&g, moha v. lev^l marad6kb6l a gyermeknek
furddvizet f5znek, abban megfurdetik 6b fiird^s ut&n magasra emelve
kiY&nj&k, bogy >ilyenc meg »olyan« nagyra ndjdn !
Komor6czy Mikl6s.
NMd/ndl (31:275). A ncUam kiU r6gi hatirozd alak ma is
61 s nem egyszer fejtor^st okozott, mert 6n a kiil-t a kfvtU ossze-
r&nt^&nak vettem. fgy azonban k6ts6gem eloszlott s csak azt kell
megjegyeznem, bogy Kemenesaljin 8z61t6ben megtaUlbatja a kutatd.
SzTROKAY LaJOS.
8z<$lteokrdL BUcsHzik a kapafilfdtdl. E r6gi sz6Usra vonat-
koz6lag a minap besz^lte Kaci&ny J&nos, bpesti ^. bitv. evang.
lelk^sz tlr, bogy mikor 6 1884-ben Budn&n (Qomor m.) temetett,
a koporsdt akik vitt^k meg&llottak 6b egyn^biny percre letettdk a
kapn f&j&ra. K6rd6s6re azt felelt^k a j6 magyarok: >K6rem, most
bi&csiizik a kapuf6lf&tdl«. [Yo. Fak6pn6l bagy, Etbnographia 8:232.]
Jen6 SIndor.
A beteget kirdeziky az egiszs4gesnek adnak. (Nyr. 31:283.)
Nem magyar kozmond&s ez 6b nem is az az 6rtelme : ne kfniltassa
mag&t. Sdt ellenkez51eg ; ne k^rdezzen, bogy kell-e^ hanem adjon.
A n6met mondja : 'nen Kranken fragt man, 'nem Qesunden gibt man.
B^RCZI FClop.
Kotni void — kotozni vaL6. (Nyr. 30 : 252.) Czambel Samu
magyar-tdt frazeol6gi&j&ban egy kifejez6st elv^t. »Az az ember k6tni
vcUdf stilt bolond.c A bolondot kotozni szok&s, a gazembert pedig
felkotni ; kotni val6 eszerint nem tesz m&st, mint g^zengilz. akaszt6fa-
vir^y kdt^lre yal6, aki meg^rett az akasztdfira. Ha pedig valabol
az orsz^ban m&sk^nt mondjdk, rosszul mondjik."'
KomjIthy SAndor.
♦ Erd^lyinel is : K6t6zni val6, kotelet neki a. m. futobolond (4683, 947).
346 MAGTARiZATOK, HELTBEIGAZlriSOK.
E^bakozben tort^nt. A kis Uny valamin roppant megbotr&n-
kozott. Mikor 8z6hoz jutott, panaszra fakadt s egyebek kozt azt
mondta: >Igaz&n, m4g sz^gyerUeni is dtallottamt, Nem kellett m&&,
A hallgat6s&g j6t nevetett rajta s adta 8z&jr6l-8z&jra, mint paraszt
Biiletlens^get. Igy jutott hozzim is s aki elmondta) a nevetdstdl majd
megpukkadt. Nekem azonban sehogysem izlett a nevet^s. Nem tudtam
rajta nevetni, mert ^n a term^szetes ^szj&rds iegfinomabb dmyalatit
leltem fel benne. Olyan dolgot Uthatott vagy halihatott a kicsike,
amit m^g sz^gyenleni tudni is sz^gyen. Ennek a sz^gyennek akart
6 kifejez^st adni s azt hiszem, ki is fejezte, mert dtallani azinten
a. m. sz^gyenleni, restelni. '&s bizony van olyan dolog el6g, amit
sz^gyenleni tudni is sz^gyen. Igy gondoltam a :nn^g sz4gyenLeni is dtal-
lottam<^ 'Oty amelyet csupdn szokatlannak tartok. Sztrokay Lajos.
T^szdkrdl. Sz6beli Idnyok, No, E6za, — k^rdezem a csel^-
Idnyunkat — volt-e sok Uny a csirk^s-bdlon ? (Ndlunk Oroah&z&n
ugyanis van: seprtis-hdl a sepriigydri munkdsoknak, kenyerslito-b&li
csirk^s-b&l; cigdny-hdl stb. foglalkozisok szerint.)
— Hdt volt ott el^g. Mi rendes Idnyok is voltunk tdn huszan,
de aztdn volt m^g rajtunk klvul el^g szobeli Idny is.
— 8z6beli? — k^rdem,
— Igenis. hdt tetszik tudni ojjan, ki evvel-avval osszeadja
magdt; s besz^lnek r6luk ezt is, azt is.
'&n ezt a szdbeli Idny kifejezest remek ndpies sz6alkotdsnak
tartom. Ez^rt is kozoltem itt."*"
Barkdcsold ember, De nigy 16! (Nyr. 31:279.) Feltiino, hogy
Mikszdth, ki Szegeden is lakott, nem tudta azt, bogy mi a barkd-
csold ember, Dejszen, nem olyan ritkdn baszndlt kifejez^s ez. Hasz-
ndlatos majdnem az eg^sz Alfold5n. Ndlunk is az olyan munkdst
nevezik Igy^ aki nem kitanUlt dcs, se nem kdmuves, banem csak
»iigy« 6rt ezekbez a munkdkboz. Bendesen ugyes, dolgos ember, aki
tud ebbez is, ahboz is. Nem :>iparigazolvdnyos,c de az^rt vdUal
kisebb dcs- ^s komuvesmunkdt is, amint ^ppen kerul. [Ezzel osszef^r
a Mikszdtb kozolte magyardzat is. Egy^birdnt vo. barkdcs, barkdcsd
MTsz. — A szerk.]
De n4gy 16! No, koszonjuk sz^pen ezt a »bungarizmns«-t!
Hogy »csak a magyar fUl ballja.« Debogy ballja a magyar fill, bogy
ott van az elmaradt »gyonyoru.« Fogjuk ezt rd inkdbb a n^metre,
aki igy kidlt fel: Bind das aber vier Fferde! A de n4gy 16! ennek
Bz68zerinti fordftdsa. Torul vdgott germanizmus. Nines is az a magyar
paraszt, aki meg^rten^, mit is akarunk azzal mondani: de n^gy 16!
Bizony dra azt, bogy nem kett6 a 16, banem nigy : egyebet ugyan
nem ^rtene belole. Ebbol a fajta cukorkdb6l bizony nem k6runk.
(Orosbdza.) B^rczi PClop.
♦ Ezt a kifejezest messze vid^ken ismerik s dltaldban a. m. rossz birii
v6. 8z6ha vett^: meg8z61tdk MT8z. A szerk.
EGYVELEG. 347
Sziveskedem (31:272). Igaza van Baloghy Dezsonek. Az o
magyar^zata ^rtelm^ben milr r&ismerek a » sziveskedem « -re mint
kemenesalji kifejez^sre. Hogy 6\ Kemenesaljdn is, az kiilonben nem
csoda, mert Rdbakozt Kemenesalj&t6l csup&n a lUba foly6 v&lasztja
el. Azut^n j6 v&sdroz6k a kemenesiek is, ribakoziek is ^s gyakran
taUlkozv&n, kicser^lik kifejez^seiket s folszedik, amit ballanak. —
De hadd Idssuk a kemenesalji » sziveskedem «-et. — Az 6n embereim
kozvetlen feleletkdp baszndlt&k »Sziveskedj6k neki elvinni« k^r^sre
felelnek imigy: »Szuveskedem.c >Tegye meg a kedvem^rt.« >Leszek
ollan sziivesc — feleli udvariaskodva a b&csi.
!^ppen igy van a parancsol ig^vel is. Ha bemegy k^b asszony
a boltba, de az egyik v&sdrl6 szdnddkkal, a boltos az^rt megk^rdi
mindakett5tol kiildn-kiilon : >Mit parancsol ?« Amelyik asszony nem
v&s^rl6 sz^nd^kkal ment be, eg^sz jimboriil azt feleli: »Mos' nem
parancstdok semmit.« A b&csi bemegy a boltba s k^rdik tole: >Mit
parancsol ?« >Parancsulok e p&kli gyufit, meg e p^kli doh&nt.« ^n
inn^t is sz&rmaztatom a paraszt ama gondolkozismddjit, hogy aki
fizet, az parancsol. Megk^rdeztem egy ilyen >parancsiil6« parasztot:
>Mi6rt parancsol? Ha ker, nem kap?« »Fiizetek, hdt parancsulok.
Ha maga a b^6tos is aszongya: parancsullak.« S igaza van, csak
nem ^rzi a neki rugaszkodott on^rzet^nek illetlen megnyilatkoz&sdt,
sot bizeleg neki a kereskedo »j6l felfogott ^rdekbol« val6 ugra-
t&sa. — Yildgositsd fel, megszuletik benne a dac s rogton odavdgja
nagy kevelyen: »Finzem^6r mindenhun Ur vagyok, pinzem^er paran-
csulok. < Meg is van gyoz5dve r6la szentiil, hogy akinek fizet, annak
fizeto ura es annak parancsol.
Mdskor meg az illedelmes kifejez^sbol is m6k&t csin&l. »H4t
maga, bdcsi, kapott?« — k^rdik. »Szipen is *4v'ettein v'^dna, csak
attak v"6na.« Persze, mert potydv6\ van 8z6.
Megemlitem, hogy a sirosi tdtok kozott szint^n van a szives-
kedem m6dj&ra alkotott t6t kifejez6s s ez a: recil som = kegyes-
kedtem (reHm kegyeskedem). »ReHl som prinesc Zw<« (kegyeskedtem
levelet bozni) mondja a sdrosi t6t. Sztrokay Lajob.
EGYVELEG.
Dedk Ferenc 6h a magyar Jog. Az Athenaeum 1842-ben
(1 : 1094. L) DeAk hires kovetjelent6s6t ismertetv6n, megjegyzi, hogy
>De^k szorosan ragaszkodik irodalmi nyelviink szavaihoz 's a' mdr
elfogadott formdkhoz, az egy jog sz6t kiv6ve, melly helyett dllan-
d6n a' r^gi jus-t haszndlja. A' jogot azonban — folytatja az ismer-
tetd — a nyelvszokds dgy Idtszik m&r elfogadta, mert keletkezett
belole : jogos, jogosit, jogositds stb., dmbdr e' sz6 szdrmazdsa
gyantis; 6s pedig elfogadta azon egyszeru okb6l, mivel elkeriil-
hetetlen sziikseg vala rd, 's a' jus holt tetem, mellybdl semmit
sem lehetett fejleszteni. De azon fdrfiii keble, ki a' jog I6tes&-
348 EaYTELEG.
l^s^t'*' dlete feladat&iil tCLz^ ki, kinek ez teh&t legszentebb eszmdje,
meglehet visszaborzad egy 8z6t6l, melly nem ered tiszta forr&sb6l s
mellynek gyokere fogalmi ^rtelm^vel ellenkezd.^
De nemsokira ezut&n, taUn 6ppen erne gyong^d figyelmezte-
Ware, Dedk is elf ogadta a jog 8z6t. (Vo. K6nyi : Dedk F. besz^deL)
SziLY Kiutiir.
Tisza Kilmin ^s a miszerint. Tisza K besz^dei hiresek
a sok hogy-r6\f annyira hog^ a megvetett miszerini ezzel a panasszal
fordtilt hozzd (a Borsszem Jank6 1049. sz&m&ban):
Sz4jadb61 szapor&n Exoellenti4dra
Jdnnek ki a hogyok, Y&gj6 szemmel tekint
Nagy uram, 8 ime en & inag^t aj^nlja
Satnyulok ^s fogyok. Egy szereny miazerint*
De azdrt Tisza K&lmAn besz^dei a sok Ao^^-gyal is mindig
hatdsosak voltak, s a miszerint satnyulds^nak ^s fogy&s^nak csak
driilhetlink, mart haszn&lata vissza^l^s volt.
Az tj otyenkoronis* Az Osztrdk-magyar bank bank j egy einek
n^met textusa ez:
Die Oesterreichisch'UngariscJie Bank zahlt gegen diese Banknote
hei ihren Hauptanstalten in Wien und Budapest sofort auf Verlangen
X Kronen in gesetzlichem Metallgelde.
Ezt eddig ilyen ocsmdnyul forditott^k magyarra:
»Az Osztr&k-magyar bank ezen bankjegy ellen^ben b6csi es
budapesti fdint^zetein^l kiv&natra azonnal fizet x koron&t torv^nyes
6rcp^nzben.«
Olvasvdn ezt a nyomor^k magyars^got a hdszkoron&son, dr. Kar-
dos Albert debreceni tan^r beieavatkozott a bankdcsin&l&s mester-
86g6be 68 az 1900-iki NyelvSr 470-ik lapj&n fgy fordftotta ie azt a
magyars6got igazi magyarra:
»Az Osztr&k-magyar bank e bankjegydrt b&rki kiv&nsdg&ra azon-
nal fizet b^csi 6s budapesti foint6zetein61 x korona t5rv6nyes 6rcp6nzi<
Ez helyes besz6d ; s megvan az a haszna is, bogy a bankdn
nem KORONAT van olyan nagy betukkel, banem KORONA. S kep-
zelj6k csak; mi tort^nt! Azok a b^csi urak betfi szerint elfogadt&k
a debreceni professzor fordltds^t! Erre a bankdra az van nyom-
tatva ! Alm^lkodom. A magyar torv6nyhoz&s, a magyar miniszt^rinmok.
a magyar hatds^gok a fulok botjit se mozditjdk, mikor a magyartil
tud6 emberek rim&nkodnak nekik, hogy ne nyiizz&k meg ezt a mi
8zeg6ny nyelvQnket elevenen. Haj, m6g a kiretik az ajtdt hetenni
ellen is hi&ba kiizdiink a francia h&boni 6ta; hit a torvdnyek 6s
mind en hivatalos irat barbirsigai ! S ime, a b6csiek hallgattak az
okos magyar sz6ra. Ez der6k, ez miivelt emberekhez ill5 cselekedet.
Csak azt szeretn6m tudni, bogy a kiadds&g dr. Kardos Albertnek
majd biny tiszteletp^lddnyt juttat eme jeles kis mfiv6b51?
(1902. V. 24. Esti lev6l.) Pesti HfRLAP.
* 1842-ben az ^rv^nyesiUes sz6 meg nem volt iltalAnosan elfogadva.
N^KTELYHAaYOMXNTOK. 349
NfiPNYELVHAGYOMANYOK.
Szdltook.
Majd, ha eladom az ebeket, akkor dn is kifizetem az dr&t.
^gj vagyok, mind a lev^l a vizen.
A szeg^ny embert m^g az &g is jobban hUzza.
Az &TY&t m6g a sz6l is jobban ftijja.
l5gj szerettem, hogy m6g a fdvd sz^ltdl is megvddelmeztom*
Hasad, mind a Bas&n^ szokny&jo.
Bd&llit hozz&nk, mind a Yaszi bd lova a gl^ddbo.
Ma felm&rtom veled a sdrt !
Ma megkeverem veled a pocsojdt !
El van keseredve, mind a fanyeM bicsak.
A bun tagadva j6.
Ojan tolvaj, bogy m^g a szemit kilopnd az embemek.
Ojan ^Ihetetlen, hogy m^g a szemit is ki lehet csalni tdle.
Ojan elhetetlen, hogy egy kaldn vaj nem olvadna el a szijdba.
Ma megagyabugydllok ! (Agyba-f5be verlek.)
Diilj fel seggem, dorombojj, ha van kinek, poroncsojj ! (Restnek
mondj&k, aki csak iildogdlni ^s parancsolni szeret.)
Besz^lhetsz neki, akir a falnak.
A vaknak hijdbo mongydk, hogy megviratt, annak m^gis orokk6
s^t^t van. (Maros-Torda m,) Zilahy J6z8ef.
Esik az eso ! »Hadd ossen, csak nem megyiink minden csop-
p^rt l^tr&n fol az 6gbel«
Bezzeg most tudsz itthon csaholni, de ahol besz^lni kellene,
ott csak huz6dozol, mint az idegen falu kutyija!
Kor&n kaszdlj, k^s5n szdnts ! (Aki kordn kaszdl, az a szomsz^d
retj^rol is kasz&lhat; aki k6s5n szdnt, att6l nem vigj&k mdr vissza
az elsz&ntott bardzddt.)
Tudtam, tudtam, mihelyt a bornyut nyiiztam.
Besz^lhetsz neki, akdr a fagyos n^metnek.
(Zala m.) Zilahy JdzsEF.
T^*8z<$k.
bocskorp^nz : minden^ a legelore egyes oiyan ; 6ppen olyan ; >Egyes
kij&rd teh6n utdn a pAsztornak olyan, mint az 6n rokolydm«.
fizetendo 4 — 6 krnyi illet6k. eldugozni magdt : elbiijni ; »Eldu-
cigdnykodik : hekzudik ] >ne cigdny- gozi magdt, oszt nem tal4lom«.
koggy mA annyit ; ligy se hi- elkindlni : sz^tosztva kindlgatni ;
szem el !« »Majd ha elkindli a pdlink&t,
csipkdros : y&szonnal stb. keres- gyiijon ki!«
ked6 tat. /byYoMi ; oldalba dofkodni, bok-
360
NtPNTELYHAaTOMiiTTOK.
szolni ; »T?gy megfajtolta, hogy
egy csontjdt se ^rezte«.
futosni: iMik&lm'j »Osak nytLdd aszt
a csizmdt avval a futos&ssal^.
gandc : l&mp&h^lf kaD6c.
hedegu : hegedii.
holyan : miljen ] »holyaii ez a
konyv ?«
Mn : »h6nig 6r csak nekemc (hdn-
alja).
tpamt ; iparkodni, szerezni; >Ipar-
hat ott, ahol nines mivel!<
kaszkdl : h&don&l \ >eleget kasz-
k< az or eg a bottal« . . .
k^tdgH : li^t&g^ villa; >hozd el
csak azt a kdtdgtit!<
kiska \WI!bz, kicska] : egy kbt^s
szalma, mellyel a h&ztetokon a
h^zagokat javftjik; van egyes,
kettds kicska.
kiskahurok :ha.\iog&8v& hasznilt ko-
s&Tf melynek feje van, ez nyitva
van, bogy a halak ott beme-
bessenek. Beliil a fejn^l dgy
van szerkesztve, bogy vissza
nem mehet a bal. Tobbi r^sze
sz^lesedo.
krompira : burgonya.
kucska : s&toros iinnepkor fol&lli-
tott lombsdtor.
/(i^^ond>nt ; kiilon tennL >Kiildndzd
azt az ed^nyt!«
leripdl : ledorzsol ; >leripilik
eg^sz falat (a gyerekek)c.
az
anyjuka.'a, f^rj anyja.
bakfing : bukfenc.
hakfingozni : bukf encezni.
hetorgelni : betordelni.
borszemet kapni : vdrszemet kapni.
cejg : ^lesztS.
csUholni : iitni. :»03ubold csak, majd
oda adja!< [vo. csih4s]
dzsdbdlni : zB.h&\m (?) ; »tud is az
fozni, csak dzsabdlni«.
emberke : fi\A6 a k&rty&ban.
falka : falatka, darabka.
I6ka:\6cdk. »Megstiroltad vak a
I6k4t ?«
megdizsmol : megd^zsm&lnL >Meg
is d^zsmoli az a baromfiakat
(a meny6t)«.
mi&or ;id5, ^rkez^s. >Most nines
mikorom«.
pdcdn : fdc&n.
^&C6'a ;pakli gyufa; »adj6k csak
nekem is egy pakcs^tfc
pldga.'l, bot, amellyel tenyerest
adnak ; 2. Uj, oldal (latin plaga).
pldva : tenyeres.
pi : IskoUz&sndl (gyermekj4tdk)
^piiletalap alakj&ban vonalat
biiznak s ezt 4 — 5 oszt^lyba
osztj&k. Aki a vonaira I6p, az
>pire lepett«. [PC a gyermek-
nyelvben: rossz^csiinya. A szerkj
putt : putton.
rdddmdszkolni : r&nebezedni ; »egy-
szerre letdrt, amint r&domosz-
k6lt«.
rdtapol : rdtapos ; >bizony, esunyto
rdtapolt a libamralc
sajta : bas&bfa (Scbeit ?)
szaggos : szagos. »De szaggos vagjr !
Mivel kened magad?c
szartos : kis pocsolya, &116 vis. f gy
neveznek egy kis patakot is itt.
tdkrdny : k&trdny.
zsuzsinka : aszaltkorte.
feltusolni (tuschen) : mid6n a fidt
leg^nysorba fSlveszik, 2 — 3 le-
g^ny megragadja ^s a szabad-
ban a b&szija alatt a gerendi-
zatig foltolj&k. Ezzel az aktns-
sal van folv^ve legdnysorba ds
ez a foltusolds.
filkd:& kdrty^ban a fels5.
fut6zni : melegedni ; >nO; m^g most
se futozt^ oleget?«
elgdzolni : bepetroleumozni ; >fozni
akarok, bit nem g&zolbatom
el a kezemet«.
n^ntelyhagtomInyok.
351
gordony : dudY&f gaz a vet^s kd-
z5tt.
gardonyozni : a vet^s k5z1il a gazt,
dudv&t irtani.
gamboda : leves a,l& yal6 reszelt
t^szta, vagy tarhonyaszerii t^szta-
^tel.
kicserpdlni : kimeriteni ; »cserp&ld
ki csak a vederbol; lesz meg
annyi bexme!«
kuznyik (t6t 8z6) : tyiikdl.
kupdi <2o∋lapo8 kavicsot i&gy
dobni a Yiztfik6rre, bogy es^s
kozben tblcs^rt alakitson.
kacsdi ti^ni;lapoB kavicsot i&gy
hajitani a viztiikdrrey bogy a
felUleten v^gigrohanva 3 — 5
b6lyag keletkezz^k.
lompa : lompos ] >de lompa vagy
mAma!«
fnegkurvulni : > Amerikiba ment
megkuryulnic
ortani : fagybkerek. tonkoknek a
f5ldbdl vald ki&sisa.
(Hidas- 6s Tornyos-N6meti.
pratdl : takarit ; > j6l kipraUld
aszt az iist5t!«
ptUka (spuln) : c^maorsd .
paja:& pajt&s bec6z5 r5vidit6se.
pdpaszemet io&nt;lapos kaviccsal
kettds bdlyagot dobni a slma
vlztUkrdn.
putyu.'B. k&rty&ban a felsd.
plenke (t6t sz6) : toUu szemetje.
sopka (n6met schoppen) : szin.
spdringd : spArga.
szemrUl esik : megverik ig^z^ssel ;
rossz szem; >Sz6p gyerek a;
bogy szemriil ne esslk !« s ilyen
kor gyeng^n megkopk5di).
szMce:aziiif kocsiszln; >csak a
sz6nk6be terltettem a rub&t«^.
szivatd : i tat 6s papiros.
sztopka (t6t sz6) : tollusz&r.
szvlis : takarm&ny. szdna. zab a
marb&nak.
tHkra : a k^rty&ban az &sz, disznd.
vdgolni (wagen nemet) : m^rni a
stdymdrdn. »Egy zs&k zabot
szeretn^k megy6golni«.
Abauj-Toma m.) Rj&nyi IonAc.
TulQJdonneTek.
Diil5iievek Eger v&ros batirdban : Eged, Kostant, Kis-
galagony&s, Nagygalagony&s (sok galagonyabokor van itt), Kdporos
(a talajdr6l van elnevezve), Mdjinka, K^tvizkoz (az Eger foly6
k^pezte sziget), Csdk6, Piba, K5lyuk (a valamikor rabl6k tanydjdi&l
8Zolg&l6 6s titvesztdszerfi barlangr6l blvjdk Igy), Szdpasszonyvolgy,
Afrika, Oregbegy, Ag&rdi, Dondt (Szent Dondt szobra van e dtil5-
ben), Agyagos (a talajdrdl), T5viskes, Nagypart, Bolondkert (mikor
a filloxera bazdnkban is elkezdett pusztitani, a kormdny F. M. tandrt
kiildte Egerbe, bogy a n^pet a v6dekez6sre megtanitsa; egy kertet
csin<aky abol az eloaddsokat tartotta a tandr. Egyszer-k^tszer meg-
ballgattdky de k^sobb bolondnak neveztek a tandrt, a kertet 63 azt a
[Puskaporos] dfil5t, amelyben a kort volt), Szala, Yeroszala.. Amy^k-
Bzala, Tibam^r, Mekszikd (a benne lev5 csdrda neverol blvjdk fgy),
M^szbegy, Kozel, Makjdny (egy tulajdonos a jdrvdny elol ide vitte
egyetlen lednydt, akit >mag«-nak valo gyandnt f^ltett. A n6p e
Idnyt »magldny«-nak gdnyolta s e giinynev elferditve a dCilore ragadt),
Csdsz&r, Cseresznyes, Hajdu, Bardt, Biikkos, Fertd, Almagyar, Cigl6d,
352 IZEKETEK.
Nyiiz6 (az^rt nevezik igy, mert oly rossz az tLtja, hogy mire a 16
terhelt kocsival odajuthat, Iigy8z6lvdii meg van nytLzva), Pap 6b
Sikhegy.
Diildnevek Heves Nagytalya kozs^g hat6r&ban: G^lkos, Nagy-
&fiz6f Bereg. E6tes. J&gerhiz, Oreg, Herse, PaUncius. Paskom 68 Tnlat
DiiloDeyek Heves Bakta kozs6g hat6r6baii: Kidegv5lgy, Nagy-
mezo. Yesszos, Hosszti, TytikUpa, E^bca. Irt^s, L&polna, Sz{Q5tet6.
Oroszvdr, Csatd. P6szt5l6pa, Bir6Upa, Szentvolgyi.
JURASSA EkDRE.
IZENETEK.
H* J* Yeldli vdgzds a. in. kdzsegi vegz6s. Veldl, ccUdl a r6gi nyelv-
emlekekben kOzscget, helyseget es birtokot jelent.
L. E. A uyelvhelyess^g iigye ir^nti btizgo enlekl6d6senek tijabb jel^
Hilja Kegyed, mikor azt irja :
>Nem tartand-e a t. szerk. celazerunek a Nyr-ben egy oly rovatot
reDdszeresfteni, mely a kozhaszn&latban legink&bb Idbrakapott nyelvbeli
helytelensegekkel foglalkoznek — bogy ugy mondjukf D6peEerii modorban)
S nem volna-e tov&bb& lehetseges rdvenni a napilapokat, hogy e rovatot
egesz terjedelm^ben lenyomassak ? A tudomdny sem l&tnk ennek k4r&i, a
Nyr-nek is csak hiri terjesztesere volua ez az ismertcteSf a nagy kfizdnsegben
l)edig tal&n fel lebetnc razni e in6don a gyakran 8zundikdl6 nyelverz6ket,
8 amellett dltal&nosabb erdeklOfdest lehetne kelteni az annyira k5z6rdeka
nyelvkerdes ir&nt. A nagy k(3z5nseget kdnnyii a hozz&ertffnek a 8a]t6 aege-
lycvel irdnyftani : csak j61 meg kellene vdlogatni, hogy mi val6 csak nyel?^
szcknek cs mi val6 ak&rmely ertelmes ember ele. J61 megval^sitva Bzdmos
hivet toborozhatna ez a terv a Nyr. z&szlaja al4 !«
Hi iparkotlunk mindig egy-egy irodalmi hib&t leleplezni s megigaxf-
tani, nepszeru mt^don is. Ha ebbeli k6zlcseink nem elegsegesek, annak k6t oka
van. Egy az, hogy a szerkesztoseg maga nem gy6zi e mnnk4t, es igen
kevcsen osztoznak benne. M&s az, hogy nincsen teriink a sok ism6tl68re i
erre nines is nagy szukseg, mert legtobb olvasonk vagy &lland6 el6fiiet^,
vagy kOzepiskolai tan&r, aki utaldsaink szerint regibb fejtegeteseinket it
kSnnyen megtal&lja. Ami a lapokat illeti, mAr tobbszor kertak 6ket, vegyek
At nepszerubb fejtegeteseinket; meg is teszik neha, s eztittal is i8m6teljak
keresiinket. Ha teljesitik, ncmzeti iigyet mozdftanak e\6 vele!
D O N S A G ! ^1 ir Most jelent meg !
3)t
Az ATHENAEUM irodalmi es nyomdai r.-tarsulat
(iadasaban most jelent meg a kovetkezo tudomany
kezikonyv :
ENCHIRIDION
FONTIUM HISTORIAE HUNGARORUM.
Magyar TiJrtenet Kutfoinek
^ Kezikonyve. ^
A lii.'iuryjir Kir. v:.l .-'is- ('• • !.«•':•. :J. . <i^ir. \ i »ri.'i;s:. r '.r !i« •_'!)•/;'• -afi"'-:
Dr. ANGYAL DAVID es Or. MIKA SANDOR
Dr. ^arczali H^nrik
A 61 ivre teriedo. "tPv • v 8- alakii :niinka
»j . . ••
ara fiizvo \o korona. /
= koU^(t 15 koona. =^
VII. keriilet. KerciM.:,!-;. vA ^:^.^^]^ valaminl isMch-r 'K-zai
V
UnQT ICI CUT UCC I Az ATHENAEUM irodalmi es nyomdai resz-
mUOl MLLCni mLUi venytarsulat kiad&saban most jelent meg!
ALLAHI N^POKTATiS.
Irta : HALASZ FERENCZ.
=== Ara 4 korona. =^
II:ilH</ kulhis/!iiiiii«.t»Ti uszt;*il\uiii!u.'f«'j> jrl«Mi 21 i\Ti» terjotlil iiiiin-
ka)Hval k«"»nuyi'«L vi!.:L'»,'S »'luiul:'t^baii. kJiiniyrn •ttU'kintljoto csoportoaitasi-
ban irjiuertfti ji ?!»Mii/»-!i i'.»'piiOv»'l«'s fmiti'SsAj^sit : az ullaini nepoktatas
••/f^ljat, leludarAt v< leil-Mlusri : a U'*p«ikt:itM<;Tiak a gy:ikorlati elotre val-'i
kiJiatAsat »*s :i kiMlofl-i'»v:'i-.a:ii viil«'» •</.«irr>s kiipi'Solati'it : az allanil fl'-nii
iskiilak flht'lve/iV't. ilf kiiinri'ison aiinak liotasit a iiiapryar.«H!i in».*j?cri"si-
fi'-.i'ri' i''^ .1 i,<'|» iiiiiv«'l«'»<l«''.»«T".
l!/i;ri iri'/xs/ali/iiu niTiiika J r«'s/i <!/.lik :
Az I-so reaz tartalma : N-;:i/<-i •'•-Ml>k ••<. !■• ;i):"Vi-l-s. - A/< .'ilhcr:! »••{>•
■ u" I' > {.ih-l* •»•• '.-'.*' 1.- Iv/ii •:{ ..!!.. Ml 1 ••i.'>J\«'i.t - N"i''ikl:ii.is ••*! :;vak<»rl:i«i 'Wt. -
Ki>'l«-«liiv.i-. Ii'in-...'- • u\» -ill'''' 1;. \.'. -.il ■•n ^i-iii^Kul ik i-Uif-h ••/••?»••. - Az-.'ill.nni
I!- ]'iU'.»».iN ii:K i>.i. M..:v.r ■•••<•/.•■: 1. !ii .•!*, i-^is! 'iii.i-*. • A/. .lU.iiiii li»^|»i'K!.r.i<
A II. resz tartalma: A/ .•II. i:- • >^ li ■!• llio'^•!.<k. \>-1ok k.iiM\'<'il.itii-i j.!?'.!.!-
*»iui '"sm«!i«i .>l\.i!.ii\ . ■ k:-'!i .'•■•. i:..!! Ixp. >' if 1^.1. • A/ .Jl.iiiii • i"'uu n«'l»i*«k<'l.j> tiiiii!<.'k
«Mliif>'ili iki i:»'v«»«»r I . , •■••.'/• !•■ • •• i. • im •••i. A :CiZ«i.ih,i:ri i»»iln*t|o i-nkohik^i'sZ
kil!«'V»-/«-' • I.M/'i.l* i;': * / : ':• " .Ii.-m. •"^ !. I|IImM«'\ }• \"ii.l. .1 li lli'A ••/•'■ji i«l" -nil I'llil j.-«i-Ji.
Kaphato a? ATHENAEUM reszvfMiytarsiilatnal Budapesten,
Vti. ki'i\. Kerepcsi-iit 34. cs miiuleii konyvkereskedesben.
Az ATHENAF.Jifi irocfalmi es nyomdai reszveny-
tarsiilat kiadasahan Biitlap^isten. Vil. knr.. Kerepesi-ut 54. sz.
niegjf lept ;
sz4zTv5 ^
WW
vTi^."'
(k nflQT/qR HMVESZET
TOKTeNETEBOL
y* 235 szbvegkeppel
^!3 •••■^^:;:^:;::: a;i KDfDna.
.'.>zu«!k eletet
^■;*- ■'" ■•■"**\^,..
. SZEPTKJlBEIt la
Vtl. VftZK't
AGYAK NYELVORj
SZAKVAr^ GAUOH.
, ^ 11 T M, vliCMIA VTBI.VTUnOMXNir (liy.iiTT'iXll*
MmiUKXUIKM.
slMllNYl y..s[(iMONl).
KIAD.IA A MAUTAR TUDOJLOTTOS AKAV&MIA.
XXXL 8TT0LTA1L I
BUDAPEST, IMS,
leA- ia kladAliivUitl : Bodapitstt Now Y>irk |i»J<iBii.
TARTALOM
' ' '|^^taB. t Qantliort ZoUdm ..__
'[. A kirnhnata rtiimiM) nAKnil. Simmyi Ztngmotut
A iibb r%\gy liUnyni fur4i\t*ni. U. JuriHiw bQiM
MiUi [J .Ir.'iri 1-1 < iijx'UAitlAft. II. Sunai MAi . - .
A ii^T.x.I.Eiineyin' taf.Ui1iM. ticrrrik ArpM, BA-oi ^Wm/Ii AAAa Jnttrf
fnnVni (I. ■ K ri,vT+if.l .....
>>'/- AuMnyi if. — A. iMnk/i iiwkT*'^?'^ f?>J'vfeMyi
i,> ol StlrtAaji T,. AjuMVa. BrV^l r. -
— ... .. .. .^i„iidt«Mtk. AluUciiDbAu, ftmeMmbtni. HtUg A'J/iudn. —
I iHHfjar « iwiu hatiina. BtUiuvt J'ic*rf . . ...
Jbtnadi r.. Cirrr/' .'. Fiitti 1. Fmtar I. IT-i'un Ji. HoMc- Ji
C;. Xayi/ J. Xaga S, PniU Oi/. Jhlifl t. JMoHtf S Ptitr^g i.
BAj/i t Bitlnrr J. a^nnmr^ * ^.-Ir^y I.. TSm^'-rtr'ng. S.
Vhrpt L . -
vdOTIidSuL ^ ^"UV"' AW^'-"' « yf- J- Akiuteta.
ftUtiJdmuf w «s JJtatlimia Uimoi/aioMivi
I ifHrtttk meff, tie titrtalmA^i't n itserkemtoniii feloluH.
^- i>ft-jri."«.(iiit,^i. Simonyi Za. i* Balaua J, r. im ai.
■CS^ tKdmet ss magyar isKotai sz6tai
fUarinuiHi^k Siinonji Z*. <-.' Bolaua J. I. •>• It.
nckllM&U kOnrtok. irnloffb W. A at>|rfn>ah. MagnnunMCon. (tlfrl
fa-l Ki»il}i n vulUa- 4i ntt. mlvlutArinu.)
ntri N6r. KdUinr vin. Huiiingrtaiiii. II. HI, b
Tli«iM-H*laklMy-K|b /rancfn-iMgyiir^ m--tt, sAUrl. IrtatimuMTtv 4
bMicniTl. t.-d. f. (Gttj-es.v f. l"iri K. WMuoFCf)
aboyar KilajrUr ■:tv-3*t. tttUk^iwty : Kumw ii.i. Am). ToliifeM I),
pi^Oua ^icibi<I«iv' f- — ■f^l!^ -MAr reua i^iiaurrAl. B^M. TAnUiB.
: VlillunUik a O-itAtvc. - \'«r]nlii>i Aomimi, iuv\\. Bnhlti He D. H.
roityu': (Wrti.in* vjii^kR. — ir-ranwliMy i, laiilUAwU &k\.
^r lSi;-IS69. C-nU HL VqgfiAiiuiidUn. TIkJ.
riottNS^ira Au|^(I*mL — Gjnlu PAt. A Mmm
V S. A DAr<lBr-hAt. -^ BVtoUjo* J. A< aiM Miai
■ ■..LinM.
/JtUHtf Ail. e;. Aabk. lUcrousrMfi UV.'\aAf. ^■>ftn1uV..
_\
TTTT kiKet 1902. Szeptember 16. YII. fOzet
MAG YAK NYELVOR
Miglilmlk mlndtn bdnap IMn
• MO ntoiM UvlMk
Szerkeszti
SmONTI ZSiaHOND
SzirfcetztMg te klad5-hivatal
Baiap«v Um Yirk paltla.
ntelvtOrt£net is l£lektan.
1880 Ota — middn Paul munk&ja, A nyelvtort^net elvei,
eldszor jelent meg, — nem keltett dltaMnos nyelv^szeti munka
akkora foltlin^st, mint Wundt Vilmos N^pl^lektan^nak elsd
r^szeL* Ket 6vtizeden &i nemcsak az indogermdn, hanem jdr^szt
a Fom&n 6s ^s a finn-ugor nyelveszet is a Paul-fele nyelvl^lek-
tani rendszer batdsa alatt ^Uott. Wundt konyve az els6 kfser-
let egy tij rendszer foldllitds&ra, amely nemcsak a reszletekben,
sdt tal^n nem is annyira a reszletekben, mint 6ppen az dltaldnos
fdlfogdsban 6s elvekben kiilonbozik a herbartist&k^tdl.
Igazs^gtalansdg volna Wundt konyv^t »A nyelvtortenet
elvei«-vel m6mi ossze ; nyilvdnvalo, bogy mds-mds a k6t mil el6z»
m^nye 6s c^lja is. Paul tobb ^vtizedes nyelvlelektani kutatdsok
leszdrddott 6s megtisztult eredmenyeit foglalta rendszerbe;
Wundt nyelvlelektani rendszeret ondllo l^lektani kutatAsok
alapj&n ^llitotta fol. Paul els6 sorban nyelv^sz s csak mellesleg
psycbologus; k^sz 161ektani eredm^nyeket alkalmaz a nyelveszet
♦ Wilhelm Wundt. Vftlkerpsychologie. Eine Untersuchung der
EntwiokluDgsgesetze von Sprache, Mythus und Bitte. Erster Band. Die Sprache.
Bnter und zweiter Theil. Leipzig. li'OO. 627 + 644 lap. Wundt konyve
nyom&n egesz kis vitatkozo irodalom tamadt. On&116 miivek : B. Delbruck:
Gmndfragen der Sprachforschung. Mit Rucksicht auf W. W^ u n d t' a Sprach-
psyohologie. Strassburg. 1 901. W. Wundt. Sprachgeschichte und Sprach-
psycholog^e mit Rucksicht auf B. Delbriicks »Grundfragen der Sprachfor-
schung*. Leipzig. 1901. Ludwig Siitterlin. Das Wesen der sprachlichen
Gebilde. Kritische Bemerkungen zu W i 1 h e 1 m W u n d t s Sprachpeychologie.
Heidelberg. 1902. A kisebb iamerteteaek koziil emlitesre melt6 Wegener e.
liit. Centralbl. 1902. m&rc. 22. — 3Iivel a jelen sz&mban megindulo cikk-
florozat nagyobb reszt ismerteto jellegii, tal&n f5i5slege8 lesz minden egyes
eietben kiil5n utalni a fentebb fdlsorolt forrasokra. — K5szonetet kell mon-
danom e helyt Becker Fiilop Agost dr. tan&r urnak, aki mind a k^
kStetre kiterjed5 nagybecsu jegyzeteit lekotelczo szivesseggel rendelkezesemre
boosAtotta.
MAOTAB ntelv6b. xsxi. 25
354 ooMBOcz zoltAn.
celjaira. Wundt, b&r szaktekint^lyek tanusdga szerint is az
indogermdn nyelveszetben bdmulatra m^ltd jdftassdgot tanusit,
els6 sorban psychol6gus; kutatdsaiban i6 szempont a l^lektani
szempont ; nem maguk a nyelvi tenyek, hanem a bel61uk vonhato
dltaldnos l^lektani igazsdgok erdeklik.
Ez magyardzza, hogy Wundt konyve az olvasdra egeszen
mds dltaldnos hatdst tesz. mint PauH. Siitterlin egy kisse
mer^sz, de eleg taldl6 hasonlattal jellemzi e kiilonbs^et. Aki
Paul konyv^t olvassa, azt hiszi, hogy magas, de biztos hegyi
osvenyen jdr, ahonnan a nyelvi jelens^gek eg^sz tdjdt bel&thatja.
A ldt6kor majd szflkebb, majd tdgabb; a i&j erre rendezett,
kedves, arra vadabb &s zordonabb; de az ember mindig szilArd
talajt ^rez Idbai alatt. Wundt leggombben ragadja mag^val
olyas6jdt ; a szemhatdr tdgabb, mint P a u \n&\ ; a szeml^M maga-
sabban &\l s a Idtnivald szabdlyos sorrendben t&rul szemei el6,
De viszont a k^pen tobb az drnyek; a hatdrvonalak nem olyan
elesek; az emelkedesek ^s m^lyed^sek elmos6dnak s a szeml^l6
egy lapos, egy sikban tagozott tdjat Idt maga el6tt.
Minket, nyelv&zeket, a nyelv els3 sorban mint tort^neti s
nem mint lelektani kerd^s ^rdekel. De hiszen a tapasztalat el^gge
bizonyitja, hogy a nyelvl^loktani kerdesek tanulmdnyozdsa milyen
gyumolcsoz6v6 teheti magdt a nyelvtorteneti kutat&st is. M4r
csak ezert sem lesz folosleges a nyelvi elet alapvet6 k6rd6seire
djra visszaterniink,* anndl kevesbbe, mikor [olyan konyv kap-
csan tehetjiik, mint Wundt n^plelektana, amely — hiv
Siitterlin kisse szatii'ikus hasonlatdban van valami igazs&g —
rendkfviil gazdag ilj eredmenyekben, s ha nem is mindig mfly,
de mindig elm^s foltev^sekben.
I.
A neplelektan fogalma es foladata. A hat&rtadom^nyok. A neplelektan f6ie-
riiletei : a nyelv, mythus es szok&s. — A nyelvlelektani katat^sok kesdete.
A herbartist&k : Steinthal es Paul. Wundt. A nyelvtortenet ^ nyelv-
lelektan viszonya.
A l^lektan, a szokasos meghatdrozas szerint az egyeni
tudat onraegfigyel&bol ismert t^nyeit, fejl6'desuket es kapcsolatu-
kat vizsgdlja. E szerint a lelki jelens^geknek az a csoportja, amelyet
nem az egyeni tudat, hanem a tj^rsas egyiittel&sel j4r6 szellemi
V6. A jelenkori nyelveszet alapelvei. Nyr. 27. k.
NYELVrdRTTfeNET ^8 LJ^EKTAN. 355
erintkez^ folt^telez es magyardz, az egy6ni Mektan koren kfviil
esik. A l^lektani kutatdsok kiterjeszt^se a tdrsas kozoss^gre
Wundt szerint a tdrsadalmi l^lektan, vagy bogy megtartsuk a
mdr f^lszdzad 6ta majdnem azonos ^rtelemben baszodlt^ bdr nem
eg^szen pontos elnevezest, a neplelektan foladata.
^4L_n6plelektan foladata kozelebbrdl, szemben az egy^ni 161ek-
tanixal, azoknak a lelki folyamatoknak vizsgdlata, amelyek az
emberi t&rsas 6\et fejlSd^s^nek es dltaldnos ^rt^kd kozos
szellemi termekek keletkezes^nek alapj&ul szolgdlnak.
E megbai&roz&ssal kizdrtuk a neplelektan kor^bdl az
emberis^g szellemi tevekenys^genek mindama nyilv&nul^ait, ame-
lyek a tdrsas eieten alapulnak ugyan, de amelyek letrebozds^hoz
m^gis egy egy^n beavatkozdsa sziikseges. Uyenek els6 sorban az
irodalom, a mtiveszet ^s tudomdny szellemi alkot&sai, amelyek
letrejotte kets^gteleniil egyr^szt a term^szeti s muveltsegi t^nye-
z6knek ^s a n^p k^pessegeinek, mdsreszt az egy^ni tehets^g ^s
tevekenys^g osszehatdsdnak eredmenye. A kutatds foladata itt
eppen az, bogy az ered6ben az alkotd er6k hatdsdnak fokdt 6s
irdnydt megbatdrozza. Eles hatdrvonalat bdzbatunk az adott
megbatdroz&s alapjan a neplelektan s a vele sok ponton erintkez6
mfLvelodestortenet, szorosabban 6stortenet kozott is. A kutatds
tArgyi kore mind a ket tudomdny&gban, legaldbb reszben, kozos,
de irinya es ceija egeszen mds. Amaz a nyelv, mythus s a nep-
hagyom&nyok szolgaltatta adatok segftsegevel valamely nep tor-
teneteWtti eietet igyekszik foiepfteni. A neplelektan kizdrdlag
mag&nak a tdrsas egyiittietnek es a kozosseg szellemi termekei-
nek leiektani torvenyszerfiseget vizsgdlja. Helyi vagy faji eltere-
sek elStte kozonyosek, bacsak valami mddon az emlftett torveny-
szerfisegre nem vetnek vildgot.
Valamely nyelvalak torteneti szempontbdl erdekelbeti a
kutatot, mint ket nep bajdani kapcsolatdnak emleke; nepieiek-
tani szempontbdl csak akkor, ha benne a nyelvfejlddes dltal&nos
emberi torvenyei jellemzetes m6don nyilvdnnlnak.
Ha vizsgdldddsainkat ekkent koriilhatdrolva, a tdrsas kozos-
segnek csupdn dltaldnos ertekd kozos szellemi termekeit
yessziik figyelembe, amelyek az egyeni akarat nyilvdnuldsdtol fug-
getleniil leiektani torvenyszerflseggel f ejlddnek, hdrom
nagy kerdes vizsgdlata marad a nepieiektani kutatdsok sajd-
tos f oladatdtil : a nyelv, a mytbusesazerkolcs leiektani
kerdesei. A nepieiektannak e bdrom ffiteriilete szoros kapcsolat-
25*
356 ooNBOCz zoltIn.
ban van az egyeni tiidat elemi mukodeseivel. A nyelvben az
ember kepzetvildga tiikroz6dik ; a szok^zlet gazdagsdga
nagyjdban megfelel a kepzetvildg gazdagsdg^ak ; a szavaknak
jelent^sv<ozdsaiban a k^pzetek vdltozdsainak torv^nye nyilYdnul,
8 v^gre a sz6k6pz^sben es a beszedr^szek mondattani kapcsola-
taiban a k^pzetkapcsol6dds sajdtos termSszeti 6s mfivelts^gi fol-
tetelekt^l fugg6 torvenyszeriisege ismerhetfi fel. A nyelv kep-
zeteit a m y t h u s tolti meg tartaiommal, mely a kezdetleges
n^p tudat&ban a m^g egys^ges viUgnezetet osztatlanul fololeli.
Egyes elemeinek keletkez^s^t es fejl6des6t azonban annyira
erzelmi mozzanatok hatdrozzdk meg, hogy a tapasztalds csak
kiilsd alkalmi oknak iHnik fel. amennyiben f§ielmet es remenyt,
csoddlatot ^s csod&lkozdst, aldzatot es tiszteletet keltve, a mythikus
k^pzetek irdnydt meghatdrozza. Az erkolcs (szokds) v^gre azokat
a kozos akarati ir&nyokat foglalja ossze, amelyek az egyeni elte-
resek folott uralorara jutva, a kozossegtdl altal&nos erv^nyfteknek
elismert szabdiyokkd siirQsodtek.
Amint a fejl6d6 muveltseggel az egyes kiv&lobb egyenek
hatd,8a erezhet6v6 vdlik, a n^plelektani fejldd^s torteneti fejlddesse
vdlik 8 a l^lektani torvenyszerus^ggel megszftnik a n^pl^lektani
elemzes lehet6sege is. A nyelv lelektanahoz sorakozik az irodaJom-
tort^net; a my thus l^lektandhoz a vallas, tudomdny ^s muveszet
tortenete; az erkolcs l^lektandhoz a mflveltseg, jogrend 6s erkol-
csiseg tort6nete.
Minket a neplelektan hdrom f<5terulete koziil f6keppen az
els6, a nyelv lelektana ^rdekel.
Az elso komoly kis^rlet a nyelvtort^net tenyeinek lelektani
magyarazatdra a 19. szdzad kozepen tort^nt. A kezd^s ^rdeme
ketsegtelenftl a herbartistdke. 1855-ben jelent meg Stein thai
>Grammatik, Logik und Psychologies cimii vitairata. ebben a
lelektan elso izben lep a nyelvfilozofia helyebe, amely regebben
csak a szabalyozo nyelvtannal osztozott meg a nyelvi kutatasok
egesz koreben. E szempontbol S t e i n t h a 1 kony v6t ilgy tekint-
hetni, mint az lij irany programmjat, amelynek raegvaldsftasa
koriil maga Steinthal es a tobbi H e r b a r t iskoldjaba tar-
tozo nyelvesz es psychologus ketsegkivfil nagy erdemeket szerzett.
Ismeretes dolog, hogy az utolso felszazad nyelveszete meny-
iiyire a Steintha 1-fele nyelvlelektani rendszer hatasa alatt
allott. De ketsegtelennek latszik az is, hogy e nagy hatdst nem
annyira Steinthal altaUnos folfogasdnak vagy egyes lelektani
ntelytOrtj^et £s l^lektan. 357
nezeteinek helyessege magyar&zza, mint inkdbb az a korulineny,
hogy a nyelvtort^neti kutat^sok kozben mindink&bb ^rezhetfiv^
Y^lt a rendszeres 6s tudomdnyos l^lektani magyardzat hi^nya.
Nyilv4nval6 ez kiilonben abb6l is, hogy a Steinthal-f^le
nyelvl^lektani rendszer mfveWi s rfezben tovdbbfejlesztfii nem
szorosabb ^rtelemben vett psychologusok, hanem nyelveszek Toltak.
Steinthal munkdinak hat^sa a uyelv^szetre — reszben
kiilsd okokbdi — sohasem volt yalami nagy; semmiesetre sem
^Uott tudomdnyos ertekiikkel ardnyban. A Herbart-f^le lelek-
tan ^8 az indogermdn nyelvtudomdny kozott tulajdonk^pen csak
J^ajilnak 1880-ban megjelent >Prinzipien der Sprachgeschichtec
cimu muYe teremtett szorosabb kapcsolatot. Paul tagadhatatla-
nul Steinthal nyomdokain jdr, b^r sok tekintetben tisztultabb
fogalmakkal dolgozik. A Steintha 1-f^le v o 1 k s g e i s t-ban
pelddtil m^g mindig maradt a regibb metafizikai l^lekfogalomnak
n4mi nyoma. Paul az effele fogalmakkal tudatosan szakft. Min-
dig csak az egyes embert tekinti s a herbarti k^pzet-mechanika
segftseg^vel az egy^n ^s a kornyezet szellemi kolcsonhatds&b61
magyardzza a nyelv jelens^geit 68 ^pi'ti fol — ritka kovetkeze-
tesseggel es logikdyal — rendszer^t. Ha ehhez hozzdvessziik, hogy
p^lddit a nemet, francia, angol, ritkdbban a gorog ^s latin nyelv
tort^netebdl vdlogatja ossze, tehdt oly teren mozog, ahol az ellen-
6rz^ mindenkinek m<5djdban dll, konnyen megerthetjiik azt a
nagy hat&st, amelyet Paul konyve nemcsak Nemetorszagban
tett, hanem a kiilfoldon is.
Steinthal-hoz 6s Paul-hoz c^atlakozik legiijabban
Wundt, nepl61ektandnak els6 reszevel, amelynek celja az eg^sz
nyelvlflektant lij alapokra dllftani. A Herbart-fele 161ektan
helyet termeszetesen Wundt saj^t 161ektana foglalja el, vagyis
amint 6 mondani szokta, a kiserleti 161ektan.
A kesSbbi fejtegetesek helyes megitelhet^se vegett a Stein-
tha 1-P aul 6saWund t-f61e rendszernek egy olyan kiilonbs^gere
kell rdutalnunk, amely egyszersmind a k6t irdnynak legfontosabb
elvi jelent^s^gd elter^se.
A nyelvnek tort^neti es lelektani vizsgdlata, bdr ktilon-
kiilou ondil6 c61okat szolgdl, egymdst kiegeszfti, kolcsonosen> tdmo-
^atja. Amilyen mertekben a nyelvtudomdny nem lehet el a
nyelvtort^net t^nyeinek lelektani magyardzata nelkdl, eppen any-
nyira redszorul a 161ektan is arra az anyagra, amelyet neki a
nyelv s elsd sorban a nyelvnek tort^neti vizsgdlata nytijt. Ha a
^
358 QOMBOCZ ZOLTXn. NTELYTdRTiNET tS L^LEKTAK.
nyelvtortenet ^s a nyelvl^lektan viszonydt ilyen kolcsonos tdmo-
gatdsnak fogjuk f el, lehetetlen ^szre nem Yenniink, hogy a Stein-
thal-fele irdny e kettSs viszonynak csak egyik fel^re, a nyelvi
tenyeknek lelektani magyarizatdra volt tekintettel. Hiszen az ide-
zett S t e i n t h a 1-f ele munkdnak cfme is nyilvdn arra utal, hogy a
161ektan, 6ppen ligy mint a logika, a nyelvtorteneten kivfll esS, idegen
teriilet. Ez az egyoldaliisAg egyenes koretkezm^nye volt a Stein-
thal-fele irany lelektani elveinek. Mert hogy a Herbart szoro-
san egy^ni 6b ^rtelmi lelektana az 6 metafizikai l^lekfogalmdval a
nyelvlelektani, tehdt els6 sorban n^pl^lektani kerd^sekkel szem-
ben ligyszolvdn tehetetlen, nem szorul igazoldsra. A Herbart-
fele lelektant, mint kesz, reszben metafizikai alapokon fol^piilt
tudomdnyt alkalmaztdk a nyelvtortenet tenyeinek magya-
rdzatdra, s csak termeszetes, hogy Paul, e viszony logikai
kovetkezmenyeit levonva, a lelektant mint torvenyszabo
tudomdnyt dllitja szembe a nyelveszettel, mint torteneti tudo-
mdnnyal.
Lehetetlen evvel szemben a Wundt folfogdsdnak kiilonb-
seget eszre nem venniink. A nyelvtorteneti & nyelvlelektani
kutatdsok egymdst kolcsonosen tdmogatjdk. Wundt sem
tagadja tehat, hogy a kis^rleti lelektan egyszerfibb k6rde-
seinel nyert szempontokat ^s eredm^nyeket haszonnal ne lehetne
alkalmazni a nyelvi jelensegek vizsgalatdban, de szerinte a tudo-
many mai dllasdban a kutatdsnak fofoladata azt a gazdag lelek-
tani anyagot, amelyet a nyelvtortenet tanulniidnyozdsa riydjt, az
osszetettebb jelki^ jelensegek magyardzatdban ert&esiterii.
A ket tudomdny viszonydnak enilitett egyoldaW folfogdsd-
b61 magyardzhat6, hogy a herbartistdkndl a nyelvtortenet tenyei-
nek lelektani magyardzata kozben igen sokszor nem az adott
magyardzat helyess^ge onmagdban, hanem gyakorlati alkalmaz-
hatosdga ^s hasznossdga volt a dontd szempont. Vildgosan kitet-
szik ez Delbruck szavaibol is:
» . . . Wohl aber muss hier die Frage beriihrt warden, ob
einem Sprachforscher, der etwa von Steinthal zu Wundt uber-
gehen wollte, nicht an irgend einem Punkte seines wissenschaftlichen
Betriebes aus der neuen Lehre ernstliche Schwierigkeiten erwachsen
wiirden. Geraten wir nicht, so konnte ein Anhanger von Paul
fragen, in Bedrangnis, wenn wir die ganze Anschauung von den
im Unbewussten vorhandenen Einzelvorstellungen. Keihen und Syste-
men aufgeben, welche uns doch in der Sprachwissenschaft nach-
weislich so gute Dienste leisten? Diese Besorgnis ware unbegriindet. In
SIMONTI Z8IOMOKD. A MAGYAR SZ6R£ND. 359
der Praxis leisten namlich dem Sprachforscher der Wundt'-sche
dunklere Teil des Bewusstseins und die »Anlagen< ungefahr dasselbe,
wie der donkle Kaum des TJnbewussten mit seinen aufbewahrten
Gebilden in der frtiheren Anschauung man sieht : f iir den Frak-
tiker lasst sich mit beiden Theorieen leben« (i. m. 43).
Joggal jegyzi meg erre W u n d t, hogy ha egy psychologus
azt dllitan^ hogy egy nyelvi alak l^lektani magyardzatdban kozo-
nyos, hogy az illet6 alak tortenetileg hogyan keletkezett, s csak
az fontos, hogy a foltett m6don egydltal&ban keletkezhe-
tett-e, bizonydra Delbriick volna az elsd, aki hangstilyoznA,
hogy a tort^netben nincsen kettds igazsjlg s hogy a nyelvtort^
neti kutat&soknak is az a celjuk, hogy foltiintessek, hogy ez vagy
az az alak hogyan fejlddott, nem, hogy hogyan fejlfidhetett volna.
Amint a torteneti igazsdg egy, a l^lektani igazsdg is csak
egy. Term^szetesen AVundt sem dllftja, hogy a foltetlen igaz-
sdg minden egyes esetben az 6 reszen van, s ha rendszer^t dlta-
Idban veve Herbart-6ndl tokeletesebbnek tekinti, erre csak az
jogositja fol, hogy jobbdra ^ppen a nyelvi jelensegek megfigyel6-
s^vel jutott azokra a lelektani elvekre, amelyeket e jelensegek
rendszereziSs^ben alkalmazott, fgy a kepzettdrsulds, hasonulds,
akaratnyilvdnulds elemi torvenyeire.
(Folyt. kov.)
GoMBOCz ZoltIn.
A MAGYAR SZ6BEND.
VI. A kirekesztd (tagad6) 8z6rend.
A kirekesztfi kifejezesekben egy-egy fogalmat vagy fogalom-
csoportot megfelezunk 6s csak az egyik felre vonatkoztatjuk dlli-
tdsunkat, — vagy pedig tagad6 fordulattal azt fejezziik ki, hogy
melyik fel esik kfvul dllitdsunk ervenyen. Az ut6bbi a rendes,
kozvetetlen tagadas, de kozvetve az el6bbi is tagadds, mert magd-
ban foglalja a mdsik, elhallgatott felre vonatkoz6 tagaddst;
p. (testv^rek csoportjabol :)' Mink vagyunJc az idosebbeh (= nem
az otthon levok). Eszerint a kirekeszt^s eset^ben a hangsiilyos
fogalom lehet I. kirekesztd fogalom, mely a mdsik fel6t, tdrsdt
vagy ellenfel^t kirekeszti (tagadja), es lehet 11. maga a kirekesz-
tett vagyis tagadott fogalom:
I. eddig csak \\ ettem ; — €n jOttem meg ;
II. m4g II n e tn ittam meg a | boromat ; — nem ap&m jdtt (meg).
360 SIMONYI ZSIGMOim.
I. Akirekesztd fogalmon mindig erfis nyomatik vao*
£l6tte lehet kirekeszt^st vagy legaUbb tuzetes ramutatdst y.
kiemel^st jelent6 haUroz6 sz6 (csah, csupdn, csupdncsak, egyedul.
4ppen, kivdlt, kiUonosenj legtnMbb stb.), de legtobbszor csak az
erSs nyomat^k jeloli a kirekeszt6st.
Ha a kirekesztS kiemel^s mag&ra nz egyszerfi vagy igeko-
tds igere vonatkozik, akkor lit is a nyomat^ktalan mondatban
el6forduld szdrendi formdkat alkalmazzak ; p. A sz&jh68 csak |
hesz^l a hazafisdgrdl. (En csak) lei r tarn a levelet (nem fogal-
maztam ; ellenben nyomat^ktalan elbesz^l6 mondat : leirtam a !
levelet). (Mondd el !) Ink^bb majd leirom. Ok csak || mentek \
be I bdtran,
Akkor sem taldlunk semmi 8z6reiidi kUlonoss^get, ha a
kirekeszt^s n^vszdra vonatkozik, de az ige egyszertl vagy nines is
ige a mondatban. P. (mit eszik a csikd ?) zabot eszik (nem sz6-
ndt; erre a k^rd^sre: mit csindl? ez a felelet: zabot eszik —
rendes hangstillyal; nem er6s nyomat^kkal). 1st en a legf6bb dr
(nem a kirdly; nyomat^ktalan mondatul: Isten a | legfobb dr).
(Nem inni) enni akarok.
De mdr jellemz6 kiilon szorendje van a kirekeszt^nek, ha
n^vszora vonatkozik s a mondat igeje igekotds vagy <al&ban
btivftmenyes. Ilyenkor a f68z61am a kovetkez6 szorenddel alakul
e hdrom elembfil: nyomat^kos fogalora, ige, bdvftm^ny (igekotd).
p. en megyek ki (ellenben osszefoglald szorenddel: ha ^n kime-
gyek, v. ^n is kimegyek). A fogalmaknak osszefoglal&sdt mintegy
a teljes ige osszefoglaldsa jelk^pezi ; a kirekeszt^st pedig vagyis a
fogalomfelez^st az jelkepezi, hogy a bdyftm^ny kivalik a szoros
igei kapc8olatb61 es kiilon hdtrakeriil. — P61ddk;
Mert tebel51ed jo ki herceg : ex te enim exiet dux (MiinchC.
16). Most oriilok, nem hogy megszomorodtatok, hanem hogy a peni-
tenci^ra szomorodtatok meg (K&ldi : Pr^d. 1 : 588). Akkor emeltetett
fel . . grdfs^gra, amid6n P^rizsbul B^csbe ^rkezett (G-vad. ; ezek s mis
r^gi p^ldik Moleczn&l 60). Dics5s6g! te csak || ad dig vagy szSp 6s
cs6blt6^ mfg tivol vagy toliink (Pet. Uti lev. 68). EgPf csak egy
leginy van talpon a vid^ken (Ar. Toldi). »Osak {| niha taUlja
meg. N6ha || m^gis megleli« (Arany p6ldAi k6zt HAtr. pr6z. 367).
Kivdlt pedig a {{ sz6k elrakogatis&val van | sok bajom (Kaz.
Levelei 1:79). (A Tisza) 6ppen az Al fold on vdndorol keresztul.
* Kiveve azt a ritka esetet, mikor ugyanabban a mondatban ossze-
foglal6 nyomatek eldzi meg : ok is akkor jottek haza ; mindig ezt huztam
ki. L. III. Az 088Z. szorend negyedik jegyzetet.
A MAGYAR SZ6rEND. 361
az 6n kedves Alf5ldemen (Pet. Uti lev. XIV). Mert . . 6 szerez \
valamennyi ir6 kozt | legtobb j6kedvet, || 6 nevettet meg | leg-
tobbeket (uo. XVI). S^tora nyitj&n^l \ most Alia meg | ^ppen (Ar.
BH). A malom 6ppeii akkor volt oda epr^szni (Nyr. 30 : 606).
Ugy All a kalapja. mintha 6 v6na gor6f Cs&ki (Kriza Vadr. 358).
Te csaltAl meg, nem ^n t6ged (N6pdal).
R^gi irodalmunkban a kirekeszt6 kifejez^s utdn sokszor nem
mindjdrt az ige kovetkezik, ez a jelens^g jobbara a latin sz6rend
hat^sdbol magyardzddik (1. tiizetesen Mol. 83 — 92). De mint
regiesseggel es kolt^i szabadsdggal neha iljabb koltdink is ^Inek
e szorenddel a regi versfrdk modjdra.
Valds dgot bennok bAr elobb k^pezunk (Anyos, Nemz. ktAr
92). Egy oreg karsz^kbe lir-magAt vetette (Ar. Toldi). Nagy vAro-
sok ottan tCintek elo kdbdl (Ar. BH. IX). Sokf^le a madAr s egyik
ezt, mAsik azt leginkAbb kedveli (Pet. A golya).
A kirekesztfi 8z6rend pelddja ragados es — lattuk — befu-
rakodik sokszor az osszefoglalo szorend helyebe. De az is megesik
gyakran, bogy ez a uyomatekos, hathatos kifejez^s a nyomatek-
talan sz6rendet is helyettesiti. dgy bogy ami igazdban csak mdso-
dik vagy harmadik szolam volna, el6re keriil, mintegy megeWzve
a r&zletez6bb kerdeseket. P. e belyett : mit csind,ltdl ? hordtam ;
mit hordtdl ? Mt ; bovd hordtad ? be — mindjdrt az els6 kerd^sre
azt felelem: fat bordtam be (vo. II. A nyomatektalan mdt. 2.
jegyz.). — Azonban djabb froink igen gyakran vissza^lnek a
kireke8zt<5 szorend analogidjaval : nyomat^kkal ruhazzdk fol azt,
ami helyesen el6keszit6 resz volna, s ezzel megfosztjd,k jogos hang-
siilydtol a rdkovetkezo kifejezest (legtobbszor az igekotSs iget). P.
Aki fgy az egyik lyukat akarja k5penyeg6vel eltakami, a
mdsikat f edi f el (Kaz. Rochef. 49 ; helyesebben : aki fgy az egyik
lyukat kopenyeg^vel el akarja takarnif a mdsikat felfedi). Mikor a
lokomotiv fQttyentett 68 fiistologvej zakatolva indult litnak
(T6th B61a, megr6va Nyr. 29:352; pentosan: futtyentett 63 — fiis-
tologve. zakatolva — lUnak indult ; hiszen a /*., z, magdtdl 6rt6do
hatdrozd, a fo dolog, amit e mondat elbeszel, az litnak indulAs).
AztAn nagy ugy es s ^g g el terjesztettek azt a hirt, hogy a radi-
k&lisoknak antidinasztikus celjaik vannak (Kicska hibAztatja Nyr.
22 : 12; pentosan: aztdn — nagy ugyess^ggel — azt a, hlrt
terjesztettek). Azok a leleplez6sek, melyek mostandban r^szint a
SzvobodAban, r^szint az Odjekben jutottak nyilvdnossAgra (uo. ; pon-
tosan : . amelyek m. — reszint a Szv., r^szint az Odj. — nyilvdnos-
sdgra jutottak). — Kulonos, hogy Szarvas Q-dbor egy-k6t birdlatdban
6ppen a pontatlan szorendet ajdnlja a helyesebbikkel szemben: »A no
362 SmONTI ZSIQMOSD.
kls^rdj^t mdr-m&r kSszont^s n^lkiil otthagyni kSsziUt — magyaros
8z6renddel: kdszont^s n^lkiil k^sziilt oUhagyn%< (Nyr. 21:548; pedig
az lr6 nyilvdn az otthagy^st akarta kiemelni). >Ha tapintatlannl
kozbe I6pn6nk — helyesen: ha tapintatlantU l^pn^nk kdzbe« (20:515;
pedig a kozbel^p^s volt a f odolog, az mag6t6l 6rthet5, hogy a kozbe-
l^p^s tapintatlan volna). — Yo. m^g Arany p^ldamondatai kozt
H&tr. pr6z. 367 : ^Nagynehezen megfizetett ; sok^ra, rosszul, megcsi-
n6lta« [mert az adott helyzetben az a fd, bogy megfizetett, megcsi-
n<a]; ^s Brassai p^lddjdt PhK. 9:357: ritk&n el^iordul, 6b: eld-
fordul ritk&D.
II. A kirekesztett vagyis tagadott fogalmon is
nyomat^k van,* de ezt rendszerint a tagadd szdcska viseli,
mert ez a mi nyelvunkben (mint p. a szlAv nyelvekben is — ellen-
t^tben a n^mettel) szorosan osszedll magdval a tagadott fogalom-
mal, mintegy osszetett szovd lesz vele : n e w-megyek, n e w-haza-
megyek stb. — (Van ugyan, ha a tagad^s utdn az ellent^tes
Allitds is ki van fejezve, ilyen hangstilyozds is : nem meg y el;
hanem jovok; nem haza megyek, hanem sz inhdzha ; nem
kivdncsisdg, hanem puszta r(^szv4t szol bel6lem;.nem
? erandultunk, hanem fol. Igy hangsiilyozza Balassa, Lehr 167?
Kicska Nyr, 19:8, Kallos Nyr. 29:396, 6s Kicska szerint ezzel
a hangstilyoz^sal >mdr el6re kijelentettiik abbeli szdnd^kunkat,
hogy ellenvetni akarunk vmit«, oka pedig az dlh'td ^s a tagado
fogalomnak pdrhuzamossdga lehet, tehdt analogia. Azonban dgy
Idtszik, ez csak tuddkos iskolai szokds, maga az el6beszed s kivdlt
a n6p alig ismeri; Kicska is meg vail j a, hogy itt »a gyakorlat
nem felel meg teljesen az elm61etnek«, s k^sdbb maga is csak a
szokott hangstilyt jeloli: »A csikd nem zabot, hanem sz4ndt
eszik, V. a csiko zabot, nem sz^ndt eszik< Nyr. 20:486.)
Miel6tt a nem (6s ne) tagado szdcskdval val6 tagad&s ese-
teit reszleteznenk, elfiszor azokat a gyongebben tagad6, korl&tozo,
gyongitd, lefokozd kifejezeseket kell megemllteniink, amelyek eppen
ellentetei a b6ven tdrgyalt osszefoglalo, nagyft6, fokozd kifejez6-
seknek, vo. alig : majd^ keves : sok, keve'sbe: inkdhh, ritkdn :gyakran,
k^son : kordn. A jelent^snek s a megfelel6 sz6rendnek ezt az ellen-
t6tesseg6t Arany Janos targyalta, s legjobban cselekszunk, ha
id^zziik az 6 p6ldamondatainak egy csoportjdt (Hdtr. pr6z. 367):
* lit is csak azok az esetek kiv^telek, amelyekben a tagad^st -ugyan-
abban a mondatban 6s8zefoglal6 vagy meg egy kirekeszt^ nyomat^k el6ii
meg ; 1. k^s6bb. A ^ki nem megy* hangstily4r61 1. A. 2.
A MAQYAK 8Z6REND. 363
^Sokszor megmondtam neki, de ritkdn fogadja
meg a j6 tan^csot. Ma jdkor felkeltem, pedig az este k4s6n
fekiidtem volt le. Na gy on megutAltam, bdr meg alig ismerkedtem
meg vele. Ha mar oda ^rtiink most, tegnap k4s6n ^rtiink oda.
Konnyen megalkudtunk, de nehezen fizetett meg. Jdl megcsi-
n<a. Rosszul csin<a meg.« — M&s p61dAk : »Szuken m^rte
ki. Nehezen esett dt rajta. Alig vegeztem be (de : mihelyt
bev6geztem).« Joann. p^lddi Nyr. 13 : 105. — Bit k an n4mely ek-
ne Ac volt abba fuzve vagy kev^s pdntlika vagy kev'6s zsm6r (Apor :
Met 354).
Ezek koziil a teljes tagaddkhoz legkozelebb dll az alig
s kiilonoseii a dehogy. Az oZi/ra nezve vo. az ilyen rokon^rtelmft
mondatokat: alig ment el az orvos — m^g j6formdii el sem
ment az orvos; alig tudom, hovd lesz — »ugy veti mag&t,
bogy majt nem tom [majd nem tudom], hova lesz bel6..!«
(Kriza 358.) — A sajdtsdgos, nepies dehogy pedig mdr valosdgos
tagadds, egy-egy keptelen vagy meltatlan folteves elhirftdsa:
Dehogy mulasztandm el valami romot megtekinteni, ha csak 8zer6t
ejthetem (Pet. Uti rajzok). Dehogy leli hely^t MikWsnak az anyja
(Ar. TSz. 11:17). — Itt emlftjuk a dehogy nem-et, a tagad<5
folteves cdfolatdt, az egyetlen igazi kettds tagadist vagyis taga-
dott tagaddst, amely a magyar beszedben kozons^ges: dehogy
nem ette meg stb.
Ezek a tagado 6rtelmu kifejezesek, valahdnyszor nyomat^-
kosak, mindig kozvetetlen a puszta ige el6tt dllnak, ellenben a
rendes tagadd nem szdcsk&nak igen vdltozatos a szdrendje. Leg-
c^lszerdbb ket t6 esetet megkiilonboztetni : A. a tagadds az igere
vonatkozik; B, a tagadds mds szora, tehdt n^vszdra vonatkozik.
A) Ha a tagadds az igere vonatkozik, meg pedig
a puszta igere, akkor dllandd szabdly, hogy csak a nyomate-
kos tagadd szocska ^s az ige alkotja a mondatnak fdszolamdt:
Nem esik. A fdjdalom \\ nem szunik. Nem frok, — nem olva-
sok, — 6n magyar nemes vagyok. (Pet.) No ne tobbet \\ nem
mondok rdla, csakhogy Erdddon lakik (Pet. Uti rajzok V). Attdl
felv6n, mitdl magdt nem ohatd (PeerC. 96—7. — Tobb p61da
Nyr. 21:438).
Ellenben ha bdvitett igere, kivdlt ha igekotfis ig^re
vonatkozik a tagadds, akkor — kiilonbozd ert^kkel — hdromf^le
szdrend lehetseges: 1. leggy akoribb a bfivitmenynek (az igekotd-
nek) hdtravet^se : w e m ment ki ; 2. szint^n gyakori, de csak indu-
364 8IMONYI ZSIQMOXD.
latos mondatokban es mellekmondatokban : h i nem ment * ;
3. ardnylag legritkdbb, rendesen csak nemely osszetett mondat
el6resz6ben : nem kiment. — Ldssuk egyenkent!
1. A bSvltett ig6vel alkotott nyomatektalan es nyomatekos
mondatnak rendes tagaddsdban hdtra keriil a b^yftm^ny : Eliment
jNem ment ki.* A napszdmos || /a^ vdg. ,A napszdmos || n e 972
v&g fdt/ — A tagadd szon akkor van legerfisebb nyomat^k, ha
megelozd dllft^t, de akkor is, ha dllfto kerd^st cdfolunk : Az ara-
toknak vitteh ki kenyeret. ,Nem vittek (ki kenyeret)/ Magyar-
orszdg nem Tolt, hanem lesz. Kijossz velem? v. josss-Q ki
velem? jNem megyek ki.^ Valamivel gyong^bb, de az^rt szint^n
megvan a nyomatek az ^rtesft^sbe^ elbesz^l^sbe y. fejteget^be
8z6tt tagadd mondatokban: A napszdmos nem vdg Mt, hanem
lustdlkodik. Nem esik az es6. Mdtyds fia nem jutott a tronra
v. nem lett kirdly. MagyarorszAg nem volt [az igaz], de lesz.
Ez a szdrendi forma a r^gibb nyelvben nem volt m^g annyira
uralkodd, de az^rt a legregibb eml^kektdl kezdve gyakran taUI-
kozunk vele. P. (vo. Mol. 114):
!Es II nem m^gyen ki | hamis ige ! §n sz&mb61: et non egre-
dietur verbum falsum ex ore meo (B6csiC. 17). Nem mehettek be
mennyeknek orsz^g^ba : non intrabitis (MiinchO. 20). Meg akarja
jobbojtania az elveszett iddket, de nem hallgattatik meg (BodC. 22).
Ezek kiilonboztettek meg a tobb nemzetektdl, kik nem voltanak az
Isten frigyeben (SzathnL Dom. 74 ; v6. kik az Isten frigy^ben vol-
tanak). Egy hatalmas rdzkdd^s utdn a szlv nem csendesedhetik
el egyszerre (Kaz. Sara S. 87). Mdr nem dllom ki sok&ig (Nyr.
13:237).
A bdvftmeny n^ha kiilon erzelmi nyomatekot kaphat s kiilon
szolammA vdlhat, p. panasz, szemrehdnyAs eseten, p. Edes any^m,
a Jancsi \\ nem ereszt \ be! MAr 1| n e m esik az | eso!
* Csak mellesleg emlitjiik a kov. format, de ebben az igekotd nem
tartozik az igea 8z61amhoz, hanem el6ke8zit<5 resz : ki\\nem ment, de behi-
vatta a szeg^ny kereget^t. (Ez mintegy rovidit^e az eldkeszlt^iil 8zolg&16
igekotds infinitivufinak : kimenni \\ nem ment ki . . Azonban vo. mds, rokon-
ertelmu el^keszit^kkel is, p. az erdore \\nem ment (ki), de azert megtudta,
bogy ott mi tortent. A k5v. mondatban szinten az ige b<3vitmenye szolg^l
elSkeszft^ul : Mert hajh | a nagy vil4gban | holdog \\ n e m valek ! Pet.) —
Pelddk : Kijazer [ki azert] nem adtak rajta . . ., csak megszidia (Nyr. 30 : 396).
Megrendiilt alatta, de le megsem rogyott (Ar. MO. Ill: 146). Egyszerre meg-
gyul a bajod velem ! Meg ligyse iithetsz : ved a koszortim (Ar. Arist. 3 : 176).
Hat eneket ismeriink bel61e keziratban. Meg sohasem jelent, csak egy p4r
kisebb tSredek^t k6z5lte BacsAnyi (BeSthy : Szeppr6z. 2 : 255).
A MAGYAR SZ6rEND. 365
2. A mdsodik forma: hi nem megy. Yalamint az &llit<5
megy ige dtengedi hangstilydt a hi hatdroz6nak : Arimegy v. k i megy,
— 6p dgy Atengedi az egys6ges fogalomnak vett tagado nem-
megy ige a maga hangstilydt az elejbe tett hatdrozonak: lei-
nemmegy. A nem-megy valos^gal osszetett fogalom es osszetett
sz6, 8 a Ari-vel val6 tovdbbi osszet^tele, hi-nemmegy, 6ppen olyan
bSvfWs, mint az ado-szedd-hSl a fd-addszedo, (>A negativ ige
szintezise 6p oly szoros, mint az adoszedo szintezise^c Kicska
Nyr. 20:437. A torok nyelvekben a tagadott ige csak k6pz6vel
modositott egyszerii szo!) Hogy a ki-nem-megy mdr evsz^zadok
6ta egys^ges, eliil hangstilyozott kifejez^s, azt szembetdnden bizo-
nyftja tobb r^gi ir6nk irdsmodja: megnem foglcUtac, megnem
esmertey elrie tauoznec (MiinchC), el-nem-igazithattya, el-nem-for-
ditanahy el-ne-repiUhessen (Tussai Apologidja, id. Kicska Nyr.
20:438 — 9). E form&nak Ssr^gi volt At dgy Utszik a rokon nyel-
vek is bizonyf tjAk. Vo. p. az osztjdk nyelvbdl : nem-moUat il ant
paitlailen, 8z6rul-8z6ra : sen-ki el nem donti, NyK. 17:144.
Igen nehez ennek a sz6rendnek es az els<5 formdnak (n e m
megy ki) egymdshoz val6 tort^neti viszonyAt megillapitani. Lehet,
hogy az elsfi forma kezdetben csak k^rd^sre 7al6 feleletben divott,
m^g pedig mind a pozitiv, mind a negatfy k6rd6sre. Mert akdr
azt k^rdik : k imegy a fiu ? akdr pedig : 7iem megy ki a iiu ?
feleletnek eleg maga a tagado szdcska: nem. Ha pontosabban,
vil&gosabban akarok felelni, akkor is el6g az igesz6 ism^tl^se:
n e rw-megy. Ha pedig m^g vildgosabban vagy terjeng6sebben
felelve azt a voltak^ppen folosleges hatArozot is kiteszem, ez nyil-
vdn legalkalmasabban hdtul simul az ig^hez : n e m-megy-ki. Igaz,
lattuk, ez a forma mar kddexeink kora 6ta feleleten kfyiil is
eWfordul, de annyi bizonyos, hogy ez a haszndlata a r^gis^gben
meg nem oly gyakori, mint ma. A regiek (a kddexek, KAldi,
PdzmAny, Mikes, Kazinczy stb.) szAmtalanszor alkalmazzdk meg
a mdsodik formdt olyan mondatokban, amelyekben ma az elsot
haszndljuk. P^ldAk (tobb pelda Mol. 116, Kicska Nyr. 20:444;
a mai nyelvre nem is dll Kicska raonddsa, amely szerint a k i-
nem-megy fele kifejez^sek ^fiiggetlen mondatokban is ^p oly
gyakran fordulnak el6«, mint a nem-megy-ki f^l^k):
Egy j6ta a torv^nybol el nem miilik : iota unum non praete-
ribit a lege (MiinchC. 21 ; igy forditj^k ^ItaUban a r^gi biblidk, 1.
Mol.). ifr levele el nem hull (KesztC. 1, ilyen sz6rend uo. 17, 22,
23, 71, 159, 172, 251 stb.). El6gg6 meg nem gondolhatja (Born.
366 SIMONYI ZSIOMOKD.
Pr^d. 78). Dr&ga Isten elott az 6 szenteinek v^re. Ha dr&ga, tehit
el nem felejti (Telegdi Ev. 1 : 110). "&& a mi bizonys&gunkat b^ nem
veszitek (K&ldi; ^rdekes, bogy K&rolyi K&ldival szemben mindig a
mai nyelvszok&s szerint mondja: nem veszitek be sib., L Kicska
id^zeteit). A f^rads&gnak jutalm^t el nem vesztjlik (P&zia. Pr^d.).
A szentir&s ki nem irja, mely esztenddben leit ez a Olandius iildd-
z^se (P^zm. LuthV. 9). Nyolc 6rakor levetkezik, de leggyakort^bb
le nem fekszik m^g akkor (Mikes 37. lev.). De ellene nem &llok
annak (Mikes: MulN. 17). F^ltettek mellunket a h&r&ntsfp ftivi-
siban, 8 Igy a muzsik&ban elo nem haladbat&nk (Kaz. Munk. 3:16).
M§g a nap eld nem jove a hegyek megdl, s te m&r kinn j&rsz a
barmaton? (no. 70). A minap re& nem akadtam.. azon recensidra..
(Kaz. Level ei 1 : 244). Leveleid csom6ja idled hozz^m m^g el nem
^rkezett (2:101). Scbulz ezt a cikkelyt le nem fordftotta.. (Kaz.
Rochef. 106).
Sok r^gi fr6nk folyvist fgy besz^l, holott ma nem fgy azd-
lunk, >mert.. nevets^ges, s6t illetlen dolog minduntalan oly for-
mdval ^Ini, mely ok n^lkiil vald diihoss^g gyanujdba keverheti
az embert* (Nyr. 21 : 447). Ma ugyanis ezt a form&t csak indu-
latos besz^dben szoktuk alkalmazni, leginkdbb fenyeget^sben^
fogadkozdsban, bizakoddsban, bizonygatdsban, tov&bb4 ha a beszfld
vagy a cselekv6 erdsen ellenzi a cselekvesnek megtort^nt^t.* Peld&k :
Ha ottan egykor lelkem el6be lengsz, tobbS le nem htLny
mennyei csillagod (Yor. Munk. csalddi kiad. 1 : 7). Sirat 8ziil6d . .
mind hasztalan, te meg nem hallod ok (uo. 13). Jojj b&tran, tobb^
f5l nem kel az, aki lenyugv^k (17). N^zz szemembe, r^m nem ismersz
(Bajza 1:151). B&rczi Benot en meg nem 51tem! (Ar. Tetemre-h.)
Mfg elblrok egy j6 kardot, ki nem t^rek senkinek ! (Sz^sz K. Ford.
346). El nem hagyom utolsd csepp v6remig (Arany-Gy. N^pk. 1 : 289).
Ki f^ra nem mdszik, bizony le nem esik (Kozm. Bihar vm.). Tobbet
ilyen maddrf6l6kre rejik [redjok] nem 15n6k akarm^[r]t es (NyK5zl.
3 : 18). Apdmat a hdzbul ki nem verhettem (Nyr. 9 : 331). Hallod-e
te bodza. ^n t^gedet addig innet fel nem eresztelek (19 : 427).
Az oda nem megy, — bizonyos lehetsz benne (Joann. peld&ja Nyr.
13:108). Kardcsony k6t napjdn meg nem dllt az eso (Lev^l 1901).
Ez meg nem hal, ameddig agyon nem utik (N6p, Yeszpr^m). Meg
nem mondja az Istennek is (N6p, Szatmdr). En el nem megyek, ha
folakasztanak is (N6p, P^cs). Ide ugyan be nem teszi a l&h&i ! Ide
be nem jossz ! Ezt ugyan el nem viszi szdrazon ! (Yo. a nyom6san
t i 1 1 6 format : be ne menj !)
Sokkal gyakrabban hasznaljuk ma ezt a szorendet a f iiggo
mondatokban, meg pedig nemcsak igekotdvel, hanem minden-
* E 8z6reiidnek fiiggetlen mondatokban h i b 4 s alkalmaz484r61 1. Nyr.
20 : 488.
A BIAGYAB SZ6bEND. 367
fele b6yitm^niiyel. Nemely mondatfajban val6sdggal uralkodik e
szdrend, jelesen a foltetelez6 s az id6hatdrt kifejez6 mondatokban :
ha hi nem megy, ha fdradt nem voln4k, mig hi nem megy, mig
vege nem lesz (sok idezet Mol. 119—122 6s Kicska Nyr. 21 :435).
Az ilyenekben a ,new megy ki* formdt csakis ellenvet^s eset6n
alkalmazzuk, p. vmi el6z6 pozitfv foltev6st cdfolva: >Erre a k6r-
d^e: Elmenn^l-e a ydrosba, ha fdradt voln^? ezt felelhetn^
vki : ha n e w vohi6k fdradt (ahhor menn^k el).< Vagy ha valami
tagad&st nyom6san ism^teliink, p. Nem adorn yissza! ,No, ha
nem adod vissza, magadnak tulajdonftsd a koTetkezm6nyeket!«
Ellenben hib&sak p. a kov. mondatok: M6g most is ott dllana,
ha egy hirtelen sz^l nem kapta volna el a kalapjdt (megrdva
Nyr. 21:456). Ez elkiilonitett dlUsban sokd nem maradhatnak
meg, ha csak nem szdnnek meg nemetek lenni (Arany r6ja meg
Nyr. 27:505). Nem mutatkozott el6bb [helyesen: el6bb], mig
nem tudta meg, hogy..« (Toth B. Lednyok 35 — 36; helyesen:
mig meg nem tudta. — A k6t formdnak kiilonbseg^rdl tanul-
sdgosan 8z61 Kicska Nyr. 20:487.)
Allandd a hi nem megy forma az alig-ha kezdetft monda-
tokban ; hiszen itt is tkp. foltetelez6 mondatot kezd a ha, fdmon-
data pedig a tagado ^rt^kd a%-ban lappang: Aligha jo nem
lesz (Nyr. 18:374. Arany megrdja ezt a mondatot: Aligha
nines igaza e h. aligha igaza nines [nines = nem van^ vo.
aligha igaza nem volt] Nyr. 27:505; de p. Dundn ttil fgy is
mondj&k; s a mai kozbeszedben az aligha maga gyakran dtveszi
az ig^s 8z61am nyomatekdt: aligha ott nem lesz). — Ide csat-
lakozik n^hdny hasonl6 tagadd ert^kd fomondattal val6 szerkezet :
Kicsibe mult, bogy meg nem holt (Budai). Csak f^l 51
hidnyzott, bogy le nem kapta az almdt (Nyr.). Nines isten
o 1 y a n did ott napja, bogy ezeken rajta ne volna a szerszAm (Nyr.).
Nem mondom, bogy a sz. atyAknak D^mely monddsit . . elo nem
hozzdk (Pdzm.). Hogy itt is j6 belyen Dem volna, arr6l szd sines
(Nyr.). Maj[d] bogy a bicska ki nem csirdzott a zsebiinkben (Nyr ;
Molecz id^zetei 121, 122). Mig kivivta a v^res diadalt, amelybe
maga is majd bogy bele nem halt (Pet. Szerelem dtka). Csunya
gorbe szemmel majd bogy dt nem szilrta, oldaldt a kerd^s majd
bogy ki nem fiirta (Ar. J6ka ord. XL).
A relativ mondatban is szabdlyszerden a 2. formdt alkal-
mazzuk (hisz sokszor egy^rt^kd a folt6telez6 mondattal) : Ki far a
nem mdszik, bizony le nem esik (Kozm. Bihar vm. ; v6. ha fdra
368 SmONTI ZSIOMOND.
nem m&szol . .). Ami az Istentol nem szdrmazik, a gonosz l^lek-
t61 kell annak szdrmazni (MA. SB. — M&s p61d&k Mol. 127,
Nyr. 21:435).
De sok mdsf61e fugg6 mondatot is igy rendeziink, p. kiilon-
fele ert^kd hogy-kezdetii mondatokat, s ann&l szfvesebben, min6l
ink&bb kozeledik ^rzelmi drnyalatuk a hasonlo szorendd fiigget-
len mondatokhoz, vagyis niin^l tobb indulat, bosszankod^s es m^
effele vegyiil bel^jiik. P.
y^rhatott volna a gr6f eg^sz vacsor^ig, mert Baltay m&r azt
is elfeledte, hogy 6 eb^det nem evett (Vas Ot, Nagy idok 363).
Nem mondom, hogy ugy nem j&rmik, felel a m&sik (uo. 9).
Gsak az vigasztal, hogy meg nem ^rdemeltem (Pet. Boldogtalan vol-
tam). Csod&k csod^ja, hogy meg nem pukkad bel4 (Pet. Eb6d ut&n).
Oh hogy ez a v^rhegy meg nem nyitja sz^j^t s e b&m^sz jahoknak
el nem nyeli ny^jdt ! (Ar. Toldi est. III). Te vagy oka ennek, hogy
oda nem mentem, hova m^sok mennek (Ar. J6ka ord. Vli). Kir,
hogy el nem jott. J6, hogy ott nem yoltam stb. Hej ha bar&tnnk
itt volna ! De jobb taUn, hogy itt nines (Yitk. 2 : 90 ; vo. hogy
itt nem volt).
Sokszor a fiiggd tnondat a higgadtabban tagadd fuggetlen
mondat p61ddjdt koveti, ktilonosen sok alauyi ^s tdrgyi inondat-
ban (anelkiil, hogy ellenvetes volna a celunk, mint a ,ha nem
megy ki* formdval); p. Ldtszik, hogy m^g nem n6tt be a fejed
Idgya (nem pedig: hogy meg be nem n^tt). Tudom, hogy 7iem
6rtette meg (nem: hogy meg nem ^rtette).
3. A harmadik forma: non kiment;* p. Nem kiment
beWle, bennszorult a para (Ar. Toldi V : 9). Ez a forma rendsze-
rint egy-egy osszetett mondat els6 tagja es olyasmit tagad, amit
foltettiink vagy elvdrtunk volna; a mdsik mondat pedig azt
a — tobbnyire meglep6 — dolgot mondja el, ami a vdrt esem^ny
helyett tort^nik. Tehdt maga a ,nem kiment* forma mindig fol-
t^telezi az ilyen kisero gondolatot: azt hittem hogy kiment, v.
ki kellett volna mennie. Pelddul hajnalban azt hittem, az es6
esik, kineztem, hat nem az es6 esett, hanem sz^pen sutott a
nap. A b^res nem fdt vdgott, hanem lustdlkodott. A boloud
nem orvosert kiildott, hanem taL^lomra bevett k6t port. A csiko
♦ A termeszetes, magyaros, nem iskol^s kiejtesben itt is mag&n a
taga(l6 8z6c8kdn van a nyomat^k, nem pedig az igek6t6n (v6. Szarvas Nyr.
24:612) vagy eppen az ig^n (v6. Lehr 167).
A MAGYAR SZdREND. 369
nem zabot eszik, hanem vizet iszik (Nyr. 20:443). Tehdt ez a
8z6rendi forma az ellent^tnek ugyanazt az ^rnyalatdt fejezi ki,
amit kozons^gesen ewel a szerkezettel jelolunk: nemhogy
OFYOS^rt klildott volna, hanem beyett k6t port. Lehet is,
hogy csak ennek a kifejez&m6dnak a rovidit^e, p. nem(hog7)
kiment (volna) bel61e, bennszorult a pdra.
A tagad&8 itt legtobbszor igekotds igere vonatkozik, s a k^t
mondat tartalma tobbnyire valami fokozatoss&got is mutat, tigy,
bogy vagy az ut6tag fokozza az el6tag tartalmdt, vagy megforditva.
a) Ha az ut6tag fejez ki tobbet, akkor a hanem kotdszdt
eyyel is helyettesfthetni : sbt, sot inkdbb^ az el6mondatba pedig,
minthogy kevesebbet, kisebbet mond, sokszor belesztirhatjuk a
esak 8z6csk&t (nemcsaJc, v. nemcsak hogy nem — puszta nem
helyett). PfldAk:
Megesik az nem egyszer, bogy a beteget nem megkonnyebbitik,
hanem k^tszerte nagyobb betegs^gbe ejtik (Medgyesi : 3 Jaj 1 : 5).
A levelet nem felktdd^, amiut hagytam, hanem felhozta (Kaz. Leve-
lei 2 : 136). OrUldk, hogy a vett tudbsft&sok rem^nyemet nem elve-
riky hanem megerosftik (no. 3 : 255). Egyike m^sik^t nem elhom&-
lyosftja, hanem kolcsonosen emeli, ragyogtatja (Kaz. Fyrker III).
Hogy ez mely kSnyess^ggel btoa fest^keivel, 4s hogy azokat nem
felkente t&bUjira, hanem zomilnck^nt Ssszeolvasztotta (no. IX). Oly
kaj&n lelkU vala o, hogy az occse j68iga nem ell&gyitotta, hanem
m^g nagyobb gonoszs&gra ingerelte (Kaz. Reg^k 120). Az iparkod6
ember h&z^t nem eladja, hanem tobbet is szerez (Fogarasi p^ld^ja,
de resszal magyar&zza, Athen. 1838. 248). Melegen ^nekli a dalo-
kat, melyeket nem eltanult a n^ptdl, hanem vele egyiitt ^rzett
(Kuthy, id. Lehr 167). Lelke volt takLn a Unc kozSttuk, aki nem
kikapc8ol6dott, tovestul szakadt ki (Ar. Toldi VI: 18). Becsapta az
ajtdt Kl&rcsi, nem betette (Ar. Bol. 1st. II. nem hogy csak egysze-
rtien betette volna; itt a tagadd mondat kiv^telesen h^tul 611).
Nem bakot 15 sz6noklat&val, hanem ravaszul a p^pa jogdt akarja
becsemp^szni (Ar. Hdtr. pr6z. 66). Nem kiment, hanem kilokt^k
(Joann. Nyr. 13 : 108). A Nyelv5r ismeri ezt a haszn^latot, s nem
eln^zi, hanem, amint kell, helyesli (Nyr. 11:570). Csod^latos 6let
van ebben a jelenetben is, egyes mozzanatait a kblto nem kigon-
dolja, hanem intenziv m5don 6li (Alexander: Hamlet 292).
h) Ha az el6tag fejez ki tobbet s az ut<5tag kevesebbet,
akkor emebben van helye a csahnBk s ez sokszor ki is van t^ve.
Pdd&k :
A mult 6j r^miil^sei orcAinak r6zsdit nem letorlott^k, hanem
csak megfuvallottdk (Kaz. Reg^k 295). A porosz engemet nem meg-
olt, mint hlretek mondd, hanem elfogott (Bajza 2:181). T6n zubbo-
MAOTAR mrELV^B. XXXI. 26
370 SIMON YI ZSIOMOND.
nyod is a miatt hagy^d el. ,Nein elhagy&m, csak elbdlcselked^m'
(Ar. Arist. 1 : 158). Nem behordi&tok a kukoricaszdrt, hanem [csak]
ide rakt&tok (N^p, Lehr id^zi 167, de rosszul magyar&zza). Mintegy
szavaim hitel^re, 611 j on itt a reg^nybdl egy darab, melyet nem kike-
restem. csak tigy nyitottam r& (Nyr. 13:76). J5n egy pdtrendelet,
mely nem vizszavonja, hanem [csak] szab&lyozza a febr. 26-i rende-
letet (21:441).
Ezt a szdrendet alkalmazzuk m^g o, mintha-kezdeiHi tagadva-
all ltd sz6l&sform&ban. P.
Nem az^rt szSrbolte mark&b6l vizital&t, mintha korsdbul nem
alkalmatosabb lett volna (Bessenyei: A bihari remote 79). Oktalan
cseveges ! .* . mintha nem j6l tudn^m, Toldi Gyorgy hoi vagyon (Ar.
Toldi est. I). Mintha az nem jobban tudta volna, hogy mi hoi iH,
mint 6 (Arany-Gy. N6pk. 2:467). — No bizony! mintha ezt nem
el5bb megtudn^ S^ndor a kocsis r^v^n (Ar. iSlet^bdl 127). Mintha
nem r^gen meg volna irva, hogy p^nz becsUlet (J6k. BB&by 3 : HE).
Itt e szdrendet nyilvan az egesz kifejez^snek dilftd ^rteke
okozza: a benne lappangd Allitd erd csemp6szi bele a megfeleld
dllitds szdrendi formdjdt; vo. a kov. p61ddt: >Mintha nem kita-
Idlta volna az igazat Rab Rdby azonnal. De kital<a
bizony « (Jdk. RRdby 2:165). — Ide tartozik a k^rdd formd-
ban vald tagadva-dllitds is : nem m e g m o n d t a m ? = nemde
megmondtam, tigy-e m e g m o n d t a m. Erre visszat^runk, ha
a k^rdesek szdrendjet tdrgyaljuk.
Vegul e 3. tagadd szdrendet mutatjdk az ilyen kifejezesek:
nem szahad volt, nem szahad volna^ nem szilkseg volna, nem jo
volna, nem kdr volt (a regis^gben s a n^pn^l gyakrabban, mint
lijabb irodalmunkban, vd. Nyr. 29 : 561). Ezeket lehet a jelen idd
analdgidjdbdl magyardzni (mint Molecz 127), de lehet abbdl is,
hogy a szabad volt, sziihseg vo/na-fele kifejezesek olyan dllandd
kapcsolatokkd vdltak, mint az ilyen dsszetett igealakok : irt vohia,
irt volt, Jcellett volt. Hogy e kifejezesek csakugyan az ig^k drt^-
k^hez kdzeledtek, azt az tijabb szabadna, szabadjon (s6t neha
szabadott) alak is bizonyftja.
JS) A tagadds elsd sorban nem az ig^re, hanem m^ szdra,
nevszdra vonatkozik: nem ki ment, hanem he; (<5 ment
ki ?) nem 6 ment ki, hanem az dccse ; nem holnap jon meg.
hanem holnaputdn. (Tehdt itt is eldfordul a bdvitett ige tagadd-
sanak 3. formdja : nem kiment, de itt kozvetetlen ^s elsd sorban
A MAGYAR SZdREND. 371
csak a bdntm^nyre vonatkozik a tagadds, teh&t az igefogalom, a
kimen^ csak r^szben van tagadva, nem eg^szen, mint amott).
M&8 p^ldik:
A bizoDytalanra v&gy, ^s a jelenvaldval nem ^Ini tud, hanem
vissza^lni (Mikes 85. lev.)* Ha az nem Sophie volna is^ gy5ny5rk5dve
n^zn^m a k^pet (Kaz. Levelei 3 : 243). Nem any&t61 lett^l, rdzsaf&n
termett^l (N^pdal). » A ktiiia a k^rv^nyt nem el-utasitotta . ., hanem
alaki hi&nyok miatt visszautasitotta. Azonban . . 15 nap alatt tiz
vila8zt6 lij k6rv6nyt adhat be< (BHlrlap 1900. III. 12).
De noha ez a rendes clhelyez^s, igen gyakran elt^riink idle,
anelkiil bogy ez elt^r^snek mds ok^t l&tndnk, mint a gyakoribb
nem megy ki, n e m vdg fdt-fele sz6rend anal6gi&j&t, vagy leg-
foUebb neba azt, bogy nem gondolunk eleve a k^t uevsz6i foga-
lorn ellent^tere. PeldAk:
Bocs^natot nem k^r az igazs&gban val6 fogyatkoz^sert, hanem
az nyelvnek nem szinte oly f^nyesen foly&sd^rt (P4zm. Kal. 809, e h.
bocs. nem az ig. yal6 f ogyatkozds^rt k^r . .). Nem nevezi D&vid
fi&nak, hanem egydlialjdban ur&nak (K^ldi : Pred. 1 : 384 ; e h. nem
D. fi&nak nevezi). E,odost6r6l dat<am, holott nem vagyunk a v&ros-
ban, hanem mellette, mert tegnapt6l fogv^st s^torok ahitt lakunk
(Mikes 61. lev.). Nem volt utols6 gyonyorus^gem a teljes karokkal
megrakott mozsik&nak egybezeng^se (Fal. T£. e h. nem utols6 gyony.
volt..). Ez a lep^s uem utott ki rosszul (Kaz. Levelei 3:134).
N^lunk ez nines Igy (Ar. e h. nem igy van). Ghyongyosi nem irta e
munk&t hoskoltem^nyi pretenzi6val (Ar. e h. nem hdsk. pret. irta e
munk^t'*'). S majd ^n jovok hirt adni, hogyha nem | Hallom olyan-
t6l, aki tudja szeutul! (Ar. Arist. 3:41; pedig a jambus jobb lett
volna igy : hogyha nem | 01yant6l hallom . .). De nem koszQnom azt
magam erej^nek, k5sz5nom az isten gazdag kegyelm^nek (Ar. Toldi
XII: 18). F^nyes gy5zedelm6t nem tartd ovenek, h4l4t adva 6rte
ura-isten^nek (Ar. Sz. Liszlo fiive). Mit nem tev^k j6l, j6l akartam
azt is (Shak.i 2:231). Az igaz bardts&g nem ^11 a sok boritalban
(Erd^lyi: Kozm.). Nem zorog a haraszt hidba (uo."'^).
* Aranynak e ket mondaUt hibdztatta Kir&ly P41 (Phil. Kozl. 1884.
846), de ez elhamarkodott itelet volt. Va. Molecz nyilatkozaUit 128: >Azt
hiszem, ilyen mondatok mindenutt hallhatok a magyarsdg kozt.< Tov&bb4
Kicska peldAj^t Nyr. 19:440: »Nein vagyok k at on a (hanem orvos).«
L. m^g Brassai Phil. Kozl. 0 : 858.
*♦ Az egyiitt marad6 nem-hidba ^Uando egysegge lett, kul5n jelentes-
sel : a termeszetes, mag&t^l ert^6 okot fejezi ki (v5. hiszen, mert hiszen) ;
p. >Az ejet Nagy-B4ny4n t51tuttuk a fogad6ban . . . hazass^gom els5 ejet a
fogad6ban! nem hiAba vagyok a csard&k kdlt6je< (Pet. Uti rajzok XV).
Ilyen tagad6 Osazetetel m^g: ncm-sohdra, nem*r^gj nem-egyszer stb.
26*
372 8IM0NTI Z8IOMOND.
Ha valami fokozd, osszefoglald kifejezest tagadunk, tobb-
nyire azt el6zi meg a tagadd 8z6; p. Nem igen ijedtek meg.
Nem nagyon dicsekedhetik. Ott Attilanem sok&iglan k^s^k
(16. sz&z. NySz). — Md^skor azonban az ige fogalma meUett
kevesebb fontossdgot tulajdonitunk a fokoz6 kifejez^snek s az^rt
h&trayetjiik: En nem ettem sokat. Nem k^stem sokl
0 keme nagyon okos, csak nem tudj&k sokan (Arany-Gy.
N6pk. 3:304). ^z nem tartozik szorosan ide. Nem vagyok
igen messze utdlsd v^gemtdl (B4r<5czi 8:51). Nem ettem
eleget. Ejjel nem vigyiznak annyira. Nem UtjAk olyan
kozelrfil, mint mi. Nem engedi oly konnyen jogait. Nem
lehetett konnyen folingerelni. Nem volt eg^szen kedyem
szerint a dolog. — De mindezekben az esetekben tal&lkozunk
a mdsik szdrenddel, kivdlt r^gibb ir6kn&l, de djabbakn&l is
(leginkdbb, ligy Idtszik, keleti, erd^lyi eredetiieknel '*'). Azonban
a kovetkez6ket sebol sem mondjdk m&s sz6renddel: Nem fek-
hetek le kor&n. Nem szeretek k^sdn vacsor&lni.
Ha tagaddsunk a mind-re^ vagy ennek egy-egy rokon&ra
Yonatkozik, az ilyen kifejezest ma tobbnyire hdtravetjiik : Nem
lehet mindenki gazdag. Nem volt m in dig kedvem tr^fdlni.
Nem olvashatom el valamennyit. Nem vetette le mind-
j d r t. (A tamtv&ny || n em tanul mindeneket | egyszersmind, \
de r^Bzenk^nt, falkdnk^nt. Com. Vest. 74). — De itt is gyakori
a m&sik forma.**
Nem mast akarok (v. nem egyebet akarok) ^s nem akaroJc
* Peld4k : Engedd itt emlftenem, noha nem szorosan tartozik ide
(Kaz. Levelei 2 : 34). Nem elegend6ul t^ged nyelvem dldhat (Zrinyi
Mnnk. 1 : 158). !]&jtszak&nak idej^n nem annyira vigy&znak (Dug. Szerecs.
1 : 393). A veszedelmet nem olyan kdzelriil l&tj4k mint mi (Zr. Af. 46,
M. Kt^r). Nem olyan bolond vagyok en, 41tal ne 14tn4m a te kutya prakti-
k^dot (Cserei Hist. 57, M. KtAr). A sziv nem oly konnyen engedi regi jogait
(8z48z. K. Kisf.-tArs. 6vl. tij f. 3:102). Nem konnyen lehetett fdlinge-
relni (Gyulai, 1. Nyr. 11 : 32). De a ket utols6 vers .. nem egeszen van
tetszesem s 6hajt4som szerint (Kaz. Levelei 1 : 349).
** Szegenyeket mendenha vallotok veletek, de engemet nem m e n-
d e n h a vallotok : me autem non semper habetis (MiinchC. 63). Az az ige
nem mindenkor jelent a zsid6 nyelvben | orokkMget, hanem gyakorta
csak vmi hosszii iid(3t (GKat. V^lts. 1:845). Nem minden f61d terem
meg raindent (Dug. Peld. 1 : 275). Nem raindegyik beteg hal meg
(Kriza 356). Minthogy az ny jele nem mindig van kiteve (CzF. MNySz<5t.
4 : 895). Ha egyszer a nyakadba akaszthassdk, nem minny^tt veted le
(Szekely, Nyr. 5 : 30).
A MAGYAR 8Z6R£ND. 373
mast (v. egyebet): ezek kozott tlgy l&tszik az a kiilonbsegy bogy
az elsS a. m. nem mdst, banem ^ppen ezt akarom, a m^Lsodik
pedig a. m. nem akarok m&st is ehbez bozz&, nem akarok tobbet
ezenfoltil, banem megel^gszem evyel.
F. Nem Uttam egyebet, csak Urea sz6b&kat. Nem kiv&-
nok egyebet, csak egy tdltott verebet (G-yermekvers). Nem toltotted
egy^bbel az id5det, banem csak sella t&ssal (sz^kely szdUs, Sz^pur.
Figy. IL 2:14). — Ellenben:Ha dieted nem egy^b volt, banem
ogy v^gben elkbvetett lators&g (Fal. 619). Mert az a valaki nem
mils Tala, mint a boldkir&ly : denn der Jemand war niemand ande-
rer, als der Mondkonig (Kaz. Beg^k 227). De a kiildnbs^gre nem
tlgyelnek mindig s az im^nt id^zetteket is hallani igy: ha dieted
nem Tolt egy^b.., az a valaki nem volt m&s.. S m&r a 16. sz&-
zadban is igy olvassuk : Mert az o evaog^liomdt nem kezdette f mi
m&sr6l.. (D&vid F. YalMst^tel 72, e b. nem m&sr6l kezdette irni).
III. A kirekeszt^s tagadds&t a nem''Csak't6le mon-
datok fejezik ki. A csak az ige ^litdsdt kizdr61agos ^rvenyiinek
tiinteti fol, teb&t az ellent^tnek (ill. a m&sik f^lnek) tagaddsdra
utal, p. csak ettem, de nem ittam; csak letrtam, de nem
fogalmaztam ujra. A csak ele tett nem ezt a kirekesztd 6rv6nyt
megsziinteti, teb&t a vele jdr6 tagaddst is dllftdss^ v<oztatja:
nem csak ettem, banem ittam is ] nem csak lefrtam, banem
meg is fogalmaztam tijra. (A kirdly az 6 elm^j6t nemcsak
elforditja a sv^ciai ozvegytfil, banem koveteket is kiild.. Third-
nak megk^ret^s^re. MA. SB.).
A tagadott kirekeszt6 fogalom itt is (mint az dllit6 kire-
keszt&ben is, 1. I.) legtobbszor n6vsz6i fogalom: nem csak
a kenyeret ette meg, banem a hust is ; nem csak a b li z d t
arattdk le, banem az drpdt is.
Sajdtsdgos, bogy neha a tagad^s itt is (mint az im^nt
a nevsz6k tagad&sdban lattuk) az igebez csatlakozik s azutdn
kovetkezik a kirekeszt6 nevszoi fogalom:
Nem biztunk csak az egy istenben, az6rt bagyt^l el szUksd-
giinkben (B.MK. 2:73). Az isten ig^je nem foglaltatott csak'az
szentfr&sban, banem az anyaszentegyb&znak . . tanit&sdban is (P&zm.
Kal. 460). Nem kell a n^pfogad&sban csak a rem^nys^gre n^zniink
(Zr. Af.). Nem forgatta pedig ezeket a konyveket csak miil6f^lben,
hanem figyelmetes, drtelmes vigy&z&ssal (Fal. 312''').
* Ehhez ha8onl6 8z6rend van, de egeszen m^s ertekkel, ebben a nepies
kifejez^m6dban : nem kaptam csak egy forintot ; ez ebb6I van roviditve a
ennyit is tesz : nem kaptam t5bbet, csak egy forintot. — Ismet mka viszony
374 SDfONYI Z8IGM0ND.
Az im^nti p^lddkban a k^t mondatnak az ig^je azonos,
az^rt a mdsodik mondatban rendesen nem is ism6telj1ik. Ha
azonban az ige nem kozos, hanem az utdmondatnak tij igeje
van, akkor a nemcsak ut&n voltakeppen nem a kirekeszt6,
hanem az osszefoglal6 sz6rend van hely^n.* P. nemcsak
a kenyeremet megette, hanem a boromat is kiitta (vo. newcsak
h o g y a kenyeremet megette . .), M^s p61d^k :
Ki nemcsak felebar^tjdnak nyavalydj&t szdraz szemmel 6a vol-
tozatlan szivvel ndzi, haDem a maga fdjdalmit is jajgat&s n^lkill
viseli (Pdzm. Pr^d.)* Nem csak a merges betegsdgben levd emberek
koriil oromest forgol6dtanak, de m^g a holt testeket is felvett^k ^s
tisztess^gben eltemett^k (Acs : Szentek ^l. 1 8). Akik n e mcsak kiUs^-
kippen megtorik k^nyes testeket, hanem ezen feliil mind en belso
t&maddsoknak elej^t veszik (Fal. 566). Nem csak azt meg tudta
mondani, hogy a kiv&nt tdrv^nycikk az 1514-ik 33. kaccs&ban fog-
laltatik, do sz6szerint is tudta azt id^zni (J6k. KR&by 138). Mire
a tehdncsordds tfilkolni kezd, 6 m4r akkorra nemcsak a teheneket
megfejte, hanem az udvart is kisoprogette (Baksay: GyO. 2:207).
Azonban ma nagyon elhanyagolj&k ezt a sz6rendi kiilonb-
seget s ilyenkor is azt mondjdk: nemcsak a kenyeremet ette
meg, hanem a boromat is kiitta.
Hadd jegyezziik meg meg, hogy a nevszora irdnyuld taga-
das: ,nem a kenyeret ette meg*, niivoltdra nezve megegyezik
a kirekesztes tagadasdval: ,nem csak a kenyeret ette meg^
Mert amit amott tagadunk, t. i. hogy ,a kenyeret ette meg,
tkp. szinten azt fejezi ki, hogy ,eppen csak a kenyeret ette meg\
Tehdt a tagaddssal is mind a ket esetben nem dltalaban tagad-
juk az evest, hanem csak r^szben, amennyiben kirekeszt(51eg
a keny^rre vonatkozik. Az egyik esetben a tagaddssal azt Titat-
juk, hogy mdst evett, a mdsikban azt, hogy mdst is evett.
IV. A csak — nem-f 61e mondatokban a tagadds kire-
kesztd, vagyis a tagadds mell61 kirekesztiink valamely mas
van a kovetkez^kben : Az isten haragj&nak lesz&Uitds^ra nem lott voloa
csak az embers^g elegend3 (Zvon. Post, i : 118 : azaz az emberseg maga; itt
a tagad6 szo nem is lehet a csak mellett). Nem keresi csak az 6 hasznat:
non quaerit quae sua sunt (MA. Bibl. 4: 160). Minket nem bir megszediteni
csak a kiilcsillog&s, minket nem gyonyorkSdtet . . az aranyfust maga (Nyr. 8:25).
* Elmeletben a kozfts ige eset^ben is o88zefoglal6 szorendet vdrnAnk,
mert hiszen ez a mondat : ,nemc8ak a kenyeret ette meg, hanem a hust isS
egyenl6 evvel : a kenyeret is megette, a hdst is. — De itt az Allitu kire-
kesztes anal('>giAja dontdtt.
i
A MAGYAR SZ6rEND. 37o
tagad^t; p. csak nem tdncoltunk, azaz csak ^ppen bogy
nem tdncoltunk (nem bogy nem mulattunk volna). Eppen csak e I
nem estem, de tfzszer is megbotlottam. Csak nem tisztaztam
le a levelet, nembogy meg ne fogalmaztam volna.*
Ha mind a kirekesztd, mind a tagad6 szdcska az igere
vonatkozik, ma rendesen nem a puszta csak 6s nem 8z6t alkal-
mazzuk, banem ilyen szerkezetet: Evett veliik, mulatott veliik,
csak eppen hogy nem ivott v. ^ppen csak hogy le nem itta
magdt
Ellenben el^g gyakran alkalmazzuk mag^t a c^aA-ot es
nem-et, ba kiz4r(51ag valamely nevszdi fogalomra szoritjuk
a tagadott ige ert^ket. P.
Csak en gem nem bfttak meg (t&rsaimra nem vonatkozik a
meg-nem-bivds. 5ket mind megbitt&k). Ittam 6n mindenbSl, csak
pdlinkdt nem ittam. Csak az ne v&rjon tolem levelet, kinek meg-
ig^rem (Pet. Uti lev. I). Csak 6k nem kedvelik (Joann. Nyr. 18 : 547).
Az egyedUl a Salamon meg&talkoddsa miatt nem esbetik meg
(Bndai : MHist. 139). — A van ige lappang: Amit imak, az minden
egy^b csak rajz nem (MSzalon 1884. 127). — Csak nyaka nem
szeg^k. igen bosszankod^k (B>MK. 4:247; ma: csaknem nyak&t
szegte).
Itt a tagadott ige egyseges negativ kifejez^s, es eleje
tessziik a nyomat^kos kirekeszt6 kifejez^st, ep ligy mint maskor,
az Allitott ige ele. Tebdt ,csak en gem nem-bfttak-meg' olyan
forma mint ,c8ak en gem bittak-meg\ ,csak fat nem-vdg* olyan
mint ,csak fdt vdg*.
De ide tartozik a csak n e 1 k ti 1 valo kirekesztes is : [eppen
csak] fdt nem-vdg (nem bogy kovet ne vagna, mint te
mondod v. vitatod), eppen azert nem-mentem-ki (71 em mds
okbol nem mentem), te miattad nem-jon-el stb. Vo. dllfto
igevel: [igenis] fdt vdg (nem kovet), eppen azert mentem-ki
(nem m&s okbdl). Mds p^ldak:
De n6, ba mi nem vagyunk, kicsoda teb&t az anyaszentegy-
b4z? (Telegdy: Pel. 60. RMKt6r). Megen arra futott e[gy] kis
♦ Ebb61 a form4b61 keletkezett a ,majd' jelentesii csaknem. V6. olyan
j6 kedviink volt, hogy csak-nem tdncoltunk = p. ettiink, ittunk, mulattunk,
eppen csak hogy nem tdncoltunk, Mivel a csaknem mkr 58szetetelle v^lt, ma
azt mondjuk : csaknem elestemj ob regente igy mondtdk : csak e I nem estem
V. csak nem estem el. Ezek a form&k r4gi ir6inkn41 kozdns^gesek, p. P6ter
annyi halat fogott, hogy haj6ja csak el nem meruit (P&zm. Pred. 75^).
A fiSvezer csak nem ette meg kezet Ub4t (Oserei 15, 110, MKt4r).
376 SIMON YI Z8IOMOND.
m^he, annak meg 8 z amy a nem Tolt (Nyr. 13:317). Eh he' f6tt
az dn szeg^ny fejem, ehhe kezdtem dn beledszildniy ezt nem tadtam
6ii kibontani (id^zve Nyr. 29:507). Ezt d^ titkot nem mondom meg
senkinek (Szarvas p^ld&ja 24:513). Fat nem-v&g. Piter nem-v^-
f&t. Ma nem y&g f&t. Ejjel nem v&g fAt. Az tte^varon nem vig
f&t (Kicska p^ld&i uo. 21 :391). — A tagadott ige ktQbn nyomat^k-
kal elul van 8 a kirekesztd nyomat^ku ndvszd h^travetye: Ne tanlts
gyermekkel t e b^nni . . ! (Ar. BK. IX :63; a m. csak te ne taniis
gyermekkel bdnni !)
Dyen mondatokkal feleliink a hasonlo form&ju k^rd6
mondatokra: mit nem v4g? hi nem-vdg-f4t? — v6. mit v&g?
hi vdg-fdt? — De ezt a kerdfi formdt m^ mis c61ra is hasz-
udljuk. Ezekre visszat^riink a k^rd^ek t&rgyal&s&ban.
Az itt tdrgyalt mondatok m^g bonyol6dottabbak lesznek,
ha a megszorftdst lijra tagadjuk. Az tlj tagad&ssal ebb61: ,c8ak
nem tdncoltunk^ ez lesz: nem csak nem tdncoltunh
(hanem nem is ittunk). Itt is ink&bb kotdszds fordulattal
^liink, bogy a ket tagaddst jobban megkiilonboztessiik : nem csak
bogy nem tdncoltunk (de m6g csak nem is ittunk). —
De ba a megszoritds n6vsz6ra vonatkozik, akkor el6g gyakran
mondjuk a hogy n^lkiil is: nem csak engem nem bittak meg,
banem tdrsaimat sem; 7iem csak Peter nem v&g £4t, hanem
Pdl sem.
A csak n^lkiili /dt nem-vdg* form&nak ez lesz a taga-
ddsa: nem fdt nem vdg, banem kovet nem vdg. Nem P^ter
nem vAg Mt (Kicska pelddja Nyr. 21 : 392). Viktor Eminuel
nem az^rt nem megy Becsbe, mert nem tiszteK Ferencz J6zsefet,
hanem azdrt [nem megy], mert tiszteli az olasz nemzet erzel-
meit (BHirlap 1902. VII. 10).
V. Vegiil arr61 sem szabad megfeledkezniink, bogy a taga-
dott ige ele osszefoglalo v. fokozo kifejezes is keriil-
bet nyomatekkal. Ilyenkor az ig^s sz61am, 6p tigy mint az
dllfto mondatokban, az osszefoglal6val egy sz61ammd egyesUl,
egy nyomatekkal. P^lddk:
Sokan nem tudtdk. Sokszor nem tudja a leck^t. Mind-
jar t nem akartam. Ezt nag yon nem szeretem. Ob szeg^ny aty^nk!
be nem gondoltdtok, bogy..! (Anyos 91, Nemz. Kt^r.) Egy alt a-
Ian nem ^rtem. De-bizony nem fogja meg! Biz any is ten nem
akartam (Pet. Uti rajzok V). Mdr akkor nem akartam. M6r
k4tszer nem jott el. U gyannyira nem t&maszkodtanak . .
A MAGYAR SZ6rEND. .377
(NySz. 1. tigy-annyira). » . . Lehetetlen hogy meggy6gyuljon, Hgy
nem eszik. Jjgy nem kell neki, mint a f4nak« (Elriza 356). Kogy
ez mennyire Dem segit a tanul6n, azt az aUbbiakban r^szletesen
mutatom ki (helyesen: kimutatom, Hiv. K5zlony 1902. 30).
Futkosott gazd^tlan s addig meg sem &llott, mig mind le
nem hdnyta a nyeregszersz&mot (Ar. Toldi est. 11. Kicska itt a
le 8z6c8k&t jel5li a legerdsebb nyomat^kkal Nyr. 21:436). Nem
mondhassa senki) bogy j6l meg nem siratta (Kriza 360). Ha in
ott nem vagyok, beleesik a vlzbe ez a gyerek. Akkor ippen-
sig gel meg nem taldlja. Biz any be nem teszi ide a l&bdt !
Leg^rdekesebb, ha is-sel val6 osszefoglal6 kifejezes keriil
a tagadott ige ele:
Mennyorszaghan-iBj nem egydbiivd, banem.. az oltdrra
teszik (P&zm. Pr^d. 646). — Azt ne gondolja k^d, bogy teljess^g-
gel gyalog is el nem bozhatt&k volna (Mikes 1 1 lev.). Szivem
idled a airban is el nem v&lik (Arany-Ghy. Ndpk. 2:123).
R6gi nyelveml^keinkben meg igen gyakori az is neniy de
mikor a k^t 8z61amot (az osszefoglaldt s a tagaddt) egy nyoma-
tekkal kezdt^k ejteni, az is nem-hSi lassank^nt sem lett. Egy
ideig azt mondtdk: ok is nem mennek; azt^n, legal&bb
namely nyelvjdrdsok, ligy Idtszik azt mondtdk: oh issem
mennek; es vegre: ok sem mennek. (L. b6vebben MKszok I.)
Yalamint az dlli'to mondatokban, dgy a tagad6kban is
hi&nyzik n^ha az is^ legtobbszor folsorol^ban. Yalamint e h.
en gem is meghitt, tegedis megbitt.. azt mondhatjuk: enge m
meghftt, t^ged meghitt.., ep dgy mondhatjuk tagado folsorolds-
ban e h. engem is nem hitt meg (ill. engem sem hftt
meg) . . : ,engem nem hftt meg, t^ged nem hitt, egy iinket
se hitt meg*. Mellekmondatban : ha engem meg nem hf, ha
teged meg nem hi.. Es folsoroldson kiviil is: mig engevi
meg nem hi.. Mds peldak:
Kit szeretn6k, ha tigedet nem szeretn^lek ? (Pet. Honfidal).
Nines oly nagy tuz, bogy magdtul el ne aludjek, ha f^t nem raksz
red (Pdzm. Pred. 320 ; Kicska szerint nem a magdtulf hanem az el
ejtddik legerdsebb nyomatdkkal, Nyr. 21:435). Olyan 6lhetetlen,
hogy egy kaldn vaj nem olvadna el a szijiba (Nyr. 31 : 349, Maros-
Torda m. ; = m6g egy k. vaj sem olvadna el). A bar nem esett
volna ilyen j6l ! (N6p, Veszprem ; = meg a bor sem . .).
Az osszefoglalo, fokozo kifejezesekhez szAmfthatjuk a tagado
n^vm&sokat is: senki, semmi, sehol, sehogy stb. Annyi bizo-
878 SIMONYI Z8IGM0ND. A MAGYAR SZ6rEND.
nyos, bogy ezek a tagadott ige alanyanak, targyd^nak stb. ossze-
fogIal6 dltaUnositds&t s egyiittal a tagaddsnak fokozdsdt fejezik
ki. Rokon^rtelmuek p. a kov. mondatpdrok : ezt senki nem
tudta — ezt so Jean nem tudtdk ; abbol semmit nem Idttam —
azt mind nem Uttara ; soha nem l^ttam — r eg nem lattani ;
seliogy nem tetszett — nagyon nem tetszett; setnmikdp-
pen fol nem fogbatta — egydltaldn fol nem foghatta. >Hogy
itt osszefoglaldst vegez elmenk, abb61 is kitfinik, bogy ma leg-
inkdbb oda tessziik az ?^ kot^szdt is ezekbez; az is pedig mdr
legeredetibb termeszetenel fogva osszefoglaUst jelent« (Molecz
131). Ma ugyanis rendesen azt mondjuk: senki sem tudja,
soha sem lattam stb., azaz senki is nem tudja, soha is
nem l&ttam ; es Erdelyben igy is : 7ie m tudja senki is.
R^gibb fr6inknal is eldfordul az a szdrend, melyben tagado
n^vmds ut^n az igekoto bdtul dll, p. Azmely ebet bottal hajtnak
az nytil utto, soba nem fogja meg (Decsi: Adag. 123). Semyni
meleg nem j6 f el ("Mikes 23. lev.). De sokkal gyakrabban alkal-
maztdk a regiek a m^ik tagado format, amelyben az igekot(5
(v, mds bdvitmeny) megeWzi a tagado szot:
tt es senkitiil meg nem b^ntat^k (VirgC. 58). E vildgnak
semmi gyonyoriis^ge el-nem t^velyiti otet, 6b semmi el-nem rontja
(MA. SB). Soha semmiben meg nem tudtak egyestUni (P&sm. Kal.
242). Az boles senkivel p or ben nem sz^U (Pal. 389). — ijjabb
peld&k : Amit osszekusz<, soha ki nem bontja ( Ar. BK). De az fiu
semmi lettek^ppen el nem t&voz^k onn^t (Nyr. 10:40).
A r6gi nyelvben a tagad6 n^vm^isok utdn — ugy mint mas
osszefoglal6 kifejez^sek utdn is (1. III. szakaszunkat) igen gyakran
mds, gyong^bb haggsdlyil r^szek vannak kozbesztirva ; az djabb
nyelvben ez a szdrend sokkal ritkdbb. Peld.
Senki utot meg nem b^nthatja (VirgC. 92). Soha egyebon-
nen meg nem tanulhatod (Helt. Bibl. 1 : c). Senki azt e I nem
nyerheti (MA Scult. 1043). Semmikippen azt elmulatni nem
igyekezunk (Zvon. Post. 1:17). Senki az 6 lelk^t ki nem vehette
test^bdl (PAzm. Pr^d. 146). Soha orc6ja meg nem piralt (K&ldi:
Pr^d.). Ett61 vagyon, bogy soha az ember nem lebet boldogg^^
mert soha sem becsiili a maga dllapotj&t (Mikes 85. lev.). Semmi-
kepen kez^bol kiadni nem akari (Cserei : Hist. 75, igy u. o. gyak-
ran). Hab&r addig menn^l is, mig a Ubad t^rdig el nem kopn^k,
soha oda el nem jutndl (Mer^nyi: Dun. n^pm. 1:120). Olyan
cukros, bogy semeddig kever^s n^lkiil nem hagyhatja (Mora I.
N^pt. Lapja 32:36. sz.).
X8b6th oszkXr. t]£zsola. 379
Es yalamint a tobbi osszefoglalo kifejez^s, ilgy kovetkez-
hetnek a tagad6 n^vm&sok is az ig^s szdlam ut&n, kiilon nyoma-
t^kkal. P^lddk:
Noha ezek hdtszeresek a gonoszokban : de minden r^szbol iire-
sen II nem marad | senki tdlbk (P^zm. Pr6d. 69). 6 azt mondja,
hogy ez ^s ez a munk^m nem er semmit (Pet. TJti rajz. IX).
Nem mondhassa senki, hogy j6l meg nem siratta (Kriza 360).
Nem tudUk meg semmikippen (Nyr. 5:419). Hyen sttt6s nap
m6g nem v6t sase (sohase, 22:283). — Nem vakmer6s6gre hivok
senkitf hanem hogy okosan tegyiik . . (Zr. Ai,), Itt nem Vesel^-
nyit veti okul senki (Ar. MO. lEE: 105). — Ezt & titkot nem
mondom meg senkinek (Szarvas pdld^ja 24:513).
Ezt meg nem bocs&tom senkinek ^s el nem ttirom senki-
t6l (Pet. TJti rajzok I). !6n meg nem oltem senkit, senki t is !
(Pet. Saiga.)
SlMONYI ZsiGMOND.
t£zsola.
Miklosich nem emlfti a t^soldt a szldvbol vett szavak kozt,
pedig h&t k^ts^gkfytil szldv. Hogy m^gis kikeriilte Miklosich
figyelm^t, nem mdlhatott azon, hogy valami neh^z volt a Uzsola
szl&T Yoltdt folismemi^ hanem tisztdn csak azon, hogy a tezsola
mds mint gazdaember el6tt alig ismert sz6. Hogy mennyire
konnyu volt a t^zsola ,ekertid, eltfnid' szldv eredet4t folismerni,
mutatja az a koriilm^ny is, hogy Melich mar egyetemi hall-
gato kor&ban ^szrevette, pedig akkor a szUv nyelvekben meg
annyira jdratlan volt, hogy e szerencs^ folfedezes^t csak dilet-
t^ns mddon adhatta tudtunkra (1. Nyr. 22:418). Szemebe otlott
neki ugyanis, hogy a magyar tezsola szakasztott ugyanazt jeleuti,
mint a t6t faiadio es dmbdr sehogy sem tudta a magyar sz6
alakj&t tudomdnyosan megmagyarazni, megis nyomban meg-
Idthatta, hogy a magyar sz6 alig lehet mas mint szl&v, de mdr
az nagy ttilzds, mikor igy ki^ltfol: »Bdakadtam mind alaki, mind
jelent^beli teljes hasonmjlsdra*. A jelentes csakugyan azonos ^s
amellett olyan sajdtos, hogy a k^t sz6nak alaki, hangtani
hasonlatoss^ga is elegendd volt mdr arra, hogy a kezd6 tud6s a
magyar szo szMv eredetet sejthesse ^s nagy bdtran hirdesse.
Elismerem, M. erdeme, hogy hatarozottan r^mutatott e k^t szo
osszetartozds^ra, csak nem helyeselhetem azt az eljd,rdsdt, hogy
az oreg Bernoldknak meg nem hagyja azt a dics6seget, hogy
tulajdonk^pen mdr 6 dllapftotta meg a tot ^s a magyar sz6 azonos
jelent^s^t. Melich igaz idezi BernoMk t(St sz6t&r&nak ide vdg6
r^sz^t, de miert, mi^rt nem ^pen a legfontosabb dolgot elhallgatja.
Bemolilk ugyanis nem mondja a t6t taiadlo-rol csak azt, hogy
380 iSB6TH oszkIr.
az >teino, pertica iugalis, temosula, bistoboeus ; jocbdeicbsel, joch-
8taiige«, banem foljtatja meg: »f^fe, teslarud^W
A t^ny maga, bogy a magyar t^sola szakasztott azt jelenti,
mint a t6t (azadlo^ teb&t mdr j6 regen ismeretes — BemoUk
8z6Ura 1825 Idtott napvildgot — Melicb ebbdl az ismert t^nybfil
induWa ki, belyesen sejtette a magyar szo szUy eredet^t, de tijabb
viMgossdgot derftett az dj Magyar T&J8z6tdr, abol a t^sla,
Uzsola alakok mellett regibb temsola-temsola alakok is ki yannak
mutatva,'*' melyek a legkisebb k^ts^get is eloszlatjdk, bogy a szo
mik^p magyardzandd. A sz6, ba megyolna az oszloY^n, illetoleg
dbolgdr forrdsokban, *t§ialo alakot mutatna, a mai bolgdr
nyelvben Heialo-nak bangzan^k, de sem itt, sem ott nem takl-
bat6. Aki ismeri Melicb legdjabb fejteget^seit, aki tndja, bogy
6 mily tdlsdgos jelent6seget tulajdonit annak, bogy az olyan
szo, amelyet bolgdr eredetunek vallank, nemcsak bogy meglegyen
az dbolg&rban, banem ba csak lebet ugyanabban a mondatban,
pi. az evang^liomnak egy es ugyanazon szakaszdnak a fordft&s^ban,
ki legyen mutathatd, az taldn csoddlkozik az 4n mer^zsSgemen,
ba ^n mindamellett, bogy az illetd szo sem az 6bolg&rb6l, sem a
mai bolg&rb61 ki nines mutatva, a magyar t4z8ola sz6 bolg^
eredetet nemcsak lebetsegesnek, banem nagyon yaldszmCLnek is
tartom. Hangtani nebezs^gekbe az dllftdsom term^szetesen nem
iitkozik: az 6bolgAr H^zalo-ndik elsd sorban magyar *temsdla
felelne meg, de bogy a m^sodik szdtagban az d gyakran a-^i
royidult ^s bogy ez az a e belyen rdnk kozonyos okokn&l fogya
o-vd vdlbatott, az elegg^ ismert teny — yo 6b. Jcl4ida > magy.
*kldda, *kalddaj kalada (NySz.), kalodu 1. NyK. 30:29 — dgy
bogy neb6zs6g nelkiil eljutunk a Kolozs megy6b61 kozolt temsda
alakig. Hogy az e mellett kimutatott Unzsola yaloszindleg a
tenzsola-idl tezsola-hoz yezet6 atmeneti alak, errfil nem r^gen
sz61tam a Nyrben 31 : 189. Az 6n foltey^sem tcbdt, bogy a t^zsola
szo bolgdrb61 yald, bangtani akaddlyokba nem iitkozik, csak iga-
zolnunk kellene, bogy a bolgdr nyelvben yaldban megyolt yalamikor
egy *^giaio-fele sz6. Ezt azonban nem is nagyon neb^z igazolni,
mert az oUb nyelvben, amely csak dgy bemzseg 6pen a bolg&rb61
atvett szldv szavaktdl, az 6bolgdr *f^iaZo-nak tok^letesen megfeleld
tinjala (j = zs !) sz6t taldlunk, amely szakasztott ugyanazt jelenti
mint a magyar Uzsola. Mintbogy sem a magyar tenzsola-t^zsola
nem magyardzbatd az oldb tinjald'h6\ sem emez a magyar szdbdl,
mds kovetkeztetesre jutnunk teljesseggel lebetetlen, mint bogy az
obolgdrban igenis megvolt a H^zalo szo.
Hatra van annak kimutatasa, hogy az dbolgdrban csakugyan
konnyen meglebetett egy ilyen *f§galo szo. A Magyar T&jszot^r
* A >regibb« 8z6t itt nem a foljegyzes idejere ertem. Az eWttem
ismert regibb foljegyzesekben, nyilv&n mert mds videkr61 val6k, az n rnkt
nem mutatkozik. A NySz-ban az adatok hibasan tMa, Usola cimszu ali
vannak dllltva, a Szamota hagyom4ny4ban 1552-bi51, 1586-b61 taI4lank tizsla-
nak olvasandd thesla, ill. tesla foljegyzest.
T^ZSOLA. 381
a magyar t&ssola 8z6t igy magyardzza: >1. n^gyes v. hatos okor-
fogatn&l haszndlt toldallkrtid v. eldrtid ; 2. az a hosszil rdd, amely
melle szdnt^skor ^s boron&l^kor az igds marh&t fogj&k«. Ez a
magyardzat rdillik az oldh tinjald-ra, is csak tigy, mint a t6t
(aiadl(hT&. Ha a tobbi szI&y nyelvben keressiik e sz6 nyom^t,
4pen elegendd adatot taldlunk, bogy a magyar es oldb 8z6 sJapjdn
a legnagyobb biztoss^gal foltehetd 6bolgd,r H^zah ^s a tenyleg
el6 t6t iaiadlo kozt belyre&Uitsuk a kapcsolatot A csehben
a tdt 8z6nak tizadlo felel meg, amelyet Banke dgy fordit, bogy
Ziebstange am Pfiuge. M^ ez a cseb tizadlo egymaga is el^gg^
mutatja, milyen t^ves volt Melicb dllitdsa, bogy a tot tazadlo
>6redetibb taiaMo formdn alap8zik«; de m^g a cseb-t6t bangtanban
key^bbe jdrtas olyas6 is tisztdba jobet azzal, bogy a t6t taz-
6bolgdr ^§i-nek felel meg, ba a lengyel ci§zadto »deich8el< sz6ban
m^g meg is taldlja az eredeti orrbangzdt.'*'
M^ csak a cseb-t6t-lengyelben az I el6tt dll6 d szorill
magyardzatra, amely sem a magyarban, sem az oldhban nem
tiikroz6dik, igaz csak a nemszak^rtdk el6tt szorill magyar&zatra,
mert a szak^rtd amdgy is tudja, bogy a bolgdr nyelv a szl&v
nyelyeknek ama csoportj&hoz tartozik, amelyben olyan d, amely
eredetileg kozyetlendl I el6tt d,llt, nyom n^lkiil ely^sz, mfg a cseb-
t<5t-lengyelben az ilyen d megmarad. A jelentestani ^s bangtani
yiszony megyildgit^&ra badd emlitsek meg ket basonl6 k^pzesCL
8z6t. Az dszloY^n-dbolgdr orati sz&ntani ig6b6l szdrmazik a szdn-
t4sn&l eszkoziil szolgdl6 szerszdm elneyez^se: oralo aQoxQOVy ara-
trum, amelynek a mai bolgdrban is oralo felel meg, mig a cseb-
tdtban oradlo-i taldlunk; az 6bolgdr druzati ,tartaiii* igebdl egy
tart6t, fog6t, markolatot jelent6 drUzalo f6ii6v szdrmazik, amelyet
a mai bolgdr is ismer, mfg a cseb-t6t drzadlo-t, a lengyel dzier-
iadlO't mond. Alkalmazzuk ezt a sz6ban levd foltett obolgdr
H^zalo sz6ra es a lebet6 legegyszeriibb megfejt^set taldljuk. Igaz,
bogy a t^zaii ige, amelybdl t^zalo 6p ilgy keletkezett volna, mint
credo orati'h6\ ^s driizalo drvzati'h6\, ligy Idtszik eg^szen mdst
jelent: igyd^ead-ai, opus facere, de eredeti jelentese nem lehet
m^ mint »hilzni«.** Miklosicb is ebbdl az alapjelentesbSl indtil
ki, 1. Etym. Wtb. teng a, Igy bdt H^zalo bilzo eszkoz volna,
vagy amint Ranke a cseb t^zadlo-i magyar^zza: ifie/^stange am
Pfluge. Vo. Miklosicb Lex. pal. t^nq,ti trahere, tendere ^s t^ziti
trabere, tovdbbd a tot (ahadlo, ^fomikerek, Zi(grad<^ sz6t, amely-
nek az 6bolg^rban H^galo felelne meg, vagy bolgdr po4eglica
>kocsii*dd<, amely az dbolgdrban ^po-t^glica volna, s ez megint
az 6b. *|)0-fggfM-b61 lett magyar pating-rsi eml6keztet: >>az a szij,
fftizs v. Idnc, mely az eket es talig^t osszetartja«. Hogy a t^zati
tgyd^ea&ai jelentese a »hdzni« fogalombol fejl6dhetett, ezt
* A lengyel ci, amely jesitett c hangot jel61, a ^-nek rendes m^sa.
♦♦ 6bolg4r tfzati egeszen szabdlyosan lett *tenfj'eti-h6l 1. Leskien Hand-
buck d, Altbulg. Sprache 43 v. Vondr4k Altkirchenslav. Gramm. 63.
382 KATOKA LAJOS.
bizonyitja az igekot6s po-t^gn^ti ige is, amely szemben az egj-
szeru tqgnq/ti trabere ig^vel egyebek kozt ^pen az egyd^ead'cu
jelentesben is taldlhat6.
M^g csak azt akarom folemUteni, bogy miel6tt Bemoldk a
t6t taiadlo't a magyar Uzsola-yal szembe dllftotta, mdr Gyarmathi
— igaz sok lim-lomot kozbe keverve — a magyar t^zscila magya-
razatdra rdmutatott az oldb tinjala sz6ra, amelyet a kiejteshez
eleg bfven tinzsala-nok fr, 1. Vocabularium 1816 Tezsla alatt
Asb6th OszkIr.
AZ EHRENFELD KODEX HIBAS VAGY HIANYOS FORDItASAI.
II.
E. 11: Es ezkeppen menuen mogyad ennekem ott fekegy
[penetenczedert] nywgohnatlan parazt: bernaldo peter fya.
AS. II, 15: Et sic transeundo dicas mibi improperia: Jace^
inquienSy rustice fili Petri Bernardonis!
A [ ] kdzotti 8z6nak az eredetiben nines nyoma. Lehet, hogy az
improperia f^lreertese okozta betold&sdt. A nywgolmatlan^ mely helyett a
Nyet. VII. 6. lapj^n nywgalmatlan olvashat^, a 8ajt6hib&k jegyz^keben
(XXXIII. I.) van evre javitva. A fordit6 az inquiens (mondv4n) 8z6t az
inquietns (nyugtalan) Bz6yal tevesztette osaze. E helyre, mely a multkori
sorozatb61 kimaradt, at6lag figyelmeztetett ifj. Szinnyei J6z8ef. [Emllti m&r
Hzarvas G^bor is a Nyr. 1 :216. lapjan.]
E. 29: A Nyet. VII. 14. 1. 30. soraban lev6 vyyasag : es
De ez mondas szavak kozott nagyobb hezag van. A kibagyott
reszletet 1. AS. VII, 7 es SV. 90a (4—7. sor).
E. 30: Mykoron megyewnk zent mariahoz de angelis. es
ezkeppen [ ] az belynek capuyara zozatlonk:
AS. VII, 9 : Quando veniemus ad Sanctam Mariam de
Angelis (ita balneati pluvia et frigore congelati, Into etiam
deturpati et fame aflflicti), et ad portam loci sonabimus.
A ( ) k5z6tti szavak lefordftatlant^l maradtak. SV 90a lapj4n is
megvannak, csak veniemus helyett van a magyar szdveghez kozelebb &1I6
ihimus.
E. 30 alabb: Smond ew az ellefi sewg ti vatok kett latrok:
AS. VII, 10: et ille e confrario diceret: Imo estis duo
ribaldi.
A magyar szoveg tehAt igy tagoland6 : S raond ew az ellen : Sewg
(= 86t) ti vatok kett latrok.
IT. 0. alabb : Tehat ha my az bozzosagokot : es az neU-
mkuel . . .
AS. VII, 11: tunc si nos tot iniurias et repulsas,,,
U. 0. alabb: hogy az kaputarto ygazan fegy mynkett Es
bogy ysten ew nyeluet magasttalya my ellenewnk.
AZ EHBENFELD k6dEX HIBXs VAGY HIXnYOS FORDfriSAI. 383
AS. VII, 1 2 : quod et ille portarius nos veraciter cognoscat
et quod Deus linguam suam excitat contra nos.
n. 0. aUbb: Es az kaputarto mykeppen nugatlan baborod-
uan ky yew.
AS. VII, 13 : et ille portarius tanquam co7itra itnportunos
turbatus exeat.
A SV. megfelel6 helyen (90 a) tanquam itnportunua olvashatd s ez
m4r ^rthetdbbe teszi a szdvegromlAst, mely fordlt6nkat itt felrevezette.
U. 0. aldbb: ty mendenestelfoguan nyugottak vatok: ytt
nem eztek.
AS. VII, 13 : Qui enim estis vos ? Penitus bic non man-
ducabitis !
Egyike a legvaskosabb felreert^eknek. A qui enim-et quieti-nek
olvasta 6s a k6vetkez6 mondat kez(l68zay4yal egybe yonta a fordit6 8 Igy
jott l^tre a teljesen erthetetlen zagyyalek.
E. 31: Es az ysteny fuldallasnak myata mondana:
AS. VII, 15 : et ille deinde stimulatus dixerit :
SV. 90 b ugyanlgy.
XJ. o. al&bb : O frater lleo [yryad : mert ott vagyon tekelle-
tes yygasag Azert frater leo balgassad vegezettytt]
A [ ] kdzottiek AS. VII. 18. nincsenek meg, de megyannak a SV.
megfelel6 helyen (90 b) ; fordit6nk teh4t olyan szdyeget k5yetett, mely e
reszt iUet^eg ehhez kozelebb ^llott, mint a Sabatiem^l alapul yett kez-
irathoz.
E. 32: holot kewnuewk nem vala zolgalatra
AS. VIII, 1 : ubi libros ad dicendttm officinm non ha-
bebant
Teb&t a Breyiarium olyas^s&hoz val6 konyvekrfil yan 8z6, mint az
alabbiakb6l is kitetszik.
U. 0. aldbb: melto vagy pokkol&aw.
AS. VIII, 3: es dignus inferno.
AlAbb is igy.
E. 33 : lez azonkcppen aldot.
AS. VIII, 8 : eris singulariter benedictus.
SV. 88 b szinten igy.
E. 34: O frater fereue aloytode hogy yrgalmaz neked
ysten :
AS. VIII, 11: 0 frater Francisce, (captivelle,) putasne
iniserebitur tui Deus.
Az eredetinek rekeszbe tett szaya lefordltatlan maradt. A SV. meg-
felel6 helyen is megyan (89 a).
XJ. o. aUbb: Es te frater leo [ystennek zemelyeben] felely
AS. VIII, 12: Et tu, frater pecorine, respondeas:
384 KATONA LAJOS.
Az eredetinek kiemelt szava (y6. yele az K 29. Iapj4r61 idezett
helyhez a Nyr. 318. lapj^nak yigen mondottakat) nines meg a SY. megfe-
lel^ sordban (89 b). Yiszont a forditds [ ] k5z5tti szayainak sem az AS., sem
a BY. 8z6vegeben nincsen semmi nyoma. Ezeket a fordit6 alighanem csak az
eg^sz fejezet ertelme szerint toldotta be, mert csakogyan arr61 van benne
8z6, hogy f rater Leo mintegy az Isten neveben felelgessen Szt. Ferencnek,
ki az tfr el6tt mag&t baneir61 v&dolja.
II. 0. aUbb: Semegykeppen nem vagy yrgalmasagott lewl-
newd:
AS. Vin, 12: NuUomodo es d^n?C5 misericordiam invenire.
A kiemelt 8z6 leforditatlan maradt, vagy osak a m&8016 hagyta ki;
ez val68zlnubb.
E. 34 (Nyet. VII, 17. 4—10. sor): Es frater leo felele Mon-
gyad yinmar... yrgalmassagot lewlned
AS. YIII, 12 : e r^azlei teljesen hiinyzik, de megvan a SY. 89. b lap-
j4n, ahol Igy 8z61 a teljesen egyezik a fordlt6 kdvette szdveggel: £t frater
Leo respondit: Bicas modo, pater, quia ego dicam, qaemadmodam praece-
pisti. Et sanotus Fi^anciscus facie laeta in caelum et manibus erectiB ad
deum ac genibus flexis cum fletu magno dioebat : O f^ter Francisoe (pecca-
tor magne, o frater Francisce, captivelle), putasne, miserebitur tui dens, cum
tot peccata contra patrem misericord iarum et deum totius conflolatioms
commiseris, quod non es dignus miserioordiam invenire. Gsak a ( ) k5K^ tett
p&r sz6 maradt, mint a captivelle m4r el^bb is, leforditatlan.
E. 35 : Es ez alazatos vetekezesben es fiddaldsnak kenue-
zeseben
AS. VIII, 18: Et in hac humili contentione et compunc-
tivis lacrymis
SV. 89 b : Et in hac humili contentione ei campunctionis
lacrymis
Fordit6nk teh&t a SY. yar. lect.-jdhoz szit. A vetekezesben sz6t a
NyelvtSrt. 8z6tar, mely e helyet a Foldalas 8z6hoz idezi, hib&san vetkexes-
nek irja. Ugyanitt megjegyzem, hogy az E. ugyane lapj&n el6fordnl6 ez
zeruel = hac vice (AS. VIII, 16; SV. 89 a, alulr. 2. s.) a Nyt. 8«. Sier
szavanak 14. 8z. jelentese peld&i k5zt nines megemlitve.
E. 36 : hogy ynkab mend ez vylag
AS. IX, 2 : quod q^iasi totus mundus.
SV. 92 a : quod quasi totus populus.
E. 36 aldbb: spoletana new vewlgbelewl menne Roma-
nyolaba
AS. IX, 4: de Valle Spoletana recedens in Komandiolam
U. 0. aldbb : De az vton mykoron yuttottuolna phetrom
hegyenek nemynemew varaban
AS. IX, 4: In ipso auteni itinere, quum ad quoddam
castrum Montis Feretri pervenisset.
SV. 92 a:.... montis lerrei,.,
A 8z6ban lev<5 hely a mai San Leo, regente Monte Feltro, (Vo. Dante,
Div. Com. Inf. I, 105; XXVII ; Purg. IV. es V.) Fordit5nk, hkr a szokAsos
rSvidltessel Irt Feretrumot nem olvasta el j61, m^gis bizony^ra jobb szdveg
ut&n dolgozott, mint a mino e helyiitt a SV.
AZ BHREHFELD k6dEX HlSiS YAOY HiiinrOS FORDItIsAI. 385
U. 0. al&bb: Es tehat ottegyal zolgaltatikual vy vytesseg-
nek nagy tyztessege.
AS. TX, 4 : celebrabatur tunc ibidem militiae novae magna
solemnitas.
E. 37 : Es ew nyeluen ez vala kezdety pdicacioyanak : peni-
tencyet tarczatok: mert meg kewzeleytt meny orzag.
Itt a fordlt6, aki aligha ^rtett olasz^, amint egyebunnen is kitet-
szik, az eredetinek olasz them&ja helyett a saj^t szak&Uira koholt besz^d-
tirgyat &d a szentnek ajk&ra. Az eredetiben (AS. IX, 8 = SY. 92 b) a thema
igy bangzik : Tanto i U bene ch* to aspetiof ch' ogni pena m'i diletto.
(SY. i. b. : Tanto e quel bene cbe aspeto cognia pena me deleto.)
U. o. aUbb: Mendenestewlfogua zerze magat zent attyaual
bezelleny
AS. IX, 10 : proposuit omnino cum sancto patre
tractare.
E. 38: En akarnec valamyt te veled zereenem en lelkem-
nek yduessegerewl
AS. IX, 11 : ego aliqua yellem tecum de salute animae
meae tractare. \f
SY. 92 b : ego aliqua vellem tecum de salute animae meae
ordinare,
Fordit^nk itt kozelebb j4r a SY., mint az AS. szoyeg^bez.
n. 0. al&bb : De zent Ferenc ^wlczessegnek yzyuel egezlen
ezesewltetett.
AS. TX, 12. Sanctus vero Fr., totus discretionis sale
conditus.
II. o. al4bb : ez holual = AS. IX, 12 : hoc mane (SV. 9 b
ugyanigy).
A Ny.Sz. Holyal szav^nak 2. sz. jelent^e p^ld4i koze ez is beik-
tatand6.
U. o. alAbb: De ez engeduen ebedutan fe tere Es zent
fferenczuel . . .
AS. IX, 13 : Hie autem assentiens et post prandium cum
sancto Fr. . . .
SV. 92 b : Ille autem assentiens sumpto prandio rediit et
cum s. Fr. . . .
AS. szdvegeben a kerdeses fe(?)tere szavaknak semmi nyoma, ellenben
az itt ki8s6 elter6 SY. rediit-iobSi kavetkeztetni lebet, bogy fordit6nk olyan
Bzdveget kdvetett, amely ehhez 411ott k5zelebb s igy a fe tere (tal4n fel
t€re?) a. m. visazatire,
U. 0. aldbb: Ky hyutatyk alueme new hegynek es ygen
magas
AS, IX, 13—14: et vocatur mons Alvernae; (14) mul-
tum aptus
SV. 92 b: qui vocatur mons Alvernae; valde apttis
MAOTAB mnELVdn. XXXI. 27
386 KATONA LAJ08.
A fordit6 aptus h. altus-i olvasott 8 azzal m4r nem t5r6d5tt, hogy ez
sehogysem illik a nyomban ut4na kovetkezdkhez.
U. 0. aldbb: maganakualo helekett y kyuanuala lewlnye
AS. IX, 15: affectuosissime desiderabat loca solitaria
invenire
A rejtelyes y tehAt nem m4s, mint az ygen 8z6 eleg szokatlan rSvi-
ditese. De az sem Uhetetlen, hogy a gen csak a m&80l6 gondatlansAga miatt
maradt a toll&ban.
U. 0. aldbb: ez felewl ayandok haluan
AS. IX, 15 : audita oblatione praefata
E csonka hely igy eg^szitend^ ki : ez felewl(mondott) ayandok (felewl)
haluan, Yagy a m4sodik felewl esetleg ki is hagyhat6, az effele szerkezetek
a regis^gben ^ppen nem lev^n ritk&k. Yo. kul5nben a m^g ma is €16 szem-
lesUtve^ hdztuz n€zn% s m48 ha8onl6 kifejez^ekkel.
U. 0. aldbb : hogy ew hyuy myatt : llat ew yyhynak
AS. IX, 15 : qui per suos fideles providet suis oviculis.
Az eredeti nelkul alig ^rthet5 hely, amelynek ^rtelme teb4t az, hogy
8z. Fer. mindenekel6tt h&14t adott Istennek, ki az 6 hivei Altai gondoskodik
az 6 juhair61, helyesebben b&r&nyk&ir61.
U. o. aldbb: Es ha lattatyk magasnak
AS. IX, 16 : Et si aptus videbitur.
Ismet az aptus-n&k altua-sz&l val6 felcserelese, mint az iment
E. 39 : egy kysded pyaczott
AS. IX, 20 : parvam planitiem
U. o. aldbb : Meg yzenuen neky ez mondott helyett ygen
mezzenek lenny:
AS. IX, 22 : annuntiantes dictum locum esse valde rema-
turn (et aptum contemplationi divinae).
A ( ) koze tett szavak leforditatlandl maradtak, ezekhez kepest pedig
a remotus 8z6 ertelme sem mezze, hanem ink&bb fdreeao, a yil&g zaj&t6l
elvonHltf elrejtett.
E. 40 : ky tartuala meg nemykeues menew fewldet az
heltewl
SV. 93 a-b : quae || aliquantulum distabat a loco
£ szavak az AS. (IX, 24) sz5vegeb6l hi4nyzanak.
U. o. aldbb : Es ew hog hozza nagy vygsagual* futuan
AS. IX, 24: cum hilaritate et cantibus et alarum ioco.
SV. 93 b: ugyanigy, de utana meg undique concurrent's.
U. 0. aldbb : hyzem hogy my vronk iesus cristusnak neue
gyczeretyre ez maganakualo hclycn egy helyett czynalyonk:
♦ A Nyet. 20. 1. 1. sor^ban vygasagual olvashat6, de a sajt6hib&k
jegyzek^ben (XXXIII. 1.) vygaag-r^ van javitva.
AZ EHBEKFELD k6dEX HIBX.8 YAOY HiiNTOS PORDfrXSAI. 387
AS. IX, 26 : Credo, .... quod Domino nostro Jesu Christo
placeat ut locum in hoc monte solitario capiamus.
SY. 93 b : Csak annyi elter^ssel, hogy placet es loco van a kiemelt
szavak helyett. Az ut6bbit illet6]eg teh4t ford{t48cmk ink4bb a SV-hez szft,
mint az AS. szdvegehez.
TT. 0. al&hh : ygekezykuala tenny zent mychal arhangyalnak
negyuen hewytet
AS. IX, 28 : intendebat ibi facere quadragesimam ad hono-
rem archangeli Michaelis.
A negyuen 8z6 utin kimaradt a napi,
E. 42: Nemykoron lewlte ewtett egnek ezenne magassa-
gaba fel emeltettuen hogy lathatyauala ewtett.
AS. IX, 34: Aliquando vero invenit eum in tanta altitu-
dine aeris elevatum a terra quod vix eum videre valebat.
A kiemelt 8z6 leforditatlan maradt s e miatt az egesz hely ^rthetetlen
E. 42 aldbb : Zent melegsegben eyeknekmyatta tudakozyk-
uala zent flferencznek tytok dolgyn.
AS. IX, 46 : cum sancta calliditate per noctem et diem
occulta sancti Francisci studia perscrutabatur.
SV. 94 a: cum sancta calliditate per noctes occulta s. Pr.
studia scrutabatur.
A calliditas f^lreertese mindaket szoveggel szemben viUgos. De in4r
a m&sik elter^snek oly keziratban is lehet az oka, roely a SV. szovegehez
szltott az AS. eUeneben.
E. 43: Es frater Ueo meghalla es hatmege veppek
AS. IX, 43: Sed frater Leo timens celavit se retro (SV.
94 b : cessavit se retro)
A NySz. nagysz^md adatai k6z6tt az E. e helyere nem tortenik
utal&8, pedig a Upni ige e r^gi alakj&nak alighanem ez a legregibb ismert
p^ld&ja.
E. 44: frater leo kezde losan oda menny
AS. IX, 44 : frater Leo incepit recedere plane (SV. 94 b
redire plane)
U. 0. aldbb: Es azert valamykoron mytt zoluala £^ent
fferenczrewl :
AS. IX, 48: Et propter hoc quandocumque aliqiii loque-
bantur de Sanctis
E. 45 : Es ezt ew rola es egyebekrewl ewrewmest bezellyuala.
SV. 94 b : Et haec Hbentius de ipso quam de aliis loque-
batur.
AS. szovegebdl (IX, 48) ez ^s m4g a kdv. mondat hi&nyzik.
27*
388 KATONA LAJ08.
E. 45. aldbb: ffrater pecoro7ie
AS. IX, 49: Frater pecoreUe (SV 94 b szint^n igy, csak
a Sabatier kiad&sdban a 36. 1. jegyzetei kozt id^zett lUttichi
k^ziratban van tigy, mint az E. kddexben).
U. o. aldbb: hogy engemett kysertuen vcUahol yarz
AS. IX, 49 : quod pro me explorando non vadas ? (SV.
ugyam'gy, csak a pro hidnyzik.)
E. 45—46: Es tanohmeg || engemett cushoc kykett nem
-hallottam.
AS. IX, 52 : et doceas ilia quae non audivi.
E. 46: Oh attyam fya cristusnak zemele
AS. IX, 54: O frater pecordle Jesu Christ!
Va. az E. 34 (= AS. YIII, 12) fenti hely^vel & az E. 45 (*« AS. IX,
49) yar. Iect.-j4val. Ezek alapj4n val68z{nu, hogy fordit6iik k^siratinak
arohetypos^ban itt is pecorone v. pecorine lehetett, de az el6tte volt miaolat
ezt hib&san adliatta vissza 8 igy 6 persana-nak olvashatta 4a ehhes k^pest
forditotta itt is, az E. 34. Iapj4n is.
E. 48 : Es ezzekett tewm te neked
AS. IX, 63 : Et hoc feci ter.
A ter es tibi nagyon hasonl6 conpendiuma magyar4z£a e f^lreertest.
U. 0. al&bb : ez tyztasagos tyztasagot
AS. IX, 64: et splendidissimam castitatem.
A fordlt6nak szavakban val6 szegenys^get igen jeUemz6 pdlda.
U. 0. aldbb : hogy en lelkem consciam semegyben nem
zegyengett meg engemett
AS. IX, 64: quod in nuUo conscientia me reprehendit.
A r5yidites8el irt conscientia 8z6t el6bb /e/Arem-mel pr6b41ta fordi-
tani, de azt&n m^gis jobbnak 14tta az eredetit is at4na yetni a k6dex iit^ja.
E. 49 : Es tezen nemynemew hyrehett :
AS. IX, 67 : Faciet enim nova quaedam
U. 0. aldbb : nagy zent kerestnek ydnepe fele
AS. IX, 68 : circa festum exaltationis sanctae crucis
K^rd^s, van-e meg masutt is valami nyoma regi nyelviinkben annakf
hogy a kereszt felmagasztaltat4s&nak iinnepet >iiag^ szent kereszt iinnepe«-
nek mondtdk valaha ? Az ]^rdy-k6dezben m&r zenth kerezthnek fel magaz-
tatasa (534) es ffel magaztaiasa (536) olyashat6 az e oapra yal6 predik&ci6
cimeben es Bz5yog^ben.
E. 50 : Es ez kysalasert sok nappokon kemeneduen yonha-
ban : mendenestewl foguan lewtuala komorodott. es zomoro
AS. XXXI, 2 : propter banc vexationem, per multos dies
durantem, totus erat melancholicus et tristis effectus
AZ EHRE5FELD k6dEX HIBiS YAOT HIIntOS FORDfTiSAI. 389
XJ. 0. al&bb: mendenestewlfogucm : zokott vymadsagit es
zenvedettessegyt nem hagyauala:
AS. XXXI, 2 : NihUominus tamen orationes consuetas
minime dimittebat.
A zenvedettessegt/t-nek csak a SV. (llO b) 8z5veg6ben van meg a nyoma,
lit ogyanis az orationes ntkn m6g et dbBtinentias olvashat6.
E. 51 : Azert byzonual hogy en nekem hogy te vagy kar-
hozattacnak zamabalol
AS. XXXI, 5 : ideo credas mihi pro certo quod tu es de
numero damnatorum.
A hogy tehit, ha nem 8ajt6hiba, akkor a m&8016 vets^ge es higy-re
javltand6. A 8ajt6hib&k jegyzek^ben a kiad6 nem emHti.
XT. 0. aUbb : de hogy zent attyanak frater Bufinus megnem
mondottauala vmak zent lelke meg yelente
AS. XXXI, 7 : Sed quod sancto patri frater R. non dixit,
Spiritus Domini revelavit.
A quod itt nem conj. hanem pron. rel.
U. 0. aldbb : laknakuala azysya hegyeneJc alata egy helyben
kewzel assysyahoz :
AS. XXXI, 9 : stabant in loco mantis Subasii prope
Assisium.
E. 62: Tehat te batron felely neky* es ez legen te neked
yegyed.
A *-gal jeldlt 8z6 at4n k6dexunk az eredetinek azon szavait, melyeks
ben az drddgnek mondand6 igdk el^b olaszdl s azt&n rendesen Utin^ i-
megyannak, itt is, al&bb is kihagyja. yal6szlnuleg nem epen illend6 tartal-
mok miatt, amely a kegyes olva86n6ket, kiknek a kdnyv sz&nva volt, meg-
botr^nkoztathatta volna. B4r az elOfele nyers visszautaslt^a a poklok fejedel-
m^ek a t^le megkls^rtett szentek r^8z4r61 epen nem szokatlan. Az itt
sz6ban forg6 helyet 1. AS. XXXI, 13 es 8V. Ill a, Fioretti ed. 1822. p. 57.
U. o. kozvetetleniil utina: Es azon meg esmered ewtet
ewrdewgnek lenny
AS. XXXI, 14: (quod ipse est diabolus, quod dicto verbo
hoc, statim fugiet). Ad haec recognoscere debes ipsum fuisse
diabolum.
A ( ) k5zotti szavak a ford{t48b61 kimaradtak. SY. Ilia: Adhuc
etiam a kiemelt szavak helyett.
E. 65 : Es hogy erewl tegedet agyalac byzonsagos legy :
AS. XXXI, 24: et ut de hoc te reddam certissimum.
Katona Lajos.
390
SIMAI 5DdN.
HARTON JOZSEF tS A NYELVl)jfTAS.
(V^ge.)
1807-i magyar-ndmet 8z6t&r&b61.*
Bar5ti Qz6i&rib6\ :
foldszint:zu ebener Erde
batu, batyu : Biirde, bizonyosan a
n^pnyelvbol.
belangylt. gyeng^n befut : ein
wenig einheitzen
bnigatyii, biigatyii : der Brummer,
1802-beli n6met nyelvtan^ban
u. e 8z5 : zilgatyti
bozongani 1. bozog
6k, dlsz : die Zierde
r^teg : Falte
Mds nyelviijit6kb6l :
area, orca : Angesicht SI. 1803
betydr : ein Kerl, kan^sz, kond^s,
eloszor Gelei J6zsef 1787. 1.
Nyr. 31:150.
egyenlet : Gleichung Dug. 1784
'd^jaknak tekintem m^g a kovetkezoket :
agoniz^l (?) : Orillen fangen, melan-
cholisch sein
Arperel : versteigern (vo. Arverel)
Arper : Versteigerung
^rvah&z : Weisenhaus^ el5bb : Arv&k
h&za
atydskodik : als Yater behandeln.
Megvan ugyan a NySz.-ban,
de csak 1808-b61 SL-t6l.
bajnokviadal : Zweikampf
banda (muzsikusok) : Bande
bdnyavdros : Bergstadt
b^ke (mdr ez ^rtelemben meg-
avult) b^kess^g : B>uhe
*billeiityu a' fl6tdn : Klappe
f^lodi: Schmarotzer, m4r 1803-ban
is. Di6szegi Favdszkonyy^bdl
id^zi csak a NyUSz. 1807-b6l,
azt hiszem a n6pny.-b51
bukfenc : Burzelbaum, bukfencez
B. machen
busa, busafeju : Dickkopf
'*'bu8&san hat : durv&n, k^m^Uetle-
nul, tuchtig, derb
dallkolto : Odendichter
fdisztudom&ny : Aesthetik
el6v6tel : Hervornahmen
estv^nyen : im spa ten Abende >es-
t6den« helyett**
fuszerzet 1. fiiszersz&m : Kraut ;
1. Nyr. 18:34.
i*hajlat6s 1. hajl6s : beugig
*ormduy : Schnabel am Schlitten
orhely : Warte
Ldtnival6, hogy ebben a 8z6tdrdban ardnylag nagyon keves
az lij sz6, ligy Utszik M. ebben az id6ben nagyobb ortol6gus
volt, mint egyebkor. ez kitunik 1810-i sz6tdrdnak eloszavdbol. s a
* Termeszetesen az egyszer m&r elfifordult 6j 8z6t nem sorolom fel
meg egyszer, de nem kell az^rt hiniii, hogy minden k6vetkez6 sz6t&rban az
eloz«3 8z6t4rbeli minden uj 8z6 megvan.
** fjp ugy mint az estvely elvonAs a nepies estveli-bol, ep Agy az
estv^ny (Tud. Tars. Zsebsz.) elvonAs lehet a szinten nepies estvenyen hat4rozv^-
b61. Van ilyen elvon&sra pel da vo. egyetemben es egyetem.
MX.RTON j6Z8EF ts A NYELVIJjItX.8.
391
Bertuch kepeskonyv^nek elfiszavdbdl is (1. e infl IV. resz^t.).
Az 1810., 1811. ^8 kiilonosen az 1816. szotdr eldbbi sz6Urainak
csak rovidftett kiaddsai (iskolai haszndlatra) l^ven, azt hittem,
nem szukseg ezeket is e szempontbdl dtvizsgalnom, hisz M. is
megmondja e sz6Urak eldszavdban, hogy lij sz6t ep az6rt nem
vett fel, mert iskolai haszn^latra szdnta 6ket.
1818-iki latin-ndmet-magyar 8z6t4r&b61.
Barcafalvi szavai kozol:
gy^manya : tutrix
gy&matya : pater
Bar6tit51 val6k:
^llitminy a torv^nyben : Brocar-
el6^rz6s : praesagitio [dium
^rzem^ny : sensus
fuggel^k'.adnexus;'*' fiiggdl^k mdr
Oeleji Katondn^l
gyilk, gyilok : gladiolus
Kazinczy szavai :
dolyf : Buperbia 1803-b6l
egyesiilet : universitas
ujonc : tiro
iigy^sz : actor causae
napl6 konyy : memorialis
Bzdzadol : procentuo
Bzemiiveg : perspicillum
tdrgyazat : substractum
tiinet : adparentia
vizsgdlat : theoria
emlekkonyv : philopinacium ; k^-
szult 1808
hulldmol : hulUmolva : undatim
P&pay Sdmuelt6l val6k a kovetkez5k, 1807-b61:
anyakonyv : beir^s az iskolai anya- elosztdlyoz : classifico
k&nyybe : immatriculatio javallat, javaslat : proiectum, ein
b^rgjrilkos : assasinus osztal^k : rubrica [Vorschlag
SAndor I. Toldal^kdb6l :
eln^zni, elhallgatni : conniveo
el6j6t^k : praeludium
idohalad^k : respirium
keleti BZ^l:Eurus; a r^gi nap-
kelet helyett sz6t&rilag SL-n&l
van kelet eloszor.
k^zirds, kdzirat : manuscriptum
mell^kel, hozzdm. : adlatero
ostromdrok : adductus
tp6tol^k : surrogatum SL-n6l pol-
tol^k, mdsik alakj&t a NyUSz.
csak Kuno8sb6l 1834. id^zi
zsebkendo : muccinum, zsebkeszkend
mdr 1800-ban
vero^r : pulsus
Verseghy szavai kozul is van n^h^uy:
egyetem: universitas 6s convictus,* savany, savanyiisdg : acor
♦ Az I818-b61 felsorolt szavak egy reaze a II. kdtethez csatolt Glos-
8ariamb61 val6, melyet az el68z6 tanu84ga szerint Igaz S4muel 411itott ossze .
392
SDfAl dD6N.
Mds lijitdktal val6k:
el6k6p : Typus. Faludi T. t. elsS
kiad&sa 1787.
elop^nzt adni : subarrho. Sipos :
6- 68 lij magy.-ban.
fdrjfiTisit&s : praefectio ; Szirmay
1806.
haszonbdrl^s : arenda ; G-eorch Ill^s
1 804. : haszonbdrlo
Eldbbrol nincsenek kimutatva
hozom&ny : allatura ; G^orch 1806.
in&solat:tranBsamptuin; Bar. Yrm.
tiszti sztr. 1807.
m6rs6klet:temperieB; Nyulas 1800.
rovatolat : rubrica Pest m. tiszti
sztr. 1807.
v&dlev^l : actionalis libellos ; Bara-
nyam. tiszti sztr. 1807.
^lladalomtudom^ny : statistica ;
^lladalom Barcafalvitdl 1786.
dllatkert : vivariam.
i*&lllt61ag, v^lve : praetensive : mut-
masslich, anmasslich, vorgeblich^
tehdt mdr itt is mai jelent^sben,
nem Ball.-n6l 1843-ban el5szdr
(NyUSz.)
alpapsdg : clerus inferior,
arctudom&ny : physiognomie arc
SL-tol 1808.
borong6s : obnubilus.
bukds : crida
bunhely : locus delicti
csortet^B : murmuratio
ellent^masz : G-egenstiitze
elmdllaszt : putrefacio
elmeseglto : memorialis; vo. elme-
mozdftd
eldhaladott, boldogult : profectus
elok^pzelet : planum
elragadtatds : f uror,Begeisterung**)
temlekoszlop : mnemosynum ; NyU-
Sz. Kuno8st6l 1834., ugyane je-
lent^sben megvan a Dobrentei-
nek tulajdonltott eml^kjel is
6rcinger : galvanismus
•f^rzemdnyes. 6rz6ki : sentimenta-
lis ; NyUSz. csak Verseghytol
1820-b6l.
f^rz^kleti, n^zleti : intuitivos Ny-
USz. csak Pukyt6l 1830.
fakeresked5 : Xilopola
feleslegez^s a kiad&sban : superero-
gatio
ff elirat : titulus NyUSz. csak Pe-
recsenyitai 1822.
f els^gs^rt^B : crimen majestatis
f ogpor : numdicum
ffoldreng6s:terrae motus ; NyUSz.
csak 1832-b51
gyantdr : bitumen ; >nem gyanta.
mert az colopboniumc
gydszkontos : vestis maesta
gy^szvers : nenia
haszonk51cson : commodatio
iddm^rt^kes : numerosus
k^rments^g : indemnisatio
kencs^r : unguen, eml^keztet Ball,
kenc^j^re
kereset : actio, a NySz.-ban csak
quaesitio 6s quaesitum
kit^rt, hitehagyott : deficiens
k6rint6zet, gy6gyft6 k. : clinicum
kozkereset : coaquisitum
koztiszt, koztisztek lajstromok :
calendarium titulare
16ptet6s, tudom&nyi jelesit^s : gra-
duation ma : el 51.
•]*l6t8zer : atom ; NyUSz. Verseghy-
tol 1820.
* E 8z6t m&r Dug. elvonta az egyetemben hat4roz6b61, m4r 1774-ben
Tr6ja veszedelmeben 108: Egy helyen lesz 08zt4n boldog maradisod. 8 ez
isteneiddel egyetem lakisod. Jelentese tehit itt meg a regi.
♦♦) E 8z6ra van ugyan adat a NySz-ban, de csak egy Ck)m : Jan. 130 ;
se eldtte, se ut4na nem ismerte az irodalom.
mIrTOK j6Z8EF ^8 A NYELVI^jfTX.8.
393
m&gneses : magneticus
mellkendo : mammillare
mellp&nc^l : thorax
-{niagykereskedd : negotiator, teh&t
nemcsak 1823-ban; e sz6 meg-
van m&T 1785-ben Gobol G.
Utaz6 I6lek: 73. 1.:
>A' keresztyen 41tal adja a* Toroknek
Ez a' Perzsiai luigy kereskedoknek*
nyelytudds : linguista
okszab&s : sanatio
i*5nk6nyes : volontarius ; NyUSz.
csak 1823-b61 de megvan Dug.
Szerecsenek 1798. 1:261 on-
k^nes sz&m-ki-menetel
^-dnk^nys^g : spontaneitas
6reb:canis pecuarius
papiroskereskedo : papyropola
p^nzkeresked^s, kinek nem nagy
p. van : nummulareolus
sz^rad^k : aestuarium ; >a' honnan
a' viz kisz^adt^
ftalppont : nadir ; NylJSz. a Tzs.
bol 1838.
tavaszlik : verno
testmis^ge vlminek : massa
tort^netisdg : casualitas
i*t6rv6nycikkely : articulus ; tor-
v^nycikk Stettner 1832.
fugyelet, iigyiit : Institutum ; Art,
Weg oder Titel des Processes ;
Ugylet csak Fog.-t6l 1845. a
NyTJSz.-ban
v&dolat : accusatio
fv&d pontjai : puncta accusationis ;
Tzs. 1835. : v^dpont
v<6lagos : reciprocus
vegrehajtd, foglald : exequens
vez6rlyak a' bdny&kban : agogae
fz^rnap : praeclusi terminus. Ny-
USz. csak 1827.
1828-ilci ndmet-magyar-latin 8E6t&r&b61.
Barcafalvi szavai:
komyiilm^ny, 61etk. : Lebensum-
stande
kovetkezet : Nacbsatz
szerkezet . constitution
term6ny : Natur-product
Bar6ti sz6t&raiban m^r megvannak :
fuszerez : wurzen
diadal : Triumph
izlet : Oeschmack
Sdndor I8tv6nt6l val6k:
csigagr&dics : Wendeltreppe. ma :
csigal^pcso
gyaloghintb : Tragsessel
gozkor : Atmosphare
hadizenet : Kriegserklarung
iddszak : Zeitpunkt
k^pt&r : G-emaldesammlung
melldkj5vedelem : Nebeneinkom-
drfal : Schutzmauer [men
f 6rangyal:Schutzengel Sl.-nek van
tulajdonitva a NyTJSz.-ban,
mag6nhangz6 : Lautbuchstabe
szomyeteg, csudaeset : Abenteuer
vonz5erd : Anziehungskraft
megvan Dug. Szerecsenek 1: 147
»Adgy h^Ut Orangyalodnakc
rezmetszes : Kupferstich
sirbolt : Gruf t
sorsol, sorsol&s : Losen
sug&rtores : Strahlenbrechung.
szomj : Durst
taps : Beklatschung
testgyakorlds : Leibesiibung
v6rrokon : consanguineus, Blutver-
wandte
394
SlMAl 5DdN.
Kazinczy 8za\ai kozul is taldlunk n^h^nyat:
enged^keny : nachsichtig 1808.
6vkonyv : Jahrbuch 1805.
holgy : Liebste, Braut
kecsiReiz 1794.
kellem : Liebreiz 1793.
M&8 nyelviijltdktol yal6k:
alkonyiDammerung; Ad&mi 1760.
drszabds, &. rendje : Taxordnung ;
Szirmay 1 806.
belfoldi, b. szok^s : Landesart;
Magy. Hirm. 1786:545.
benn6k:Innlage, bekapcsolat; Nyu-
las 1800.
clmezet : Titulatur ; Baranya vrm.
tiszti sztr. 1807.
dedk^pfest^s : Miniaturgemalde,
ded ; Verseghy 1806.
egy<Srt6ku : aquivalent ; Bar. vrm.
tiszti sztr. 1807.
f 6nyuz6s : Liixus ; Bar. vrm. tiszti
sztr. 1807.
giinynevezet : Spottname, giiny ;
konnyelm^jd : leichtsinnig : Kaz.-
n^l konnyelmfi 1814.
pongyola : liederlicb 1 788.
szellem^g^evego szellemidie obere^
feine Luft 1810.
szer^oy s^g : Sittsamkeit 1811.
Verseghy 1805. Szemer^n^l:
giinyn^v
hadvez6r : Kriegsanfuhrer ; Vajda
1772. Elobbi sz6t&raiban min-
dig hadi vez6r
jegyzdk : Olosse ; Georch 1804.
kedvenc : Liebling ; Dug.
ldmpa:Lampe; Verseghy 1804.
redoszirom : Stechapfel ; Didszegi
1807.
rdny ; Tugend : virtus (o^mely
lijabb versk61t6kn61 r6ny) ; Sze-
mere
sz6reiid : Wortfolge; Perecsenyi
1806.
Nincseuek elobbrol kimutatva:
ad6t&r : Steuer-Casse.
ad6zat : Contingent
ajakbetii : Lippenbuchstabe [mdr
1803-ban is, aDebr. Gram.-ban
is] ; ma : ajakhang
falapko : Grundstein NyUSz.-ban,
Tzs.-b6l 1835.; 1823-iki sz6-
tdrban van csak meg teh&t az
alap is.
dll6pont : Standpunct [mdr 1803-
ban is] ; Berzsenyin^l : dlUspont
^Imoskonyv : Traumbuch [mdr
1803-ban is]
anyajegy, anyajel : ein angeborenes
Mai ; taldn a n6pny.-b61 [anya-
jel megvan Sl.-ndl is]
apr6sdgdros : Kleinhandler ; kiske-
reskedo m6g nines
aranyhegy : Luftschloss; ma:Ugvdr
far&nytalans&g : Missverhaltniss ;
ardnytalan NyUSz. csak Sz^
chenyi VilAg-jAb6l; ardnjatlan
SI.-t61.
ArvagyAm : Vormund
&sv6nyt&r : Mineralien-Cabinet
becsmester : Schatzmeister
becsiiletszd : Ehrenwort
befizet vlminek : etwas zu Schan-
den machen
b^kealku : Friedenunterhaltung
b^kehir : Friedensnachricht
biiskomor : schwermuthig ; bilsko-
moly mdr 1803.
bunostdrs : Mitschuldig ; tehdt m^g
nem : biint^rs
c^llov^s : Scheibenschiessen (mir
1803.ban is]
mArton j6z8EF ^8 A nyelvCjItAs.
395
■j-clmkdp : Vignette ; a NyUSz.-ban
Kuno3st6l 1834.
"fcsalut, csalosv^ny : Abweg ; Fog.
1836 NyUSz.
■fcsatarend : Schlachtordnung Fog.
1836 NyUSz.
csigadad ; csigadadra kifaragott
muuka : Muschelwerk
dana:Lied [mdr 1803 -ban is] ta-
Un a n^pny.-bol
doromb : Maultrommel [szint^n
m4r 1803-ban is] elvonds a do-
rombol-b6l
^gm^rs^klet : Klima
el^lmodozik : vertraameD
^letfolyam : Lebenslauf
ellenero : GegenwirkuDg ; ellen-
ir&s ^s ellenmdsolat : G.-scbrift.
[EllenfrAs mdr SI.-ndl]
•j"el6 — 6rdekesebb osszet^telei :
el5drboc, eldvitorla : Fockmast,
F. segel ; elScsapat : Vortrab ;
mit a NyUSz. csak a Jelenkor
I.-bol id6z ; eloeb^d : Voressen,
eloeset : Vorfall ; elofal : Vor-
mauer ^s elot&ncos : Y. tanzer ;
azonkiv^l
•j-elokeszulet : Vorrichtung. A Ny-
USz. e szdnil : »Mdrton sz6-
t&r&ban m^g 1823-baii is : el5re
k^szul^s, el5re fizet^s, de mdr
1831 -ben elok^sziilet Pukyndl* !
-[•elorajz, elevrajz : Entwurf ; a
Phil, szerint Dobrentei, de ez
nem bizonyos
'{'eml^k, eml^kir&s : Denkschrift
Fog.-t6l 1833.; eml^kko, em-
16koszlop, eml6kp^nz : ]?. stein,
D. saule, D. miinze ; Kimossb6l
1834. id6zve a NyUSz.-ban;
emlekkor:D. zeit, eml^kmon-
dds : D. spruch.
^tkivdnat : Appetit 1. NyUSz. 6t-
vAgy
ezered, ezer^v : Jahrtausend ; a
szdzad mintdjdra.
*fagypont : Gefrierpunct
falora : Wanduhr [mdr 1803-ban
is] ; ma fali 6.
felszivattytlz : aufpumpen ; szivaty-
tyiiz is Mrt.-t6l 1803.
f^nymdz : Lack ; Ball. szerint :
kence
foldemelet : Erdstufe, Terasse
f iiz^rdzi j : Koppelriemen, [m&v
1803-ban is]
gazdatiszt : Fourier [mAr 1803-
ban is]
g^gebetu : Kehlbuchstab ; ma : g^-
gehang
goly6bisdad : kugelformig
gondolya : Gondel
'''gdzeromii : Dampf-Maschine
giinyhlmezet : Parodie
gydmoszlop : Pf eiler
gyAmszuUk : Pflegeeltern
gydsz — gydszesztendd, gy&sznap,
gy&sz6ra. gydszpaUst^ a Trauer
osszet^telei kozt
gyermek — gy. bardt : Kinder-
freund, gy. jdt6k : K. spiel ; gy.
nyelv : K. sprache ; gy. ruha :
K. rock ; gy. szoba : K. stube ;
mind nemetbol forditva, 6rde-
kes m^g: fid gyermekiskola :
Knabenschule ; holott mdr
1803-ban: lednyiskola 6s nem
ledny gy, isk.
tgyorsird : Geschwindschreiber ;
Tdrsalk. 1:245 a NyUSz.
gybngyf iiz^r : Perlenschnur, [mdr
1803-ban is]
i^had — hadcsapat : Kriegshaufen^
hadsereg. Truppen NyUSz. csak
Tzs.-b6l 1838. ; hadtudomdny :
Kr. gelehrsamkeit 6s hadvizs-
gdlat ' Musterung
hazafisit : nationalisiren ; Szirmay-
n&l 1806.: hazafiilslt
*h6vm6r6 : Thermometer
hidegv6rus6g : Kaltsinn
h6gulya : Schneeball, Lawine, gu-
lya taUn : goly6 [m4r SI.-n&l is]
holdf ogyat : Mondfinstemiss
396
8IMAI dDdK.
hosBzm^ro : Langemass ; hosszm^r-
t6k Verseghy 1820.
hiisses^g : Kiihle
igehatdrozd : Adverbium, Neben-
wort
•j-kirorom : Schadenfreude ; Stett-
ner 1832 a NyUSz.-ban
k&rp6tl6k : Entschadigung
kdpmCly^sz : Bildner
i*kmc8tdmok : Schatzmeister NylJ-
Sz. csak Tzs.-b61 1835.
kirdlyosdi; kirAly p. o. a jAt6k-
ban : Konig
konnyelme : Leichtsinn (konnyelmu
Kazinczytdl)
konny^neku : Melodisch
•j-konyvt&rnok ; Bibliotbekar ; Ny-
USz. Puky 1830.
i-korrajzrTJmriss; Kelmeczy 1832.
a NyUSz. szeiint
kozbirtokos : Mitbesitzer
kozhirdetm^ny : Placat
kozkedvess^gu : Allbeliebt
knst&lyosodds : Kristallisirang
•fkiilfoldiesked^s : Auslanderei Ny-
USz. csak Sz^chenyitol 1830.
Iek6t&z : etwas in Noten setzen
[mdr 1803-ban is]
l^cezet : Lattenwerk ; levelezet :
Laubwerk ; ma : lombozat
lovagjdt^k : Ritterspiel
fmell — mellbetegseg : Brustkrank-
heit ; mellezet : Bruststuck in
der Wappenkunst; mellthea:Br.
thee ; mellv^dfal : Br. wehr ;
mellved a Tzs.-b6l 1838. id^zve
a NyUSz.
mell^k — nagyon sok osszetetele
k6z61, mely neben 6s Seiten
sz6kndl taldlhato, ^rdekeseb-
bek : mell6kepulet : Seitenge-
baude ; mell^kdg : S.-linie ; mel-
lekfizet^s : Deputat ; mell^k-
hang : Begleitung, mell^khiva-
tal : Nebenamt, mellekkijdrds : N.
-ausgang, mell^kszin : N.-farbe
m^lybel&tisti : tiefsinnig
munkab^r : Arbeitslohn [m&r 1803-
ban is]
fmubir&ld : Kunstrichter ; miidrto:
K. kenner NyUSz. csak Fog.-
t6l 1836; mu&ros : Konsthand-
ler csak Tzs.-b6l Szilyn^l.
olvas6 k5zons6g : Leserwelt
orsz>dr : Staats-Casse
oleb : Schoosshund
fon- ; eigen- 6s selbst sz6kndl sok
osszetetele tal61hat6, figyelmet
6rdemelnek : 5ndics6ret : Eigen-
lob, onhatalmtl : eigenmachtig,
melyek NyUSz-ban csak Fog-
t6l 1836 vannak felv^ve; dn-
erejusdg : Selbstandigkeit, on-
megvet^s: Selbstverachtnng csak
a Tzs-b6l 1838, 5nm6r86kl6s :
Bescheidenheit Phil. 1834 :on-
m6rs6klet
t6r-, 5rh&z^ orszoba, ortorony 8. 1-
n6l is meglevdkon kiv&l : orb^r :
Wachgeld 6s drtuz : W.-feuer,
mely ut6bbi NyUSz-ban Fog-t6l
1836 ; orkos&r : Mastkorb
oromdal : Freudenlied, eldbb csak :
or5m6nek
parancsor : Ordonnanz
'^penztdros : Kassenf Uhrer
•i"p6nzugy : Wesen, Munzw. NyUSz-
ban Helmeczy 1832
porhon, portok : Staubbehaltniss
frabUnc :SklayereiKanosst6l 1 834
rajzeszkozok : Beisszeuge
rangor : Ehrenwacht
f rangvdgy : Bangsncht Tzs. 1835
*rendjel : rendet v. rendjelet nyemi :
einen Orden bekommen
rend or : Polizei-landreiter 1. Nyr.
30: 141
i*rimel : reimen, rimes : >bftzeg6 ri-
mes V. Y6ghangos vers* : Kniit-
telvers ; rimetlen:reimlos, mind-
ezek csak a Tzs-b6l 1838-b6l
rimkinz6, rimversii*6 : Reimer
ruhabolond : Kleidernarr [m6r
1803.ban is]
MjLrTON j6Z8EF ±8 A NYELYI^jfTis.
397
sar jazat : Sprossling
'{'8eg^dtaiiit6 : Scholgehiilf e, csak
Elreszn. 1827 ; megvan az al-
tanitd is : TJnterlehrer
seg^dtiszt : Adjutant, seg^dtudo-
m&nj : Hilf swissenschaft
fsireml^k: Begrabnissmahl Fog-t6l
1836; sirjel Tzs.b61 1838
szabadjel, t. i. a' b^menetelre :
Freibillet
'{'Bzayaz : abstimmen Uber eine Sache.
NyUSz-ban Kolcseynek tulajdo-
nftva, 8 eldszor a Jelenk. 1832-
bdl id^zve
szigetor8z6g : Inselreich
szobaszeg^ly : Lambris ; szeg^ly
1803. m&T megvan
'^'szdf ejt^8 : Etymologie
sziikkoru ; sz. ember : ein klein-
licher M., maisztik ldt6koru
tilrhely : Packhof ; j6 volna a rak-
t&T belyett
term^szetf eletti : Ubernatiirlich
[m^ 180d-ban is]
tUddvesz^ly : Lungensucht ; tudo-
vesz^lyes : L.-8iichtig ; tiiddv^sz
Bug4tt6l 1833
*tflz6r : Peuerwachter
tiizvizk^rmentd : Assecurant
Ugylev^l : Geschaf tsbrief
vagyontdr (vagyomtAr) : Vorraths-
gewolbe
vAmdr, lovas v. : Zollbereiter
f v6d-,v6dc8apat: >hadrekeszt6y6d-
tsapatot tenni v. v^d tsapat
lenni^ : Nachtrab bilden ; a kd-
vetkezdk a NylJSz-ban csak a
Tzs-b6l : v6der6ss6g : Bollwerk,
v^deszkoz : Schutzmittel, v^dfal:
Sch.-mauer ; v6dfegyver : Sch.-
waffen ; v^dirAs : Sch.-schrif t ;
y^dg^t : Bollwerk ; v6d6r : Sch.-
wache 6s v^dszent : Sch.-heiliger
vez6rk5nyv : v. a' historia tanitd-
s&ban : ein Leitfaden zum Unter-
richt der Geschichte
fvillAmos : elektrisch ; villamos
NytrSz-ban 1838 Tarczyt6l
Kereskedes: papirosk. : Papier b. ; poszt6k.:Tachh.; sajtk. : Kaseh. ;
selyemk. : Seidenb. ; s6k. : Salzh. ; izacsk. : Waidb. ; gyapjuk. : Wollh. ;
yiaszk. : Wacbsb. : Y4lt6k. : Wecbselb. ; de Pferdebandel : csak l6kupec-
s^gf l&val kereskedes ; monopolist pedig : magdnydros 1. NyXJSz.
Eldttiink ill fme M. viszonya a nyelytLjiUshoz ; nem volt
nagy nyelvtijfto, de tijitott, csakhogy mindig szabalyos k^pz^ssel
▼agy osszet^tellel. Igaz ugyan, bogy 8z6tdraiban sok a nemetes
osszet^tel, szdszerinti forditds, melyek val6szinftleg innen i8 ter-
jedtek el az irodalmi ^s koznyelvben, m^gis jdl ismerte a magyar
fyelv szellemet, s dvta is a fordit<5k, iljit6k ttilkapdeai ellen.
gy a Praktische ungarische Sprachlehre c. nyelvtandban (1817)
a 129. 1. eg^sz sorozatdt adja a germanizmusoknak, melyek mell6
odateszi, >hogy hangzanak helyes magyarsaggal.* A felsorolt lij
8z6k pedig azt bizonyitjdk, bogy M. szdmottevd helyet foglal el
a magyar nyelviijftds torteneteben.
♦ ♦ «
U. i. Ide csatolom azokat a helyreigazitdsokat, melyeket a
Nyelv6r egy bardtja volt szives hozzdm kiildeni. Fogadja e helyen
is koszonetemet.* Ime a javitanddk:
* Egyes javit&sait, melyeket m^r e m^sodik cikkhez kozolt velem,
bdtorkodtam egyszeruen beleiktatni a szovegbe. S. 0-
398 A N^MET- MAGYAR SZdriRHOZ.
A NySz.-ban is megvannak : Nyr. 31:319. miiszer ; 320. beaj&nl ;
323. csapong, okosravasz ; 324. asztalnok ; 326. bebalzsamoz, bedesz-
kdz, be^get (mind a hdrom csak sz6tdrakb6l) ; 327. elegy enget, ehnocs-
kol, folhajhdsz; 328. folpdnc^loz (csak egy helyrol idezve a NySz.-
ban), hajlatlan, kicsuszamodik, kinov^s (csak PPBl.-b5l), kisziv;
329. megkardlapoz (csak 1790-bdl egy adat), menteget ylkit); 330.
tSvises; 331. f^lsziget, f6ltud6s (grammatista jelent^sben csak PPBl.),
fdszem^ly (egy helyrol), fur^szmalom (szint^n egy helyrSl), gyalog-
kapitdny ; 332. hitlet^tel, inasesztendo (mindenikre csak egy adat),
jelzdszl6, kapup^nz (a NySzban jelent^se : egy kapu ut&n fuzetott ad6),
keDgyelfut6.
8zab6 D&vid szcSt&rdban (1792) m^r megtaldlhat6k : Nyr. 31:
320. csatapiac; 323. bQszk^lkedik, csarnok, cser6ny vo. NylJSz.,
^jtszakdz ; 324. sanyarg; 326. allj, eroszakoskodds ; 328. hinta;
329. megf^rkozik, osszef^rcel, simitgat; 330. szomor v5. NylJ^Sz.;
zsivdnykodds, zsiv&nys&g ; 332. id5hat&r, kecskegolyd ; 333. szein-
goly6; 334. szivdobog^s, t&blabird, zdszl6allj.
A Pestm. Tiszti sz6tdrb6l kertilt Mdrtonhoz: Nyr. 31:392.
bunhely ; k&rments^g ; kereset ; l^ptet^s ; 393. v&dolat.
Yeszpr^mnL Tiszti szdtdrban megvan Nyr. 31 : 392. feleslege-
z^s, haszonkolcson ; 393. torv^nycikkely.
Szirmay 01ossariuin&b6l val<Sk : Nyr. 31 : 392. fels^gs^rt^s ; 393.
Ugyelet, iigyiit, vo. NyXjSz. iigylet szav&t.
Georchn^l megyan : Nyr. 31:393. v^grehajt6; 396. kozbirtokos.
Mdrtonndl m&r 1799-ben is megvan : Nyr. 31:327. elk^nyez-
tet; 332. lovagrend; 333. sirirtis. — Az 1803-i kiad&sra utald
javitdsokat mindj&rt beiktattam itt az 1823-i jegyzdkbe !
Smai Odon.
A N^MET-MAGYAR SZ6tARH0Z.
UelyreigazftiSOk lijabb szatdrainkhoz (vo. a Nyr. 31:88
kozolt k^rd^seket is) :
Aufsatz : erre bdtor voln^k javaslatba hozni : tdlcatartd (vo.
gyertyatart6) vagy tcdpas tdlca,
Blahhals, hidnyzik a sz6tdrakban : puffadt nyak.
Brautstand is hidnyzik namely szdtarban: mdtkasdg,
BrochCf Sim.-Bal. melltii ; nem mindig tu, Kelemenn^l mellcsat^
Buhenstreich : pimaszkodds, pimasz tettf pimasz csiny,
Ehekriippel : hdzassdg rokkantja.
Frotzeln : piszkdlni valakit, valakinek az orra alatt piszkdlni,
kotekedni vkiveL
Invasion f hiAnyzik a sz6tdrakban : jdrds (tatdrjdrds, sdskajdrds).
Justizmordy hidnyzik a szcStArakban : hirdi gyilkossdg.
Koch:tdlban fott (Brassci).
Kop f sprung f BauchsprungifejeSy hasas ugrds.
A N^MET-MAOYAR SZ6Ti.RH0Z. 399
Pflanzen, flancol: erre legjobb a feszU,
Pumpen : fejjUk meg az 5reget! (Jogdsz-miiszd az ^n iddmbol).
ScMeissig : keshedt (Csongr&d). Az ^rtelmis^g is haszndlja sok-
fel6 ; teh&t nemcsak n^pies sz6.
Sicherheitsnadel ; }6 sz6t hallottam erre egy inastbl : dajkatii,
Mert a dajk&k haszndljdk leginkdbb, hogy a gyerek meg ne sziirja
mag&t.
Skrupel: sz6t4rban erre ezeket teA&lm laggdly, sz6rszdlhasgat6j
akadikos, H&t a Upel6d6s mit v^tett? Ez jdr i&n legkdzelebb.
Stulle hidnyzik sok 8z6t&rb<Sl: folkentes,
Tribut Simonyiban csak add &IL Hdt a vdltsdg ? Macs6i b&n.
add meg v<sdgodat ! (Yor5smarty, Mar6t b&n.) [Ez rendesen: Losegeld.]
Unerquicklich (sz6t&rban hdntdf hosszantd) ktetleUf vigasztalan
(p^ld. helyzet).
Ungemiitlichf 8z6Urban : hardtsdgtalanj kedvetlen, K&t a rideg ?
Nagyon kifejezi az ^rtelmet s alkalmazhat6.
Verschmerzeii etwas : legyurni valamit.
VexirschlosSf 8z6t6rban: titkos zdr ; m6rt nem: fortilyos zdr
vagy lakat?
Wehleidig : fdjditds. (Aki mindig vmij6t f&jditja.)
Dick sein mit jm. : siilve-fdve egyiitt vannak, (K5zhaszn&latii
yid^ken.)
Mit alien Salhen geschmiert : szdz fdbdl faragtdk (8z6kelyf5ld).
Vm einen Pappenstiel : olj&n olcs6k a h&zak, egy sdhajtdsSrt
h&rom emeletest kapsz ! (Debrecen s egyebiitt).
Solche Kduze muss es auch geben, Dundntiil : h6bortos egy ember
ez a Kdlm^n, de h&t — Hgy egisz a vildg !
Berczik ArpAd.
YilaSZOk (Nyr. 31:337*).
2. zum Abzug blasen : takarod6t fdjni.
damit hat es eine eigene Bewandtnis : &nn6,k kiilonoa v. fura
sor/a van.
jm. einen Nachruf widme^i : -v'kii elbiicsiiztatDi.
aus der Not eine Tugend machen : azer6njy mert szeg^ny.
3. bliktri : Schmarn,
bomladozik : er rappelt.
csereviszony : Tauschverhdltnis,
foszladozik : es faserty es zergeht in Fasem.
kikopott nagy lir : eine herahgekommene Herrschaft,
leromlik (All at) : es fdllt ab.
trafikdl : er hat seine Handel mit jm.
eloveszi a jobbik esz^t : sich eines Bessern Uberlegen.
ut^na dszott eg6sz vagyona : sein ganzes Hab m. Gut ging drauf,
B^RCZI Fclop.
* Cjolag fdlhfjuk olva86iDk figyelm^t jiiniusi kerdeseinkre.
A szerk.
400 A N^ET-MAOYAR SZ6TiRH0Z.
1. Blinder Larm :l&rm& ok n^lkiil, haszontalan zaj.
sich dariiber hintvegtduschen : '6n&mit&Bsal esik &i rajta.
Plagegeist : njug a njakdn.
Spielraum : szabad t6r a mozg&sra, szabad iit-m6d a cseleky^sre.
Versuchskaninchen : a tudom&ny &ldozata, kot^lnek 6,116 teremt^s.
2. der Wein scJUdgt ah:& bor (6rt6ke) csokken, gyengtQ.
damit hat es eine eigene Bewandtnis : megv&n ennek a maga
t&tja, mds annak a foganatja.
fiber etwas klar werden : valamit tiszt&n Utni.
jm. einen Nachruf ividmen : eml^kbesz^det tartani valakirSl.
aus der Not eine Tugend ntocAen ; szeg^nys^g^vel takar6dzik
min^l szeg^nyebb, ann&l k^nyesebb.
van der Pike auf dieneji: mint kozleg^ny kezdeni, a legals^bb
fokozaton megindulnL
mit der Tiir ins Haus fallen : teket6ria n^lkfU kipattanni ; ajt^
ttil-mindenestM berontani.
dem Verdienste seine Krone : dics5s6g az ^rdemnek ! hddoljunk
a hlm^vnek ! adjuk meg azt, ami duk4l !
die Los-von-Rom-Bewegung : mozgiBXom a p&p&t6l — B43m&tdl —
yal6 elszakaddsra, torekv^s N^metorsz^ fel^.
3. hakszdsz : Wildsacbse.
hliktri : Scbmarn, Schmierkas.
honUadozik : im Zerfallen begriffen, es lost sich auf, es geht
dem Yerfalle zu.
csakliz : talBch mlschen (beim Kartenspiel), beschwindeln, ein-
schmuggeln.
csepurdgd : TascheDspieler, SchwiDdelmacber-Michl.
csereviszony : Tauschverhaltnis.
darv^z6ru paripa : Eisenschimmel.
ihsanyarta arco/r ; hungergebleichte, hungergeplagte G-esichter.
folszisszen : zischendi schnellt er (es) empor.
foszladozik : es zerschleisst, wird fadenscheinig.
jdrtat (lovat): ein Pferd ausfiihren, gangeln.
kikopott nagy ur;ein abgekrachter Grossherr.
meggyulol : er f angt an zu hassen.
oszladozik : es lost sicb auf ; geht in Yerwesung fiber.
rosszhiszemu : Hheldenkend, schlecht (hose) beabsichtigt
szdmadd juhdsz : der Oberschafer.
szdmonkirO' sz6k : Liquidations-Gericht.
sz^diiletes sebess4g : Schwindel erregende Schnelligkeit.
szivk6pz6 : amit a n^met pedag6gusok >Gesinnungsunterricht<
n^ven mondanak, az a szlvk^pzes, helyteleniil forditj4k n&lunk a
Gesinnungsunterricht-et : irzUleti oktatdsnak ; irzUlet ? h4t ez is k^pz^s !
52:f UAem€^^()' ; herz veredelnd, ezt is haszn&ljdk a pedag6gi&ba*i.
szortyog (a pipa) : die Pf eif e kocht, quarrt.
tojdstdnc : Eiertanz, behutsam herumtrappeln.
IRODALOM. 401
taktikdzik : er schmiedet Banke, er macht schlaue Versuche ;
trafikdl : yerhohlene Handel treiben.
zdszldbontds : Parteibekentniss, die Flagge hissen, mit der Farbe
heransiiicken.
4. hdnyadik tette volna az^.^.hatte das unter Tausenden auch
nur einer getan?
kivasal vkib^l vmit : er kann etwas von jm. herausbraten.
rdfarditja a kulcsot : er scbiebt ihm den Siegel vor.
rajia veszt: das macht ihm den Garaus.
bdeugrat vkit imti6e;jn. in etwas hineinhetzen.
(a pornek) utdna iiszott egSsz vagyona : er hat sein ganzes Yer-
m5gen eingebrockt, seine ganze Habe zerrann im Prozesse.
gydszra virradtunk : es war ein trauriges Erwachen.
ha nem csardulf csdppen : trieft es nicht, so tropft es. (Ezt a n^met
sz6l&8t m&r oly r^g6ta ismerem, hogy nem tudom melyik az eredeti:
a magyar-e vagy a n^met ?) Csardul helyett mindig csHrog sz6t hal-
lottam. (Somogy. Tolna^ Veszpr6m.)
SchON J6Z8EF.
IRODALOM.
Konyr^szet.
Fischer Izidor. Az Ehrenfeld-kddex nyelvj&rdsa. Bpest, Neuwald
IlUs konyvny.
Pdlfi Mdrton. A nyelv^rz^k ^s az iskola. Kiilonny. a Kereszt^ny
Magvetobol.
Nevy L. Kereskedelmi nyelviink magyartalansdgai. (M. keres-
keddk konyvtdra I. 6vf. 4. — 5. fiiz. Wodianer.)
NyelvtudomAnyi Kozlem^nyek 2. fiiz. Melich J. SzUv jovev6ny-
szavaink 11. — Petz Gt, A nyelvbeli kieg^szul^s. — JL&lm&y E.
A hatdroz6kr6l II. — Balassa J. Ismertet^sek (Dunay F. Atir6
hangrajz stb. Sarbb A. Utmutatas a besz^dhibdk elhdritds&ra stb.) —
Balassa J. A j^sitett mdssalhangz6k.
Keleti Szemle 2. — 3. sz. H. Paasonen : Ungarisch-tiirkische
Etymologien.
Horger A. A hetfalusi csdng6k eredete. (Brass6i Szemle 22.
^8 23. sz. 1902. VI. 1. ^8 8.)
Szily K. Ildom 6s csz^ly. Bpesti Hirlap VII. 3.
Turista Kozlony 6. 7. sz. 6nodi tdjszbldsok (HorvAth E. J.).
Akademiai ±Jrte3ito 150. — 151. fiiz. Jelent^s az Ipolyi-jutalom-
r6l (k<Sdexeink forrdsainak kimutatdsa). Jelent^s a Lukdcs Krisztina-
fele nyilt pdlydzatr61 (a m. nyelv torok elemei).
Szdzadok 6. fiiz. Ismertet^sek : Bdlint G. A lionfoglal&s revi-
zi6ja. Bartal A. A magy. latins&g szdtira.
N6ptanit6k Lapja 27. sz. 8zab5 K. Szab&lytalan kifejez^sek,
MAGYAR NTELV6r. XXXT. 28
402 kyelvmOyel^s.
29. sz. A: Magyar sz6, magyar nev. Telkes S. Mire tigyeljunk
a nevek magyarositdsdndl ?
E.evue de synthase historique, 4pr. Langue et litterature
hongroises, des origin es u 1772 (par Ig, Kont).
Magyar Nemzet VII. 8. Szerk. iiz. Budapestiessegek.
Kdrpdti M. ^s Markovics S. Az tij n^met helyeslr&s k^zikonyve
(Qy or. Pannonia).
nyelvmOvel^s.
Reneszdnsz ^s a tobbi. — PekAr KAroly (Nyr. 31 : 194)
igy okoskodik : Magyarorszdgban is van renaissance, Ezt a 8z6t tehit.
ha szinte idegen eredetu sz6 jeloli is a fogalmat, magyarosan kell
Irni, mert >a meghonosodott 8z6 nem idegen sz6«. — Az at6bbi
t^telhez legkissebb sz6 sem f^r. De mi bizonyftja ez elnevez^s-
nek meghonosultsdgdt? Az-e, bogy az ismeretes megiijbod^ mi
bozzdnk is Athatott ? Ez nem elegendd ok r4, bogy aze fogalmat
jelelo s z 6 is megbonosodj^k. Sok idegen dolog jutott kt bozzink
az alakilag meg nem v<ozott kifejezovel egyiitt an^lkiil, bogy az
ut6bbi is megbonosodott volna.
A renaissance n^v senmiiyel se bonosabb az elsd cikkemben
felbozott hrunnairef repeal stb. nevekn^l, amelyeket mi n&lunk is,
magdt6l ertbetoleg, az illeto nyelvek belyesfrdsa szerint kell leimL
»Igen, de brumaire, repeal nines ndliink« — mondja orre a t.
cikklr6, » renaissance pedig van«. — Van k6ts6gen kiviil. De van
ndlunk is : decadence, mesalliance, nonchalance, nuance, usance, mimoire,
interview; van affair (sok es sokf^le), campagne, gene, pose, hlamage
stb. Ezeket sokan nem igy frjdk, banem kovetkez6k^pen : dekaddnsz,
mezallidnsz, memodr, interju, interjuvol, interjuhol (megjuhdszodott
m&r teljesen), aff^r, kampdny stb.
Hasztalan sorolja fel Tolnai Vilmosnak magyarit6 sz6t&ra a
nagyobbr^szt megfelelo magyar szbkat. Az illet5 lr6 emberek az ide-
gen alakokboz ragaszkodnak, 6s egyuttal magyarosan is irjdk. Mi^rt
irjdk igy ? Mert mir megbonosodottaknak tartj&k. L&tjuk is, mily sz^-
pen megszokta legtobbj^t az olvas6 k5zons6g az6ta; hogy magyar
kdntosben mutatkoznak liton-titf^len. I^s Pek&r m^gis folyvdst azt
bangoztatja, bogy »akotelez5 magyar egyenruba a leg-
jobb y^dekez^s volna a betolakodb sokf^le idegen
elemmel szemben«! Az dlarc eszerint nom arraval6, bogy vise-
15j6t meg ne ismerj^k, banem ellenkezoleg arra szolg4lna, bogy leg-
Ott folismerjdk? Ezzel szemben t^ny az, bogy az itt bemutattam
alakok mdris kiszoritott&k a forgalomb61 a j6 magyar kifejez^seket.
Meglebet, bogy Pek&r az ilyen sz6kt6l megtagadja a > magyar
egyenrubdt«, mert nem sorozza a megbonosultak kdz^. Igen, de az
illeto lr6k koz^juk sorozz&k. Ime itt a bbkkend. ]l^vek bosszti sor&n
&t vitatkoznak azon, bogy az illetd idegen sz6 bonos-e, nem-e ? Senki
se kutatja, megvan-e min&luuk az idegen sz6val jelolt t&rgy, banem
NYELVM^BL^S. 403
egyszernen azt mondjdk: >iD4r meghonosodott^ — punktum; 6s
r&adj&k a zsiiidTOSj siiji^sos ruh&t. Bajos is kipuhatolni : megvan-e
mi n&limk ez vagy az a dolog (esem^ny, mozgalom, reform^ szok&s
stb. stb.)?
Pekdr elm^lete szerint revanche-t kellene Imunk ; mert ez a
fogalom^ francia kUl5nlegess6g, amely mi ndlunk nem kapott polgdr-
jogot. Amde azt a fin omul kUlonb5ztetd ebn^letet megc4folja a magya-
ros ir&st sUrgeto mozgalom, amely ennek a (francia bossziivdgyat
jeleld) sz6nak bonoss&got ad. Igy irj&k : r e v d n s. A napi lapokban
kiz4r6lag ezzel az alakjdval taUlkozunk. XJgyanezt tapasztaljuk tom^r-
dek m&s idegen sz6 lefrdsdban is. Hi4ba mondja P. tijra meg tijra:
> A tulajdonn^y marad mindig tulajdonn^y, amit dgy kell Irnunk,
abogy az illetdk Irjdk.c — Csakbogy a magyar »illetdk« k5vet-
kezdk^pen irj&k: Akerif Xkhen, Ahen ; Miinheriy Milnkhen, MUnhen;
Lekf Laibak stb.
Abol igy mdkddik a furor phoneticus, ott a >kotelezd
magyar egyenrubac megdics^r^se 6s aj&nldsa csak noveli a bajt, nem-
bogy oryosoln4; kivdlt ba a kiejt^st is belekeverjuk a vit&ba, 6s
az idegen bangok ki nem ejtbet536g6re is bivatkozunk, mint a t.
€ikkir6 teszi. En a magyar besz^dben is igy ejtem a k5ztunk vit^s
sz6t: renaissance. Ha ez6rt kinevetnek se b&nom. De akdrbogyan
ejtik m&sok, annak a belyesirdsboz semmi koze. — A megiljhodds
sz6t csak megpenditettem ; de elfogaddsra nem aj&nlottam, kovetke-
z6sk6p nem 6rbet az a vdd. bogy kardoskodtam az idegen sz6 ellen.
Minden irodalmi nyelv eredeti renaissance alakj&ban irja le, 6s aki
irja, nem kutatja, yan-e bazdjtiban ilyenf61e iijjdsziUet6s ? Mi se
kutassuk, amikor lelrjuk ezt a sz6t.
A megbonosults&g folt6teleinek i8mertet6s6be nem bocsdtkozom.
Ez kUl5n t&rgyaldst tenne szUks6gess6. Ezdttal a Tolnai Y. magya-
rit6 8z6tdra bevezet636ben erre elmondottakra bivom fel a figyelmet.
M6g csak azt jegyzem meg, bogy a Pek6r-f61e t6telt, mely szerint:
a megbonosodott fogalmat jeleld idegen kifejez6snek az alakja is
okvetetlen megbonosodotti v&lik - t6vesnek tartom. — Ezzel befe-
jeztem a renaissance ugy6t ; sot a cikkem cim6ben olvasbat6
»6s a tdbbi« koz6 tartozd alakoknak is felsoroltam egy kis tored6-
ket annak a kimutatds&ra^ bogy azokat idegen alakjukban kellene
leimi mdr az6rt is, mert bangzdsuk jelol6s6re a magyarban nincse-
nek megfelelo irdsjegyek.
Befejez6sul tijra felbivom lr6tdrsaimat, szokjanak le mdr a
8Z&ks6gtelen idegen sz6k baszndlat&r6l. Ide 6rtem a nem magyarosan
irottakat is. amelyek tiszt&n csak az idegen kifejez6sek szolgai utdn-
z&s4nak szUlottjei. Ilyen, p6ld2iul, a modern, amellyel minduntalan
taldlkozom. Nemr6g egy nem is igen bosszas yez6rcikkben bdrom
modern 68 egy modernsSg 6keskedett. Mintba: ujkori jogszolgAltatds,
Hjkori (katonai) reformjavaslat, 6s az igazs&gszolgdltatds ujkori mivolta
nem felelne meg el6gg6 a modem 6s modernsig fogalm&nak. A magyar
be8z6det 6s irdst eUraszt6 ilyenfajta idegen kifejez6sek tobb ezerre
rtignak. Joannovics Gyoroy.
28*
404 NYELYMtTELiS.
Uttfszd az Emma tlSSZOnyllOZ. ^rdekes kis vita keletke-
zett abb6l a pdr 8orb6l, amelyet az Emma asszony rossz, vagy leg-
aUbb is f^lre^rthetd magyarB&g&r6l irtam (Nyr. 31:168.) Voltam
olyan mer^sz, s azt mondottam, hogy Emma asszony nem magyar
asszony, mert a tisztess^geS; h i t e a magyar asszony t az ura nev^n
nevezik Szahdnin&kj KovdcsnSnaikj de keresztnev^n csak a csal^
tagjai sz6litjdk, azok meg nem asszonyozz4k. N e m-h i t e s. magokra
&11<S) 5reg asszonyokndl ely^tve 61 e neyez6s, de, mondom, csak ilye-
nekn^l s ezekre id^zhetni p6ld4nak Arany Agnes asszonydt a roko-
nait. A bites 6s nem bites asszonynak a n6pn6l nagyon is megkti-
I5nb5ztetett neyez6s6t zavarjdk ossze azok, akik e felfog&som ellen
8z6lottak. Ez6rt 6rdemesitett H6t6k Jadkhja egy ndluk megszokott
bangii formedv^nyre (A H6t 13:191). Ez6rt oriil, bogy megszaba-
dt<am az Agnes asszony kiilonben szerinte is meg^rdemelt snlyk^t^l
s a Tr6zsi asszony szedte-yett6j6tdl, az 6u kedves Kardos b&ty4m
(Nyr. 31:211). Nines okom k^telkedni a Paal G-yula adatainak
megbizbatdsdg&ban sem, aki szerint >a clmbeli kapcsolat, an6lk&l,
bogy valamely asszony bites voltdnak a tisztess6g6t 86rten6, az eg^sz
Sz^kelyfoldon, sot eg6sz Erd^lyben mindeniitt ismeretes is, j&ratos is*.
De 6rdekes, bogy, miutdn megjegyzi, bogy a Oydrfdsnd asszony^ azt^n
Istvdnn^ asszony meWett gyakran ballani ilyet is: >Hol j&rt maga
Boris asszony?^ stb., 6 is arra lyukad ki, bogy ismert 50 ^wel
ezelott »Sz6kely-XJdyarbelyt egy el ok eld nemzets^gbdl Yal6 s koztisz-
teletben dll6 dreg n 3 1. akit az eg6sz vdros csak igy nevezett s
fgy sz6lltott: ,Katasszon^ ^ ^ s bogy megemllti az Agnes asszony 68
Judit asszony neveket is.
A legfontosabb bizonyft6kok volndnak felfogdsom ellen szerkesz-
tdnknek a r6gi nyelvbol vett p61ddi (210.). Amde amilyen t&vol 611
a kbdexek Zent Margyt azzon-a. jelent6s6ben a mai asszonytbl, olyan
nagy a kUl3nbs6g jelent6sUkben ennyire ^talakult szavak klilSnbdzo
korokban yal6 alkalmazdsa kozott, amint maga Simonyi is elismeri,
amikor azt mondja, bogy a r6gi nyelvb51 vett p6ld4k s a koltdk
ilyen asszony-alakjai >nem tisztdzz&k el6gg6 a k6rd6st, legaUbb a
n^pies baszndlat k6rdes6t«.
Ezek ellen6beu immdron bizonyos, bogy sobasem alkalmazz^k
igy az asszonyt Bdcs megy6ben. mint R6v6sz Ern6 6rteslt (210, jegyz.).
Megtudtak, hogy a paldcokndl csak az 6n felfog&som szerint basz-
n&ljdk s megkiiloDboztetik vele a bites 6s nem bites, vagy tov^bb-
fejl6d6ssel tisztelt vagy giinyolt asszonyokat (Akka, 262.). Minden
k6t36get kizdrdlag dllitja ezt a pal6c nep 6s nyelv pontos ismerdje,
Komor6czy Miklos, amikor azt mondja: »Abogy 6n a mi n6punket
ismerem, 6s bogy alaposan ismerem, azt is tudom batdrozottan &lli-
tom, bogy az asszonyra n6zve a fentebb irott megkul6nboztet6s <a-
lAnossAgban feDD4ll.«: (263.).
8 hogy mennyire 61 a nep lelk6ben e finom megkulonboztet6s,
senki sem bizonyitja 6rdekesebben, mint Molecz B6la, aki e volta-
k6pp sz6rendi alakulatbdl eredo jelentestani kulonbseget nemcsak
hogy megAllapitja, s I6t6t nemcsak hogy Szentes n6pe nyelv6vel
kyelvmOvel^s. . 405
igazolja, hanem lelki ^s kiilso okokkal magyardzza, hogy aztdn erre
az eredm^nyre jusson : »Tehdt megis csak igaza van E.ubinyi M6zes-
nek, liogy megsz6lja Emma asszonyt^
Ime tehdt bizonyos az, hogy az Emma asszony emez dltaUnos,
a nevezettek hites vagy nem hites csaUdi dllapotdnak tekintetbe-
y^tele n^lkul yal6 haszodlata n^punkn^l szokatlan. Bizonyos az, hogy
az asszoHyna,k e k^tf^le haszndlata kdzott : Kovdcsni asszony 6s Lidi
asszony megyan a jelent^sbeli kiilonbs^g. Amaz hites asszonyra illik,
emezt nem hites^ vagy rdg elozyegyult, magdra 4116, giinyolt 5reg
asszonyra, pi. kofdra stb. mondj&k. Ide tartoznak a k5ltok y^nasszooy
alakjai is. Bizonyos az, hogy e felfog&s az eg^sz pal6c foldon, Bdcs
megy^ben s Szentes yidek^n el yan terjedye, bdr e formdnak nyely-
j&r&sokban yal6 szerepe m^g most sines eg^szen tiszt&zya.
RuBINYI M6ZES.
A bankd magyars^a.'" Az a Kardos-fele szoyeg se tok^le-
tes. Eldszor is : a sz<Srend nem j6. Hogy mi^rt nem j6, magyar&zzdk
meg a szakemberek. l^n csak annyit mondok, hogy a n6pb51 yal6
magyar ember nem kezden^ Igy : Az Osztrdk-magyar bank , . . Kardos
ebben egy gombbal f eljebb akaszt. — Mdsodszor : ezt a sz6t : jegy
6q ezt a sz6t: torvinyes, foloslegesnek tartom a mondatban. A note
a tizmillidnyi magyars^ nyely^ben nem jegy, s a banknote nem hank*
jegy, hanem bankd, A bankjegy csak a hirlapolya86 magyars&g 8z6-
t^r&ban yan meg, 6s csak betuben tobb mint a bankd, A p6nz
mindenkinek yal<S, tehdt a rajta yal6 irds is sz(3ljon mindenkinek,
ne csak a kabdtosoknak. — !^pp fgy : folosleges a tdrvinyes sz6 is
az drcpdnz el6. Nines forgalomban k6tf6le penz : tory^nyes 6s t6ry6ny-
telen. Ha a magyar ember azt mondja : Ez6rt yagy az6rt fizetek
ennyit yagy annyit, senkinek se jut esz6be megk6rdezni, hogy tor-
v6nyes p6nzt 6rt-e? Hdt minek dtyinni a p6nzre az anyakonyyi
megkUl5nboztet6seket ? Hiszcn ertem 6n a Szent PrecizitAs mosoly-
g&9&tj de hdt ha mindennek ott kell lennie abban a mondatban az
utols6 n6met hajszdlig, akkor csak tegyiik oda ezt is, hogy : nem
rdgi torvdnyeset ; 6a tegyiik oda ezt is : az azonnal szd vasdrnap nem
drvdnyes, se reggel 9 dra elott, se ddlutdn 5 dra utdn, T6ry6nytelen
ercp6nzunk nincsen s nem lehet az Osztr.-m. bankban, legfeljebb a
mdzeumokban, tehdt a torvdnyes jelz6s folosleges. — !fipp igy folos-
leges ez a 8z6 is : ktvdnsdgdra. Ha eszUnkbe jut Szarvas Gdbornak
ez a monddsa : A magyar nyelv mindig rovidsdgre torekszik, — s
megpr6bdljuk kibiizni, azt Idtjuk. hogy raegis benno marad a mon-
datban. Ott yan a bor alatt, mint a ver az emberben. S hdtha 6n
nem kivdnomj hanem kdvetelem ? — Vegiil : nem f 6intezeteine7, hanem :
fointezetei^en. Igy gondolom magyarosabban a mondatot: Ezdrt a
bankddrt az Osztrdk-magyarbank x korona drcpdnzt fizet hdrkinek is
a bdcsi ds a budapesti fdintdzetdben,
Gardonyi G^za.
* Vo. J. F, megjegyzeseivel Nyr. 29:517.
406 NYELVllt^EL^S.
Cz Tagy C? Mikor az Akad^mia elvetette a maga r^z^rdl a
C't, de nem kifogdsolta a mdsok resz^rdl yal6 haszndlat4t, megindult
a mozgalom az iskolai helyesirds iigy^ben.
Hogy helyes volt-e ez a mozgalom^ vagy nem, az indit6 okok
el^gg^ megmagyar&zzdk. Ahdny a tanitdssal foglalkoz6 ero, annyif^le
a helyesirds. Mert hdt 1dm a c-vel is ligy vagyunk, hogy >lia aka-
rom vemhes, ha akarom nem vemhes^. Aztdn egyik Igy v^li j6nak,
a mdsik ligy, s a v^ge az, hogy a tanul6 nem tudja elk^pzelni, hogy
melyik is okosabb a sok kozul, mikor az egyik tanit6ja ^ppen azt
htizza aid vorossel, amit a mdsik kovetelt. Ez^rt sziiks^ges tisztdzni
az iskol&k helyesfrdsdt.
Engem azonban az eg^sz mozgalomb6l csak a c es C2r k^rd^se
^rdekel. Tiz. ev 6ta tanitom az db^c^t, az eg^sz db^c^vel Id vagyok
b^kiilve, de mikor a cz 63 cs bet^re keriil a sor, akkor mdr jobb
szeretn^m az eg^sz db^c^t nem IdtnL Hogy mi^rt, ezt is elmondom.
Mondhatom, nekem ^Ivezet az L n^piskolai oszt&ly tanf-
tdsa, ktilonosen az irds-olvasds-besz6d kedves t&rgyam, csak a cz
ne keseritene. A legtobb Abe clm^ben a c ^keskedik, de m&r belul
kettdt (c 6b cz-t) enged, vagy ragaszkodik a r^gi m6dihoz s csak
cz-t tdrgyal. Hanem hdt ez is hagyjdn volna, ha a cz utdn cs nem
kovetkezn^k! Mert az db6ce-tanul6 gyermekeknek a cs-t, mint
hangot a, c 6s s hangjainak osazevondsdbdl, mint betut a c ^s ^ betuk
osszet^teybdl magyardzhatom s igy is adom magyardzatdt, mikor
tanitom. Ha nem igy dll, akkor mi az a c ? Vagy mit keres a C5-ben
az s elott? S ha esakugyan magyar&zatom szerint dll a dolog,
minek a C2:-ben & z? Vagy m^rt nem irjuk legalAbb is hdt a cs-i
logikusan igy : czs^ ha mdr a c-t cz-nek kell irnunk s ha a c a C5-nek
elso jegy^ben elvitdzhatatlan hangosszevondst akar jelezni? Mert
vagy ondll6 hang a c vagy nem. Ha ondll6, a z sallang mellette,
akdrcsak az osi huszdrkardon a nagy tarsoly forma, amelytol szaba-
dulni kell, ha 0 s i is. Ha nem on&ll6, akkor a c^-ben szerepelni kell
a 2r-nek. ^n igy erzem s ezt m^g a 6 ^ves gyereknek is meg lehet
magyardzni s nem fog megtortdnni az a kinl6dds, hogy h6napokoD
&t kiilon hangokk^nt olvassa a cz k^t jegy^t.
Van azonban mds ok is a c jegy mellett. Nyelviink ugyanis
meglehetdsen tomve van osszetett m^salhangz6kkal, szdmukat nem
szaporftani, de apasztani kellene. Ha j6l tudom, maga Arany J. is
tett ezen a t^ren kis^rleteket, mikor p. o. a gy jegyet a ^-nek ren-
destdl elt^rd irdsdval jelelte.
Ez^rt 6hajtom magam resz^rol a kibontakozdst, melynek mielobb
val<S keresztiilvitel6re nemcsak az okos, tudomdnnyal terhelt foket,
de az irgalmas apai sziveket is kerem — talAn sajat gyermekeik
nev6ben is. Sztrokay Lajos.
Asszonya. BArsony Istvdn, ez a kivAlo es komoly irdnk
szint^n haszndlja felesege helyett az asszonya kifejez^st. »N^gyszem-
k6zt« c. elbeszel^sgyujtem^ny^ben olvassuk (Singer 6s Wolfner kiaddsa,
1894.) a 100. lapon : »A volegeny vinni akarta az asszonydt haza.
MAOTARiZATOK, HELYREIOAZfTAsOK. 407
a maga szomsz^dfaliibeli kiiridj^ra« ; — u. o. a 120. lapon: »Pedig
szereti az asszonydt a maga m6dja szerint« ; — s ugyanezen lapon :
>De az^rt szereti az ember az asszonydt igaz&n.« Mindegyik esetben
torv^nyes feles^grdl van sz6. A f^rfi vonzalmdt a nohoz m^lyebben
fejezi ki az asszonya, mint a feles6ge ; az asszonydban drv^nyre jut,
bogy egyek testben-l^lekben, bogy szeretik egym&st nagyon, de a
felesig sz6 ezt nem fejezi ki olyan ^lesen, olyaD m6lyen ^s szinesen.
B^RCzi FtLdP.
magyarAzatok, helyreigazItAsok.
Alattomharif egyeternben* >Hogy az egyib, egyetemhen sz6k
az egy(e)d sz&mn^vnek szdrmaz^kai-e, az lebets^ges. de nem bizo-
nyo8< — mondja Szarvas Gdbor 1872-ben (Nyr. 1 : 63. V6. Kassai
Oyok. Szt. 2:32, 42). >Codexeink kordban egyetem fdnevet nem
ismertek, csakis ezt az adverbiumot : egyetemhen, ez pedig lebet, bogy
az egyettf egyiitt szdrmaz6ka volt<: — mondja Simonyi Zsigmond
1895-ben (Tuz. M. Ny. 373). Azt hiszem, a ket >lebet« kozt rogton
igazs4got tesz az alattomban 63 egyetemhen adverbiumok szembedlll-
t&ssk, Amannak szerkezete t. i. ismeretes fzrdl-izre (Nyr. 19:173 ^s
21 : 571) : alattomban = alatt-\-on-\-han. Vo. >Nem az nyoltzadik
egben volt mint az egy^b tsillagoc, banem tsak alattan az egbnec
alsd r68z6ben« (NySz. 1574-b61). — '»Alatton repiilnek [a m^bek], tsak-
nem a fold szin4n«. »B6jdr6 ajtdjokat alattan 6s kitsinyen badgyad«.
(Szatbmiry-Kirdly Gyorgy: IJj Angliai M^heskert 1759-b61: 36 6s
71 11.) Kresznerics 1783-b6l id6zi: >rojtek alattondhan^, Meg SzD-ndl
is alattonos, alattonkodik a mai alattomos helyett. [Vo. m6g alatton-
nydba ^s alattonyos MTsz.]
L4tni valo, bogy az alatton csak olyan pleonasztikus alak, mint
amin6 az ittenf mostaUy rigenten, eleintinj megen, megintj meginteiif
megintlenj addiglan, holtomiglan stb.
Az egyiitt (egyett) is f ennmai*adt ilyen pleonasztikus alakokban :
:>Valamykoron vagyonk egyettlenhe<^ ; >Vr ystent egyetlemhe gyczerek*
t. i. egyiittlenbe (NySz.). — A QuaryC. ben pedig (EMNyEml. 4 : 36
es 37): »u is vele igyeton konyueze<^ t. i. egyiitten ; )»mindon jozagaual
igyetdmbe<^, E szerint az egyetemhen (*eggyetemben Vo. NySz., MA.,
SzD.) szerkezete is ez : egyetemhen = egyett -f en -h hen,
Pleonasztikus k6pz6sekn6l igen gyakori az egyjelentesii alakok
sokfel6 burjdnzdsa. (Yo. meg- es mihelyt-u^l MTsz.) Ez magyar&zza meg
a r6gi nyelvben az egyetemhen sokf^le alakj&t is (NySz.). Bornemisz^-
n&l szintigy az egyeltemhen 6s egyentemhen az *eggyel (simul, una-
es *eggyen (*eggyenbeny simul. una) bat&rozdknak pleonasztikus tov4bb)
k^pz^sei. SziLY KXlmXn.
A magyar S beta hangja. Szemere Pdl ismertetve Kazinczy-
nak T5visek 6s Vir&gok c. epigramma-gydjtem^ny^t (Aspasia, 1824-ben),
tobbi kozt fgy sz61 : »Minekut&nna benniinket az idegen istenek
408 yIlaszok a szerkesztos^q k^rd^seire.
im^ddss el6g hosszii ideig fogva tartott, most ellenk6rs&g ragadoz
re&nk : kiilonozni erdlkodunk mindenbeiii hogy Originalisoknak tekin-
tethessiink ; mit kiv4n a sz6p ^rz^se, arra semmi gondunk. —
Igjf minekutdnna a sorSf voks^ jus szavak mutatjdk, hogy T^ritoink
a de4k S betiit ess ^s nem essz hanggal olvast&k, &mb&r tudjnk,
hogy az ess hang suha nem hangzott gorog ^s r6mai ajakr6l, mi
tovdbb is e^^-nek olyassuk.« Ime ugyanaz a gondolat, melyet t5bb
mint f^lszdzaddal k^sdbb Yolf Cyorgy fejtett ki.
Balassa J6zsef.
vAlaszok a szerkeszt6s£6 k£rd£seire.
(Nyr. 31:278.)
Baranya, K(eszu). Somssich S4ndor. — CsaniLd, K(e ver-
mes). Bittner Jakab. — Fog(ara8 megye) 01(Ah-Tjjfalu). N a g y
S 4 n d 0 r. — Gyongyos. Kdddr Lajos. — Heves, Al-Debrd.
Hevesi J&nos. — Heves, Gyh. (Gyongyos- HaUsz). N a g y
J 6 z s e f. — Hdromsz^k. Finta Imre. — Hajdu-Szov^t. B ^ n y i
I g n d c. — Kemenesal ja. Sztrokay Lajos. — Kistijaz&llis.
Meszdros Kdlmdn. — N6grdd. BaloghyDezso. — Ores-
hdza. Berczi Fiilop, — Pal6c (Eger). Borsodi L&8zl6. —
Pest m. Solt. Fodor Ign&c. — Bdbakoz. Patyi Istv&n. —
Bozsnyd. Komor6czy Miklds. — Somogy, FS(ege8d). P e t e r d i
L 4 s z 1 6. — Szeged 1. Tomork^ny Istvdn. — Szeged IE.
Hoddcs Agost. — Tohia m. K(olesd). Koritsdnszky Ottd.
— Udv(arhely m) B(ethlenfalva). Paal Gyula. — Vas m. Csk.
(Csempesz-Kopics). Pekovits Sdndor. — Vas m. Y^p. V a r g a
I g n d c.
!• A hamar elment es hamar ment el, kordn abba hagyta es
kordn hagyta abba-tele kifojezesek sz(3rendje kozt a Bdbakozben van
kulonbseg. A hamar elment 6s kordn abba hagyta akkor haszn&latos,
mikor a fobangsiily ugyan a kordn ^s hamar idohat&roz6kra esik, de
mellettuk mdsodrend^i hangsiily van az igei fogalmakon is : elmeni
6s abba hagyta. Mikor az idohatdroz6kat m^g erosebben akarjuk
hangsiilyozni mi rdbakoziek, [de mikor? minek? A szerk.] akkor
mondjuk: hamar ment el, kordn hagyta abba, £z esetben az igei
dllltmdny hangsiily nelkiil simul a kiemelt iddhatdroz6hoz. — Mar
k^tszer itt volt azt jelenti, hogy itt volt 6s nem mdsutt ; k4tszer volt
itt pedig azt, hogy k^tszer volt es nem egyszer. (Hevesi J d n o s).
— Hamar elment 6s hamar ment el, ezekben — ligy 6rzem — az ige-
koto annyira lefoglalja magdnak az ige clotti helyet, hogy csakis az
elso »zorend lehet helyes ; a mdsik k6t pdlddban azonban megturheto
a sz6rend vdltoztatasa aszerint, amint a kiemeld hangsiily mddosul,
noha ehhez is szo f^rne. mert pi. ezekben : mdr k^tszer itt volt es
mdr k6tszer volt itt, 6rtelmi kiilonbs^get csak a legfinomabb nyelv-
ViXiASZOK A 8ZERKE8ZT68^0 k^rd^seire. 409
erzek tud felfodozni^ mert a fohangaiily mindaket esetben a k4tszer
hat&roz6ra esik. (BelAnyi Tivadar). — A hamar elment sokkal
hatdrozottabban beszel, mint hamar ment eL Az elso alakot 6rzem az
erosebbnek, a m^sodikat a szelidebbnek. Foltunobb e kulonba^g a
folsz61it6 m6dd mondatban: hamar elmenj (elolem, szemen elol, haza,
hozzdjuk atb.) tok^letesen mag^n viseli a felt^tlen parancs jelleg^t s
ez^rt hatdrozottabb alak, mint : ?uimar menj el (el51em utamb(3l, baza,
bozzdjuk stb.). (Sztrokay Lajos.) — Hamar elment, ezzol csak
azb akarjdk drt^siil adni, bogy nem maradt, hanem elmeut. Azzal,
bogy hamar ment el a f5sdlyt a hamar-ra belyezik, t. i. bogy nem
sokat k^sett. !^pp igy a kovetkezokben is. Koran abba hagyta, itt
az van ink4bb mondva, bogy nem folytatta tov&bb ; ezzel : kordn
hagyta abba, bogy nem sok& folytatta. Ebben: mar kitszer itt volt,
f odolog a bely, t. i. bogy itt volt ; mar kitszer volt itt : ebben
ink4bb az ittl^tel tobbszorisege fontos. (Vas, Csk.) — Hamar elment,
azt jelenti, bogy nem sokdig idozott, mig hamar ment el nem az iddt
jelenti, banem a menea gyors&s&g&t, PI. ba valakit megfenyegetnek,
vagy inegijesztenek, mondjdk r6la : bamar ment el, ugyancsak gyorsan
hordta el az irbdjdt. Kordn abba hagyta azt jelenti, bogy valaki
yalamit csak kor&n abba hagyott, de kordn hagyta abba m&v azt
jelenti, bogy ido elott bagyta abba, amikor m^g dolgozbatott, vagy
^Ibetett volna (kordn bagyta abba az 6let6t szeg6ny). Mdr k4tszer
itt volt azt jelenti, bogy valaki itt volt, taUn egy p&rszor, mondjuk
k^tszer is, mig mdr k4tszer volt itt bat&rozottabb 6s azt jelenti, bogy
b&r csak egyszer kellett volna neki jonnie, a te bibdd folytdn k^tszer
volt itt. Amaz tebdt az itt volt-^i, emez pedig a kitszer-i emeli ki.
(Easiijsz.) — Hamar elment szerintem ketf^le 6rtelemmel baszndlhatb :
vagy egy kis elbesz^les elozi meg s kozvetleniil elotte ^s kotoszd dll ;
yagy sajndlkozdst fejez ki. Hamar ment el akkor van hely^n, amidon az
elmen^s bamarsdga nem taldl belyesl^sre, ez tebdt megutkozest fejez ki.
(Pest, Solt) — • Hamar elment egyszeru kijelent6se a megtbrtent
esem^nynek, mig e mAsik kijelent^st : hamar ment el, nyomon kiseri
az a gondolat : meg nem kellett volna, vagy k&r volt elmennie.
Hasonlo kul5nbs6g van a kordn abba hagyta es kordn hagyta abba
Idt^telek kozott. Katdrozottan m&s 63 mds az ^rtelme a kov. k^t
monddsnak is: nuir kitszer itt volt valaki pi. ma d^lelott, tebdt
gyors egymdsutdnban ; mdr k^tszer volt itt pi. a piispok — mondjuk
— tiz 6v alatt, tebdt hosszii idokoz utdn- (Gyongyos.) — Hamar
elment: ezen azt ertjiik, bogy nera sokdig val6 idoz^s utdn tdvozott
el, mig hamar ment el egeszen mdst jelent: idozhetett valaki pi.
bdrmilyen hosszii ideig is valabol, de eltdvozdsa, maga elmenese
m6dja tortent meg gyorsan. Tebdt a hamar az elso mondatban ido-
batdroz6, a mdsikban pedig m6dbatdroz6. Mdr kitszer itt volt : ebbSi
azt 6rzem ki, bogy itt volt most 6s volt itt mdr mdskor is egyszor ;
mdr k6tszer volt itt inkdbb azt jelenti, bogy ugyanegy alkalomb6l k6t-
szer is jdrt valaki itt. Kordn abba hagyta es kordn hagyta abba kozott
kev^sbbe 6les a jelenteses kiilonbs^g. (B 6 r c z i F ii 1 6 p.) — Hamar
elment, nem maradt sukdig, az elment ige itt nem gyofs mozgast.
410 yXlASZOK a SZERKESZTdS^O K^RDl^SEIRE.
hanem rendes, nyugodt l^p^seket jelent. Hamar ment el, sietve, futva,
megriadva ment el, amint l&tta, hallotta a tort^nteket, nem v4rU
be a y^g6t. Koran abba hagytay meg se lehetett it^lni, van-e hozzi
k^pess^ge, el tudja-e vegezni. Koran hagyta abba, meg nem ^rett meg
a dolog, m^g nem volt ott a v^ge, m^g nem tokeletes. Mar kitszer
itt volt hivatlanul, tolakodva. Mar kitszer volt itt, vegezd el vele,
bizonyosan nagy sziikseg hajtja. (Fog. 01.) — Hamar elment (nem
maradt itt) ; hamar ment el (nem keson) ; kordn abba hagyta (nem
vegezte be) ; kordn hagyta abba (nem k^son) ; azaz : az elsd szdrend
a cselekv^st magdlt, a m^sodik pedig mddosulatdt emeli ki. £ppen
Igy a harmadik p^lddlban : mur k4tszer itt volt, az a f odolog, hogy
itt volt, de ha mdr k4tszer volt itt, akkoi* az a fontos, hogy k^tszer
is itt volt, nem csak egyszer, vagy pedig, hogy csak k^tszer, nem
hdlromszor. A ger jeni ember ezt igy 6rti. Az pedig magyar. (K o 1 o z s-
vdri olvaso. Magyar Sz6 1902. V. 24.) — H4rom v&laszadd
szerint minden kulonbs^g n^lkiil haszndlljdk a k^t 8z6rendet (Tolna,
K.-6aranya, K. es a pal6cokn^l). — Csak az elsd, hamar elment alak
haszndllatos. (Somogy, FS.) — A m^sodik sz6rendet manaps&g nagyon
kezdik folkapni az elso helyett. Pedig ez hatdrozottan vagy gyenge
vagy romlott nyelv6rz6kre vail. (C s e r 6 p J.)
3* Tiszta magyar vid^ken sehol sem mondja a n^p ezeket:
ha nem is mondta, ha el is ment, ezek helyett: ha nem mondta is,
ha elment is. (B e 1 A n y i T.) — A pal6c mindig igy mondja : ha
nem mondta is ; ha elment is stb. — Nem igy; ha nem is mondta,
lia el is ment ; hanem igy : ha nem mondta is, ha elment is, Kiilonosen
<§p m^g e tekintetben a n^p nyelv^rz^ke a legmagyarabb v&rmegye-
ben : Hevesben, kivAlt a kisebb falvakban, pi. Al-Debron. — Ha emont
is, (Somogy, FS.) Kistijsz4ll4son is : ha nem mondta is, ha elment is ;
a m&sik sz6rendet csak ritk^n hallani. — Ha nem is mondta, ha nem
mondta is, ha el is ment, ha elment is: mind a ketf^le szorendet
mondj&k. (IJdv. 6.) Hdromsz^kben is; az elsot nyugodt besz^dbea,
a mdsikat indulatos kifakaddsban alkalmazzdk. — E,4bakozben igy
mondjdk: ha nem is mondta; de ritkdbban ezt is haszn^lja a n^p:
ha nem mondta is. Hasonldk^ppen gyakoribb ez : ha el is ment, mint
ez : ha elment is, ^firtelmok egy. — Ha nem is mondta, az6rt tud-
hattad volna. hogy itt kell lenned. Ha el is ment t6letek, az^rt nem
kellett volna rosszat szdlni rA. (Vas, Csk.) — Itt igy haszn4lj&k:
ha nem is mondta, az^rt 6n megteszem; ha el is ment, az^rt ^n itt
maradok. (Baranya, K. Tolna, K.) — Hajdii-Szovdlton mindig igy
hallottam: ^Hdt ha nem is mondta, hogy eljon, az^rt m6gis itt lesz.*
— Abaujtorna, Borsod, Gomor es Nogrdld vdrmegy^kben a n6p
mindeniitt ha nem mondta is, ha elment is helyett ezt a sz6rendet
haszndlja : ha nem is mondta j ha el is ment. (Komordczy Mikl6s.)
— Ha nem mondta is a csendes, nyugodt l6lek megnyilatkoz^sa, mig
ha nem is mondta mdr fenyeget^st, parancsolAst, dacoskod^st matat,
a hdlborg6, feltiizelodott lelki indulatot tiikrozi vissza. Igy pi. Ha
^im'ent is, majd m'eggyUn. Ha meg vert is, bocsdsso meg nekije az Isten.
ViXJiSZOK A SZERKESZT6s£g Kl^RD^SElRE. 411
Ha nem manta iSy mSgis megldccott rajta; nem lehet az ^n szememet
bekbtnyi — ezekbeo a tiirelem nyilatkozik meg. EUenben az El is
megyek! lit is hagylak! Meg is legyen! mddjdra szerkesztett gondo-
latokban : No, mi bajod van veleniy ha el is ment ? Mil tdrd'ddm vele,
ha itt is hagyott ? Nem hajj ha he is csapott — m&v a lelki nyugodtsAg
hi&nyzik. De sokkal elevenebb gondolkod^st, mozgdst is mutat az
el^bbi sz6reDddel szemben. (Kemenesalja.)
3* Ezeket a koszonteseket : klvdnok j6 napoty kivdnok j6 ejtsza-
kdty kivdnok boldog Hj esztendd't stb. ilyen szdrenddel a rdbakozi ember
nem baszn4lja; de igenis mondja ezt elmenoben, biicsuz^skor : Isten
vele! — Isten vele I ^ItaUnosan baszn^latos Kapuvdr vid^k^n^ B^ba-
kozben. (H e v e a i J.) — Isten vele I s5t Isten velek ! ZaUban csakis
fgy koszonnek t^vozdskor. IJgyancsak ott hallottam ezt is: kivdnok
j6 napot! de csak elv^tve, ligy Utszik olyankor, ba az illetd urasan
akar besz^bii. (6 e 1 & n y i T.) — Rendes elkoszontd f ormdlk : Isten
veledy Isten vele, Isten velet'ek, Isten velek, (Vas, V6p.) — A k^rde-
zettek k5zul n&lunk csak ezt a koszont^sm6dot baszndlj^k: Isten
vele I (Vas, Csk.) — A kivdnok j6 napot nem, a kivdnok j6 ijtszakdt
pedig csak ritkdn j^rja, mert az ilyen koszon tassel a j6 kfv4ns4got
is mintegy batvdinyozni akarjdk s ez6rt ritkdln, gyelles napon, vagy
kiy4l6 tisztelet kifejezdsekepen baszn4lj4k : kivdnok boldog j6 ^4ccakdt ;
kivdnok boldog kardcsonyi ilnnepeket, kivdnok b, uj esztenddt Ez a
rend 6s bocsiilet. Kivdnok sok minden j^*6t, sok j^*d egissiget, sok j^6
sz'erencs*4t — biicsuzik el a r^gen nem Idltott ismeros bar^t, rokon
egym&st6l, vagy aki bosszii, bizonytalan iddre eltdvozik, vagy elkol-
fozik. Az Isten velii dlltaMnos. Nc, Isten velek mondja a kifel^
tordulo ldtogat6. (Kemenesalja.) — Koszonnek igy: Kivdnok erot,
eg^szs^get. Kivdlnok boldog lij esztendot. Azt, bogy : Isten vele
jobbdra az asszonyn^p mondja. (Toloa, K.) — A k^rdezettek koziil
csak az Isten vele-t baszndljAk. (Somogy, FS.) — Kivdnok j6 napot stb.
Ilyenf^le koszont^st gyakran ballottam borb^ly- 6s egy6b mesterleg^nyek-
tdl, kik magokat urasan akartdk kifejezni, de az egyszerubb n6p egy-
<al4n nem baszndlja ezt a format. Isten vele, Isten velUk, ez az elko-
szon6s itt dltaUnos. (Baja.) Miskolczy Gusztdv. — Ndlunk igy
kosz(5nnek: jd napoty j6 ijtszakdt, boldog uj 4vet kivdnok; Isten vele,
Istennek ajdrdomy Isten maradjon veliik, Isten dldja meg! (Baranya, K.)
— Ndlunk nem, banem igy : Jd napot kivdnok, boldog Uj esztenddt
kivdnok stb. Isten vele nem baszndlatos. (Kisiijsz.) — A kivdnok jd
napot, — jd reggelt'f^le koszonest Hajdii-Szovdton is lebet ballani ;
ba uriz&lni akar a par aszt ember, Igy koszon. De Isten vele sobasem
ballottam ott, csak Isten dldja meg, — Kivdnok jd napot, kivdnok
jd ijtszakdt, kivdnok boldog uj esztenddt: e koszonteseket a paldc
n6p egydltaUn nem baszndlja. GyongyosSn sem. — Kivdnok jd napot
sat. ismeretlen. Jd napot, jd 4jtszakdt kivdnok is ritka, csak akkor
mondja a paraszt, mikor urasan beszel. kiilonben aggyon Isten jd
napot, dicsirtess^k a J4zus Krisztus jArja. Boldog Uj esztenddt kivdnok,
Tdvozdskor Isten dldja meg, Istennek ajdnlom, Isten vele ismeretlen.
412 yXlASZOK a SZERKESZTdSl^O K^Dl^SEIRE.
(Heves, GyL) Gomor s N6gr4d hatdr^n mondjAk : Isten vele ! (B a 1 o g h y
D.) — Az ilyen koszon^seket : kivdnok j6 napot,kivdnok j6 4jt8zakdt;
Isten vele! csak Erd^lyben 6s pedig Szamosdjv4rott hallottam.
(Komor6czy M.) — Ha radr kiv&nok-kal kdszon, itt igy k5szon :
j6 napot kivdnok, j6 ijtszakdt kivdnokf boldog Hj esztendO'tf boldog
ilnnepeket kivdnok, — Na, Jdnos b^csi, magdlt a feles6ge elhagyta. —
Ha el annyi, Isten vele (teh&t : 6 vele !), akkor l&ssam, amikor a
hdtam k6zep6t. (Udv. B.)
4* Tdrgyas ragozds : m%ndakett6nket Idtta ? valamennyi cUmdt meg-
ettUnk ? stb. Egyiket sem hallani igazi magyaros besz^dben ; csak olya-
nokt6l hallhat az ember ilyesmit, akik torik a magyar 8z6t. (Beli-
n y i T.) — A rdbakozi n6p nem haszndllja t^rgyas igeformival az
ilyeneket: mindakettd'nket Idtta, mindnydjunkat kikiUdtik stb.; hanem:
ides anydm m%ndakett'*6nket Idtott, mindiinket kikuttek a szohdhik, vala-
mennyinket (6s valamennyijUnket) kinevetett stb. — Szinttigy Tolna, K.
— Mindegy^6nket Idtta, Miiidannydjjunkat kikHttik, Mindeggy^^et
^4hajtydk. Mindannydjjunkat tiszV*6tet%k stb. A m^sodik helyett igf
mondja : Minden "dmdt megettUnk. MindH edinyt kihordott ? (Kemenes-
alja.) — Mindig alanyi ragozdlsban: mindannyiunkat mogvemek.
A mdsikat mindig t^rgyi ragoz^sban: valamennyi edinyt kihordta,
E belyett azonban szokdsosabb igy : minden edinyt kihordott. (Somogy,
FS.) — Yid^kiinkon a tdrgyas igeformit egy<aldn nem haszn&lj^k :
mindakettd'nket Idtott, mindnydjunkat kikiildtek, kettdnket nem Idtott;
az almdt megettUnk, a foldet megszdntottunk, a buzdt learattunk stb.
(Baranya, K.) — Nem mondja a n6p : mindkett&nket Idtta, hanem
Idtott mindkettd'nket stb. A tdrgyatlan ragozdlst haszn^lj&k ebben is:
valamennyi edinyt kihordott stb. (Kisdjsz.) — Mindakettdnket Idtta
sat. mondja a n6p itt az Alfbldon ; azt hiszem, mdsutt is. Valamennyi
almdt megettUnk, valamennyi edinyt kihordott: itt egy kUlonos nyelvi
sajdtsdggal van dolgunk. A valamennyi kifejezes ugyanis ndlunk a
n6p kozott nemcsak azt jelenti, hogy mind, hanem azt is, bogy egy
keveset. Ettol fiigg aztdn, hogy t^rgyas vagy t&rgyatlan ragozdssal
6lunk a raondatban. Valamennyi almdt megettUnk = ettiink meg
n^hdnyat ; valamennyi edinyt kihordott = nem hordta ki mind az
edinyt, hanem csak nehdnyat. Valamennyi almAt megettUk, valamennyi
edinyt kihordta pedig azt jelenti, hogy megettuk mind aiz alm&t,
kihordta mind az edenyt. (B 6 r c z i F.) — A pal6c igy mondja : mind-
kettonket Idtott, mindnydjdnkat kikudtek, kette6nk6t nem Idttak, vala-
mennyi edinyt kihordott, valamennyi almdt megettUnk — tehdt mindig
targyatlan ragozdssal. — Targyas igeformdval besz6l a n6p a gomor-
megyei Ratkon, Jolsvdn, Nagy-B6c6n es .Osetneken. Itt l6pten-nyomon
hallhat6 az ilyon beszed : mindnydjunkat cfiuffd tettik, engem szipen itt
hagytdk, niinket ugyan ruszedtik, Ugyanitt besz^lnek tArgyatlan ige-
ragozAssal is. PI. tndr valamennyi gazddt sorra jdrtunk, a konyhdbdl
valamennyi hutort kihordott. Megjegyzem, hogy e vid^k n6pe 3 — 4
6vtized elott m6g teljesen tot volt. (Komor6czy M.) — Valamennyi
almdt megettUnk, valamennyi hort megittunk. ilyet hallottam, de nem
vXlaszok a 8ZERKE8ZT6s£0 k^d^seire. 413
abban az ^rtelemben, bogy mindannyif banem valahdnyai, bat&rozatlan
mennyis^get. (Heves.) MindakettOnkei Idtott, mindnydjunkat kikiUdotiek,
mindnydjur^at elvertek, kettd'nket nem Idtott csakis alanyi ragoz&stl
alakkal ; a kovetkezoket szint^n csak azzal : valamennyi almdt meg'
ettiinkf mind Djfives volt, valamennyi ed4nyt kihordott, mind eltorte.
(Udv., B.)
5. Ikes ragoz^s. A rdbakozi paraszt f gy 8z6l : megfordom, kenyeret
eszem, semmit se dUgozom ; s ba az apr6 gyerek ezeket igy mondja:
kenyeret esz'ek, semmit se dUgozok, az oregebbek kiigazltjdk a besz^dj^t.
Ezek koziil: takarodj ^s takarodjdl, torddj 6s tord'dj^, veszekedj 6a
veszekedjil stb. csak az elsdket baszo^ljdk, mintba ezek a tobbtagd
ig6k iktelenek volndnak. Ellenben egytagii igdkn^l, ba nem ikesek
is, kepez a r4bak(3zi paraszt ilyen alakokat: aggyd (adjdl), vdrgyd,
hozzd (kozzdl), de baszn^lja a rovidebb alakokat is, fdk^p akkor, ba
az ige nt&n kieg^szito, vagy b^rmily sz6 kdvetkezik : aggy neki, vdrgy
rd, Pipdzik, dohdnyzik, szivarozik belyett azt mondjdk: pipd(l),
dohdnyoz (ritk^n), szivaroz (gyakrabban ballhatd, mint szivarzik) ;
ellenben ezek: repedez, hasadoz, el-*imaradoz ik rag n^lkul baszn^-
latosak. — Aluszom, megforodom, kenyeret eszem, semmit se dugozom.
Pipdlj dohdnyoz, szivaroz, bagdz, utaz. (Vas, V6p.) — A k^rdezettek
koziil csak ezt: kenyeret eszem. [H&t alszom, fiirddm stb.? A szerk.]
Takarodj I ezt indulatosabb dllapotban, boszus bangon, balasztist nem
tdrden ejtik ; mig a takarodjdl kifejez^s enyb^bb, inkdbb jdakarattl
figyelmeztet^s. Az Ak rag n^lkiil mondjdk a kovetkezoket : pipdz,
dohdnyoz, szivaroz, kocsikdz, szakadoz, (Vas, Csk.) — Alszom, meg-
fUrdom mondj4k, de ritkdn, s tigy vettem 6szre, bogy csak az iskola
hat^sa folytdn. Takarodj kurta es folt^tlen, mig takarodjdl enyb^bb,
sim&bb parancsot fejez ki. Takarodj rendesen ondllldan, mig a takarodjdl
mondattagk^nt szerepel, pi. Takaroggydl ki, nem szeretlek I Ne vesze-
kegg\^il, mer megharagszom ! Alugydl ides Idnyom I Az eldbbi alakban
Igy: Takaroggy! Alugy ! A pipdz, dohdnyoz, utaz, kocsikdz, szivaroz,
repedez, szakadoz rendes megszokott ^s haszndlt forma; ikesen nem
is hallottam. (Kemenesalja.) — Mondja, de inkAbb : alszok, megfdrdok,
kenyeret eszek, semmit sem ddgozok, Takarodj 6s -dl kozt nines ^rtelmi
kiilonbs^g. Pipdzik stb. nem mondjdk ik rag n^lkiil. Csak pipdzik
belyett mondjdk, bogy pipdl (Tolna, K.) — Alszom b. aluszom ;
meg fiirddm b. mdgfdrddk vagy mdgfdrdddk ; kdnyeret dszdm; semmit se
ddgozom vagy : nem ddgozom semmit se. Veszekedj v. veszekedjil, elaludj
V. elaludjdl ^rtelmi kiilonbs^g n^lkul. Pipdzik stb. mindig ik raggal.
de pipdzik belyett: pipdl. (Somogy, FS.) — Takarodj 6s takarodjdl,
tdrddj 6s tdrOdjd, veszekedj 6s veszekedjd. A rovidebb alakot Baj4n
rendesen akkor haszndljdk, ba valamit hatdrozottan, vagy szigoriian
parancsolnak. Ellenben a bosszabb alakot sokkal enyb6bb, sokszor szinte
k6ro bangon baszndljdlk. (Kis fiiiknak taldn e megkulonboztet6s
bat^sa alatt mondjAk: Mit csimld 4des flam? Hat m4gis elm'end? Ejnye!
de rossz vagyd! — szelid szemrehAny&ssalj melldzve a batdrozott csi-
ndlsz, elmigysz, vagy-ot) EgyebirAnt Szegzdrdon dltaldnosak az ilyenek :
414: vAlaszok a szerkesztos^o k^rd^seire.
v'egyif irjdj sot csindjd, Miskolczy Q-usztAv. — Mondj^k : alu-
szoMf megfordomj kenyeret eszem, semtnit se dolgozom, iSrtelmi kulonb-
s^g: takarodj innenf csak el ne takarodjdlf majd adok in neked!
csak te azzal tord'dj I ne torOdjd vele ! csak veszekedf mindig ! ne veszt'
kedjil ; alugy, ne alugydl, Teh&t az dly 4hi a tilt6 m6dban haszn&lj&k.
(Baranya, K.) — Csak alszoky eszeky dolgozok. A takarodj es taka-
rodjdlf valamiDt a tobbi ig^k kozott ertelmi kiildnbseg legfeljebb csak
annyi van, bogy az elobbi szigortibban, az ut6bbi pedig szelidebben,
inkdlbb kerleloen fejezi ki a folszdlit^st. Amaz kozelebb &11 a paran-
csoUsboz. emez a k^resbez, s ez kiilSnosen gyakori a gyermekek
besz^d^ben. Ha k^t gyerek osszev^sz, egyik kikapott ^s sir, a m^ik
hizelegve Igy vigasztalja: Ne haraguggydl h6, menjil baza oszt^n ne
rijjdl (e. b. sirj), mert akkor 6n is kikapok. Ne toroggyil avval, bogy
kikapt^l, m^skor ne veszekedjil. Pipdzik stb. -ik rag nelkOl nem
mondjAk. (Kisiijsz.) — Alszomj megfilrdom, kenyeret eszem : legdjabban
a paraszt n6p is baszn^lja; kUlonben att6l fiigg, bogy az iskol&ban
gondot forditottak-e az ilyen kifejez^sekre s bogy gyakran 6rintkeznek-e
muveltekkel, akik ily m6don baszn&ljdk (Pest, Solt.) — Pipdl y.
pipdz, (Csandld, K.) — Alszom igen, de megfUrdok, kenyeret eszeky
semmit vagy sokat dogozok. (H.-SzovAt.) Pipdz , dohdnyoZf szivaroZy
utaz stb. ig^ket -ik rag n^lkiil, sot a Hern^-Y5lgy^ben, Ab.-Toma
megy^ben csakis igy ballottam. (R 6 n y i I.) — Alszom stb. nem
mondja a n6p. Takarodj^ torOdj, veszekedjj aludj bat^rozottabb, parancs-
szerfi folszdlitAst, mint takarodjd% torddj^, veszekedji'^ aludjd', Elaludj
belyett azonban ritka elaludjd\ PI. Itt a cukor, de oszt&n ba meg-
eszed, elaludjd' Am ! (C s e r e p J.) — Az alszom^ eszem, iszom, fUrdom
stb. ig^ket a n6p mindeniitt alszok, dolgozok, Vizok, furddk-nek mondja.
Rozsnyo toszomszddsdgdban van egy kozs^g : Csucsom, e kozs^g n^pe
az u. n. gorgolyok (pal6c-f6le magyarok) a 3. szem^lyben is minden
ik ragot elbagy 6s igy besz6l: Mos6d^ az ido, nydlkdsod* az Ht ; az
dreg is sokat betegesked\ A takarodj 6s takarodjdl, elaludj es elaludjdl
kifejez6sek koziil az dl, 41 ragossal a n6p nem egyenes ^s rideg
parancsot. megbagydst kivdln kifejezni, ellenben a rag elbagy^s^val
egyenesen 6s szigoriian akarat&nak, parancsdnak kiv4n 6rvenyt szerezni.
PI. Csak egyszer elaludjdl^ mindjdrt megkonnyebbulsz, Azt mondom
gyerek elaludj ! Kitakarodj ! (igy mordul a kutydlra). (Komor6czy M.)
— Kalocsdn mondja a nep, bogy : kinyeret oszom, alszom, stb. Szi-
varozik stb. ik rag n6lkul sem Hevesben, sem Rdbakozben, sem
Kalocsdn, sem Szeged videken nem ballottam, csupdn a pipdzik b.
jdrja a pipdl, (H e v e s i J.) — A paraszt ember csak igy mondja :
alszok, megfUrdok, kenyeret eszek, semmitse dolgozok. Takarodj es
takarodjdl stb. kozt nines 6rtelmi kiilonbseg. Pipdzik, dohdnyozik,
szivarozik, utazik, kocsikdzik, repedezik, szakadozik mindig ikes.
(Heves, Gyb.) — Az iktelen ragozdsii takarodj, torddj-iiile igealakokat
a batdrozottan parancsold es tilt6 fomondatokban, az l-es bosszabb
alakot pedig a felsz6lit6 mellekmondatokban baszndljAk. PI. Takarodj
a szemem elO'l! Mondtam mar, hogy takarodjdl stb. Ime, a magyar
fel8z6lit6 es kotom6d. (Gyongyos.) — A pal6c nem mondja soba, bogy :
viLASZOK A 8ZERKE8ZT6s^O K^RDl^SEIRE. 415
alszom, megfUrd^f kenyeret eszem ; hanem : alszoky megfilrdok, kenyeret
eszek stb. Ezek kozott: takarodj 63 takarodjdl, tord'dj 68 torO'dj^,
veszekedj ^s veszekedjil stb. ertebni kiilonbs^g nines. A pipdzik,
dohdnyozikf szivarozik, uiazik, kocsikdzik^ repedezik, szakadozik sz6k
mindig ikesek. — A pal6c nem sokat torodik az ikes ragozds sza-
bdlyaival, de Yasban 6s ZaUban a kozn^p is Igy mondja: alszonif
megfUrdom, eszem stb. ^rtelmi kiilonbs^g a takarodj 6s takarodjaX^
t6r6dj 6s tord'dj^ kbzott nines; &mb4r mint paranes vagy folsz61it^s
csattan6sabban 6s mondhatni dlltaUnosabban mutatkozik a n6p koz5tt
a rovidebb alak. A pal6c Yid6keken nem ritka a pipdz (bossztl f-vel),
iSitaZj kocsikdz (de ez csak gyermekjdlt6kra) ; ellenben mindig : dohdnyzik
(nem 'Ozik) 6s szivarzik, repedezik 6s szakadozik. (B e 1 4 n 7 i T.) —
Alszomf megfUrdom helyett : aliiszom^ megforodomf de mindig kenyeret
eszem, semmit se dolgozom. Takarodj 6s takarodjdl; aludj 6s aludjdl
kozott nines semmi 6rtelmi kiilonbseg, de van a haszn&latokban : az
iA?-es alakok j&ratosabbak. Pipdziky dohdnyozik, szivarozik, tUazik,
kocsikdzik, repedezik, szakadozik esak ikesen hasznddatosak. (XTdv. B.)
[S az 1. szem6ly pipdzom, dohdnyozom stb. ? A szerkj — £[&romsz6k
inegy6ben az osszest haszndljdk (alszom, megftirdom. kenyeret eszem,
semmit sem dolgozom). Takarodj 6s takarodjdd stb. nines kulonb36g.
Ik rag n6lkUl Hdromsz6kon repedez, szakadoz. Pipdzik h. mindig
pip4lnak. — Takarodj, siess (barag n6lkul). Takarodjdl a baragos
indolat kitor6s6t jelenti. (Fog. 01.) [Tess6k ezt jobban megfigyelni!
A szerk.]
6, Alugydfl), fekiigyetek le egyszeru gy banggal BAbakozben,
el\eJibQiL.jnaraggy, nyugoggydl, kapkoggy, Igy Vas m. (V6p, Csk.,
Kemenesalja), Tolna, K. Somogy, FS. Baranya, K., tovdlbb^ Udv. B.
6s H&romsz6k. — A bonti pal6cok kSzt ballottam ugyan: alugydl,
de ezt is : aluggy I de a fekiiggyetek, fekiiggyil, sot fekUggy ! rendesen
igy hallhat6 6s nem egyszerfi ^y-vel. (Beldnyi T.) — MondjAk
Oroshdz&n egyszeru ^t/ hanggal: alugydl ; de fekiiggyetek le. [? A szerk.]
— Csakis aluggydl, fekiiggyd. (Kisiijsz., Hajdii-Szovdlt, Heves, Eger,
Gyh. — T6tos videkeken, pi. Losoncon is egy gy-yel mondjdlk :
alugydl, fekiigyetek ie. (K 4 d d r L.) [Nyugogyatok, maragyatok, agyanak
is? A szerk.] — Egyszeru gy hanggal, de dltaldban egyes mdssal-
hangz6kkal besz6l a n6p Kassiln, Rozsny6n 6s Bozsnyb korny6k6n.
Itt nemesak azt mondjdk alugydl, fekiigy4l, do ostoral hajtjdk a
lovat, cukoral edesitik a kdv6t es vanakal kontrdzzdk meg a j4t6ko3t
az als6sban. (K o m o r 6 c z y M.) — Alugydl, fekiigyetek, Kaloesdn igy
ballottam, de e vdros nepe soha kett5s mdssalhangz6t nem mond,
hanem: ocse, osze-visza, tote, vote, szote, agya ide! (Hevesi J.)
(Folytatdsa a jov^ szdmban.)
416 IZENETEK*
IZENETEK.
Ha kifutiiti az idofnbol. £z aligha 8zok4808 aierkeiet TalalioL
Kyilv&n k4t bz614s vegyul^se : ha kifu^ja az idom + ha tdik ax idombol, —
Sz^egyeztetesei egeszen delibibosak ! Csak egyet c^folunk : a -tol ragnak nan
az elB6, hanem a m&sodik eleme fejezi ki a t&Tos&st (mint a -hoi iM -rdl
ragokban) ; ha az els^ elem is t4yol84got jelolne, akkor ^tol annyi TidBi,
mint ,t4vol-r61\ pedig az az ertelme, hogy t&volra, tkp. a koMlMl d
(1. MNyelv v. TMNy).
K* Gy* Bajzdnak €n k^t koltem^ny^t szeretek: ebben a mondatbta
a t4rgyatlan ragoz^st igen helyesen alkalmazta az a tiszamenti magyar wmr
szony. Kegyed szerint itt >k6t bizonyos kdltem^yr61 van 8z6, nem padif
Bajz4nak ak4rmilyen ket kSltemenyer^c Be ngyanezt mondhatni flnt
a mondatra is : Bajza versei kozul ^n k€t koltem^nyt szeretek legjoblm.
Nemde itt is bizonyos ket k51temenyr^ van bz6. — Hog^ a saem^ljiigQV
targy teljesen hat4rozott-e s okvetetlen t&rgyas igealak kell-e, annak xiag|Vi
egyszeru a pr6b4ja, t. i. az, hogy vajjon lehet-e hat4ro»>tt neveldt y. miittl6
ne7m48t oda tenni : K6t koltem^ny^t szeretek^ de : azeretem (cut) a k€t M-
tem^ny^t. K^t libdmat elloptaky de : dloptdk a k^t libdmat (a 1 1 a ketUNi
amelyr61 m4r 8z6 volt. v. amelynel tobb nines).
CikJc ^s cikkely egyai*^nt helyes, a rdviditett cikk megvan a mi^
nel is (az alm4nak, dinnyenek egy-egy cikkje, e h. gerezd). Cikkes 4m ettti*
lyez k5zt kiilonbs^g is van : cikkeziink az tijsdgba, becikkelyesUnk Tmit a
torv^nykonyvbe.
B. D* A gorkovdnyi bortj mely a kegyed adom4ja szerint a monoki
kocsmdb61 terjedt el, a MTsz. s a B.H. szerint Za]4ban, a Nyr. 28 : 569 n^
rint a budai hegyekben is ismerik (ao. a magyar^izata is kOzSlre YOlt).
Be^rkezett k^ziratok. MoIn4r Ant6nia. Tal416B mesek. — Sifiot t
T&jsz6k es sz614sok. — Simai 0. Dagonics nyelvdjitdsa. — Osz J. Eibtf
nyelv8aj4tsAgai. Nepmese. — Hallgat6 J. T4J8z6k. — Somssich S. CKuiyiW"
vek. — G4bor A. Tref4s mond^sok. tajsz6k, sz61&8ok. — Gfinczy M. Adomik. —
Szucs I. Szavak 6s 8z6148m6dok. — Andorffy K. Tarattyu. — Akka. Ijgyik
kiv416 barbarus felelete. — Bagyary 8. Nyelvtorteneti adat. — Baloghy tt
Pal<ic metaforAk. Nyil.
. U -ATEENABUM" a£5ZVCHTri3HTJi.Ar KIAtJi6iE-»J
-"1 MEGJEl4ENT_F
MagyakesNemetKezi SzotAr
rrr; TEKINTETTEl A KET HYEIV SZOtASAIRA. *4ii
N4met-magyar KELEMEN MIL 1 WlbflrkiitdaliDn
rfesx, : |l ...I r- - .I..', ... 1.,,.,. 7 korona 50 till.
AinRluit. 9tnl;i. . ..IJea-
t t^ IITflt IIiliiu - ...i U....I. i.n>iiijBiri-*k j-. ^ n-.:- .-■■i;(ip- a iijfljv-
ftni niuKiiKal In kiivili >^n iivy ixTiU't, [iiiiU [iiiicyur s/'i- <-» sMiUakliiiNtf
■^-^i^-- ~ mluiinn iv'iMn vilajji*. li"li->i= i-^ m'^rton). - - -
,*, A K«t«iSiAUi'LbllluUtu<;k4:iil><'tni>a« I^JU'>rbl.tt:<Bt<>!u <!i>iO( ,]{[.
WW 7 kor. no nil. lixt-u ulcKA Ar mt-lloii iiiln<ltiiU inu««u)- JW
mK _- — ^^ rculuiU Bxt n JhIi-* k/>u]rv<>L --^ *K
ATHBNAKOM r.-r. k6nyvki»aii-Mrtiaya.
fe-r
Most jeleift meg!
Latin-magyar Zscbszotar
L r^ss; Lilin-rnagyar.
e>9 XL ma. Magyar-lalin.
I
I
i
UflCT inCUTUCCI Ai ATHENUUH Iroddml «i nronrtal j
Allahi nepoktatas^
Irta ; HALASZ FERENCZ.
= Ara 4 korona. =
MjArk) kfintiytMl, tn:
IMU UDl«lt»ll ■ acr,
uuy(«i, fiJa<li>t.-.L /. .
kilinUatt (■■
' (1 auiak linlHRit k lua^itrMg i
Wty^^t^i^^rVrVWrtlrtKWi'VrVHWrttVrtK
5
At ..Atb^uiicnm" irod^mi ^ DTom<liii
Dudftpiuiten, VII., KcreptMi-ut .H.
■-tArsaliki kiiLiKsil
.t-*.
MATYAS KIRALY t
= EMLeKKONYV. =
BffT liriljr koloovftri omMkunliTfttak l«1»ptw*»
trinkuauitr
Dr. MARKI SANDOR.
noUIA klipniulleklKtIrl, 2 ti-i'kiiiipi^] a lUt miivdad ldribi|t
Ara p«iDp&a diaskSMsben 84 korona.
lit wlnrfen
Avfiyt^reaikfirf^iiM.
wmmmmmmmmfmmmm
AGYAR NYELVORj
HHmrDITOTrn
SZARVAS GiLsOR,
*■
t.-T. AKAJUftMrA NYBf.VTnnOJUxVt Hl!Sf»TTd
SIMONVT /SIliMoNU
I XIAIMA i MAGYAJt TIIDOIIXNTOEI AKAIl^Ulj
IXXL EVfOlTiS
BDDAPEST, 1002.
a« kJaddlilVKtai ; Builnpvat Nuw Tork. p«lote.
TARTALOM.
TymtUifiOuirt * I«1*ktao. U. tJi»Hlv<-* ?Mti» ,. *-
A iMirr><- •I'rnii.i VII. A fAlnuUU BiHiiliil nimidje, VnX. A kliMwk
Ku;-i ■ .V(lrf**i<!» .-Ufitf - ,
Ki . <»' r*K} !iUn;w« ftinltUnni. HI. RMma /lOfu* -
A K . ;-. . -i. SjorrtW Wdittr , .. . ,. . .
IrodoUiui : KiB]rTiaeot ____ _ — , ..
!{7d<Ti>"v >;:>'< A tiuittijBg)' twiroge. Kttr^tu Jifmi. — flArUM.. JVntlf
.li:.'! — A mii4:y«T nhwiuuiriiu. Ui^Ab-t .-fyutt
XBItrnriniMk, iti-l.vntiruiiAiuk. UA Icrf't^mi^ vnUtni. Hiaii Xiilmiln. —
A MintMir ixiibnt. MmMw HfrnAU— Kc^lit. A'nniBi-dny HUM*
Vfiaan\L. it lovrliMKtt'-stv k^l>'»ftrm. Balvshs/ f>. BddHjn T. BAvti F.
ConHMf' t.. Ctrr^ J. Ftfita t- f'i^r I. Hurcat J. Sadin A.
JfilrfiiV L. tinw*trrirri/ W- Km-HiSmtlit/ '>. Jfi^wfru* A", itfiafrnfcry
A/^i.;,. y, B(l(.,r. J. An-ii, I - ... I.,., r Tn- i^'-' /.
!■■. !.,■ J. _ _
tittfifilona H n» Akadintla t&mofftitOsdvai'
ictentk meg, ile tarfttluuMrt it taerkevtutHnif/ ft^etiut.
Mflgjelent: J<emst es magyar sxotfir.
— ■iini-i.Bui:.!i,ik Simooji Zs- -^ BrIkm* J, I. o« TI.
J(6mef ds magyar isKoIai sz6t6r.
^u1iisteU)UIik Siinatiyi Ss. i^ B&laaaa J. U w JT. i4«&
BvliniiHtt kAnrrtk* PilMrtj ,
; .-iMwuyujUUI w«iikii II. iFnaklla,
bnitrvUr 107.-31)0, V»r«Uiw Aoiiaue, ftinl. IbirAU lMtlu> U,
Uhtl-t A, A< T.>Ui H. ITI. - Ovrilt: noMOnltut v^ ugj.. ~ Ofnti t»
TTTT Utei 1902. OktiSber 15. Till, f&zet.
MAGYAR NYELVOR
Mtfitltnik mindM htfnap IMn
I Mill oAmM kMm
Szerkeszti
smoNTi zmmm
8ztrk0tztA8<g is kitdtf-hivatal
BatefM^ Nm York palota.
ntelvt6rt£net ts l^lektan.
n.
A jelbesz^ fogalma es lelektani fejl^dese. A jelek fdloszt^sa: r4mntat6 es
4bTizol6 jelek. A jelbeszed alaktana. A jelek jelentesv<ozdsa. A jelbeszed
mondattana.
Wundt n^pl^lektananak leg^rdekesebb s taldn legeredetibb
fejezete a kifejezd mozgdsokrdl s a jelbeszedr61 8z616 r^sz. Mind-
ama k^rd^sek, amelyeket Wundt munk&jdnak e r^sz^ben tdr-
gyal, a l^lektan 6s a nyelvtudomdny hatdrk^rd^sei : mddszeres
megold&suk egyardnt szuks^ges az elemi akarati ^let, s a kez-
detleges nyelvfejWd^s t^nyeinek megert^sehez.
A jelbeszed a gondolatoknak Uthato jelekkel Yal6 kozl^se
8 igy koz^phelyen All az frds 68 a hangos beszed kozott. A fogal-
makat l&that6 jellel jeloli, mint az ir&s, de e jeleket nem rogziti
tartds anyagon. A physis vagy thesis k^rd^se a jelbeszedn^l is
sok yit4ra adott alkalmat. Nemelyek, az ir&s analdgidjdra, a jel-
beszddet is a hangos beszed helyetteslt6j6nek, potl^k&nak s igy
tudatos foltal&Us eredmenyenek tekintett^k. Mdsok, utalva a jel
^8 a jelzett fogalom kozvetlen szeml^leti kapcsolatdra, a psycho-
phyaikai fejl6d^ mellett kardoskodtak. A fdk^rdes, bogy vajjon a
jelbeszed foltalAlAs eredm6nye-e, vagy pedig az ember psycho-
physikai szervezet^nek dltaldnos folt^teleibdl, hatdrozott, minde-
ntltt jelentkezfi 161ektani torv^nyszerds^ggel fejloddtt, Wundt
kutat&sai utdn eldontottnek tekinthet^.
A termeszetes jelbeszed hasonld folt^telek mellett mindig
mag&tdl 8 hasonld alakban fejl6dik ki; s dpen a folteteleknek 6s
a hat&soknak ez az egyezese legk^zzelfoghatdbb biztoslt^ka a fej-
lOdis minden kuls6 k^nyszertdl ^s onkenyes beavatkoz&stdl ment
lelektani torv^nyszer^Ls^g^nek. Ez term^szetesen nem z^ja ki az
egyesek befolydsdt, sem a mesterseges tok^letesit^s lehetds^g^t.
86t ez ut6bbi hat&sok kezdett61 fogva kls^rik a jelbesz^det,
4gyhogy a k^rd^s tulajdonk^pen az, bogy milyen viszonyban van
XAOTAB irrsLVdR. ZZXI* 29
0
418 OOMBOCZ ZOLTijr.
a term^szetes fejl6des a mesterseges alakit^sal, vagy m&s szayak-
kal, az dltaldnos es egyetemes ^rvenyii lelki torvenyeken nyugro
folyamat az egy^ni, eredetileg egyetlen tudatra szontkozd indi-
t^kokkal.
A jelbeszednek az a negy fajk^pe, amelyre Wundt kutatilsai
kozben leginkdbb vetett iigyet, lelektani szempontbol nem egyenI5
6rt6k(l. A ndpolyiak jelbe9z6d6nek sok evszdzados tortenete
van; a jelek, majdnem kivetel n^lkiil, konvenciondlis jelk^pek,
amelyekre a hangbesz^d hatott, ezt mutatja egyes jelek ^s bizo-
nyos kozmonddsszerd szdUsok k^tsegtelen kapcsolata. A d a k o t a-
indianok jelbesz^de koz6phelyen dll a fentebb emlitett konven-
cion^is jelrendszer 6s a hangbesz^dt^l teljesen fiiggetleniil fejl6d6
jelbeszed kozott, amelyet kedvezfi koriilinfinyek kozott a siket-
n^mdk szoktak kifejleszteni. A cisztercitdk jelbesz^de
v^gre, amelyet tudatos megegyez6s hozott 16tre, nyelvl61ektani
szempontbol csekely 6rtek(l, s legfellebb azert tanulsdgos, mart
azt bizonyitja, hogy a kozons^gesebb erz^ki kepzetek jelei meg
kozos megdllapodds eset^n is nagyreszt megegyeznek a term&ze-
tes jelbeszed jeleivel.
Ha a jelbeszednek lelektani fejldd^s^t yizsgiljuk, abb61 az
alaptetelb61 kell kiindulnunk, hogy a term^szetes jelek kifej^
mozgdsokbdl erednek, tehdt eredetileg nem k^pzetet kozolnek,
hanem indulatot, ^rzelmet fejeznek ki. A term&zetes jel elsC
sorban onmagdt kiel6git6 indulatnyilvdnulds, kepzatnyilv^nulissa
csak m&sodsorban lesz, amennyiben minden indulathoz egyszer-
smind erds hangulatil kepzetek is kapcsol6dnak. Igy az egyik
egy^n kifejez6 mozgdsa folkeltheti a mdsikban a megfelel6 k^pzet-
tartalmat s vele egytitt ugyanazt az indulatot is; de m&sr^t
djabb kepzeteket is kelthet, s ezek ism6t jelekben nyilvdnulnak.
Ebben az esetben a masodik egy6n jelei mdr nem a kLtott jelek
osztonszerd ism^tlesei: az egyiittmozgdsbdl (Mitbewegung)
felel6 mozdulat lett. Ez az dtalakuUs m^g mindig az oszton-
szerd mozgdsok hatdrai kozott tortenik, de a kepzetek, az indi-
tekok valtakozdsa lassank^nt az akart cselekv^s folteteleit is
mindinkdbb magaban foglalja. Egyidejdleg a kepzetkapcsolatok is
vildgos ertelmi folyamatokkd sdrdsodnek ; tudatos vonatkoztatasok
6s hasonlftdsok csatlakoznak hozzd.juk ; a kepzettartalom fokoz6d6
ereje az erzelmi elemeket s veluk egytitt magdt az indulatot is
gyongiti. A jelvdltds kozben az egyik egy6nb6l a mdsikba ^tomlo
indulat a jelvdltdsban nyilvdnuld kozos gondolkod&sd vdlik.
KYELVTORTlfeNET ^8 L^LEKTAN. 419
A jelbesz^, legal&bb ami &lland6 elemeit illeti, meg ma is
az osnyelv tok&n van, ligyhogy a jel 6s a jelzett kepzet kozvetlen
kapcsolatan&l fogva nem neh^z a jeleknek l^lektani term^szet^t
8 a kifejez6 mozg&sokkal Yal6 kapcsolatukat folismerni.
Az a k^t alapforma, ameljben az indulat k^pzettartalma
njilvanul, megfelel a jelbeszed k6t alapformdjdnak : a rdmutato
^s^ u t d n z 6 jelek csoportjdnak. A jelbeszednek tovdbbi kialaku-
l&sa kozben a rdmutato jelek l^nyegukben vdltozatlanok marad-
nak, mlg az utdnz6 (ill. dbrdzold) jelek sajdtsdgos jelsorrd
oszolva utdnk6pz6, egyiittjelol6 es jelk^pes jelekk^
fejWdnek.
A r&mutatd jel nemcsak a legegyszertlbb, hanem a leg-
eredetibbis; a gyermekeknel legkordbban jelentkezik, s abban az
esetben, ha a tdrgy a Idtds kor^be esik, a figyelem r&irdnyftdsa-
nak legbiztosabb eszkoze. Vele erteti meg magdt eleinte a siket-
n^ma s kezdetben be is eri vele; csak ha elmillt dolgokat akar
elbesz^lni, vaory klvdnsdgdt s gondolatdt kifejezni, kell az utanz6
jelekhez fordulnia.
A rdmutatd mozdulat eredetileg csak jelenlevfi tdrgyat jelel,
8 igy kiilonosen k^t kepzetcsoport jelz^s^re alkalmas: 1. jeloli a
besz^lget^s szem^lyeit (6 n, t e s bizonyos fokig 6, 6 k is) ; 2. a t^r-
beli viszonyokat (fent, lent, jobbra, balra, el61, hdtul,
mindig az embernek sajdt test^hez viszonyitva). Ide tartozik a
nagys&g & kicsis^g jele, az egyes testi szervekre valo rdmutatds,
mid6n m(ikod6suket vagy tulajdonsdgukat akarjuk ^rtetni (szem,
fill, orr, nyelv = Idtds, hallds, szaglds, Izl^s; ajak =
piros).
A szorosan vett rdmutato jelek szegenysdg^t jellemzi, hogy
folsorolt fajaik sok tekintetben mdr dtnydlnak az utdnz6 jelek
teriilet^re. Igy a kicsis^g 6s nagysdg jelz6sen61 a rdmutato jel
eg&zen utdnk6pz6v6 vdlik, az egyes szervekre valo rdmutatdsndl
a mtLkod^ fogalmdra val6 dtvitel csak azert lehets^ges, mert ez
esetben a rdmutatd jel tulajdonkepen az dbrazol6 jel megrovidiilt
formdja. MidSn v6gre a terbeli mozgdsnak id6beli jelentest tulaj-
donftunk, mdr a jelk^pek hatdrdt erintjiik, bdrmilyen term^szetes
is magdban v6ve a k6t szeml61eti forma kapcsolata.
Az dbrdzol6 jelek elso esoportja, az utdnkepz6 jelek
kozvetleniil csatlakoznak az utdnzo kifejez6 mozgdsokhoz. Az
utdnz6 jelek vagy rajzoldk, vagy alakitok (plasztiku-
sok), aszerint, amint a tdrgynak csak korvonalait rajzoljuk
420 OOMBOCZ zoltIn.
mutatdujjunkkal a levegdbe. vagy alakj&t keziinkkel testsze*
riien utdnozzuk. A rajzold jel kezdetlegesebb, s a term^etes
jelbesz^dben gyakoribb. Igy a siketn^ma a h&z kifejez^re tetdt
es oldalfalakat rajzol ; a szobdt n^gyszoggel, az udvart korrel jelelL
Gyakran, kiilonosen ^latokndl, megel^gszik egy-egy jellemz6 test-
resz lerajzoldsdval ; Igy pi. a szarv okrot jelent stb. Folyamatokat
^s cselekv^seket, amelyeket a hangbesz^d ig^kkel fejez ki, szint^n
jelelnek rajzold mozdulattal (pi. a jobb kez koz^psfi & mutat6
ujja a bal karon mozgatva = *men^s«).
A 1 a k 1 1 6 (plasztikus) jelek leginkdbb hagyomdnyozott jel-
besz6dben vannak, s konnyen koDvencion&lisakk& ydlhatnak.
Ilyenfajta jelek Ndpolyban : osszeszorftott okol kinydjtott mutatd-
^8 kisujjaJ : szarvasfej ; okol kinydjtott hiivelykkel : palack. Az ala-
kit6 jel n^melykor rdmutatdval parosul : pi. a ket mutatd- es
hiivelykujj alkotta kor, keletr61 nyugatra mozgatva: nap.
Azok az utdnkepzfi jelek, amelyek a targynak csak egy-
egy jellemzfi tulajdonsAgdra utalnak, Atvezetnek az egyiittje-
1 0 1 6 mozdulatokhoz, amelyek onkenyesen egyetlen ismerteto jelet
v^asztanak ki, s az emlekezetkdpet k^pzettdrsulds segftseg^vel
keltik fol (pi. a siketn^mdkndl a kalap megemelese = ember).
Az egyiittjeloW term^szetii alakitd jelekn61 rendszerint az arc
is kozremflkodik, meg pedig olyan mddon, bogy az arckifejez^^ a
jel megert^s^hez okvetetleniil sziikseges erzelmi dllapotr61 Wje-
koztat, mig a tulajdonk^peni egyuttjelol^s a k6z foIadaU
(osszeszorftott ajak, merev nez6s 6s foltartott mutat6 ujj =
csendre val6 folhivds).
A jelbeszed bels6 kifejl6des6re nezve legfontosabb lepes a
jelk^pes V. kepleges jel re valo dtmenet. Mag&ban v6ve tkpu
minden jel jelk^p, t. i. egy k^pzet erz6ki k^pe, meg pedig, a
szoval ellent^tben, nem kuls6 6s esetleges, hanem teljesen meg-
felel6 jelk^p. Szorosabb ^rtelemben m^gis akkor neveziink
Yalamely jelet k^plegesnek, ha nem kozyetetleniil, hanem fogalmi
Atvitellel utal a k6pzetre. igy pi. a Mmarok kozvetlen k^pxet-
tdrsulison alapulo jeie az iv6ed6nynek; ugyanez a jel ,y£z* 6rte-
lemben mdr kepleges (bar jelent&e 6rz6ki marad), mivel a k^p-
zettdrsulds egy k6zvetft6 fogalom segits6g6vel tort^nik.
Egy lep^ssel tovdbb vezetnek az oly fogalmak jelk^pei*
amelyeket nem lehet erzekelhet<5en dbrdzolni, mid6n pi. az ostoba-
sdgot szamdrfullel jeleljuk. Az ilyen jelekbfil lij kepzettdrsol&si
tagok kozbejottevel konnyen szdrmazhatnak bonyolultabb s ren-
NYELYTdBT^ET ^8 L^EKTAK. 421
desen tobb jelent^stL k^pleges jelek, a melyek jelent^se mindig
jobban t&volodik az ut&nk^pz6k^t6l. Ha fgy a mdsodrendd k^p-
leges jelsor kifejl6d5tt, lehetseges olyan els6rendii jelk^p is, amely-
nek kezdett61 fogra k^pleges jelent^se volt. Ilyen eset pi. ha a
hazugs&got a bal mutatdujjnak baira leteU val6 mozgat&sdval
fejezziik ki, teh^t mintegy ,ferde ir&Dyti besz^d'; mert ezen a
kepzeten kfviil e mozgdsnak semmi olyas ^rtelme nincsen, amely
a kozvetleD szemleletnek megfelelne. Az ilyen jelk^pek, amelyeket
nyilY&n a kozl6s szdnd^ka teremtett meg, nagyon magukon vise-
Ilk a tudatos foltaUl&s belyeg^t.
Az egyes jelek kisebb-nagyobb elterjedese rendesen att61
fiigg, bogy jelk^piess^giik a kepzettdrsuUs 6s appercipidlds <a-
i&nos ^rv^nyft torv^nyein alapul-e, (pi. hilvelyk- 6s kisujj egy-
mdssal szemben = erfis ^s gyenge) vagy kiilonos szeml^leten
{pL Ndpolyban az ,igazsig* jele, amely Justitia m^rlegtartdsdra
^mlSkeztet).
A jelbesz^dnek etimoldgi&ja utdn az alaktandra t^rve &i,
szembeotl6 mindenekel6tt, bogy nincsenek meg benne a logikai
kategdri^k megkiilonboztet^s^re szoIg^6 alaki ismertetfi jelek.
A jelbesz^d csak — nagyobbr&zt 6rz6ki tartalmd — tdrgy-,
tulajdons&g- ^s illapotfogalmakat ismer, de rendesen ezt a b&rom
fogalomalakot sem maguk a jelek kiilonboztetik meg. A cselekvest
jelenW jel helyettesithet, csaknem minden megszoritds n^lkiil,
tdrgyfogalmat is, ^s megforditva. Az ivds jele jelenthet italt 6s
Tizet is, a palack jele bort vagy ivdst.
A jelek magukban v^ve csak az egymdsutdn kovetkez6 fogal-
makat jelolik, an^lkiil. Logy logikai, terbeli ^s id6beli viszonyukra
utaln&nak. Epen ezdltal a jelbesz^d minden esem^nyt kozvetetlen
jelenlevfivi vdltoztat &i s ez viszont megmagyardzza sajdtsdgos ele-
venseg^t Nemcsak azt tudjuk meg, bogy m i tort^nt, hanem azt is,
bogy b 0 g y a n tortent ; az ujjak nemcsak egyszerfien utdnozzdk a
men^t, banem gyorsan vagy lassan mozognak, sietve vagy meg-
^ondoltan. A jelbesz^d meg^rzekfti azokat a gondolati elemeket
is, amelyeket a mi viszonyszavaink jelolnek, vagy ba ez nem
lebets^ges, a k^pzetek kapcsolatdval sejteti 6ket ; fgy pi. ,a macska
a bdzteWn* fgy bomlik fel: ,mac8ka, tet6, fent*. ,Meghalt, mert
nagyon az iv&snak adta magdt' => inni, inni, megbalni. A jel-
besz^d az alaki elemek hidnydn dgy segft, bogy a gondola-
tokat egyes ondll6 k^pzetekre bontja fol, vagy
bogy a hallgatag logikai kieg^szft^st az osszefugg^sre bfzza.
422 GOMBOCz zoltIn.
A jelLez tapado alaki sok^rtelmiiseg mellett fogalmi sok-
^ ertelm^s^g is el6dllhat a jelent^s eltoldddsa folyt&n. Az
. utdnk^pzd jelnek, Logy azt a k^pzetet keltse fol, amelyet a beszeld
ertetni kfv&n, egydrtelmdnek kell lennie; pedig m&r az alakft5
jeln^I a jelent^ ^s alak annyira t&vol esnek egym^t61, hogj
ugyanazon jelnek igen konnyen tobbf^le jelent&e is lehet. Meg
nagyobb a k^pzetkor az egyiittjelolS jeln^l (kalapleveves jelenthet
embert, udvariassdgot, koszont^st stb.) s legnagyobb a kepleges-
nel, ak&r, mert a jelnek kezdett61 fogva tobb jelent^se volt, ak&r,
mert az egyik jelent^s a m&sikbdl fejl6dott A jelek teh^t^ 4ppen
tigy mint a szavak, aU vannak vetve a jelent^sv<oz^nak, amely-
nek segfts^g^vel a gondolkod&s vdltozd sziiks^gleteihez alkalmaz-
kodnak. T&volabb es6 fogalmakat kozbees6 fokok kozvetitenek s
term^szetesen a k^pzetkapcsolatok, melyek az dtmenetet lehets^
gess6 teszik, majd bels6, majd kiilsd, majd pusztdn esetleges
Yonatkozdsokon alapulnak.
A jelek jelent6sv^tozds&nak iddbeli sorrendj^t ritk^n lehet
kozvetetleniil ^szlelni, mert ezen a t^ren dgyszdlv&n semmi sin-
csen, ami az irodalmi eml6keknek megfelelne; rendesen csak a
l^lektani valdszfnds^g szerint donthetjuk el, bogy melyik jelent^s
az elsd es melyik az utdlagos fejlemeny.
A jelbesz^dnek vegre van sajdt mondattana is.
Gyakran bangoztattdk azt a folfogdst, bogy a jelbesz^dnek
nincsen m o n d a t a, tehdt nincsen nyelvtana sem, mert, szok-
tdk mondani, a fogalmi jelek egymds melle soroldsa (alma —
apa — ^n = apdm nekem almdt adott) nem mondat; hi&nyzik
az a kapocs, amely e jeleket egyseges egessz^ fuzze ossze.
E teves n^zet keletkez6s6t el6gge megmagyar&zza egyr&zt
az, bogy a jelbesz^dben az igenek megfeleW jel igen gyakran
elmarad, mdsr^szt meg az a koriilmeny, bogy azok az alaki ele-
mek, amelyek a bangos beszedben a nyelvtani kategori&k aid valo
soroldst v^gzik, teljesen bidnyzanak.
Azonban evvel szemben meg kell jegyeznunk, bogy a bidnyzo
igefogalmat a legtobb esetben jelzi a jelet kfs^rS arckifejezes.
Ha az el6bb idezett mondatot folsz61ft6 mddban gondoljuk, tebat:
,apdm, adj kenyeret*, a mondat ker6, folsz61it6 term&zetet az »en€
vagy »nekem« jelet kfser6, s a rendest61 elterd arckifejezes vilago-
san kifejezne.
Kiilonben az egyes jelek nyelvtani ert6ke 6pen att<51 fiigg,
bogy mikepen alakulnak az egyes jelek egyseges mondattd. A siket-
NYELTTCRT^irET ^8 L^LEKTAN. 423
nem&k jelbesz^^ben rendesen az alany dll eliil, a jelz6, ha egy-
szerfl tulajdonsdgfogalom, a tdrgyfogalom ut&n, a t&rgy pedig a
cselekves el6tt ^ amelyet elszenved. Igy pi. ezt a mondatot
>a haragos ember megverte a gyereket* igy bontj&k fol : ember —
haragos — gyerek — iitni.
Nagyjdban az indidnusok jelbesz^d^ben is ugyanez a jelek
rendje, bdr hangbesz^diik teljesen elt^rd szerkezetti.
E folt&i6 szab&lyoss&gnak oka r^zben a k^pzetfolyamat
dltal&nos tory^nyei, reszben a jelbesz^d saj&tos termeszete. Mivel
a jelek tulajdonk^pen az egym&sutdn kovetkezd esem^nyek ui&n-
k^pz^sei, a jelbesz^d term^szetszeruleg olyan sorrendben adja el6
az esem^Dyeket, amint az illetd egyen dt^li 6ket, s olyan rendben
frja le a tdrgyakat, amint egyes r^szei tudatdba jutnak. A mon-
dottak alapjdn erre az egyszerti meghatdrozdsra jutunk : » A k 6 p-
z e t e k (term^szetesen a megfelel6 jelek is) mindig szeml^le-
tess^giik ardny&ban kovetik egymdst, mSg pedig
a sort a legerdsebb kepzet nyitja meg; ahol gyon-
gebb kepzet ut&n er6sebb &11, dj mondat kezd6-
dik.< (Siitterlin.) Ha az egyes k^pzeteket (szeml^letess6giik sze-
rint) sz&mokkal jeleljiik, a Wundttdl id^zett indi&nus jelmondat
(»feh^r katondk, akiket egy magas dU&sti, de ostoba tiszt vezet,
elfogt&k a Mescalero indidnusokat«.) ilyenformdn tagozddnek:
123 I 134 I 12: Katondk — haj— feh^r | tiszt — magas dllAsd —
ostoba I Mescalerok — fogva.
A jelbeszed teh&t az osszetettebb gondolatot kis r^szekre
bontja, ami a szenved^lyes eldad&s jellemz6 saj&tsdga szokott
lenni. Igy a jelbesz^dben a besz^dnek mondatszakaszokra yal6
tinomabb tagoUsa nines meg ; az osszetett mondatbdl mindig egy-
szertL mondatok egymdsutdnja lesz.
* :K *
A nyelv, s mdr a jelbeszed is, hii masa az ember lelki ele-
tenek. Fejl6d&e azonos a lelki elet fejl6d6s6vel. A szellemi fejW-
des jellemz6 alaptorv^nye, hogy a kovetkez6 mindig a meg-
el6z6b61 fejlik ki s vele szemben megis egeszen djnak tftnik
fol, a >lelki ered6k« vagy a »teremt6 szinthezis«
e torvenye lepesr61 l^pesre nyilvd,nul ama lelki folyamatok egy-
misutdnjdban, amelyek a jelbeszed fejWd^se menetet jelzik.
Ez a fejldd^s, amelyben az lijat nem a kiilsd er6, hanem
424 SIMONTI ZSIGMOKD.
a megel6z<3ben is m&r mukod6 elemi lelki folt^telek fokoz&sa
hozza l^tre, az dltaldnos nyelvfejldd^s legkezdetlegesebb, de ^pen
kezdetlegess^g^n^l fogva legtanuls&gosabb p^ld&ja.
(Folyt. kov.)
QOMBOOZ ZoLTAir.
A MAGYAR SZ6REND.
YII. A f5l8z61it<3 mondat 8z6rendje.
A folsz61itds (parancs. k^r^s) mindig nyomatekos. Az 616
besz6dben legtobbszor csak az ig^s 8z61amb61 dll s ez is vagy
puszta ig^t vagy egy-egy szdval bfivitett ig^t foglal magiban.
P. vdrj! gyere! gyere ide! tedd le! — Arinylag sokkal
ritk&bban kovetkezik egy vagy tobb m&s sz61am, mint p, Fekud-
jetek mdr le, | gyereJceh! Ne hagyd itt ezt a | szemetet! Es
m^g ritkdbban szolgdlnak az ilyenek el6k^szft6iil : A gyere-
'kek\ fekiidjenek m&v le! Ezt a szemetet \\ne hagyd itt!*
(Csak a meg8z61it6 nevszo el6zi meg gyakran a folsz61itfist, de
azt igy is, ilgy is ktilon mondatnak tekinthetjilk ; p. O yerekeh
fekudjetek mdr le!)
A rendes folszolitdsban a b6vftm^ny nyomat^k n^lkiil koveti
az iget; p. Takarodj ki! Oyere haza! Fogadj sz6t!
Leg yen szives!
Menjetek h6 a szoros kapun! intra te per angostam portam
(M&t^ Vil: 13, MiinchC, K&r., F^legyhdzi; menjetek az szoros kapnn
be JordC. 878). Te orc&dat mosd meg:faciem tuam laya (JordC.
870). Gy^ljenek egy be a vizek 6s tess^k-ki a sz&raz : congregentur
aquae et appareat arida (K&ldi, I. M6z. 1:9; ez 6s sok m&s r6gi
p61da Mol. 100 — 1). & monda fi&nak: Joszt' ide kicsinyem! (Ar.
BH.) Feled^s &rny6k&n || nojon fel a bosszu ! (uo.) M6g az 6jjel . .
csendesen || mdsszuk meg e kev^ly szikUkat ! (Ar. MO.) Csak egy-
szer lakjon j6, mingy& helyin van (Nyr. 22:877; itt a folszdlltd
m6d, mint sokszor, folt^telt fejez ki, 1. Nyr. 19:309, Mol. 101). —
Engedelemk^res (mindig ilyen sz6renddel) : Hadd n^zzem meg!
A szekelyekn^l 6s csdng6kndl az ige hangsiilyoz&s&val is: Hadd
n4zzem meg! s aztdn a ,hadd' nelklil is: n4zzem meg! >Allj
meg, r6zs&m, k4r dj elek meg!« (Cs&ng6 n6pdal, a Nemzet c. napi-
lapban 1:115.) — Az ige 6s bovitm6nye koz6 n6ha m&s sz6k van-
* A tiltAsban megis vmivel gyakrabban : Ket uton sziviink ne j4rjoii !
(P&zm.) Dicseretet es kdrt ne tekintsen I (P&zm.) 'ka lemondtam r61a, lelke-
met ne nyomja ! (Ar. Toldi VIII.) L. Nyr. 19:437—8.
A MAOTAB 8Z6rEND. 425
aak k5zbesziirYa : Yedd ezt a bort le! (Ar. Arist. 2 : 247.) No
hiszen ker1ilj5n mdg yalaha a szemem el^ ! (E5ty58 K. 5 : 45.)
Menj c 8 a k fol a palliisra ! (Nyr. 3 : 558.)
A nyomat^kosabb folsz61it£st, szigorti parancsot dgy
alakftjuk, hogy a bdvftm6nyt, az igekotfit tessziik el6re, arra vet-
jiik a nyomat^kot, egydttal magasabbra emeljUk a hangot a
mondatnak utolsdeldtti sz6tagj&ig, dgybogy ezt a sz6tagot ejtjiik
legmagasabb hangon. P. JTttakarodj! Haza gyere &m! 8 got
fogadjatok! J^o legy 4m! J ok legyetek 4m!
»Megadd hobiapig a p^nzemet ! Ebnenj oda, mihelyt lehet !«
(Yerseghy : MG-raimn. 262. §.) Elfelejts, ha meg nem y^delmezt^l !
(Y5r. Salamon.) »Te Tr6zsi ! — mondja a kalc8&rn6nak; — nyitva
legyen a 8zemed, megldss mind en t, — melegiigyakra idej^n dobd a
gy^k^nyt, — zabot adj ki a vend^gloyak sz&m&ra, a padU8ajt6t
bezdrdy hogy valami bolond fol ne t^vedjen, — azi&n meg ne l^issam^
hogy a majors&g a m&sik advarr6l itszokjdk, — l&tod azt a kan-
polyk&t az udvaron, — mindjdrt kergesd at; a teheneseknek pedig
megmondd, hogy a 86t a borjuknak adtam, nem 5 nekik ! . . . Most
elmehetsz!« (Yas G. Nagy idok 871.) Lekosd, nyomor fia, oldalad-
r6l ! (a kardot, Szigl. R6zsa 2. fol v.) »Itt van ordks^ged, megn^zd !
Alad&rk&m< (Ar. BH). >Meg&Ilj, h^ ! Elvidd azt az ostort innen !
Megtudd, hogy megb&nod!« (Arany p^lddi H&tr. pr6z. 362.) L&to-
gass meg, ha Festre jdssz, de megl&togass &m ! (Fogarasi p^ld&ja M.
Akad. :6rte8it6 1860. 1 : 227.) Pene megegyen ! (sz^kely, Nyr. 4: 514.)
Ennek a sajdtsdgos sz6rendi nyom68it4snak az ok4t nehez
megmondani. Molecz szerint: »Hogy az igekot^vel meghatdrozott
felszdlito ige szigoru parancs eseten haszndlatos manapsdg: az
nagyon konnyen meg^rthet6 fejl6d^s, mert hiszen mindennemu
meghat4roz4ssal pontosabbd, szigorubbd, hatdrozottabbd vdlik
beszediink, s fgy term^szetesen fel8z61it4sunk is* (103). De ez
m^g nem teszi eleg ^rthet6v^, mi^rt eppen az igekot6t hangsd-
lyozzuk, mikor parancsunk a cselekves megt^tel^re ir4nyul. —
Eallds azt hiszi, hogy »e mondatokban eredetileg resz szerint
valo ellenmond^st akarunk 6rtetni: haza menj (s ne mishovd)!
b e gyere ! sorb a 411j ! stb. ; ez a szdrend kiterjedt azutdn az
igekotds igekre is« (Nyr. 29:444). De ez m4r csak az^rt sem
lehet helyes magyarizat, mert ha nyelveml^keinket nezziik, azt
Idtjuk, hogy a regiek ugyanezt a szdrendet haszndltdk szdmtalan-
szor, an6Iktil hogy b4rmi nyom6sit<5, fokozd 6rt6ket tulajdonitot-
tak volna neki. P^lddk (sok m4s idezet Mol. 104 — 5):
Te orc&dat megmossad! (MiinchC. 6a F^legyhAzi uo., ahol
a JordC. 370 azt mondja : te orciidat mosd meg). K 6 r 1 e k tdgedet.
426 SIMON YI Z8IQM0ND.
uram .., meghocsdssad., vmit v6tkeztem (VitkC). Avagy megad-
jad ^nnekem ez fr&tereket, avagy elbocs&ss engemet es Jerozs^lemben
(DomC. 299). Meghallgassad 6n im&ds&gomat (KesztC. 6, igy uo. 9,
10, 35, 44, 134 s m6g sokszor). Yegyitek kernyul Siont 6s
meg'Clelj 4tek utet : circumda Sion et compleciimini earn (Kulcs^rC.
116). Megiizenj^tek n^kem (DobrC. ; a megfelelo helyen JordC. 359,
tovdbbi Heltai 6s F6legyh4zi bibli&j&ban: izenj6tek meg). Isten fel-
neveljen 6s megszaporltson ! (RMK. 2:118.) Yalakinek k&rt tett,
megel6gitse azt (Kdr. Bibl. 1 : 120). Fejek haj&t kordskomyiil oll6-
val megigyengessdk (uo. 2:151; vo. Fejek haj&t oll6yal egyengess6k
meg, Czegl. Ddgon 2:21). Azt is eleven hittel megfogjuk ! (F4zm.
Kal.) >A feslett erkolcsokb61 levetko z6djiink. VessUk el a
set6ts6g cselekedetit, tehdt megtapodjuk r6gi erkblcseinketc
(F&zm. Fr6d. 151). £z egyet megtudjdtok, szerelmesim! (K^ldi Fr6d)
Ezek meg kezdv6n lenni, feltekintsetek 6s emeljitek fel a
fejeteket (uo.).
E r6gi nyelvszokasnak maradvdDya m6g a nepnyelvben s
djabb irdkndl is nehdny ^andd szoldsmdd, melyben szint6n min-
den fokoz6 6rt6k n61kul Idtjuk e sz6rendet:
Isten, mi istenonk megdldjon minket, isten dldjon meg
minket..! (DobrC. 126.) No most az Isten meg&ldjon! (T6th K.
Mdty&s anyja.) » Isten megdldja, 8zomsz6d uram ! — Aldja meg
az Isten !« (Nyr. 19:573.) :»Nem Utlak m&r, munk&csi v&r ! Isten
me gal dj on! Meg engedjen a magyars&g, m&r ezt ki^ltomc
(1711, Thaly: Adal. 2:317). De m6r megengedj, bogy ily soki
papolok (Vitk. Munk. 2:170). Meghocsds son ked, bogy ezt
taUldm mondani (Mikes 52. lev.). Megbocs&ss, Artemi ! az er5szakr6l
(Fal. 849). Ob Isten ! megbocsdss a mi vigasztalhatatlan bdnatink6rt
(K6nyi, Abel bal. 142; Kazinczyn&l a megf. belyen Munk. 2:153:
Sz. Isten, bocsdsd mega nyavaly&s bunosnek, ba 5 f &jdalm^ban
kesereg). Megbocsdsson r6zs&m ! (Kovdcs P. Fars. kaland 11). L. m6g
Mol. 105 — 6. — Megmutatom, megldsdj ki a f6rfi rajtad (Ar.
BH). MegUssa no b&rki, megvivok Etellel (uo.). Itt m6g 6ppenB6ggel
gy5nge a folsz6lit6 6rt6k, jdform&n csak a. m. megUtod, megUtja;
taUn 6ppen az6rt van a jelentd mondat sz6rendje alkalmazva.
Az iges szolammal a folszdlftdsban is — ep tigy mint a
jelentd mondatban — egy szdlammd egyesiilhet egy-egy ossze-
foglalo kifejezes, dgyhogy utAna elgyongul a folszolfto ige
nyomateka. De 6rdekes, bogy a rendes esetek anal6gidja szerint
itt is megkiilonboztetjiik a folszolitasnak k6tfele sz6rendj6t gyon-
gebb es szigoriibb 6rtelemmel, ambar a hangsiSlyozdsban itt alig
van kiilonbseg kozottiik. — Pelddk:
I. Osszefoglal6 kifejez6s gyong6bb folsz6lit^sal (az osszef. sz6-
rend esetei szerint rendezve) : 1. Emberkodj6l, bogy | ezutdn is
A MAGYAR 8Z6rEND. 427
maradjon meg | hired neved (Decsi, NySz). Hadd az porta is ertse meg
az Lupul hitetlens^g^t (EdkGy. Lev. 215). — 2 Mind a kettO'
jojjon be! — 3. Holnap kordn kelts f 61 ! Ha mar gyere be!
Jdl r&zd fol! — 4. Ugy gyarapodj^k meg a mi hitiink, bogy
semmi kls^rtet veliink meg ne tagadtassa (Telegdi, Evang. 1 : 85).
Jobb [=ink&bb] fejem ess^k el! (Decsi, Adag. 230.)
H. Osszefoglal6 kifejez^s szigoriibb folsz6lit&ssal : 1. Azt&n te
is bemenj Am! — 2. Nekem mind megmondjad ! (VirgC. 110).
S abb6l ne jussun nekem is? — Fele mindig a tied legyen, 6des
fiam! (Vas G. Nagy id ok 71.) Fegyverviselo n6p mindenki fellil-
jon ! (Ar. BK.) Azert badi n^pem mind baza sz^lessze ! (uo.) Bdtor
akdrkik megldss&k ! (KatLeg.) E fiiib6l pap lesz, ah ark i meg-
l^sa ! (Ar. Csal&di kor.) — 3. Holnap kordn felkoccsik ken (fel-
koltson kend; N^p, Szentes, Mol. 133). Magunkat j6l meggondoljuk !
(MA. SB. 90.) De igen mag&ra vigy&zzon a lelki orvos.. (Haller^
HHist. 2: 257). Aki k&romlandja az lir nevet, haldllal megbaljon !
(Telegdi, Evang. 2 : 742). — 4. » Addig pedig tanuljon sokat. Kul5-
nosen koplalni megtanuljon !€ (J6kai: Eppur si m. 1:152). »]^s
dn? bogy jut be a vdrba? — Meglebet, mint annak a bolgynek a
kocsisa. Meglebet, bogy sebogy sem: csak a siirgony bejusson!«
(J6kai: Tengerszemu bolgy 2:108.)
A r^giek itt is sokkal surtibben 6ltek a m&sodik form&val;
vo. p. Arru l-i $ megtanits, mint j&r az, akinek betegs^g^ben esze
megbontakozik (P&zm. Kal. 800).
De a folsz61ft6 ige mellett, bogy magdnak az igenek is
megmaradjon folsz61it6 nyomat^ka, legtobbszor utdlag, ktilon
nyomat^kkal alkalmazzuk az osszefoglald kifejez&eket (vo. III.
cikkiink 6^ pontjdt), p. Vidd ki | eet is! VigyeteJc be | vala-
niennyit! Gyere \ hamar ! stb.
Hug ovga \ mend w bunet (HB). Legyen 6 neve | dldott \ erok-
k6l : sit nomen ejus benedictum in saecula (AporC. 25). Bezdrd er6'
sen, bogy ki ne menjen az ereje (Melius, Herb. 73, id. MoL 136).
Ha meg kell lenni, legyen hamar: celeritas in mails optima PPBl.
Vigyik ki bolttestemet msssze, messze a viUg zaj&t6l (Pet. Uti r.). —
Az igekoto az ige mellol bdtra vetve : V^gy nyers kend erf onalat^
hamvazd jdl meg 6s fd'zd meg jdl (Orv. konyvecske 94).
Mds esetekben kirekeszt6 kifejez6s egyesiil a folszo-
lito ig^vel egy szolammd, de itt mindig csak az I. folsz61it6 forma
szerepel, az igekot(5 mindig az ige moge keriil, mint a jelent6
kirekesztd mondatokban, kiveve ha maga az igekotd a kireke8zt6
kifejezes; p. Csak az eqyihet hozd be! Lass an jarj (tovdbb
6rsz). -K"i-vigy6tek, ne be! (Itt nines olyan hangemelked^s, mint
a szigorti parancsk^p baszndlt hasonl6 forradkban, p. iivigy^-
tek!) — Mis p61ddk:
428 SDfoim zsioMOND.
Mert csak az kosson ki Toldival.. (Ar.) — »Amikor ezt
mondjuk: Vidd ki a k^st! a fdbb c^lonk a vivdd^s; de ha l&tn&nk,
hogy vki viszi ugyan a k^st, de nem kifel^, akkor igj szdlsLB&nk:
k tvidd a kdst ! ha ism^t Utn&nk, hogy a kal&nt viszi ki, igy sz6la-
n&nk: a k^st vidd ki!« (Debr. Gram., id. Mol. 61.) Pusztdk
k5zep^n temessenek el ! (Pet. TJti r.). Ott essem el 6n, a hare meze-
j^n! (Pet.) Hadd az fogja be az o szemeit. Akkor drommel meghal
(Baksay, GyO. 2:302).*
Sokszor a kirekesztfi D^v8z6t is hdtravetjlik, mert els6 sor-
ban a folszdlitdst kell haDgstilyozDUDk az igSben:
Vesd a gyongyot vissza tenger4he, t^pd a f^tyolt ossze
sz&z darabra, cs6k helyett v6gy dtkot ajkaidra^ forr6 szlved hul-
j5n el haUlra! (Yor. Cs&k. ; a 2. s 3. mondatban nem kir., hauem
fokoz6 kif, van h6tul.) Jovel, tehdt, jovel, cser^lj hdrsonyt e
koldusrongy helyett (Pet. Az ut. alamizsna). Hajlitsd vissza te!
CEULkosi, Endre 68 J. 4. fv.)
A t a g a d 6 folszdlitd vagyis atilt6 mondatok szdrendje
kev^sb^ kiilonbozik a jelent(5 mondatok^tol, mint az &\lit6 folszo-
litdsok^. A kozons^ges szdrend mindezekben az ige mog^ veti a
bfivftmenyt: ne menj el!
A mi kenyerg^senket ne ut&ljad meg: ne despicias (WinkC).
Ne fordulj el 6 tiile (JordC. 368; MunchC: el ne ford6lj). Eff^le
nyilv&nval6 hamiss&gokkal ne csald meg magadat (P&zm.)* Ne ess
k6t86gbe (Nyr. stb. 1. Mol. 123).
Azouban a b6vitmeny el6retetel6vel val6 kiilonos nyom6si-
tist (el ne menj!) itt sokkal gyakrabban alkalmazzuk, mint a
a jelent6 modii mondatokban, s6t gyakrabban, mint az dllftd fol-
8z61ft48ban (elmenj ! v6. Kicska Nyr. 21:446, Mol. 123, Kallos
Nyr. 29:444). Mai nyelviink itt is szigord tilalmat, unszol^t s
tobb eff616t fejez ki e sz6renddel,* s a regi nyelv itt is tdlmegy
a mai Laszndlaton. — Pelddk:
* lit is el^keriil az a kiilondss^g, amelyet m4r a nyomat^ktalan men-
datn&l l&ttank (II. cikk m&sodik jegyz.), hogy az igenek meghat4roz&84ra
ir&nyul6 tdrekves mintegy >ttilmegy a sziiksegszeruseg hat4rAn« (Mol. 112)
8 noha tkp. az ige fogalma volna a legfontosabb, megis vmi n4v8z6t emelunk
ki kirekesztfi szbrenddel : Hogy & fene egyen meg! Itt siillyedjek el, ha
nem igaz ! Azon m el eg en nyomkodja r A . . ! (T6bb pelda Mol.)
** >A nemetben igy hangzanak az eflfele mondatok: Greh j a in keine
Schenke :k o c 8 mdba ne jArj ! Bring's j a nicht her :ide ne hozd ! Hor'
ihn j a nicht an : r d ne hallgass !< (Kicska.)
A MAGYAR SZdREND. 429
Fiam, el ne hagyjad az te any&dnak torv^ny^t (ComC. 1).
Kulonbezd illatok egybe ne egyes^jenek (Kiir. Bibl. 1 : 179). Meg
ne Utkozzon ezen (Gvad. BP&l el.)« Szaladj, 5cs6m, de meg ne Mj !
(Csok.) Meg ne r^miilj, k^rlek, haloviiny k^pemtdl ! (Anyos 53, Nemz.
ktiir.) Aki Gomorben j&r, el ne mulassza Muriiny omlad^kait meg-
nezni, el ne mulassza ! De mag&yal ne vigye Tompa Mih&lyt, mert 5
alunni 68 hortyogni fog . . (Pet. TJti r. TK), Parip&dra lilt^l, vigyiizz,
le ne vessen ! (Ar. BH.) Mindaddig haza ne jojjetek, mlg a vil&gos-
s&g f orr&sait haza nem hozziitok (Mer^nyi, Saj. n^pm. 1 : 4). K5r-
m5dre ne 6gjen a dolog ! Csak sz6t ne f ogadj azt&n ! Kezedbe ne
vedd azt a konyvet! (stb. Kicska p6ld&i Nyr. 21:446).
A tilt<5 mondatok kozt el6fordiil a tagad6 sz6rendnek majd-
nem minden egy^b formija is (vo. a VI. cikkel). fgy elfiszor is
az, amelyben a tiltds els6 sorban nem az ig^re, hanem valamely
neTSzdra \onatkozik.
Ne ki menj, hanem he! Ne & konvyet hozd el! (Fog. p6ld.
M. Akad. ]^rte8it5 1860. 1:227.) — A hdzb6l a szemetet ne seperd
az ajtd fel6, hanem he f el 4! (Nyr. 6:42, 1. Mol. 128.) — Ne
nagyon dicsekedj61 vele ! Ne k68s6l sokd! Ha kor&bban akarsz
odamenni, ne mulass mindeniitt! (Vers. MGram. 168. §.) Ne nyelje
be 6 mindf im neked ezt sz&ntam (Ar. BH).
A kirekeszt^s tagad&sa (itt persze nem-csaJc helyett
nc csak-ksiV):
Ne csak hiist egy^l, hanem kenyeret is! — S itt is el5-
fordul a tagaddsnak az ig6hez csatol&sa ^s a kirekesztett n6ysz6nak
h&travet^se : Ne szeresd 6letedet csak azM, hogy 6lj, hanem az6rt..
(Fal. 576). Ne szeressUk egymdst csak hesz4ddel 6s nyelwel, hanem
cselekedettel 6s val6sAggal (Papp Gdbor ref. pftsp. MHirlap).
A csak— nem f61e kirekesztfi tagadds itt term^sze-
tesen csak ne:
Csak az ne v6rjon tSlem levelet, kinek megig6rem (Pet. TJti
lev. L). Csak most ne hagyjuk, most f eszitsiik emberebbiil egy kicsit !
(Ar. Arist. 1:336.) Csak te ne be8z61j errfil! (Joann. Nyr. 18:547.)
Fokoz6 kifejezes itt ritkdbban keriil elo a tilto ig6vel
egy szdlamban, p. Biz on y ne men j ki ! — Csak a tagad6 niv-
mds fordul el6 gyakran: Senkit megne rontsatok! (MiinchC.
113b). Semmik4ppen ne menj altal az en foldemen! {K&v.
Bibl. 1:139.)
V^gul meg kell emlekezniink az 6hajt6 mondatokrdl.
Ezek is ugyanazokat a sz6rendi vdltozatokat mutatj&k, mint a
430 SDfONTI ZSIOMOND.
folsz61ft(S mondatok: csak jonne ki! ^s: csak kijonne! csak
jonne m^r haza! es: csak haza jonne m^! b&r hozndk
vissza! Y.bdr hozndk\ vissza! £s: b&rcsak visszahozndk!
Y. bdrcsak visszahozndk ! (teMt az 6hajt6 indulatsz6 is dtveheti
a nyomat^kot.) Az els6 forma itt is kozons^gesebb :
Yaj fojtotta volna meg az liristen m^g p&zsitj&ban ezt az..
gazs&got (F&zm. Kal. 203.) B&r vkinek menne el az esze ! (Njr.
2:113.) Csak gyiinnek ossze vele valahun! (30:487.) iiSdes any4d
udvoz5ltet, keresnM fol 6tet (Nyr. 4:89). Hogy vinn6 el mind a
k&nya! (Abafi: Goes. n6pd. 69.) Hogy az isten verte volna meg!
(Nyr. 2 : 89.) Ha ligy akarod, legjobb volna, adD&m-<al nekik helye-
met : wenn du so willst, so tat' es not, ich trate ihnen meine Regent-
schaft ab (Kaz. Munk. 8:129). — A hadd szdcsk&val itt is csak ez
a sz6rend szok&sos, mint a folsz6litdsban : Hadd n^zte volna meg
mag a! v. hadd n4zte volna meg mag a!
De az dhajtdsban a ket forma megkiilonboztet^se sokszor
ink&bb a jelent6 mondatok pelddjdt koveti, mintsem a folsz<5-
Iftdk^t. Vo. p. bdr hozna ki etelt! de: bdr kihoznd az
4telt! — mint: hoz ki etelt, de: kihozza az ^telt ; — ellenben
f6l8z6lft6 moddal mind a kett6 egyformdn: hozzon ki ^telt!
6s: hozza ki az ^telt!
Az dhajtdsban is el6fordulnak term^szetesen a folszdlftd
^s tilt6 formdnak kiilonosebb esetei is. Igy p. osszefoglalo
kifejez^sek csatlakozdsa : bdr o is meg jonne! bdr mi n dig
itt maradna ! vagy : bdr megjonne 6 is! es : bdr itt maradna
mindig! Bdr j6l megvernek! Igy meg: Bdr az ^telt kihoz-
ndk! Csak a bah dm megldthatndm ! Csak a konyvem meg-
taldlndm ! Csak t e eljonn^l, akkor, tudom, j61 mulatndnk. — Mint
Idtjuk, itt az ige bovitm^nye rendszerint eliil marad (mondjdk
ugyan itt is, mint az osszefoglal6 szdrend 4. eset^ben Idttuk:
csak t e jonn61 el ! de ez tkp. kirekeszt^s : csak te joonel el s ne
a bdtydd). De a hadd szocska itt is a mdsik szdrenddel jdr:
Hadd nyelne be mind en t, nosza csak hadd falna ! (Ar. BH.)
Ohajtds kirekeszt6 kifejezessel (mindig kirekeszt6 szo-
renddel): » Dumas oly sz^pnek festi meg a fdjdalmat is... ha a
v^rpadot rajzoija, 6hajtom, bar csak verpadon haln^k meg!«
(Pet. Uti r.)
A tag a do ohajtdsnak ugyanolyan a szdrendje, mint a
tiltdsnak :
Csak n e menne el ! Csak e / ne menne ! — Csak ne 6 menne
ki ! tJgy kell ! n e az asszony t n^zted volna magdt, hanem a kez^ben
A MAGYAR 8Z6rKND. 431
steles i&zok&i (Ar. J6ka o. lY). — ^e csak a hdst ette yolna
meg, hanem & kenyeret is! Csak ^ e ne j3tt^l volna haza ! Vagy
oly ^des ne volndl, vagy orokk6 uralkodniil rajtunk! (Anyos 74.
Nemz. ktAr.) — Csak soha meg ne ismertelek volna!
Vin. A k^rd^sek 8z6readje.
A k^rd^snek ket l^nyegesen kiilonbozd faja van : az e 1 d o n-
tendd k^rd^s, ameljrre igenl6 vagy tagadd vdlasz jdr, ^s a
kiegeszftd k^rd^s, mely a gondolatnak vmely nem tudott
r^z^t tudakoija, p. a cselekv6t, a cselokv^snek hely^t stb. stb.
lit a hi&nyz6 r^szt k^rdd u^vm&ssal p6toljuk, p. ki volt itt?
hot j&rtdl? stb., az^rt e mdsodik fajt^t n^vmdsos k^rd^snek is
nevezhetjilk.
A k^rdd mondat mindig nyomat^kos (»kerd^sekben mindig
ugyanazon hangsillyt, az ellenmondd hangsdlyt halljuk« Kicska,
Nyr. 20:342), de azonfoliil igen gyakran jellemzi a sajatsagos
kerd6 hangoztat^s, vagyis a hangnak emelked^se az utols6el6tti
sz6tagig; ez rendesen a legmagasabb, az utols6 szdtagban pedig
ism^t aUszdll a hang; p. m e //jott e tek ? * Ez a hangemelkedes
nines meg a n^vm&sos k^rd^sekben, mert azokban a kerd6 n6v-
mds elegge jellemzi a mondat min6seg^t; tovdbbd nines meg az
-e szoeskdval jellemzett k^rd^sben, mert ez eredetileg a fUgg6
k^rd^ formdja (Vne^rjottek-e? = mondd meg, hogy megj6ttek-e).
E k^t fajta k^rd^st esak akkor ejtjUk emelked6 hanggal, ha vmit
nem j61 hallottunk v. ertettiink, v. esoddlkozunk rajta, v. magdt
a k^rd^st ism^teljiik. P. k i vit t e el ? (k i is vit t e el ?) hogy
h i vit t e el ? hogy m e gjot t e k-e ? stb. — V^gre hidnyzik a
k^rdd hangemelkedes az tigy-e ^ nemde kezdetti k6rdesekben,
mert ami ezekhez a k^rd6 sz6khoz jdrul, az voltakeppen mdr a
besz^Wnek magdnak a k^rdesre valo felelete: ugy-e eljossz? =
tigy-e? eljossz! nemde elment? = nerade? elment. (Vo. meg:
ugy-e hogy eljossz?)
A k6rdesnek egyeb nyomat^kos mondatfajokkal kozos
tulajdonsdga, hogy tobbnyire a nyomatekos kifejez^ssel kezdodik
6s nem kedveli az el6k6szit6 reszt, — kiveve ha ez valami ellen-
t^tet foglal magdban, p. A tavali adoss&godat megadtad, de az
ideit (v. hat az ideit) || mikor adod meg (a nemetben ilyenkor
* Persze nem 8z411 aid a hang, ha az utol86 8z6tagoii van maga a
nyomatek, p. tig y? I at 8 z? Mt te Idt s z? Ilyenkor es ha a nyomatek az
atol86 el6tti 8z6tagon van, a nyom. 8z6tagban tortenik a hangemelkedes i8.
432 SIMONYI ZSIOMOND.
is lehetetlen az eWk&ziWf r^sz, v6. wann wirst du mir aber
deine neuere Schuld bezahlen?). M&sfele el6keszft6 r^sz ardnjlag
ritkdn fordul el6 k^rd^sben, gyakrabban csak a sz^kely beszed-
ben halljuk. Megjegyzendd, hogy a k^rdfi hangemelkedes csak a
Mszolamban kezdSdik, nem az eWreszben. — PiSldak:
A Pentesilea hadnak || hallotta ked hlr^t? (Mikes Lev.)
E II nem j6 szok&s-e? (TJo.) Nem bar&tt^l, ellens^gtdl tanul&k e v&ro-
sok, kofalat || hogy kell emelni? (Ar. Arist. 2:118; fUgg5 k^rd6s).
K^pviseloink kozill hdnyan felelnek meg koteless^giiknek ? A kony-
vemet eltetted ? A konyvem nines itt ? A konyvem hoi van ? stb. —
Hat kejed || hogy van ? Hat az j otthon val6k es || hogy vannak ?
(Nyr. 4:471, sz^kely.) Szebbecsk^n nem lehetne-e? (Kriza 362.)
»Adj nekem egy huszast kolcson. Mds azt feleli r&: Ketto nem kel-
lene-e?« (363.) Tdged kinek hfnak? Haza mit izensz? Kit D^bor-
k&nak \alamit nem izensz-e? (TJo.)
A vajjon k6rd6 8z6 rendesen legeliil foglal helyet, kiilonben
nem vdltoztat semmit a k^rdes sz6rendj6n; p.
Vajjon II eljonnek ? Vajjon kofalat || hogy kell ^piteni ? Vajjon
eng em is olyannak v6l ? Vajjon ink abb hozzi ragaszkodn&nk ?
(P6zm. Pr6d. 20.) Vajjon nem f6zik az a gyerek? Vaj ki 6..?
(Vor.) — ^ifis szeret-e v a j jo n ? (Pet. Tigris ^s h. 2 : 8.)
A) A n^vmdstalan kerdesben djra taldlkozunk a
szdrendnek eddigi vdltozataival.
A megfelel6 nyomat^ktalan ertesit6 mondattdl is rendesen
csak abban kiilonbozik a k^rd^s, hogy ebben a 161ekbeli alanyt
hdtravetjiik. P.
(Az lir hiszi a felt&maddst :) Hiszi az lir a felt^mad&st ? (Kiirm.
Fanni.) — (Az ocs^d elkls^r:) Elkis^r az ocs6d ? — (Hallottad az
iSjsdgot:) Hallottad az lijs&got? — (Elment az eszed:) Elment az
eszed? — Beszilhetek 68zint4n? (Benedek E. Apr6 tort.
36.) (Vittek ki itelt:) Vittek ki ^elt? >Bdntotta ont meg
vki? ^n v6tettem-e onnek vmit?« (J6kai: Eppur si m. 3:139.) —
(!]fides apdm fit v&g :) Fdt v&g 6des ap&m ? (v. az 6des ap&m || fdt v&g ?)
Az osszefoglald, tovdbbd a kirekeszt6 ^s a tagad6 kifejez^
sek sz6rendje a kerdesben is csak olyan mint egy^bkor:
6 is eljon? — Eng em is olyannak v6l, mint a tobbiek?
(K&rm. Fanni.) — Mind elhordtAk ? Messzire elvitt6k ? A[z] mind
egy szikrdny^g t5led siilt-e ki ? soha bizony, lehetetlen ! (Kriza 365.)
stb. — fe: Eljon 6 is? Olyannak v6l eng em is? Elhordtdk\
mind? stb.
▲ MAGYAR 8Z6rEND. 433
BUzdt visztek a v&s&rra? Az ocsid kis^r el? ^desapdm
aprftotta Sssze ezt a Hi? Csak kettdt hozt&l be? £ppen ezt
rakt&tok ide? — Nem fdzik az a gyerek? M^g nem j5tt haza a
kisasszony? (Benedek R Apr6 t5rt. 38.) Nem kls^r el az ocsdd?
^em az 5c8^d kis^r el? ^em-csak ezt hozt&tok be? i^ppen csak
ezt nem tudt&tok beyinni? Nem hozt&l keveset? (N^p, Yas m. =
nem keveset hoztiil ?) stb.
Fol8z6b't6 mddtL a k^rd^s, ha vkinek a kfvdnsdgit tudakol-
juk; de az igekotds ig^nek nyomat^kosabbik szorendje itt sokkal
gyakoribb :
(Hozz m&r f6t!) Hozzak fdt? — (Hozz h&t] fat!)
Hozzak\ fat? — (Fat hozz!) Fat hozzak? — (Qyere be!)
B emenjek? — H6t a tobbi hova legyen? — foldhe bujjon?
elsUllyedjen? (Ar. Rage.) S abb6l ne jusson nek em is? (Vas
G. Nagy id ok 71.)
EUenben a k^rd^s formdjdba bujtatott parancs utdnozza a
kozons^ges folsz61it6 szorendet: Adod ide? = add ide! Men-
teh ki innen? = menjetek ki innen!
Az -e k^rd6 szocska nyomban az ig^re kovetkezik, vagy
pedig, ha ige nines, ott, ahol az ige dllana (csak egy-k^t r^gi
I'rdndl fordul el6 a nem-e jon, el-e megy-iilQ szdrend, de djabb
id6ben elterjedt ez a szokds tobb nyelvjdrasban *). P^lddk a kiilon-
f^le esetekre (vo. az -e n^lkiili p^ldakkal):
Hiszi-e az lir a feltdmad&st ? Elkis^r-e az ocs^d ? Hallottad-e
az ujs&got ? Vittek-e ki 6telt ? Kivitt6k-e az 6telt ? Y Skj jon fat
* L. MK5t68z6k 2:187, Nyr. 12:468, 20:266. PeldAk : Nem-e vipe-
r4kat keblemben neveltem ? (Zrinyi 1:19. v6. nemde viper&kat . . .) Nem-e 6n
tetuled csin<attam fdldbiil ? (ao. 2 : 67.) Zeus ! Nem inditja meg ez vegre
szivedet? Aldozattal neked nem-e kedveskedett ? (1700 t4j4r61, Phil.K5zl.
8 : 58.) — A legdjabbkori irodalomban m&r gyakrabban oWasunk ilyeneket :
»Nem-e infici&lhat a rosszul tisztltott ev^eszkoz egesz k6rtermeket? Nem-e
fordalt el6, hogy . . . ? Nem-e jutottunk ma m4r annyira, hogy . . .?« (Term.
Kozl. 26 : 415.) — Term^zetesen m&a eset az, mikor ig^tlen mondatban for-
dul el^ ez a nem-e ; p. Nem-e ez az kek 4g ? (Zr. ; vo. nem v o 1 t-e e 2r az
a k4k ^g ?) Nem-e Atkos vegzet az rajtunk, hogy . . . ? (Gy6ry V. Shak, 13 : 237.)
Nem-e j&t4k csup&n? (Agai A. szerint az egesz Tiszamenten Igy mondjdk
Nyr. 15:174; Korda I. szerint Halason soha ^nem-e eziiat^ hanem jnem
eziist-e^ no. 356 ; de hisz az igevel is nemely nyelvj&r&sban ink&bb igy van :
nem ezUst yolt-e ? mdshol ink&bb \ nem volt-e eziia t?) — Ide tartoznak
az ilyeu fordulatok : >H4t nem-e hogy elmegyiink? sz^kelyesen* (Magyar
Lexikon, a K^rd6sz6 cikkben ; = nem tigy lesz-e hogy . . v. nem tessziik-e
meg, hogy . ., vo. ^y-e hogy elmegyiink ?) Nem-e mintha Bchillertdl yolna
ellesve? (ok n^lkm hib4ztatt4k Phil.E5zl. 16:417.)
MAGTAB NTKLVdB. ZZXI. 30
434 8IM0NYI ZSIOMOKD.
v&g-e a kocsis? — OsszefoglaMkkal : Yajjon 6 is eljon-e? Yajjon
mind elhordt&k-e? M^g mindig azon torom a fejemet, liogy csak-
ugyan itt vagyok-e vagy sem ? (Pet. TJti r. XVIL) — De az osz-
szefoglal6 kifejez^sek itt ink&bb az ige ut^n kovetkeznek, m§g pedig
a fosz6lam6hoz k^pest tobbnyire gyongdbb hangsdllyal: Eljon-e 6
is? Vajjon elhordtdk-e mitid? (Vo. m6g: Oh istenek, s 6n mind
ezt Wturjem-e? Vor. JCaesar IV: 3.) — Kirekesztokkel : (Csak)
hUzat visziiek-e a v&s&rra? Melyiket v&lasztod? lelkesed^sed vagy
bblcses^ged szav&t hallgatod-e meg? (J6kai: Enyim t. Nemz.kiad.
2:1.) »De hogy biimban igy hagysz.. Az-e a j6 ember8dg?€ (Balassa
B. 168.) — Tagad6k: Nem fdzik-e az a gyerek? Nem kis^r-e el
az ocs^d? Yalyon nem hasoDl6-e az 6n felki<ilsom tehozz&d?
(Zrinyi: Af.) ^Yajjon te is nem azok sz&mdt szaporitottad-e ?« (a
te is szokottabban hAtrakeriil, vo. Nyr. 29:22.) — Fol8z6lit6k:
Hozzak-e i&t? Bemenjek-e? Ne menjek-e be?
Kiilonosen gyakori eset itt, hogy az -e utdn kovetkezik az
igenek legkozelebbi h6\itm6nje (volna-e kedved? vd g-e f A t?
vette d-e 6 s z r e ?), legtobbszor az igekot6 ; s ez a sz6rend kivdlt
folszdlfto ^rt^kfl k^rdesekben & fiigg^ k^rd^sekben fordul el6
sokszor. P61ddk:
Ha vkinek a megszentelt ostydb6l olyan darabocsk&t adn&nak
mint egy lencse, adndk-e n^ki eg^szlen a Krisztus test^t, v^r^t?
(Barna: Isk. 334.) M^gis ezt a sok i-t is \\ jegyzette-e meg
vmely gorog ? (Foldi, Kaz. Levelez. 2:235.) M^gis ttbit-e ez vkinek
szem^be ? (Uo.) Yett^k-e ^szre a v<oz&s ok&t az urholgyek ? (J6kai :
Eppur si m. 5 : 224.)
JossZ'Q be mindjdrt? Jossz-e be vagy sem?
Az hat&rigazf t&sokat se felejtse Kd, ha lehet-e palatinus
n^lkiil meg ? (LevT. 2:258.) K^telkedem is benne, ha adt&k-e meg
levelemet avagy nem? (uo. 266.) Nem tudom^ vihetom-e sz&nd^komat
v6gbe (Yeresm. Megt^r. 1). Nem az a k^rd^s, hogy ha mutely esed-
tenek-^-meg azoknak az orsz&goknak lakosi (Matk6: BOs&k. 146).
K6tes, kothet-e partra megint? (Czuczor 1:81.) Nem tudjuk,
telik-e Biilownak gyony6rus6ge az ilyen l&tv&nyoss&gban (BHirl.
1902. lY. 10). K^rdezd meg otSluk, szabadulok-e meg (Abafi:
Gocseji n^pdalok 8).
Yegiil kiilon kell emlfteniink a rendkiviil sajdtsdgos es erde-
kes yUem megynondtam'f-iQlQ tagadd k^rdo format. Ez nem igazi.
feleletre vdr6 kerd&, nem is igazdn tagadds, hanem »411itis
k^rdS tagadds dlarcdban* (mint Arany J. mondja Nyr. 2:10 es
Hdtr. pr6z. 361; igy Joann. Nyr. 13:108 68 Lehr 467), vagy
legaldbb olyan k^rd^s, amellyel »dllftdsra akarjuk kenyszeriteni
A MAGYAR SZ6R£ND. 435
a felel6t€ (Eicska Nyr. 21:442). Ez teh&t egeszen mds ^rt^kd
k^rdd szdrend, mint a rendes yUem mondtam meg?*-i6\e s az
ut6bbi, hab&r sokszor alkalmazz&k helyette, kifejezd er6ben mesz-
sze elmarad mogotte. Nem megmondtam ? a. m. nemde megmond-
tam? tigy-e (bdr) megmondtam? tigy-e hogy megmondtam! de
taldn m^g ezekn^l is nyom6sabban, mintegy kihfvdn (szemre-
hdnyon stb.) fejezi ki a k^rdez6nek a dolog fel61 vald bizonyos
Yoltdt.* S ez a forma kiilonosen az^rt nyomdsabb, mert a tagado
szdcska er6s nyomat^kdn kivtil az igekot6n is erezhet6 kiilon
mellekhangstily van ; mintegy yii e m igaz ? i?2^mondtam !' Szarvas
G. szerint e mondatban: hdt nem dtment a tiils6 oldalra? »a
tagadd nem szdcska nem a fiiggd mondatnak dtment, hanem a
f^mondatnak kihagyott tortent, volt, megesett dllftmdnydra vonat-
kozik; kieg^szftve tehdt voltakeppen fgy hangzik: hdt nem az
(tortent, volt) esett meg, hogy dtment a tiils6 oldalra ?«
(Nyr. 22:190.) Azonban val6szinflbb, hogy a mai nem megmond-
tam a r^gi nemde megmondtam vagy meg inkdbb a regente szin-
ten igen gyakori nemde-nem megmondtam rovidiil^s^bfil keletkezett
(1. NySz. es MKszdk 1:176 — 7 ; nemde-nem megmondtam = nemde ?
nem? megmondtam!) A ^nem megmondtam ?^ 6s ,nem megmond-
tam-e?^ kerd6 alakokkal a r^gis^gben csakugyan sokkal ritkdb"
ban taldlkozunk, mint a nemde 6s nemdenem kezdetdekkel. —
P^ldak a nem megmondtam-Ule szdrendre:
Nem megjovendoltem, hogy m^g j6t tesz veliink? b6r sz^lve-
sze, habja gyakran volt elleniink (Gvad. £P). Nem megj5vendol^m ?
(♦das dacht* ich wohl« Kaz. 5:24.) Nem megmond&m? (sagV ich's
nicht voraus ? 8 : 147.) N^zd a barmokat : nem elverik b u s d s a n
az apjokat? (Ar. Arist. 1:193.) H&t nem meg^rdemlem . . ? (355.)
Nem megfizette minden ^jtszaka? (3 : 249. fgy uo. gyakran, 1. 3 : 317,
Olossz&rium.) Bardtom, a n^p mindent elhisz. Hdt azt || nem elhi-
8zi, hogy a garabonci&s didk hozza a j^gesdt ? (J6kai : RRdby 2 : 44.)
Ha a fa elhal, nem elhal vele sziv^bdl hajtott levele ? (Szdsz K.
Ford. 17.) Hdt nem meglehetett volna Igy haldldig? (Abonyi:
A mi n6tdink 1 : 28.) H & t nem bevitette magdt zsellyesz^k^n a
templomba ? Baksay : GyO. 2 : 46.) Mi a man6nak tetted azt a tut
«bbe azsAkba? nem elfert volna mdsutt? (Arany-Gy. N6pk. 2:420.)
Hdt mdsnap reggel || nem elszoktek? (Nyr. 6:372, Orosh&za.) Mdr a
zs&kba voltak (a malacok), hdt az a mafia || nem kicsovasztotta az
egyiket? (31:281, Vas m.) No mdr meg a f^sut || nem kivette a
hajambul ez a gyerek? (N6p, Kecskemet.)
* S^t >igeQ Bzigord parancsoUst is fejezhet ki ez a 8z6rend : Nem
lejossz miiidj4rt arrol a f&rul? (Szente8)< Mol. 128.
30*
436 SmONYI ZSIOMOND.
Nem igek5t5j hanem m&sf^le bdvitmeny van a k5y. p^ldAkban:
Ha itt a bUntet^s elmaradna, nem annyi lenne-e, mint k^st adni
ama zsiv&nyok kez^be..? (Pet. Tigris 6b h. 3:3.) H4t nem igaz-,
s&gom volt? (N^p, Kecskemet.)
Mig az iment id^zett p^lddk koziil a legregibb csak Qva-
ddnyibdl vald, addig ugyanennek a szdrendnek az -e k^rdfiszdcs-
kdval vald haszndlata m&r a 17. sz^adban is el6fordal s az ilyen
m^g r^gibb szerkezetekhez csatlakozik: >Nem de nem megeskut-
t616?« nonne jurasti mihi? (Kdrolyi stb. NySz. nemde-nem alatt.) —
Pelddk :
y ally on nem kifozSdenek^ m&r az 6n consequenti^im a tolem
citdlt locusokbdl? (Matkd: BOs^k. 280.) A Siiri lelkiismereti ha.,
nem megb^lyegeztetett-e, azaz a gonoszs&gnak mintegy t^^vel nem
megsUttetott-e (Yeresm. Megt^r. 68). Nem befedetnek-6 t^lben a
szolok? (Madar&sz: Evang. 188). Nem megmondtam vala-^, hogy igy
l^szen? an non hoc dixi esse futurum? PPBl. Nem megmondtam-e,
hogy igy j&runk? (>ich sah's vorausc Kaz. 5: 186.) Ha a te KlArid
meghalna, elvetn^d-e k^p^t? S Nincsi nem megholt-e nekem? (ist
Sophie nicht fiir mich gestorben? 9:142; a B&csm. 1. kiad. 181
m^g Igy : Elvehetn^d-e a Kl&ri k^p^t ? s nem holt-e meg Manci
n^kem?) Nem megmondtam-e, hogy tobbszor azt&n soha? (Ar. J6ka
6rd. VI.)
Nem ez-e D&vid . . ? nem ennek ^neklik vala-e ? (K&ldi : BibL
1 S&m. 21:11.) Nem n&lunk lappang-e az erdonek legb&tors&gosb
helyein? (uo. 23:19.) Nem f^rfi vagy-e te? (26:15.) Vagy nem
azoktiil a vit^z magyaroktiil szdrmazunk-e, kik kev^s n^ppel sok ezer
pogi^nyokat kergettek? (Zrfnyi: Af.) Azt || nem okosan mondja e a
torok, hogy . . ? (Mikes 7. lev.) Nem vigasztal&s^ra vagyon-e az egy
szeg^nynek, amidon azt Idtja, hogy a fejedelmi h&zb6l val6k is szuk-
s^get szenvednek ? (43. lev.) Hah ! nem nyomonibb vagyok-e en,
mint ti ? (ha ! bin ich nicht elender als ihr ? Kaz. 5:85.) Ha nem
boh6 ember vagyok-e 6n? (»eB geht mir narrisch< no. 223.) Nem
esktidt volna-e mega vdros k^t harmada, hogy dk egyek lesznek?
nem megkdszultnek n^zte-e a dolgot minden? (sahn nicht schon
viele die Sache fiir ganz ausgemacht an? 9:12.) H&t nem v^tek
volna-e ily idvess^ges sz&nd^kdban h&tr&lni s6gor uramat, mikor l&tom
a Bzornyu kedvdt hozzd? (Kaz. K^nyt.h&z. 108.) Mi^rt szeretik as
aranyat oly igen az emberek? nem hasznosabb vagyok-e nekik?
panaszkod^k a vas (Yitk. 2:122).
Osszefoglal6 kifejez^s el5zi meg az ig^s sz6lamot a kov. p^ldik-
ban : Nem m a g a is epedve v&rja-e e percet ? (Abonyi : A mi ndt&ink
1 : 28 ; vo. nemde v. iigy-e maga is epedve v&rja e percet I) — Nem
m i n d ^ g ink&bb kedvell^d-e a gyongyot, mint a koveket ? (Kaz.
Emilia 39.) Nem mindig mondtam-e, hogy a kev^ly C. nem pihen?
(Ar. J&nos kir.) »A mi sz. Ign&ciusunk nem tQbbet tudott-^ a
A MAGYAR 8Z6bEKD. 437
pask&hos ^8 kardhoz, hogysem a bibli&hoz? De.. az 6 rendi uem
az eg^sz vil&gon kiterjedeti-6 ? 6s az ekl^zsii^ban nem s z & m-
talan tudds ^s j4mbor embereket neyelt-6?« (K&ldi: Pr^d. 171.) —
Nem el^gg^ vagyok-e megroncsolya, megtdrdelve ? (bin ich nicht
zerstdrt, zerrtlttet ganz? Kaz. 5:91; v. ink&bb: nem e\6gg6 meg
▼agyok-e roncsolya, tordelve?) Nem e\6gg6 t^pi-e 5ssze szlvemet
ez a meet? (zerfleischt nicht das 0-egenwartige mein Herz schon
genog? Kaz. Sara S. 6.) — Szokottabb ma az 5sszefoglal6 kifejez^s-
nek b&trat^tele : nem epedye y^rja-e mag a is e percet ? nem
mondtam-e (y. nem megmondtam) mindig?
JB) A n^ym&sos k^rd^s szdrendj^ben sokkal keyesebb
a y^tozatoss^g. Bendesen a k6rd6 n^ymds ^ vele a nyomatSkos
fdszdlam kezdi a mondatot. Maga a fdszdlam kirekeszt6
rendtL, m^g pedig azert, mert a k6rd6 n^ymds annak a fogalom-
nak helyettese, amelyre a feleletbeli AllitmAny kirekesztfileg vonat-
kozik, p. mt^ etWl? hilst ettem; hi ette meg? 4n ettem meg.* —
Mis pSlddk:
Mit tegyen imm&r a te any&d? (WinkC. 91.) Mikor yfgasztalsz
meg engemet? quando consolaberis me? (AporO. 92.) Jut-e eszedbe,
hAnyszor gy6ntam 6n meg ezt a gonosz v^tket ? (K&ldi : Pr^d. 1 : 588.)
Ki &11 amott a szirtteton . . ? (Czuczor : Hunyadi.) Eli ruh&zta f el a
mezok liliom&t ? (Arany : Az elsd lop&a.) — H6t sz&mra nyomtatj&k
LondrAban, mennyi % ki mi hetegsighen holt meg (Fal. 5).
Szedte a begy^be, amit Idtott hallott: merre mi panasz yan?
* Neha megesik, hogy a k6rd6 neymds elveszti nyomatek&t, mert m&s
kirekeszt^ ^rt^ku kifejezest teszunk elejbe er68 ellenmonddssal, de azert a
neym&8 megtartja szokott helyet az ige el6tt ; p. >Nem a zabnak, hanem a
r ep c€nek mi yolt az &ra? (Joannovics peld&ja Nyr. 18:547.) Be t e hoi
yolt&l, t e? (ne az dcsedr^ besz^lj !) — A regiekn^l (6b r^esen Arany J4no8-
n&l is) a k6rd6 n^ym^s ut4Q a kdz5n8ege8 k^rd^ben is el6fordulnak stilyta-
lanabb mondatr^zek, nyily&n a latin 8z6rend hat&sa miatt (yo. Mol. 87) :
Tadakozik yala, hoi Krisztns szuletn^k : nbi Chr. nasceretnr (MnnchC. 16).
Miosoda tegedet hozott en h&zamhoz, gonosz asszony? (Balassa B. 182.) Azt
8seretn6 ked megtndni, hogy mert annak az dri asszonynak az orra fekete
68 orc4ja feh^r? (Mikes.) Honnan, kicsi szell6, eg y&ndora, jottel? (Ar. BH.
1 1 : 50.) — H^be-h6ba a nepnyelvben is tal&lkozunk egy-egy ilyen kul5nos
mondattal s egyeMre eldontetlen kell hagynnnk^ mi ennek az oka. P. Egesz
nap azt 6rdzte, cs6kolta, siratta, hogy mer nem az eleyen (= hogy [az]
m^rt nem eleyen, Nyr. 18 : 285). Nem lehet eszreyenni, mi ezen tart (N^p,
Ijehr 436). Melydfnk hamarabb tanul meg t6tal ? (kecskem^ti le&nyt6l ballot-
tam.) — Itt emlitiink egy m&sik, gyakori esetet, amelyben a n^ym4sra nem
kSyetkezik k5zyetetlen az ige : mit is mondott ? mi6rt is maradt ez itt ?
li. errdl MK8z6k 1 :41.
438 8IM0NTI ZSIOMOKD.
(Ar. Dali&s id.) Kin eh mi tetszik? — Ig^tlen p6ld&k: Hoi
[van] h&t az igazs&g? Mire h&t a nagy siets^g? (Brassai p^ld&i
PhiLKozl. 9:360.) Melyik jobb? (v6. melyik volt jobb?) :6n meg
nem ^rtettem, mi^rt [voln&aak] az 6n okaim olyan m^ltatlanok
(Veresm. Megt^r. 83). Mi6rt egyik ember forr6 v6rfi, a m^ik hideg
term^szetu (Bessenyei : A bihari remote 91). Ennek okdt feltal&lni,
bogy midrt ebben az elme ^lesebb ^s amabban but&bb, teljes lehe-
tetlens^g (116).
Ha a n^ymdsos k^rd^sben az ige tagadva van, akkor ez a
tagadott ige egys^ges negativ kifejez^s, es el^je tesszuk a kerdd
nevmdst, ^p dgy mint a feleletben a megfeleW kirekesztd kifeje-
zest (vo. a VI. cikkben B. IV). Pelddk:
G-e mundoa neki meret nu eneyc HB (m^rt nem-enn6k ==
m^rt ne egy^k). Kit nem hittak meg? (En gem v. esak engem
nem hittak meg.) Ki nem y&rhat t51em levelet? (»Csak az ne vdr-
jon t51em levelet, kinek megig^rem.« Pet. TJti lev. I.) »Jlftf nem
Y&g? Ki nem kapott m6g almdt? Hoi nem jArtAl m^g? Melyi-
ket nem ismered?^ (Kicska p^lddi, 1. Nyr. 21:439.)
Erre a szerkezetre legtobbazor a miert n^vmissal van sziik-
segiink ^s alkalmunk, kivdlt ha valakitdl sz&mon kerjiik valami
mulasztAsdnak az okdt: Mi4rt nem jott^l haza? Miert nem
amazt veszed? M^rt nem ide akasztod azt a ruhdt, ahovd
mondtam ?
Ezt a miert'tel val6 kerdest aztan igen gyakran haszn^juk
ilgy, hogy nem varunk t& feleletet, hanem — rendesen szemre-
hdny6lag — csak azt akarjuk vele mondani, hogy nem tudjuk
elk^pzelni az okdt, miert tett^k ezt vagy amazt. P. hit mert
nem sz6lt? = nem tudom v. nem ^rtem, mi6rt nem sz61t. >Aki
tudja, m^rt nem mondja, merre van az orsz^giltja ? « (N6pdal.) —
Igen ^rdekes, hogy az ilyen szemreh4ny6 k^rd^sekben az igekotd
(vagy dltaUban az igenek legkozelebbi bfivitm^nye) magyaros szo-
kds szerint megeldzi a tagado sz6cskdt, vagyis ilyenkor is a nyo-
mat^kos, indulatos ,el nem megy'-fole tagado szdrendet alkalmaz-
zuk (1. VI. cikk II. A. 2).
Arul6 sugarak, m6rt el nem enyesztek ? (Anyos 88.) Mert ki nem
irtjAk az istenteleneket ? (Dug. Szer. 1:166.) Ha annyira szeret-
ted, m^rt el nem vetted a menyet? (uo. 176.) Elszokott. K^rdeztek
tole, m^rt utdnna nem esik ^s fol nem keresteti (Dug. P^ldab. 1 : 156.)
K^rdezte 6tet ism^t a polgdr, m^rt pokolba nem hajtja azt a rossz
legeny t (2 : 209). Voltak barAtim, j6 embereim . . Oh m6rt meg nem
A MAOTAR SZ6rEND. 439
hal&nak ? (Pet. Yoltak bar&tim . .) Oh jaj, mi^rt is harcba nem men^k ?
(Ar. Ar. 1:210.) Mi^rt be ne tudndk, mi6rt be ne venndk? eddig
is a v&rat ki v^dte, ha nem 5k ? (Ar. NC. 1 : 7.) T61, ki elvitted a
tdlgy ordm^ty f&jdalmit is mi^rt el nem viyM ? (Tompa 1 : 263.)
HaUszleg^ny, hallod-e, m6rt meg nem h&zasodsz te? (Arany-Gy.
N6pk. 2:206.) M6r bort nem iszik ked? (N6p, Lehr 418. Sok m&s
p^lda no. 6s Nyr. 21 : 446.) — Az igekot6t n^ha 5szefoglal6
vagy fokoz6 kifejez^s eldzi meg, s ilyenkor azt ejtik leger6sebb
nyomat^kkal. F. M%4rt 4n is ott nem lehetek? »Ah, nUrt szUnet
n^lkUl veled nem lakhatok? (Anyos 54, Nemz. kt&r.) Most b&nom
m&Tf mM johhan le nem tiportam a Idbdt ? m&t johban be nem
utdttem az orrdt? (Koy&cs P. Pars, kaland 30, Olcsd kt&r.) Elb&-
mitasz. H&t m^rt el(5fbh nem adtad helyzetemet tiizetesen el6m?
(Gregnss, Shak. 9 : 33.) Mi^rt nem estem el h&boru zaj&ban ? mi^rt
a tengerhen sfrom nem taUltam? (Pet. Jdnos y. XYIU; az elsd
mondatban a kozous^ges k^rdo sz6rend.) — N^ha meg egy^b,. siily-
talan r^szek tolakodnak a in%4rt sz6 s az ig^s sz6lam koz6: M^rt,
6h m6rt az ily esetben a l^lek a test^tdl el nem y&lhat? (Kisf. S.
G^la 6:15.) Oh m^rt alakjdt rdd nem adhatom? (Vor. A f&tyol t.)
De m^rt ma mtlhelyedben nem maradsz ? (Shak. 2:4.) De m^r is a
j6 Isten az ilyen nyomor^kot el nem yeszi errul a yil&grul? (Nyr.
1 6 : 560.)
Az utdbbi p^lddk a mellett szolnak, de kiilonben is alig
k^telkedhetiink benne, bogy ez a kifejez^smod (mely a 18. sz&zad
el6tt nem igen keriil el6) a r6gis6gben oly gyakori mi&thogy-f&le
panaszos, 8zemreh^ngy6 kifejez6snek a rovidft^se, teh^t p. miert
el nem eny^szteh ? = mit^rthogy el nem eny^szteh ? vagyis mUH
van az, mi4rt tetted azt stb, hogy... (vo. M6rt van, bogy most
titad sirok kozt tevedez? Toth K.^ 390. L. errol bdvebben
MKszdk 2:151 es Nyr. 16:561.)
Elfifordul ugyan a mier^-nek ilyenfele szemrehdnyo szorendje
a tagad6 szo n^lkiil is, amikor valaminek a megtetelet hdnyjuk
valakinek a szem^re vagy dltaldban valaminek a megtort^ntet
panaszoljuk el, de foltiin6 kiilonbseg, hogy itt igazi igekcitd nem
szokott az ige el6tt dllni! — Peld^k:
M^rt annyiszor engem bardtim boldognak mondtatok ? (Orczy :
Kolt.H. 21.) Mert a lakont okoljuk e miatt? (Ar. Arist. 2:36.)
M6rt oly borusan josz ki hajlokodb6l? (uo. 364.) Ok egymAsba sze-
relmesek; de hogy m4rt engem vett h&t el 9r5kos klnra, azt meg
nem foghatom (KovAcs P. Pars. kal. 71, Olcso kt^r). Mert ilyen
nap ^Itunkben csak kiv^tel? (Tompa: Palusi k^p.) M^rt vAllaltad el
hat ? m^rt m^rfoldeken uriiggyel tartdl ? (why hast thou abused so
many miles with a pretense ? B&kosi : Cymbeline 3:4; az elso mon-
datban a rendes k^rdo sz6rend). Komdm uram, m^rt kend k^nyes?
440 SIMOKYI ZSIOMOITD.
a kend ora csak egy b^res (Arany-G^. N^pk. 2 : 227). XJgyan 6des
kom^m asszony, m^rt kend olyan sovtoy asszony ? (K6pdaL) M6r od*
akasztja azt a rokkot? (Nyr. 2:512.) !llSn nem tadom, hogy az idto
ez a kukorica m6r ilyen rosszol kel ki (N4p, Enying vid^k^n). —
A n^pnyelvben mi^rt helyett minek ^s mit is el6f ordul : H&t m t n e H;
tigy elmorzs&lod ? (N^p, Feh^r m. S4c- AlnUls ; ebben az egy p^ld^ban
van igekotd az ige el6tt, de itt a fokoz6 Hgy kly&nja e szdrendet.)
Minek tigy yiselte mag&t a szemtelen? (K^p, Szentes, MoL 84.) De
nem nyughatott m^gsem, minek a feles^git megolte ok n^lkiil (Nyr.
12:564.) Mit olyan nagyon btlsul? (Lehr 418.)
Yannak azt&n m^g m&sfajta k^rd^sek is olyanok, hogy nem
y&runk r&juk feleletet: azok a folkidltd kSrd^sek t. L, amelyekre
a felelet tigyis nyilv&n a k^rd^sbeli foltevSsnek teljes 6a dltal&nos
tagaddsa volna. P. ki tesz ilyet? = van-e, aki ilyet tesz? senki
sem tesz ilyet; ki nem hallotta hlr^t? = van-e? senki sines,
aki nem hallotta volna hfr6t, mindenki hallotta hfrSt. Az iazji-
T&s e k^rd^sekben eg^szen vildgos, mds nyelvekben is tgj van, £s
nines sziiks^g holmi mesterk^lt magyardzatra (amilyennel p. Lebr
veszddik 321 *). — Mds p61ddk:
Ki ne ismerne engem ! (Pet TJti r.) T6th Ldrinc k5lt6i muvek-
kel kezdette ir6i p&ly&j&t ; ki nem azokkal kezdi ? (Sz&sz K.) —
Ennyi kem^ny sz^p fog mit nem em^sztene meg? (Yor. Az egerek.)
Mit nem fognak r & m a gonoszok ! hogy 6n istentagadd yagyok
(Pet.). Ki ne fogadna el ily fdls^ges indlty&nyt? (Pet. Tigris ^ b.
2:5.) Ki ne szeretne m&r b e 1 e egy ily n5be ? (Ar. NC. 3. ^n.)
HAny szeg^nynek a fej^t nem torte h6 a szent igazs&gl (Tompa:
Pobaram.)
Mdr most a magyaros, n^pies besz^d ilyenkor is ink&bb a
m&sik, az indulatos tagad6 sz6rendet kedveli s az ebbe
az 616iik Idfejez^smddba csakugyan nagyon beleiUik. — P61d&k:
De kinek is szlv^t meg nem l&gyitand az ilyen Syr^neknek
^nekl^se? (G-yad. RP. el.) H&nyszor ott nem esty^ledteml (Kisf. S.
Himfi, Ott ahol ^n nevelkedtem . .) Hej te rayasz Amor, miket fel
nem taUlsz ! (Csok. Dorottya lY.) '^3 ki tudja, m^g mit el nem
k5yet rajta, ha fenyeget^sem zabol&n nem tartja (Pet. J&nos y. XIY).
A hal&los dgyon ki meg nem bocs&tna? (Ar. Toldi XI: 15.) Mit oda
nem adna egyetlen fi&^rt ? (Ar. TSz. YIII : 6.) Mit meg nem ^r az
ember egy hosszii ^Iten ^t, haj ! (Ar. Arist. 2 : 338.) S ha felkoto
* Hogy itt a nem-nek hangsulya kulonb5zne az el6bb t4rgyalt ^ki
nem kapott m€g ?'-fele rendes kerd^sek hang8dly&t61 (mint Lehr 411itja),
ahhoz is sok sz6 fer.
A MAGYAR 8Z6rEND. 441
szak^llunk lebocs&tjuk: ki f^rfinak nem gondol, aki l&t? (3:95.)
M4r hogy ne ? hiszen mi ne menne neked okos embernek ? s mit ki
nem 6azlelsz mi bdlcs emberbez illik? (uo. 1:365.) Kinj&ba keriilt
ugyan; de mit meg nem tesz az embernek az 4des esze a zsarnok
8ziy^6rt ? (J6k. Eppnr si m. 3 : 62.) Mennyit nem rem^nylett meg-
ifjnlt nemzetem! (G-ynlai, id. Lebr.) Mit meg nem tesz az ember a
j6 b^kess^g^rt ? (Baksay : G-yO. 1 : 36.) De micsoda r^sen be nem
snbannak az 6n sugaraim! (Yik^r: Hold reg^i 43.) Az6ta, ki tudja,
mi nem lett volna beldle? (Benedek E. Apr6 t5rt. 44.) Mit ki nem
gondolnak az emberek ? ! Mit is ki nem gondolnak az emberek ? !
H&t kit meg nem csalt az?! (Joann. p^ld^i Nyr. 13:108, 201.)
Yegiil m^g k^t kiilonos ^s nehezen magyardzhato folki<6
kerd^st kell megemliteniink : mit en hidoml ^s mit en hdnom!
e helyett : mit tudom 4n ? mit hdnom ^n ? Az elsdr^i azt mondja
Brassai, hogy »or8zdg8zerte hallhatd inverzio* (PhiL Kozl. 9:361),
a mdsikrdi is aligha all, amit ^Uftottak, hogy csak a pal6cok
kedvelnek (L Nyr. 27 : 238, 374). P61ddk :
Mit 6n tudom ! (K6nyi : Abel haUla.) G-vaddnyi, a Hdrmas
Histdria, Fortun&tus s mit 6n tudom mif^le apr6s6g (Arany : Onelet-
rajz, Mol. 87). Lesz 5 majd . . . Mit ^n tudom mi lesz (I know not
ivhat he shall; Gy6ry V. Shak.* 13:157). TalAn Egerbe val6, vagy
m&shov6, mit ^n tudom! (A H^t 1894. 154.) Multjdra, ^rdemeire,
szenved^seire 4s mit 6n tudom mire nem hivatkozott m^g ! (Joann.
p^ld. Nyr. 27:374; o n^mi kiilonbs^get sejt a mit in tvdom s mit
ivdom in kozott, de ez csalddds.)
S ha felfordul, mit 4n b&nom ! (Arany : Csendes dalok, id. Lehr
418.) B&imi legyen, mit en b&nom (Gyulai: A v6n almafa). HAt
legyen. Mit 6n bdnom (Baksay : GyO. 1 : 43). — !l6letem Allna bdr
kock^n, mit in hdnndm? (GryQry V. Shak.^ 13:157). — Levele csA-
sz&rnak s gyongy5s adomdnya terheli a tarsolyt : jaj de mit 6 hdnja !
(At. TSz. 5 : 81.)
De nyelvjArdsaink tobbsege inkdbb azt mondja: mit tudom
en? mit hdnom in? vagy pedig: tudom is in! hdnom is en!
(I. Nyr. id. h.) Vo. Mit bdnom 6n? Jussak a bitora, az lesz
nekem legboldogabb 6ra (Pet Szilaj P.) Mit b^nja 6, ha fu-fa
rdnevet! (Ar. Bolond I. 1:86, id. Lehr 418.)
SlMONYI ZsiGMOND.
442 NADENICS ANTAL.
KOSSUTH is A NYELVl)jfTAS.
Helfy Igndc, Kossuth Iratainak sajto al^ rendezdje azt
allf totta, hogy Kossuth egyotlen egy szdval gazdagitotta nyel-
viinket. E szo, H. szerint, a ^eny ; factum. >A Pesti Hfrlapban
haszndlta legel6szor, azutan a szosz^ken s rovid u&i&nj h6iiap
alatt az lij sz6 koztulajdonnd v^lt.< (Magy. Salon 1885:3. fiiz.)
Helfy ez dlh'tdsdt nyomban megcdfolta Szily Kdlm^ (Nyr.
14:129) s kimutatta, hogy a teny sz6 megvolt m^r tfz 6wel a
Pesti Hfrlap megindulta eI6tt. Ha igaz az, mondja Sz., hogy
Kossuth c 8 a k egy szdval gazdagitotta nyelviinket, akkor nem a
teny^ hanem a tekintdy 8z6 az. Ezt csakugyan Kossuth hasz-
ndlta legel6szor s rovid id6 alatt koztulajdonnd is v^lt. Annyit
azonban Sz. is megenged, »hogy Kossuth, a stflus nagy mestere
sohasem taldlta a magyar nyelvet szuknek vagy szegenynek: a
meglev6 szokincs eleg volt neki, sohasem szorult sz6farag&sra«.
Vajjon ? A meglevo szokincs csakugyan el^g volt neki min-
dig? Sohasem szorult volna szdfaragdsra ? Szinte hiheteilen!
Kossuth, a nagy ilji'td, ne vett volna r^szt a nyelvdjitAs mun-
k^jdban ?
Erdekelt a k^rdes. Elovettem a Pesti Hirlap hdrom els(3
(1841 — 1843) evfolyamdt s olvasgattam benne azokat a cikkeket,
melyek ketsegteleniil Kossuth tolldbol szdrmaztak. A szembeotl6bb
szokat egybevetettem a NyUSz-ral s csak azokat jegyeztem ki
koziilok, melyek vagy nem keriiltek, vagy csak k^s5bb keriiltek
szotdrba. Iteljen maga az olvasd. Ime:
AdaUk 1841 (443. 1.): >Adal6k biinteto jogi eszm6khez.€ —
E sz6t (vo. NylJSz.) alkalmasint Geleji Katona Istv&n csin<a, a
mai »hagyomAny, traditi6«-ra. — K&szonyi jogi muv^ben annyi mint
»corollarium«. Kossuth bizoDyosan itt olvasta. Sz6t&rilag eloszor
Fog. (1845).
Akadiktalan 1843 (515. 1.): »azt csak az akad^ktalan muipar
s virdgzo foldmuveles kolcsonhatAsa teremtheti*. — Nem keriilt
szot^rba.
Alaptd'ke 1841 (81. 1.): »az alaptdk^nek beszerz^s^ben seged-
kezeket nyujtaDi«. — Sz^chenyin^l 1833-ban (Hidegy. 82. 1.) sarktoke,
Beligazgatds 1842 (17.1.): »az egyes statusok beligazgat&s&ba
egydltaldban nem avatkozhatik«. — Sz6t&rilag eloszor Fog. (1845).
V6. NyUSz.
Belszerkezet 1841 (753. 1.): »a kir. vArosok belszerkezetenek
szabAlyozdsa«. — Szot^rilag eloszor Fog. (1845).
Bev4gzett t4nyek 1841 (753.1.): »azt tehdt a bevegzett t^nyek
(faits accomplis) koz6 sorozvAn«.
BizoUmdny 1842 (268. L): »als6h4zi bizottm&ny« ; 1843
(446. 1.): :»hizottmdnyilag tanAcskozik^^. — £15bb megbizottsdgj biz-
KOSSUTH ^8 A UYELVTjjfriS. ^^3
tossdg, hizomdny, (y'6. Tory. tud. Szt.) ; a hizottsdgot Sz^chenyi hozta
divatba. (NyUSz.)
Dorgedelmes 1842 (909. 1.): »B. lir a Jelenkorban a Pesti
Hlrlapnak ugyancsak ddrgedelmes, morgadalmas l&nds&val neki
ugrat.< — C^lz&s arra, bogy Helmeczy az &gyiid5rg6st dorgedez^s-
nek szerette nevezni. Vo. NyUSz.
'dUs. 1841 (1. L): dlddsdHs ; 1841 (149. L) : hajlamdHs] 1842
(255.1.): eredm^ydHs; 1843 (25. 1.); Srdek- 6s irdemdHs, sSt 1842
(724. 1.) Kazinczy Gh&born&l m6g szamdHs is.
Egyenruha 1841 (4. 1.): »divatfeszes katona-egyenrub&kc —
8z6Urilag Ball. (1843).
JEletfejlem 1841 (443. 1.): »m6g nemzetis^gunk, m^g alkotmd-
nyos ^letfejleraunk tekintet^ben isc. — K^pz^s^re n^zve: hajlik'h6\
hajlam, fejlik'h6l fejlem.
Er6sitvSny 1841 (5.1.): »niinden erositv^nyi munkdkat a bad-
ligyminiszteriumbaii os3zepontos{tani». — Ma: »er6ditm6ny«.
J^v 1843 (89. 1.): »magoknak 6rvet (geltung) ^s 6letet ig6-
nyeljenek^. — E 8z6 6rtelemvAltozAsaira n^zve vb. NyUSz.
Eszmetdrstdds 1841 (761. 1.): »ez csak oUynemu lebet, mint
az eszme-tArsulAs (associatio idearum)«. — V6. NyUSz.
Fagylalda 184:2 (557.1.): >waffelbackerey 68 csinos fagylalda«. —
Vo. NyUSz.
Fejlem^ny 1841 (443. 1.): »az idd bizonynyal megbozza a maga
fejlein6nyeit«. — Sz6tdrilag eldszbr Fog. (1845).
Forgalom 1842 (859. 1.): »kozleked68t, forgalmat s ipariizle*
tet nagyobb v&mmal ne terbelj6k«. — Lebet, bogy Fogarasi szava.
mart m&r 1843-baii megvau az o Keresk. Sz6t&rdban is.
Follehbenteni 1842 (59. 1.) >ba fSllebbentjuk a fAtyolt, melly
^Uapotunkat, mint a val^s&g saisi szobr&t elfedezi*. — Sz6t&rbaQ
elSszSr Ball. (1890).
HajlamdHs 1841 (149. 1.): »keresn6nk (a szln^szetre) bajlam*
diis ifjakat s le&nyk&kat«. — Nem keriilt sz6tdrba.
Harcnok 1841 (24. 1.): »az isteni jog barcznoka«. — Nem
keriilt sz6tdrba.
Hars 1841 (806. 1.): »&z 5sszegyult ezereknek 16get basft6
eljen-barsa«. — Versegby elvondsa a barsog-b61.
Hasonegyiteni 1841 (20. 1.): >basonegylteni (assimiUlni) akar&
inag&t€. — Nem keriilt sz6t&rba.
Haszonv4tlen 1843 (515. 1.): »amott Pest d^lkeleti r6sz6n
vesztegel a Ludovicea, ridegeD, mag&nosan, baszonv^tleniiU. — Mds^
mint a haszonvehetetlen ; y'6, Utlen 6s tehetetlen, — Ma sines m6g
egy sz6t&runkban sem. — A Tsz-ban hasznav^tlen,
Hatdsos 1841 (249. 1.): »a biintet6s azonnal bat&sosabb« ;
1842 (550.1.): >ba valaki el6&llana, sz6s 6s bat&sosc — Sz6t&rilag
el5sz5r Ball. (1848).
444 NADENIG8 ANTAL.
Hivatva 1841 (81. L): >min6 roppant befolj&sra hiyaty&k<;
1841 (105. 1.): »6rezz^k, mire hivatY&k«. — Sz^chenyin^l m6g
1843>ban is: »kik az elet nagyobb szerepeinek j^tsz^s^ra I4tszanak
meghivatva*,
Hon 1841 (356. 1.): >N6melly urak az Angolhon, N^methon
stb. ellen nagyon febsiidultak. Azt mondj&k az^rt, mert »iiekuiik
nem honunk«. Igen &m ! de bona az angolnak, n^metnek stb. s ezek-
r51 van sz6, middu azt mondjuk, bogy angol bon, n^met bon. — Szerk.c
'iaSf 'ies. Kossutb igen szerette e k^pzot. Egy vez^rcikke
egyetlen bas^bj&n (1842:239. 1.) gazdasdgias, mindennapiaSf testvi-
rieSf Hrhiries ; 1841 (81. 1.): »bogy a magyar eurdpaias legyen<;
1842 (17. 1.): ^teredeties nemzetis^gUnk^ ; 1842 (612. 1.): *szunyo-
giasan kisszeru; 1841 (4. 1.): polgdrias (jelent^se: purgeres); 1842
(1. 1.): sirias.
IngeriiltsSg 1841 (17. 1.): »nem csek^ly ingeriilts6ggel szaggat-
j&k a nemzet kebel^tc Szot&rbaD Ball. (1844): ingeriilni.
Iparmuves 1843 (516. 1.): »a len^zett, magokra bagyott
iparmiiyesek^. — Jelent^se: a mai >iparo8«.
Ked^ydHs 1841 (201. 1.): >ked%diis ^Idelettel kin^lkozd t&r-
salg&si tebets6g.< — Nem keriilt sz6t&rba.
Ked4lyes 1841 (97. 1.). A szerkeszto magasztalni akarvin
Bezer^dj Istv&nt, :»ked^lyes szerz5<-nek nevezi. »Neme8 ked6lyt[<-t
6rt rajta. V6. CzF.
Kereszt-Mrdisek 1841 (158.1.): »iigynevezett keresztk^rdesek-
kel (cross examination) «. — E16szdr SimB. sz6t&r&ban (1902).
Keriiletes 1842 (859. L): >neb^zkes, keriiletes (volominosus)
4riik«.
Kozgazdasdg 1841 (97. 1.): )>k5zgazdasdgi, kozp^nzugyi s n^p-
vagyonoss&gi tekintetben^:.
Kozjog 1841 (241. 1.): »a nyilv&nos kozjog s a mag&nyjog
k5r^ben<. — Sz6tdrban eloszor Fog. (1848).
Kozositeni 1842 (59. 1.): >a keresked^si ^rdekek kozosit^sec
Itt a. m. kozoss^ tenni. — Vo. NyUSz.
Kozszellem 1842 (17. 1.): > eleven k5zszellem (public spirit)<.
Ldtszdlagos 1842 (1. 1.): »a szokatlans% s ujdons&g l&tsz6la-
gos szfne miatt«. — Sz6t^rban el6sz5r CzF.
Lovagias 1841 (105. 1.): >lovagias szellemu bajnokc.
Magdnjog 1841 (97. 1.): »a magAnyjogi tulajdont a nyilvinjogi
tulajdont6l ^les vonalban kiilon vdlasztja<:.
Magdn-oktatd 1841 (82. 1.): »es fel fogja ^llitani a mag&Dy-
oktatdk (privat- decent) cathedr4it«.
Maradalom 1841 (250. 1.): »a maradalom (stabilitas) szelle-
m6ben«. — Nem keriilt sz6t&rba.
Megvitatni 1841 (1.1.): imegvitass&k 4s eldk^szits^k a napnak
nagy k6rd4seit<. — Sz6t6rban elSszor Ball. (1843): debattiren.
KOSSTJTH ^8 A NYELYt^jfris. 445
Mddositvdny 1841 (93. 1.): »a javaslat k^t mddoslty&nya
(amendement) nyujtat^k bee — Sz6tArban el5sz5r 1853-baa. Yo.
NyUSz.
MHiparegyetem 1842 (377. 1.): polytechnikum. Kunossn&l mi^r
1835-ben muegyetem. VO. NyUSz.
Muiparos 1. nemzetgazdasdg,
Nagyhecsu 1842 (53. 1.): >nagybecsii aj&nlkoz^sdt kbszdnettel
fogadjuk<. — SimB. 8z6t&r&baii (1902) el5szor.
Nemzetgazdasdg 1842 (67. 1.): »a nemzetgazdasdgot akkor
y^ljQk j6 rendben lenni, middn a m^paros mezdre csup&n azou erd*
f5l58leg fordol, melly a foldmtivel^si ^rdekek t5k6letes fedez68e ut&n
felinaradott«.
Nyomatikos 1842 (10.1.): »ezen ellenvet^st mi egy<al&ban nem
tartjuk nyomat^kosnakc. — E16bb: »nyomad6ko8«. V5. NyUSz.
Oneg 1841 (24. 1.): »Szolgailag k^sziilt sz6 az alany subjectum,
mellynek puszta szenveddlegess^g^re mutat6 betui a »subjectivitas<
eszmej^vel merdben ellenkeznek (mi ink&bb oneg^ onlegeSj onegiteni
moQdan6k). «
Oromittas 1841 (106. 1.): >oromittas pillantattal kls^r^ min-
den mozdulat&t«. — Elsd az ilynemu osszet^telek kozott. Yo. -ittas
NyUSz.
Osszhangzatos 1842 (359. 1.): »nem egyebek, mint osszbang-
zato8 v<ozatok a thema fdlott*. — SimB. 8z6tdr&ban (1902) van
eld8zdr.
Osszpontilag 1841 (9. 1.): :»oszpontilag haszn<ass6k«. Ma:
k5zpontilag. — Nem keriilt 8z6t&rba.
PUlanatnyUag 1841 (5. 1.): >a h&boriinak pillanatnyilag elej^t
vett^k*. — Nem keriilt 8z6t4rba.
Polgdrzat 1841 (249. 1.): >ez a mi polg&rzatunk alakja« ;
(443. 1.): »olly gyiirilket illeszthet polg&rzatunk Unczolatdba«. —
Sz6t4rban eldszbr Fog. (1845). Jelent^se: a mai :»&llam« (ci vitas).
Bakomdnyos 1841 (225. 1.): :>nemzetis^gunk bu rakom&nyosa
yolt«. Jelent^se: depo8itarius ; ma: let^tem^nyes.
Bejledezni 1841 (123.1.): »unok&k unokdiban ezrediziglen rej-
ledezc — A fejledezni mintdj&ra. — Nem keriilt 8z6t4rba.
B^leni 1841 (81. 1.): »m6g C8ak cslr&ban rejlett gondolat« ;
1842 (nov. 3.): »a majoratusok eszm^j^ben rejlo jog< ; ugyanekkor
Sz6cbenyin4l nov. 24- 4n (Akad. ifivk. 19); >ezekben rejlik feltdma-
d48i erdnkc Kor&bbi mtiveikben a mai rejlik belyett csakis rejtez^
zel 6lnek. Vb. NyUSz.
Rendszeriteni 1842 (17. 1.) »a theoria rendszerftett 6piilete«. —
Az 1845-i Hiv. M8Z. dtvette, de utbbb elpendiilt.
Bdgeszme 1843 (25. 1.): »ha rbgeszm^je (fixe idee) pendittetik
meg^. — Sz6cbenyin61 rogzeszme, Vb. NyUSz.
Szakember 1841 (93. 1.): »az lij &gytirend8zer feltaUlbja, mint
szak embere*. — Fog. (1845) mAr egybeforrva.
446 NADEKICS ANTAL* KOSSUTH tS A NYELYT^jtrlS.
Szaktudomdny 1841 (82. 1.) : »szaktudom&nya jelen ilUsdt nem
is 08merve.« — V6. NyUSz.
Szdmyvanal 1842 (359. L) ^sz&rnyvonal Yokoy^rhozc
SzerencsHni 1841 (175. 1.): >ini csak szerencs^lni akarjok az
ev. magyarokat, hogy f6korin&nyz6jukban illy f^rfidyal dicsekedhet-
nek<. Jelent^se : >gratuldlDi, begliickwUnscheiK. Nem kerlilt sz6t&rba,
pedig meg^rdemelte volna.
Szuronyszdgezve. E helyett n&la 1841 (329. 1.): >kiazogezett
szuronynyaU. — Kiss K&rolyn&l 1843 (Had. Msz.): »sziironyt
szegezni<.
Tan8z4k 1843 (516. 1.): >n6melly egyes tansz^kekben a v&ros-
ban is mukodhetn^nek^:. — Sz6t&rilag eloszor 1844-ben. Yd. NyUSz.
Tanulsdgteljes 1842 (359. 1.): >illy eg^sz k^p nyujtbat tana-
s>eljes &ttekint^st.« — Nem keriilt sz6t&rba.
Tdrgyavatatlan 1842 (59.1.): »megkis^rt^ Urgyayatatlan kezfink
gyenge toll&vaU. — Nem keriilt sz6t&rba.
Tdrsulati viszonyok 1841 (2. 1.): »a t^rsulati (socialis) visso-
nyok v<ozt&val«.
Tartalomdils 1841 (241. 1.): »egy tartalomdiis el5sz6< ; noha
mdr 1835-ben (Tzs.) megvolt a »b6tartalmii 6s tartalmas«. — Szd-
t&rilag elSszSr Fog. (1845).
Tekinmy 1841 (201.1.): »nem 6ljak t6bb6 bitorlott tekint^ly
kor&t< ; (335. 1.): :>a Cz. lir dltal id^zett tekint^lyek (auctorit48ok)«.
T^ny 1841 (24. 1.): ^Szolgailag k^sziilt sz6 p^ld&ul a n^met-
ben mint magyarban egyardnt borzaszt6 iThatsache, tett dolog< —
a mi mag&ban is k^ptelens^g, mert a mi That, az nem lehet Sache,
a mi »tett«, az sohasem >dolog« (mi t^nynek kezdtiik neyezni a
factumot).« — Vo. NyUSz.
Titleges 1842 (17. I.): »a statustudomdnyt t^tleges (positiv)
gyakorlati tudom&nynak hiszszuk<.
TetszhaloU 1841 (139): >tetszholtan temettet^k eU. — Szo-
tirilag Ball. (1854). Yo. NyUSz.
Tettlen 1841 (105. 1.): >tettlen nyugalom«.
TevOleges 1841 (67. 1.): »most mdr tevdlegesen mondhatjak:
hitiinkben nem csalatkoztunk«. — Mily furcsdn hangzik ez ma !
Tiizetes 1843 (515. 1.): »az orszi^gy^delmi rendszer tQzetes
pertractati6ja<. — Yo. NyUSz.
Ugyanazitani 1841 (175. L): »melly yall&si^t a slayismus 6rde-
keivel torekszik ugyanazitani «. Jelent^se: >azonositani<. — Nem
keriilt 8z6tdrba.
tfrholgy 1841 (105. 1.): >Pesti iirh5lgyek sz6p koszoriija.<
V4dvdfn 1841 (113. 1.): ^v^dvAmrendszerc ; 1842 (59. 1.):
>magas y^dvdmok oltalmaznak«. — Sz6tdrilag eldszor Fog. 1843
(Ker. Szt.).
V4gzetterhes 1842 (359. 1.): >im itt van az ad6 v^gzetterhes
k6rdese«. Nem keriilt szot&rba.
AZ EHRENFELD k6dSX HIBAs YAOY HiIntOS FORDfriSAI. 447
Vezircikk 1841 (1. L). — >A vez4rc%kk B26 — mondja T6th
B^la (Sz&jrul sz&jra, II. kiad. 90) — Kossuth alkot^sa a n^met
Leitartikel nyom&n. !^s ezt adta cimiil a Pesti Hirlap 6ldn megje-
lent cikkelyeinek. Gl-r6f Sz^chenyi Istvdii a Kelet N^p^ben kiss6
csfpos megjegyz^seket tesz e sz6ra, mire Kossuth v&laszol a Felelet
179-ik lapj&n.«
Nem dJlftom, hogy e szdkat mind Kossuth csin<a, de azt
igenis &llitom, hogy bizony 6 is faragott szdkat; tobb j6t, mint
rosszat; de csin&It rosszakat is. Hisz^ ez akkor nem is lehetett
m&sk^p.
En csak nagyon feliiletesen lapozgattam Kossuth hfrlapi
cikkeit. Szorgahnasabb tanulmdnyozds bizonyosan meg fognd
ketszerezni a fontebbi kis jegyz^ket.
Nadenics Antal.
AZ EHRENFELD-K6DEX HIBAS VAGY HIANYOS FORDItASAI.
III.
E. 66 : hogy hana voltuolna erzetlen : meg annakfelette sem
vala • • .
AS. XXXII, 2 : quod quasi insensibilis factus est. (Valde
rarissime loquebatur.) Nee insuper...
A ( ) k6zdtti szavak leforditatlantil maradtak. A SV. m6gfelel6 hely^n
(112 a) is megvannak. A kovetkezCkben k6dexunk ink&bb a SV. szovegehez
8zit, ahol Bzinten loquendi gratiam, audaciam et facandiam olva8hat6, mig
AS. csak audaciam.
U. 0. ahibb : es belmenuen varasba
AS. XXXII, 4: et intrans ecclesiam aliqiuim
E. 57 : tyztasagos engedelmessegerewl
AS. XXXII, 6 : de prompta obedientia
E. 57. aUbb : honnatt teneked Bernaldo flu peter: semmyt
ynendenestewlfogiian paranczolnod f rater Rufenak:
AS. XXXII, 6 : Unde tibi, fili Petri Bernardoiiis, vilis
homttncio, praecipere fratri Rufino
SV. is igy. A fordit6 elfiszSr is felreertette, vagy a Petri-i Petre-nek
olvasva fordltotta a szentnek 6iimag&hoz intezett meg8z6Ut&8&t. (Sz. Ferenc
atyj&nak ugyanis Bernardone P^ter volt a neve, az 5ve pedig a keresztseg-
ben JdnoSj eleinte csak bec^z6 csal&di nevekepen viselte az ut6bb vil&ghf-
ruv^ lett Francisais nevet.) Vaskosabb felreert^ azonban a nyomban kovet-
kez6 semmyt mendenestewlfoguarij amely csak dgy magyardzhat6, ha feltesszuk,
hogy a fordit6 el6tt oly kezirat volt, amelyben j^yakorlatlan szemmel a vilis
(h)omuncio-t nil omuino-nak is lehetett olvasni, ami vilis^ ill. uilis szok&sos
rSviditese (uW) raellett epen nem lehetetlen.
448 KATONA LAJ08.
U. 0. al&hb : hewtewset le aete.
AS. XXXII, 7 : nudavit se tunica
A NySz. a KOntlSs 8z6 alatt e helyet nem iddzi. Pedig viligos,
hogy itt is kewntews-i akart imi a kddez ir6ja, ill. ixi480l6ja, nyomban
ut^a csakugyan keumtetoset olvashat^ ism^t a tunica forditAsakepen.
E helynek az eredetit^ val6 csekelyebb elt^reseibez 1. a SV. m^^elel6 sza-
vait is (112 a).
E. 58 : ayoytatost mongyauala
AS. XXXII, 9: dure dicebat. SV. 112 b: denote dicebat
E. teMt itt SV.-t kSveti AS. ellen^ben.
E. 58. aldbb: betegeket latogasatok
AS. XXXII, 9: si vultis vitare infernum
SV. 112 b: si vitare vultis infernum
Fordit6iiknak ismet egyik olyan felreertdse, amely csak palaeographiai
alapon fejthettf meg, mint az im^nti. A vitare infernum helyett vifitare
infirmum-oi olvasott, amely el^ persze sehogysem illett a Si vultis, ezt tehAt
elhagyta. Az eredetinek ismerete uelkiil itt kulonben senkisem gyanltana
ekkora elterest, mert v^letleniil a fordlt6 koholm^nya is egteen j61 beleillik
a szdvegbe ; csak az al&bb kdyetkez6 si pergere vultis ad caelum 8z6iioki
ellentetess^ge vesz el miatta.
E. 59 : Es mykepen nepuek epeyteserewl es cristusnak yuhy
vygaztalasarol
AS. XXXII, 1 3 : Et sic aediticato populo et Christi ovibus
consolatis
Az abl. abs. meg nem ertesen alapi&16 zagyval^k.
U. 0. aldbb: De terenek e^ vydeknek helyre
AS. XXXII, 14: ad locum Portiunculae redierunt.
A rOviditessel jelzett Portiunculae-i provinciae-nek n&hette a fordit6.
E. 60 : Az e lap elejen lev6k nagyon elt6r6k mind az AS.
XXXIII, 2, mind a SV. (113 a) szoveg6t6l, melyet itt a forditd
egydltaldban nem 6rtv6n meg, eg^szen mds valamit tett a helyebe.
Az eltert) szavak a Nyelveml^ktar VII. k. 28. 1. 14. es 15. sord-
ban vannak.
E. 60. alabb: Es sok emberektewl zerkeztetet
AS. XXXIII, 3 : et a multis hominibus sociattis
U. 0. aMbb : meg kewtelezek ewtet hogy meg mondana
AS, XXXIII, 5 : conjuraverunt eum ut diceret
U. 0. aldbb : ky eleue yew kewteliiel Ew ymadsagyual enge-
met meg gyoyta es kinoz
AS. XXXIII, 6 : qui incedit cum tasca, suis (sanctis vir-
tutibus et humilibus) orationibus incendit et cruciat
SV. 113 a: qui incedit ctim racha etc. (a tobbi eg^zen
ligy, mint AS.)
AZ EHRENFELD k6dEX HIBis YAOY hUnTOS FORDfrlSAI. 449
E. 61 : Dyzessegnek magyarcusaitya ky testet meg ekeseyt
Es lelket malastra bel vyzen : malazt zeretew zent flferencz
AS. XXXVm, 1 : Oloriosae innocentiaey quae corpus
decorat et animain ad gratiam introducit et gloriam. amator
Franciscus.
SV. 90 b : Gloriose innocentie que corpus decorat animam
ad gratiam introducit ad gloriam. Amator sanctus Fr.
Meg a SY. romlottabb helye sem oly hom^lyos, bogy akkora felre^r-
test okozhatna, amm6t itt a fordlt6 elkovetett. Neki teh4t val68zinnleg meg
romlottabb szoyeg at4n keUett indi&lnia.
U. 0. aldbb: egbe fel emeletlen
AS. XXXVin, 3: levatum in aere (sicut infra dicetur.)
Teh4t emeletien olva6an(l6, s lebet, bogy a k6dexben igy is van, csak
a kiad6 tevesztette el. (Nyelveml. VII. k. 29. 1. 10. s.)
A ( ) kozSttiek leforditatlantil maradtak, vagy a fordit6 eredetijeben
sem Toltak meg. A SV. 8zi5yegeb61 is biAnyzanak.
U. 0. aMbb: egy zepsegew kerestett elewt menny
AS. XXXVni, 5: (= SV. 91a 4. 6s 5. s.): crucem pul-
cherrimam praecedentem (et Christum in ipsa pendentem).
A ( ) k5zdttieket a fordft6 elbagyta, vagy nem voltak az eredetijeben.
E. (\2 : predicalokuala mend ez vylagnak yewendew n2igyhyrt
AS. XXXm, 9 : praedicebam famem magnam in universe
orbe venturam (SV. i. h. is fgy).
B yaskoB f^lre^rtest m^r Szarvas G4bor is megjelOlte a Nyr. 1 : 216.
U. 0. mindjdrt utdna: Es mondomuala enmagamott zegen
embernek lenny: ky kynek zerelmeert ysten enged es ad: Az
zegencze ehsegnek dewge mellet ystentewl nem hagyattatykuala
meghalny
AS. XXXm, 9: et dicebam me scire quemdam pauper-
culum hominem, pro cujus amore Deus parcebat, et donee ille
pauperculus viveret, famis pestilentia non mittebatur?
SV. 91 a: egeszen igy, csak a ket kiemelt sz6 belyett Dominus es
pestUentissima. Az eredeti nelkiil teljesen ertbetetlen bely.
E. 63 : nem czak fewueknek gewkeret De es faknak kerget
AS. XXXVIII, 12 : non solum radices herbarum, sed cor-
tices arborum
SV. 91 a: non solum radices herbarum, sed et cortices
arborum
A SV.-bez kozelebb 4116 eredetinek meg a sz6rendet is nyomon koyet6
szolgai fordft&sa.
TJ. o. alabb : tyzta = claret, — meg feythetetlen = ineflFa-
bilis. (AS. XXXVni, 13 ^s SV. 91 a.)
MAOTAB mrSLy^B. XXXI. 31
450 KATONA LAJOS.
U. o. aldbb (a kov. fej. elejen) : vy ysteny malastott Az ew
aldot lelke
AS. XXXIX, 1 : nova et divina charismata in ilia sua
anima benedicta
SY. 01 b egeszen igy, csak et nelkiil.
U. 0. aldbb : Mykeppen reytett hytuel
AS. XXXIX, 2 : sicut oculata fide — SV. 91 b : sicut
occulta fide
ForditiSnk itt a SY-hez k5zelebb 4116 romlott szd^eget kovetett. Mert
hogy az oculata a helyes olvas&s, az a kovetkez^kbdl egeszen vil^god.
E. 64: ymadsagnak es egyebnemew ysteny dolgok kewzewt
hagyauala lenny
AS. XXXIX, 3: interesse ad orationis clandestina studia
(SV. i. h. szint^n igy.) A nyomban ^kovetkezS homdlyos hely is
csak az eredetib61 vildgosodik meg, Ep igy a fejezet v6ge is.
E. 67 : hogy az kepnek alataualo mezeytys el romta
AS. XL, 5 : (= SV. 97 a) : ita tamen quod caementum
non destruxit picturae substratum.
Teh4t 6pen ellenkez61eg, mint fordit6nkn&l. Csak a harmadik kiser-
letn^l vakarja le a kep alatti meszet is.
E. 68 : Es magokat gondoluan annak gonozsagaroi
AS. XL, 10 : et advertentes illius malitiam
E szavak es a k5zvetetlenul ut&nok kovetkez^k hi4nyzanak a SV.
m6gfelel6 helyen. Itt tehdt fordit6nk az AS-hez kozelebb 4116 szoveg nyomin
dolgozottf de nem ertette meg egeszen j6l.
E. 71 : Az anneban geryede meg. ez mondot alazatossagnak
zerelmeben: ysteny meltosagos yozagat ewlelesuel:
AS. XLI, 4: in tantum exarsit amore ad habendam yir-
tutem dictae humilitatis Dei amplexu dignissimam.
SV. 106 a szinten igy, csak exarsit h. exardescit.
E. 72 : ky zentleleknek myatta aldot cristost meg esmered
AS. XLI, 9 : Qui per Spiritum sanctum recognoscens
A kiemelt szavak nem a fordit6 betold4sa, hanem a SY-vel rokon
szoyegen alaptilnak, de m4r a meg esmered helyteleniil yan a megBz6Iit48ba
belezavarva, mert m4r az elbeszelesnek tov4bbi menetebe tartozik.
E. 73 : Clara alattyaban es ur iesus cristusnak neueben
ayoytatos men:
AS. XLU, 1: (= SV. 140 b): Quum devotissima Christi
sponsa Clara re et nomine.
A szentnek neven alapul6 sz6j4tek, melyet a fordit6 nem ertett meg
8 a nyakatekei*t sz6renddel meg jobban elhom41yositott.
AZ EHREKFELD k6dEX HIBXs VAGT HLLnYOS FORDfriSAI. 451
U. 0. al&bb: lelkebeo yelest,,. lenny...
AS. XLII, 4 : spiritu praesentialiter interesse ; (5. ita quod
tarn cantum fratrum quam organa usque ad finem missae lucu-
lenter audivit. Et, quod plus est, sacram communionem accepit
et plene consolata remansit.)
A ( ) k6z5ttiek, melyek a SV. megfeleld hely^n is meglelhet^k, for-
il{t;48ankb61 hi4nyzanak. Lehet, hogy a fordlt6 csak az^rt hagyta ki e szava-
kat, mert al4bb rtoben tigjiB ismetl^dnek. A fordftds itt kiilonben is kisse
szabadabb a szokottn&l.
E. 75 : Es gyaJcorta papa . . .
AS. XLIII, 2 : Etenim qitadam vice papa . . . (S V. 141 a
ugyanigy.)
TJ. 0. al^bb: ki vala zent leleknek tytkosa
AS. XLIII, 2 aMbb : quae erat sacrarium Spiritus sancti.
(SV. i. h. =)
n. 0. al&bb : kynek magadott egezlen aldozott aldozast ayan-
dekoztal.
AS. XLIII, 4: cui te totam in meduUatum sacrificium
obtulisti
SV. 141 a : cui te totam immaculatum sacrificium obtulisti
A fordit&8b61 nem ddiithet<5 el, hogy fordit6nk el^tt e k6t olvasat
xnelyike lehetett, vagy nem-e esdtleg egy harmadik : csak annyi bizonyos,
hogy barmelyik volt is, nem drtette meg e szep helyet teljesen.
E. 76: engedelmessegnek myatta: [ ] hogy ez kenerekre
tegyed . . .
AS. XLIII, 6 : praecipio tibi per sanctam obedientiam . . .
A kiemelt 8z6 kimaradt a [ ] jelolt helyen.
U. 0. aUbb : zent CresteneJc yegyeuel
AS. XLIII, 10: Virtu te cruets
A Crestenek helyett a Nyelveml^kt. szovegeben Cresteimek olvashat^,
de a 8ajt6hib&k jegyzek^ben az eldbbire van igazltva.
E. 77: ki sok elmenek myatta valla nagy ketseg:
AS. XLV, 1 : qui per multos annos passus est dubitationem
maximam
SV. 109 a szint^n Igy, csak a ket utol86 8z6 felcserelve. A neh&ny
florral al4bb k6vetkez(5kben k6dexunk e szavai : ystentewl, vgy hogy ew
elmeyenek magaztasaban gyakorta el rywtetykvala mind az AS. mind a SV
8zdveg6bdl hiAnyzanak, nemkiilonben a k6vetkez6k is : byzuan ez mondor
ketsegtewl meg zabadolny ez ydeny embernek myatta. Egy sorral al4bb zen
fferencz helyett zent Egyed-nek kellene lennie.
E. 78 (a kov. fej. cfmeben): hogy aloJiad...
SS.* 12: Quod reputabat . . ,
* A rdviditesek magyar4zat&t 1. az elsd kdzlem^ny elejen Nyr. 31 : 312.
31*
452 KATOHA LAJ08.
E. 78—79 : mert ez D ellen teweunek orsag volna zerzettnek»
SS. 12: quia contrarium facere furtum esset
R 79: yelensegesbelyet — SS. 13: in speciali (SV. 14a=)
U. 0. alAbb (a kov. fej. elej^n: bewlczes^ — SS. 14: soler-
tia (SV. 14a =)
E. 80: ez vylagy pap — SS. 14: saecularis quidam (SV.
14 a =)
U. 0. aldbb: De hogy az frater az Paranczolatott nehezen
telyeseytyuala meg:
SV. 14 a : Dum autem frater ille gratanter impleret (14 b)
iussum
Teh4t epen ellenkez51eg, szivesen teljesitette Sz. Fer. paranc84t. A for-
dit6 a gratanter -i a gravitet'Tel t^yesziette Gssze, ill. ennek olTasta. A S8.
Bzovegeben e szavak nincsenek meg.
E. 81 : ewnekyk nayassagokrol — SS. 18 : de conversione
illorum (SV. 16 b =)
A converaiO'i a conversatio-YoX t^vesztette Qssze a fordft6, melynek
xi41a tobb helyiitt nayassa^ slz egyertekuje.
U. 0. alabb : monduala nekyk hogy ne mennenek alamyznaert
SS. 18: non dicebat eis ut irent (SV. 15 b =)
Ut&na Deh&ny sorral lejebb ugrott a fordft6 szeme s az al4bb kovet-
kezd mondat elejet (Es mykoron ygen meg faradoituolna) ide iktatta, abol
semmi ertelme sincscn, de a maga hely^n megint ismetli.
U. 0. aldbb : mert czak nagyaeleg esmerykuala telyesseguel
SS. 18: quia nondum etiam plene cognoscebant
SV. 15 b: quia etiam hoc nondum cognoscebant
E. 82 : hyttuan zegensegnek eletytt
SS. 18: verissimam paupertatem (SV. 15 b =)
De a Sabatier kiad48&ban (37. 1. b jegyzet) idezett Mz. 1743 es 989
jelzetu parisi keziratok e var. Iecti6t adj4k : viam verissimae paupertatis.
Fordit6nk el6tt is ilyenfele szoveg lehetett, mert a viam-ot tevesztette dssze
a vitam-mski. A mindeniitt kozds verissimam h. pedig vilissimam'Oi olyasott.
E. 82. aldbb: bewlczekewzewl — SS. 18: ex sanctioribus
(SV. 15 b: ex sapientioribus)
U. 0. aldbb: ky egy penzbelewl zaz penzt ad
SS. 18: qui de una nummata offerret centum denarios
(SV. 16 a =)
E. 85 : Mert erre vagyonk hyuatalosok es yaronk vr elewt
es emberekelewtte
SS. 20 : quia ad hoc vocati sumus et professi sumus coram
Deo et hominibus (SV. 17 a =)
A professi iz6t a profecti-rtd tevesztette osaze a fordit6.
XZ lEBX^TFELD KdDEX HIBIb YiLQT mlKTOS FORDh'iSAI. 453
E. 86: Hostyensisnek vra ky lewn Geregely papaya
8S. 31: Dominus Ostiensis qui fuit postea papa Gregorius
Hagolinas ottiai pQapdk, a kMnt)bi IX. Gergely p&pa.
E. 88 : aholot az kenereet vyselyuala alamyznaual es vewue
ew yallaral az henerett
SS. 25: ubi apportabat peram cum eleemosyna. Et accepit
peram. Mind a k^tszer panem-nek nezte a fordft6 a peram (szaty-
rot) szdt.
R 88 aldbb (a kov. fej. elej^n): zerzett fy elett kysseb
fraterokee: kytt ystennek fya ez vtolso ewdewben: keivif£tte
€w mennyey attyanaA;
SS. 26: Eeligio et vita Minorum fratrum quern Filius
Dei in hac novissima hora postidavit patri suo cadesti
A latin 8z6rend szolgai kdvetese 4a a dat. megtart^sa ott, ahol -tol raggal
keUett Yolna fordltani, e helyet a legnehezebben erthet^k egyikev^ teszik.
Szinte bajos elk^pzelni, bogy ugyanaz a fordlt6, aki neba lapokon 4t eg^szen
turbet^en iiltette &t az eredetit, belyenkint bogyan kdvetbetett el ekkora
botlAaokat. Ha csak azt nem tesszuk fel, bog^y felv41tTa tobben is dolgoztak
a fordit48on, ami epens^ggel nines kiz^rva a kozepkori kolostorok 41et- 6b
mankarendje szerint. E felteves alapj&n egeszen ketsegtelen lenne, bogy
k6dexank, amely egy kez ir^sa, m&r csak egy regibb eredetinek m^solata ;
•ezt kulQnben eleg egyeb ok is t&mogatja.
E. 89: Es menden lelky zegenekrewl monda azt de maga
yelennen monda kewsseb baratok zerzetenek: Mykeppen meg
yrtata venturanak egyhazdban:
SS. 26 : Et licet de omnibus pauperibus spiritualibus Domi-
nus hoc intellexit, praecipue tamen praedixit religionem fratrum
Minorum in ecclesia sua esse venturam. (SV. 20 b egeszen igy,
csak inteUexit h. inteUexerit,)
Alig erthetd, bogy az a fordlt6, aki e konnyu belyet ennyire felre-
ert^tte, mikep forditbat lapokon kt meglebet^s sim4n es ^rtelmesen, belyenkint
pedig egesz j6izu magyars^ggal is. L. az el^bbi jegyzetet.
E. 90: ytelew helyen — SS. 26: in consistorio
U. 0. alibb: valakytewl — SS. 26: ab aliquibus religiosis
E. 90— 91 : mert el kezdyk || meglen azokot kyk ystene
SS. 26 : quia non percipiunt quae Dei sunt. (SV. 20 b =)
E. 91 : Azert nem ygen nagy ha vr ysten akart vallany
egy vy nepet mend azokbalol kyk el multanak: egyessegest es
vala^ost eletben es bezedekben: ky elegednek meg czak azon
felseges es gyczewseges cristoson
SS. 26 : Non enim est magnum, si Dominus voluerit habere
unum novum et parvum populum ab omnibus, qui praecesserunt,
singularem et dissimilem in vita et verbis, qui esset contentus
habere ipsum solum didcissimtim.
454 KATOKA L. AZ EHB. k6d, HIBIs YAGT HIIKTOS FOBDfriBAI.
SV. 20 b : a vigen kisse elterd, disalmilem h. aimilemy az ntolsd iza-
vak pedig Igy: habere ipsum cUtissimum et glorioaum ab hominibus huius
seculi despici. L&tniYal6, hogy a mondat csak ezzel a z&radekkal teljes
ertelmu. Fordit6nk e hely vallom&sa szerint is olyan 8z6yeget kovetett, mely
reszint a SS., reszint a SV. nyomdn haladt, de egyikkel sem egyezett teljeseo.
E. 91 aUbb (a kov. fej. elej^n): mykoron bodog fiferencz
uoltuolna azysmellet Rigumtortom nevew varasncU
SS. 28 : quum esset b. Pr. apvd eundem locum (SV. 22 a ==)
De a Sabatiemel (57. 1. a jegyz.) idezett 4354. sz. yatik&ni keziratban :
apud Bigum Tortuvn prope Assisium^ tehki 6gy, mint k6dexaiikbeiL Ezen
es egyeb nyomokon indtilva, nem lesz neh^z forditbnk archetypos&t meglebii,
amire mAr az eddigi jegyzetekben is ig^yekeztem n^h4ny nyomjelzest adni.
U. 0. aldbb: hinkaA; — SS. 28: potius.
£z csak ir^si hiba, ha nem a kiad6 rossz olvas^a vagy ki nem jayl-
tott sajtuhiba.
E. 92 : palast modosraualo — SS. 29 : in modum mantelli.
E. 93 : Semmy ygazb ezeJcnel — SS. 49 : Nil verius —
SV. 30 a : Nil verius istis,
E. 93 aldbb (a kov. fej. elej^n): vylagossagnac beldayt
mutattnak :
SS. 51 : exempla vitae monstrarent
SV. 30 b : exempla lucis monstrarent (Ugyanfgy a 4354. sz.
vatikdni k^zfratban is, mellyel az im^nt is SS. szovege elleneben
egyezett.)
E. 94: Mert lelkeknek mennyhen
SS. 51 : nam in animarum zelo
A zeiO'i a caWo-val tevesztette ossze a fordit6; ez a kdzepkori iras-
m6d meUett nem epen lehetetlen, az ertelemmel pedig nem sokat tdrddott.
E. 95: kegyetlennek ew kegyetlensegett
SS. 53 : impio impietatem suam (Ezech. Ill, 18.)
lit az impius a. m. hitetlen, istentelen.
U. 0. aldbb az eredetinek e szavai : numqiiid de manu mea
ipsartim animae requirentur? lefordftatlandl maradtak.
E. 96: Azonkeppen meg alia az Doctor s monda...
SS. 53 : Plurimum itaque doctor ille aedificatus recedens
U. 0. aldbb : ez embernek bewlczeseges zentyrasa
SS. 53 : theologia hujus viri
U. 0. aUbb : De my tudomanyonk zeluel jslt fewldewn
SS. 53 : nostra vero scientia ventre graditur super terram.
Teh4t >ha8on csiiszik a fold5n«. A fordit6 a ventus-BzeA tevesztette
Cssze a venter-i !
Katona Lajos.
SZARYAS QXBOR. A KARACSAT-K^DEX ^NEKEI. 455
A KARACSAT-K6DEX £NEKEL
[A zilahi ezred^ves eml^kre Fadrusz J&nos hiin-sz^kely rov&s-
ir&8sal Y^setett hat ^aeket a Karacsay-kddexbdl. A Karacsay-kddex
^nekei — eg^szen vagy csak r^szben? — azonosak a Somogyi
Antal-f^le B.^gi magyar ^nekekkel, amelyek 1873-ban jelentek meg s
amelyeket a nyelv^szek kezdettdl fogva koholm^nynak tartottak.
A hiteless^g k^rd^se az utolsd hetekben 6l^nk, sdt izgalmas vit&ra
adott okot; l&sd konyv^szeti rovatunkat ! — 1873-ban mindj&rt
koholmtoynak it^lte Somogyi enekeit Araay Jdnos, a B. Szeml^ben
n^TtelenfQ megjelent bir&lat&ban. Ellenben M^rki J6zsef dr. a Beform
c. napilap 1873-i 276. t^rc&j&ban az ^nekeket 6gig magasztalta 6s
mutatv&nyokat kozolt beldluk. Eire cdfolatul Irta Szarvas G&bor a
Reform 287. t&TC&j&h&n azt a cikket, melyet a most (oly6 vita alkal-
m^val ime tijra lenyomtatunk. A t&rca aU csak — s — r volt frva,
de az fr&sm6db6l 6b a tartalombol k^ts^gtelen, bogy Szarvas G-^bor
irta. L. m^g Tolnai Yilmos cikk^t: Koholt nyelveml^kek, T6th B.
Magyar ritkas&gok c. konyv^ben. — A szerkesMsig,]
>R6gi xnagyar 6nekek.c
Somogyi Antalnak B.4gi magyar 6nekei-t a Budapesti Szemle
5-ik sz^mdban vakmero misztifikdci6nak nevezte, oly dmit^snak,
melyet az iskoUs gyermek is ^szrevesz. Erre M^rki Jdzsef tdr. lir
felh&borodik 6s a Reform 276. sz^m&ban sikra sz^ll a megt&madott
6nekek mellett. A Szemle, tigymond, nem bizonyitott semmit, csak
^Uitott; 5 majd bebizonyitja, bogy az nem misztifik^ci6. S azut&n
elmondja, bogy a Bz6kely betukkel irt fak6 k^zlratot 6 maga is Idtta.
Ennyibdl &11 az egesz bizonyit^s. Nagyon furcsa fogalmai lehetnek
M&rki Jdzsef tdr-nak a biteless^grdl, ba semmi egyebet nem kivdn
meg benne, mint bogy fak6 legyen a k^zlrat s e k^ziratot valaki Idssa.
A Budapesti Szemle eg^szen helyesen cselekedett, midon
csak p^r odavetett, de elegg6 t^j6koztat6 sorban emlftette meg e
muvet; kdr is lett Yolna a 8z6t rd vesztegetni, mert az eg^sz nem
egy^b, mint iires, meg pedig el6g ugyetlen koholmdny. Mintbogy
azonban M^rki Jdzsef tr. v6do sz&rnyait kiterjesztette fol6je, bogy
a pazarul 5mlo sujtdsos dicseret senkit meg ne Takitson, Ime szol-
g^lunk a kivdnt bizonylt^kokkal. Nem vdlogatunk, hanem vesszUk
mindjdrt az els6 sorokat.
T^ Magyar inak el6' iisiriil. Arokdsat megvigzette Balk abar a
kdtdr ot drokba venereket ; kdt: te hatalmas dr Kusf kit nemzett
Kaniy Us apdnk, nizd — omi dradbdl elkildradt, sokas tad mdson e
foldre foL^
M^rki J6zsef tdr. azt mondja, bogy Somogyi a szekely >betu-
ket addig basonlitgatta egym^s kozt ossze, mig a teljes beturendet
megdllapitotta, melynek seg^ly^vel aztdn az 6nek elolvas^sa sikeriilt,
456 8ZARYAB OXbOE
8 hogy vannak benne kUldmben tosgyokeres magyar szdk^ amelyek
semmif^le sz6t&r ^Ital meg nem magyar&shatdk^.
Nagyon csudilkozonk M&rki J6zsef tdr-on, hogy 5 ^Ulthat ilyes-
mit, 6f aki Somogyi titkaiba annyira beavatottnak litasik lenni, akit
agymag&t tartott Somogyi ^rdemesnek arra, bogy a £ak6 k^irat
0zent rejtelmeibe bepillanthasBon ! 6 ne tadn^, bogy van egy munka,
amely megfejti eldtttink a sz^kely k^sirat legrejtelmesebb titkait is?
Klvinja tudni, melyik munka ez? Megmondjuk, » A nyelv huszanndgy
hangu'drdlf mint a szdtdr 4s nyelvtan megannyi demir(Sl.^ Ha tal4n
arra ig kivincsi volna, hogy ki frta e munk4t, azt is megmondjuk:
Somogyi Antal, ugyanaz a Somogyi Antal. aki a fak6 sz^kely kddexet
f5ltal<a. Ennek a munk&nak a seg^ly^vel nines a k^siratnak as a
legtitkosabb betiije, melynek m^lys^g^be be ne pillantbatn&nk.
Ldssuk a k6dexnek fontebb ^rintett kezdd sorait.
^Magyar inak.^ Hogy mif^le kabbala az az indk, megmagya-
r&zza A nyelv huszonn^gy hangja. E mfLnek 70. lapjto az &11
fekete betiikkel feh^r papirra nyomva : »t indul&st jelent, az^rt hasz-
n&ljuk % s iv sz6t progenies: ivad^k jell^s^re. A ,gyarapod6s, terje-
d^s, t^volodik, induV rokon eszm^k ; az6rt mondja a n^p : sok iam
van. A Mdty&s kirdlyr6l sz6l6 dal ama mondata: Magyart uraknak
elosztogatdd == magyar ivad^kH uraknak. < Teh&t »magyar tnak< =
magyar ivad^knak.
»Els6 iisir6U r^gieskedo h6kuszp6kusz, annyi mint: elso dsei-
rol. Ida tartozik az ^drokdsat megv^gzette« is, amint o maga magya-
r&zza : ^rok dsds&t megv^gezv^n.
»Balk abar a kdtdr.<si Ehhez azt&n, mint M^rki Jdzsef tdr.
mondja, csakugyan Somogyi k^pess^ge kell, hogy meg^rtsiik ; caak az
6 »Huszonn^gy hangja* utdn igazodhatunk el e sz^kely csodin.
Megjegyezve, hogy a Balk tulajdonn^y, az otor-ra n^zve ekk^nt viU-
gosit fol benniinket az emlitett konyv. »A va, ba, pa a terj, idv
eszm^t jelli ; az^rt nevezziik a gyarapit6t a-ha, A'pa, pa- ter^ t;a-ter,
pro-|?a-gator-nak. 5a-bul (tov&bbk^pz^ssel lesz) ba-r (v6. cse, cse-r
(diU), innen a-boTf a-bar == a bar (angol6). Lehet azonban <=^ dba-er
(d6) is, egy atydtdl, dstol eredo.* (44. lap). Abar e szerint == baran-
gol6 vagy: testv6r, ut6d. — Az a-ra n^zve a 12. lap ad folvilAgo-
sit^st. »Asz k6t hangja koziil melyik a v^g-gyok? Lehetne mondani
a, mert a egyik ^rtelme: c^.« A kdtdr-t pedig a 103. lap magyar&zza
meg ekk^nt: »A, k^ g kieredest jelent, az^rt sok hangot jolld 8x6
gyoke; ha = ki-a^ ebbiil ha-ng = ha-mi-ki ; ha-r = Aa-er(e8zt):
Aar(i8), ^ar(ang): kd't'=kd't(€$z)* m&sk6p kajdt. Innen kdddr, kdtdr:
implorator. Ily kdt(^j kidltd hang az &ldozds«.
Mdr e nehdny adat £olsoroUs^b61 is el^gg^ Uthat6, hogy a k^t
munka kozt (R^gi magyar ^nekek ^s A nyelv huszonn^gy hangj4r6l)
* Ezt persze erteni kell. Ezt akarja vele mondani : kd annyi, mint
hang, t pedig a tesz-nQk a gyoke, teh4t kd-{-t tulajdonk^p annyi mint: han-
got teaz = ki41t. Sz. G.
▲ KARACSAT-k6dEX J^NEKEI. 457
a legszorosabb oaizefugg^s van. Ez dsszefiigg^s bizonyft^k&al szolg^l*
jaDak m^g a sok kdztQ a kovetkezd p^lddk.
»A fekete hegys^gnek volibe (yolgy^be) telepedt meg.< R^gi
^nekek 2. 1. A huszonn^gy hangr6l cimfi mCLben pedig ez ill : » Vdlgy =
vo {(evd). Nem ^llhatna vol gy n6lkQl?< 47. 1.
»Ji^(ilete8, ihletes) Idngoddalf kanlatoddal (gyiiUsoddal) drtmd-
nyan firilttel (fi = f6ny, riitet = exaltio).« R. ]6. 4. 1. Ennek magya-
r4zat&ra szolg&ljanak a kovetkez5k: »/ mozg&st jelent, az^rt szag,
hang, meleg, vil&g, n^z^s jell6s4re alkalmazott szavak v^g-gyoke;
i-bdl lesz i-g (vo. j?er, per^g), ennek participiuma ig-e = ig-eiz),
igaz ; ig rokona: ik.^ Ny. L 71. 1. ȣam, /ran = hd ami; innen a
fenyn^l Idt^t jello A:an-dik&l, /ran-6cz, /fan-dall6.« 105. L Ebbol a
kan'\}6\ (ad normam f4nylxk), van gydrtva a textnsbeli kan-lik (kan-
lat) ige. >/(f = /i; /t-biil ^t = f6nyt tesz.c 52. 1. A riitet r^gi
8z5b6l egy rilt ig^t kikombin^lva s ezt a fSlbozott fi-Y&l dsszet^ve
csavarintotia ki a firiittetik »Bz4kely< ig^t.
^Kara t6: fekete t6.« E. ]^. 21. 1. — Magyar^zata: ^kara =
ha (•= f^ny) + ar -f- a = f^nytelen, fekete ; Kara fia : fekete fia,
ordog fia.< Ny. h. 105. 1.
:^Turul csattantotta szdrmdt (szdrnydt).^ E. !^. 25. 1. — Magya-
rdzata : ^Nyj n, m, fokozatos hangmenetek ; p^lddul szdrnya r^gi ira-
tokban s a n^pn^l maiglan szdrma.t Ny. b. 4. 1.
>Ldttam ig nagy (igen nagy) dilcs6s4get (tiin5s^et) hugy levot
(hddszerfit) el besUiotta (el-besilakolta, viUgitotta) mind e foldet ;
bUngen (tet5ponton) vala.<^ E. '&. 34. 1. — Magyar^zata: »E4gi
8z6lm6d: ig nagy j6 uram vagy = igen nagy on j6 urain.« Ny. h.
30. L » A viUg, meleg, l^t&s jell^s^re baszn< szavak gyoke azono3 ;
el^g tU = tUn, tiiz szavakat folbozni p^ld&ul. Til = dil, di, disz ;
dics6 dies participiuma; dies = di ez, diitUn ez = f6ny 113. 1.
h6 = minden f^ny, k6d = h6 ez ; ^dii-nak a participiuma Mdi, hddj^
hdgy, hugy, 55. 1. Sii-h^l sii-t hojellS 68 f^nyjellS ; sU rokona si, ebbol
lesz si-l (sili) siliom, Se-hvii ser(pen6). 135. 1. A ba, &e-nek kifejto
jelent^se van; az6rt fejezi ki a bifnb6 (benval6) is a bensd kozepet,
amelybol fejlodik a nov^ny. A zenitb r^gi magyar neve biing szinte
(6gi) koz^p jelz^s^re van alkalmazva.« 39. 1.
T^ilg kUkiU6 (k6kl5) zomdncza,^ E. !^. 28. I. — Magyar&zata:
*k^ = b^v ki, f6ny ki 6a h5 jell5; k^ rokonai: kik, kiik, kok :
kUkiaid = k6kell6«. Ny. h. 106. 1.
>Nagy volt a magyar , moszogdny (dri&s) mint az 4g.t E. iS.
103. 1. — Magyar^ata: >ma «= mo, moz ; innen: mozogdny, mozo-
gdny = 6ri&3 magos ember. « Ny. b. 23. L
Folytassuk tovdbb ? Azt hissziik, ennyi is el^g, nagy on is el^g
annak a bebizonyftds&ra, bogy a E^gi magyar dnekek es a NyelvQnk
huszonn^gy bangj&rul c. miivek 6dea testv^rek, egy ap&nak gyerme-
kei, 8 bogy az apa Somogyi Antal. A E^gi magyar enekek nem
egy 6b, mint cbrestomatbia, gyakorl6 konyv az eldbb megjelent elm6-
letbez; s n^zetUnk szerint e suletlen kobolmdnnyal nem is annyira
az volt a c^lja szerz6j6nek, bogy <ala az ^leselmii komment&tor, a
458 IRODALOM.
f&radhatatlan kutat6 hir^re tegyen szert, hanem az, hogy elm^j^nek
Uzas dllapotdban fogant elm^let^t, mely a NyelvUnk hoszoxm^
hangj&rul c. milY^ben van lerakva, de amelyet a kritika, noha mkr
k^t ^ve, hogy megjelent, konnyen ^rtheto okokb6l figyelm^re sem
m^ltatott, a r^gis^g nimbusz&val vegye koriil, s amit kuldnben meg-
szerezni nem tudott, az 6s&g szavival 6s tekint^ly^vel nyerje meg
neki az annyira hi&nyz6 hit alt.
Hogy teb&t a S,6gi magyar ^nekeket maga Somogyi gy&rtotta,
annak 6pen sajdt, elobbi muve a leghitelesebb, legdontdbb tantija;
de apokrifs^ga kuldnben is szembeUtkozd. Nevezetesen oly r^ sz6-
alakok fordulnak eld benne, melyek a k^ziratnak tolajdonltott kor-
ban m^r nem szerepeltek, s ellenkezoleg oly lijabb alakok, melyek
m^g a szemiink eldtt 6116 processzuson akkorig nem mentek &t ; oly
idegen 8z6k, melyeket a nyelv jdval k^sdbben vett dt; az igeidoket
8 nagyobbdra a mddokat is az akkorbeli ir6k eg^szen m&sk^p hasz-
ndlt&k, mint ahogy a r^gi ^nekekben l&that6, s y6gi*e ami fo,
tomve van hamis, onk6nyes etimoldgia alapj&n kifejtett s a nyely
szellem^nek' ellen^re kifejtett szavakkal, milyenek csak a nyelviijitis
korszaka 6ta kaptak Ubra nyelvunkben, sot vakmeros^ge annyira
megy, hogy a legmer^szebb Bz6farag6k 6s 6rtelemgyirt6k fdktelen-
s6ge igazi rend es szab&ly hozzd k^pest.
Mindezekbol k^tsegtelen, hogy itt misztifik&ci6val, m6g pedig
iigyetlen misztifik^ci6val van dolgunk, s nem tudjuk : Somogyi mer^sz-
B^g^n csod^lkozzunk-e inkibb, hogy annyira korl&tolt eszfinek k6p-
zelte a magyar kozons6get, hogy ily vastag szemf^nyveszt^st se vesz
6szre, vagy pedig M^rki J6zsef tdr. felebar^ti szeretet^t b&muljuk-e,
mely jdhiszemfis^g dolg^ban tiiltesz a legvakabb sziildi szereteten.
SzARYAs G-jLbor.
IRODALOM.
Konyy^szet.
Balassa J. A m. helyesirds szab&lyai sz6jegyz6kkel. Isk. hasz-
n^latra. (Franklin, 30 f.)
Jacobi, Julius. Lehr- u. Lesebuch der. magy. Sprache fiir Mittel-
schulen. II. Teil. (Nagyszeben, Krafft.)
Dunay F. Quo vadis? Vagyis hovd fordulsz, hogy se rajtad,
se mdson igazs>alansdg ne ess6k? (Megjegyz^sek az Atfr6 hangrajz
biralat^ra. Wodianer, 60 f.)
A magyar rovds-irds (Fadrusz J. Magyar Sz6 IX. 24). Tuhutum
rovdsa (T6th B61a, Pesti Hirlap IX. 24). A Karacsay-kddex (Szily
KAlmdn, Budapesti Hirlap IX. 25). Ut6irds az Esti Lev61hez (T6th
B. Pesti H. IX. 25). Magyar rovasirds. (M. Sz6 IX. 25.) A Kara-
csay-k6dex (T6th B6la, Pesti Hirlap, IX. 26). Karacsay-k6dex (Kirily
P^l, B.H. IX. 26). Magyar rov^slrds. (M. Sz6 IX. 26.) M6g egyszer
a K.-k. (Szily K. B.H. IX. 27.) Holmi. (T6th B. Pesti H. IX. 27).
lrYELyMt^vEL]g8. 459
A zilahi fdliratok (Kirdly P. M. Sz6 IX. 28). A m. rov^s-li^s
(Fadrasz J. B.H. IX. 28). A K.-k6dex (Simonyi Zs. nyilatkozata
Magyar Hirlap IX. 28 ; NB. intervieWf nem bekiildott cikk). A K.-k.
(Kir&ly P. 6s T6th B. P.H. IX. 28). A K-codex. (Fekete Zsigmond.
M. 8z6. IX. 30). A K. k. ugye (B.H. IX. 30). A koholt nyelvem-
I6kek (T6th B. P.H. X. 1). M6g n^h&nj 8z6 a K..k6dexr6l (Aigner
L. B.H. X. 3). Ne b&ntsd a magyart! (T6th B. P.H. X. 5). A in.
rov&s-ir&s (Berey J. M. 8z6 X. 7 6s Szots G. X. 8). Tar Mih&ly rovds-
frAsa (B.H. X. 8, 9).
D^sy F. A magyar 5sirAs. (Bpest, Aurora. 8r. 20 1. — Ez is
d^lib&bos tudom^ny.)
N^piskolai Taniigy (Eger) 18. sz. A tanit6 kiejt^se. (Kalovits A.)
D. tirsunk Komor6czy Mikl6s rozsnydi tandr el5fizet6st
hirdet A bark6 fold 6s n6pe c. diszes munk&ra (400 nagy 4r. 1.,
k6t t6rk6ppel, 10 — 12 mumell. 6s 180 — 200 szovegbeli k6ppel).
Decemberben jelenik meg; az el5fizet6s &ra 8 K, hatdniapja nov. 5.
NYELVMttVELfiS,
A banlgegy SZOVege. Tdvol vagyok attal, hogy csalhatatlan-
sdgot vitassak magam r6sz6re, sot elismerem, hogy a bankjegynek is
jobb szdvege k6pzelhetd, mint az eny6m; taldn magam is kiilonbet
tndtam volna fogalmazni, ha a n6met eredetihez nem lettem volna
— annyira amennyire — kotve.
A bankjegy szovegehez tehdt 6z6 f6r, a bir&lat komoly szava;
de Q-Ardonyi G6zdnak nyelvori (31:405) megjegyz6seit inkdbb k6te-
ked6snek tartom, mint komoly kritik^nak. Akinek szemet sziir az
ercp4nz elotf a torvinyes jelzo, akinek a kivdnsdgdra az6rt nem tet-
szik, mert h^tha 6 kovetelf annak bizonnyal az liristen sem tud ked-
v6re tenni) az a Miatydnkat is sz6tszedi, hiszen abban is folosleges
az atydnk eldtt a mi, abban is sz6szaporitds a dics6s4g 6s katalom
nt&n az orszdg, hdt m6g a most a mindorokki mellett?
De hagyjAn a koteked6s. Bosszant, de nem Art. Ellenben az
izl6stelens6g konnyen kdrt tehet ; a ferde lzl6snek litjAt kell Allanunk
teljes erovel. Tolem telhetoleg tiltakozom tehdt az oly megt6yelyedes
ellen. amilyenbe Gdrdonyi G6za esik s amilyenbe magdval szeretn6 rAn-
tani a kozons6gety midon a bankjegyet ki akarja szorltani a hankdvaX,
BocsAnat ! A nepiesbdl is sok, ami sok. El 6g pusztitAst muvelt Gore
GAbor a magyarsAg orve alatt az o parasztkodAsAval a mtivelt tAr-
salg&s nyelv6ben, a megtisztult irodalmi lzl68ben, — a nyelv6szetre
63 stilisztikAra ne szabaditsuk reA ! Yagy azt klvAnja ez az lij Magyar
Misi, hogy Arany szerint Apoll6 az 6 fiirteit is kenje meg majd
hAjjal? Kjlrdos Albert.
S&rkorsd. Ime a legiijabb siitetu 8z6osszet6tel ! Olvashatni
hirdeto oszlopokon 6s lijsdgok hirdetm6ny6i kozt csalddi sorkorsdk
alakjAban. Ez a hasznos talAlm&ny ney6vel egyiitt a gdz 6s villa-
460 NYfiLYMCYEL^S.
moss^ korinak vivm&nya. Hajdan&ban a magyar ember boroa poh&r-
b6l iyott bort, vizes poh&rb6l bor hlj&n vizet, tijabban soros kan-
C86kb6l sort, s5t a pcUinkas butykost se v>a 6ppen fdldhoz, a
magyar gazd'asgzonynak pedig tejes fazekai 6s hef^Ues iiyegei voltak.
Atilla fakup&ja fdbdl volt, az iivegpoh^r Uvegbol, az araoyserleg
aranybdl k^sziilt, enn^lfogva a sbrkorsdt meg nyily&n s5rb5l csinil-
j&k. De bisz ez ma utdv^gre nem is lebetetlen.
NiLGT J6ZSEF.
HivatalOS nyely. A r^gi dj »K6zponti V&roshdzcban ugyes-
bajos dolgomban jdrtam-keltem : ott otlott szemembe a t. fdTirosi
Tan&cs e derekasan megszerkesztett »urlap«-ja:
Budapest az6keBf6vAro8 TanAcaa. ^
^ Katonai 6s illet6s6gi Ugyosztdly. |
V.
Igtaf&i 8zdm : $
Kiadmdnyozds napja :
Hovd killdetett : -
Kiadmdnyozds? A politikus csizmadia besz^l igy, ha cifr&t
akar mondani. Yagy a fov&rosnak a kiadds nem el^g zengzetes?
Mert hogy o fov&ros, hdt neki m^ltds&gosabban hangz6 sz6 kell?
>Hovd killdetett ?€ Fersze, Budapest sz^kesfovdros igtat6ja [oly. ikta-
t6ja] csak nem mondhatja : hova kiildt^k ? Kisz az parasztos volna !
Partos Ervin.
A magyar missziondrius. E fogalomra nyelviinkben tobb
szavunk van, mint hitkiild^r, hitt^rito, hithirdetd. A h%tkiild& m&r
az^rt sem jd, mert semmi ^rtelme sines, nem is tekintve, bogy -&
k^pz5nk nines. A hittirito helyesen k^pzett sz6 ugyan, de ligy v^lem,
hib^s osszet^tel. Mindenk^pen helyesnek tartom a hithirdetC sz6t,
mind a k6pz4s, mind az ^rtelem tekintet^ben. A hitkiild^rhez hason-
l6an a hitkiUdirsig sz6t sem haszn^lhatjuk misszidtelep belyett, banem
a t^rltd-, hithirdet6-telop sz6kat v^lem helyeseknek. A misszid sz6t
magdt pedig hithirdet^s, hitterjeszt^s 8z6kkal helyettesitenem.
HoDiCS AgOST.
MAOTARAzATOK, HELYREIOAZtriSOK. 461
maotarAzatok, helyreioazItAsok.
H6 levd 6b m6g yalami. A Budapest! Hlrlap m. h6 26-iki
BZ&m&ban, a Karacsay-kddexrdl sz6l6 cikk 5-ik bekezd^se v^g^n azt
az ^llit&st olvasom, bogy »a A(^ lev6, nap lev6 kifejez^seket SziUdy
Aron el5tt senkisem emlegette«.
Ez t^ved^s! A h6 levd'y nap lev6 kifejez^seket Czecb J&nos 6s
Dobrentei G-^bor m^r 1840-ben nemcsak emlegett^k, hanem sz6-
t&rba is szedve (B^gi M. Nyelveml. II. kot. 6. ^s 7. 1.) napviUgra
is bocs&tott&k. Ismemie kellett e kifejez^seket Somogyi Antalnaki
A nyelv bnszonn^gy bangj&r6l Irt munka szerz5j4nek is, mert e
mimk&j^ban (10, 31, 32, 79 1.) hivatkozik az 1513-iki imakdnyvre
(a Czech-kddexre), melybdl Czech Jdnos a most emlitett sz6t&rk&t
keszltette. Somogyi agyanis innen id^zi tobbek kozt a hirhozik ig^t ;
a M lev6 pedig nyomban ez utdn kSvetkezik.
A Bp. Hrl. id^zett cikk^ben hivatkoz&s tort^nik a mut (a. m.
mutat) 6s mar (a. m. niarad) ig^kre. Somogyi Antal ezeket mdr
1844-ben ismerte (v6. >Sz6k, irta Somogyi*, 43. ^s 44. 1.); konnyfi
volt neki dket 1873-ban lijra alkalmazni.
A hilng pedig (vo. Sz6halmaz, 51. 1.) hadd csungjon-hUngjdn
mindaddig, amlg Fekete Zsigmond lirDak, »a Magyar Sz6 alapos
k6szults6gu ismeretlen^nek sikeriil bebizonyitani*, bogy a Karacsay-
k6dexben hUng-nok nem is zenitb a jelent^se, no meg bogy a punguch
fuka sz6 biingos fokd-nak olvasand6.
A Pesti Hlrlap szept. 28-i szdmdban (4. 1., KirAly P^l cikk6-
ben) azt az dllitdst olvasom, bogy az ardny fdn6v r6gi volta onk^nt
kovetkezik az egyardnyH mell6kn6v r6gis6g6b61. Gseppet sem kSvet-
kezik belole ! Hiszen, ha e kSvetkeztet^s helyes volna, akkor az
ardns, hordes, ap, any is regi f6n6v lenne.
TJgyanott azt is olvasom, bogy az Ehrenfeld-k6dex eme hely6-
bdl: >de maga myndenkoron vygarcza mutatuala babarolattlan elmettc
(21), onk^nt kovetkezik, hogy a XV. sz. els6 fel6ben az arc sz6
m&r ismeretes volt. Ez is t6ved6s! Az id6zett mondatb6l ugyanis
nem szabad azt k5vetkeztetni, bogy a vygarcza sz6 atols6 betdje a
barmadik szem^ly ragjdnak f elelne meg. Lebets^ges, hogy itt a vygarcza
ragtalan fdn6v; csakis az eredeti latin szoveg adbat biztos felvil^-
gosit&st. Az eredetiben (Actus beati Francisci . . . Ed. Sabatier, IV, 9)
pedig, Elatona Lajos szlves 6rtesit6se szerint, e bely Igy hangzik : ,
» semper tamen imperturbatum animum laeta fades ostendebat«. Hoi
itt a »facies< barmadik szem^Iye? Szily KAlmXn.
A hatnbdr szdhoz. Tizennyolc 6ve mtilt, mi6ta meglrtam, hogy
>a magy. hombdr, hamhdr a d^li szUvs&g litj^n az ozmanlib6l kerult« s
utaltam erre vonatkoz6lag az ozm. ambar szdnak Z e n k e rtdi f^ljegyzett
hambar vdltozat&ra is. (NyK. 18 : 135). Igen elk^sve jon teh&t sz^momra
a Nyr. ez idei &pr. fUzet^ben az a tanit&s, mely ugyanezt a felfo-
g&st s ugyanezt az adatot nagy felsdbbs^gi 6rzettel h&nyja el^m,
462 MAOTARAzATOK. HELTREIOAZfriSOK.
holott a NyK. 25. kStet^nek s a Nyelvdrkalauznak 8z6mutat5i konnyen
nyom&ra vezethett^k volna, bogy ez a nagy fdlfedez^s el5ttem sem
ismeretlen. Hogy e r^gibb n^zetemtdl »Arja 6s kauk&znsi eleiiiek<
c. mtLvembeii elt^rjek, arra az a jelent6s ok k^nyszeritett, hogy a
perzsa eredetd ozm. anhdr, ambdr alaknak (<1 ujperzsa enbdr, anbdr
pSzend, pahlavi avhUr) hambar mell^kejt^s^ben a h szdkezddt az
ozmanli nyelv hangsajdts^gai alapjdn nem magyar^hatjuk, amennyi-
ben t. i. itt egy^bk^nt magdnhangzdval kezd6d6 perzsa jovev^nyszdk
el6 (inin5k pi. amrHd korte, endUm termet, endah szomortis^,
endU dlmadoz6, amas c^ltdbla, umid rem^ny stb.) h j&ml^k-
mdssalhangzd nem szokott csatlakozni. Konnyen meg^rthetd ellenben
az ozm. harnbar ejt^s (az ujperzs&b6l dtvett anibar alak mellett),
mint a d^lszl^v hambar alak dtv^tele a akkor term^szetesen — mint-
hogy a h sz6kezd6 d^lszliv alapon sem magyar^zhatd — e szdalak
eur6pai vdndorUsdnak kiindul6 pontjdul nem az ozmanlit, hanem a
magyart kell fdlvenniink. Csakugyan mdr M&ty^s Fl6ri6n figyelmez-
tet arra, hogy »a hamhdr val6di 6persa alakti sz6 = zend hambaraUi
,5sszehordani', osszt^t hamj szanszkrit sam^ lat. cum 6s hara, bere^
lai ferre ig6b61« (Finnit. Torekv. 20. 1.); de hogy a hanibdr-Tal
alakilag 6s jelent6sben teljesen egyez5 8z6 is 61t a r6gi perzsa nyelv-
jdr^okban, k6ts6gtelenul bizonyltja az Y. szdzadbeli 5rm6ny forr&-
sokb6i igazolt orm6ny hambar ^speicher, magazin, vorrat' bz6, mely
emitt csak perzsa jovev6ny lehet. Ez alapon 6n ligy v6lem, hogy
a hombdr alakkal Y<akoz6 hambar sz6t nyelvkincsUnk keletrol
hozott elem6nek tarthatjuk, noha j6l tudom — hiszen magyardza-
tomban elsd sorban hivatkozom rei — hogy a NySz. e sz6nak csak
k6sei adatait ismeri. Az utdbbi tekintetben t. i. ma m&r tiszt&ban
lehet mindenki azzal, hogy a NySz. negativ irdnyban mit sem bizo-
nyit, vagyis hogy valamely adat teljes hidnydb6l, iUetye k6sei p6l-
d^kkal val6 igazoldsdb6l semmik6p sem vonhat6 az a kovetkeztet6s,
hogy az illetd szo a r6gi nyelvben, vagy az adatok6n&l r6gibb kor-
ban ismeretlen volt. Avagy azt higgyiik-e a zurj6n regtd ,sogleich,
schnell' 8z6val rokon magyar rdgton, rogvest szor6l, melynek a NySz-
ban egyetlen adatdt sem taldljuk, hogy nem r6gi eleme nyelvunknek
s hogy a r6gibb torok nyelvi 6rintkez6s alapjdn megfejthet5 baglya,
bors, borZf boszorkdny, bd'gdly, boUny stb. szavak nem 6ltek m6g az
irott nyolvend6kek kor&ban, minthogy a NySz. e korb6l nem ismeri
adataikat? A tdrgyalt kdriilm6nyek tekintetbev6tel6vel bizv&st gon-
dolhatjuk hasonl6 esetnek a hombdr sz66t is.
MunkXcsi BerkXt.
Fogliiv (31:277). Annak az egri int6zetnek a nev6vel az
egri n6p; s6t az 6rtelmis6g is most mdr nem az alapit6 nev6t, hanem
az int^zet szigoriis^g^nak fogalmdt kbti ossze. Az egri fogldr emli-
t6sekor mindenkinek a szigorus&gdr6l ismert int6zet rendszere, elj&-
rdsa 6s — sajnos — nem az alapit6 Fogldr (S-yorgy jut eBz6be.
Komor6czy Mikl68.
yXlaSZOK a SZERKESZrds^G K^RD^SEIRE. 463
vAlaszok a szerkeszt6s£o k£rd£seire.
(Nyr. 31:278.)
7« A lei ig^t a r&bakozi ii4p a kdvetkezo sz6Usokbaii alkalmazza -
mi m (Ult) ? Tov&bU : A kis l^^nyomat (= le&nyomat) Muto (kilelte)
a hideg. Valamire Idni, ezt nem mondj&k ; a rdbak5zi rdakad, ^&gy
r^taUl valamire. — A lei ig6t csak n^h^ny szdl&sban haszn^ljdk : mi
lut (mi lelt) ? kildto a hideg (kilelte a hideg) ; a megtaUl ^rtelm^ben
sohasem. (Vas, V6p.) — A lei igenek egyik terjesztoje, dpol6ja a
biblia, az^rt kiiloiiosen protest&Qsok kozott igen gyakori 8z6. Ha a
parasztot nem is loli mindig a hideg, hideglolis n^lkiil is l**6heti valami
m&a. Mi l**6'ttd a kezedet? A civakod6t is k^rdezik Igy: Hat magdt
megifC mi l^dtto? Eogem nem l^6t semmi, hanem Utom, tiged tor a
nyavala. Az eskiiv5 leg6ny is megl^d'tto a pdrgy&t. Ilyenkor ollik meny-
asszomba cUlig V*Onek j6t, s hogy szeg^y feje allig loli helit, az
mdr term6szetes. Allig l^6Uem szegimbe j^dt^ mondjdk a vigasztaldk.
LoUd benne holdogsdgdt Meglolto^ amit keresett Meglolto a boldogsagot,
mondj4k a halottra kis6r5i. — Teb^t a lei ig6t csak nagyobb, neve-
zetesebb, linnepiesebb alkalmakkal, fontos dolgokra alkalmazz&k. —
Segit a hivatalos vil&g is leletivel 6s leltdrdval. (Kemenesalja.) —
KU^ a hideg, kUd'tt a hideg. A taUl ^rtelemben nem mondja. (Tolna, K.)
— Lei ig6t nem ismernek. (Somogy, FS.) — iln nem tudom, mi lelt ;
mi bajom. Nem mondj^k : valamire lelni e L : valamire tal^lni,
rtokadni. (Baranya^ K.) — A mi n^pilnk csak valamit lei, valamire
nem. PL meglelte zs^k a i6]kt, ecetes kanta dag6jdt. Vagy: Hoi
vetted azt az almdt ? Leltem az uccdn. (Kisiijsz.) - Mi lelt ? Nem
f^r el a bdribe, nem tudom, mi lelhette ma. Kilelte a hideg. Nem
brrom meglelni: e helyett ndlunk inkdbb azt mondjdk: nem birom
megkapni. Valamire lelni meg nem hallottam erre fel6. (Orosh^za.)
— Lelni : bong^szni, bengeszni. [? A szerk.] Lelegetes : bongesz6s.
Kukoricis tdbUban, szollos kertben elmaradt kukorica csovet,
szolofiirtot lelegetnek. (Bek6s-Gyula vid6k6n, Rittner J.) —
Valamire lelni sohasem hallottam, csak valamire akadnij rdakadni
valamire. Mi lelt ? Hideg leli. (H.-Szov6t.) — Nem leli hely^t. Hideg
leli. Mi lelt? Meglelte (buj6c3kdban). Meglelte zsdk a foltjdt. Ott
lelte ndla v. a tilosban. Pdrjdra lei. Namely vid6ken nagyon surtin
haszn&lj&k taldl, (T&'')akad ^rtelmeben, pi. Zempl^nben s Szabolcsban;
m&sfel^ meg inkdbb az ut6bbiak jdrjik, pi. F^legyh^z&u. (G s e r 6 p J.)
— A borsodmegyei bark6s^gon nemcsak a hideg leli az embereket,
nemcsak lelnek valamit, hanem rd is lelnek valamire 63 rdlelnek a
dolog nyitj^ra. (Komor6czy M.) - Heves m. Al-Debron a lei
ig^t a taUl jelent^seben nem haszndljdk. De ha a gyermek vagy akdr
a felnott is nagyon megkivdn valamit 6s nagyon kapkod 6rte, akkor
azt mondj^k: Add oda m^n neki, ha annyira leledzik 6rte. — A let
ig6t csak ilyenekben hallottam: leli a hideg, mi lelt? Gy6rebben ezt
is: Ki kordn kel, aranyat leL Valamire lelni — ismeretlen. (Heves,
464 vXlABZOK a SZERKESZT^S^O KtKDtBSSKE.
Gyh.) — A gyongyosi n^p a lei ig6t csak ezekben hsszn&lja : mi leU ?
hi kordn kel, aranyat lei; 6a leii vagy kUeli a hideg, — A. lei ig^t
a pal6c a kovetkezo sz6l4sokban haszn^lja: A hideg lei. Kilelte a
hideg, (A felso-borsodi pal6c sajdtosan a kifogni ig^vel p6tolja, igy:
kifogott a hideg j apdmuramat is a hideg fogja.) Mi lelt? — tobbf^le
^rtelemben : a) mit akarsz ? h) mi^rt bdsiilsz ? c^ mi b&nt ? d) micsoda
testr6szed f&] ? Haszn&latos m^g a tcUdlni ig^vel egy ^rtelemben, pL
nem leli a hicskdjdt. — A lei ig^t semmi m&s sz6ldsban nem hallottam
sehol, mint ebben: a hideg lei; a pal6cokn4l pedig: a hideg Uf,
hidegloviSj a hideg I6tte stb., de igy is : kUdtte a hideg, (B 6 1 4 n y i T.)
— Lel 6s kap^ mindenik a taldl ige helyett. (Fog. 01.) — Lei, 1.
Megtaldl vlmit; a mit keres. Hoi lel4d meg ap&dat? Nem leli hely^t
5r6m6ben. Nem leli a hely^t tigy fdj a foga. 2. Y^letlenul taUl valahol
^alamit. Az utcdn egy fUlbeval6t lelik, 3. Lop, csen. Leltenif kaptam:
loptam. (Kozm.) 4. Helyit lelif tart6zkodik, idozik valahol. Minden
t^len ndlunk lelte hely^t. Bezzeg, ott j6 hely^t lelte! 5. Yalami j6
y. rossz 6r, taUl valakit, valamit. Mi lelt, bogy olyan j6 kedved
van ? Mi lelt, bogy olyan szomorii vagy ? A hideg leljen ki ! Valamire
lel : a n^p nem mondja. (Udv. B.) Egy krajcdrt leltem stb. (H&romsz.)
8. Koltekezikj mutatkozik, szoritkozik, videkezik ? diihong, 6rjdng,
zajong? EAbakozben csak ezt hallottam: mutatkozik, j^dnak mtiiat-
kozik, rossznak mutatkozik ; ha8onl6 ertelemben : szipnek igirkezik,
j^6nak igirkezik, Szdbadkozik helyett azt mondjAk: szab**ddik (sza-
hddik), Koltekezik helyett: sokat k^dtt (kolt), Zajong helyett: neszez,
Idrmdz, kdtoz (kidltoz), h**6'g stb. — Mutatkozik (pi. a term^s). Szo-
ritkozik (pi. a templomban a n6p) ha sokan vannak. (Vas, Osk)
Haszndlatos: kd'tekezik, mutatkozik, a tobbi nem. (Yas, V6p.) —
Kemenesaljdn ismerik : a kdltekezik, mutatkozik, szoritkozik, videkezik
ig^t. PI. Koszonom a szuvessfgit, ne k^d'tekezzik 6n midnnom. J "6
rozstermis mutatkozik, Nem akarom, bogy 6n mi^nnom szoritkozzanak.
W videkezik mindenki, a ho* tud. A diihong nem ismeretes, helyette
gubolodik jArja; 6'rjdng h. megbomlik az elmije, zajong h. zsivajog, PI.
Ma megint meg van gubolodva. Szegfnnek mos' bomlik az elmije.
Az a sok gyerek ha ^6kezd zsivajognyi, nines az az Isten embere, aki
kiszGvelle. (Sztrokay Lajos.) — Csak ezeket ismerik : kdtekezik,
mutatkozik, zajog (fgy) ; azonban ink^bb azt mondj&k, bogy neszd v.
neszez, (Tolna, K.) Ndlunk ezeket haszn^ljdk : kO'ttekezik (konnyelmfien
kbit), mutatkozik (ligy Utszik); zajog (zajong). (Baranya, K) —
Kdltekezik, mutatkozik, ezeket haszn&lj&k, a t5bbit nem; pi. Ig5n
k51tekoz6 embor lott. A term^s sz^pon mutatkozik. (Somogy, PS.)
A szegedi n6p mondja, bogy kO'ttekozik, leginkAbb Igy : EgSsz kikMe-
kosztem a vdsdron, A zajong ig^t is ismerik: Ne zajongj. Szomyen
zajongtak a gyerokok, (Szeged I.) — Koltekezik, mutatkozik, szorit-
kozik, videkezikj ezek dltaldnos haszn&lattiak. Mutatkozik a n^p nyelve-
ben a rem^nylett dologra vonatkozik, pi. J 6 term^s mutatkozik (t L
vArhat6). tjgy mutatkozik a fellegek 6lld8db6l, hogy eso lesz. DUhong,
6rjdng, zajong legfeljebb a tud&kosabbak be8z6d6ben. (KiaiijszO —
vXlASZOK a 8ZERKESZT6s£0 KI^.RDlgSEIRE. 4:65
Ismerik ^a haszn^ljdk ezeket: koltekezik, mutatkozik, szoritkozik^
v4dekezik ; dUhong, 6'rjdng, zajong, (Csandd. K.) — Koltekezik (pi.
sokat koltekeztf), mutatkozik helyett mutatja magdty hidba videkezik
eUenCf s a diihang, zajong ig^k kozons^esek H.-Szovdton. — Gsak
ezt a kettot hallottam: mutatkozik (pi. Ezen a fiatal tok^n sz^pen
matatkozik gerezd)^ szoritkozik (eh. szordl). A Tisza ment^n, ahol
majdnem ^venk^nt v^dekezik a n^p az drviz ellen, a v4dekezik ig^t
is ismerik ^s haszn&ljdk. (Komor6czy M.) — Nagyon kikoUekeztem,
azaz annyit y&s&roltam, hogy alig maradt p^nzem. Sz^p term^s
mutatkozik a szolon. (H e v e s i J.) — Csak koltekezik, v4dekezik
ismeretes. (Hayes, Gyb.) — A nep sz^jdbdl csak a mutatkozik ig^t
hallottam. PL mutatkozik m^r a kikelt vetem^ny; az id^n sz6p
term^s mutatkozik stb. (Gyongyos.) — A koltekezik 6s mutatkozik
ig^ket ismeri a pal6c n^p. A fiam lakzija mijdn nagyon kikeOtekeztem,
Az oszi vet^s n&ladnk is sz^pen mutatkozik, de bij a tavaszi nagyon
seminyeo. Szoritkozik, videkezik nem haszn&latos, valamint a duhong,
6rj6ng sem. Zajong, zajog (Urmdzik, zajt csap) haszn^latos. —
A mutatkozik iget dunamenti vdrmegy^kben es a pal6cok kozt hallottam
a n^p ajk4r6l, de csakis a term^skiUt^sok jelz^s^re: sz6ll6 szipen
mutatkozik, de gyimO'cs, anne^n lessz, (Hont m.) A zajong ig^t Bars
megy^ben hallottam egy nepiskoldban, ahol a felvigy&zd fill Igy
parancsolt csendet: Ne zajongj I Gatyds fiii volt. A koltekezik (/:6te-
kezik) nem ritka a Dunament^n, de a tobbi ismeretlen a nep kor^ben.
(Bel&nyi T.) — Meg^rti a n^p is valamennyit, de o maga csak
ezt a kettot mondja : mutatkozik, dUhong. J 6 term^s mutatkozik. Nagy
sz^lv^sz dUhongott, m4g a h&zak fodel^t is levette. (Udv., B.)
9. Csap, vakond (Hontban vakand), gazdasdgos, hasztalan, korcs,
sirv, szornyeteg, szikdr annyira kozkeletuek, [de az iskol^zatlan n^p-
n^l-e ? az a k^rd^s ! A szerk.] hogy minden magyar vid^k magd^nak
mondhatja^ m^g pedig irodalmi jelentesiik ^rtelme szerint ; a tobbit
a n^p szdjdb6l nem hallottam. (B e 1 & n y i T.) — Ismeri 6s mondja
a n6p is: vakondok (csak Igy), gazdasdgos, halmoz, hasztalan, hidny
(6s hidnyzik, hidnyos, hidnyossdg), hosszadalmas, k4r4sz, korcs, rozzant,
szomyed (6s szornyu, sz6myus6g), magonc v. magrdl kelt, Folyonddr
h. felfutdty fiizir h. koszorikt, merev h. meroi (de merevedik), s6rv
h. s4rv4st, folyam h. folydt mond. A tobbit a n6p nem ismeri.
(Marcs- VAs^rhely. Paal Gyula.) — A 9. pont alatt folsorolt
szavak kQziil a r&bakozi ember csak a kbvetkezoket osmeri : vakondak
(nem vakond), gazdasdgos, hasztalan (legtobbszor annyi, mint jdho, ez
meg annyi mint hidba!), hosszad^dmas, rozzant (pi. rozzant aszt^d),
A szikdr helyett csontos, — Haszndlatosak ezek : vakondok, gazdasdgos,
hasztalan, hosszodalmas, komoll. (Vas, V6p.) — Ismerik a k6vetkez6ket :
fUz^r, szikdr (magas sov^ny), gazdasdgos, hasztalan, hidny, hosszadalmas,
hulldm, merev, rdna. (Yas, Gsk.) [A tanulatlan parasztn6p is mondja mind-
ezeket? Peldamondatokat k6runk. A szerk.] — Kemenesaljdn isme-
retes a fUz^r a rdzsafUz4r sz65sszet6telben az egyhiz litjdn. [Csak-
hogy ez a n6met Rosenkranz ! magyarul olvasd. A szerk.] Egy6bk6nt
IfAGTAR XTELY^R. XXXI. 32
466 tIlaszok a 8ZERKE8Zt6s£g k^rd^seire.
meg a flight is koszofH-Bz^m &ralj^k. A szikdr m&r h5dit, termeaze-
tesen a konyvek litj&n. A tor-t csak mint halotti tort veszi be a
term^szetuk s nem nagy eredmennyel kalap^lja az iskola a fejdkbe
mint bog^rr^szt. A cukorr^pa-tenyisztls m&r gazdasdgos a hasztalan
van m&sf^livel a pr6b^koz&s. Ha hosszod^dmas is vele a veazSccsig,
de komol hidny pizbe nem lesz ut&nno. A r^dnasdgot nagy on kedvelli
Bozzant kis viskaja v"6t a pity**6ba (pityd a faluv^gnek egy kal5n-
&l\6 v6ge). \l^szdmyettem, mikor ballottam. Szomyetegnek k5llott
lennyi^ ha m^g azt is megtette. A tobbir51 nem ballottam. — Ezeket
ismeri : fUz4r, dohdny-fUz^r, gazdasdgos, hasztalan, hidny, de csak igy :
hednyos, szomyed, eszornyed, eszomyukodik. (Tolna, K.) — A kis
gyermek gagyog, Semmiben sines hidny, Bdna-told = siv&r. [Hogy
ertsttk ezt? A szerk.] A duledezS b&z: rozzant, (Somogy, PS) —
Ezeket ismerik ^s haszn^lj^k: fUz^r, szikdr; gazdasdgos, hasztalan,
hidny, hosszadalmas, komoly, rozzant, szornyeteg. (Baranya, K.)
[A komoly sz6t milyen kifejez^sekben, milyen fonevekkel kapcsolat-
ban ? A szerk.] — A szegedi n^pnyelv ismeri a fojonddrt, folfutd,
nagy kii8z6 ndv^nyeket nevez e n^ven ; a vakond-ot csak vakondok-nsk
ismeri ; a sivdr sz6 haszn&latdra nem eml^kszem, de a termeketlen
fut6homokot sivdny n&k nevezi. Ismeri es baszn^lja a gazdasdgos,
hasztalan, htdldm, komoj, rozzant, szornyeteg szavakat; a rdndt is, de
ezen puszta foldet ^rt, pi. rdna aid kapdlni: az ugarfoldnek, vagy
kertifoldnek zolds^g aid yal6 kap&Usa. (Szeged I.) — Folyonddrrd
futtatjdk be a sirokat; mondjdk: paprikafUz^r, virdgfUzir (de a
i^rdzsafiizir* olvasd) ; (el) szomyed h. (el)szdmyukddik, (Szeged II.) —
Folyonddr : gyerekkoromban ballottam, ma m&r az a nbv^ny nem igen
kap6s. FUz4rt ritkdn, sivdrt m^g ritkdbban ballbatnL A szikdr azon-
ban anndl divatosabb; szikdr (vagy szikdr termetu), aki nagyon
sovdny, csak csont 6a b5r, de az^rt eg^szs^ges, s5t kitart6. Van szikdr
fold is (e b. szikkadt), szikdr fa stb. A bogdr csdpja valamennyire
ismerds; vakond belyett kiv^tel n^lkul mindig vakondakot mondanak.
Tajkos teljesen ismeretlen. Erdest e\6g gyakran haszndljdk, tigyszint^n
ballbat6 a folyam is, de f elkapottabb a folyo sz6. Cfdgyog ndlunk isme-
retlen, de a liid gdgog, a kis gyerek pedig, mikor besz^lni kezd : gagyog,
^&gy 9y(^9yog- Oazdasdgost nem ismerik. Halmoz inkdbb vagyon-
gyujt^sre vonatkozik. PL sok pizt osszebalmozott mdn az dreg. Hasz-
talant a hidha vagy hidbavaldv&l egyformdn es ugyanazon ertelemben
haszndljdk. PI. Hasztalan fiivod mdn azt, ligysem gytil meg. Hidny
nem n^pies, de elv^tvo ballhato. Hosszadalmast sz^lt^ben haszndljdk.
PI. Nagy bajom van nekem uram, de hosszadalmas volna azt elbesz^lnL
Hulldm, kMsz, komoly, korc sz6kat csak az iljabb emberek hasz-
ndljdk, a regiebbek nem igen elnek vele. Magonc teljesen ismeretlen,
ligyszint^n rdna, ropke, s4rni, s^rv, szornyeg 6s szornyeteg is. Merev
ig nagyon ritka. NyegUt inkdbb ige alakjdban = nyegldskedni —
mondjdk. PL Ne nyegleskedj itt mellettem, te gyerek, mert mingri
nyakon teremtelek. Pongyola haszndlatos ilyen Ertelemben = pon-
gyolaszdjii (pipogya, pletyka) ember stb. Rozzant ritka 6a szivesebben
rokkant'&i mondanak helyette. (Kisiijsz.) — FUz6r (gyongyfaz6r).
vIlASZOK a SZERKESZTdS^G K^RD^SEIRE. 467
komoly (e h. szigoni), r6naj rozzant (rozoga ismertebb) haszn^latosak.
A hidny helyett azt mondja a n^p hiba; pi. hibdja van a pinznek,
hi&nyzik belole. (Orosh^za.) — Haszn^lj&k a kovetkezo szavakat:
folyanddr, fuzir, sivdr [mit jelent ? A szerk.], szikdr : vakond (vakondak
alakj&ban), gazdasdgos, halmoZf hasztalan, hidny, hosszadalmas, htdldm,
komoly, korcs, merev, (merevUlt, megmeredt alakjaiban, a puszta t5sz6t
sohssem haszndljdk); rdna, rozzant, s4rv [?], szomyed, szomyeteg,
irdes [?] pongyola, csdp [?]. A nyegUt nem, de nyegre = beteges,
sovAny, hitvAny. (Csandd, K.) — Ismeretesek : gyongyfilzir, sivdr az
6let [?]; beh szikdr ember e! Eitlptem a bug^r csdpjdt ; vakondok,
irdes a katya nySve; gdgyog helyett gdgeg; mindent erre a vacokra
halmozoU ; hasztalan beszlsz^ ^gyis . . . ; hidny nem, csak hidnysdg ;
Jiosszadalmas, hulldmos a raha is, komoly, korcs, merev, nyegle [Mit
jelent? A szork.], pongyola, rdnasdg, — FUzir (kukorica, paprika),
szikdr (ember), vakondak (F61egyhdza), gagyog, gazdasdgos, hasztalan,
(= hi^ba, hidbaval6), komoly, elszornyed, szomyeteg, (Cser^p J.) —
A k^rdezett sz6k koziil a n^pn61 dltaUban 6s gyakori haszndlatban a
kovetkezdket hallottam: gdgyog (a liid 6s az, aki sokat besz6l) [igy?
hoi ? nem gdgog ? A szerk.] hasztalan (hidbaval6), k4r4sz (sovAny),
[hoi ? A szerk.], korcs (malac, tin6), nyegle [Mit jelent ? A szerk.],
r&iuii (egyenes, lapos), rozzant, szomyed, (megijed), szomyeteg (csunya,
i jesztos.) (Komoroczy M.) — Sivdr homok, szikdr (csontos, sovdny)
teh^n, malac stb. Gazdasdgos pi. kukricdt (kukoricdt) vetni annak,
aki nydron tehenet vagy okroket tart istdll6n. Hasztalan a gazda
minden iparkod&sa, ha nem j6 ido j&r. Gdzek^t, kaszdl6g6peket csak
r<^fodon lehet haszndlni. (Heves m., Al-Debro.) — Folyonddr helyett
folydka, felfutd, Egy fuz4r fiige, hagymu, de inkdbb koszorH. Szikdr =
sovdny. Vakond h. vakondak 6s vakondok, Erdes, gazdasdgos, halmoz,
hasztalan, httlldm ismeretes. Hosszadalmas h. kisedelmes sokdig tart6
^rtelemben. Komoly h. komor, idorol is. Merev h. meg van meredve.
Szomyed h. elszomyUkodik, Gagyog 6s gdgog ismeretes, de gagyog
nem. A tobbi szint6n ismeretlen. (Heves, Gyh.) — A kerdezettek
koziil Gyongyosbn csak ezeket haszndljdk: filzir (berovdtkolt m6r6-
vesszo a hord6kban I6v6 £olyad6kok magassdg&nak megm6r6s6re),
gazdasdgos (pi. gazdasdgos beosztdsuk van, a. m. takar6kos 6letm6dot
folytatnak), hasztalan, hosszadalmas, hulldm. [Hulldmot is mond a
muveletlen n6p ? A szerk.] S^rv helyett sir^s, szomyed helyett
elszornyed, — Ismeri a pal6c ezeket : fuz4r, szikdr (szikarcs-^Di9^s.
mondja), gagyog (gyiigyog, gogit6l a beszelni akar6 csecsemo, de nem
gdgyog), gazdasdgos, hasztalan, hosszadalmas, korcs (es korcsos =
6hs6gt61 dtszakadt 6llatra mondjAk), nyegle helyett ezt mondja nyegics
[Mi az ertelme? A szerk.], s4rv helyett sMs-i mond; szomyed,
szomyeteg,
10. A 10. pont alatt elszdmldlt sz6kb6l a Kdbakozben csak
ezeket osmerik : babh''6l (h^'*6i = hiively, a bab hiivelye) ; h^^dnall
= h6nalj; pi. kisebesedett a h^dnom alia, h^dnod alia, h**dna alia (neha
h '^dnalla) ; kingyertya, — Babhd (a bab hiivelye) ; kingyertya (a hord6k
32*
468 yIlASZOK a SZERKESZTdsto K^RDtSEIRE.
k^nez^s^re haszndlt k^nes szallag), dnizslagy ejnslag-nek is nevezik:
korJiadt (podvds, pudv^s, sziiorlott). (Vaa, Csk.) — Kemenesalj&n.
Zaldban, B&bakozben a kingyertya Bz6t hallottam (a y&szonra vont
k^n-szelet, amivel a hord6kat fiistolik, k^nezik). A guhd szoval ciiak
&elyemherDy6-teny6szt^sre buzditdskor van dolog, de nem igen ragad.
A tobbinek hlr^t sem hallottam. — Csak a kovetkezo h&rmat ismeri
6s haszndlja : Korhadt (annyi mint rohadt), szUaj, zsonUe. (Tolna, K.)
— Ghubd : a selyemhernyd gub6ja, de m^sfajta herny5ke is. Begu-
bddztk, gubdzik dltaUnoa haszn^latii kifejez6sek e h bekoti mag4t,
beb^bozza mag^t, befonja magdt ; de igy is szoktdk k^rdezni a seljem-
bogdr gub6z&sdt : Kotnek-e 4mr a bogarak ? (Szegz^rd^ Tolnamegye.)
Miskolczy Guszt^y. — Ak^rdezett szdknak egyike sem haszn&latos.
Bitkdn elofordul a korhadt 8z6 = podvAs. (Somogy, FS.) — Csak e kettot
haszndlj&k : gvh6 (a selyemlepke b^bja) [? A szerk.], korhadt (odvas). (Ba-
ranya, K.) — Kisiijsz. sohasem lehet hallani a k^rdezett szavakat e ketto
kiv^tel^vel : gubd, korhadt, Qub6 is csak mint hemydgvhd ismeros. —
Szeged en a bombd = bon-bon- cukor. Korhadt a gerenda v. oazlop, ha
elette a nedvess^g ; elkorhadt a gerenda^ kikorhadt a kutdgas. Kingyertya
(y. kingyertya) az a k^nbe dztatott vdszondarab, amellyel a boroe-
hord6kat fiistdlik, m^s szdyal : kingyertydzzdk. (Szeged, L) — A gub6t
haszn^ljAk: selyemgub6, maghere-gubd ; magher^t cs^ppel vagy C86pl6-
g^ppel gubdzni. A k^ngyerty^t kingyertydnak ejtik ki.* Korhadt, kor-
hadt v^n fa. Kurhol = korhol, pirongat. Csoszni (nem csozni) kozosQlni.
pdrozni. (Debrecen, N a g y S.) — Fonka apr6 szor, amely most kezd
noni a noi Ugy^kon. a nagyokn^l fan. (1860-ban hallottam ezt a
8z6t 70 eves karcagi embertol. Nagy Sdndor.) — Perengilni:
k6sz^lni. Oda pereng^ltem mdr k6t h6t ota. Cincos = cicos, cicom^,
cifra. Cincos fokoto ; cincos f&loto ; cincos le^ny. Csozni nines, hanem
csoze : szegeny, ugyefogyott, gydmoltalan = haszndlhatlan (ember v.
dllat). Csoze koma = szaros koma. Cigdnyosan: cs6r6leves = csoze-
leves (a folforrt savdleves), szegeny, szeg6nyes leves, etel. (Csanftd, K.)
— Hirjelni (hfresztelni) Zempl6n vm. ; hdnajj (nem hdnaj) F6legyh^iza
(Igy is : hdjiajja aid dugta, meg : a h6na aU) ; galuska (csipet es
metelt t^szta) Zempl^n ; haluska F^legyh^za ; korhadt (6lofa) F^legyh.
(Cser^pJ.) — A bambd sz6t a borsodmegyei Boldv&n hallottam,
bambdt, iigye-fogyottat jelent. Cincos : ravasz, mint a macska. (Somogy-
Lengyelt6ti.) A csozni dltaUnos nepies tr^Ms kifejez^se a kozdsUl^s-nek.
[Z'Vel ? A szerk.] (Vo. cseszni, rdcseszni.) A fesUk (fesles, fesledek.
foszlds) fosztott tollat jelent. (Boldva.) Fonka: fon6asszony (Oomor:
Harkics. Nyitra : Egerszeg.) Oub6 (gubics): tolgyfamakk (GomSr.
Ndgrdd, Borsod). Gvhd : szemgolyd (Bdnvolgy). Felso-Borsodban (D^des.
Szilvds, Visnyo), aki hiresztel, az hirjelj aki hires, az hirjes. TJgyanott
a borong(3s egboltra azt mondjdk homdlyog, A halavdnyan pislogo
m^csesre, gyertydra is azt mondjdk : Nem ad j6 vildgot, csak homdlyog.
N6grdd pal6cai, ha jdnatolnak, akkor sejtenek. (Szab6 Istv&n hellenista,
* Regente a kenes gyujt6 neve, ma pedig a kenlape. A takarekos
parasztgazda k^nvirdgot (biidoskuvirdg) olvaszt ; belemirt egy darab f&csk^t
8 raeggytijtva boro8hord6j^t kenezi vele, kingy^rtydzza.
tIlaszok a szERKESzrds^a k^rd^seire. 4.69
aki sok pal6c 8z6t haszndlt munk^iban, ezt is haszndlja Homeros
Ilias-dban.) A borsodmegyei B^nvolgyen (Tapolcsdnyban, D^desben)
a rodhaddsnak. roml&snak indult i&i, deszk^t, gyiimolcsot korhadt-n&k
mondjdk 6a aki ilyet j6 helyetfc &d, azt mint a rossz gyermeket
kurholjdk (korholj&k). (Komordczy M.) — K4ngyeriya, kingyertyaj
a hord6 k^nez^s^re haszndlt k6nes kan6c ; korhadt a fa, rothadt a
krmnpli. (Heves m. Al-Debro.) — Hd' iitte hah (a nap hev6t61 meg-
s&rgalt, fonyorodott, azaz fonnyadt), k&rhadt (vlzben, foldben eb'othadt,
eltapl68odott) fa, kurhol (pirongat, szid) ismeretes, a tobbi nem.
(Heves, Gyh.) — Gtihd Gyongyoson a selyemhernyd tokja, N6gr6,dban
guh(^ vagy gt^a kem6nyre siilt selyemgubd alaku mezes m&kos kar^-
cBonyi t^szta is. Korhadt a v6n fa. — Hirjelj hirjesztel = lijsdgol, azt
a hirt terjeszti. Korhadt a mdlUsnak, rotbad^snak indillt fa. (Pal6c.)
Kingyertya : azelott dfvott a pal6cs^gban, de most gyufa, gyakran
gyuha, n§ba m^g masina, Korhol h. tobbnyire kurhol ^s korhely b.
is kurhely jdrja a n6grddiakndl. (Balogby D.) — A kingyertya
(amely aligba tdjszo) Hontban 6s Barsban kingyertya (borosbord6k
kifiistol^s^re/ A korhadt 8z6 is jobban el van terjedve, semhogy
t&jsz6 lebetne. Hontban vele rokon jelentesuek : revUlt, purhoSj pudvds.
A tobbi csakugyan t&J3z6, de nem ballottam oket baszndlni. (B e 1 d-
nyi T.) — FMzeni : fuzai. Fudzze be a copokjdt ! Gubd y, cseregvbd :
a cserefa gabacsa. Kingyertya: mds neven biidoskdves szdlka, gyujtdf
gyujtd'Szdlkay k^nkoves-gyHjtd, Korhadt Agak. Meg- majd elkorhad a
havasokban a foldon regdta bevero vibarfa ; elkorhad a mennyezet es
a padlat(pddimentam) gerenddja, a korldt deszkdja, a zsiudely- es
deszka-fod^l, a sirban a koporso deszkdja stb. (TJdv. B.) — FUdzeni
cipot. Fudzos cipo. Kiperengizlek = olyat mondani el valakirol, bogy
a vilAg megvesse. A b6b6r perengizzen meg ! (Hdromsz.) — Torj,
nem tor, (Fog. 01.) [igy, rag n^lkiil is ? P^ldamondatokat keriink.
A Bzerk.]
!!• Ninim h. n^w, asszonyn4m? A legiobb belyrol tagad6 a
v&lasz, m6g pal6c vid^kekrol is, ahol a hdtydm h. van bd 6s bam. (Heves,
G'yongyos, Gyh., Eger.) — Egy kicsit eroltetett parasztossiggal
ugyan, de m6gis nagyon szeretik, a nenim belyett n44m, hdtydm helyett
hddm vagy bdjdm mondani : Ott v6tam Juliane6mn6l. de nem v6t
otthon, Sdndor badm meg a vackon alutt. (Kisiijsz.) [H&t mdr most
nddm-Q vagy ne^m? A szerk.] — A n4n4m vagy asszonyn^n^m-uekj
nSm vagy asszonyn^m-re val6 roviditeset, 6ppugy mint a bdtya, bdtyd-
nak bd-Tdk val6 rovidit6s6t, dltaldnossdgban [? A szerk.] tapasztaltam
a n6pn61. Altaldban rovidit a nep mindent 6s mindeniitt a besz6dben,
abol csak tebeti [de csak a pal6c. A szerk.]), pi. Furja k* a szu
(fiirja ki a szii). (Komordczy M.)
12. A kAddrt a vdlaszok szerint legtobb videken csak pintimek
mondja a n6p, az eg6sz Dundntiil s az eg6sz Alfold joform&n csak
a c6gt&bUkr6l ismeri a kdddrt. — Kdddr belyett pint4r. (Vas, Csk.)
— Kemenesaljdn pint^r a kAddr. A bogndr szdt a ker6kgy4rt6 meg-
470 tXlaszok a SZERKESZrdsto KjfcRDfomSS.
jeldl^s^re haszndljdk. — Inkdbb pinUr. Bogndr ^= kocsigy&rtd.
(Tolna, K.) — A kdddr helyett itt pintM mondanak; a ho^r
ker6kgy6rt6t jelent. (Baranya, K.) — Pintir, F^legyh^za. (C s e r ^ p J.)
— Az eg6sz Alfoldon a horddgydrtdt nevezik pintir-nek, a ker^k-
gy4rt6t bogndrnak ; a R&bak5zben szint^n. Ellenben Heves m. Al-
Debron a piiit6r ismeretlen, a horddgydrtd neve hodndty a kocaigy&rt^ :
ker6kgydrt6, (H e v e a i J.) — Leginkdbb pifdirt, de mellette kdddrt
is mondanak ; hodndr, bogndr nem hallhatd, horddgydrtd teljesen isme-
retlen. A kdddr »6sniagyar« jelent^se, i&gyszint^n a kdddrt cigdnysdg
teljesen ismeretlen. (Kisi&jsz.) — Imitt-amott hallatszik a kdddr sz6
is, legink^bb mert lijabban a pinterek a c6gtdbldn igy nevezik magakat,
de ^ItaUnoBs^gban a pintir, pintSrmesterj pintirmuhdy, pifUirsig
j&rja. (Szeged I.) — Pestmegye Solt vid^k^n a faed^nyeket k^szito
mesterember felvdltva kdddr §s pintir, gyakoribb azonban a pinUr
elnevez^s. Bogndrnak csak a szek^r far^szeit elk^szfto mesterembert
hlj4k. — Ma mdr haszndltabb a pint6r mint a kdddr sz6. (Csan^ E.)
— Hontban es Barsban pint4r csin&lja a horddt, de a kdddr is j&rja.
Az osmagyar jelentest sehol sem ballottam. Csalddi, vagy vezet^kn^vnek
el6g gyakori. (Bel&nyi T.) — Kdddr, bodndr, bogndr ismeretes,
mind hord6k6szltot jelent. Pinter = hentes, diszndvdg6. A kdddr
osi jelent^se s a kdddri cigdnysdg ismeretlen. (Heves, Q-yh.) —
A kdddr sz6 mdr csak keves belyen j4rja. J6 magam Szabolcs megy^-
ben Tisza-Lokon, Bud-Szent-Mihdlyon ds az !^rmell^k^n hallottam
Abaujtorna, G5m5r, Borsod, Heves 6a N6grdd magyars&ga a bodndr
s itt-ott a pintir sz6t haszndlja. A kdddri cigdnysdg kit^telt
egyetlen egyszer hallottam egy oreg embertol a bdnvolgyi Barca
kozs^gben, k^pviselo v&lasztdsi mozgalmak alkalm&b6l, mikor a falnban
a jelolt a n^phez n^hdny sz6t int^zett. A besz^dre jegyezte meg
egy mellettem &116 oreg ember: Isze csak kdddri cigdnysdg ndkiU
lennef Mint affele Bz6ra figyelo embernek, bizony megutotte e szo-
katlan kifejez^s a fiilemet, meg is k^rdeztem az oreget, bogy ^rti
ezt ? B/Oviden csak ennyit felelt ; I?gy, uram, bogy a pap is viaet
pr^gyik^l, oszt' mdgis bort iszik ! (Komor6czy M.) — A sz^kely-
s6gbon mindeniitt : kdddr. E sz6nak bird, pap, tdltos vagy mds jelen-
t6so 6s a kdddri cigdnysdg kit^tel ismeretlen. (Paal Gyula.) —
A kdddr H.-Szovdton bodndr^ Ab.-Torndban, HernddvSlgyben piniir.
A kdddr helyett a paldc bonndrt (bodndr), bogndrt mond. — Gyon-
gyoson 6s korny6k6n kdddr helyett a n6p a bogndr szdt haszn&lja,
(ligy 6rtesultem, hogy e sz6t ebben a jelent6sben Mezotiir videk^n
is g-Yel ejtik) ; az illeto iparosok magukat |?tn^^r-mestereknek nevezik^
azonban a gyongyosi kap&s pintir sz6val a csakis t6l idej6n bentes-
kedo (m^s vid6ken bolUr) embereket jeloli. Horddgydrtd 6s Kddas
elterjedt tulajdonnevek voltak a XVI. szdzadban (1. Nyr. 9 : 365.)-
En a kdddr iparos nevet a nep ajk^r6l eddigel6 csak Nogr&d d6li
r68zenek egy pdr magyarosod6 kozseg6ben (ahol tdtul gyebndr ea
pinty'er n6ven ismerik) 6s Mdramaros megy6ben hallottam, de meglehet,
hogy az odaval6 nep e sz6t csak konyvekbol vagy cegtdbUkr6l
tanulta el. mint teszem a cip^sz vagy fodrdsz sz6t. (K ^ d d r L.) —
yAlaszok a szerkesztos^u k^rd^seire. 471
A pint^rt itt Oroshdz&n kdddmak mondjdk dltaUban, ^s kulonos,
m^gis van : Pintir-utca, * — Az dsmagyar kdddr sz6 Jokain^l igy
fordal el6 (Oreg ember nam v^n ember 1900. 73): »yalah^iij kicsa-
pott didk volt, az mind be&llt hozz&m tdltosnak, ellenben a IdhUst
dfiUd nUszdrosokat kdddroknak hltt&k.« (B6r*czi F til 5 p.)
¥6tl6 y^laszok a Nyr. 29:427 k^rd^seire:
9. MUyen idegen szavakat haszndl a n4p? A mdr koz5lteket a
kovetkezdkkel eg^szitem ki : d^virikul ?, devend^eroz ?, def ell*eroz, doszt.
gavalP^r, kolega, lepasszii, m"6d, pangr**6t, pangrat^^roz, partika, par-
tikds^ patall^^roz ?, riba(-hdl6), szubtilis. (Kemenesalja.) A k^rdojellel
meg^egyzettek idegen eredet^ben biztos nem vagyok.
A Nyr. 30 : 206. k^rdeseire.
7« Kogyha a kaldszos nov^ny fej^ben a szem egy resze fejlet-
lenul marad, azt mondjdk : lihds, pi. Uhds a bilza feje ; bogy ha pedig
valamennyi szem fejletlenul marad. azt mondj^k : liha^ pi. Uha a bilza
feje ; hogyba a gabona fejebol a szemet a maddr v. a j^g v. a cs^p
kiverte^ azt mondj^k : iireSj pi. ures a btiza feje. (Udv. B.)
8. Erd6nevek. Berek, liget, fiizes, egeres (t. i. egerfAs), csigojds,
bokros, ciheres, cseplesz, fiatalos, sudaras, avas, vdgott v. vdgottas.
egett V. ^gettes, irt&s v. orotds v. orotvAny, ereszteveny, csere v.
cser^s, bukk v. bUkkos, fenyo v. fenyves, nyir v. nyires, nydras.
gyerty&nos, rakottyis, magyards (mogyor6s), tilalmas, v^sz, mdnav^sz
(m&lnav^sz), m^n&s (m^lnds), h6aj (b6-alj, bavas alja), tisztds (az
erdoben az a bely, ahol nines fa), szdll&s (havasbeli kaszdl6); erd5,
szdlaserdd, rengeteg, bavas, rez. (Betblenfalva, TJdvarb. m.) Paal
G- y u 1 a. [K^rjuk a t&jsz6knak magyardzatdt. A szerki\
Megjej^yz^S* Mindezekhez szivesen fogadunk tovdbbi p6tld8okat es
helyreigazltdsokat, kivdlt azokhoz, amiket megkerdSjeleztunk ! — A szerk.
A szerkesztOs^g k^rd^sei.
1. Ikes igek. Igy mondja-e a tanulatlan n^p a kovetkezo ige-
alakokat : jdtszom^ jdtszolj jdtszikj fdzom, fdzolj fdzik, mdszomy mdszik,
csHszom, csuszik ? — Hoi mondanak ilyen ikes igeket : fogyiky hallikj
hullikj dllxky m4nikj faragik?
2. Hoi mondja a n^p : aludottj fekiidott e helyett : aludty fekiidt ?
3. Hogyan ejtik ki a kovetkezo sz6kat : egyenl6? lob v. lohh?
hikes6gi holcsesig v. h4kess4gy holcsessig ? nyeres^g, vesztes^g, vigasdg v.
nyeressigj vesztessigj vlgassdg?
* Miszlai Andrds kdddri cigdnysag-kn tal&n a dezsds oldhok ^rtendok ;
vannak ugyanis kolompdros cigdnyok is, kik tepsiket, 8erpeny(3ket, vaslapd-
tokat csin41nak es ezekkel hdzalnak. A kdddri cigdnyok pedig dezsdkat abron-
csolnak s fenekelnek meg. — Berczi Fulop.
472 IZEyETEK.
4. A jobbdgy sz6t most milyen ^rtelemben haszn&lj&k?
5. Mondj&k-e a kovetkezoket, vagy ha nem, mit monduitk
helyettiik: adagj tolonc, aggdlyos (int^zked^s, tUnet stb.)?
6. l^l-e valahol ez az ige: s^g, s4gekj signi?
7. Tesznek-e valahol kUldnbs^get e k^t alak kdzdtt: egyfMdmiff
— nihantfj egynimely — namely?
8. E helyett elO'szor is mondja-e m6g a D^p ezt : mindenek MU?
9. E helyett : haragszom onrCj gondoltam onokre, dmegyek dnSk-
kel — mondja-c a n^p: haragszom rd, gondoltam rdj gondoUam dm
rdjukj elmegyek vel'dk, vdrjon majd 4n is vele megyek stb.?
10. Hallani-e a neptol ezt a szerkezetet: a lednyok legszMnke^
a legenyek legnagyobhikay ezeknek egyikit v. kettejit eladom stb.?
11. Mondjdk-e: kindl vmit (vend^gnek, yev5nek?X kindija
magdtj kfndlkozik?
12. A latinbetiis ir&s helyett hoi ^1 m^g a p&sztom^p %
rov&ssal?
A feleleteket a Magyar Nyelyor szerkesztos^g^hez tess^k cimeiaL
Minden yalaMzt kttlon nyolcadi?re tcss^k irni.
IZENETEK.
V. M. Eh lira fako = ebnek parancsoljon ! Volt rdgente a mai faM
raellett egy m & s i k fako szavunk 8 ez valami fajta kuty&t jelentett, tehit
eh lira fako tkp. a. m. kntya ura a kutya. (Ezt a k^rdest b^vebben ttr-
gyalta Nagyszigethi K. a Nyr. 21 : 433. lapj&n.)
J. Gy. Xem kapott semmit es nem kapott semmit «em, nem Idtok J
scfikit es nem Idtok semmit sem : egyik sem magyartalan, de a ^^^'^^'^ -
szerkezet (a benne foglalt hdromszoros tagad&ssal) pongyola bessedm^d • a
kozbeszedben is ritkabb, mint az clsu. — Xem Idtott senkit iSy nem Idtott -
egyet is : ez a szerkezet ink^bb csak Erdelyben divik ; de a koznyely 8 u
irodaloip rendszerint azt luondja : nem Idtott senkit^ nem Idtott egyet sem.
(Vo. Simonyi : MK8z6k 1 : 80.) j
IJ. A. Vmiuek a szt^U .' e z a szel funev is eleg gyakran el^ffordol
szemelyrag nelkUl. A NySzban olvassuk ezeket : telek az horgas szMe (dfilff-
u^v) ; galles-gyolcs ket szdhe : egy sz^lhe szovi (a tak&cs) ; az ona&glian
8ze7t veven (1. Nyr. 12:38); a posztosztlnek a szelessege ; setyemsziUkj ^
szdheli faluk. CzF. sz6t4r&baii : tulso, innenso sz^ly jobbik sz^, balse^ ttb.,
hatdrszel, erdoszel stb., k^t 8z{lhen venni a vdsznat, A MTazban : 8Z^ fogm,
szMcazkaj szdhdm, sz^lszcm, szdviz, V6. meg 8z€lruL
L. E. Figyelmeztetjiik, hogy a Zeitscbrift d. allg. D. Sprachyereinf
az idei 7 — 8. sz. 229. has^bjin felelt k^rdeseire.
Beerkezett keziratok. Tolnai Y. FUredi, M. nyelyhib&k ism. —
Gombocz Z. Nyelvt5rtenet es lelelektan. — Ullrich J. Adalekok az iskolai
miiszok tortenetehez. — I'eterdi L. Asszony. — Badinyi M. Asszony & fUft-
seg. — Horger A. Ket ol4h J6veveny8z6. ISziyeskedik. — Papp J. Egy rfgi
kezirati k6nyvr61. — Joannoyics Gy. Sz6rendi tanulm4nyok. — Agai A. N^
etimol6gia. — Kenyi I. Regi kozmond^sok.
i
- -- j MEG.IEXENTr ['
Magyar es Nemet Kezi SzotAr
»iM TEKlMTETTEk A XJT NYELV SZOLASAIRA. ii«
Nemet - magyar
KELEMEB BfiLA.
I BoUi &r& az6p
UlbSrkaUshm
I ? korona 50 fDJ
Kcl«jn«n B'<ltt KtSxi Hziitoru fili>ri-lillliatt>]a(; dstai'*'!)' kuOv.-zO roMilUUtf m
fieOmltUnt. amlnObnri ItBitlituuUni r^iirsillt A tCi'Xl foiVUr leheu M^m-
>igben iiMl f"! a nuu^itr ^e iionn-t nyvU kfixkL'Ivtd siiiUUu«»M ^» i> mot-
hm Uf lani JulUit a b'-r. iij'Vlr nsAluainkk ia. A Kiiei StAtAra nyclt-
o>-OT«t. mint iitftiryar «/■- H iutulMliUKtat*
vilifMi, liciLj-iiK ii's inclitrti- —
A Kiti Sx6tir L t>,t(>U>Qi>kAr;i iioiufi&t (UlM'<rt[':)U>El«)ii csak ^.
7 kor. SO fill. Bxon »Iu»u &r mt-lk'tl mtndnnU du^I'M^ mf.
rpzliull HZt 11 ji'Jes krtny\pt. - — ^ — **
s A n. Magrar-tieinflt i^iie tn^ oil Av 6a£a mcHtelenili. ^^^
ATHENAEOM r.-t, konyTrfciadb-oaetilya.
i
r:^
ost jelent meg !
Latin-magyar Zsebszota
kozepiskoliJU s'/axnai-a.
SCHMLDT jrtZSKF
t. nwi: Lalin-magysr. t>t U- r«}«: MBgyar-Ulln.
■ItKlkiit ^."^'
i;:
r*Ki*iijinr«y 1^1 fill bui;
^
J
UnCT ICI PUT UCC I '^ ATHENAEUM IroMmt ■• n|<Hii|lai rMi-
mUOl UtLtni niLg< venyUnMlol bhiUtAban mum jtlMi hr^I
ALLAMI NiPOKTiTAS.
Irta : WAT.AH7. FERENCZ.
== Ara 4 koroas. ==
lliUt-j: kullu-.
■.'Ird.T
Llh.uUnVI
:.i»ir . inu}!yii|-»ii'
Ai AttitMSiiiii iiadalffll *■ n/anitlai rcsivenjttriBlsl hliitdtilbiin
ni«t i«lenr Mtq:
AFILOZOFIATORTENETE.
n^ Az emberi gondolkodas tortenete.
Dr. Pekat> KAnaly.
Aia fiir.ve 0 koronn. Vtii<«oak6t^hmi 7 hnrnga
B. S07EMBE11 l.i. ir FOZET.
MAGYAR NYELVOR.
HMilsmfnitTA
SZARVA-B GABOli.
*
i M. tr. AKAPISmTA XTELVTlTDtJMANVt BIZOTTHAtfA '
SIMONYl ZSIOMOND.
KUDU A UAorAK ■nnxiMAnyos akju>£hu.
rtTl EVTOLTAM,
BnHAPEST, H()2.
TARTALOM.
r d^rnii). (VtKO.) HilwmSfi Xtigmuiul
: UfiirA Jdiw _ . _ _
ey»iAnl(ik. Tolwti VHmat «* ;
iin«r ritmut ni«fcj«r «k FtHr JTifriWtf . - . . . .
^IvDJllAn xbtink. yWn<i{ VUmn; Seilg KdlvtJti, Siaumgl ZS.. - .
latatu: A njvlviilbM KoJUni, irtn ^Ij- (UttnAii. imi. ZoTMi Oj/Mfa. —
Ktoyvfrturt . - - -'
ttlvinAvalAa. HagHlmcfAMik. IMulm Sdmttri, Antibarbarmt ...
lak, hHrmicudtUok. NjAirta SUty«a bAs bwl&l' lMe«w>k Wtnkm
. An»iDjtid. Baryrr Antal. — Faniit. TUiwi Vtln«i>». — THj-
^InAL fcou.<?r'Jrrir Mil/..*, JT./Jifr I.i^o,
Hrtnn^ileh. PtkoviU Siador. — HtliUuok. Salafih Jeiti. — tk}^
wAk A* «sA!fL>ok. Jena ^ndor. — TalAlAs tnae^k. UfiUtAr JhMhm.
— AltatnoTok. Stoll Emii
. IlKiirktwAtt kftilratok 4b kOnyv«k ,_._._-
fitdontdSJtl -^ Xatft/ar .Xyetvffr a M, T. AkadStnta j
tulAfJiionn It an JJea*tSmta f4 moffof dMiml'l
ielentk meff, de tartalm^Srl a aserkeHxtd/tig feteiSs.
' SbjIo olatt van s deoember 1-re megjelemlc:
NYELVESZETI FOZETEI
Szerkeezli SIMQNri ZSIGMONO.
, A MAGYAR SZfjREXll. fi'monyi Zsii/mmd.
' MABTON JOZSEF MINT SZOTAfURO. simni OdSl
A MONDATRISZEK BRASSAI MONDATELMfeL
XKHKN. A'cwis Lt^iorif, benoes tnndr.
. TB^PAS NISPMESEK ES ADOmIk. NyolvjiiW
nlvosokouyv, Szoi^- Siimmi/i Haii/mnHiL
ES7-«Ky fflxot 1 koroaft 60 SSUat.
TTTT. Utat 1902. November 15. K. fQzet.
MAGYAR NYELVOR
MaijtlMik minden bdnap IMn
Szerkeszti
SmONTI ZSieKOND
8zerkMzt0s<g is kiad6-hivatal
Badtp«^ Nm York ptiou.
A MAGYAR SZ6BEND.
(Vege.)
IX. &rtelzni egysegek a 8z6rendbexi.
(Halmozott mondatr^szek. — Jelzds kifejez^sek. — Igenevek ^s m6do8lt6 ig^k.)
Az egy-egy sz61amban osszekeriilo sz6k nem alkotnak min-
dig ^rtelmi, jelentesbeli egyseget. Kaptam egy kis | pemt : itt az
elsfi 8z61am csak a kiejt^sben, a hangstilyoz&sban egys^ges, jelen-
t^n^l fogya a szdlamnak mdsodik fele (,egy kis^) a pemt fdn^v-
hez tartozik s ezzel alkot egy ^rtelmi egyseget, s6t kiejtesbeli
egyseget is annyiban, bogy kozvetetlen mege16zi s nem y&lhatik
el Wle. Vannak azonban esetek, mikor az ilyen 6rtelmi egysegek
is 8z4tv&lnak a kiejtesben; ezeket az eseteket fogjuk itt royiden
tilrgyalni.
Kiilonosen k^t fajta 8z6c8oport vao, amely nem egyesiil
588zetett sz6yd, de megis ^rtelmi egysegiil szerepel a beszedben:
egyik az tigyn. balmozott yagy tobbszoros mondatresz, a masik a
jelz68 kifejez^8.
Halmozott lehet az ige yagy bdrmely mds mondatr^sz, ^8
ez »az ism^tlfe a mondat egys^g^t se nem zayarja, se nem csok-
kenti« (Brassai: Sz6rend es accentus 14), mert az egynemtl mon-
datr48zek rendszerint kozyetetlen egymds utdn koyetkeznek, egyenlS
hangsdllyal. Pelddk : Nyihog, Jcapdl, rilg, vdg Toldi paripdja (Ar.)
Konyoriilj rajtam, mert 6n egyes 6s szeg&ny yagyok (MA. Bibl.
1 : 489). — Azonban megesik neha, bogy az egynemft n6v8z6i
mondatr^8zek koziil csak az egyiket tessziik az ige ele, a mdsikat
pedig kiilon, hdtra yetjiik s akkor aztdn a mondat egys^ge igenis
csokken. A 8z6tvdlaszt4snak oka yagy az, bogy az egynemti tago-
kat jobban meg akarjuk kiilonboztetni s egyenk^nt kiemelni, yagy
pedig pongyolasdg yagy koltoi szabadsdg. Pelddk:
Tekints reAm ^s irgalmazz ^Dnekem, mert 6n egyes vagyok, 68
BZeginy (Sz6kely L Zsolt. 23). Tornyosan All s cifrdn: a puszta
yir&ga (Ar. BH. 1 : 5). Melyet maga is m6r feledett s az inek (uo.
MAOTAB NTELydR. XIXI. 3S
474 SIMOKTI ZSIQMOND.
4 : 6). Vissza megint nyilraj s veri f6njl5 kopja (8 : 87). Szolg&lni
tandccsal ongede 6s karrcd (11 : 15).
A halmozott mondatreszekben egjrangii kifejezesek kap-
csolodnak ossze ; mds ^rtelmi egys^gekben aldrendel<5 viszonyt
Utunk. Itt azonban mar az igek kev^sbe szerepelnek. Az ig^vel
a jelent^snel fogva kozvetetlen aldrendelt mondatr^szek kozul
nyomat^ktalan mondatokban csak az alkot kiejt^sbeli egys^get,
amelyik legkozelebbi kiegeszitdje neki (vagyis bdyitm^nye, mint mi
nevezziik), p. a kocsis fdt-vdg az udvaron. Nyomat^kos mondat-
ban pedig rendesen az, amelyiken kirekeszt^ nyomat^k van, p. az
udvaron v^gja a Mt. — Azonkf viil, ha az igekot6 nem
hangsdlyos, tobbnyire nyomban koveti az iget. Azonban a nyelv-
eml^kekben igen gyakran s a mai nyelvben is el^gszer messzebb
hdtrakeriil az igekotd (bogy mikor, azt pontosabb megfigyelessel
kellene megdllapitani ; n^ha csak kolt^i szabadsdg). Pelddk:
Yaljon mi gerjeszti ember t ink^bb Istennek szereietire
f e 1 (ma rendeseu : vajjon mi gerjeszti fel az embert . . ; LobkC.
52). Mert imm&r nem viselhetem az nagy b&natot el (67).
Ldssuk, mint v^ltam Imr^tdl el (Vitk. Munk. 2:16). Bdsan n^s a
honfi k5rUl (Vor.). £o m^r tudom, bogy j6znnltom ezt meg (Ar.
Arist. 1 : 288). Honnan lesz e r6k&csk^k b^re meg ? (74.)
A latin, gorog (r^szben a nemet is) mint tudjuk sokkal
szorosabbra ffizi az igekoto 6s igeje kozotti viszonyt Viszont a
magyarban szorosabb kapcsolat van — . mint Idttuk — a tagadd
szocska 6s az ige kozott, mikor a tagadds magdt az igSt illetL
Rendesen szoros kiejt^sbeli kapcsolatban maradnak az osz-
szetett igealakok alkot6 r6szei: ment volna^ ment volt stb.
(kiveve trni fog, fog {mi stb., 1. a mddosito igek kozott al&bb).
Azonban kozbefurakodik az is kot6sz6: ment is vohia, nem is,
1. MKszdk 1:38; csak megengedS mondatokban veti h&tra az
is-t a nyelvjdrdsoknak nagyobb r^sze: ha ment volna is, 1. no.
44. — Neha meg az igekotSt iktatjdk az osszetett igeid6k
reszei koze (1. errSl Zolnai Nyr. 21:179 6s Kallds 29:551):
Elobesz6llott osztdn mindeneket, bogy eresztotte le H-
g y e n araa biztos barlaDgba (Dug. Szerecs. 1:112). Vert meg
volna Isteo, mikor neked hittem, t^ged ^Idott volna, vert volna
meg eDgem! (Arany-Gy. N6pk. 1:196. Heves m.) Bilrcsak ez az
egy l&nyom maradt meg volna! (Nyr. 5 : 65. Szlay.)
A MAGYAR SZ6R£ND. 476
A mell^kn^yi jelz6 rendesen szoros ertelmi 6s kiejt^-
beli egys^get alkot a jelzett ffin^Yvel, ha pedig a jelz6nek mag&-
nak is van jelzdje, mind a b&rom sz6 egymdssal, ^s igy toydbb:
ir^k ruha, ^gszinii Mk ruha,* »Ezzel egyszersmind az is ki van
mondya, bogy rossz, ha a jelz6 a jelzettre csak kozbevetett szayak
^tugrAs&yal yonatkozhatik. Peld^kat nem bozok fel<, mondja
Brassai (Sz6rend ^s accentus 19); de folhozhatunk p61d&kat
mag&nak Brassainak frasamddjdbdl, akdr ugyanabb6l az 4rteke-
z6a6h6l, amelyben ilyetenk^p rosszalja a jelz6s kifejez^snek meg-
szakit&s&t, P.
>Ez a — bogy i&gy mondjam — jelens^g oly 6ltaUnos..< (22.)
:>De az els6 — bogy dgy sz6ljak — robamon tdlesv^n..* (33.)
*JBs k^t oly — mondjuk — fogalmat kot ossze, mely mind a kettd
ki van fejezve a mondatban* (50).
Ha egy fSn^vnek k6t vagy tobb jelz6je van, kozve-
tetlen el6tte az foglal belyet, amelyik szorosabb 6s szokottabb
Ertelmi kapcsolatban van vele, p. orszdgos protestdns drvdhdz,
foldiekkd jdtszo ^i tiinem^ny. A protestdns drvahdz s az ^
tiinemeny mdr szoros egys^gek, s most az a k^rd^s, melyik
prot &ryab&zr61 s mil yen egi tiinemenyrdl van 8z6.** (A jmdso-
dik javitott kiadds* 6s a ,mdsodik, [meg pedig] javttott kiadds*
kozti kiilonbs6gr61 1. Nyr. 27:497.)
* A mell^kn^vi jelz6 8z6rendjere nezye kevesbe fontos, az4rt eztittal csak
erintjak azt a k^nlest, bogy mikor hangstilyos a j e 1 z 0, mikor a j e 1 z e t{t
8z6 (vagyis mikor tartozik a k4t kifejezes egy 8z61amba a mikor ket bz6-
lamba). Mindig a jelz6 hangsdlyos, ha eppen vele akarjak megkul5nbdztetni
a fogalmat mka fogalmakt61, p. egy kis kenyeret boztam (egeszet, de nem
nagyot) ; de : csak egy kis kenyeret boztam (m^s etelt nem kaptam), itt
a kicsiny-volta mell^kes. — V6. Fogarasi : Hangstily vagyis nyomat^k 236,
Brassai: A m. b6vitett mondat 17, 18 stb., Lebr 48 (kesz orvos es k^sz orvos),
Balatfsa NyK. 21 :411.
'^'*' Ha a kozelebbi jelz6t valami funevi bat&roz6, ezt pedig a f58z6hoz
tartoz6 m&sik melleknev el6zi meg, neba furcsa es nevetseges 8z61&8ok t4mad-
nak, mert az eliil &116 melleknevet bamarj&ban a r&kovetkezd fdn^vre,
nem pedig a f6Bz6ra vonatkoztatja az olyas6 ; p. »nemzetkdzi baUset ellen
biztosito tdrsasdg^ (mintba a baleset volna nemzetkdzi, nem a tdrsasdg);
>mo8t elkezd6dott az aljaa ^8 szabad n^phez illetlen hizelked^sek idoazaka*
(Gyergyai idezi, A m. nyelv sajAtsdgai loi). »A t4rgyal&8 alatt lev6 gr. 8za-
pAry Gyula . . . (Nagy deriiltseg.) A t4rgyal&8 alatt lev6, gr. 8z. Gy, Altai
beterjesztett torvenyjavaslatot minden alap nelkiilinek tartom* (egy orszAg-
gyul^si tud68ltAsb61).
33*
476 smoirri zsigmond.
Ha mell^kn^y 6s sz&mnev keriil ossze jelzAiil, rende-
sen amaz ill kozelebb a f6n6vhez: Vele vin ..i^ kts henyeret
(EhrC. 27). 30 eg^sz esetendeig (PAzm, KaL). S8 eg^sz eszten-
deig (uo.). — Mai nyelviinkben szokatlan a mdsik szdrend, ami-
lyent a kovetkez6 p^lddkban Utunk:
N^gyszogfi k§t ablakdt (Bel^nyesi, BSzemle 6:130). I^es
lehellete y§rz5 minden sebeimet begydgyitja: all die verblateten
Wunden (Kaz. Munk. 9:131). M&s p6ld6k Nyr. 26:109. ^s Mol.
157 — 8. — Az egy mint n6vel6 is el ok er ill fgy kozbeszdrva: TAbor-
helyem mellett 11 vo egy alkalmatos dombra vonattam fel s^toromat
(Monam. Ir6k 15: 523). Lecchus, a r^giekbol val6 egy lengyel kir^ly
(Ealudi). I. Mdty^s kirdly idejebeli egy magyar kbltonek eml^kezete
(I?j M.Miizeum VII : 1 : 83). [Az erdo] lank^san lejtett a vSlgyre
n^zd egy m&a mered^ly sz^l^ig (BSzemle 3:184). — Ezek az ir6k
ilyen m6don elkerUlhett^k a k^tf^le n^velo tal&lkozds&t, melj mai
irodalmunkban olyan kellemetlen: egy a volgyre u6z6 mered^ly stb.
Nines annyi lelkem, mint egy az dgakon ropkodve jdtsz6 kia mad^r-
nak (Vdr. A szerelmetlen).
Ma m&r csak a tulajdonsdg erdsebb kiemel^s^re Sliink evyel
a 8z6renddel: de sz4p ket csikd ez! (ellenben: csak k^t szep
csik6m van.) Pelddk:
E dologban e nagy k^t akad&lyt6l megmenekedv^n . . (Veresm.
Megt^r. 33). Sz^p egy p4r ember szAlla meg ide (Arany-Gy. N^pk.
3 : 320). 01 ts piros k6t sz&rnyat v^Uaidra (Vor. Hedvig). Aranyhaju
k^t sz^p gyermek (H-yulai : G-onosz mostoha). — A bat&rozatlan
n^yeldvel: H{r e s egy vAsAr (Faludi). Kuiya egy id6 volt
(Nyr. 18:373). Nagy hazug egy ember az ! (N6p, Dun&ntiil). —
Yo. n^m. welch ein Menschf solch ein Mensch; ang. half an hour,
]^rdekes, bogy ugyanez a sz6rend olyankor is eldkeriil, mikor
mell^kn^vi es n^vmdsi jelz6 taldlkozik ossze; kiv< rSgibb
fr6inkndl taUlkozunk evvel, de egy-k^t kifejezesben maiglan foon-
maradt, n^ba meg tijabb irok ^Inek vele, kivdlt ha a mellek-
n6vijelz6nek f6nevi hatdroz6jaisvan (bogy a n^v-
m4st erre ne lehessen vonatkoztatni). P.
>A n^vm^ssa elotte 411 a mdssal^rtdnek [= a mell^kn^vnek],
p. o. Ez eg4sz vildgon. De vagyon sok kit6tel, melyben ut&nna t^te-
tik, p. o. Sziles ez vildgon^ (Gyarm. Nyelvmester 2:27). >Kerek e
foldon (mint szdes e foldon) v. kerek egisz f6ldon« (CzF). Eg^sz ez
vildgnak dllapatja 16szen (Born. Enek. 348). Amit sz^les e vil^on
Ut (Fal. 598). Egyn6l sem hitvdnyabb sz61es e foldSn (Ar. Arist
1 : 235).
A MAGYAR 8Z6rEND. 477
Az^rt ez orsz&got mind nevezik vala fejjel mizzel folyd az
kovir fdldnek (Farkas A., EMK. 2: 17). Mink is elmegyttnk.. dldoH
ez iestbe, teremtett ez lilekbe . . (Born. Pr6d. 4 : 808 ; r6gi riolvas&s). —
[A hamiss^nak] nagy r^sze vagyon az emberi akdrmely tdrsasdgban
(Fal. 104). Turhetetlen valami gdncsat taUltak a f^lben (602).
A k^t toronynak egyik^n term4sk6he metszett Uy felirdst vet-
tern ^szre (Yitk. Munk. 2:178). A logika irdnti azon francia szen-
ved^ly (Bel^nyesiy BSzemle 5:153). Kirdlyi ardt meffilletd' akkora
bokritdk, mint egy lovag paizsa (u. a. uo. 6 : 143). A sajtd az egyesre
n^zYo a kiUvildgra nyild az a nagy ablak . . . (Felm^ri L.). Bdmulva
l&tja a vaskancelldr meggy6z6d4s4hen hedU6 ezeket a vdltozdsokat
<PNapld 1893. Vn, 12, 3).
Nyelyunkben igen gyakran f 6 n 6 y szerepel mell6kn6vi jelz6
mddj&ra, s ilyenkor megesik, hogy ugyanaz a k6t 8z6 k6tf61e
viszonyba 6s sorrendbe keriilhet aszerint, hogy melyik fogalmat
akarjuk alsiSbbrendtl fogalommd. y<oztatni. P. ledny csel^d (min6
csel^? nem f^rfi cseled): cselM ledny (mind ledny? nem tiri
ledny stb); ledny gyermek: gyermek ledny; a szomszed boltos:
a holtos szomszed; wo-tanft6: tanito-nd. — Hasonlok^p melyik
grdf? az Esterhdzy gr6f (eredetileg mellekn^y : az eszterhdzi gr6f) ;
ellenben melyik Esterhdzy ? a grof Esterhdzy (nem a herceg Ester-
hdzy). De az utdbbi 8z6rendet n^met minidra ilyen hangstQyo-
2dssal is haszndljdk: (a) grdf EsterJidzy, — Ezt a szdrendi kdr-
dest bSven tdrgyaltuk Nyr. 25 : 385 stb. (vo. Brassai : A b6v. m.
24, Greguss A. Nyr. 1:262 s most mdg Mol, 152.)
Bdtydm uram, any dm asszony, asszony ne'nem stb: ezek
csakolyan jelzSs kifejez^sek, mind a ndsz uram, szomszM asszony^
asszony bardtim (NySz) stb. Ellenben uram bdtydm tulajdonk^p
mdr drtelmezds kifejez^s ; eleinte igy ragoztdk : Kdet k^rem mint
szerelmes uramot bdtydmat (1612 LevTdr 2:94), de ugyanabban
a leyelben mdr fgy is: kit Kdnek megszolgdlhassak mint szer.
uram bdtydmnak — nyilvdn a bdtydm uramnak hasonlosdgdra."*"
Azonban regente az uram bdtydm, uram ocsdm, asszonyom n^nem^
asszonyom anydm (1. Mol. 152) ritkdbb lehetett^ mint a mdsik
8z<5rend. E[azinczy emliti (Pdlydm eml. III. 9), hogy a 18. szdzad
kozep^n meg fgy mondtdk: bdtydm uram, nem uram bdtydm^
* Vagy pedig a ket f5neynek 688zetapad48dYal, mint p. dgabogdt e h.
dgdt'bogdt stb. (1. Zolnai NyK. 23 : 51) : Ide yal6 meg : mi uronk J^zus
Krisztusnak YitkC. 101 stb. B. G. ^ E. I. uraim^k tartoznak birdk uraim^-
nak (lev^l 1676-b61, »Gy6ngy68€ 1877, 13. t4rca). Azon kerdlek, uram ^rsek,
ha ember-e az pap (BMK. 2:218).
478 8IM0NTI ZSIGMONI).
Emez csak a 18. sz&zad v^ge te\6 terjedt el annyira, mikor azt
18 mondtdk — n^metesen: uram ipam, asszonyom szomsz4dom
(a Debr. gram, hibdztatja), s6t lev^lcfmeket is ilyen ^kes franci^-
n^metess^ggel frtak: Az Urnai Kisfcdudy Sdndor urnak...
A magyarban, mint a rokon nyelvekben is, a jelz6 reD-
desen eliil All; a f6n6v moge — ^rtelmez6nek — csak
olyankor keriil, ha ezzel vagy a jelzdt (a)y vagy a jelzettet kiilo-
nosen ki akarjuk emelni (b), yagy csak a jelzettet alkalmazzuk
eldk^szft6ul (c), vagy vegre a f6nevi fogalmat — reszint pongyola-
sdgbdl, reszint c^lzatosan — ut61ag akarjuk magyardzni, kiszf-
nezni, dfsziteni (d), Ez utobbi eset termeszetesen sokkal gyakoribb
az ^I6besz^dben, mint az fr&sban, 6s gyakoribb a koltdi nyelvben,
mint a prdzdban. Mindez esetekben kozbiil AUhat az ige is, azon-
foliil ha tobb jelzfi van, egy r^sziik eliil, egy r^sziik hdtul dllhat. —
P^ld&k a kiilonf^le esetekre (n^pies 6q koltdi p61d&k Lehm^l 205^
Paludibdl p^lddk Nyr. 24:169):
a) Hasonldsdg pedig els6\\az,, (K&ldi: Pr6d. 100; mind a
jelzett, mind a jelzo elok^szito, mint a kov. p^ld&ban is). Korsbja
ilyen ZeUsznek sines : Zeus selbst hat . . nicht einen schSnern Krug
(Kaz. Munk. 3 : 57). Nines fa oly magas, mely egykor mag ne lett
volna (Eotvos J.). — Leggyakrabban a 8ok, eUg, nagy, semmi a
hasonl6 jelent^sii 8z6k szerepelnek ilyen ^rtelmezdkiil : Kassaiakkal
sokkal megbizonyejthatom (LevT. 1:68). Beslia, martal6c, jancs^^
nagy sok jove (Tin. 37). Perleked^s, zenebona t&mada nagy koz-
t5k (Fal. 122; fgy Faludin&l gyakran: 107, 126 stb.) Id6d is tobb
vagy on irni, mint nek em, alkalmad is inkdbb dtnak ereszteni
(Kaz. Cic. 132). C ^ a 5 2: a r-leg6nyeket is kapsz te eleget (Nyr. 4: 558).
Nines panaszom semmi (Ar. TSz. 2 : 56). Lett rajta besz^d sokj
de sUkere semmi (8:29). Mdsutt is kapott az | oly Ut^st | eleget
(Ar. Toldi e. 3. en. ; sz6 sines r6la, hogy itt az oly is ki volna
emelve, mint Lehr ^Uftja).
b) IgaZ) hogy olyan sok mulats^g volt tin&latok az id^n?
jSirds volt sok, nem mulats^g!' Nem tudom, szerencse-e nagyobb,
vagy koltdi ^rdem, ha sikerul a k^pzelet yil&g&bdl oly alakot id^sni
elo.. (Ar. Pr6z. 296). A lovat is azt tltik, aki legjobban htz
(Kovdes Kozm. 92; m&s volna: azt a lovat is Utik). Az dkrot
is azt tartjdk legjobban, akit le akarnak v&gni (uo. 93).
c) A f6n6v elok^szito, figyelmeztet^s v^gett vagy ellent^tben;
az ^rtelmezo itt is gyakran sok^ eUg^ annyij az stb : SzegfUt \\ sokat
taldltam, de rdzsdt \\keveset v. egy et sem, K5z5ns4gre P ann&l
nagyobbra sz&mithatunk, mert ugyanakkor tisztdjit&s is lesz. — Hfrt
penig ezt irhatom, hogy mastan szomorus&gban nagyban vagyonk
(LevT. 1:64). Hirt semmit nem mondhata (uo. 67). Legnagyobb
fogyatkoz&st ^^azt tal&lom benne, hogy magyarul nem tnd (Mik. 88.
A MAaYAR 8z6remi>. 479
lev.)- Egy szerencs^m, hogy f^rjjel \\ igen jdval dldott meg az 6g
(Kov&cs P. Fars. kaland 45, 01c86 kUr). Besz^ld sokkal jobb
▼agyok, mint hallgatdja m&a besz^dinek (Yor. A fdtyol titkai.) Oom-
bok i voltak \ akkordk rajt (Pet. A j6 tanitd). A zendiil^st..
eluyomta csak f^lelem <al; vM \\ keveset onta (Ar. BH. 12. ^n.).
Alapos besz^d ma csak kettd' volt (Nyr. 3 : 296). Bor || lesz el^g,
csak mis is legyen. Idei buza || nines sz^p az eg^sz korny^ken
(N6p, Lehr).
d) A kifejto, magyar&z6 drt^kii ^rtelmezo sokszor a pedig, mig
pedig k5tdsz6val jirhat, de ide tartozik iltaliban a foo^yi fogalom-
nak mell^kn^yyel yal6 ut6lago8 r^szletezdse : Az basa kiild oda 500
tordkdt, loyagot (= lovast, l6hiton, LevT. 1 : 72). Minden ember nek
fegyyert j6t hiyataljihoz adni kellene (Zrinyi, Af.). Ferfi vagy, az is
pedig gorog (Dug, Szerecs. 1 : 344). R^kli es f ejkoto, pedig az
is kontyos (Czuczor). Fogok neki ujs&ggal kedveskedni 6 s pedig
olyannal, amilyet m^g nem is hallott (Csokonai). £gy tuz van csak [m&r
t. L] er5s (Yor. Taz 63 ylz). Szonyegeket szednek, driga nagyot, ossze
(Ar. BH. 5:32; igy gyakran). Koszonetet mondtak szlyeset B^l&nak
(Yajda J. B6la k. 49). Yeszek neki csizmdt pirosat, iittetek rd sar-
kot magosat (N^pdal). Kell-e r6zs&m ruha, yeres?.. Kell-e rozsim
gyurii, piros?.. Kell-e r6zs&m ruha, rojtos? (Arany-Gy.N6pk. 3:179).
Yoltak csel6dek tobbek (Nyr. 12:509).
F 6 n 6 V mint 6rtelmez6, rendesen csak helyreigazftd, magya-
r&z6 ertelemben fordul el6, p. ,itt volt az ugyved, [t. i.] Pataki'
e h. itt volt Pataki iigyv^d, .Zrinyij a koltb^ e h. a koltb Zrinyi
(1. Greguss A. Nyr. 1:261). Az 6rtelmez6 f6n6vnek magdnak is
lehet jelzoje: Monda Lajos, a nagy kirdly (Ar. Szent Ldszl6).
Van n^hdny kifejezes, amelyben r^gibb nyelviink inkdbb
^rtelmezdvel elt, ma pedig a rendes jelz6i szerkezetet szoktuk
alkalmazni. Regente azt mondtdk: valamit mast, holmit egyehet,
senkit egyehet, semmire egyebrey mdsnak valakinek stb., ma inkdbb :
valami mdst, semmi egy^re, mas valakinek, De amazok is el6-
fordulnak meg, es hozzdjuk hasonl6k, kivdlt n^pies beszedben :
Ha vkinek mdsnak oly esetlen verseit k^nytelenfttetnem olvasni
(At. Pet. lev. 74). Hogy mivel v&dolhatndm egy^bel, p6tolja ki olva-
sdm gondolata (Brassai). Ha valakit Ugyesebbet nem emlegetsz (Nyr.
5:30). Olyat rikoltottam volna egyet (no. 221). Ydlassz egyet mdst
magadnak helyettem (Arany-Gy. Nepk. 3:187). — Aki volt halottunky
sirban fekszik eltemetve (Ar. Toldi est. 1 : 20) stb.
Az ez, az es maga p^vmdsoknak van ertelmez6jiik az
ilyen szolasokban : ez a hdz, azt az embert, magdnak a kirdlynak.
JBzek ma szorosabb kapcsolatok, mint a r^gis^gben: ma nem
480 SnCOKTI ZSIOMOVD.
iktatunk koz^jiik semmi m^ sz6i, holott a r^gis^ben igen gyak-
ran olvasunk ilyen laz&bb szerkezeteket :
Mit Y&lasztasz inkilbb? ezt-e a p4nzi? (Kdldi: Pr^ 209).
Ezt az^rt a hdlvdnyozdst igj magyar&zza sz. Ambrns (P&zm. FeL).
Ezt pedig a Mrd^st.. bamiss&gokkal forgatja Baldoiniis (P^ixm.
LnthV. 21). Ezt kell az^rt az cUorcdt leyonni.. (P&zm. KaL 450).
Ezt maga t5tte a tdrv4nyt mag&ra Pdsahdzi (S&mbdr : 3 K^rdF. 742).
Abrab&m nem mAsnak ykinek, hanem magdnak bitt az Istennek
(Pizm. Kal. 451). — L. bovebben MKdtdsz6k 1:35.
N^h&ny kifejez^siinkben dsr^ginek Idtszik az ^rtelmezds
szerkezet, mert a rokon nyelyekben is megtal&ljuk ; vo. apdm
4de8! == finn isd kulta (szd sz. apa arany), a ledny szegeny
fdzik (a lednyt nyavalydst stb.) = f. tytto parka, tytto raukka
stb. Es ide tartozik ez a k^t elayult s r6g elbom&lyosolt ossze-
t6tel : atyvalf fiai (*fival ; nyelyeml^keinkben a. m. mostoba atya,
mostoha fiu); jelent^suk eredetileg atya-f^l, fia-f61, mint a rokon
nyelyek yildgosan bizonyitj&k: cser. aca-vel, lapp a^e-pete^ finn
isd'puoli stb. (b6yebb magyar&zatuk Szinnyeitdl Nyr. 23:145.)
A rokon nyelyekben sok m^ effel^t is talAlunk : finn sUmd-puoli
f^lszemiL, tkp. szem-f41, yognl turd-sujp hangos torku, 8Z<5 sz. torka-
hangos. S ennek a regi szerkezetnek a marady&nyai n&liink is a
fele-nids e h. m&s felii, vdUa-kozos: sz^Ues y^Uu (H^romsz^k,
MTsz.), teteji lyukas: ly. tetejti (Nyr. 2:467), tejejd teh^n: j61
tejeW teh^n (H6dmez6y.), esze-veszett, ina-szakadt, Idba-fdjd stb.
(1. Nyr. 4:437 — 8.) Mindezeket szdmba v6ye, az Mes, szegeny,
nyavalyds ^rtelmez6i haszndlat&t is r^ginek kell tartanunk s nem
mondhatjuk Brassaiyal, bogy az apdm Mes arisztokrata n^metes-
s6g (A b«v. mondat 24). — P^ldik:
L^gy helytartdm, apa-^des, mig megint itt lehetek (KisL S.
Somla 3:29). Gyul&m ^des, jaj ten^ked! (Kisf. S. Oyula 4:64).
£Uri ^des! (J6kai: Sdrga r.^ 17.) El^g konftizidban yadnak a
magyarok szegeny ek (ErdOrszgy. 16:212). Kubinyi uram nyayalyis
megyakdla (381). Addig is sz&nj.. s Urits ^rtem nyayaly&s^rt egy
poh&rt (Tompa 1:219).
A hatdroz6-ragos jelz6 is rendesen eliil 411, a vaU
szoval vagy a n^lkul (1. bSvebben Nyr. 31 : 92). P^lddk :
Mend paradisuniben uolov gimUcictul manda neki elnie (KB).
A tdborbdl hazatSris : le retour do la campagne (Kaz. Munk. 1 : 114).
Akkor lesz driJilni ok (Arany : Arist. 1 : 324). De Iziddrdval e jeleneU
A MAGYAR SZ6rKND. 481
Bdnkot as ellenkez6r61 gydzte meg (Ar. Pr6z. 208). VS. tejbe kdsa,
ossze-marok stb. Bndenz- Album 51.
Sokkal ritkdbb a r^gis^gben s a n^pnyelyben az ^rtelmez6
m6dj4ra hdtravetett hat4roz6i jelz6, de nagyon elterjedt ez a
haszndlat djabb irodalmunkban Kazinczy 6ta, nyilvdn a nemet
p61da hatdsa alatt. P^lddk:
Megon^ a b^ka laktdt a tdba (Pesti G&bor). Olyan szdldfa
mint egy szilvafa, a szdld'szemek is rajta vannak olyanok mint egy
szilvaszem (Mikes). A vdsdrok Orosziban nines a kalenddriomban
(Arany-Gy. N^pk. 2:195). Minden kdzdss4get megtagadok veletek
(Jdkai). T5bb p6lda Nyr. 31:93.
A birtokoB jelz6 egy szolamot alkot a birtokkal, ha a
kett^t egyiitt egys^ges fogalom kifejez^seiil haszndljuk (ilyenkor
ink&bb a -nek rag n^lkiil) ; p. > A 16 Idba megfajult. (Mi tort^nt
a 16 Ub&yal?) A 16 Uba fdjult meg. (Mi fajult meg?)« (Brass. A b.
mdt 30.) Ha ellenben kiilon ki kell emelniink mind a k6t fogal-
mat, vagy ha a birtokost ellentetben er6sen hangstUyozzuk vagy
viszont csak a birtokon yau nyomat^k: akkor a kett6 k^t kiilon
8z61amba keriil, koztiik dllhat az ige is, s6t a birtok megel6zheti
a birtokost (ez ut6bbi sz6rend a latin s a n^met hatds miatt
sokkal gyakoribb az irodalomban, mint a nepnyeWben, yo. Mol.
161). Ezekben az esetekben a birtokosnak mindig -nek ragja yan. —
P61dAk :
>A I6nak megf&jult a Uba. (Mi tSrt^nt a I6yal?) A I6nak
a I a ha f&jult meg. (Mije f&jult meg a 16nak?) A l&ba a Idnak
f&jult meg. (Minek f&jult meg a Uba?)€ Brassai: A bdy. mondat 30.
A m^sodik igy is lehet : A I ah a f&jnlt meg a I6nak. A harmadik
pedig: A Idnak Mjult meg a Idba.
Es oz gimUsnec \\ wl keserny yola vize (HB). Kinec ez nopun
testet tumetinc (HB). Melynek orok fagy koti habjait (Anyos 38,
Nemz. kt&r). A multkor kUldott leyelemnek, amelyben kdpUnnak
hfytalak haza, m^g nem yettem tdled m&ss&t (Baksai: GyO. 2:102).
Cserei Pdlnak is megsdrtd az y&lUt (Zr. 3. ^n.). Tal&m
n^^g egy ni&s kir&lynak sem k5yetik sokan peld&j&t, aki.. (Mikes
86. ley). A bfrdnak n6ztUk meg tegnap a h&zdt (Vers. M. gram.
265. §). Toldi a kir&lynak yolt szemdlye mellett (Ar. TSz). De mi
ez? pokolnak szakad-e rd torka? (Ho.) A kfnos 6hs6g sok y&rnak
lerontd biiszke eross^gdt (Ar. MO. 1 : 40).
Neve II Hinc ^s Kane [yolt] a k^t gyal&zatosnak (Ar. TSz).
Csak yagy feUt yittik el az llfsnek (KMNy. 2b: 185). Csak
fele ^rkezyen az elindult hadnak a szent foldre . . (Mikes 80. ley.).
Mert a loy&t is megolt^k yolt immdr Hektomak (Hall. HHist. 2:
482 SDfOKTI ZSIGMOND.
126). Szlnet se l^ttam a p^nzednek (Brass. A boy. m. 27). No most
szfikibe yagynnk a takarm&nynak (N^p, Jdsz-Ap4ti). — Melyik tor-
y^nye akad^lyoztatja meg az Istennek a bar^tokat §8 ap4c4kat a
h&zassdgtul? (Matk6: BCs&k 243).
Egy lelki vigasztaUsa a szent l^leknek minden yildgi gyo-
nyoriis^geket meghalad (P&zm. LuthV. 172). A betegs^g, az 6haeg
felit is a hadnak lekaszdlta (Mikes 80. ley.). Hdzassdgdt kol-
tdnknek Dugonics nem tudom mi alapon teszi ^pen 1563-ra (Ar.
Pr6z. 264). N^pnyelvi peld&k is Mol. 160.
Ha egyazon f^nevnek birtokosa is, mellekneyi jelz6je is yan,
rendescn emez yan yele szorosabb kapcsolatban, a birtokos tehit
kiils61eg is tavolabb 411 t<51e : Hullatja leyelet a^ id*') ven fdja
( Arany). A ven ido fdja : itt a mell^kn^v m^r a birtokos jelz6nek
yolna a jelz6je. M^gis yannak olyan kifejezesek, amelyekben a
birtokos jelzd csatlakozik szorosabban a birtokszohoz. Igy a regibb
nyelyben a birtokosul haszndlt szem^lyneym&st gyakran inegel5zi
a mellekney, 86t a minden szo rendesen megel6zi:
Hy 6 kem^nyseges parancsolatj&rdl : de mandato suo tam duro
(EhrC. 57). Mely in lUamban az en istenem tegyen szerencsesse
(Tudom&Dyt^r 1839. 177). Vitiz 6 szolgdi rudat h&nynak vala (Hos-
yai). Ne reszkess, Isten szent 6 felsige yelunk lesz (Miksz. Nemz.
nr. 306). — Azon Kd, levelibO'l is sz&nakoddssal ^rtettem az Kd,
v4letlen esetit (LeyT. 2 : 256). Abbeli 5 kme j6akaratj&t kedyesen
yesszuk (332). Az y^radi pasdnak sz6l6 Kd leyelet is elkuldettem
(Tbkoly Lev. 43). Az mezei hadaknak szdld urunk 6 nga leveleit
Somlydrul elkiildettuk (46). Az joszdg conscriptidjdn itten liv6 Nagy-
sdgod szolgdi ocaUlhattak (Thaly : Adal. 1 : 305). — Mend u nenU-
nek (KB). Hat napon muQk&l6dj&I ^s minden te dolgaidat cselekedjed
(Kdr. Bibl. 1:163). Minden mi emberi er6nk: nostra omnis yis
(Decsi: Sail. 1). Minden 4n ellensigimnek (Ar. Arist. Loyagok 787).
Nemely dlland6 kapcsolatban pedig f6n^y is egyesulbet a
maga birtokayal oly szorosan, bogy miDtegy osszet^telt alkot vde
s tij jelzo nem furakodhatik kozejiik, hanem el6re keriil: a v4ci
siketn^mdlc inUzetc stb. P.
Mely dologban ket nagy Isten csuddjdt Utom (Pdzm. KbL)'
'&n t^gedet vittelek t^jjel es mezzel folyd igiretnek fdld6re (Bogi-
sich : Cantionale 44 ; jobb volna -nek nelkiil, de ez a yers miatt
kellett). Igen nagy markod kopisivel (BaUsfi ; Csepr. isk. 200). Ezek-
nek arrul val6 elmijek futtatdsa (Fal. 31).
Ha azonban a birtokos szdcsoport nem ilyen allando kap-
csolat, akkor a melleknev el6retetele pongyolasAg, s6t konnyen
furcsdv^ 6s nevetsegess^ vdlik. P.
A MAOTAR SZ6rENI). 483
Mtnimu Istennek gazdag ajdndikdt 6rzi mag&ban? (Pdzm. FeL
77 ; az olvas6 a minimu-i kdnnyen az Istenre ^rtheti). Szolg&im
elhozv&n az zdLoghan Uv6 felesSgem arany muveit is (Moduiil Ir6k
1 5 : 24). Az konyv sz^lin \6y6 m^lt68dgos ^3 szavahiheto embereknek
feles mond&sit el sem akartam hadni (Veresm. Tanito lev. XXIV).
Epen az a csel^d hoz& ki ugyanonnan a nem tudom ki dltal ott
letett Helmeczi nyaUbjdt (Kaz. Levelei 2:93).
A hat&roz6s igek— kivdlt az igekotos ig6k — n e v s z 6 i
szdrmaz^kai — minok p. berhead-ds, elvdlaszt-ds — nem sze-
repelnek mindig folbonthatatlan egysegekiil. E n^vszdknak taga-
d&sa p. fgy alakulhat: herhe-nem-adds, el-nem-vdlasztds (>a haz-
nak b^rbeaddsa es b^rbe-nem-addsa kozott kellett vdlasztanom« \
»2l meg, el stb. eWragok el-nem-valasztasa« Arany, Pr6z. 375).
£jz szorosan veve nem a n^vszoi fogalom tagaddsa, — mert az
,wew berbeadds, nem elvdlasztds^ volna, — hanem a tagadott ige-
fogalmakbdl valo ilj n^vszo: herbenemad-ds, elneinvdlaszi-ds.^
E k^tf^le szdalkotds kozott n^ha k^tes a yalasztds, 68 ebbdl 6rde-
kes nyelvtort^neti fejlemenyek is t^madtak, kiilonosen az igekotds^
ig^kbdl yal6 igenevek haszndlatdban.
Ldssuk el6szor a mell^kn^vi igeneveket. Azt niondjuk : nem
eladd a mi lednyunk (N^pdal); a mi lydnyunk ne^n eladd (Ar.
TSz).** Nem mondhatjuk: ez a haz d-nem-ado v. nem ado el,
De mdr e helyett ^nem eladhato^ irjuk: el nem adhato 6s nem adJiatd
elf sfit akik nyelv6szek err6l nyilatkoztak, jobbdra igy tartjdk
helyesnek (Szarvas G. Nyr. 13:565, 24:513, Kicska E. 21 :447,
Kall6s Zs. 29:444; vo. Joann. Szor. tan. 2:63). Szarvas szerint
csak 1850 tdj&n kezdtek nemetesen igy besz^lni: nem elkobozhato ;
az ilyen tanuk nem meghitelhetok ; nem beszdmitliato dllupot ;
nem kielefjito stb.; holott helyesen igy »kell« mondani: el nenh
Jcdbozhato v. nem kobozhato el, nehezen hiheto cl stb. Kicska sze-
rint is »botldsok a kovetkezSk: ez a terv nem kivihetn (e h.
ki nem vihetd v. nem viheto ki) ; a kozegeszs^gi torveny.. nem
vegrehajthatd (e h. v^re nem hajthato) ; informaci6i nem megh'z-
* »A'i nem el€g(to y&Iasz a. m. olyan v&lasz, amely ki nem elegit :
nem kieUgito vAlasz pedig nem olyan, amely kieUgitne : ki nem viheto &ru-
cikk = kivihetetlen (unausfiihrbar), nem kiviheto = nicht ausfuhrbar, kein
ausfuhrbarer Artikel^ (Joann. Sz6r. tan. 2:64. Vo. Nyr. 21:447, 29:444).
♦♦ Nem megveto virtusok (Pal. 411 ; nem megvetendSk).
484 SDfONTI ZSIOMOITD.
hatok (e h. meg nem btzhatdk); ,. a rendelet nem is v^grehajt-
hato (e h. v4gre sem hajthatd)^ .,.
Mdr pedig a dolog dgy ill, hogy eppen a hibdztatott szer-
kezet a r^gibb ^s eredetibb:
Az^rt mondja sz. P&l, hogy a vildgi szenyed^sink nem egybt-
vethetd'k a biintet^ssel, melytal f^lfink (Pdzm. Pr6d. 163, id. NyK
15:245). Nem elhiketO dolog: non est probabile (PP6. lat.). — Azt
mondja on. nem kivihetd' (Kossuth, 1886). Parlamenti taktik&val az
s. tfiz nem kiolthatd (Bartha M., Magyarorsz&g 1897. IX. 10). Namely
k^rd^sek nem csak egy szempontb61 megiiilendOk, banem . . kettos
8zempontb6l is (Gyulai, BSzemle 73:319). — A posztd szfne is
xilig kivehetd (8z6pir. Pigy. 2:126).
A mdsik, a nyely^szektdl aj&nlott szerkezet k^tsegkivii)
Tijabb keltti sz6rend s az igek mintdj&ra terjedt el : el nem iobos-
hatjdk, nem vethetjiik egybe^ s az^rt el nem kobozhcUd, 7iem vet-
hetd egyhe. Jelzdkiil m&sfele igeneveket is mondunk fgy:
Olyanok, mint az elmiil6 ^s meg nem t4r6 sz^l (MA. Bibl.
1:516). Meg nem menteni val6 vakmerds^g (Tolnai: Vigaszt. 12).
Egy y^n ledny annyit 6r, mint egy megirott, de el nem kUldott ley^l
{Dug. P61d. 1 : 245). A nyulat el nem fogd kutya rossz (Arany :
Hdtr. pr. 410). Az dllam ^rdekeiyel ossze nem iitkdz6 lelkiismereti
szabads^ ; folfedezett es fol nem fedezett mer^nylok ; be nem oltoU
idlatok (Kicska, Nyr. 2 1 : 448). Az el nem adoU y. el nem kelt kony-
yek stb.
Amde a ^be nem oltoW magyarosabban beoUatlan, az ^d nem
ivdoW eladatlan stb. Hasonldkep a »meg nem menteni vdlo^ helye-
^ebben menthetetlen^ az ,el nem adhatd^ szokottabban eladJiataUan,
az ,cl nem hiheto' elhihetetlen stb. Mint ilHtindny pedig az
ilyen igen^v egydltaldn idegenszeri, mert — legal&bb mai nap-
sdg — Kdrpdtoktol Adriaig sehol sem mondjak, hogy a btiza
m^g le nem arathato v. nem arathatd le, de m6g azt sem, hogy
a btiza learathato, hanem igenis mindeniitt fgy besz^lnek : a btizit
m6g nem lehet learatnij v. a bdz&t mar le lehet aratni\ s nem
mondjdk: ha hi nem volna kcrendo (Joann. az id. h.), hanem:
Jia ki nem kellene kerni stb.* Idegenszerfiek tehdt az ilyen allftd
mondatok is, akdrmelyik szorenddel frjak is:
* Brassai 'm4r 1864-ben megrutta ezt az idegenszeruaeget (MMondat
S : 244) : >A szegeny lehet m&r nem is meri matatni mag4t diyatos t&na-
s&gban, azaz stflusban, hanem a sok -hatd heto-nek. mint betolakodott ide-
geneknek k^nytelen helyet engedni. Meg, 6 8zdi*nyeteg ! olyast is 8z6ltiben olya-
A MAOTAB SZ6rEKD. 48&
A fejsze 6le elpattan rajta, csak a vas emeloriiddal 8z^ttorhet5
(J6k. A. f. gy^m.). Az erdds hegyeknek csak a sz^lei kiyehet5k (J6k.
MFold 51). Ha ez nem agyonszidds . ., nem tudni mi egy^b aniiak
nevezheto (Imre S. N^phumor 118).
Ezek ieh&t ennyien hiizhatdk t& a mondott szab&lyra (Kriza^
Nyr. 1:152).
A fSldbol fel vagyok tamadanda (KazC. 176). A t5bbi korok
is fel volndnak hivand6k (TandrKozL 22:679). — Oly emberek,
akik meg voltak vesztegetbetdk (Lehr: Curtius Gor5g tort. 5:154).
Hogy a tanul6 ismeretei meg legyenek Itelhetdk (TandrKozl. 23 : 99)..
Felveend6k lesznek, elkerUlhetd legyen, elfogadhatd volt: ilyen-
f^le Bz6rendet ma ink&bb csak mell^kmondatokban fmak, mint a
Szarvas megrdtta p^ld&kbdl Mtszik (Nyr. 16 : 28, 20 : 515); de a
fel lesznek veenddk 63 meg voltak vesztegethetO'k helyett is helyes^
eleven magyarsdggal azt kell mondani : fel kell vennif meg lehet vesz*
tegetni stb.
A hat&roz6 igen^v dltaUban kozelebb dll az ige jelen-
t^s^hez 8 az6rt szdrend dolgdban is mindig szerette az ig^k p61-
dAjAt koyetni (vo. Mol. 81—3). Pelddk:
A hdUad&snak tisztit el nem mUlvdn dios^retre t^re (TelC. 33)»
Lehetetlen, hogy a szent ad6kat meg nem fizetv^n egy^bar&nt a
kdzons^ges j6 megtartass^k (Illy^s Pr^d. 2 : 499). Meg nem mozdulva
&llottam veszteg (Kaz. Diog. 101; helyesebben: mozdulatlan veszteg
&llottam). A levelet le nem ragasztva adta fol (Joann. Sz6r. tan-
2 : 62). — K^pzelhetetlen gonddal es iigyess^ggel nem lem&solva,
hanem lefestve (Kaz. Levelei 2:106; ig^iil is fgy volna: nem lem&-
solta, hanem lefestette, 1. tag. sz. A. 3. a).
Likova vdrdt ^s mds helyeket is verv^n fel Liptdban (Thaly
Adal. 1 :314; vo. y. cikk II). Kdzbe-kozbe exorcizdlta a Bab Bdbyt,^
kergetve ki bel5le a hetvenhdtfdle ordogot (J6k. S.B.. 3:116; vo-
U. cikk 3). E Bzab&ly . . nines el^g hatdrozottan f ejezve ki (Ar. Fr6z.
384; e h. nines el6g hat. kifejezve, anal, nem el^g hatdrozottan
fejezte ki). Vad haraggal telve be (Ar. Arist. 1 : 228). Helyes kisz&-
mitissal van a . . nd oly v&gy^bresztoleg festve le (Szisz K. Kisf .*
tArs. 6vl. uj f. 3:87).
M^g kozelebb dll az ig^hez a fdn^vi igen^v, az^rt az.
osszetett igenev itt m^g rendesebben utdnozza az igekot6s ige
8z6rendj6t. Egeszen az ig^t helyettesfti az infinitivus az ilyen
Altaldnos alanyu szerkezetben : innen nem Idtni be a kertbe =
innen nem Idt be az ember. M&s pelHdk:
sunk, hogy ez az ^tel nem eheto meg, az a terv nem viheto ki, mit^ ezel6tt
osak 15 ^vvel is bor86dzott volna a magyarnak a hata vagy hal&lra nevette
volna mag4t.c
486 8IM0NVI ZSiaMOND.
Erdegoknek nagy sokas&gok Idn jelen, hogy semmik^pen meg
nem szdml<athatni vala (HorvC. 126 = meg nem sz&ml<athatmtk
vala). Az vizet.. meg nem Ubolhatnl vala (£dr. Bibl. 2:153),
Arc8ics6kdt is sdzhatni b^, de elsdbben meg koll fdzni (Lippai:
Pozs. kert 2:216). Minden dlddsban t^ged lelni fol (Sz&sz K. Kisf.-
tdrs. 6vl. uj f. 3:113).
De a kirekesztd ^s tagado szorendben kiilonben is foltiinden
kciveti az osszetett infinitivus az ige p^ld&jdt (vo. Vadnay L. 27,
Szarvas Nyr. 15:225*):
Aki el^gg^ gy&va mag&t ass z any dltal oletni meg, nem
^rdemli meg, bogy djen (Kaz. Reg^k 229). Szab<3 D&vidnak adott
int^simmel tdmadni meg, igen elm^s neme az ostromnak, de senmiit
8em nyom (K»z. 6a Dess. lev. 2 : 270). Nem is ill5, nem is konnyu
&m azt is elt5rleni ^s mdst f^szkelni meg (Sipos: 6 6s tij m. 24).
Egy gondolat b&nt engemet: dgyban, pdrn&k kdzt halni meg (Pet).
Szeg^ny embernek drral kotni ki nagy balgas&g (Pet. Elbesz. 22,
M. kt&r). Nem el^g azt mondani el, amit 5 ; torekedni kell ilgy mon-
dani el, mint 6 (Ar. Hdtr. pr. 287). Jobb az ily hevet a kandalld
rokon hev^nek adni &i.. (uo. 228). Szab&lya az Akad^mi&nak csak
olyan embert v&lasztani meg, ki kdnyvet adott ki m&r (Tompa,
Eigyelo 11:145). Annak menni kell a maga litj&n elore, nem litni
meg a fin tor pofdkat, nem jegyezni fel. bogy mi volt az, amiyel
b&tba hajitott&k (J6k. S.B.. 2 : 33). A papv&lasztis nem mindig szo-
^ett j6l atni ki (Baksay: GyO. 1:196).**
Azt hinn^m teb4t, bogy jobb meg nem fogni: mein Bat ware
also, ibn lieber nicbt zu fangen (Kaz. Sara S. 112). Neb^z a koY&cs-
nak meg nem kormosodni (Dug. P^ld. 2:111). Sz^gyen volna ilyen
<lolgot . . ki nem pubatolni (Ar. Arist. 2 : 349).
Nevezetes szorendi jelens^geket Utank, ha az igekotds t*
^Italdban bdvitm^nyes igeuevek az tLgyn. segedig^kkel yagy
mddosito ig^kkel keriilnek ossze. E16re megjegyezziik, hogj
itt csak a hatdrozo igenevr61 es a fdndvir6l van 8z6, — tovdbbi
hogy az itt kovetkez6 szab&lyok a hat&roz6 igen^vnek csak a
van (lesz, nines, lehct) igevel val6 kapcsolatdra vonatkoznak, az
infinitivusnak pedig rendesen csak a kovetkezA ig^kkel vald szer-
"^ Azonkiviil a jon 5e-fele (be&ll&st jelent5) szdrend at&nz4sa is el6-
keriil (II. cikk 3) : Mondja meg, mic8(od)a id6 johet meg, hogy h&t ketodkor
(kedden) lehetne-e takarnya h^ a szenAt (Nyr. 1 : 428).
** Ellenben : »Dolog dltal megelni nem mesterseg, hanem
Aolog nek Un megelni, az km a mesterseg !c (Veszpr^mi parasztt^l
hallottam.)
A MAGYAR 8Z6rEND. 487
kezet^re: fog, kezd, ahar, hivdn, dhajty probdl, tud, bir, gyoz,
lehet, mer, szokott, szeret taldl, hugy, enged, tetszik (,placet*),
ketty muszdj, s ide tartozik e felig ig^ve vdlt melleknev is : szabad,
M&rmost az olyan b6vitm6nyes igen^v, mind p. el-szakadva
vagy kenyeret enni, igen sokszor folbomlik, ha osszekeriil az
emlitett ig^kkel, s a b6vitmeny tigy szerepel, mintha nem az
igen^TDek, hanem az igenek a b6vftm6nye volna. Nem moDdjuk
p. dszakadva van, hanem el van szakadva; nem kenyeret enni
akaVy hanem kenyeret akar enni Tehdt a m 6 d o s 1 1 6 ige szoros
kapcsolatba jut a m6dosftott fogalom kifejez^s^vel. Az ilyen
mondatokra nezve majdnem 41tal&nos ^rv^nytl szabdly, hogy a
mddositoigeottall, ahol ndla n^lkiil az igen^v-
beli ige &llana, az igenev pedig hdtra keriil. P^lddk:
L Nyomatektalan mondatok: meg-irttLm: meg van {
irva ; meg f o g o m | imi (teh&t megoszlo hangsiillyal !) — Az asz-
szenyn^pek el vaUnak fogva az boritaltiil (Pdzm. Kal. 729). Ha boh6c
dics^ri kirdly&t, meg lehet gyozodve, hogy a dics^retet meg^idemli
(Pet. Tigris ^s hi^na 3:1). A kokeresztre, mely egy kis domb v^gin
f oldbe volt eresztve (Ar. Toldi est 1:4). — Nima t a n & 1 maradni
(n^ma taUl maradni, Nyr. 3:514). — Trotnbitdt fognak vala
fujni (Sylv. TJj test. 2:145 = kezdtek fujni). Hahogy vela egyet
taUlna ^rteni (Kaz. Emilia 93). — Meg akarod szav&t hallani
C^rdyC. 549). A zsidd j6l tudta mag&t viselni (Mik. 81. lev.). Azki
meg merle cselekedni az nagyobb v^tket (P&zm. Ot lev^l 1761. 130).
Azoky kiknek a kozonsdget litba kellene igazitniok, ezt m^g ink&bb
elt^velyitik (Pet. TJ'ti r. 52, M. ki&r). Ha be tetszen^k ereszteni
(Nyr. 10:281), K^sdcsk^bben hordd b^, mikor meg kezd szdradni
(cs&ng6, Nyr. 3 : 52 = meg fog sz&radni). — Ide tartozik ez a sz^-
kely szerkezet: ki kell (hogy) menjek = ki kell mennem; 1. Nyr.
19:241, MK8z6k 2:84.
E helyett — kivdlt Kazinczy 6ta 6s legtobbszor mellek-
mondatban — haszndlj4k ezt az idegenszertl szdrendet: megirva
van, megtrni fogom, (L. A nyelvujftds ^s az idegenszerus^gek 60,
Kicska Nyr. 22 : 53—56, Mol. 97 ; tovdbbi Brassai Sz6pir. Pigy.
1:483, Arany uo. 580 es Levelezese 1:31, Gyergyai: Magyaro-
san 104, Imre S. Idegen es hibis sz61. 172, Szarvas G. BSzemle
37. t*) — Csak k^t, ritka esetben helyes ez a 8z6rend; az
egyik mir nem ide, hanem a kirekeszt6 mondatok koze tarto-
♦ Ha hat4roz6 igenev es infinitivus osszekeriil, szokottabb ez a 8z6-
rend : el akart csdbitva lennij mintsem : elcsdhitva akarl lenni. L. err^l
Nyr. U:322.
488 8IM0NTI Z8IOMOND.
zik (err<n aUbb sz61uiik), a m^ik pedig az az eset, mikor
maga a m6dosft6 ige hangstilyos, az igen^v csak eldkeszit^:
Elfojtottam azt, amit elfojtani kellett (Elaz. Lev. 1 : 272). Mind-
azt megteazi, mit hamis tanukkal . . megtenni lehet (Yas O. Nagy id6k
300). Nemcsak amit kifejezett, hanem amit kifejezni akart (Szdsz E.).
A kormdiiy[iiak] egesz politik&j^bao nem l&t biztosit^kot arra, hogj
a korm^ny a foldmiveld osztdlyt megmenteni akarja is, tttdja is (BH).
Bemenni || leJiet, \\ de kijSnni || hogy fogunk?
De ezeket is szokottabb s helyesebb igy mondani: amit el
kellett fojtani v. csak: .elfojtottam azt, amit kdletf ; akarja is,
tudja is megmenteni; bemenni bemehetiink, de hogy fogunk
kijonni? stb. (vo. Kicska Nyr. 22:63).
Yalamint azt mondjuk a bedll6 cselekv^ kifejez^^re:
indultak \ be, hordtdk \ fol, ep tigy el6fordul neha a bedll^
k^sziildd^s, szdnd^k kifejez^s^re ez a sz6rend : akartak y. szerettek
volna I bemenni, kezdt^k \ folhordani. (A kodexekben gyakori
szdrend, r^szben szolgai forditds eredm^nye, de nyelyjardsokban
is tobbszor elnek vele, 1. Mol. 96 — 6.)
Mikor pedig otet akarjdk vala az hizb6l kivinni, mondnsk
yala 6neki (£rdC. 40). Ime kell meghalnom (RMK. 2:86). Kezde
kih&tni [olv. kih&nyni v. kihajtani] az drosokat a templombdl : coepit
ejicere vendentes in templo (Kelt. TJj test. M3). Az apja szeretne
megvetetni vele a kovdcsmfihelyt (Nyr. 30 : 486). Hanem most sseret-
n^k innen elmenni (Pap : Paldc n^pk. 76).
II. Nyomat^kos mondatok: A) Altal&ban nyomai^kos,
ellenmondd, bizonygatd mondatok:
1. Ki-m e g y e k : (igenis) ki f o g o k menni ! [csak egj hang-
Bdllyal ! y5. a nyomat^ktalan mondatot]. Ki akart menni, persze, de
nem eresztett^k dm !
2. N^ha magdn a m6dosit6 igdn van a nyomat^k:'*' Szahad
embemek eltitkolni sok dolgdt (Pdzm. Ot lev^l 1761. 142). A rend-
tartd8b6l szabad n^ha kil^pni (Fal. 229). Az it^letet lehet megrii-
toztatni, az eloit^letet nem (BH, id. Nyr. 22:62). — Nyomdsitd
hatdroz6Yal : Pedig csakugyan szerette volna a f 6nyes kast^lyba
bepillantani (Nyr. 1:461).
* Arany J. H4tr. pr. 411 minden fdnntart&s n^lkol eliteli az fOkarok
elmenni^ form&t mint germanizmust, de maga is Irja : ^Akarok Tar L6rinc
felesege lenni (TSz. 2 : 56 : igaz, hogy itt nem igekot6je, hanem mis b^vit-
m^ye van az igenevnek). — Kicska is azt mondja, hogy yalah&nyssor az
,aka r fdt v^gni' fonn&val talalkozott, sohase tadott teljesen megnyugodni
benne (Nyr. 22:62), de egy p&r sorral ut6bb maga frja: >akarja is,
tudja is megmenteni* (igaz ho^ i^-sel). — Gyakrabban el6fordal ez a
Bz6rend a fol8z6Ut6 mondatban, 1. ott.
A ICAQTAR SZdBEND. 489
B) dsszefoglald kifejez^ek (mint a UX — V. cikkben);
1. Err6l is meg-gy dzdddtt: err6l is meg volt gy6-
zddve. — Az gyimolcset es el engedn^m nekik yinniek (BMNy 3b:
123). Nagyobbat is meg mer az cselekSdni (Decsi : Adag. 12).
A dolgot m^g most nem ^rthetik, iddvel dk is meg fogj&k (t. i. ^rteni,
Kaz. Levelei 2 : 337). A magyar h51gy m ^ g akkor is el szokott
pimlni, ha rokon-csdk 4ri (Jdk. Erd. ar.). Egy krajcir utin a milst
is el tndja tenni (Kriza 359).
2. Mind en ember meg-hal: Mind en embernek meg
k e 1 1 halni (P&zm.) Mindenestiil fogv&n be kell gyvLlni az sokas&g-
nak (Sylv. IJj test. Apost. csel. 21). Veled mindent el lehet hitetni
(EIriza 401). A lovak ugyan mindig be akartak menni (Nyr. 3 : 32).
3. a) Sokat meg-hittak: sokan meg voltak hiva. —
b) Amellyel sokfzor el szeretnek dicsekedni (Szarvas, Nyr. 21:82). —
c) Aztot el6re el lehetett Utni (Mikes). Csakhamar el-kezdi
haladni a ledny (a k^roj^t a versenyfutdsban, Haller: HHist. 2:100).
Ha ez is itthon lenne, legaldbb el5bb r& tndn&k yenni a h&zasolisra
(Nyr. 30:486). — d) Magasra fol van vetve az dgy. — e) Na-
gyon el voltam f&radva. A hitmegszeg^snek ember igen meg szokta
&r&t adni (Haller : HHist. 3:19). Kik botu szer^nt meg vannak
frv&n (£rdyC. 388). F. uram 16n a vesztes; pedig 5 szentUl meg
Yolt gydz6dvef bogy az 6 igazsdgdnak kell esni feliilre (Miksz&th^
MSzalon 1:47). — f) Ugyan valdba meg fog akkor jelenni
(Telegdi : Evang. 1 : 23). Szenttil s igaz&n meg kell tartanunk foga-
d^unkat (P&zm.).
4. O^gy &t-tort rajtok') Mint megdolt habokon a tenger
isteni, iigy dt merne rajtok Csaba szive torni (Vor. Tiind^rvolgy
95. vsz.). Ezt a gyonyoru versszakot kitszer el kellett ism^telni
(T6tb B. Serao, Lednyok 7). Ha emberi szlv van benned, egy /*^r-
get meg kell sajndlnod, melyet igy megolnek, nem sajdt lednyodat,
kit t^rdeidtdl hurcolnak el (J<5kai: Yarchonitdk).
Az 5sszef oglald kif ejezds hdtra vetve : (me^-k^rdeznek
t4ged is:) meg fognak k^rdezni t6ged is; de igy is: meg
fognak t^ged is k^rdezni. Mik^pen meg vagyon ez is ebbe e
tudom^nyba jelentv^n (Helt. Bibl. 1 : a4). Eszibe jut, bogy meg
kellene m&r a lud6lat is n^zetni (Pap : Pal6c n^pkolt. 107.) Bolond-
s&g volt n&dhoz bizni, mely f el szokott sz4pen noni, de.. (N^pdal,
Akad. :6rtesftd 1860. 1:261).
Elt^rd sz6rend a beilUa, szdnd^k, elaprdzds kif ejez^s^re \ (bort
is yiii^m ki:) bort is akartam /^t'vinni (ellenben: a bort
is kivittem: a bort is ki akartam vinni). Mely helyet M&rius..
mind en erej4vel akar vala megvenni (Decsi: Sail. 79b).
Inkdbb akart&k a konyvet csonkdn, mint eg^szlen kiadni
(Tassai: Apologia 1748. 163). Hadaikat is kezd^k egybe-
gy^jteni (TudomAnytdr 1838. 175).
MAOTAB RTKLV^^B. XXXI. 34
490 SIMONTI ZSIGMOND.
C) Kireke8zt6 szdrend : L Kireke8zt6 fogalonunal :
1. A bdvitm^ny, ill. igekoto a kirekeszto fogalom: (csak vizet
i 8 z i k, egyebet nem :) csak vizet kell ionia, egyebet nem. T^ged
keresnek, t^ged akaroak Utni, t^ged k^ydnnak ballgatni ^s ten^ked
engedni (YirgC. 79). Ki akarok menni, nem be.
2. Az 5sszetett igen^y a kirekesztett fogalom; rendszennt
ellent^tes mondatp&rokban (amindkben a nem kiment-Ule 8z6renddel
taldlkoztunk "^ VL cikk IL A. 3, s amelyekben al&bb a jfiem kimenni
fog^ form&val taUlkozank): ^Megvenni akarom, ezt akkor teiin6k, ha
p. kiilonboztetni akarndk: megvenni, nem pedig eladnic (Arany:
Lev. 1:31). ^^Elmondani fogjuk ^s el fogjuk mondani haULrozottan
killonbozd k^t 8z6lam. Az elso a mond'TA helyezi a stilyt: eltnondam
fogjuk, nem p. elinekelni. A mdsodik minden ilyes nyomat^k n^lkfil
fejezi ki a legterm^szetesebben, bogy az elmondds meg fog tort^nni*
(Arany Pr<5z. 375). Ez vala a gordiai goes; Bbodope nem az az
as8Zony*^yolt, akin^l azfc sz^llyel lebeteit yagdalni; ndla azt felbon-
tani kellett (Kaz. Munk. 1 : 26 ; B^r6czin&l a megfeleld belyen 8:32:
Bhodopen^l kordntsem lehetett leyagni, ki kellett azt oldozni). Azt
bi8zi, bogy e tett^t nem megdorg&lni, hanem megdics^rni fogja
(Atbenaeum 1874. 660). Hazdnkban, ahol az egys^ges nemzeti kul-
tur&t nem fejleszteni, banem megteremteni kell (Nemz. Isk. 1902.
IX. 20, 3). Az lij J6zsue, aki trombitdjdnak harsogis&yal fol6piteni
akarja az elomld Jerikdt (Borsszem J. 1221. sz. 1; ^rtsd hozz&:
nem ledonteni). Azt nem megoldani, hanem megsemmisfteni kell
(BH; Kicska id6zi Nyr. 22:62).
Postal muben postal t5k6ly a foc^l; ama kett6nek ez al6l
csak kicsilUmlani szabad.. (Kaz. Pyrker V. 1.). Tij^koz&som a
helyett, bogy., a figyelmet ingerlen^ . . , csak fdrasztani, csak id5t
rablani fog (Ar. Pr6z. 79). A n^pet neh^z szeretni azoknak, kik
csak felhaszndlni akarn&k, jogokat adni nem bajlanddk (Imre S.
N^pbumor 153). Emberiil megdlltdk mieink a sarat, pedig keyeseb-
ben Yoltak : itt csak megbalni lehetett (Miksz. Nemz. ur. 351).
Amit ^n Irtam, azt csak megrdni tudja (Haraszti G-y. Egyei^rt^s
1886. 101. sz. 10). Csak lemosni kell az asztalt, nem kell megsti-
rolni (N6p, Szentes; Mol. 98). — Ha 6n ilyesmit frn^k, a kritika-
sok megkdvezn^nek, bogy ily hibetetlens^get nem leimi, de m6g csak
kigondolni is merek (Pet. tfti r. 69, M.kt&r).
3. Mds a kirekeszto fogalom, az igeneyes kapcsolaton kf yfil
&116 fogalom: (Errol Kr isztusnak k^rdezzflk tan&cs&t:) Ez miv
oly neb^z, bogy errol mi nronknak J6zus Krisztusnak kell
tan&lcs&t kdrdenonk (EhrO. 5). j^hbel bagy&k meghalnia (KazC. 103).
Csak az tudomdnynak tulajdon miyoltdt akarom megismertetni (P&zm).
Embernek szlvdt szavdb6l szoktuk megismerni (FaL TIE). Ha kordlh
ban akarsz odamenni, ne mulass mindeniitt! (Vers. MGram. 168. §.)
£ppen egy emberre van kim^rve szdja (Ar. Toldi est. 1 : 17).
♦ A m 4 8 i k ,7iem kimenV (hanem he) formdnak m6do8£i6 igevel a
felel meg: nem ki ahart menni : 1. al&bb.
A MAGYAR SZ6rEND. 491
n. Elirekesztett vagyis tagadott f ogalommal :
1. A bdvitm^ny van tagadva : (nem vizet iszik:) nem vizet
k e 1 1 innia. Nem be akarok menni, hanem ki.
2. Az 5sazetett igen^y van n^ha tagadva ellent^tes mondatok-
ban (nem kiment : nem kimenni akart, mintegy: nem a kimenist
akarta ; vo. Kicska Nyr. 22 : 62). Az ilyent a maga haza ar&nt yal<5
nagy indnlatiban nem megakad&lyoztatni k^ne, hanem csak igazgatni
(Bare. SzD). A portr^tet nem elv^gezni, hanem kezdeni kell j<5l
(Kaz. Level ei 3 : 242). A sok eeee, melyet okkal-m6ddal kSzletni,
nem pedig 5sszehalmozni kell (Berzs. Dobr. kiad. 170). Nem lefmi
fogom, csak elolvasni ; nem tudt&ra akart&k adni [igy], hanem k^rddre
Yonni (Arany p^ld&i H&tr. pr. 359). Nem aj&ndokot kivinnem illik,
86t behoznom inkdbb (Ar. Arist. Plutos 787). ~ FolttoS elt^r^s:
Ezzel a szorgalmas gyujtdt nem el akartvk kedveiUniteni vdllalati-
t6l. Csupdn ki kelle jelolnunk az ntat, melyen haladva nagyobb
szolg&latot tesz irodalmunknak (Ar. Fr6z. 439).
Tagadott megszorit&s: Aki nem csak fenntartani, hanem maga
mutogat&s&val nevelni akarja m6lt6sdg&t (Fal. UE.). Nem dgy 8z6l,
mint felp5ro8, kinek a v&dokat nem csak folhordani, de be is kell
bizonyftani (Tudomdnyt4r 1838. 3:231). Nem vette volna ^szre,
bogy a mer^ny nemcsak megkis^rtve, v^gre is van hajtva (Ar.
Prdz. 226).
3. A tagadds az eg^sz ig^s dllit&sra vonatkozik :
a) Nem Irtdkle: wcmvolt lelrva (nines leirva); nem
f o g j & k leimi. — Nem akarom ^ket dhen elbocs&tani : dimittere
eos ieiunos nolo (JordC. 403). Nem hagyja felemelkedni Istenhez
(Telegdi : Evang. 1 : 2). Ha nem tudj&k feltaUlni m^rt^k^t (Fal.
UE). Nem lehet oda egykonnyen bemenni (Pap: Pal6c n^pkSlt. 80).
b) Szememet fel nem emelem: Szemeimet.. fel nem mer^sz-
n6m vagy mer^szkodn^m emelnom (NagyszC. 133). Eld nem gydzn^m
sz&ml&lni (Pdzm. Lath. vez. 5). Azmely pdnzt kdntdldsokkal kapta-
nak, azt el nem volt szabad kolteniek (Apor: Metam. 429). Csak
mi tudhatjuk aztot, . . mert azt le nem lehet frni (Mikes 46. lev.).
Meg nem tndom fogni, mi^rt nem fr (Kaz. Siposhoz 29). Aki mag&^rt
meg nem mer felelni, azzal magdt v^tkess^ teszi (Kisv. Adag. 168).
Ha kilenc k^rd^semre meg nem tudsz felelni, elveszted a kilenc
szalonn&t (Kriza 486). Nem is mert hozzd sz61ni, se ki nem akarta
kls^rni (Nyr. 24:332—3).
c) Mintha k5tosz5val tagadva-dllitds : Mintha gyenge csfrdt egy
11 jj nem let5i*ne, mintha kis galambfi nem meg volna dive, kit szfven
nyom&nak ! (Ar. Eachel sir.) Mintha nem rigen meg volna irvaj hogy
p^nz becsUlet (J6k. RR. 3:111).
4. Az dsszetett v. b5vltm^nyes igen^y n6ha eldk^szltd r^szUl
szolgdl: A dedk szdldsok formdit keriiltem; de teljess^ggel elke-
riilni || nem lehetett (Bod P^ter). Csak pityeregtek tehdt mellette,
de tan&csot adni || nem tndtak (Dug. Szerecs. 1 : 331). Taw&t n5Ul
veszi. De boldog lenni || nem tnd (Ar. pr6z. 511). De hozz&nyiilni
34*
492 8iMoirti zaGMOHD.
nem mertek (Pap: Paldc n^pk. 103). — Do eyvel a iormAval sok-
BEor vissza^lnek, 1. Kicska Nyr. 22 : 54 — 5, 62 — 3.
5. A tagad&s m&s fogalomra (az igeneves kapcsolaion kiYul
4ll5ra) vonatkozik : (nem dt szedt^k r&:) nem 5 Yolt HMzedTe,
kanem ^n. Nem a kcQsej^rdl kell megit^lni az emberi.
m. A fdlszdlit&sban m&a ig6k p^ld4j4ra a m6dosii6 ige
is eltil Bzeret Mni, p. tess^k bejonni! mint: j6jj6n be! Tndd
megy&lasztani a yal5t a hamis szintdl (Fal. TIE). H6t most teas^k
engem kifizetni (Pap: Paldc n^pk. 76). Osak merj ide bej5nni!
Tes^k ezt is megkdstolni ! Ezt is tess^k megkdstolni ! Caak ezt tes-
s6k megk6stolni ! Te884k\ ezi megkdstolni ! sib. LegaUbb azt
tess^k h&t nekem megengedni (Pap : Pal6c n^pk. 93).
Tilt6 mondatok: Ez az ajtd ne legyen becsakva! Oda ne
merjetek bemenni ! — Az erdsebb tiltd forma : Oda he n^ merjetek
menni! Ki ne hadd magad fizetni mer5 udvaris&ggal (FaL TTE).
Hogy ember t ne kelljen fogadnunk, feUt majd elviszem 6n, ieUt
yidd el te (Yas G. Nagy id. 10). — Az sz. J4nos bizonys>^teld-
hez tigy ragaszkodjunk, bogy attul semmik^ppen el ne bagyjnk
magunkat Bzakasztani (Telegdi: Evang. 1:123). Ide senki be ne
tegye a l&b&t!
lY. A k^rd^sekben is iH az dltaUnos szab&ly, amely szerint
a m5dosft5 ige rendesen az alapige bely^t foglalja el. P^ld&k a k^r-
d^snek kUlSnf^le fajaira:
1. N^vm&stalan k^rd^sek: ^t-hordt&k a bdz&t?) ki yan
hordva a biiza ? Meg akarsz b&zasodni? (MNyszet 5:161). Mi y6gre
ment oda? meg akarta-e yeszteni, yagy meg akarta nyergelni?
(1741-i paksi boszork&nypor.) Le fogj&tok-e ugatni a sasokat az
6gbdl? (J6k.) Megyizsg<a : j5l yan-e feldltdzye, nem buti-e meg
mag&t kedyes feles^ge (Pet. Elbesz. 9, M.kt&r). Nem tetszik bes^
t&lni? K^rdezt^k, nem akar-e bemenni. 8 z ah ad bemenni? MemA'-e
innen leugrani? — Tagadya Allitd k^rd^s: Nem be yan az 6ii
8ziir5m ujja kotye? Nem le tudom ^n ezt Irni? (AraDy p^ld4i Nyr.
2:11.) Nem el tudom azt adni ^n is? (Ar. Arist. 1:213.) XJgyan
mit saJD&lsz ezen a keserQ dleten? nem el kell-e alunni minden nap?
(J6k. RE. 2:159.)
2. N6ym&8os k^rd^sek : (mi v4 gre jelentette meg ?) If i
v4gre akarta urunk j5 idej^n megjelenteni, bogy..? (Telegdi:
EyaDg. 16.) Micsoda hal&llal kellene kimiilni Jtoosnak? (ua 116.)
Melyiket nem szabad kifelejtenUnk (Ar. Sz^pir.F. 1 : 563). Hogy
tudja azt 6 v6ghez yinni? (Kriza 397.) — Miirt nem yolna
szabad fest^kkel kifrnunk? (Pdzm. Ot ley^l 1761. 43.)
V^giil kiilon emb'tjiik azokat a mddosfto ig^ket, amelyek-
nek sz6rendj6t k^ts^g tdrgydvd tett^k, s egyes oly ig^ket^ melyek
csak kiy^telesen koyetik az eddig tdrgyaitak p61ddj&t
▲ MAQTAB SZdBSHB. 493
Arany Jdnos azt mondja, hogy a m6do8it6 igSk koziil »a
liosszabbak s ily yiszonyban gyerebb haszn&Iatuak, mint torekseik
szdnd^kozik, Idtorkodik, k&nytelenittetik stb. kev^sbbe l&tszanak
tfLrni az igekotfi ^s infinitiv kozotti helyet Meg kAiytdenittettem
neki mondaDi, el bdtorkodtam hozni, fel torekszem nyitni az ajt6t
— esaknem hallatlan yis8zdss^ok« (H^tr. pr. 363). Ha8onl6k6p
nyilatkozik Joannovics is, igaz n6mi fonntartdssal, de azt mondja,
hogy >bajosan f^rnek ossze a rovidke igekot6kkel az olyan hosszu
testii ig6k, mint erolkodik, mer^szkedik, huzgdkodiky iparkodik,
iarekedik, szdnd^kozik^ (Sz6r. tan. 2:58; hozz&juk csatlakozik
Mol. 97). Ellenben Szarvas ^s Kicska szigoruan kovetelik itt is
az atal&nos szabdly megtartdsdt (Nyr. 13:141, 20:515, 22:57—8).
Mellettiik 8z61 a r^gi frdk tanuskoddsa s az anal6gia ereje. A sz6-
ban forg6 ig6k azonban a kozbesz^dben ritkdbbak, mint a keliy
lehet stb. seg6dig4k, s az6rt itt a n^pnyelv nem volt olyan eleven
«llen6re az idegenszer^ szdrendnek, az6rt kapott ez m^g jobban,
Idbra, mint a sdr&bben haszn^ltakndl. - Bizonyftd p^ld^t csak
egyet-kettfit id^zunk minden seg^dig^re (r^gi adatokat Szarvas
is id&ett 20:515, 1. meg a NySz. megfeleW cikkeit*):
(Az akar mint&j&ra :) El nem kiv&nkozn&nk m&suva men-
nie (LevT. 1 : 20). TJrunk 6 nga is oda ki igyekezik menni
{2 : 214). Az 6r4kDak szerit mimk&kba incselkodott foglalni
(TelO. 52). Az adott penitenci&t be erdlkedje tdlteni (Y&s&rh.
Canidus 207 ; az ilyenkor el6fordul6 t&rgyas ragoz&srdl 1. Nyr. 24 :
330 kSzdlt fejteget^semet). Amit ezen levelemben lelkedre 8z4n-
d^kozom besz^lni (Yitk. Munk. 2:163). Amelyet m^g fenyeget^s
illtal is el igyekezett t&voztatni.. (Kaz. B.eg^k 135). 6 hatni
Akart, £51 Ugyekezett szav&val r^zni a nemzetet (Salamon F.
Tanulm. 1:17). Egy p&r napig ki sz&nd^kozott m&g&i pihenni
* As igyekezik elmenni-f^le 8z6rend a be4116 cselekv^st jelent^ akar
elmmni (megy ki^ jon be) fonn4hoz csatlakozik : Napnyngot olt&rit k^aziil
eldanteni (Orcsy L., NySs). Igyekeztem is megfelelni^ vdgytam kimandani
<Joann. 886r. tan. 2 : 60). — De az jelmenni igyekszik^-iele sz6rend a r^giek-
ji^ ritkin fordul eM, gyakrabban csak a 18. sz. vege 6ta: Ha az iir Isten
^tet, az ^n urammal . . egylitt megszolgilni igyekezzok Kdnek (LevT. 2 : 248,
igy kell olvasni). Fogad4s4t meg&llani tartozik (Com. Jan. 136). Yeled elmenni
kdv&nkozik (Dug. Szerecs. 1 : 814). Mellyel en literaturanknak ezt a hezagj4t
betGlteni igyekeztem (Csok. stb., id. Joann.). Mert faimenni kesziU orsz4g-
oimerdrt (V5r. Az 6bz bajnok). Hogy en a zdlogj6sz4got most m4r kiv41tani
ss^nd^kozprn (Kov^cs P. Fars. kaland 61, 01cs6 kt4r). Tdrreny-ereju szokist
felforgatni erolkodik (Ar. Arist. 3 : 30). A tengeren hon^ba temi k^iile
(Szarvas : Phaedras 44). J6zsef cs. az udvari 8zinh4zat n^met nemzeti int^tte
tenni tdrekszik (Beothy: Sz^ppr. 2:224).
494 SIMONTI ZSIOMOKD.
( J6kai : BE. 2:213). J6l igyekszik viselni mag&t (Bel^nyeai,
BSzemle 6:137). Amelyekkel forditdink a szellemi ^let fejldd^s^t
eld torekedtek mozditani (Nyr. 10:401). — Ki siet Erd^ly-
bdl hadaival menni (Gjdngy. Kem^ny J. HI. 4:3; de ez igj nagyoD
ritka). — Meg 6hajt maradni (Szarvaa, Nyr. 20:513). — Teste-
sebby vftgy ftz igen^vvel laz&bban kapcsolt hat&roz6k Joannoyics
szerint is igy sorakoznak: mdsfel4 igyekeztem (iparkodtam) terelni
abesz^det; a rigi rendben sz&nd^kozik yisszat^mi ; itt igyekez-
tem sikert aratni; a telet ott sz&nd^kozik tolteni
(A kezd ige p^ld&j&ra :) !]£ppen vissza k ^ s z U 1 1 indulni a
rabokkal (Obernyik: Besz. 50). Mintha le k^sztiln^nek rohanni
(J6kai: Yadon vir. 1 : 164). Az 6g6 padUs le k^sziilt szakadni (2: 62).
Azonnal megsz^nek, mihelyt erdt k^sztOnek rajtonk venni (Csiky:
Angol ir. 1 : 326).
(Yo. lehetf tud, hir:) Mi5ta a himlot a j&rvtoyos uralkod&srdl
le sikeriilt szoritani (BH. 1892. IL 21, 4). Olyat aikojtotiam,
hogy az dtra ki vdt hallani (Torna-Ujfalu, Nyr. 17:188). Ki nem
1 & t o m mondani (1 : 272).
(Yd. szeret:) Iddj^t a cirkusz bamb&ival s a Oampuson ked-
velli tolteni (Kaz. Levelei 2:320).
(Yd. hagpf enged :) Az keselyii az r6ka fiait elragad^ 6s fiainak
meg ad& enni (Pesti: Fab. 69b). Amely gyermeket az neh^zs^g
I5li, ha hortelen meg adj&k ez keDyetot innia . . (Frank. EEasznK. 27 ;
y5. Az olyannak adjanak gariophilomat meg innya, (Oisio 1592. J2).
H&Ukat adok . ., hogy . . meg ad tad level! t l&tnom (Mikes, id. Pet.-
i&rs. Lapja 1 : 187). — Kiilonosen ez a k^t sz6Usm6d gyakori a
r^giekn^l : meg adorn Meni = meg^rtetem, tudatom, 6b meg adja
imi = meg hagyja 6mi (az ut5bbi most is 616 sz61&s a paldcoknil
s az Alfoldon): Meg adom 6rteni 6 kegyelm^nek (LevT. 1 : 109, 140,
RMNy. 3b: 2 stb.). Meg adtad 6rnem (EMK. 6:19). »H:a az Isten
meg-ad ja 6rniink« (Gyarm. Nyelvm. 2:173). — Hoi vev6l remenyt,
mely e neh^z turelmet ki segitsen tumi? (Arany: Egressy G.). Majd
6n el segitem v^gezni a dolgot (Dana-Alm&s, Nyr. 3:279). A Kaii
le seglti hozni a kocsit (N6p, B^c-Alm&s). Meg segltsz itatni ? (N6p,
Balaton mell. Szepezd.) Magam nem birom, hijon vkit, aki be seg^Ui
yinni (N6p, Balatonfured). Ha te azt az oroszUnt le segited gydzni
(Mer^nyi Don. n6pm. 1:166). Ha fel segitett^l kelni (1:174).
(Yo. keU :) Az fogad&st be tartozik teljesejteni (JordO. 179).
Kereken ki tartozunk mondani, hogy.. (BH. 1882, 326). Nag[y8i^
tok megparancsolja, hogy ez ilyen . . f alokat be k^nszerits^k
jdni (TortT.^ 1 : 695). Yissza k6nyszerit6k sietni (fgy ajtolja Szarvas,
BSzemle 37:75). — Ki Abrah&mot o fold^bdl ki parancsoUd
joni (^rdyC. 578b). »Felhagya kelni < : befahl mir aufzustehen
(Kaz. Munk. 2:252). Meg hatta imi minden b^gsegnek birodal-
m&t (meghagyta hogy irj&k meg, meg kellett irni, LevT. 1 : 193).
(Yo. tetszik:) Ha meg m6lt5ztatik tekinteni a mnnk&kat
(TanArKozl. 1895. 606b. L. Bacska Nyr. 22:59).
l^rdekes, hogy n 6 h a a Idtszik ige is koveti a rendes m6do-
A MAGYAR SZ6rEND. 496
sitd ig^k szdrendj^t (Szarvas csak ezt helyesli Nyr. 2 1 : 548, vd.
22 : 59) : Aki kev^ssel elobb a kdzoromet el l&tszott fojtani akami
(Kaz. B&csm. aug. 9). A vadkan eg^szen meg l&tszott mag&t adni
(J6kai: Erd. ar.^ 27). EendkivUl meg Utszott ijedni (201). Maga a
kozld is meg l&tszik e viszonjt sokallani (Nyr. 14:83). — De: Szive
diet megsz&nni Uccatott (Dug. Szerecs. 1 : 142). Cseresny^s uram
kitaUlni Utszott topreng^seinek okdt (J5kai : Eppur si m. 6 : 60).
Az az iszonytatd kifejez^s eltunni Idtszik arr6l (arc&rdl, J6kai :
3 m&ry&nyfej). Lehull ^s elaludni Utszik (Gyulai).
A mozg&st jelento ig^k a m5dosit6 ig^k m6djdra eh&laszt-
j&k az igen^tol t & r g y i bdvitm^nyet : Seglts^get j o 1 1 e k ide
kemi (Mikes 27. lev.). Csak plp&t jdtt gyujtani (Fal. 922, a n^p-
nyelvbol foljegyezve). Biicsut jovok venni (Kaz. Munk. 1 : 176). iJjra
b^k^t jott aj&nlani (Ar. Arist. 1 : 47). Biri a gydmapja h&ztartds&t
j6tt vezetni (Miksz. Nemz. ur. 190). L&bdt jott gy6gyittatni (Nyr.
22 : 513). — Szerencs^t m e gy keresni Angli&ba (Csiky : Taioe, Aogol
ir. 1 : 120). Mikor legdcidt ment k^rni a professzorokhoz, azok azt
mondt&k (Baksay : GyO. 2 : 58). Azt binned, Ceres istenasszony, aki
elveszett le&nydt i n d u 1 1 keresni (uo. 300). Egy pajtdsom bujdokol
itt, azt indultam megkeresni (Arany-Gy. N6pk. 3 : 94). — BarAti
lekis^r^k Lugosra, s onnan a mebddiai ferdoket ^s Orsov&t is
lament megUtogatni (Kaz. TJtaz. YIII : 9). — Ezeknek p6ld&j&ra
van 6b kivetelesen marad is elofordul basonl6 sz6reDddel: Az 6n
keresztle&nyom, azt voltam most megUtogatni (Miksz&th Almanachja
1:66). Azt&n mogyordt voltam szedni az erdon (BH. 1891. Vll.
29, t^rca). Reggelre megfiilt (a disznd), azt voltam folpaszterm&lni
(Nyr. 8 : 326). l^ppen papirost meg kopertdt volt venni (30 : 486).
Haza eresztett^k csord&jokat s magok . . a t&madd v^szt maradtak
n^zni: sie blieben zaruck.. den Sturm zu sehen (Kaz. Munk. 3:157). —
M4s 8z6renddel : Lednyt keresni g y u 1 1 e m, ha kapn^k (Nyr. 3:33).
Y^gre, mint a szahad mell^kn^v, tigy n^ba m&s melleknevek
68 fdnevek is kovetik a m5doslt6 ig^k sz5rendj^t, p. kipes, k^ytelen,
kdteles, szokds, tov&bb^ ilyen sz6Usok is: lesz j6, vagyok hdtor, van
okom stb. Pelddk : L6gy tolgyfa, mit a f ergeteg ki k ^ p e s donteni
(Pet. Ha f^rfi vagy; vd. ki tud donteni). De el^g anyagot k6pes-e
neki nyujtani a lovags&g? (Csiky: Taine, Angol ir. 1:328). l^l^n-
ken meg k^pes kiil5nb5ztetni (Gyulai, Sz^pir. Figy. 1 : 260). Nines
toll, mely le volna k^pes irni (Szarvas, BSzemle 37:76). E szo-
vets^get semmi batalom fol nem k^pes bontaui v. num k^pes fol-
bontani stb. (Kicska, Nyr. 22:61). Mindent megtesz, amivel csak
megmentbeti az ^let^t annak, akit baUlra k^nytelen it^lni
(J6kai : Apja fia 2. fej. ; igy Kicska az id. b. ; vo. baUlra k e 1 1
it^lni). >Minden ipartestiilet az alapszab&lyokat bemutatni kotelesc^
ezt Szarvas igy javitja : he koteles mutatni (Nyr. 13 : 141). Konybk-
Idje van, abol ki szok&s konyokleni (Greguss: Arany Ball. 51;
•y5. 8 z o k t a k). Mit vagy bat&rzott tenni ily esetben ? (Yor.
JCaesar 5:1). Mit lesz k^rni jobb, gondold meg j6l (Rdkosi:
Sbak. Cymbeline 5 : 5). l^n azt voln^k b&tor k^rni (PNapld
496 MELiCH jXkos.
29:255). Melytdl.. sok j5t van okank rennSlni (KSzY^lem^ny,
napilap, 3 : 274, 3). Nem akara szive zajai fel51 szdlani ; a csendert,
az elhfUtet volt j&tszani k e d v e : sie woUte sich gelassen and kalt
stellen (Kaz. Emilia 18).'*'
Kezdetbeli sz&nd^komon ttilmentem : n6h&nj fontos szdrendi
k^rd^st bdvebben t&rgyaltam, tort^neti szempontbdl is, azonfolul
nih&nj ^rdekes reszletkerd^s is kiter&re cs^bftott. Most teh&t
abbahagyom, s az osszetett mondat szdrendje v^ett —
melyet szint^n tdrgyalni akartam — A magyar Jcotdszdh cfmfi
munkdmra utalom a tiirelmes olyas6t. M4g csak azt emlitem,
bogy a hordn abbdhagyta 4s kordn hagyta abba fonn&krdl most
tij fejteget^sek 68 n^pnyelvi adatok jelentek meg Nyr. 31:301,
408—410.
Sdcokti Zsigmovd.
SZE6, SZ56.
Ismeretes dolog, bogy nyelTiinkben tobb, kUlonboz6 eredetn
sz^, 8z6g sz6 van. Sz6tdraink bdrom ilyen sz6r61 tudnak : 1. Szeg,
szog: a) angulus; /?) vicus; 2. Szeg, szog: nagel; 3. Szeg, szog:
braun. E h^rom szeg, szog kozAl az al&bbi sorok c^lja az »angu-
los, Yicus« jelent^sd szeg, szog eredetenek a kutatdsa.
Dankovsky azt tanitotta, bogy a mi szSg-Vink = rs Eel
austriace pro das Eckec, ez a magyar&zat azonban sz6t se 6rde-
mel. Kiss6 komolyabb megfontolas al& esik Munk^si Bem&t azoB
otlete, bogy a magy. szeg az eredet szempontj&biSl egy a ^nagel^
jelent^stl ^^^^-gel (Arja es kauk. elem. 566). Hogy ez egyeztetes
magyarizatlantil bagyja a magy. szeg == > vicus, utca, sor< (?o.
MTsz.) jelent^s^t, arra Munk&csi nem gondolt. A magy. sz€g
ugyanis ezekben : a falu felszege, aUzege, nem jelenthet szogletet
Ha valaki a falu fel-, al-^^'e^^ lakik, az bizony&ra nem azt
jelenti, bogy az als6 szeglet^be, banem azt, bogy az egy utci-
b6lj egy b4zsorb61 4116 falunak az fel-, al-v^gen van a
lak^« E baszn41atunkban tebdt a szeg nem ,angulu8^ hanem:
vicus, utca, bdzsor. A k6sziil6 Szamota-Zolnai-fele Oklev4l8z6t4r-
ban van erre is egy becses adatunk, s ez 1357-b61 a kovetkezd:
>Vnocum vico Tothzeg dicto... per vicum Theglas vcha.^ Itt a
szeg k^ts^gtelendl utc^t jelent. Helyneveinkben, abol az osszet^tel
els6 tagja fan^v, pi. 'Di6szegf Szil^^a^^ Eger^^ej^, Monyord^fre^,
* A legmesszebb mend anal6gi48 szerkezetet ebben a kecakemW p4r-
beiz^dben hallottam : Maga dltozteti ezt a gyereket ? — Magam ; otak a
koponyegit hivom be a szobalinyt r^adni.
BZttG, BZdG. 497
a ssig nem jelenthet angulust, mert akkor a helyn^y ^rthetetlen.
A helyes magyar^at az, hogy Didszeg, Szilszig, 'Egerseeg, Monyo-
rdssSg olyan egy utc&bdl &116 falut jelentett eredetileg, melynek
sg^e = utcdja k6t oldalrtfl did-, mogyord-y szil- vagy ^^erfdval
volt betiltetye (Nyr. 29 : 473). Hogy a ^^e^f-nek ez a ,vicu8* jelen-
t^ee nyelveml^keinkben is el6kerftl, aldbb Utni fogjuk. Err61 a
8zeg szavankrdl azt illitom, hogy szUv eredetii 8z6.
Az 6boIgdx eml^kekben van egy sz<}, amely a magyar sz^-
gel jelent^sben teljesen egyezik. Ez a sz6 a stbgna, Pdrhuzamos
helyeink a kovetkezdk:
1. Luk. XIY. 21: Yulg. Exi cito in plateas et vices civi-
tatis. MtlnchC. Meu ki hamar az vcacba, es a* varosDac zegebe.
JordC. az vczakra es kSzSkre | g5r. : tlieX&e raxing ^Iq tag nXaxdaq
xal ^fjuxg Ttjg ;rdA€(i;$ = Assem. : izidi skoro na raspqti^ 'i 8tbgn5i
grada, Mar., Zogr. : stdgndi grada, Sav. kn. na ^^6^01 gradu.
A kUldnbdzd szerkeszt^sd egyh&zi szlAv nyelveml^kekben (Os-
trom, Mirosl., Nikol.) szint^n ez a sz5; ngyanfgy Amfilochijn&l (lU.
2. 186) na sibgndi grada olvashatd, egy XYI. szdzadi orosz evan-
g^liumban azonban ulica 611 stbgna helyett.
2. M&td YI. 2 : Yulg. : in conciliabulis et in vicis = MUnchC.
sinagogaiocban es vcaiocban, JordC: hew woza^okon es synagoga"-
okban | g5r. : iv ralg avvaywyaXg xai iv raig QVfxaig = Zogr. : vi
s'bn'bmidtih'B 1 vb stdgnahd, Mar: vi s'bnbmidtih'b i vb sttgnahd, Sav.
kn. : Vb stbgnahd, Az Assem.-ban a gbr. ip raXg ^Vfiaig-nak nines
megfeleld szoveg.
A kQl5nb5zd szerkesztesii egyh&zi szUv nyelveml^kekben (Os-
trom., MirosL, Nikol.) ugyanaz a sz6.
3. M&t^ YI. 5 : Yulg. in conciliabulis et angulis platearum =
MUnchO. sinagogaiocban, es vcac zegetiy JordO. wczaknak zegheletyn
g6r. : iv raXg avva/ojyatg xai iv ratg yoi^viatg rcuv nXaxuvjv =
Assem. : na sbnbmidtiih'b i' vd stbgnahd 1 na raspQt'ii'h'b, Mar., Zogr. :
Vb 8t5gnah5, Sav. kn: vb stbgnahd (vo. Jagic emendati6it, Arch. Y.). —
Megjegyzem, hogy a gdrog eredetiben >xal iv ratg nhixticngt
Allhatott.
A kiil5nb5zd egyhdzi szl&v eml^kekben ugyanlgy.
Ha az evang^liumoknak e hdrom hely^t osszevetjiik az tijabb
dSlszl&v £s orosz fordft&sokkal, azt fogjuk Idtni, hogy az 6boIg.
^^s^no-nak (= magy. sz^g, MiinchC. Luk. XIV. 21, Mdt6 YT. 5)
a kovetkezd szavak felelnek meg: a) ulica (M4t6 VI. 2: Rylec,
Stojk., Vuk, Kuzmics ; M4te VI. 5 : Stojk., Vuk, Ktizmics ; Luk.
XIV. 21 : Rylec ; Stojk., Vuk) ; /?) put (Mdt6 VL 2 : Truber ;
M4t6 VL 5 : Stojk., Rylec, Luk. XIV. 21 : Kuzmics) ; y) ugl
(M4t6 VL 5 : Stojk., Kuzmics) ; S) hut {M&t6 VL 5 : Truber). —
Az 6bolg. stbgna-hoz hasonld sz6 csak az orosz Erzs^bet-bibli^ban
olvashat6 (stogna, vo. Dalj sz6tAra: stdgna = ploSfiadb ulicy v
gorodje); rokon sz6 a horvAt Truber-ttle >po stazdh< adat is
(Lnk. XIV. 21., 14sd lejjebb).
498 MELicH jXnos.
Az 6I)olg&r nyelyemMkek koziH a sthgna eI6keriil a Cod.
Supr.-ben is, meg pedig Mromszor ,utca' jelent^ben (101. L
stdgnam\ 104. 1.: Da stdgnst). A harmadik eldfordulds ez (295.1.
23. sor): ^vi gradbniiihTi stbgdaha i meSidahic = a v&ros utc&in
(kozein, szegein) ^s hatdrain (mezsgyein). Ezt a stbgda 8z6t Mik-
losich platea-val forditja (Lex. pal.), fordithatd a sz<5 a MTsz.-ban
Iey6 (szeg 2.) >mez6resz«-szel is. Ez a stbgda ep olj kepzett aJak
Tolna, mint a sthgna^ csakhogy ennek -da volna a k^pz6je (Mikl.,
Yergl. gr. 11. 206). Az en nezetem szerint stbgda tollhib^ alak stbgna
helyett; erre k^t okom van: 1. Nines szlav nyelv, ahol a stbgda-
nak megfelel6 sz6 ^Ine. 2. Nines szldv njel?eml6k, ahol az itt
kozolt egy helyet kiveve a stbgda eldkeriilne. A k^s6bbi, egyes
szerkeszt^sekhez tartoz6 kiilonbozd szldy nyelvemldkekben csakis
a stbgna keriil el6. — Az egyhdzi szldv Apostolusban ^s a zsol-
tdrokban a szo szinten el6ker&l. A helyek ezek:
1. Apost. cseL IX. 11: Yulg. in vicum <= JordG. az vczara;
g5r. : E7tl rhv gii/Jtjp = Ap. 6i§., Hval. nik. vb stbgni, Grfikov. : n
stdgne, Amfilochij 1. 1. 235: vb stbg^iu (ugyanitt v^ltozatok vb stbgrn,
na stognu ^s na putb, na ulicu),
2. Ap. csel. Xn. 10: Vulg. : unum vicum, = JordC. : egy
wczat I g5r. ^i}firiv filap = §iS. : stbgnu jedinu, Kvalov rok. : stognu^
Beriic: TJlomci: stagni edinie, Amfilochij I. 1. 315: stbguH edinu
(ugyanitt stegnUj stogim, stognu 6s ulicu v<ozatok).
3. CXLIII. zsolt&r 14: Vulg.: in plateis = AporC. : 8 vczaiok-
ban, DSbrC. v vcain || gor. iv raiq ejiavXeaLV avvdv = szerb wser-
keszt^sii eml^kben: vb stbgnahb (Safarik: tlber den TJrspr. 34).
A horv. glagolita eml^kekben >v cestahb* olvashatd (v5. Ber£ic:
TJlomci), mfg az 6cseh wittenbergi zsoltarkonyvben »w ulicziech^,
Dalmatin-udl »na . . . gassah<^ &11.
Ennyi adat alapjdn kets^gtelen, bogy az 6b. es egyh&zi szI&t
nyelveml^kekben eWkeriiW ^^ft^rna-nak k^t jelent4se van : 1. angu-
ine, ywvla, szeg, szegelet; 2. vicus, ^vfitj: VnavXiqy utca (vo. Lex.
pal. : stbgnamb ili ulici, tovdbbd Dani6id : Rje6.). Amikor azonban
e k^t jelent^st megdllapitottam, neni hagyhatom szo n^lkiil, bogy
az 6b. eml^kekben a szoglet rendesen qgh (v6. Mdte 'XICJ. 42,
Mdrk XII. 10, Luk. XX. 17, CXVII. zsolt. 22), a »vicu8« ren-
desen vbsb (v6. Mdrk I. 38, VI. 36 = MunchO. falu, Mirk.
VIII. 23, 26 == MiinchC. ucca), mig az utca az evang^liumok-
ban raspq,tije (v6. M4t6 VI. 5, XII. 19, M4rk VI. 56, Luk. X.
10, Xni. 26, XIV. 21), a zsoltdrokban pq^tb (XVII. 47, LIV. 12).
Arra a kerdesre, vajjon az 6bolg4r nyelveml^kek stbgna
szava bolgdr nyelvjardsi, illetve bolgdr nyelvi sz6 volt-e, a legna-
gyobb valoszfnds^ggel nemmel felelhetiink. Ma a 8z6nak kovet-
kez6 az elterjedese:
a) Szlov. stegna es stegnd (plur. tant): der triebweg fiir
das vieh, gewohnlich zwischen zwei zaunen; stdgna es
sz^, szdo. 499
stdgne (plur. tant.) : der viehtrieb weg, meist eingefriedet
(PleterSnik).
/?) A szerb-horvdt nyelvteriilet egy r^sz^ben, yaldszm&en a
tengerparti c^a-nyelvteriileten 8zint6n j&ratos a 8z6; Verancsics
szdtdrdban ezt olvassuk: >semita — fuss weg — stagna-ycdogTi'
uth^. Stulli 8z6tdrdban pedig ez dll : stagna = via, vicus. A sz6
azonban aligha j^ratos az eg^sz tengerparti teriileten; Baguza
nem ismeri (vo. Bella szdt&rdt), itt ploca = platea £s plaea =
piazza (Had. LXV. 162, 165).
E k^t nyelven kfvul Miklosich szerint megyan a 8z6 a len-
gyel nyelv kasub nyelvjdrdsdban (Etymwb. stegna Tpfad), a len-
gyelben (v6. ddegno^ stegno: pfad, fusstapfen, dinde) ds Dalj
sziSt&ra szerint az oroszban, itt azonban egyhAzi nyelvbdl val6
dtT^tel (stogna).
A szerb-horv. stagna, szlov stegna, obolg. nyelveml^kekbeli
stbgna k^pzett szd, kepzfije Miklosich szerint -na (Vergl.gr. 11. 117),.
az obolg. nyelvemlekekben azonban az egyes szdmu alak nem forddl
eW Ca-tovfl ffinev). A -na k6pz6 elvdldsa utdn hAtramarad a sttg^,
amely etymologiailag egy az egyhdzi szldv nyelvemlekek stignQfti :
kommen, erreichen szavdval s olyan hangviszony van a k^t szd
kozott, amilyen a gor. aTecx(o: aorist. tarixovjaTolxog (reihe,
linie; vo. Brugm. Kurze vergl. gr. 84, Uhlenb. Etymwb. got.:
steiga, staiga alatt, Kluge Etymwb. : steigen). A szldv stbg-, stig-
nq/ti tehdt rokoneredetti szavak. — A szldv stbg'i6h6\ alakult ja,.
ia kdpzdvel az dbolg. sthdza, stbza, amely osv^nyt jelent. Az egy-
bdzi nyelvemldkekben gyakori e stbdza, stbza s megvan a mai
szldy nyelvek j6 reszeben. Megyan a hazai szloyenben is steza
alakban (osydny) s megyan az osztr.-szlovdnben is (yo. stezh^ ste-
dzh: der fussweg, der ziehweg an einem flusse, der treppelweg,
PleterSnik). A hory.-szerbben steza, staza semita (stb. vo. MikL
Etymwb.), or. stega, stezja stb.
Ennek a ^fft^r-nek ,egy m^sik szdrmazeka az or. stezb = dt
(yo. kisorosz stezka, Zelechowski).
Az eddigiekbdl azt lattuk, bogy a sttg-hSi kepezett stbgna,
stbgay stbdza, stbza es stbzb (ste^b) mind utat, utcdt jelentett.
Az en magyardzatom az, bogy amint yan stezb stbg-hdl 6-yel
kdpezye, tigy volt *stbg5 is a-vel k^pezve (esetleg *sttgd, vo. Mikl.^
Vergl. gr. II. 16, lbg5: hg-hSl) s igy olyan o-iovii fSnev, ami-
lyen a gor. arolxog: reihe, linie. A magy. szeg ennek a szldv
nyelvi ^stbgd-nek az dtvetele. Ez ^Uitdst, mivel a magy. szeg se
tobbet, se kevesebbet nem jelent, mint a bolgdr nyelveml^kekbeli
stbgna, a jelentcs szempontjdbdl nem sziiksdges bizonyitgatnom»
Sziiks^ges azonban hangtanilag, s e r^szben se szabad megeld-
gedniink az olyan kijelentessel, bogy a magy. o (szog-ben) »lehet
akdr eredeti u, akdr eredeti a« (Arja ds kauk. elem. 566).
A magy. szeg, szog = szlAv nyelvi *stbgd megfelelesn^l hdrom
dolgot kell megmagyar^znunk. Az st szdkezdetet, az & szd belse-
j^t ds a ^0 szd vdget.
500 TOLNAI YILMOB.
Az 6bolg. fr-nek a mi joyeT^nyszavainkbaii e is a megfeleltfje, a
legjobb p41da erre a ketsSgtelen bolg^ eredettL keriszt < hnsU,
melynek Jcoroszt mellSkalakja nyelvj^^ainkban szint^n megraiL
B^gi eml^keinkben itt-ott hyrezt (vo. Christur = Keresztor,
NyK. 18:345) is eldfordilL — Asb^th szerint a magyarok az
^t t-f^le hangnak hallott&k (A szUv 8z6k a magy. nyelvben 31).
Az 6n nSzetem szerint is, s ez igen z&rt rovid e volt, kozel ^t
az t'-hez (olyan mint az or. biregicb, amit az ember az izroi&ikok-
t61 eg^szen i-nek hall), innen van eml^keinkben az is iris is.
Ilyen t-s alak eldfordtil a seeg 8z6ndl is; egy 1256-iki oklev^lben
keu zyg, feredeu zyg olvashatd (Zolnai Gy. szfves kozl^e). A ssig,
sz^j ^^o^-beli iy e, 6 tehdt szabilyosan megfelel a szli? ft-nek.
Az st : magy. sz szdkezdet is szabilyos. K^ts^gtelenfU szULy
eredettL ugyanis a szobor sz6 (n^pnyelvi: cobovj Ssztobor MTSz.),
amely a szlov. steb^f stibir (Megiser: colamnaX horv. da-nyelTi
sti^r (gen. stabri : pains, NemaniS I. 382, 383, 385, 392), bolg.
stcMr (= deszkakerftes, bolgdr »szobor< == ma Mp: bilds&ule^
CanJcoff 149, 150), alap alak *gtbbr8 itv^tde (r&zlete-
sen mis alkalommal frok rdla). — A magyar Szamszld (Wink-
lerC. naptdri r^sz: zanizlo) szint^n Stanislavn-^?! ill szem-
ben. A lat. stubay nSm. stuhe = magy. azoba, melyet ^n szU?
'^stdba-hil magyar^zok, szint^n idetartozik. Sz&nt-szind6kkal mel-
Idzom az oszlop, colop : sthpo, szardndok : stranhnyj-tSlt megfele-
l^eket, az^rt, mert itt a t utdn nem mag&nhangz6, hanem 2, r
kovetkezik (vo. Oszrd Baranyam., r6gen Ztrd, Oztro, Iztro, Cs&nki
IL 442). E megfelel^sekkel (szobor, Szaniszld, szoba) csak az Yolt
a c^lom, bogy a szeg: *stbg8 szabilyos megfelel^t igazoljam.
Hdtra van a "^^^^-beli -gs szdv^g. Zolnai-Szamota gytLjte-
m^ny^ben yan ugyan Zegu- (holmu) adat, ezt azonban nem tartom
^eredetibbnek, mert szerintem a X. XL sz&zadban a szdv^ «
semmif^le szldv nyelvben se hangzott mdr. A ^e^u-beli u a
magyar helyesiris megoldando feladatai k6z€ tartozik.
Ldttuk tehdt, hogy a folvett szl&v *stbg8 6a m. szeg kozt se
jelent^si, se hangtani akad&ly fenn nem forog. — A magyar&zat-
ban csak az a feltev^s, hogy a stbgna, stbdza, stbzb mellett Yolt
egj szUv nyelvi *stbg8 (vo. gor. oxolxoq), amely a magyarban ma
is megvan. Hogy ez a szeg mifele szU? nyelvi dtv^te^ azt azM
neh^z megmondanunk, mert a stbg- stig- k5zszl&v gyok^rszd. Csak
az a bizonyos, hogy a magyar nyelvnek igen r^gi itv^tele.
Mkuoh Jjbros.
SZ6lASHA6YARAZAT0K.
A kdptalan igen gyakori sz61isainkban. Valdsdgos v. egesz
Mptalan a feje : sokat tud ; annyit tvd mint egy kdptalan ; nem
kdptalan a fejem, sokszor megtoldva evvel : hogy mindent tudjak ;
ha kdptalan lett volna is a feje, eddig elfelejtette voina, Ezekben
nem a mai k^ptalanra kell gondolnunk, a kanonokok testiilet&re,
sz^lIsmagtabIzatok. 501
hanem tulajdonk^pen a r^gi k^ptalani ley^ltdrakra, hoi a legfon^
tosabb okiratokat megdrz^sfil letett^k, hoi biztos es avatatlanok
sz&m&ra nehezen hozz&f6rhet6 helyen voltak. Calepinusban : Archi-
Yum... Kdptalan... locus publicos^ in quo acta... recondi consueve-
nmi. M6g MA. is fgy magyardzza : EJaptcUan . . . Archivum... Cantz-
ley, Ort, da man die gemeinen Schreiben aufbeh<. Archiv, G-ewfilb,
darinnen der Stadt gemeine Schriften liegen. — Minthogy a csal&dok
gyakran minden fr&sukat a kdptalanra bfztdk, peres iigyekben is
hozz& kellett folyamodni felviUgositds^rt, ez^rt voltak f61eg a pr6-
k&torok azok, kik annyit tvdtak mint egy hdptalan, Aneh^z hozzd-
f^rkdz^s miatt mondottdk : Neh6z helytt van a' szarvas az erdoben,
48 az irds a' kdptalanban (Ereszn.), mert egyenes meghatalmaz&s
Tagy k^ts^gtelen igazolds n^lk&l ugyancsak megnehezftett^k a fel-*
yiL&gosit&st, vagy a jussdt keresSnek a dolgdt. Atvitt ^rtelemben is
mondj&k : baj van a kdptalanban t. i. a fejben. A magdt nagyon
okosnak tartdra pedig: hdptalan volna a feje, ha meg volna
zsinddyezve (Dug. P^ldab. 1 : 126).
Kar&n van^a. Ezt a fura s ma mdr ritkdn hallott sz6-
Ust di&kkoromban, Aradon igen sCLrun haszndltuk. Ha valaki
valami bolondos vagy kdptelen dolgot kerdezett yagy mondott,
c8od^koz6 tekintettel fordtiltunk a jelenl^vd harmadikhoz: Idttdl
(mdr) kardn varjut? mintegy ebben az 6rtelemben: lAtWl mir
ilyen bolondot? n6 a bolondj^t! no de ilyen csuddt! Hogy mi
koze lehet a yarjtinak a kardhoz, nem igen firtattuk. A r6gis6g-
ben nem ritka a kardn varju emleget^se, csakhogy nem pusztto
varjut, hanem tarvarjut mondanak, ez pedig nem egy^b, mint a
karakatna (kdrakatna, kdrdkatona, Phalacrocorax carbo, Eormoran),
mely a Duna, Tisza partjdn mindenfeM nagyban pusztftja a halat.
Minthogy stlrd tanydkban, Mn, bokron f^szkel, nem ritka dolog
ilyen tarvarjat &gon, szdraz {&n Utni, innen a szdlds:, Egy^bkor
is Idttam ^on tarvarjat (MA., Decsi: Adag. 79; Kisv. Adag#
17, 83); mi is Idttam kardn varjut (Szirmay, Hung, in parab.
2. kiad. 124); Ldtfam karo' v4g4n tar varjut (Kreszn. 1:293);
Mds is Idtott kardn varjut (Erddlyi, Kozm. K. 8234). A rdgibb
gytLjtem^nyek ezt a latin mond^t teszik mell^je: ,complurium
thriorum ego strepitum audivi', meg: ,album et nigrum (distin-
guere) novi^ azaz: nem ijedek meg egyhamar akdrmilyen fenye*
get6st61, Yak\&rm&i6\j nem tijsdg el6ttem, Uttam mdr ilyet, nem
yeszitek el a szemem f^ny^t; fgy haszndija G-eleji Eatona ist
Mintha nem Idttunk volna Karo-hegyen tarvarjut (Titk. 360). —
De eldfordtil ez a sz61ds mds ^rtelemben is : Haildd bdtia, kardnn
mutacez te tar variat (Bal: Cslsk. 87); Ez fde generalitassal
kSzdnseges beszeddd csak karon mutat tar varjat 4s nagydb ketd"
kedest szSrSz (Gyarm. Fel. 74). Ezekre az id6zetekre erfiltetfis
n^lkfil sehogysem illik az el6bbi ^rtelmez^s: Idttam mdr ilyen
csoddt, ez nem tijsdg el6ttem — pedig gyiijtemdnyeink mdst nem
adnak. Szerencs^re az oreg Szirmay nem feledkezett meg r61a:
502 TOLNAI VILM08.
Inane promissum. Kardn varjut mutat M^zes madzag (139).
Ebb61 rogton meg^rtjuk a sz61&st. A taryarjd igen 6ber macUlr^
neh^z megkozeliteni ; ha mdr most valaki ^ar6n mutatja csak a
tarvarjtit^ bogy odaadja, akkor hid ig^rettel kecsegteti, melynek
teljesftese nagyon is kevesse van hatalrndban. — Dagonics (P61dab.
1:252) nem ertette meg ^s osszezavarta a kSt sz61^t: »Kar6n
matattya a' Tar varjat Tar varjtinak neveznek a' Magyarok egy
fekete madarat, mely nagysdg^ra a^ yarjdhoz hasonlft, ama feke-
t^re. Mivel vak, soha kardra nem szdll; ha sz&U azt csud&nak
tartyAk. Ejjel fortelmes kidltdsokat visz v6gbe: mivel ekkor ember-
sz6t nem hallv^n, mag^t el Tinnya.< NyilvdnvaM, bogy Dugonics
a mdsodik sz61dst 6rtelmezi az els6nek magyardzatdyal, de fgy is
rosszdl. De meg ossze is t^veszti a tarvarjat a vak varjdval, mely
eg^szen mds maddr; a vak varjd (bakcso, kyakvarjd, vakkdnya,
Nycticorax) gemfele mocsdri maddr s nev6t hak-vak hangjdtdl
kapta, tehdt egydltaldn nem az^rt, mintha vak volna. Dugonics
bizonydra sem az egyiket, sem a m^sikat nem l&tta, nem osmerte.
Tehdt kardn varju-fele 8z614s ketW van: b) en is IdHam
(mds is Idtott) mdr kardn (tar-) varjut: ez nem djs&g el6ttem,
«7vel nem mondasz nagy dolgot; b) kardn (tar-) varjut mutat:
bid fg^rettel kecsegtet.
Kieg^szft^dl emlitem m^g, bogy a karakatna (torokdl a. m.
fekete maddr) tarvarju ney^t onnan kaphatta, bogy egfezen fekete,
mint a varjd, de szeme kornyek^n nagy, vildgos, tollatlan folt
van, mely olybd tiinteti fel a madarat, mintha eg^sz feje kopasz,
tar volna (1. Herman Ottd, A madarak haszndr61 ^s k^r&itSl 223).
K.6tve hiszem : alig, nebezen, csak kis m^rt^kben biszem.
Ugy Utszik ebben az alakjdban djabb keletd sz61&s, mert els6
feljegyz^s^t csak Ballagi Magyar-n^met sz6t&r&ban (1857) tal&l-
jok : kdtve scbwerlicb ; kotve hiszem ich glaube es kaum. Kozvet-
lendl ebb6l fejWdott: kdtve higgy (Szdkonyv, 1827, Hartleben
kiaddsa: kotve hidj, trau, schau, wem), ennek teljesebb alakja
pedig : k6tue higyed komddat Helt : Mes. 29, 148 ; k6tue hud
komddat Decsi: Adag. 88, 196; kdtve higy komddnak KisviAdag.
22; ez az ut61s6 alak &lland6sodott meg, fgy taldljuk kSsdbbi
forrdsainkban vegig, pi. Szirmay, Hungaria in parabolis, 2. kiad.
135: Fide, sed cui vide. Kotve hidgy komddnak. — Erd^lyi Jdnos
a Kozmonddsok Konyveben (4564) kovetkez6kepen magyar&zza a
8z614st: >Ne higy puszta szora, hanem csak er6s folt^telek alatt
olyannak is, ki bozzdd kozel van kulonben. A nagyp6nteki elmSl-
ked^sek annyira meghatak egy ballgatdnak szivet, bogy midSn
haza fele menne a templombul komdjdval, k^sznek nyilatkozott
mindazt eltdrni, mit isten fia szenvedett. »J6l vane, mondd ez,
:»koma is kotoztesse meg magdt, s pr6bdljuk«. Erre az djtatos
«mber kijelent^, bogy szabadon is fog dllani mindent. Azonban
mid6n a szenved^s prdbdi elkezdettek, j6 kereszty^niink nem 411-
hatd ki a dics6seget s felugorvdn, elszaladt. Erre mondd kom4-
SZdLiSMAGTARjLZATOK. 503
jdml a koma: kotve higy a komdnak, Ezen adoma szerint nyo-
mait lelndk a passi6k ut^nzds^nak ha nem az eletben, de legaUbb
a n^p hit^ben, Magyarorsz^gon is.< Azt hiszem, bogy Erd^Iyi
megjegyz^ megj^rja adomdnak, de magyar&zatnak nagyon is
erdltetett. Igen sok szdlds van, melynek eredete feleds^gbe ment
8 ut61ag keletkezett valamilyen adomds tort^nete magyar^zatiil.
Ballagi a M. Ny. Teljes Sz6tdrdban ugyanezt az eredetet vallja:
kotve hinni vkinek, tulajdonk. a. m. csak akkor hinni vkinek, ha
meg van k5tozye, hogy ne mozdulhasson. — A szdlds magyardzata
sokkal kozelebb jdr a valdsdghoz, ha a kot ig^nek nem eh6, sz&
szerinti Srtelm^t vessziik, hanem ^tvitt jelent^set : fogaddst teszek,
szerzddom, szerz6d^8sel lekot<3m, lekotelezem magam. Ebben a
jelent^sben a kot ige minden sz^rmaz^kdval egyiitt mdr szdzadok
ota mfl8z6v4 vdlt a jogi nyelvben: koti magdt valamire, kotdet
vet, kotdben hagy, koteles, koteless^g^ kotelez, kotelez^y kot^ stb.
lijabban is tobb sarjat hajtott : kotelezv^ny, kotelezetts^g stb. (vo.
A regi magyar jogi iiyel7b6l, Nyr. 28:163). Ezt a jelent^st v^ve
alapiil, 8z6]dsunk annyit jelent, hogy: ne higgy senkinek, hacsak
fr^t nem ad rdla, szerz6dest nem kot v^led, fogaddst nem tesz.
Hyesf^lek^pen magyardzza m&v Bar6ti Szab6 Ddvid is: »Ezutdn
szorosban meg-kotom tsom6jdt : szorosb alkura ereszkedem, szdllok,
kelek, l^pek: kotve hiszek komdmnak,^ (Magy. Vir. 285.) Idev&g
ez a kozmondds is : aki jol kot, j6l old az (Mdriafi Istv&n [Szaitz
Led], Kis magyar frdzeol6gyia 145), azaz, aki j61 szerzSdik, j6
kot^st tesz, nines mit Mnie annak.
Csaldnba nem lit a men/nyko, ewel vfgasztaljuk az
agg6d6 anydt, kinek csemet^j^t nem kell f^lteni, vagy az olyat, aki
szerencs^sen kihevert valami bajt; hasonld ^rtelmd a rossz penz
el nem vesz. Ami magyardzatdt illeti, nem hiszem, hogy azonos
volna a n^met Unkraut verdirbt nicht sz6Us6val. A nemet sz61ds
ugyanis olyk^pen £rtend6, hogy bdrmennyit irtjdk, tapossdk, pusz-
tftjdk is a gyomot, megint csak kik^l, v^gk^pen el nem puszttil.
A magyar szdldsban valamilyen babon&s hagyomdnyt sejtek, amely
a csaldnhoz f(iz6dik. R^gi forrdsaink tudtommal nem jegyezt^k
fol a szdldst, szdtdraink sem, csak a Margalits-f^le szoldsgyfijte-
meny id&i a Nyelv6rb61 (1 : 92), pedig eddig nem fordultam m6g
meg olyan vid^ken, melyen ne osmertek volna. A rendelkeze-
semre dI16 n^prajzi forrdsokban semmi nyomdt sem taldltam a
csaldnra vonatkozd ilyesfele n^phiedelemnek ndlunk, de van r61a a
nemets^gben. Tirolban es Svdjcban azt tartjdk a csal4nr61, hogy
megv^di a hdzat mennykdcsapdstdl s ez^rt ^gihdbortikor a lobog6
tdzbe vetik. N^metben azonban tudomdsom szerint nem mondj&k
ezt szdl&sban. ]^n a mi szdlasunkat ilyesfele babonds hiedelemb61
eredtnek tartom s nem lehetetlen, hogy az orszdg egyik-mdsik
bely^n ma is taldlkozik a tirolihoz es svdjcihoz hasonl6 babona.
TaniHJ tin^, oktir lesz beloled; ma rendszerint cstifol-
kodva id^zziik, eredet^re n^zve azonban ugyancsak komoly ez a
504 TOLNAI YILMOS. SZ6lJL8XA6TA]tiZAT0K.
tdrfllmetszett falosi szdlds. Az ohor itt dics^retet jelent: dolgM,
munk&jdt alaposan ^rt6 jdsz&g. Mert ugyancsak id^be kertil, mig
a tiii6t jdromba torik, a szek^rrildhoz szoktatj&k, hajszra ^ csira
tanftjdk. Magam hallottam Kolesd vid^k^n (Tolna megye), hogy
a magyar b^res megsz61ta a sv&b parasztot: »Soha sv&btdl j68z4-
got nem venn^k, mer nem tanf t ja ^m a tindt ; m^ okor kor&ban
is el6tte kell jdrnia valakinek, kiilonben nem indtQ, vagy bele-
fordftja a szekeret az drokba.«
Egy gyehSnyen drtUnak egyjelent^d az egy hoQ^ban
eveznek, egy leben sdznah, egy kotwt funah stb. effele szdl&ssal
8 annyit jelent, bogy egy ertelmen vannak, kiilonosen pedig, hogy
a rosszban tArsak. A kep a kereskedelmi ^letbdl van vSve. Mikor
nagy vdsdr van, kiilonosen kisebb belyen kirak6 y&8dr, a y&84ro-
8ok gy^k^Dyt terftenek a foldre s erre teszik &rtiikaty €p tigy,
mint vid^ken most is p^lddiil a n^pnek szdnt verses es hist6riiis
fiizetk^ket pony v4ra teritve drtllj^k, innen : pmiyvairodalom, pony-
vdra kerult. Mdr most ha ketten tdrsak az iizletben, akkor ter-
m&zetesen egymds kez^re dolgoznak, osszetartanak a vas^loTal
szemben, egyik a mdsik szav^t er6siti »bizony-bizony«-nyal, szo-
val egy gykk^nyen drulnak, Ide tartozik meg : nem dndok veiled
egy gyek^yen a. m. nem vagyunk egy n&eten, nem vagyok
cinkostdrsad, nem f^riink meg egym&ssal, 69 ellenkezfije: megai-
hvLSznak egy gyek4nyen a. m. osszefSrnek. Yd. Arany J^os
Fulemil6j6ben :
*P^er is Pdl (tudjuk) ny&rban
dsszefemek a naptdrban,
Konnyu nekik ott szer^nyen
Megdndni egy gy€kSnyen**
Valdszmdnek tartom, hogy a
Kirdntottdk aJMa a gyekSnyt szintSn a y&s&ros flet-
bdl van y^ve. A regi yds&ri igazs^gszolgdltatds maradydnydt l&tom
ebben a 8z<5Usban, hogy t. i. a csald kereskedfi gyek^nySt meg-
fogtdk 8 leborftott^k rola driijdt a nem mindig sz&raz foldre,
tigy hogy bemocskol6dott, elromlott, tonkrement. Egyenes bizo-
nyitekom nines nezetem t&mogat^&ra, de tal&n el6keriil m^
yalamely yid^ki ydros r^gi jegyz6konyyeib61. Hasonld azonban az
eurdpai bankrdt sz6 keletkez^se. Olaszorsz&gban, hoi az dzleti 6s
ipari 41et m6g ma is legink^bb az ntcdn folyik, a p6nzy<6k is
szabadban tartottdk y^lto asztalukat, ennek olasz neye pedig banco
(innen az olasz la hanca vagy il hancOj francia la banque, ban-
quier stb. a mi &anA:unk, bankdrnnk). Mdr a rdmaiakn^ is szokis
yolt, hogy azoknak a p6nzvdlt(3knak (mensarii yagy argentarii),
kik nem bfrtdk fizet^si kotelezetts^geiket teljesiteni, fizetfi yagy
p^nzy41t6 asztalukat (mensa argentaria) osszetortek; ez egyszer-
smind annak a jele is volt, hogy iizletuket nem folytathatj^.
Innen az olasz banco rotto, francia banqueroute, angol bankrupt^
PEKiJl HiHOLT. MAGYAR RiTlfUB, MAQTAB 8Z6 ! 505
azaz: osszetort asztal (1. Borchardt, Sprichwortlicbe Redensarten,
es Hermann Schrader, Bilderschmnck d. deutschen Sprache). Byes-
iHie elj^r&snak gondolom en a gy^k^ny kir^ntas^t is a mi r&s&'
rainkon. Szdl&sunk els6 sorban is annyit jelent mint tonlcremegy,
de jn&r igen r^gi a meghal jelent^se is: »Boros idejdben hal&l
megszdl^ta, alola a gy^kent cbak hamar el-rdntd.« (Liszti: Mars
55). Tobb p^lda m6g a NySz.-ban.
TJjjM hUzni a. m. bosszantani vkit, porlekedni, kotekedni,
kikezdeni vkivel. Falusi j^t^k az eredete. A j6kedy& leg^nyek
m^rkdz^sre szolftj&k egym&st: >No ki jon velem ujjat btizni?*
A merk6z6k, rendesen asztal felett egym^sba akasztj^k jobb
kezuk kozepsd ujj^t s most a bal kezzel s a Idbbal nekifeszdlve
az asztalnak; mindegyikiik teljes erejevel igyekszik, bogy a m^i-
kat dtr&ntsa a maga oldaldra. Innen a sz614s jelent^se is: kibi-
ydan viselkedni ykivel szemben, kikezdeni ykivel. »Por nints,
ujat nem Mz szomsz^d 8zomsz4djdyal.< (Orczy: KoltSz. 21).
>Ne hiizzunJc ujjat egy ily fontos dllapotban.« (Szentj6bi : Mdtyds
kir. 01cs6 ktdr 38.) Megyan a jdtdk s a szolas a n^metben is:
hdkeln mit einander: ujjat htlzni (jdtszani) ^s ^tyitt ertelemben
ciy6dni, semmisegekkel bosszantani egymdst; Hdkelei kicsinyes
koteked^s; hdkelig, hdkelicht, hdklicht: bosszantd, ingerl6 pi.
besz^d. (L. Kluge, Etym. Worterb. ds Heyne, Deutscbes Wb.)
TOLNAI ViLMOS.
MAGYAR RITMUS, MAGYAR SZ6 1
— Verselmeleti elneyezesek magyarosit^aa. —
R^gen ismert dologrdl akarok itt szdlani, amely mindig
b&ntott s amelyen megis csak ydltoztatnunk kellene. Legaldbb
engem mindig b^ntott, ha r^gi, 6si, n^pi yersidomainkat idegen
kaptafdra htizt&k, s egyszerd, sokszor nagyon is durya hasonl6sdgok
alapj^n az idegen kaptafa ugyancsak rosszul beleilI6 idoma sze-
rint akart&k magyardzni, de ^p tigy bdntott 6s bdnt az is, ha
m&r ilyes magyardzatra manaps&g ugyan nem torekedye, m^gis
az idegen kaptafdk idegen neyeiyel illetik ez 6si tulajdonunkat
tey6 nemzeti saj^tsdgainkat, nemzeti kincsiinket, a zamatos, ropo-
g68 liiktet^sii n^pies yersidomokat.
E tekintetben taldn a legcsattanosabb (4clatant 4- s helyett)
p^lda, amit a nemzeti erz6s m^ltdn szemiinkre yethet, osi elbe-
sz^ld tizenkettes sorunknak, ez igaz^n nemzeti, faji kincsunknek^
— melyet lehet bogy m6g Azsifibdl hoztak eleink, legaldbb
elemeiben, az dsi hatosok alakjdban, — mondom, ez osi tizen-
kettesiinknek szokdsos elneyez&e. Aleocandrinnsik^ cdexandrinus-
nak, Sdndor'VersnQV hijuk m6g ma is, hiyatalosan, iskol&kban,
tudomdnyos folydiratokban, int^zetekben egyar&nt.
MAOTAB NTELy($R. XXXI. 35
506 pekXr kXroly.
K^rdem: mi koze ennek az 6si ritmikai kincsunknek, a
magyar tizenkettesnek, mi koze a francia cUexandrin vershez
(vers alexandrin), mikor a legnagyobb valdszin&s^ggel sokkal
eI6bb voltak meg e tizenkettes 6si hatosai, mint a francia alexan-
drin, s6t maga az egesz francia nyelv sem fejlett volt meg ki,
mikor m^r r^gen luktethetett magyar s rokon n^pek ajkain az
6si nyolcassal egyutt az 6si hatos is?
K^rdem : mi jogon adtuk r& e sokkal id6sebb nemzeti vers-
idomunkra a sokkal fiatalabb francia vers idegen nev6t? BL^t
meg 6s\j nemzeti, faji kincseinket, mert ezek yaldsdgos kincsei
a faj lelki yil^gdnak, m^g ezeket is francia n^vvel illessiik?
Sokan azt fogjdk mondani: fgy nevezte Arany J^nos is,
neki pedig elevulhetetlen, igaz^n halhatatlan ^rdemei vannak a
magyar yersidomok, a magyar ritmus elm^leti feldolgozdsdban.
Elismerjiik s magunk dics^rjUk Arany J^nos ilyet^n szerepet, 6p
az^rt els6 sorban, mert 6 volt, aki az idegen kaptaf4kat sutba
dobva, a saj^t finom ^rz^set hitta kutat6 elm^je meghitt munka-
tdrsdul s fgy tudta me^dllapitani dsi ritmusunk liiktet^^nek fo
torv^nyeit.
De k^rdem : amit eleink becsiilettel kezdtek, nemde folytat-
nunk kell? Arany J^nosnak az ^rdeme is 6p abban sarkallik,
bogy nem maradt meg a rcgi megrogzott felfogdsn&l az elmelet-
ben, hanem szakitott vele, a Fogarasi^k s G-reguss elsd ilyen ird-
nyd munkdiban kifejezett elvekkel. Mert maradndnk meg mi, az
tijabb nemzedek, a megrogzott regi elnevez^sek hibaiban, m6rt
ragaszkodndnk ezekhez oly csokonyosen?
Ha Arany Jdnost oly szepen, becsiilettel folytattdk Thew-
rewk*, Negyesy ** mag^ban az elmeletben, m^rt ne folytatn6k az
egyes elnevezesekben is. Hisz magdnak Arany Jdnosnak alapveto
6rtekez6s6ben *** is taldlunk ily elnevez^seket az egyes sorokrdl:
a nagy^ politikus, a kis epikus.
Orommel mondbatjuk azt is, bogy mind az elmelet emberei^
mind a nyelvszokds n^mi baladdst mutatnak ezen a t^ren is.
Orommel halljuk az osi nyolcas ^s az dsi hatos elnevez^eket.
De hdt akkor minek az alexandrin ? Es minek az a sok — tijab-
ban 6p az elm^let emberei resz^rdl, igaz agyan, hogy a legne-
mesebb j6akarattal, tudom&nyos fogalmaink tiszt&z&sa erdek^ben
beiktatott s divatba hozott — sok idegen, taldn magyar sz6?al
is 6p tigy kifejezhet6 elnevez^s?
Nizziik csak kozelebbr61 6si tizenkettesunknek francia
»gtinynev6t«. Tudvalev6, hogy ez elnevez^snek eredete is mer^ben
francia. Egy kozepkori Alexandre nevft kolt6 Nagy Sdndorr61
(ami francidul szint^n Alexandre, tehAt a szerz6 is, a cfm is
♦ Ponori Thewretok ; A magyar zene rhythmasa. Budapest,
Franklin-Ursulat. 2. kiad. 1881.
♦♦ Nigyesy Ldszld : Magyar Verstan. Budapest, Franklin-tArsa-
lat. 2. kiad. 1897.
*** Arany Jdnos : A magyar nemzeti yers-idomr61. 1856.
MAGYAR RITMUS, MAGYAR 8Z6 ! 507
Alexandre) irt verses reg^nyt francia tizenkettesekbeD, melyek
tudvalev^leg tizenhdrmasokkal v^ltakoznak s innen neveztek el a
francia irodalomban a vdltogatott tizenkettes-tizeDhdrmas verset
alexandrin-ndk. Mi koze ehhez a mi ket csi hatosbdl alakult tizen-
kettesiinknek, melyet nem lehet v^ltogatnunk tizenhdrmasokkal ?
£z 6si hatosok hozzd meg tdn ezer evvel is id^sebbek ama francia
versidomndl !
A Sdndor-vers fordit^t meg szerencs^tlenebbnek tartjuk.
Mi ez? Fordit&sa az eredetiben is bibds utdnz^nak. Hdt nem
tudjnk magyarul megnevezni n^pies tizenkettesunket, akdr nagy
epikuS'Txak^ ak&r a francia elnevezes helyes hasonl6sdgdra Zrinyi-
^or-nak.
Felszdlal^unk ek6 sorban n^pies tizenkettesuuk magyar-
s4g&t akarja v^delmezni a n^vben, de ezzel kapcsolatban egy^b
ily elnevez^st is javasoln^nk, reszben ami mdr felem^ haszn&lat-
ban is van idegen elnevez^sekkel egyiitt, reszben ami m6g egy-
^Italdn nines baszndlatban. Azert legjobb lesz ezeket szdm sze-
rint, pontonkint adni:
1. N^pies tizenkettesiink neve Zrinyi-sor, vagy nagy epiktis.
Az alexandrin nem^ magyar, haiiem francia vers, mely ^des-
keveset emiekeztet a mi tizenkettesiinkre, mert zs6tagsz^ma sem
tizenkettd mindig, hanem vdltakozva tizenhdrom, hangsrllya sem
esik az iitemek elejere, hanem a veg^re, rimelese is mds, ameny-
nyiben valtakozva him- es n6nem(l rimel^st mutat.
2. Ha a n^pies tizenkettest Zrfnyi-sornak nevezzuk, a n^gy
ily tizenkettesbdl dllo szakot (strdfdt) Zrinyi-seaJc-nsik nevezzuk.
3. A nyolc tizenkettesbol, Zrfnyi-8orb61 dll6 pdros rfmel^su
szakot, amilyenekben Arany Jdnos Toldi-tril6gidjdt frta, Toldi-
^-raA-nak nevezzuk.
4. A k^t n6gyes-utemb61 ^116 sor neve dsi nyolcas.
6. N6gy p&ros rfmu 6si nyolcasbol 4116 szak az osi epikus,
vagy dsi elbeszdo szak.
6. Az egy n^gyes-, 6s egy kettes utemb61 &116 sor az 5^' hatos,
7. A p&ros nmtL 6si hatosok folytatdlag haszndlva adj&k a
kis epikus-i,
8. A 4, 4, 3 tagoldsTi tizenegyes a nepies tizenegyes, leg-
kedveltebb ndtasorunk manapsdg.
9, A 4 4" 4, 2 tagoUsd tizes a nepies tizes.
10. A 4, 2 4- 3 tagoldsii kilences a Uissu kilences. P^ld&ul :
Maros vize folyik csendesen . . .
11. A 3, 3, 3 tagoldsTi kilences a gyors kilences, P^lddul:
Erik a ropogds cseresnye...
1 2. A 4, 4, 4, 3 tagoUsd tizenotos a nagy politiktis, Arany
Jdnos szerint ugyanis ap&ink e sort nagy politihiS-nsLk neveztek.*
* Arany Jdnos : A magyar nemzeti vers-idomrbl. Osszes
monk^i : V. 299. 1.
508 KTKLYI^jfTXsi ADATOK.
Peld^ul:
Feltekintek m^g 6a egyszer a csillagos egekre...
13. A n^gy n^gyes utemb61 6116 tizenhatos a nagy szomoru
P61d4ul :
Megkondult a kecskem^ti oreg templom nagy harangja . . .
14. A 4, 4, 4, 1 tagoldsd sor a tizenhdrmas. Peld&ul:
Sokszor kertem ^q az istent nagy szivem szerint . . .
Legaldbb ezt a n^h&ny elnevez^st kellene iltalinoss^ tenni.
Nagyon sajn&latos jelenseg ugyanis, bogy r^gen oly gazdag ea
v<ozatos magyar yersalakjaink sz&ma a kozhaszn&latban csak
a kuruc kor 6ta is mennyire megapadt. Amily v^tozatos
volt m^g versalakok dolgdban a kuruc kolt^zet, napjainkban
mdr nagyon meggy^riiltek ez alakok. Legtobb n6t&nk n^pies
tizenegyesben liiktet. Egy sokkal kisebb r^sziik m^ az fisi nyol-
casban lejt s nagyon kis csoport azoknak a sz&mai melyek
az osszes tobbi alakokat k^pviselik, p^ld^ul a nagy politikust
vagy a nagy szomordt, a lassd kilencest, a gyors kilencest, a
n^pies tizest stb.
Becsliljiik meg faji, nemzeti voltunk ez Asi kincseit, mdy-
ben r^gesr^g letdnt nemzed^kek tobb mint ezer^res ritniik&ja
liiktet s becsiiljiik meg magyar sz6yal! F61eg az az oly hib^Lsan
es oly id^tleniil haszn< magyar alexandrin 6a Sdndor-^en ne
kfs^rtsen tobbet."" PekIr KAjiolt.
NYELVCjItASI ADATOK.
Hazafi. A Nyl^Sz. 1799-bdl id^zi. A Nyr. 31 : 150 UpjiD
1793-b6l 68 1795-bdl mutattam be adatokat, de taUltam kor&bbiakftt
is. S z a i t z L e 6, a tiizes egri szervita, ki M&riafi Istv&n Aln^yen se-
retett irni, Kis Magyar Fr^eol6gyia cimu kdnyy^brai (Pozsonj, 1788)
igen sokszor haszn&lja mind ragozva, mint ragozatlandl : k^t biug6
N^met Hazafi keservesen panaszolkodik (A 3.); a' Fd-Sendek MH
sokkal kedvesebb a* Frantzia . . . mint az igaz Hazaft (A. 3. b.) ; k^i
N^met Hazafi nagyon buzgol6dik (A. 4.); — i&j az n^mellj igtf
Magyar Hazafinknak (A2) ; az igaz Hazafiakat pedig tsak arra k^rem,
(A 7. b.) ; nem akarja a* maga' Hazdja^ fiait btlzbe kevemi ; b(ztatj»
mag&t, s* Hazdja' fiaU (A 5. b.)* A ragozott alakokban mintegy
^szlelhetjiik az ^tmenetet a r^gi hazafi>a s az lijabb hazafi kdzt. XJgyan-
igy olvassuk Szentj<Sbi Szab6 L&szl6 M&ty&s kir&ly&baii (1792^
az id^zetek az 01cs6 Konyvt&r kiad&8&b6l) r^gi alakj&ban: kardjit
* Az alexandrinu8r61 es a Zriiiyi-8orr61 ttizetes tort^aeti 6a yerstani
fejteget^st irt Tolnai Vilmos az Egyet. Philol. Kozlonybe (1695, 19 : 15—89);
kimutatta a ket teljesen kul5nb5z6 versfaj osszekeyer^enek hib&a yolt&t s
koyetelte a magyar yersnek magyar neyet. Pekir K4roly feiasdlaliaa matatja,
bogy a fejtegetes akkoriban falra bor86 yolt. A izerk.
KYELVlJjfTiSI ADATOK. 609
kazafia y^r^yel . . . befecskendezteti (ll), de m&r lijabb alakj^ban^
8ot mell^kn^yileg is : magyar, a ti hazafit&rs&tok (20) ; kim^ld ... a
hazafi v^rt (38). A hazafi alak val6szlnuleg a m&r kor&bbi atyafiy
egyhdzfiy /Vr/I, gyermekfi, Mgfi, jobhdgyfif kurafiy maddrfiy arfi stb.
8z6k p^ld&j&ra keletkezett
G&mb* Dngonits szav&nak tudjuk s Szily K&lm&n a Debr.
Gramm. megrov^sa (310) ellendbena n^pies gdmbostHvel y^di, melyrdl a
g5mb lev&lad&sa m&r eg^szen term^szetes (NyTJ^Sz.). A MTsz, nem
id^zi ezt a n^pies gdmbostu-t, B^gebben k^tszer jegyzik fel mint
n^pies 8z6t : Oombos-tU, v. Qombos-tu in Hegyalja, K a s s a i Sz6-
kdnyy 2:292 (1833) 6s: G6nib6s46 Tisz&n-innen-yal6 Magyar Sz6;
kiy< Heyes- 6s Borsod-Y&rmegy^ben, M&riafi Isty&n (Szaitz
Iie6) Kis Magyar Fr6zeol6gyia 153 (1788). De mag&t a gomb sz6t
is t&J8z6nak mondja Kassai: Gomb'kdt6, de Egerben Gomb-kotO':
Nodularius (291), s ez6rt az ugyanazon a lapon felsorolt Gomb y.
Gdrnb: Nodus adatot szint^n tdjsz6nak yehetjUk. Azt hiszem, bogy a
gomhdc, gombolyagy gombolyit magashangii t&rsai gimboc, gombolyeg,
ganibolyit mellett megyolt a n^pnyelyben m&r r^gebben is a ^om^-nak
gomh p&rja, csakhogy nem sphaera, Kugel, banem noduSy KnoteUy Knopf
jelent^ssel, m6g pedig Szaitz Le6 6s Kassai egybebangzd taniis&ga
szerint Heyes, Borsod, s a Hegyalja t&j^n; yal6szlnu azonban, bogy
nem 6lt m6g 5n&ll6an, banem csak 5sszet6telben a 16-, tu-, kot^-libz
illeszkedye. Dugonics lijra kik5yetkeztette a g6ihb6lyil-h6l 6s sphaera
}elent6s8el rnb^ta fel. Tolkai Yilmos.
F5s»f Han&k J&nos 1846 (Term.-rajz elemei, XL kiad.
167): gyps. Ugyandn^la 1845-ben (I. kiad.) m6g gipsz 6s kr6ta, de
1846-ban mdr a kr6t&t is dorosznok. neyezi. A y6gbetu alkalmasint
a m6^;ir-tdl yan y6ye ; az eleje pedig a (2orz85l68tdl (Yo. OzF.). Az Igy
k6sziilt dordsZ'h^l ley&lasztotta az osz-i s tal&n a /e(b6r) oszh^X lett
a f68Z. Igy akarta Bug&t 1843-ban (Szb.) a gipsznek a femesz yagy
fetn4z neyet adni, amazt a fe{h6T)m^sz, ezt a /<e(b6r)ma;2rb6l, >ob
radicis moUitiem mdz in m^z inyersac, sz&rmaztatya. Tanulsdgos,
bogy a dordszt a Nyr. egyik gyujt5je (26:239 6s 270) az egri n6p
Iiyelyktil5nlege8s6ge gyan&nt kozolte. Kotye biggyiink a gy^jtdknek.
»Fide, sed cui, yidel« Szily KiLMi.N.
DOrifsz elyon&s lebetett a b4rom8z6ki 6s csiki doroszdl ig6b51,
inely a. m. dorzs5l, siirol) gyombszol. S. Zs.
Uraskodik (Nyr. 31 : 258). K. B. azt 4llftja, bogy ez a sz6
nines meg a Ballagi-f6le sz6t6rakban. Nem tudom^ mire alapitja ezt
az &l]ft&8&t. Benne yan bizony az uraskodik Ballagi M6mak A magy.
nj. telj. sz6t&r6ban (2 : 684). Megyan ugyanitt az uriaskodik is, sot
az at6bbi sz6t ligy magyar^za, bogy uraskodik^ urat jdtszik.'''
B6RCZI FtLdP.
^ K. B. csak a Ballagi- fele magyar es n6met 8z6t4rakra gondolt, ezek-
ben wraskodni csakugyan nines meg, de uriaskodni igen. A szerk.
510 IRODALOlf.
Szigor* A NylTSz. szerint Helmeczy szava s el5sz5r 1816-baD
fordul eld. Y&czy J&nos Kazinczy Levelez^s^ben (2:307) 1793-b6l
kdzli m&r e sz6t, F5ldinek Kazinczyhoz int^zett level^ben: >Ime
Bardtom! k^rt^l, hogy a' legnagyobb szigorral jegyezzem is N^ked
azokat a' 5orokat< .. De mindj&rt gyanus volt eldttem ez a mondat, s
mikor megn^ztem az Akad^mia k^ziratt^r&ban mag&t az eredeti k4z-
iratot, csakugyan m&st tal<am benne: »Im^ Bar&tom! k^rt^l, hogy
a leg nagyobb vigorrcU jegyezzem ki N^ked azokat a' iS»orokat« . .
Sdconyi Zsiomovd.
IRODALOM.
A nyelT^jft&s szdtira.
A magyar nyelvujitds szdtdra a kedveltebb kepz5k es kepzcsm6dok jegy-
z^kevel. frta SzUy Kdlmdn. Bpest, Hornyinazky Viktor kiadAsa, 1902.
I.
A magyar nyelv biivdrai a Nyelvtort^neti Sz6t&r ^8 a Magyar
T&JBz6i&T ut&n egy tijabb nagybecsu forr&smunk&t 6s seg^deszkozt
nyertek Szily K&lm&n NyelvHjitdsi Szdtdrdban. A NyelvtSrt^neii
Sz6t&r hozz4f6rhetdv6 tette, amennyire maga is hozz&f^rhetett, a r^
magyar nyelv sz6- es szbUskincs^t, a legr^gibb adatoktdl a nyelv-
tijit&s kor^ig; Szinnyei T&J3z6t6ra egybegyujtotte a n^pnyely eddig
ismert adataib6l a t&J3z6kat a hozz^juk fuzddd szdUsokkal: most
megismerjiik Szily konyv^bol a magyar nyelvtort^net egy nevezetes
korszak^naky a nyelvtijit&snak Bz6kincs6t, a helyesen vagy helytelenai
alkotott) a r^gi nyelvbdl folelevenitett, a n^pnyelvbol irodalmivA tett
8z6kat ^8 tort^setuket, term^szetesen csak amennyire ilyen 8z6t6ri munka
els5 kls^rlet^ben osszegyujt^siik 6s megdllaplt&suk lehets^ges volt.
A NyelvHjUds Szdtdra nem igazi oknyomoz6 megfr^sa azon
nevezetes nyelv- 6s mC[vel6d6stort6neti mozgalomnak, amelyet nydv-
ajitds n6vvel emlegetiink, ily mankdt nem lehet 8z6t&ri alakba dnteni.
E k5nyv csak a nyelvbiiv^rnak sz6l: a magyar 8z6kinc3 nyelvtkjiUsi
elemeinek bettirendes t^rgyal&s&t adja, tigy hogy valamennyijukrol
kimutatni igyekszik alkotojukat, folelevenitdjiiket vagy forgalomba
hoz6jukat, vagy legal&bb is foljegyzi elso megjelen^sUket, s megmagya-
rdzza egyszersmind a meroben iijakr6l keletkez^suk tdrt6net6t, alko-
t&suk mintdit.
A szerzo nagy foladatra v^llalkozott. J6form&n minden elo-
munkdlat n6lkiil, hogy i!igy mondjam, a semmibol kellett muvet, a
nyelvUjitds elso 8z6tdrdt megteremtenie. Tobb mint f6l szdzadnak
gazdag irodalma az a bdnya, amelyet ilyen 8z6t&r megalkotoj&nak,
elomankdlat hfjdn, egymagdnak kell kiakndznia. Hogy e kiaknAzis
gigdsi munkdj&t teljesen 6s kifogdstalaniil v6grehajtottnak, befeje-
zettnek a szerzd maga sem tekinti^ azt eldszavdban ki is fejezi.
moDAiiOif. 511
A nyelvtljUds szdkincsenek tort^net^t igaz&n, teljesen csak akkor
ismerhetndk, ha a XYIII. sz^ad utols6 ^vtizedeinek s jdform^n az
eg^sz XIX. sz&zadnak irodalm^t tervszeruen, alapos nyelvtort^neti
j&rta8s4ggal m^r ^tkutattuk. ]^s m^gis, bdr e nagyobb szab&sti
kntat&snak a Nyelvtijit&si Sz6t&rt meg kellett volna eloznie s igy
a szerzd mfiv^vel ideje el5tt l^pett fol, m6gis kdnyve j6kor jelent
meg, mert alapiil, titmutat6iil fog szolg&lni dpen XYIII — XIX.
sz&zadi szdkincsiinkiiek az tij Nagy Szotdr sz&m&ra Ya\6 dtbiiy&rl&s&ban
8 igy magdnak a nyelvtijit&s tort^net^nek teljes, oknyomoz6 egybe*
&lllt&s&ban.
Sziiks^gteleiinek tartom ez alapvetd munka fontoss&g&t, ^rdem^t
hosszasan m^ltatni vagy ak&r csak gazdag tanuls&gain is elm^lkedni,
megtett^k ezt mar helyettem a Nyelvtudom^nyi Kozlem^nyek, Philolo-
giai Kozldny ^s az Irodalomtort^neti Kozlemenyek ismertet^sei.
Nagyobb szolg^latot tehetek a kdnyvnek ^s haszii&l6inak azzal, ha
el5adom r6la ^szrev^teleimet, amelyeket a rem^lhetd lijabb kiad&sban
nem haszon nelkiil lehet majd figyelembe venni.
Mindenek eldtt az a k^rd^s: mit tekintett a szerzd syelvtLjl-
t&snak 8 maga el^ tfizott c^lja szerint mit vett fol a Nyelviijt^
Sz6t&r6ba? Cikkeibdl azt l&tjuk, bogy konyve nem csup&n a szoro-
sabban, irodalomtort^neti ^rtelemben vett nyelviijUdsnak szavaib6l &11 ;
visszakutat a szerzd r^gibb ir6ink nyelv^ben is, akiket iijit6 szelle-
mlikrdl ismeriink : Geleji^ben, GyoDgyosiben, Faludiban. S ez ellen nem
tehetunk kifogdst. Azonban v^lemenyunk szerint m^r nem tartozn^k
e 8z6t^r foladat&hoz olyan lijabban, s5t legiijabban keletkez5 8z6knak
fdljegyz^se, amelyekben azon kiviil, bogy lij sz6k, semmi Hjitds nincsen,
a nyelr r^gi k^szletebol onk^ntelenul, term^szetesen fejlodtek, mint
ahogy a yir&g fakad a nov^nyen. Ilyenek : folkorbdcsolf amelyrol csak
ennyit mondhat a szerzd: »Iegi!ijabbkori sz6; m^g egy 8z6t6rban
sines meg« ; follelkesedni, follelkesitniy follelkesulniy hasonld ^szrev^tel-
151 kls^rve; gondozni, sz6t6rilag eldszor Ballagin&l, 1890; befUggonydz
(a nyelvtijitdsi fiiggony term^szetes tovdbbkepzese), kigolydZy sib. stb.
Hogy a nyelvbilvdrra n^zve a konyv ilyes cikkei magukban v^ve
szinten becsesek, azt mondanunk sem kell: foljegyeznek sz6t&rilag
eddig fol nem jegyzett szavakat s litmutai&ssal szolgdlnak egyikuk-
nek-m&sikuknak tort^net^re nezve is. Egyik ^rdekess^ge Szily konyv^-
nek ^pen az, bogy megsz&mldlhatatlan olyan kozkeletu szdra figyel-
mezteti a nyelv^szt s elso sorban a sz6tdrir6t, amelyek eddig a 8z6-
gyujtok figyelmet kikeriilt^k s igy szavaink hivatalos lajstromaiba,
a sz6tdrakba meg nincsenek beiktatva. Ilyenek az emlitetteken kivul,
hogy a sok foltunobdl csak nehdnyat emlitsek : dtutalniy berendezkedni,
elszdmitaniy gyakorlatias, kioktatnif kiolldzni, kiutalni, kiilonnyomatf
megszivlelnif 6ruletes, szigorlatozni, tdkolmdny stb. stb. Igy lappanga-
nak ime legkozons^gesebb szavaink, sokszor hosszabb ideig is, mig
yalamely sz6gyfijt6 figyelm^t magukra vonvdn, v^gre helyet tal&lnak
a nyelv hivatalos sz6gyujtem^nyeiben, melyek az ut6kor nyelvbiivA-
rainak megdrzik dket. (l^pen most Idtom pi., hogy a kozons^ges
megieremteni sz6 sem volt Simonyi-Balassa Magyar-n^met szdt&rdig
512 moDAiiOii.
foljegyezve !) Szily kbnyv^nek e tanals&ga t&masstoiia benbem ast a
gondolatoty hogj a Magyar Nyelv5rben a kdz szdkinos £ejl6d^8teek,
gyarapod&B&nak nyilv&ntartis&ra is rovatot kelleiie vesetiii^ amely
Allandd gytijtemdnye volna irodalmi nyelv£lnk egyre fejlddd 8s6- 61
sz6l&sanyag6nak s biztos forr&sa minden sz6t^rir6nak.
M&sik dszrev^telem a kSnyv anyag&t illetoleg azon n^ ^
kSznyelvi szdkra vonatkozik — s fdk^p az elobbiekre — , ameljeket
a Bzerzd mint az irodalmi 8z6kincs sz&nd^koB, tndatos bSvlt^eit, a
nyelvtijit&s fogalma aU tartoz6knak tekintett. E tekintetben a ssenS
ttillott a c^lon szerintem. Hogy az ^vad-ot 6s szilhamos-t a legdjabb
iddben a n^pnyelvbdl emelt^k irodalmi 8z6v& azt tudjak ; ezek teb&t
az irodalmi nyelvnek tudatos gazdagft&sai koz6 tartoznak, s 6p ily
biztos adataink vannak n^hdny olyan n^pi 8z6ra voiiatkoz6lag is,
melyeket r^gebben, a XYIIL sz&zad y^g^n vagy a XIX. elej^n vettek 4t
ir6ink a n^pnyelvbdl tudatosan, amint forgalomba bozatalnk alkalmA-
val magak figyelmeztetnek r& (1. pi. kovetelni). Szily sz6t&ra azonban
telve van olyan n^pnyelvi, sdt k5znyelvi szavakkal, amelyekrdl ilyan
tudatos dtv^telt, az irodalmi nyelvbe yal6 ilyen szioiddkos, tebAt
nyelviijlt6sszerii ^tultet^st nem lebet kimutatni. Az a kdriilm^ny, bogy
barangol, hetydr^ bozontoSf dormognij duzzogni, ilelem^ dfogddni, irdet,
faJdiik (!), hemzsegni, hdbortoSy motyogni ^s szAmtalan hasonld ssaTonk
bizonyos lr6D&l, illetdleg ^vn^l r^gebben irodalmunkb6l ki nem mntat-
bat6, m6g nem ad jogot arra, hogy dket a nyelviijitds, a tndatos
nyelvgazdagft&s jelens^gei k5z6 sz^mitsuk, s igy a nyelytijitAs 8z6-
t&rdba val6 fSlv^teliik bat&rozottan f^lrevezetbeti a katat6t. Hiszen
ily m5don minden olyas 8z6, amely a XYIII. szdzad v6g6ig y^let-
leniil irodalmi id^zettel ki nem mutathat6, b^mily kdzdns^ges legyen
6s lebetett legyen m&r r^gen is, eo ipso nyelvtijit&si jelens^gnak
▼olna tekintendd. A szerzS bizonyira maga is gondolt arra, hogy
egyik-mdsik szav^t csak azon az alapon iktathatta be kdnyy^be,
mivelhogy a Nyelvtdrt^neti Sz6t6rban eld nem km^tiL Amde teljes
gyCLjtem^nye-e a NySz. r^gi szdkincstinknek ? Erre feleletet mind-
ny&junk kozdtt a szerzo adhat legjobban. (Faludi haMLozni szayinil
maga k^rdi: >yajjon csakugyan ismeretlen volt-e el5bb?«) Sz^val a
Nyelviijitds Sz6t&r&ba folvett n^pi 6s koznyelvi sz6k legnagyobb rdsze
term^szetes lit on, 6szrev6tlenfil lett az irodalmi nyelv elem6y6 s mint
ilyenek becses adatok 6s fdljegyz6sek ngyan a sz6kinc8-gyarapodifi
t5rt6net6re n6zve, de nem yal6k a nyelviijlt&s kr6nik&j&ba. Siily
kdnyve teh^t nagy r6sz6ben nem a tulajdonk6peni nyelydjft&s, hanem
szabatosabban mondva a magyar irodalmi szdkincs XVIII — XIX.
szdzadi fejl6d^s4nek sz6t&ra. Okul^ c61jdb6l hadd soroljam itt f5l
egyszeruen mindazon n6pi 6s koznyelvi sz6kat, melyeknek az lijabb
irodalmi nyelvben val6 megjelen6s6t nem szdmitom a nyelvtijitiis
jelens6gei koz6. Ha egyik-mdsik sz6ra n6zve tevedn6k talto, alkalmat
szolg<atok vele a szerzonek a dolog meggyozo kifejt;6s6re. Amely 8s6k-
r6l m6g valami kul5n 6szrevetelem is van, azokat r6szlete8 megjegy-
z6seim kozt kiilon tdrgyalom. A Nyelvujitas Sz6tdr&ba nem val6k
szerintem a font m&r emlitetteken kiviil a koyetkez5 n6pi 68 kSznyelvi
IRODAIX)M. 513
6z6k: buksif burgonya, busdsanf csdkd, esdrdds, dobnij egyel&rcy ^ (yd.
MTsz.)) elsimtt^ facsami, foldelni, foldszint, gomolyj gomolyag^ gomolyogni,
gubd, gyiUenUenif haldntik, haldokolnij hencegni, karmolnif kdrtikony
(P&zmiLnyn&l), kivdncsi, kortesf lopdznij nydszdrogni, paprika, pdros,
pdratlan, pimasz, pth'idjdmi, ptthatolnij rakoncdtlan, redv, rejt6zkddn%,
rengeteg, semmihdzi, siklani (sikl6 &.), szivtelen, Updes, toma (djabban
elterjedt idegen eredetu sz6), virit, viriU, zsivdny. Itt mSg meg kell
jegyeznem, hogy az^rt mert valamely n^pi 8z6 egyik-mAsik njelv-
tijft&skori sz6t&rfr6n&l (pi. Bar6ti Szabdn&l, Sender Istv&nn&l stb.)
van Iegel68z5r f5ljegyezve, sem tekinthetd okvetetlenal tudatosan
elterjesztett t4jsz6nak. Sz6t6rak alig hatnak az irodalmi nyelvre ;
a n^pi sz6k bizony&ra azok n^lktll nyomiilnak be az irodalom kife-
jez^sei k5z6. Nem is hihetd, hogy az a sok nSpies sz6, melyet
Bar6ti Szab6 &llit ossze el5sz5r Kisded Sz6t&r&ban, mind az 6 sz6t&ra
r^y^n kerult volna forgalomba.
Azonban a nyelvHjUds fogalma alapj&n a f5nt elosoroltakn&l
is nagyobb hib&nak tartom azt, hogy n^h&ny olyan sz6t is fSlvett
a 8zerz5 sz6t&r&ba, amelynek mai alakja a r^ginek egyszeru hang-
beli tov&bbfejloddse, anSlktil hogy benne valami onk^nyes, tuda-
tos m6do8lt66 Yolna. Az dt igekoto a r^gi dltal helyett bizony&ra a
mindennapi k5zkiejt^sbdl hatolt az irodalomba s alig r6hat6 £51
Verseghy ^rdem^fll. Az ossze ejt^s csak nem t&madt valakinek egy^ni
Izl^s^bdl a r^gibb oseve helyett, Igy ejtett^k azt bizony&ra a mindennapi,
n^pies besz^dben, onnan azt^n lassank^nt elterjedt az irodalmi alakok
k5z4 is. A sz^t sem Faludi alkotisa a r^gibb szdt helyett, b^r
eldsz3r n&la taUljuk a NySz.-ban. Ugyanilyenek : konny a r^gibb
kdnyUf konyv helyett, lebeg a r^gi leveg helyett.
K^ts^gben maradonk a tudatos nyelvgazdagit^s ir&nt olyan
esetekben is, middn namely r^gi sz6t a szerzd fdlelevenitettnek mond.
Hogy a k6dexkori dradat sz6t S&ndor Istv&n, a 6^csi-k6dex tartalom
szav&t ngyan5 ^s B^vai elevenitik fol, azt biztosan tudjuk; hogy
ellenben a szerkezet Barczafalvin&l, a szilleminy Faludin&l a r^ginek
f dlelevenit^se volna, mi alapon dllithatjuk ? Az el5bbirdl valdszinubb,
hogy az fr6 maga alkotta, tudom&ssal sem bfrv&n a r^gis^gbdl amtigy
is csak egy helyrdl ismert szerkezet-vol, A tdrsasit sz6t is vajjon
Baroti Szab6 a Cornides-kddexbol szedi-e elo, nem ink&bb maga
alkotja-e lijra? KUlonbozet is bizony&ra tij alkot&s, nem a B^csi-
k6dex szav&nak f5lelevenit^se.
Az el5sz6ban elvfll ttizi ki a szerzd a halva szUldtt, fiatalon
elpuszttilt sz6knak melldz^s^t. Ez elv^rdl azonban itt'Ott megfeled-
kezik, mikor pi. S&ndor Istvdn csalamdnyd'jiBkj Ruszek J6zsef ihle^
fn^ny-^nek is helyt ad sz6tdr&ban ; s5t egy eg^szen tij sz6gy&rtm&nyt
is t&rgyal, a Pesti Kirlapban (1901.) fdlbukkand hordnok-ot A tilddni
n^pies 8z6 sem val6 m^g a Nyelviij. Sz6t4r6ba, hiszen Kozma Andor
id^zett kifejez^s^n kivul alig haszn<a eddig valaki. Az akamok-ot
ellenben, Miksz&th giinyos szav&t, bizvdst fol lehetett volna a cikkek
koz^ is venni; a szerzo csak a k^pzdkrdl sz6l6 ftiggel^kben emliti.
A kQlonbdz5 term^szetii, mag&ban v^ve becses i'dVds anyaggal
514 IRODALOlf.
tzemben nagy hi&ny&t ^rezzUk szdt&mnkban a nyelviijit&s szdldsai
ismertet^s^nek ^s tort^net^nek. Bem^ljuk, hogy e l^nyeges hi&nyt a
md tij kiad^sai egyre jobban p6tolni fogjdk.
Ami a foldolgozott anyagnak t&rgyaUs&t illeti, erre ndzve
^Bzrey^teleim a kdvetkezdk. A 8zerz5 az tij 8z6k keletkez^s^nek
m6dj&t nem magyar&zza meg minden egyes esetbeOi itt-ott nem
kutatja fdl az analogi&kat, amelyek a sz6 megteremt5j^t vezett^k,
noha a kiv^teles alakok az ilyen magyar&zatot klvdnatoss^ tenn^k.
Magyar&zatra szorulD^nak pi. ezek: ajdka, dXca, elfogiily gyurma (a
'fna k^pz5 alatt a fiiggel^kben utalni kellett volna e k^pzo kelet-
kez^se mddjdra), hasdb (niDCs megmondva r6la, hogy lij jelent^ssel
folruhdzott r^gi bz6), harsona, lepe, merengeni, r4teg. Ann&l becsesebbek
ezzel szemben azon tort^neti fejieget^sek, amelyekkel a szerzo egyes
tij szavainknak keletkez^s^t, alaki ^s jelcnt^sbeli meg&llapod&sAt
fdlderiti. (L. pi. a csemp^szetj csenddr, csilldrt cs6d, enged^ly^ keres-
keddf vdz cikkeket.) E fejteget^sekben taUlom a konyvnek legnagyobb
nyelv^szeti becset, mert ami az tij sz6k also elofordul&s^t Dleti, abban
a 8zerz5 mint els5 adatgyujto a foldolgozand6 anyag rengeteg
tomeg^ben, amint I4tni fogjuk, tobbszor is t^vedett.
A Bzerzonek az az elj&rdsa, bogy a sz6t&r6ban t&rgyalt tij 8z6k
nt&n misdj^rt megnevezi — amennyiben megnevezhette — azon irdt,
aki alkotta, illetoleg akin6l tudomdsa szerint az illeto 8z6 eloszor
fordul elo. Mdr most tobb cikkben taUlkozunk azsal az esettel, hogy
a mai alakj&ban id^zett cimbeli sz6 ebben az alakjdban nem a meg-
nevezett ir6t6l valo, nem n&la jelentkezik eldszor, az az ir6 tnlajdon-
k^pen m^s alakti 8z6t alkotott, amelyb5l mai szavtink csak tov&bb-
fejlod^ssel, csiszol6d&8sal alaktilt ki. PL ^V^rb6\ Hor&nyi 1779« nUn
nyomban k^nytelen megjegyezni a szerz5, hogy >n6la (t. i. Hor&nyinil)
Tal6jdban vSrb6'ves<^. Tehdt a v^rbd' nem Hor&nyi szava! Vagy:
i^V^gzein^ny, Barczafalvi 1786<8 ut&na : »n&la voltak^pen v4gezv4ny^,
A kettd bizony nem egy alak, nem egy 8z6. A jegec tulajdonk^p
nem Irinyi (1840), hanem Nendtvich (1845) 8zava a cikk szerint
Irinyin^l jegecs van, ez pedig eg^szen mds kic8inyfto alak. A 8z6nak
alakuldsa kiilonben sz^pen kiderul a cikknek egymds mell6 vetett
adataib6l. iJgy Utszik ugyanis, hogy Irinyi (1840) jegecS'6h6l Bug&t
(1843) jegdce-j^nek hat&sa alatt alkotja Nendtvich (1845) a jegec-et
Kdr, hogy a szerzo nem t^rgyalja e fejlod^st igy, oknyomoz6lag.
M6g farcsdbb. hogy a raktdr alkot6jAiil PApay Samuel (1807) nev^t
olvassuk, mikor 5 ndla a cikk szerint csak rakhely 6s rakhdz yan s
a raktdr csak 1832-ben a Jelenkor-hdka bukkan eld. A reggeliz sem
Bar6ti szava. Hiszen 6 a reggeli falatozdst reggelezisnek nevezi.
A reggeliz bizonydra sokkal kdsobben tdmadt a reggeli frUhstuck
8z6b6l, m^g pedig egesz term^szetesen, ahogy legiijabban a tizdrai
— Uzdraiz a kozbeszedben. A tdj^kozni sem Verseghy alkotdsa, hiszen
6 csak tdj^kitani'i mondott. Fuvola ily alakban nem Barczafalvi
szava, ndla fuvora van. A mai alak legr^gibb elofordul&s&t nem jelzi
a cikk. ifipigy fUggv4ny nines Bar6tindl, csak fUggminy, Amaz hoi
jelentkezik eloszor? E hibdval taUlkozunk m^g a keresztmetszety
IRODALOM. 515
liteznij oddbbit sz5k cikkeiben is. Ezeket a cikkeket mis, szabatosabb
m6dos kellett volna megszerkeszteni.
N^hol azzal a hibdval is taUlkozunk, bogy az tij sz6 ut&n
alkot6iil, els5 ha8zn6l6dl megpaevezett ir6t alkot6i, elsds^gi ^rdemStdl
maga a sz6i t&rgjald cikk fosztja meg valamelyik adatdval. Mi^rt
M pi. Fogarasi neve (1833) a fogalom bz6 ut&n, mikor maga a
8zerz5 mondja: »noha megvan m&r el5bb Jelenk. ^s Phil. 1831 <!
Mi^rt E^vai (1803) szava a lakj ha m^r Kunicsbdl (1753) id^zni
tudja a Bzerzo? S mi^rt Kazinczy^ a virdgzat, ha m&r 6ar6ti Szab6
Paraszti Majors&gdban (1779) is megvan? Ilyenek m^g: ^Szurony,
Szontagh Gusztdv 1834, Megvan m&r 183 d-h&ii is< (a Tdrsalkodd-
ban). »Tdmla, J6sika 1853« 6s: »ku]5nben megjegyzend5, hogy a
tdnUa m^r P. Horv^th Ldz&rn&l 1843-ban megvan «. (Mi^rt nem
ennek a neve &11 hdt a clmsz6 utdn?) A vdlsdg is vajjon J6sika
szava-e (1853), ha m&r Fogarasi 1848-i sz6t6rdban megtaUlhat6?
T^gy Mtszik, az eff^le hib^k r^szben a sz6t6rir&3 adatgyfijt^s^vel j&r6
toldozgat&sb6l sz&rmaznak, mikor a sz6t&rir6 k^sz cikkeit egyre tij
adatokkal bovftgetve, elfelejti n^ha az tijonnan betoldott adalSkot a
cikk eg^sz^vel oszhangz&sba hozni.
Szerkezet tekintet^ben a m^ek mint 8z6t&rnak az a legnagyobb
bib&ja, hogy nem tdrgyal mind on tij sz6t a maga betfirendi helydn.
Namely 5sszetett 8z6 kiilon, n^melyik meg ezen vagy azon tagja, B5t
olykor valamelyik onkSnyesen kiv&lasztott hasonl6 osszet^tel alatt
van t&rgyalva s olykor m^g k^pzds sz6k is ligy vannak mell^kesen
^rintve mis 8z6 alatt, ahol keres^sukre nem is gondolnink. Igy kal5n
t&rgyalist ^rdemeltek volna pL: hamvadik, hamvaszt (csak ^rintve
vannak a hamvveder alatt!), hangulai (a hangolni alatt van emlltve,
andlkiil hogy alakjinak keletkez^se meg volna magyarizva), hasanitf
hasonUl (a hason alatt), hdtlap, MtUr (a kulon cikkre m^ltatott hdtv4d
alatt, ahol aligha keresn5k), helyszin, helyszinel (a helyirat alatt!),
hidazat (hiddsz-nil), hivatottf hivatolt (hivatds cikk^ben), honszeretetf
honvdgy (a honledny-n&lj mi^rt nem megforditva?), honolf hontalan
(hon a.), k4nyenc {kiny4let a.), ir6n (rajzdn a.), felettes (csak alattas*
nil), jdrulnok (csak jdruUk-iLkX), konyvkdUszet (kolUszet a.), kdzleked6
C86 (nem kozlekedni, hanem k6zl6cs6 a., amelyet ma nem is ismeriink),
8zdjh6Sy szdjkosdr (a szdjadik alatt!), sajdtitj sajdtlag {sajdtsdg a.);
a ma is ismert it^sz, itiszet a mindnydjunk eldtt ismeretlen ite alatt,
Bzintlgy indok a nyelviijitisban jiratlanok eldtt ismeretlen ind alatt
stb. stb. £ hiba az eg^sz sz6tiron v^gigvoniil 6s hasznilatit meg*
nehezfti. Az tijabb kiadisban az eg6sz anyagot pontes sz6tiri beosz-
tissal, ahol sziiks^ges, itutalisokkal tijra kell cikkekbe 5nteni.
Az eldsz6ban megjegyzi a szerzd, hogy nem irt le semmit, amit
maga nem litott. £l6gg6 nem dics^rheto gondossig 6s alapossig,
amely n61kul szdtirt irni nem is lehet. £z elv6t5l csak Qeleji Katona
szavainil litjuk a szerzot elt6rni (mi6rt ?), ezeket kovetkezetesen misod-
k6zbol, Imre 8indor 6rtekez6se utin id6zi. £zt anndl inkibb sajniljuk,
mert Gelejinek egyikmisik szava (pi. iXlet4k, kiUdem4ny) a NySz.-ban
sines id6zve.
516 mODALOM.
E kisebb-nagyobb fontoss>i <al&nos ^ssrev^teleim ut&n hadd
soroljam eld az egyes cikkekr61 yal6 apr6bb megjegyz^seimet ; esek
kdz^ iktatom itt-ott folmerHlS k^ts^geimet is.
Addz vajjon csak ige voli-e a r^gi nyelvben s nem mell^kn^v
18? MA.- ben ,rabida8, rabiosus* is, 6s mert a KySz. nem ad r& id6-
zetet, ne 6lt volna vela mint mell^kn^vvel is a r^gis^g?
AjdrUatf Bar6ti Szab6n&l ig^ret, fogadis l^v^n az ^rtelme, nem
tekintheto az ^Idozat jelent^sii r^gi 8z6 folelevenit^s^nek.
Alakzat mi6ta haszn^latos stilisztikai mu8z6k6nt?
Allam vajjon oly modon t&madt-e, mint a szerzd leirja, nem
«gyszerre alakilit-e -am k^pzSvel (vo. folyanif hajlatn^ tartam stb.)?
Amolyog mi^rt keriil a nyelviijlt&s szavai kdz^, mikor m&r PPB.
I5ljegyzi ^s tudjuk r6la, bogy t5bb vid^ken j4ratos kozdns^ges ssd.
Angol alatt a Gyongydsi Sz6tirb6l id^zett >feltCLnd« angaly
tal&n csak mdsol6i vagy toUhiba anglya (>anglya orszaght) belyett.
Armdny szavunknak n^pies baszn^lat&ban k^telkedem, s igy az
4nndnyo8'h6\ yal<5 elvon&sdt sem tartom n^piesnek. A Nyelv6r k^r-
d^seire ^rkezett v6la8zokb6l (XYII. kdt.) az drmdny 8z6 eredeti
i»6pie886ge nem derfil ki; ahol j&ratos, az irodalmi nyelvb51 Ya,l6
■AtT^tel lesz ink&bb.
Az -ailan k6pz6 alatt emlitett szemetlen ^s szemtelen 8z6k
jelent^sbeli elkulbnit^se mag&ban a n^pnyelvben t&madhatott.
Bakd-T6\ mi alapon mondhatjuk, bogy e r^gi 8z6t Szab<5 D&vid
tierjesztette el? Hogy a NySz. csak 8z6t6rakb6l id^zi, nem jelenti
ast, bogy a r^gis^g ne 6lt volna vele. A 8ajt6 alatt lev5 Oklev^l-
Sz6t&r mutatja, milyen kdz5ns4ges szem6lyn6v volt a hakd sz6 ; ebb61
kbzn^vi haszn^lat&ra is biztosan kdvetkeztetbetiink.
B4kiUni bizony&ra a n6pnyelvb6l batolt az irodalomba term6-
«8ete8 liton. (Y5. meghikulni Tsz.^) Azt biszem, bogy a hikii ige
tAmadt eldbb, s ebbdl a kikit — k4kiHy perdit — perdiU stb. igepArok
analogi&j&ra alakiilt a b^ul a r^gi b4k^ hely^be.
Besz4lyt'i a Miincbeni k6dex hesze-^^h^l alkottAk volna njelv-
4jft6ink? Hisz k^pesek voltak ok hesz^l-htSX is besz&y-i faragni.
Bojidr alatt k^tszer is olvassnk, bogy a n^p njelv6b61 val6.
BUszke-vol hUszkulni alatt azt Irja a szerz6, bogy >ar&nylag
fiatal sz6«. Ezt oda kell m6dosltanunk; bogy ,aiT0gan8, stolz' jelen-
t^ssel Faludin&l r^gibb adatb^l nem ismerjiik. Eredetibb ,patidns,
stinkend' ^rtelemmel m&r Faludi eldtt kimutatbat6.
Cicoma a r^gi csicsoma-hdl bogyan keletkezett? N^pies bang-
v<ozata volna- e?
Cikk szavunknak (mely a nSpnyelvben is megvan) a cikkely-hez
val6 vjszonya m^g magyar&zatra szordl. Ha a nSpnyelvben is megvolt,
alig lebet elvon&s, 6a mino elvon&s volna cikkely-b6\ cikk?
CsataUr-nek (1832) mint&ja bizony&ra Kisfaludy K&roly cscUa-
3{k'j& lebetett a »Mob^cs« elegi&ban (1824).
Csomag a szerz5 szerint Fogarasi csomdk-i&h6\ lett volna a
bordAr-ajkon tdmadt (!) csomak kozvet^s^vel. Ez puszta otlet. Val6-
IRODALOM. 517
azin^eg a gombolyag y^gzete alakitotta a csomd-i vagy csorndk-oi
csomag-g&,
DMelni'Tcl azt olvassuk: »A fagylal mint&jdra csin&lva, csak-
^^SJ f^QV ^S^ ^^1 ^^^ pedig iiom az.« Ez az^rt nem teszi m^g hib&ssA
a k^pz^st. ¥5. hir : hirlel, kirn : k4mleLy 8z6 : szdlal, valamennyi r^gi bz6.
Dermenet-rdl azt mondja a szerzd : »kUldno8 k^pz^s, mert der-
menni ige nines ^s nem is volt.c Dermenni csakugyan nines, de a
dermenet alkotdsdhoz nem is volt r& szUks^g. Bug&t erre az analogi&ra
alkotta : dagad : daganat = dermed : dermenet
DugdrH-nil j6 yolna megjegyezni, hogy igetos dsszet^tel.
J^lO'dij estike^ gazdasdgoSj n^pnyelvi sz6k voltak-e ? n^pies voltuk
honnan tadhat6?
Eldny keletkez^s^t nemcsak kiildn, hanem f5l5s mddon a jutdny
alatt is elmondja a 8z5t&r.
Elveszteni gyermekeit sz6Usn&l c^lszerfi lesz megjegyezni, hogy
ebben az ertelemben n^metes: imeghaltak gyermekeit, ann3rival i»
ink4bb, mert e 8z6l&s nines meg az Antibarbarusban.
Elv4ny (il4nk alatt) igy nines Qelejin^l, hanem csak ilevSny
alakban.
Er6d alatt hom&lyos ez a megjegyz^s : »CzF. azonban nem vess
r6la [az erdde sz6r6l] tudom&st, hihetdleg a dupla szdfejtest [?] kiss^
aggilyosnak tal&lT&n«.
Fegyvemek'ji€l megfeledkezett a szerz6 a Nyr. 28: 164. 1. meg-
jelent eikkiinkrdl, amely a sz6 r^gis^get, tulajdonk^peni r^gi ^rtelm^t
tiszt^zta.
Fekhely megvan-e a n^pnyelvben?
F%ti{kony megvan m&r MA.-n^l 1611-ben, nem tekinten^m teh&t
nyelvdjlt&tii adatnak.
Futonc-mM az elso elofordul&s rdgtoni jelzdse helyett a foga-
lomnak Foldinel el6fordul5 nev^rol sz6l elobb a szerzo. Ugyanez a
szerkezeti hiba taUlhat6 a habarc eikk^ben is.
Haldlozni az^rt kerul a sz6t^rba, mert Faludi el5ttrdl nines
re& iddzet a NySz.-ban. Pedig maga a szerzo is k^telkedik : iVajjon
csakugyan ismeretlen volt-e elobb ?« Az Oklev6l-Sz6t&rb6l l&tni fogjuk,
hogy ^It a sz6 m4r Faludi elott is.
A hdynevek eimu eikk melldzendo, mert a Top-on kivul, amely
a maga helyen ligy is emlitheto, nines benne semmi fontos adat
Kaldszat n^zetem szerint nem osszevon&ssal t4madt kcUdszolat-
\}6\f hanem a kaldsz^ ig^hez hasonld v^gzdd^s^n^l fogva (v5. vaddszniy
JuUdazni stb.), egyszerre folvehette hib&s analogia litj&n az -at deverb.
k^pz5t (V6. kertiszety muviszei stb. TMNy. 472, j. s a r^gi dbrdzat
a szl&v eredetu fdn^vi dbrdz-hdl,)
KarpereC'hez ha8onl6 osszetetelre m&r a r^gi nyelv is mutat
p^ld&kat: kar-vas, fnell-vas, nyak-vas, szar-vas, 1. NySz.
Komoma lijabb szl&v koles5nsz6 Orezy 6ta, nem nyelviijitilsi adat»
Korcs vajjon Qy5ngydsi eWon&sa-e? MegtaUlhat5 a mai n6p-
nyelvben is. (MTsz.)
Koztelek, tulajdonn^vi dolog, nem vald a sz6t&rba.
518 IRODALOM.
Mezd'ny, idill ^rtelm^ben kitol yal6? hoi fordul eld eloszdr?
Mindenkif bizony&ra az ^16 besz^dbdl hatolt az irodalomba.
A Mondolatbeli rosszal&s legfoljebb aat jelenti, bogy nem minden
vid^k ^It e n^vm&s-alakkaL
Napdij alatt a ma haszD< napidijas nines emlitve.
Orrmdnyj orny n^pies voU&ban k^telkedem. Kassai el6ad&si&b<Sl
m^g nem deriil ki az orrmdny t&J3z6 volta, az orny n^piess^g^t pedig
senmiivel sem igazolja a szerzo.
Osztrdk csak Osterreich'h6\ szirmazhatott; semmi esetre sem as
a\Mtriacu8-h6\. (Yd. Lumtzer-Melich : Deutsche ortsn. a. lehnw. 188.)
A peiidtUni cikk csak az^rt szerepel a szdt^rban (hiszen r^gi
8z6), bogy elmondhassa r6la a szerzd. bogy el igekdt5s alakja egy
8z6t&runkban sines meg.
P^nztdr-ikii nem taldlunk bivatkoz&st arra a cikkre, amelyben
keletkez^se t&rgyalva volt (Nyr. 30 : 93).
Petty alig tekinthet5 a r^gi petteget-hSl val6 elvon&snak. Val6-
szinfileg a n^pnyelvbol kerult az irodalomba a pettyes-Bel egyutt.
Rezsd' (»keresztnevek« a.) megalkot4s&ban az Ensel-RisS csal&d-
n^vnek alig hiszem bogy valami befoly^sa lett volna; bizony&ra a
r6gi DezsO' szolg< mint&iU. (CzF. meg nem ismeri.)
Riszecsk4't nem kellett volna a szdt^rba folvenni, bisz eg^szen
<5nk^nt k^pz5dhetett. A r6szecs ellenben m&r csin< alak, s ez csak
mell^kesen van ^rintve amaz, mint cimsz6, alatt.
B.4szv4ny-To\ azt jegyzi meg a szerzo: »Erdekes, bogy a risz-
viny rdgibb sz6, mint a v6ny^, Ennek az lehet a magyar&zata, bogy
a riszviny nem osszet^tel a r4sz 6s vesz (vSny) 8zavakb6l, hanem
olyan dl-deverbalis alkotds mint az ok-mdny, orr-mdny stb.
Riszv4t alatt azt olvassuk, bogy »a r^gi nyelvben a v4tel^ m^s
sz6val osszet^ve, csakis a M^v^i^ban rdvidiilt v4tTQ€, Ez legal&bb is
nem szabatos kifejez^s, mert vit 6s v4tel k6t kiilon k6pz6st[ sz&r-
maz6k, s amaz, mint dltaldban 4 kSpzds fdneveink, nem rovidfil^se
a 'tel k6pz5snek.
Iiivaj-T6\ k6tf6lek6p nyilatkozik a k5nyv. Riadal alatt Ballagi
ut^n Kem^ny Zsigmondb6l id6zi s a maga kiilon bely^n Barczafalvit
nevezi els$ haszn&l6j&nak.
Rovar-nk\ meg lehetne jegyezni, bogy elobbi rohar alakj&t
bizony&ra a rdfrovoky rovds) ige bat&sa alatt v<oztatta v-s ejt^sfire!
Szittya szavunknak a nyelviijit^s adatai koz6 bejut&s&t 6pen-
fl^ggel nem 6rtem. TJgyan mi a nyelvdjit&sszerCi abban, bogy a scytMai
8z6t szittyai-n&kj a /S^ci/^Ata-orsz^got Szittya-orsz&guAk ejtett^k ? Nem
tdbb, mint bogy a Matthias MdtydS'B^, az olasz hastia hasty d-^k lett
a magyar ajkon. Hanem ezzel a k6rd6ssel tigy Idtszik kulon kell m6g,
m&r csak az Irodalomtort. Kozlem^nyek kedveert is, foglalkoznom.
Taldlka nem egyetlen pelda :»kicsinyitonek az igetohoz fug-
geszt6s6re«. Ilyen m6g: veddfelke ruban^v (MTsz.) s val6sziniileg a
bujka is (v3. hujj-heU ua. jelent^ssel, 1. MTsz.).
TegeznirviSl alig hiszem, bogy ne a n6pnyelvb51 kerult volna
az irodalomba. itn Szatm&r megy^ben m&sk6p nem is ballottam e sz6t
IKODALOM. 519
gyermekkorombaD, s a T&jsz6t&r szerzoje is csak a nvegtegez-t tartja
erdemesnek t&jsz6i!il fdWenni, a tegez alakot koznyelvinek tekintL'^
Teny6szl6 mindenesetre igetds 5sszet^tel, amelyben a teny4sz
alakot a tenyiszt ige to7e helyett az^rt is merhett^k nyelviijit6iiik
haszn&lni, mert tenyisz ig^nk is van.
Tollk4S'ii€i ezt olvassuk: >Egy^b osszet^telei : tollharc* stb.
Olvasd: Egy6b osszet^telei a toll sz6nak.
Trdgya r^gi ^csemege' jelent^s^nek ^dtinger^-re v<oziisa csak
nem tartozik a nyelviijit^s tunem^nyei koz^?
TUlsdg, tUlsdgos nem n^pies eredetu-e?
Tundf nyelvtort6neti erdekfi cikk, de val6-e vajjon a Nyelv-
tijit^s Sz6t6r&ba?
Tilzetesen az eldbbi tUzdttesen-hSi bizony&ra a r4szletesen hat&sa
alatt tdmadt.
Az Utcanevek cimu cikknek nyelytijitdsi szempontbdl alig van
^rteke. Mellozheto lett volna.
VegyMza n^pies sz6-e csakugyan?
V^em^y megvan-e Faludi eredeti kiadds&ban? Nem j6runk-e
ezzel a sz6val is tigy, mint a Gyongyosinek tulajdonltott dal-lsA,
amelyrol ^pen a szerzd derftette ki ut6bb (Nyr. 31 : 169), bogy
csak a Dugonics-f^le kiad&sban van meg, Qyongyosi maga dolgdt Irt
az eredeti helyen.
Vesz4lyeSy vesz^ytelen lij szavainkn&l j6 volna megjegyezni, bogy
alapjuk a veszily r^gi 8z6; -dly -dy v^gu fdneveink kozt tobb tij
keletkez^su l^v^n, ez a megjegyz^s nem volna folosleges.
Vildgit'hoz megjegyzem, bogy a lapit 6a sz^gyenit-en kivUl a
r^gi orvosit-han is fdn^vhez jdrult az -it k^pzd (1. NySz.).
VizirdnyoSy vizszint nepies voltdt mi alapon dllftbatjuk?
A zdrtszik alatt emlitett tdltott sz4k sz6 (1827) val6ban zsdlly^t
jelent. Qyermekkoromban csak igy hittuk a p&rnaszerfl ul^ssel elUtott
sz^keket (Nagyb&nya, Szatmdr m).
Zug a r^gi oklevelekben csak ^zd'^-nek olvasbat6.
M^g csak egy-k^t kev^sbb^ l^nyeges ^szrev^telem van. A szerzd
a XVm. szdzadot 6rtbet6 t6ved6ssel tSbb belyUtt (pi. a 48. 1.)
miUt szdzadnak nevezi, noba konyve 1902-ben, teb&t mdr a XX. sz4-
zadban jelent meg s az eldsz6 is 1901-iki keletu. — Sirdm 6a vezekd
nem sajt6bib&b6l lett sz6k, mint a 403. lapon val6 5ssze&lllt6s mondja,
banem bibds olvasatok szUlem^nyei. Ellenben sajt6bib4k magdban
k&nyvOnkben: 54. 1. (»egyenldtlen« a.) hasonlatlan, Gelejin^l igy van:
hasonlotlan (itt a NySz.-ra val6 bivatkozds is belytelen, mert az
egyenld'tlen nines meg e szdtdruDkban, a liasorUdtlan sines meg killon,
csupdn 'Sdg k^pzds sz&rmaz^ka alatt taUljuk meg a Geleji-f6le hasonlot-
lansdg alakot); 366. 1. feliilr. 2. sorban : Ny. 28, belyesen 27. k. ;
385. 1. 3. sor: elmondva, belyesen elvonva, — A Fiiggel^k n6vsz6-
* A MTsz. 8zerke8zt5j^t61 azt az ertesit^st kaptuk, hogy kerd^st inte-
zett a hallgat6ihoz, es t5bbekt<51 azt tadta meg, hogy a tegezni 8z6t sok
helyutt hasznilja a nop. Ktil5nben is igen regi 8z6aak 14t8zik, a t^ged-beli
^•hangn t^ 8z&rmazek4nak. A azerk.
520 NYRLVM^ELte
k^pzdi kozdtt az -at -et alatt taUlank t5bb olyan -lot -let ^ -zat -zet
y^gu Bzayunkat is folsorolva, amelyekben e 8z6v6g egyszerre, mint tij
k6pz5bokor j&r^lt az alapaz6hoz, teh&t a k&lon tlgy is f5lyett 4ai -let
^ 'Zat -zet adatai koz6 tartozsak.
E kisebb-nagyobb f ontoss&gii dszrev^teleim ut&n kSteless^gemnek
tartom n^h&ny lij, helyreigazit6 adal^kkal is hozz^j&rdlni a kdnyrhSz
8 vele a nyelviijit&s tort^net^hez. Ezeket azonban jSvdre fogom el6adiii.
ZOLNAI GhruLA.
Eonyy^szet.
Szinnyei J. A magyar nyelv. (4. kiad. Homy^Uiszky V. 1 k.)
Nyelvtudom&nyi Kozlem^nyek 3. fiiz. Monk&csi B. Adal^kok »
m. nyelv r^gi torok ^s mongol elemeihez. I. — Melich J. SzUv
jovev^nyszavaink III. — Kalm^r E. A hat&roz6kr6l ILL — Asb6th 0.
Zabola.
Schuchardt H. Ismertet^s Munk&csi B. Arja 68 kankaznsi
elemek c. kdnyv^rdl. (Wiener Zeitschrift Mr die Knnde des Morgen-
landes 16. k.)
Ethnographia 8. fiiz. Mit jelent e helyn^v Arddf (Elar&csonyi J.)
T^jabb sumir szdszedet lY. (G-algdczy J.)
Egy. Philologiai K5zldny 8. f. Molecz B. A m. sz6rend tdr-
t^neti fejlod^se (ism. Korosi S.)*
Erd^lyi Miizeum 7. f. Kanyard F. Mi volt a priMk (^yongyd-
sindl? A debreceni grauL szerzoirol.
A m. rov6s-ir^sr6l cikkek a Magyar Sz6 okt. ssdmaiban 6s
Pesti Hfrlap X. 19 6s 26 (t^rca 6s Esti Ley6l); Budap. H. X. 22
68 23; Nagy G6za felolvas&sa az Archeologiai T&rs.-ban X. 28.
Somogyi E. A szumirok. (B.H. X. 22. 68 23.)
NYELVMOVELfiS.
Bagelliagy&SOk. ti^jabban, mint mindenki tapasztalhaija,
nagyon elharap6dzik a ragok elbagy&sa olyan esetekben, mikor t5bb
egynemu mondatr6sz van egym^s mellett. K5zbesz6dben senki sem
mondja, bogy a hdst k68 6s vill&val eszi, hanem k6s8e] 6s vilUvaL
Yalamikor, mikor m6g a ragok n6vut6k, teb&t dn^6 8z6k yoltak,
el lebetett hagyni s el6g volt egyszer kitenni, amint most is el6g
egyenl5 hat6roz6kn&l a n6vut6t egyszer kitennL KMondsen 86rti a
fillet, ha az -n ragot elhagyj&k. H^t m6g ha a t&rgyragot elhagyjok
pi. ^n alma 4s kenyeret ettem, kinek ne s6rten6 a fiil6t? £s m6gis
irnak ilyesmit. De m6g cifr&bbat olvastam enn61 a Nagyk5r5si Hfr-
lapok idei 6. sz&mdban az »Ingatlanok forgalma« alatt. N, N, meg-
vette N, N. hdz 4s sz6'llej4t. Hdt nem borzaszt6 valami, hogy magyar
ember fgy irjon? m6g pedig Nagy-Koroson ! DiKiif SAmiiel.
Nem mondhatni, bogy ez a rovidit6s 6ppen mostan&ban hara-
p6zna el valami nagyon. N6gy-ot 6vtizeddel ezeldtt sokkal gyakrab-
NY£Ly]lt)YEL^. 521
ban el-elhagytak egy-egy i8m6tl6d5 n^yragot"^ s a r^gi irodalomban
is el^g p6ld4t taUlunk e rovidit^sre. Legterm^szetesebb a rdvidit^s
olyankor, mikor a k^t n6ysz6 kdzott &lland6 szoros kapcsolat yan,
tiigyhQgy dsszet^teleknek ^rezzuk yagy yehetjilk 6ket. P. dgabogdn e
h. dgdn-bogdn, idejekordn e h. idej^n-kordn (yo. NySz.)i arany-ezUstM,
itelritalM, sz^na-szdLmdba (!• Thewrewk E. id. L), kezem-ldbamrt^
(Pet.)) orszdg-vUdgnak (J6k.), Ugye-hajdt, Hja-bajdt stb. (1. bdyebben
Zohiai NyK. 23 : 50). fgy n6ha igei kapcsolatokban is : rUgkapdlnak
e h. fitgnak-kapdlnak (tipeg-topoghat e helyett tipeghet-topoghat Kriza
329). ~ Hasoiil6 p^ld&k:
Sem irds olvasast, sem egy^b dolgot nem tehet (l^rdyC. ; t5bb
p^Ida az irdS'Olvasds cikkben NySz.)< Szint^n elt5r5dtek az ev^s-
ivdsban (Ar. Toldi 111:1; igy Ar. NCig. 1:91). Minden pob&rsz^k
oly teles-tele ezUst-arannyal (Ar. Arist. Plutos 805). Isten, embert
megyetett^l, t^rj magadba! (Kisf. K. Kar&cs. 6j). — H &ro ra-
ta g n a k : !lSles f egyyer Altai, nem csip^ kapa, bottal l^pni tisztes-
a^gre (Thaly: Adal. 1:194, Kobdry). Merre l^pne b^kep&lya ^j-,
kdd'y 6rvinyh6l el^ (Bajza 1 : 39). F5lfogadtam az egekre, mind a
"' A Magyar nyelv rendszere (2. kiad. 1847. 132) egyenesen szab&lyul
adja as elhagy4st: »Ha ugyanason mondatban yegyest t6bb fel- ^ alhangfi
neyek j6nek e\6 egym^s utkn : csak a yeg8z6 ragcotatik, 8 akkor ezen rag a
y^8z6 hangrend^t kSyeti ; p. o. Szep ydlgy ! te kinom- b dromimbe 8z5yott.«
(Az ilyen elt^rd hangrendd rag elhagydsa 4ppen nem szep.) — Gyergyai
Fereno mindenkeppen hib^ztatja s azt mondja : »A magyar nem hagyja ki
a ragokat, ha egyn^l t5bb ney fordal is e\6 a mondatban, minthogy kiilon-
ben ketertelmuseget id^zne el6 es a nyely 8aj4t84g4t b4ntan4< (A m. nyely
saj&t8^air61 1856. 43). — Toldy Ferenc (1857) es m&s nyelyeszek helye-
selt^k. — P. Thewrewk Emil Depdalokb61 id^z a kihagy&sra peld&kat s azt
mondja : >E p^ld&k elegs^gesen bizonyltj&k, hogy a m. nyelyg^nias nem
idegenkedik a rag (s k4pz6) kihagy&s&t61 ; de csak akkor helyesli, ha az
ertelmet meg nem zayarja s ha nem y^t a ritmus ellen, p. hegy'Volgyon, —
Torzsokos magyar csak azt mondja, hogy : hegyen^volgyon.* (A helyes magyar-
84g elyei 80, 77.) Ehhez az ut6bbi megjegyzeshez sz6 f4r, mert Tompa is,
Pat^fi is tdrzs5ko8 magyar 4s — kOlt^ let^re — ritmas-4rzeke is yan minda-
kett^ek, mdgis azt irj4k: ^Hegy-volgyon m^l&n bolygok 4n a haly&ny 6sz-
nek idej4n.« (Tompa :68zi k^pc^ IV.) >Mit nekem te zordon K4rp4toknak
fenyyesekkel yadregenyes t4ja . . ; k^pzetem hegy-volgyedet nem j&rja« (Pet :
Az alfold). trhatj4k is, roert a hegy-volgy Ssszet^tel sz^mba mehet ; 1. f5nt.
Persze szokottabb a hegyen-volgyon^ mert ez ilyen ragos alakj&ban is &lland6
kapcsolat; s amely iker kifejez^ek csak egy bizonyos raggal jAratosak,
asDkat nem is szabad royiditeni, p. deriire^borura helyett nem lehet deril-'
boruraf uggyel-bajjal h. iigy-bajjal stb. (V5. Az ut majd j6bb-t majd balra
tdr. Pet. £ls6 szerepemj — Arany J&nos is azt mondja Nyr. 9 : 23, hogy
»a ragok ism^tl^e, kiy< kdtott beszedben, m6dj&yal mer84kelhet6,< de az
az egy p^lda, amelyet egy r^gi — »legal&bb is XVHI. 8z4zadbeli< — halotti
enekb61 idiz, ^ppexis^ggel nem csibitbat nt&nz4sra :
Uralkod6 nagy 6r isten!
Ki ha talmas yagy mindeneken,
Fiildi 68 mennyeUkent
Teremtetett embereken.
Yd. meg Kir41y P. MNytan 43 es Kom&romy L. Nyr. 23 : 493, 557, s
yeluk szemben Albert J. 23:493, 24:81.
MAGTAB VTELy^R. XXXT. 86
522 KTBLTHthrEL^
hiirom istenekroi atya-f fiH-, szenJUilekre (N^pd. id. Thewrewk £.)•
Megfaszersz&moztattam hors-, sdfrdny-f gyomb^d (N^pd. uo.).
Iljen iker-kifejez^sek eldkerfOnek kdtdszdval is: egy 4s ugyan-
azt, szdz 4s szazdvcUf a magyar nydv* 4s irodalombdl (L Zelnfti
id. h.)- Hasonldk a k5yetkez5 p^ld&k:
Negyven eeh es nappaa (olv. 4j 4s nappd, a. m. negjyeii 6jig
6b napig, JordC. 62, 391, 455, l^rdjG, 137 ; vd. negyven ee nappaa
JordC. 219, ThewrC. 187, ifirsC. 353). Ezt frhatom kegyelmednek
mint szerelmes asszonyom 6a any^mnak (Levi. 1 : 275). A testet
ostor ^8 zaboUra fogja (ELaller : HHist. 2 : 226). Bibor ^s b^Lrsony-
ban j&mak (Tdtfalusi Kis M. Siralmas panasz 19.) Csak sz&myat
emelhess j6 hired s nevednek (Gyongy : MY. 1 : 32). A yirtus §8
vitiumrdl csak tigy teszUnk it^letet (Fal. 75). Okos f^lelem s figye-
lemmel (164). Ilyen ^s hasonldk^pen ^brezgetv^n (Bird M: Angy. 74).
Bremekje a tenn^szetnek, szive, lelke a testdben (Easf. S. Tdtika 1 : 6).
Csak f^rj- s asszonybdl dllt hajdan a h&zasi 61 et . . (Yitk. 1:161).
Melyre e v&gy 6s rem^nnyel vdltig elgyot5rt sziv r6geii visszav&gyik
(Tompa : Tdvolbdl). Yargdk- s timilrokhoz ( Arany : Arist. Lov. 689).
Ne szdllhasson rdtok isten 6s embertdl semminemtL &tok (Erd6lyi:
N6pd. 1:117). Kosson neki koszorut sdrga citrom- s rozmaringbdl
(Arany-Gy. N6pk. 1 : 266). ElktQddzgette a 8zom8z6dba egyesmds4rt
(egy 6s m&s6rt, Pap:Pal6c n6pk. 121). — N6ha a meg 6s a vagy
kdtdszdval: Folfogadtam szdz- meg szdzszor (Kriza 159. dal). Sz6lok
hozz^d egy vagy kettd't (Erd6lyi : N6pd. 3:112).
Ha azonban a k6t kifejez6s kozt nines oly szoros 6rtelmi kap-
cBolat s killon5sen ha szerkezetiik is egyenetlen (p. a m&sodik kife-
jez6B jelzovel van bd^tve) : akkor a rag elhagydsdban t5bb6-k6Y6sb6
megUtkozunk, az eg6sz kifejez6st pongyoUnak s n6ha hom&lyosnak
is 6rezzak, versben is csak a kdltdi szabads&ggal menthetjUk. Ilyenek
a kovetkezdk:
Szeressed . . . teljes sziveddel, elm6d 6s minden te ereiddel
(YirgC. 121). Hallgat&s 6s pad al4 hagyit^ssal kellene vdlaszt adni
(Pdzm : Lath. vez. 4). Fordiiltam loTas hadaim 6s z&szl6imhoz (Menu-
menta, tr6k 15:163). Betegesked6se 6s sebeit gy6gyit4sakor : aegri
et vulnera curantis (Forr6 : Curtius 363). Tantiljon s okoljon ideje s
hivataUra k6pest (Fal. 114). Sok ddma a palota, 6s szolgarend 68
mhapomp&ban kev6lykedik (181). Felette nyers 6s szemesnek Utszott
lenni (274). Tudj&k, csendess6g kell tudom&ny 6s yershez (Qrczy:
K5ltH. 14). Ez jd 8 meg megy, mint a fecske, csak id5 68 8or8k6Bt
hiv (Kisf. S. Somlya 1:73). Mig csalak 6s hitszegdkr51 a hir kOrte
riadoz (Bajza 1:139). Szinte lisztak a kincs- 68 m&s foldi j6ban
(Tompa : A vil&gldt6). Jeriink a r6zsaberkek es Yir&gzd sz6p mez$kre
(Arany : Arist. B6k&k 420). F6rfi-, no- 6s mindenkinek (uo. N6k
iinnepe 646). Gonosztevd-, botrdnylesd- s istentelen erkolcsfieknek
(uo. 638). Nyelviink hajl6konys&ga s alkalmas yolt&b6l (Arany:
Pr6z. 52). A hat6s&g 6s k5zons6ggel szembe Kallistratos yolt ai
Acharnaiak szerzdje (Thewrewk E., Arany Arist. 2 : 3). Nem gondol
6lete 8 hirivel (Kriza 490. dal). — A templom mellett yb\6 kiB6i5
ICAGYARiZATOK, HELTREIGAZfrlSOK. 523
vagy kdnySkldtdl tLzt^k el a csel^ds^get (Bethlen : ]^lefc. 2 : 44). Ezen
p^nzecsk^t testi t&pldldsok, vagy ruhdzatjokra forditydn (Bird M.
Angy. 136). A h&tramaraddst alig lehet m&ssali mint a szellenmek
medddsdge-, vagy lustasdgdval menteni (Arany : Prdz. 477).
Kuldndsen kellemetlen ilyenkor a tdrgyeset rSvidltdse :
.Z&8zl6kat, dobos ^s trombitdsokat (Tin6di 204). Nem kell letapodni
kdzs^g 8 paraazts&got (Orczy : EoltSz. 40). Y^git^let kurtje szdlit
^15 6a halottakat (Bajza 1 : 135). Itt a rend s rendetlens^get egyve-
litsed egym^lssal (Szentj6bi:A pdceli kert, Yas. TJjs. 1870. L 9).
De eldfordiil a ragok elhagy&sa a gyors vagy hanyag 616-
besz^dben is, mikor a besz^]o mintegy csak utdlag v&lasztja meg az
alkalmas ragot, mikor mdr az els5 fonevet kimondta. (!&deke8| bogy
a rokon nyelvek k5ztil az ^sztben is el5fordiil n^ha ilyen rdviditds:
kazude ja lindttde-le ,a nSv^nyek ^s madaraknak/ vanemate ja sugu-
laste-le ^ sziildk ^s rokonoknak', kdtte ja jalge-ga ^kdz 6s IdbbaV;
1. Wiedemann Gramm. 323.) Avtibarbabus.
hagyarAzatok, helyreigazItAsok.
Nydgte Mdtyds fyOs htiddt Becsnek biiszke vdra.
A kolozsv&ri M&ty&s-unnepek alkalm&b6l majdnem minden lap 6%
bizonydra nem egy unnepi sz6nok id^zte Kolcsey Hymnos^ak e
sordt) de megszokott volta miatt aligba jutott esz^be egynek is az
A kdrd^S) bogy mi^rt is volt bus Mdty&s bada, mikor elfoglalta
B^csnek buszke vdr&t ; biszen taldn inkdbb drvendenie kellett volna
f^nyes gy6zelm^nek. Pedig mai nyelv^rz^ktink szerint eg^szen jogo*
suit volna ez a k^rd^s, mert a Ms sz6 ma csak szomoriit, bdnatost
jelent.
Kdt magyar&zat&t ismerem e somak. Az egyik, amelyet azon-
ban nem belyeselbetek, Zlinszky^, aki A magy. nemz. lyra c. gyuj-
temdnydben azt mondja, bogy M&tyds btis bada a fekete sereg,
melyet fekete dltozet^rdl neveztek igy. (131. 1.) A mdsik a Lebr-
B.iedl-f^le 01vas6konyv^. E szerint: »Biis< bad = elbusult, haragos,
marcona k^pu vit^zek. IH. k. 191. 1.) Ezt a magyardzatot belyesnek
tartom s mintbogy a bUs sz6nak, .baragos, diibos, bdsz* jelent^sdt
«gyetlen sz6tdnink sem ismeri, (csak CzF. j&r hozz4 k5zel : Ms dtv.
4rt. fdjdalmas, komor, s6t4t^ hdborgd stb. A szerk.) meg akarom er6-
sf teni n^h&ny Bessenyeib61 vett id^zettel :
K^rjed Le6nid&st 's a' bUs Isteneket, Engeszteld ba lehet
drtem az Egeket. Agis 115. Ha maradt Kegyelmek m^g hUs Iste-
ninknek sz^modra, ^letbe megvMelmezbetnek. TJo. 116. Ab menny-
ddr5gj Ms ]Sg! szaggass pokol bel6l. TJo. 120. FUggeszd-fel hara-
god' ah ^ti^Z^f Jupiter ! Buda 131. Jupiter! nyugodj&l-el hUsiildsodh&ik,
Ne verjed Lelkiinket szomyii baragodbani IJo. 133. Biintetnek az
dieted ellen el-MsUlt Istenek. TJo. 69. S m^g szdmos helyen.
A NySz. nem id^zi ugyan kUl3n a &toiak ezt a jelent^s^t, de
36*
524 HAOTABiZATOK, HSLTRSIGAZfrlSOK*
adatai kozt (ktQdnQsen sz&rinaz6kai alatt) tdbb van, amely valitai*
nftleg ide tartozik. Eg^szen bizonyosan ide vald Faludi^ : Felh4bo-
rodtak, mint a hUs tenger. '6gj Utszik a fiHis vit^z' 68 ,bil8 magjar'
kifejez^sek is fgy magyar&zanddk, valamint a MTsz-beli bAsU 3.
jelent^se, amellyel Ssszevetheto, hogy Arany Flilem&16j6beii is ,bir6t
hUsitanak^ a perlekedd szomsz^dok.'*'
AsszanynS, Yolt-e h4t nyelviinknek egykor asszonyn^ wt^-^tk^
yagy csak az asszanyninim rbvidUlt meg asszonynimmi? Sunouyi
Zsigmond azt hiszi, bogy volt| mert nem tartja valdszfn&iek, bogy
az asszonyniniinh^ rdvidiilt asszonynim sz5t m4ly banggal ragoznAk
valabol ; mdr pedig Paxy Margit Ngos aBszonyn^mitaA cimezi loyel^t.
(31 : 211). Szily K&lm&n a hontmegyei n6nka alapjdn lebetdoek tartja,
bogy az asszonyrUnim sz5t megrdvidul^se 6s 5s8zet6tel Tolt4nak elbo-
m&lyosod&sa utdn m6ly banggal is ragozbatt&k. (31:271). A k6rd6s
teb&t azon fordul meg, bogy csakugyan j6ralbat-e abir a r6gi nyelT-
ben, ak&r a mai n6pnyelvben a nine 8z6 yalamely alalq&boz m^ly-
bangii rag vagy k6pz5. Ezt szeretn6m a kovetkezdkben elddntenL
A r6gi nyelvbdl csak Mikes Tdr5korsz6gi leveleinek egy bely^t
tudom id6zni, s ezt is a NySz-nak koszbnbetem. »K5sz5nom a babit^
a melly 6rdemli a kdszdnetet, bogy ninikdm k!ild5tte.< Ez a nSnikat
ba mindjdrt tr6f6nak koszSni is I6t6t, csak megerdsiti a Szily id6zte
ninka bizonyitd erejet. De m^r az 615 n6pnyelvb51 tdbb idev%6
adatom van.
A k6rd6s felszinre kerUl6se idej6n tobb£el6 k6rdezd6k6dtam,
bogy baszn6lj6k-e a Sz6kelyf5ld5n az asszonyiUndm vagy asszonynim
kife]ez68eket. Az utdbbira yonatkozdlag minden&nnen azt a hatAro*
zott Y&laszt kaptam, bogy nem baszndlj&k, de az eldbbira Tonatkoad
feleletek kozott yolt tdbb igenl5 is, b6r el6g baboB6k 68 keT6s86
batdrozottak voltak. ti^gy l6tszik m6gis, bogy ballbat6 egysaer-mis-
szor, de mindig csak ,f6rjn6l ley6 iddsebb notestv6r* 6rtelm6b0n.
Mondanak pi. 6llitdlag ilyet: »A jov5 b6ten bazajS afl3Zony-n6n6m.<
Hogy magas- Tagy m6lybangti ragok j6rulnak-6 boszdja, arra B6zva
nem tudbattam meg semmi bizonyosat Az al6bbiakb6l kovetkestetve
azonban fdlotte valdszind, bogy csakis magasbangdak, mert itt az
9sszet6tel m6g 6l6nken 6rezbet5.
Mintbogy a k6rd68 6ld5nt6s6re teljesen k5z5By5s, bogy milyeD
m6lybangti sz6 611 az 5sszet6tel eUd tagj6ban, megviz8g6ltam aat az
igen gyakori esetet is, amikor a ninim eldtt m6lybangd kerfl8ita6T
611. Erre az esetre n6zve is azt a vAlaszt kaptam, 8 magam is meg-
gy5z5dtem helyess6g6rdl, bogy mindig csak fgy mondjik: Annaa6-
n6me^, Annan6n6dne/p, Annan6nnyiA€fjr, stb. — De nt^njUnk csak egy
16p6Bsel tov6bb.
A MTsz. ugyan nem k5zol r6 adatokat, de a magam tapasz-
talat6b6l tudom, bogy a ninCj n6n% 8zem6lyragos alakjai kerentii6T
* Kassai Bz6konyy6ben : *Bu8it : Holestat, taedinm parit alicoi
qvopiam labore.c Yd. meg NySc. megbusU, megbUHU, »8 fell4iada a b6, a
^arag bu9ult tziFekben b6borog.< (Vdr. A buv6r Inland.) — A $zerk.
MAOTARIZATOK, HELYRmGAZfrlSOK. 525
ui&n rendesen megrdyidtllnek, m6g pedig az 1. ^s 2. szem^lyben
jobban mint a d.-ban. Tehdt: TSran^, Bdrhdlin^d, Mdtc'ellaninnye,
2indninkj MdfinitSk t. -tok, B6zsin4nnyik. Emellett term^szetesen
mindv^gig a teljesebb alakokat is haszii^lj^k. Itt Brassdban a sze-
m^ljragos alakoknak ez a megrdyidiil^se olyan kSzSns^ges, bogy
^Italtoofl sz^kely saj^ts^gnak tartottam. l^ppen az6rt nagyon meg-
lepett, mikor egy ndvarbelysz^ki bar^tom azt Irta, bogy az 5 vid^-
k6ii esakis a teljes alakhoz j^nil a birtokos szem^lyrag. A rdvidebb
alak eazeriDt teb^t keleti sz^kely sajdts^gnak l^tszik. Ak^rmilyen
dton-inddoii keletkezett is ez a rSvidebb Annan^m-fHe alak, bizonyos,
faogy ugyanazi teszi, mint Annan^^m, M^r maga ez az anal6g eset
is f5ljogo8ftbatja az embert arra, bogy a k^rd^ses asszonynim sz6t
az asszonynSnim v<ozatdnak magyardzza. Ann^I valdszfntibb ez a
magyarftzat, mert az Annan^, bdr egy eredetfi az Annan^^m-melf
^ppen tigy vebet maga mell6 m^lybangii ragokat, mint Faxy Mar-
gitnftl az asszonyn^m. M^g a mtUt 6y nyar^n jegyeztem fel Csik-
Jendf aly^n ezt a mondatot : Megmontam Teran^mnaA:. Mostani ntdna-
j&rftsom eredm^nyek^nt pedig jelentbetem, bogy Alcslkban, Felcsikban
^3 H^tfalnban el^g gyakran ballbat6k ilyen mondatok: Breaesefct egy
deszka Annan^mra. l^Y&n^drdl is el^g rosszat montak. Hova mSnt
Tl^TBU^tok? Nem Idtt&tok E6zsin^nkoe^ Ezekb5l az adatokb6l k^t-
s^gteleniil kidertil, bogy a m^lybangii rag nem akaddlyozza meg az
itsszonynim sz6nak asszonyn4n4mh6\ Tal6 magyar&z&sdt. De ba lebet-
s^ges, bogy az dsszet^tel m&sodik tagj4ban a niney nini sz6 rejlik,
akkor ebben az esetben kbriilbelUl bizonyos is. Mert biszen a ndi,
n4 8z6 elott az asszonynak, mint megkulonb5ztet5 jelz(inek, alig
volna ^rtelme.
A fdk^rd^s ezzel, legaUbb az ^n n^zetem szerint, el volna
d3ntve. Azonban tal&n nem lesz fol5sleges n^bdny sz6val arra is
kit^mi, bogy mi6rt j&rulbat a most t&rgyalt osszet^lekbez m^lybangtL
rag is, ^s bogy milyen viszony van az asszonyn^m, Annanim ^s az
as8zanyn4n4m, Annanin^m kozott.
Az els5 k^rddst tiszt&n megfejti az a kdriilm^ny, bogy csak a
rbyidebb AnnarUm-i^l^ alakok vehetik fel a m^lybangii ragokat, a
teljes Annaninim-i^i^Yi ellenben, minden sz^kely ismerdsom egybe-
bangzd tanns&ga szerint, nem. YiUgos tebdt, bogy a besz^ld eldfct
m&r kezd elbom^lyosodni annak a tudata, bogy Annan^m tk. a. m.
Annan^nSm s az^rt kezdi tigy ragozni, mint az oldhni, szdszn4, cigdnynif
kirdlynif stb. szavakat. De m&r nem olyan konnytl annak az eldon*
t^se, bogy milyen viszony van Annanim 6s Annan4n4m koz5tt. Elsd
pillanatra eg^szen mag&t6l 6rtet6d6nek Idtszik, bogy Annan4n4m
olyan egyberdntds, amilyen nyelvunkben, kiilondsen a n^pnyelvben
sz^mos van. PL Idtom.ldmf taldn:tdnj tudom:tomy stb. De a MTsz.
Kassai szdkSnyve ni&n azt &llitja, bogy a nine, nini sz6nak a sz^-
kelyfbldSn ni mell^kalakja is van. Ha ez az adat biteles, akkor
Annanim ^ppen ligy lehet az Annani szemSlyragos alakja, mint az
Annan4n6m 5sszer&nt&sa. Mintbogy a MTsz. csak egy k5zl5t51 ismeri,
a dolog tisztdz^sa ^rdek^ben ism4t megk^rdeztem tobb sz^kely szu-
526 magtabIzatoK) helyrexoazItIsok.
let^sti ismer5s5met) hogy mondj&k-e Annanini a a szint^n sz^keljseg*
szerte haszndlatos Annan6n helyett igy is, hogy Annani? Mindnydjan,
m^g tan&rt^rsaim is, azt felelt^k, hogy nem mondj^k. S en megis
k^nytelen vagyok ezzel szemhen azt dllitani, hogy a Kassai foljegyezte
n^ hiteles, mert ma is ^1 a Sz6kelyfdlddn ; ha m^sutt taUn nem is,
de Cslkmegy^hen eg^szen hizonyosan. J&r hozz^nk vas&mapokoQ egj
szeg^ny 5reg, akinek ^va a keresztneve. S nekem nem egyszer volt
alkalmam hallani, hogy csiki csel^deink J^uan^-nek Bz6litjdk, mikor
Yele hesz^lnek, de mikor r6la hesz^biek, akkor £lvanSn'\i6ui emle-
getik. E^ts^gtelen, hogy ehhen az ]^van^eu a n^ nem lehet k^pzo^
mint pL a hirdlyni, szakdcsni szavakhan, de azt sem tartom Yal<3-
szlnunek, hogy rendes hangkopds litj^n t&madt Tolna a sz^kely nH-
h51, mert hiszen az n sz6v^g^r61 nem szokott elmaradni. Inkdbh azt
hiszem, hogy olyan eroszakosabb fajta rovidlt^se lehet a teljes nine.
n4ni alaknak, amilyen hd a hdtya v. hdcsi melleti Anndl is inkibb
hiszem ezt, mert Halm&gyon, ugyancsak a megsz6lft&sban, ilyen m6don
a t5bbi rokons^gi ^s keresztn^v is megrovidUl. (Yd. NyE. 21 : 385.)
Nem lehetetlen ezek szerint, hogy az asszonynim mellett sze-
m^lyes megsz6litds eset^n m^g a szem^lyrag n^lkUli asszonyni is
hallhatd volt. De m^sodik tagja mindenk^pen csak a nine, nini
8z6 lehet.
HORQER AkTAL.
Forrdz. (Nyr. 31:271). A minap hallottam egy s&rbogdrdi
(fej^rmegyei) embertdl : »Nagy d^r volt n&lonk, mind leforrdzta^ ami
m^g z5ld volt a kertben.c Tehdt nemcsak Tisz&ntdl, hanem Don&n-
ttil is forrdz a dir.
TOLNAI ViLMOS.
T^iszdkrdl. Banda. (31:273.) Borsodban, GSmorben 6s N6g-
r&dban a banda csoportot, csapatot jelent. Egy banda itt arat, a
mdsik banda amott. ^an^a- sz&mra adj&k ki a heti konvencidt is,
azaz minden band&nak kiildnosen (kiil5n-kul5n). A banda-csahas^
banda-gazda, egy-egy csoportnak a vezetdje, vez^re.
MiUif pajzdn, torom, GomSrben, Borsodban a mila bambdt,
iigyetlent, butdt jelent. Innen: mila szemu, mint a juh. A pajzdn
csikdf pajzdn gyerekf pajzdn beszid (eleven, csintalan, hamisk&s)
Gbmorben, Borsodban sfirfin j&rja. TJ. itt a torony torom, a k&rt tUrt,
Odr. Ezt a sz6t Borsodban, Gomorben csakis a torn 6s elgdzol,
gdzol 8z6 jelent6s6ve] egy^rtelm^leg hallottam 6s ismerem. Buza-,
sz6nahord&skor a kazalrak&sndl lepergd r6szt, a gdzldst mondjdk
gyakran ^(fro^ak 6s mag&t a tdrgyon val5 g&zol&st gdroldsxid^L. —
Ne gdrd (g^zold) tigy azt a Bz6n&t, ruh^t, azaz ne gdzold, ne taposd
5ssze. »Ne g6rd tigy magadba azt az 6telt, mer* me'csemellesz*, azaz
ne tomd, Komob6czy Mikl6s.
N^KTELYI HAGYOMInTOK. 527
Nyr. 31 : 287. egy p&r gyongydsi tdjszd rossz hallos kbvetkez-
t^ben bib^san volt kdzolve. Gyongy5s5n ugyanis nem mondjdk ligy,
bogy Viten-gyalii-tdkf banem isten-gyallott vagy gyallotta tok ; kallantyii
k^t Mel irand6; kesentyu-i sobasem ballottanL KIdIr Lajos.
NfiPNYELVI HAGYOMANYOK.
Eib^ ^s yid^e uyelyi sajdts^ai.
Tobboldalii megvil&gitdsban tiintettem fol e folydirat bas^b*
jain a Kiikiilld felsd foly&s4n&l levd Kib6d ^s vid^ke nyelv^t,
A konnyebb ^rtbetos^g v^gett p&rbesz^dekben mat at tarn be kiejt^*
s6tf t^ncszavakban, tal&l6s mes^kben, rigmusokban, gyermekversik^k-
ben, mes^ben t&jszavait, eleven, eg^szs^ges eszej&rdsdt, biimor&t, teremt(S
esz^t. M^gis bidnyos volna adatgyujt^sem, ba mintegy betetdz^siil
nem foglaln^m 5ssze Kib^d ^s vid^ke nyelvsaj&ts^gait.
Ha a sz6ban a m&sodik tag mag4nbangz6ja a, akkor az ekS
tag a-j&t rovid d-v& v<oztatva ejtik ki, mint: ^d^s dnydm kdrd-
csariba kdldcsot siitott, a kdldcS'iorm&htLt i&'kdldnnyal keverte.
Az albangii 8z6t 4tv4ltoztat6 raggal igy mondj&k: bdlvdnnyd
belyett bdlvdny^f vUldvd belyett: villdi stb.; azt a k^t&gd f&t tedd
bel6 abb' a villa gdrbitdbe, badd borgaggyon villd4 abajt.
Az elbesz^ld multat igen kedvelik : joviky men^, vaUk, IdUk,
Alig Mk ki ebejt a falii v%6re, 8 m&r is akkora kigy6t Idt^k, bogy
a mA* csak megjdr, hall&k-^.
Az r-et az ut^na k5vetkez5 ^-bez basonltva ejtik ki : bossd,
kossdf kopossd stb.
8z6b5vit^8ek : van b. vagyon, Uged b. Ugedet, tnagam b. maga-
mat, neki b. nekije, 6t h. 6tet, heU b. helije^ hozzd b. hozzdja, figyel-
messig b. figyelmetess^gj mdr b. immdr, iUt b. Ulott
Egyes szavakban elofordul6 bangcser^k: kdposzta b. kdboszta,
csizma b. csidmay hivaly b. Hhalj disznd b. disznydj fekete b. fetekCf
feMr b. fej^, torokbuza h. torobbuza, viola b. viloja, palacsinta b.
paladincsaf kamat b. gamat, templom b. teplonif ides-anydm b. H's
dnydm, nagyanyd b. nannyd.
Tdjszava e vid6knek kiv&l6an sok van s abban sok sz^p 6a
talild kifejez^s; csupdn IzelitdUl emlitek fol egy pdrt: tincselgetf
didelgety szipenget ; mkotdlodik : t6pel6dik, gondolkozik ; elvederedik :
elindnl, litra k^l ; 4t6d%k : mag&ban busul ; tdmlO : szoptatds asszony,
csecse stb. stb.
Osz JXnos.
638 K^KTBLYI HAGYOMXITTOK.
PdrbeszMek.
(Pdrhe8z6d egy dreg is egy fiatal asszony kozdtt. Folytat&s ; L 31 : 280.)
0. No nlzd) arm meg m^g nem is hallottam. L^nkoromba m^
tdbbeket lebetett ballanyi, ho boszorkftn j^r bozz&jo. Miita eszemet
tudom e mib&zankn& nem atta el5 magdt a, bogye boszorkto meg-
Djomott v6na valakit. Igaz, bo nem is mdt e ti Szengyorgy naptya,
bogyel5tt5 val6 nap este ne tettUnk vdna boszorktotfisk^t (vadrdzsa
f4ja) e zajtdk meg a zablakok koz^. — F. Ides any^m is szokott
tSnnyi, de m^ lehet nfgy esztendej^, bogyeccer ippen Szengyorgy
nap el5tti este gyUtt bozz&nk e mester, mikor ides any&m e zablak
k9z^ tette e tiisket: a meg mekk^rdezte bo micsinyd. Bost^te e
kicsint ides any&m, bo megtaUto Utnyi, de csak mekkoUStt bizo
neki mondanyi. Elejinte nevetett is rajta, de oszt^n lepirongatta
szSgin ides anydmot, bogyazis csakollan babon^s, ostoba asszon, —
bo 8z6mme ne Ticcsek, nem n4n6m asszonnak mondom. No oszt^
mSgmagyar&szto, bo mijaza boszork&nnyom&s. — Q. A, borr& ill e
mellire a zollannak kit megnyom, oszt^n a m§g n§m Uttyo. —
F. Dejsze Tr^zsi n^n^m nem aza. Hdt l^sso tl Tana, bo Talaki banyatt
fekszik, e vir e mellire sz^, oszt^n e lilSgzettye eU, y&j hogya kesei
vannak e mellire tive. Meg elis biszem. Az^r csak nevettem tlket,
mikor e Bordndi Katiru aszont^k, bo boszork&n nyomgya. — O. Hit
persze bogye zorak mindent jobban akarnak tnnnyi, minbogyan van.
A bun tay6 is bekisirtettik zsand&rokke aszte szentasszont, ki Dudd*
86kn& gyovenddt mondott. A pejg nemis csak oUan jovasasszon f^le
vdt, mindaki csak gy6gyitanyi tud, mer e m^g e gy5vend5t is mSg-
tutta jdsunyi. Ott e Szokoli S&ndor, t^nelis veszelddik, ba akkoriba
ide nem kerii aze szentasszon. — F. Dejsze nemis a gydgyitotta dm
ki, banem kiboszt&k neki elotto yal6nap e regemenc oryost, azoaztAn
e taldto e bajj&t. Maga monta e S&ndor, bogyeccer n&lank v6t. —
Q, Monta vaj nem monta, azis csakaz^r monta, mer avre akar okos-
sabbnak Idcconyi, bo nem bisz e semmiccse. M& bogya megv6t rondva,
a bizonyos, azon pejg nem segitt orvos. Mi mikor ]&r<Ss kezdett
lennyi Szelij6kbo, gondiitam bo nem szabadu ki e kSrmok k5z&, mer
csak sz6 ami 8z6 — kosztUnk legySn monva — e Liszka annyajis
6rti azollasmiket, merisze e zoregannya — Isten nyngosittalla —
igaz bo nem y6na szabad rosszat 8z6nyi e megbdttakm — de csak
ii mondom mi(n) ballottam, bizo tudva y6t nila, bo boszorkto T^t.
M& bo mdsoccor ment e Sdndor bozz&jok, pogdcs&ye kin&tdk. Abba
pejg y6t tfye yalami, ligyis hallanyi bogy e \&n baj&bn e 8z&, vaj
m&s, tudomis mi e fen^t szoknak bele tennyi. Olig a hozzd bogy
azut&n nem csak szerd&n, szombaton, yes&rnap este, de azegy {)inteket
kiyiye minden este ndlok y6t ; hanem e fireg m^gis csak bele esett
e szeretettyekbe. Mer ho meghot e Sdndor huga az e derik, szip
l&n, igen sok dolog szakatt szegin idesannydro. BdszOritottdk e Sdn-
dort, ho h&zasoggyik. E Szeli Liszkdt persze nem battdkydna eyennyi
neki, mer asztis a hdzho akarta fit'ho annyi e zaptya, mind egyedUtt
KipKTSLvi hagyomIktok. 589
Itot, de meg raerettik Tdna gazdagon is h&zoaittanyi e Sdndort JJgy
is tudody bogy e p&ti Lajos Gizii szereztik neki, kapott is velS
mingj^ egy ezeret, meg m^g e b^sdsigbfijis osztozik e bdtty^ve. Olig
a bozzA, bogy el is mentek e zaptydve meg e K6c8lk sdgor^ve Un-
nfs6be. XJtinno miLsnap meg e ment e Szeli^kho — mer csak m^gis
szarettik 9gym4st e Liszkdve. Akkoris mSgkin&t^k yacsordve. EvStt
valami osekillet — e zannydtu ballottam mondanyi, — de nojszS
bo rossznjis Idtt mitonap. — F. Bosszujdm szegin Tr^zsi n^n^m, mer
bo Pdtiba y6taky visszagyUvet firissen gyiittek, kivdtak izzadva;
K6csik^k eldtt meg meg&tok e darabig, m^g e sdgomktu ekdvetkSz-
tek. E sz^ bidegSn ftljt, igen die j^rto. M& bo Szelij^kbo mSnt,
ndm e legjobban ^reszte mag^t. — 6. tt-gyti, bidd csak, beszibet
nekSm akArki, csak aszondom 6n, bo megvdt a rondva. — De mitis
akartam kiboznyi belUll5? segicsd csak megmondanyi; jftbo e z5reg*
sig csak mSggy5Dgltti m^g e z^sztis. — F. it gondulom e joTasass*
szon . . . vaj akarom mondanyi szentasszonrn akart mondanyi valamit.
— 0. Emlikszek m&. Tud bated tejis, bo mi. baUnok is v&t eccer e
Sdndor. [^nis ippen n^lok v6tam, m& e szentutt gyertydt is megakar-
tok gytijtanyi. l^n taUtom mondanyi e zanny^nak, bo j6v6na emennyi
e szentasszonbo, t&n tunnajis segittenyi rajta. A meg szegin egisszen
oddjig T6t, asse tutta mi csinyA. M^g sok& dsztok^nyi koll5tt, bogy
e tuttuk tuszkunyi. '&n kerestem e suglattyokba Sgy lij szegett
zsebbeval6t e szentasszon szftmdro, mer csak aszt kQlldtt neki annyi.
M4 csakmen bandoklanyi (igy !) kezdett e Sindor, oszt4n e zaptya 3 kaUn
orvoss&got t5tdtt e szAj^bo. Ippen miker e szentasszonnd lebetett e
zannya, eccere csak megkdnnyebbedett, sz^p csdndessen e szunt Nem
vdrbattam mSg, bo fdlbreggyen, de oszt&n ballottam, bogy akkor for-
dut rait jobbra a nyavaUja. — F. H&t bogyan gy6gyitotta meg a
szentasszon? — O. Ja, ides gyerekem azt n3m lebet tunnyi, mer
aszt mindenkinek meghatta, ki bev6t bozzAjo, bogy aszt senkinek s^
szabad e mondanyi amit ti tesz. Aszt megmonta e Sender annya,
bogyaszt is meggydvendUto e S&ndorru, ba mas f&gy6gyu — de bozzd
tette, bo csak ii gy<3gya meg, ba e zannya azt is megfogaggya tiszta
szUvibii, bo m6g e leg^s5 poroseccijoTe e megy reg-M&rija-Celbe —
m^g szerencs^s lesz e zllete sora, gazdag Unt kap, — isze abnn elis
vette e Lajos Gizit — zelsd gyerektyek — bacsak valami kiilonSs
dolog n^m gyiin k5zbe, fi lesz ; megis lett, pejg e vacakos, er6s gyerek.
— F. Nojsze az&m, e minap l&ttom szegfn oregannya nem gydzneki
oldget 5runyi. IJgyis annyit dt5 mag^t e l4nyo ut^n, Itnap e rlt 6rte.
Innejt6 k^tesztendeje lesz, bogy e Tette e zlsten, oszt^n csak nem
rfgen is m^g j&szuta. — 0. Dejebidd ^n magam is sokszor megsi-
rattam ii magamba. E j6 diigos, beszfdes Un vdt. E padom vigibe
szokott &nyi e templomba ; eccer is l^s^tt e z6kalAm toktya, me
sorln Y6t fdkapnyi. Oszt&n m^g ba Idttom, mindig aze szegin Gersik
F^ni gyutott eszembe; szakasztott ollan y6t, ak^rcsak a lett y6na
elottem. A v6t e legjobb Unkori pajt^som. — F. Mi is tortint awe
meg? Ha j6 emlikszek ides any&mtu ballottam, bo ludv^rc vaj mi e
man5 j^rt bozz&jo. — 0. Ej bizo az&m ides 151k5m, — e zisten
530 K^KYELYI HAOTOMiVTOK.
biintesse m^g e csof partik&jdt. Azuta se hallanyi, ho j&mo vala-
kiho. — F. De hdt igaz lett vdna ? — O. Igaz-e ? minhogyitt vagyok,
oUanigaz a. E magam k^t szemive l&ttom, minmast tiged; ha r4
gondulok is, kirdz t{ll5 e hideg. M^g abba ezidobe ^nis otthon y6tam
e zdszegen, ippen Gersik^k mellett ydt e h&zunk. Min-d&f^le ekkor-
b^li gyerekek, egyiitt csdktunk-ldktunk kicsin konmkta fogva. Mi
ho linkorba keriitunk, e T6t eccer Bozsokra bucsora e F&nL Ott
ismerkedett meg e hegyallai leginnye. Meg is kirte e E&nit, hogj
ejirhosson hozzijok. Szlp, derik, meg gazdag login is T6t, e Fini
bizo nem mondott ellent neki. Meg is gyiitt hamarossan, jd& e ri
kdyetkezo vesArnap, meg azut&n is minden h6ten. De a F&ni a
kdzbe 0 kezdett fonnyi, min sov4nyabb-sovinyabb lett. — F. Tin
aze login v6t a ludv^rc ? — O. Debogy a, dohogy a. A min k^s6bb
megtuttuk az e login csak k^ccer v5t e Fining, mer hamarossan
megb6t biil^sbe. Hanem annak e k6pibo jirt azutin e ludT^rc —
F. Hitosztin bogyan tuttik meg riila, bo ludvdrc? — (Foiytatjuk.)
(Yas m. N^met-Gencs.)
PbKOYITS SlHDOR.
SzdUsok.
Mogllpott, mint Kiroly Szomer^b61.
Neki esett, mint a paraszt a paszujev^snok.
Boszus, mint a fija szamir.
K^t kutya bosszat s6 litnyi. (Olyan sot^t van.)
Baj van Kdpec^n.
Tad a ciginyok lovin szintanyi (bazudni).
U-bal ^rtoy mint a tdt gyorek a sz&madrig^rt.
Il-bal ^rte, mint a ko teles a k6c^rt.
diszemogy, mint a morvai poszt6.
Adott neki Isten szirnyot (6szt), m^g se tnd rop^LnyL
Kirakodott, mint Szillott a taplds.
Konnyen boszil, mint aki j6 beorldtt.
TJgy n^z ki, mint a Koszos Pista J^zus noTonapj&a.
HIrit se ballotta, mint Ibisz Ist6k a bdt szoncsignek.
Az Isten so kevetil rdla. (Nem tobet rdla.)
Jobb az embernek ilete, mint bdtta.
£]ment Barbacsra (Sopron vm.) becsHlotot tantinyL
Nlzeget) mint a j6 gyerek.
Nagyobb a szeme, mint a b^lo.
'R&j&Tj mint Yajdin^ a vajira.
Feldtozott) mint a vicai kepe.
Orfi, mint a kutya a kar6nak.
Akadlk, mint Yitny^den a keny^r.
TJgy megijedty egy krajcir se maradt a zsebibe.
Beleveszott, mint a suszterinas a csirizes tilba.
Nines belye, mint Osliban a J^zosnak.
OkoS) mint a beledi kos.
N^KTELYI HAGTOMiinrOK. 531
Olyan szegin, mint az drva 5rd5g.
Amit vasvilUya r&rakott, azt gerdblydval ler&ngatja. (T. i. a
dics^retet.)
Ma egy sziirrel jobb idd van, mint t^nap. (Nines oly hideg.)
Nem nagy rist csin<. (T. i. ha olyan hal meg, aki vagy 5regr
vagy nem hagy maga ut&n utddokat.)
Konnyen van, mint a Botka Gyula Nagy-L6zsban.
R&lfpett a csosz okor a Ub&ra. (El^rte a baj.)
Megkeveredett, mint Dezsdl a mellesben.
Megkeveredett, mint Gy6pii^k borgyaja.
Al&zatos, mint a pap macsk&ja.
Teszi magdt, mint a Fankovics tehene.
Klpen kaptdk, mint a k5szdriis a katy&jdt.
Haragszik, mint a horv&t ember a pfnz^r.
Yil&gos, mint a vak ablak.
Kanyarit, mint a kdnyi bika [vo. 25 : 428].
Az^rt, hogy ^n kicsiny vagyok, A kir&lynak menye yagyok.
(N^pdal.) (Minden katona a kir&ly fia, Igy aki katondt szeret, a
kir&ly menye.)
A bank6nak nagy d3ge yan. (N^pdaL)
TJgy besz^l, mintha az orszdg szeker^nek nidja mellett n5tt
Yolna fel.
Hallgat, mint did az iszkdban.
(Sopron m. Nagy-Ldzs.) Balogh Jen6.
T^szdk ^8 szdl&sok.
I. Sdrkoz (Ocsdny, Decs, Pilis, Ny6k.)
ence mence ; Uri-f &rL Ze^^oA/a ; legjaya.
kikupdlt : kif ejl5ddtt, f ell&bolt a nyanya : anya [igy Yeszprdm m. is],
betegs^gbdl. tdka : kacsa.
Szdlhatndk akdr szakaddsig ! 6no8s& lett : kdtsdgbe esett.
Fene enn6 meg — b^rcsak! Htizta) halasztotta, mint a t5r5k
Nem van ember 6n eldttem. a hal&Ut.
H&t u hoyd yal5 ? = maga hoya Meg&ll, mint a szam&r a hegy-
yal6 ? teton : b&mul.
n. Hare- Szegzdrd' Agar d.
c4da r^Zt.'libegd ndi kab4t. melyet a boros horddba illesz-
lobi:iibm testhez dll5 n5i kab&t. tenek, hogy el^bb ebbe Snts^k
t6tikl6 : d\\i\. nyitott csSyii d^zsa, a mustot.
in. Kercseliget (Somogy m.)
kis^tU : yAseTd. rackd:i6\ig magyar, f^lig n^met
kantyos:&z asszonyn^p cstifneye. A kutyaldntosdt ! (k&romkod&s).
nagy4hetil : nagyeyd.
532 NiPKTELTI HAGTOMiirrOK.
IV. Vjvid6k.
repaid : testhez nem illd n6i kab^t ; hdtrakaparocska : paprik&s.
as, ami a coki (Dautoya), a leves Uligrdf: telegraf (Kiskftrdsdn : Me-
(8^5Bd), a bajkd (M^lyktlt), gram).
vagy a ropike (Baracska). tdlemrottyantott : io^TknioiiA.
V. Pestmegyeiek (CsanAd).
^zapurd : iekno. Ne rej rajomf (Ne sirj, gyerme-
gyorsas : gyorscsdrdds. kern).
lassus : lassii cs&rd&s. Nem keriil ki ennyi ethdl a kapca-
islangds bar Sony :hkiTBkWZ0Tii6'^b^Z' szdrbdl :muca annyi p^nze.
ken6. Nem tom, hogy gyut at a tekSn
kegyos hogdrkdm : heG^z6 megsz6- a j4g€n:vDi leaz a dologb6L
TaUlds mes^k.
Cslkmegy^nek gyergydi r^Bz^ben, kfil5ii98en Borsz^k) Ditr6,
Remete ^s Bdrhegy k^s^g lak6i k5zt gyfijtdttem a kOretkezfi taMl6s
mesiket :
1. ErdSn vdgjAk, falun ruhAjzAk. (Terittonid.)
2. Erddn v&gj&k, falun 8z6ll. (Til6.)
3. Erd5n v&gj&k, falun bz6\1, s ember megbolondittd. (Mozsika.)
4. Erddn v^gjdk, falun nagy urak im&ggydk. (AsztaL)
5. Erd5n vdgj&k, hazahojz^k a lelkfe's dllatot tesznek heU.
(Fere8zt5-tekeny5.)
6. Erd6n vAgjAk, s rSten nyerik, s minden Ii&znti pofon yerik.
<Szita.)
7. Terpe zsidd menybe n^z. (K^poszta.)
8. Nydrba kukucsi^ 8 t^lbe bubucsi. (Kdposzta.)
9. Nekem ojan lej&nyom van, szosz a bale. (Gyertya.)
10. Kirftjn^ HI szdkjibe, fej^r 5lt5zettyibe, ktoytre osep^ 5libe,
mon' meg hamar, mif^le? (Gyertya.)
11. Nekem ojan gyermekem van, ha felvSszto sir, s ba lete-
fizem, halgat. (L^nc.)
12. Nekem ojan k^dam van, ha a hidb6l lesik [hinb6l ieesik?
A Bzerk.], nines ojan kdd&r, aki esszecsin&jja. (Toj&s.)
13. Ojan lovam van, aki maga al6l a gany^t kihdnnya. (Fdro.)
14. Egyl&bu ficsnr ezer johot 5r5z. (Mftk.)
15. KUnn es ^11, benn es dll, s m^g^s csak egy hejbe &11. (Ajt6.)
16. Fej^r egyhdz egy l^bonn ill. (Gomba.)
17. Ezer maddr leszdll Idb n^ktil, s egy megeszi sz&j n6kQl.
(A h6 8 a nap.)
18. Ezer juh megindul, s egy megs&ntul, s a tdbbi min* mSg-
M, (8zov68.)
19. Feket^n bdmenyen, s veressen kij5. (Lapocka.)
nApkyelvi haoyomIktok. 635
20. Se teteje, se feneke, s m^ges a mik meg&ll benne. (Kiirtd.)
21. Ttton menyen tSngdri [gSndori?] h&t&n yiszi kenderit, s ha
nem szdnndm t^Dgorit, meggjnitan&m kenderit. (Juh.)
22. Veres kemencdbe verSs lepdn. (A azdj s a ayelv.)
23. N^gy bolond egym&st kergeti, de sova utul nem ^ri.
(Szek^rkerekek.)
24. A yil^ot ^tal^ri^ s mdges egy tyiik dtall^pL (Kerekv^g^s.)
25. Fin Yi8, 8 vizen k5, k5v5n vas, s vason hiis. (KUszUrii.)
26. KUjjel es szfiros, bel51 es 8z5r58 8 amibe bel^hiijzikf az
es 8z6ros. (A sapka, s a fej.)
27. TavasBzal eltemetik, s dsszel el^vSszik, s ember elejibe
te8zik. (A pitydkit a verembe.)
28. Ndgyen yadnak nagy kirijsigba, ajt6-ablak n^kiil csind-
latlan hizba. (Div6.)
29. Zdd burokba 8ziiletett, s a zod barok kifeslett ^s az lirfi
kijesett. (Div6.)
30. Az apja meg se sziiletett, s a fija m&n a h&z tetejin jir-
k&l. (Tuz 8 a fttst.)
31. Mik nebezebb, egy font s6je, vaj egy font tuUu ? O^gj-^
formik.)
32. A Tak miko'l Ut? (IVIikor dmat Idt.)
33. Mikor az ember lefekszik, mi &11 fel leghamar^bb?
(A p&ma szege.)
34. Menyen, menyen, s meg se ill, hanyot fekszik, s fel se
M, igadzik, bogodzik, s mSgse leveledzik. (Foj6viz.)
35. Pad alatt baksa, s yeres a hasa. (Ust.)
36. TJtonn utfdlenn lirfijak ugrilnak. (B^ka.)
37. drokk^ mosdik, s m6ges fekete. (Malomker^k.)
38. Menyen a medve, morrog a m4ja, tirtyeg-vartyog a gagyija.
(Malom.)
39. Ojan tyiikom van, a fod aU tojik. (Pitydka.)
40. Tdlen-nyiron melegittik, s m^ges senki se melegedik mel-
lette. (Pipa.)
41. flttem sttltet es, fdttet es, de nem a vil&gra jdttet; finn,
fcnn, a f6d alatt; da mongyik meg, mija? (Kivigtam egy kerek
bompot, felyittem a fira, s arra az igra (litem, a mfk alatta v6t, »
ott ettem a htist.)
42. !l3dSs anyim akkora kinyeret 8&tdtt, min' sz^jjes ez viUg,
8 m^g mi a nagyobb? (A kemence.)
43. HAn font a b6d? (Egy font, me' n6gy fertAj van benne.)
44. Mdtt dpittik a timplomot? (P^ndzdr.)
45. M6t ^pittik a timplomot az lit melU? (Met az titra nem
6pitbetik.)
46. A ki szombaton szapdl, mikor mos ? (Az list 6dala [kormosj.)
47. Tojik hirmat, k6t tlzet, s nevel negyvenezeret. (Szapora-
bagyma.)
534 K^mfELYi hagtomIntok.
48. Kerek, mind a picula, r&ncos, mint a rokoja, s ligy sz^l,
mind a famja, mongy&tok meg, hogy mija? (Trombita.)
49. Az 6g alatt egy dam. a daru viszen egj szamt, a szamba
h6t falu. (Egy gr6fnak T6t h^t faluja, azt eladta, s az Ardt tette
egy szaruba, s a szarut egy darn elvitte.)
50. Mi menyen b^ a t^mplomba legeldbb? (A k6cs.)
51. Mi menyen b^ a t^mplomba fejre? (A patkdszeg.)
52. Az Istenn^l ktissebb, s a kirdjn^l nagyobb. (A hal&l.)
53. A ylzen mi menyen kereszttil irdm [? A szerk.] n^kQl?
<A hang.)
54. Ydkonyabb a 8in6m&l, s magosabb a torongyn&l. (Es8&)
55. Mi yan a vil&gon a legt5bb? (Y^g.)
56. A t&mplomtorongy&n a kereszn^l mi magosabb ? (A rozsda.)
57. N^gy bolond egym&st ngrassa, s k^t mad&r rebdes uUlnna.
(Yetafa [szovdeszkaz].)
58. Ezer mad&r esszefogontozik, egy megsdntol a a idbbijek
min' meg&lnak. (Osztov&ta [sz5y5sz^k].)
59. Yir&gziky s nem magzik, magzik, s nem vir&gzik. (Len.)
60. Nagy &ngyomnak nagy inge, tem^ntelen sok fdttya, s egy
akaszt&s sines rajta. (Cserepes, r6gi m6di tUzeld.)
61. Most itt van, mos' megcslp, most elmenyen, mos' meghal
(Szikra.)
62. Az erd5be ojan negy fa van, ha 5rdk6tig ess es, m^ges
sova meg nem verL (Teh^ntdgy.)
63. Kinek Isten akarja, az ablakonn es b^agyja. (Yil^lgsig.)
64. Sir a r^ce, sir, de nem tuggya m6tt, sokan f&radnak
at^nna, s benne egy csepp v^r sincsen. (Mozsika.)
65. Ag til &gon, &g eszik &gat, s &g Hi &g Yil^oasilgAnti.
O^lt egy fijatal ember a feles^givel. Az ember vaddszni j&rogatott
A feles^git or5k^tig k^nozta, hogy mongyon neki taldl6s mes^t, de
min' kital<a. Eccer, mikor menyen vad&szni, asz* mongya az ass-
szonnak: no, ha nekem, mire hazaj5v5k, ojan taldl6s ines^t nem
mondasz, amit 6n ki nem tal&lok, v^ge lessz az ^letednek ! Az asszon
f^tette az ^lettyit, s azStt arra vetemedett, hogy megdlte a gyerme-
kit, a mlk akkor sziiletett, mfg az ember vaddszni v6t. Megdlte, s a
barivel b^hiizta a kicsi-sz^ket, s b^festette, hogy ne l&ccoggy6k;
a hiis&t megy>a tokdnnak, s a faggydb6l gyertydt dntott. Mikor
az ember este hazaj5tt, leutette a kicsisz^kre, a gyerty&t meggyd-
totta, s a tok^nt elejibe tette. Mongya az ember, hogy : no. ha ojan
tal&l6s mes^t nem mondasz nekem, a mit ^n ki nem tudok talilni,
^letedet veszem. Aszongy az asszon, no, ^n ojant mondok, hogy kijed
sova, mig a vildg, asz* ki nem tal&jja : Ag ul Agon, Ag eszik Agat,
s Ag Hi Ag viUgoss&gdn&l. [Az embert Agnak hltt&k, s a gyerme«
ket es annak.].)
MoLXiR ANT6inA.
KiPNTELVI HAGYOMiinrOK. 636
Tulajdonneyek.
Allatnevek a tirp&kokn&l.
Ldnevek, a leghaszD&latosabbak : Szeles, Csinoa, Bdtor, Kesa,
Piros, Szilaj, Sdrga, Betydr, Yeres, Sziirke, Deres, Dobos, Fekete,
Hnncut, Kalandor, Dudds, Pajkos, Sz5ke, Lila, Mica, Ilka, Saj6,
Gdynia, Jdzsi, Dezs5, Kati, Juli, Zsuzsi, Borca, Hikszos, Taurusz,
K&lmdn, AbszoloD, Arp^, Ild6, Jdniusz, Noniusz, P6li, Ancsa,
iEtomandd, Mici, Mucsi, Viktor, Serli, Andres, Bandi, G^dbor, Irma,
Imre, Juszi, B<5zsi, Dombovdr, Katalin, Mari, S^ndor, Liza, Juda,
Jdska, Cegl^d, Samu, Lucsa, F&ni, Linda, Huszdr, Baka, Bnigda,
Cs&az&T. Csenddr, Zsanddr, Bojtdr, Vendor, Bakancaos, Financ, Yezdr,
Lator, BAbl6, Yirdg, Csillag, Sugdr, Szell5, Irka, Kefe, Telek, Bimbd,
Szikra, Hattyii, Szajk6, Sz&rcsa, Tatdr, Eig6, Zivatar, Fukszi, Ddma,
Bimb6, Bajusz, Fedo, Bad&r, Pdra, Bety&r, Fak6, CseDg5, Fecske,
Galamb, H0II6, Bogdr, Farkas, Lepke, Labanc, Yida, Szelid, Szennyes,
Zoli&n, Sdnta, Bdnyds, Cica, F5ldi, Bomandd, Fort^z, Ziza, Turcsi,
Li^ncsmos, Feja, Cirko, Bezsdo, Long&r, Fick6, Ciri, Putina, Bojg6,
Csendes, Tr^fa, S&mson, Poleszdr. Turaz6, Am&si, Kelepcse, Irisz,
Ydb&n, Csincsi, Elvira, Csacska, Duhard, Adony. H^nrik, GdndSr,
Kajkd, Dobos, Cimer, Nyerges.
Kutyanevek : Saj6, Bodri, Morva, Duna, Tisza, Nyitra, Beretty6,
Sz&ra, Katyica, Zongor, Sl^zinger, Kamilla, Bandi, Sanyi, P^ter, B6la,
Zsdfi, Imre. Sdndor, Mikl6s, Yiktor, Sziksz6, Dezs5, K&lm&n, Tr^zi,
Samu, Panni, Bandi, Dar&zs, Hattyii, Farkas, B6ka, Tigris, Fecske,
S&rkdny, Medve, Majom, Cinke, Bog&r, Lepka [fgy !], Yit^z, M^cses,
Fdnyes, Yadas, H^jas, Kurta, Gaty&s, Gyilkos, Tarka, Gondor, Bojtos,
Bund&s, Filk6, Szarvas, Fak6, Yeres, Fiir^sz, Goj6, T&bla, Bajusz,
Cs^sze, Fige, Furoja, B&rsony, Bevolva, Csdkd, Asztalos, Csizmiir,
Hosz^r, Bakancsos, Csenddr, Katona, Suszter, Szab6, Kaprdl, Sinter,
Findnc, Zsakter, Bojtdr, Labanc, Cigdny, Hektor, Fidi, Cs&szdr,
Citron, Yerbin^ Szegfd, Yirdg, Bimb6, Narancs, Firdik, Fickd,
Hicsdr, Szulya, Kutra, Tara, Lapaj, Tutyi, Burkus, Fincsi, Tolyik,
Kah&r, Pirci, Csiszi, Pujdi, Faniko, Yigy&zz, Pincsi, Futykora, Buksi,
Nyitag-Inag (guly&s kutydja,) Kabilku, Tiszi, Fitying, Zangdr, Livona,
Dili, Kumindds, Urfi, Pici, Taki, Parni, Suhaj, Bikszli, Kuti, Buro,
Putra, Tvityi, Pender, Libincs, Szulyka, Matrec, Bukszli, Ikszli,
Korti, Katisz, Kutyus, Petyko, Komondor, Buhti, Mitvisz, Cs&rdds,
Boszora, Peres, Sdrgo, S&ntds, Fire, Leg^ny, Cingi, Murci, Lityko,
Bokos, Kecsk^, Haj6s, Buhto, Csatro, Kop6.
Szarvasmarhanevek : Daru, Fecske, Tiizok, Yizsla, Szdrcsa,
H0II6, YirAg, Edzsa, Kecskerdgd, Mandula, Hegyes, YidUs, Gybngybs,
Kajla, Gaty&s, Bama, Cifra, Pisze, Tarka, Tornyos, Fak6, Nyalka,
Csengo, Ldmpds, Piszre, Kicsinya, Lamos, Gy^mdnt, Piktor, Samu,
Ficskd, K5rmo3, Bojtdr, Szarvas, Szajk6, Csajla, Csbpka, Csonka,
Hom&lyi Piros, Borzos, Zsula, Kukora, Kosztra, Bori, Zs6fi, Kata^
536 IZEHETEK.
Juli, E^ka, Tr^zi, R6zi, Labanc, Gy^rgj, Mancsi, Manca, ZmiA,
Cs&k6, Bimbd.
Macskanevek : G^za, Hicsdr, Juci, Ila, Ndndor, Oica, EUUidar,
Kandiir, Vendor, Micuri, H6feh6rko [fgy!], Margita, Jolonk, Hifli,
Muh&k, Peter, Bolha, Zaza, Cir6na, Cirkusz, Anicsa, Pipkir, ZSm/l,
Rozi, Kolompos, Kandi, Laci, Hus, Bandi, Gyuri, Katica, N^ma, Haidt
Zs6fi, Mdkuska, Oili, Zsanddr, Jani, Nyulacska, Jacika, Eata, Laco.
Sertisnevek : Bogdr, Taro, Labanc, TaUr, G5nd5r, Big6, VUkA,
h&d&jojj Bojt&r, Vir^gt Tarka, Icig, Lueses, Ag&r, Matyi, Bogtlf
8&Tg6y Sanyi, Cs&ka, Mancsa, Juszka, Btlszke, Cig&ny, Yadas, Furka%
Sz^ka, Zsand&r, L6ci, Lompos, Sugdr.
Juhiievek: V^sze, Matyi, Bandi, Julcsa, Malcsa, G^sa, Yflidr,
Hattyii, Samu, Pista, Muszi, Kecske, Tompos, Berta, Irma, Kati,
Bad&r, Itiig6s, Zsanddr, Fin&nc.
(Nyiregyh^lza, TJjtelektanya.) Stoll EivAb
IZENETEK.
Gy. A himpelUr 8z6hoz tal4n osak v^etlen&l hatoiiKt a kiffli
emlitette hieno Hiemperl, lehut6, mely &llit61ag ebbA lett: Hiiknerpt§ptH,
ty^tolvaj (Pepperl: J68ka, Pepi). A himpeH^rrd^ m«ly kontirt ^ lAiflM
jelent, r^g kimutatt4k, hogy nemet SUmpeler, Humpler 8i6b61 leti. Lehfli,
hogy a hienc 8z6 Ib C8ak ennek a v<ozata.
B« J. ^rtesltese szerint az ak616 p&lc4t vu^mek 6b vUimieik mooAia
a n^p ; de hoi ? A MTsz. csakis fuz/r alakban iBmeri a VitierMtabai.
Be^rkezett k^ziratok. Katona L. Az EbrG. hibis fordftitai (Wga). —
Joannovics Gy. Helyreigazitdsok. — SohOn J. Jelsdk. — HbdAoi A. As 4 ^
-fi melleknevkepzd. A purgatorium magyar neve stb. — B^rosi F. A nfanet-M.
8s6t4rhoz. — Weiner I. Gunyversek stb. — Fodor I. T&J8i6k. — KSnig Gy.
NyelvfiDk viltoz&sa. — Farkas Anna. Regol^s.
V&laszokat kiildtek : Bagyary S. B&nhidi J. Bel4nyi T. BeserMJ A.
Borsodi L. Gsenkei X, Gser^p J. Fodor Ig. Hod&cs JL K&dir L. Kerita K.
Paal 6y. Patyi I. Bittner J. Surinyi K. Szentkir&lyi K. Vert&yi Qy.
BekilldOtt kSnyyek. Acsidy I. A magyar birodalom tOrUneta. Eft
kotetben. 12 fiizet (1—1 ftlzet 60 f. Athenaeam). ~ Gyomlay Oy. B51ot JM
taktik&ja mint m. tort, kdtfordls. (Akademia. 1 k. 20 f.) — Frakndi ▼•
Emlekbesz^d Szil&gyi 8. felett. (Akademia. 2. k.) — Schrauf K. Magynoiwigi
tanal6k kmf5Id5n IV. (Akademia. 12 k.) — K(5ro8i H. > Sztojanoriti JT.
A magyar lant. (Wodianer 5 k. — Forrai S. A m. gyorsirAs tankOnyre 8.
kiad. YitaMsi resz. [(Wod. 1 k. 20 f.) — Fekete J. Az erkOlct dltUana.
(Bpest, M&rku8 8. 1 k.)
Waiiljew J. Obersioht fiber die heidnisohen G^brftuche, AberglavbM
and Beligion der Wotjaken. (Helsingfors, a Finnngor tartasig kiad. An
finn m&rka.)
1 HEOJEUIHT: | —
Magyar es Nemet Kezi SzotAr
ttj^t TEKlNTETTEt A KET NYELV SZOUSAIRA. t^z^
L= tl s«"ka«."ii. II BoUiAraB26p
N6met- Magyar OLEMEN BELA, f61b«rkiit«8ben
= rtsB.== II u\. WrtMi-kxiij i^*r, II 7 koroaa 60 fill.
Rfllemon Bi^la Ki^at SxMiXra ell^n>llUbatI>lllU OfcyarK'ljr ki'ilviistO riiirjulliiUaru
Kz&mltbiit. amtD<'>tiFiH 7tB<'\\e^tt.ra f^szet-m. A K/-xt Sx(-tAr lohotd telJBti-
a^ben i3IbII fvl a itiaK.vnr iv nAtnnt iiynlv kOghdluta aiOlilricKi^t f't « in«l-
Iflti Ug lerct juttAt H k^t nyolv HsdUaunak in. A KA;<1 EU6Ur u iiyniv-
twil aliUnbtl IB koili H ngy n^'inut, mint mmo'"'' ^^^- ^' *t<>\atiilovf»
— ---. — miiidoo Ixi^Mii vilAnus. Iinlyos i-t, moJoni. ■-■
4r A Koti B>6t4r I. kutoUni-k kn p<imp&a< riUhfirhfilMii-u e£ak jft
vnK T kor. &0 OIL Bxeii ok-aft ftr mcllt:(l miniliuikl megu»- ww
«K _- -^JL.— tozlicU fui( a JaUw kiioytet. — ^ —-— W*
A n. llAg7«r-niun«t rtas s JfivS <v elQJAn jwlnnilc niii(|.=^=
ATHSNABUM r.-t. kDayvldada-oiztal;a.
MAGYAR ^"^^ '^^'^"* '"^^'
iJIPKOLT^SI GYQJTEMlNY.
wr- UJ FOLTAM. -«
t KIstiMji-Tjrsasjg ngtlustiiol sierkratl VARGHA GYUIA.
]V. tetrv ntuUu lNlKlRi '>;Qfir4i<. Or.S>besIT««Q).
V. MU't A RtUOoOlv- lu: Dr. SEBESntH OVULL
Egy-cgy \Qict dra 6 t^or.
ll«g|<liiDkl u ATHEISIASITM i.unuliit kiidu-
hau ^d i)|^ ott laiiit mijiiWn kdnxvkmska-jefibc]! IcnpluitJik.
Az ATHENAEUM irod. is nyomdai rbszvenytarsulsl l(iail<Uali«ii
Budapesten. VII.. Kerepesi-ut 54. sr. most induH tneB
ttizetfllibflt) a kbvDikezo czimii munka :
A Magyar Birodalom
TTf.. ( A 4 KtT KOTETBEN.
iorienete ^ im A«ad, ijnacz.
Eten ainnkit ri|;.v li'rjed«lnie. mint iriinjra ^ fvldulgmiiflu
t*'JdiiEp(i't'i-ii I'.ltt'r luiuiliiM iiuU muiiKilliiL twly a ma-
jyar liAJti i.'.rU^ini'V-l f..(;ialk'«iiik.
Acsady kelkbteles monkaji cir.vM'-iits vj.'ll<ruitK'ii. lut
flKji'-, \,ni.ii\U tihn^.)< i-.Hi\irnlir,:\. ilc llftjl8Zflrlh», a fflBfOtt
natfykozoiiseg iyitnyclnok moKldeliVii hemiii el nt^nixrtUnk
Aosady ketkbtBtut munkija VvW tdlyt hMyts a mBvB-
\6iis ttlrHnetire is. ^ Igy oJApo'^ulibjtii lungTilii^aja n multiit
i- iiiclvgi'li)!. biTitai^h vn1i!lc]itd6st kelt a rip cmtiiTfiltitk
Ni-r<ui irnui -i it'l'-iikorltiin.
Aosady kdtkdletes tnunkajj^tian a legkaotolyetib ifirlfr-
nelmi kulatas ..•.Miii.nlf-.-.i'ii indjij'i »■/ .iluiMUMik. .ii' i-;^.-l.fi iu.
iuiu--vi[!nk:i( i.i ..'l.".k"l.. |nii>ii.'yi^(;i (iiiom slilusftval. 6l«ex*
h«tS, vonx6 olvaamAay .ikL>)l>;iri ^nijj i.ln.
A i.iui.k;. 40 Ititfves ffOzetben jelenik
meg.
Miixinn \'K}>-'i ttitvU-\ s^^lium iiz<'Vi-gk>ip t'» t«gy-k6l
kOlsn mellililet fo^jt duxiU'ni. — Ai agycs Htzetek
ketlielenkinii iiJi'jIio/.riktiDii ji^f-nnvk lang.
A miKika ^ra (uzetttnkint
csak 60 tiller.
Terjedelme 40 fiiietnei
lobb nem lee*.
Etdriutss 10 tOzGtre
6 kor., 20 iHzBln 12 kor.,
a teljes mure (40 fuzat)
24 horomi
M^iGH^>;n^:Lm^^O a KIADft-TAHSLTI^TSAt (ATlirNAEl'M.
BlIliAPIil. Vll„ KHRKl'iestLT .-Vi SZ) ES MIKDEN HAZAI
SSWtVSOttvas KONYVKKIIt^KEXiliSilHN.
GYAR NYELVOrI
vbuiKUiTnrtA
S55ARVA8 «ABOK.
i;^AK4DlSMlA NVM-VTBDOMXHTI ttlKOTTSiOi.
MEafUXlJUMl.
RIMONYI ZSI(iMONl).
' ItlARIA /> MABYAK TUDOMiKVOS AKADSMIA
nil JvroiYAJL
BUiiArEST, laoa
- i* kuil&btfst«) ; BntlapMl^llttw lotk iwlote
TARTALOM.
-TKy-ivi,-,
limUlum :
. III. Osmlmci HcttiiH
t. Oargvr Antal
.,"v Kitrtily
M'lvajltAJ Bf'iUnl. Si^S
.iigiilisichtiiuir. Jttdtf Jottf . , :
■nil Kerlt*t Jiaug. — I76ik&, nioto.
''.>'. - P.u.. l)6aii|L 7r«wc«ni]r JUilD^r.
ilirrjtr J;lal ____
tenDfc n witKiizI-Wc Um^irt ,. ..-.._ .
r«tiki»«,l.*s |[*rJ=«i _ _ .
Anietck. IVrfrkiuvU k^cintuk ■.■« kOnynk. JkvlUr.ir.
tulnjdoun h as Akatleuitn fnmoffiiftiJuittA
Jeietif/e mey, de tartatmdert a KserUenzlGM^ /Wc/m,
Eldflzet^s a 32. ^vfolyamra.
iiunk tnl)a* it>-k(iK>iia« nliifiistMrk iitAn »ilbiitjiik nicg.
• Meg^Jelent ea minden kSnyvkereskedesben kaphato
NYELVESZETI FOZETEH
Sierkeszti SIMONYI ZSIBMONO.
A MAGVAIl SZIJUKNU. Simmifl Zsinimnil.
iWAUTON JlizSKF MINT SZ6tA1Ur6. Sioioi Odt
lA MONDATRliSZKK JIRASSAI MOSDATKLMfeLi
TSBES. ITorsfS Luaiinl, tjences tnniir.
ITHEFAS StPMESBK. BS ABOMAK. Sjalrjarl
j^&SV. &l^)u Smon*!* 7,»i\yM\oi\4-
TTTT kfltet 1902. December 15. I. ffizet
MAGYAR NYELVOR
Mtgjtltnik mindtn hdnap 16-in
• MP nfiMlit kMvSi
Szerkesssri
SniONTI ZSI&MOND
8ztrkMzt0s«g it kiadd-hivatil
twttpmif, Nfv Tork patoU.
nyelvt6rt£net ts l£lektan.
ni.
A hangy<ozis fizikai es lelki oldala. A hangv<ozds fajai. Az egyeni hang-
Tftltozds. Hangv<oz^s es hangcsere. Nyelvkeveredes. Az dltaldnos hangv&l-
toz&8. A 8zab&lyo8 ds 8z6rv4Dyo8 haDgv<oz^sok. A hangoknak kepzett^rsul^si
4rintkez5 es tdvolba hat4sa.
A ,Nepl61ektan* harmadik fejezetet (amelyben Wundt a
besz^dhangok psycho- fizikai fejlddeset tdrgyalja), felrehagyva,
ismertetesiinkben a negyedik, a hangvaltozdsokrol szolo fejezetre
t^iink it, amely a gyakorlati nyelveszt is kozelebbrdl erdekli.
Hogy azonban Wundt folfogasanak 6s folosztasanak elvi jelen-
t6s6giSL clter^se lehetdleg kidomborodjek, talan helyen valo lesz
az ellent^t kedve^rt roviden utalni az rijgrammatikus * iskola
elm^letenek ideyonatkozd f6bb pontjaira.
Middn a 19. szdzad mdsodik feleben a nyelvkutatok el6szor
tettck kis^rletet a hangvaltozas jelensegeinek rendszerezesere &
elm^leti megokolasara, ketsegkivul az az dltalanosan elterjedt
folfogas vezetto liket, hogy szorosabban vett torvenyszerfisegrol
csak a fizikai eletben lehet szo, uiig a lelki folyaniatok alakulasa
nagyreszt a veletlentol fiigg. Ertheto tehdt, hogy els^ sorban
arra torekedtek, hogy a hangvdltozdst fizikai foltetelekt61 fuggtf
folyamatnak bizonyitsak. A hangtorveny szerintuk a szigord
fizikai torv6nyszer(is6g kepviseWje ; hasonlo hangtani foltetelek
mellett — egy 6s ugyanazon nyelvkozossegen beliil — a hangok
vdltozdsa egyontetuen uiegy vegbe. (A hangtorvenyek kizdrolagos-
s&gdnak elve.) Ez egyontetus^get azonban tudattalan lelki erok
kozbejdtszasa (analdgia) neha-neha megzavarja. Ha a latin nep-
nyelvben a szabalyos October alak mellett octember is eltifordul,
a September, noveni^er, december alakok kepzettarsulasi hatdsa
♦ Rftvidseg okdert a Herbart-Steinthal-Paul-fele nyelylelektani ir&nyt
e ma m&r kiss^ szokatlan n^yvel jelolom.
MAOTAB NTELY^B, ZXZI. 37
538 ooMBOCz zoltIh.
nyilvinvalo. A hangtorveny melle folvett6k kisegit6 elvnek az
anal6giat, amelj, midon a »kiyetelek« lelektani magyarazaUt
adja, csak meger6sfti a hangtorvenyek kizdrdlagossdgdnak elv^t
Kezdetben a kepzettarsulason alapuld analogies hat^st nem
ismertek el a termeszeti torveny m6djdra ,vakon' mukod6 hang-
torvennyel egyenW rangd tenyezdnek. E r^gi rang szerinti oszU-
lyozds n^mi nyoma meg folleIhet6 az lijgrammatikus iskola ama
mddszeres kovetel^seben, hogy »anal6gids magyardzat csak ki?^-
telesen es csakis abban az esetben alkalmazandd, ha a kerddses
bangalak a hangtorvenyekbdl semmikepen nem magyardzhat<5<.
K6s6bb, mid^D a kutatas tere b6vult, a lelektani mozzanat mind-
inkdbb el6terbe lepett s mint a hangtorv^nnyel egyenlS fontos-
sdgu magyardzd elv kezdett szerepelni, annyival is ipkdbb, mert
az a sajats^gos helyzet allott el6, hogy a nyelvtudomdny a hang-
torvenyek szerint torteno ,szabdlyos* valtozdsnak nem tudta okit
adni, mfg ellenben az il. n. kiv^telek a k^pzettdrsnldsban kiel^
git6 magyardzatukat lelt^k.
Azonban a rangbcli megkiilonboztet^s megsz^n^se nem
vonta maga utan a min6segi megktilonboztetes megszfines^t
Ragaszkodtak ahhoz az elvhez, hogy a folt^teleknek ama kett66
sora, amely a hangvaltoz^sokat meghatarozza, k^t teljesen kiUon-
nemfi teriilethez tartozik; a ,fizikai* folt^telekt6l fugg6 hangy&l-
toz^s nem engedi meg a letektani magyar^zatot, sem yiszont a
lelektani a tlzikait. Pedig a hangvaltozds fizikai es lelki t^nye-
z6inek ez a merev kettevalasztdsa annAl kevesbb^ volt jogosnlt
mert, mint emlitettuk, egyel(3re meg a szabdlyos hangvdltozds
indfto oka sem volt tisztdzva.
Csakugyan : ^ppen olyan valoszinu az a foltevfe, hogy a
szabdlyos hangvAltozds v^gso oka az ember lelki szervezetenek
lassd elvaltozdsdban van, mint az az dltaldnosan elterjedt elm^let
hogy tisztitn kUls6 hatdsok, ^ghajlat, taplalkozAs stb. az ember
testi szervezet^t atalakitjdk s ebben az dtalakulAsban a besz^l6 szer-
vek is reszt vesznek. Az a tapasztalati t^ny is, hogy a hangtor-
veny cs az analogia sok esetben egymds mflkodeset gdtolja, tehat
egymassal valamilyen kapcsolatban van, sokkal erthet<5bb abban az
esetben. ha az analogiat (^s hangtorvenyt nem kiilon-
n e ni (i e r (5 k n e k t e k i n t j u k, h a n e m f o 1 1 e s s z ii k. hogy
niindkettonek az alapja az ember testi-lelki
s / e r v e z e 1 6 b e n van. Az ember nem pusztan termeszeti
trirgy. de nem is szellemi leny, hanem mind a kett5 egyszerre:
NYELVT6kT]6nBT ^8 L^EKTAN. 539
,psycho-fizikai* szervezet, es ^letnyilvanuldsai koziil els6
sorban a nyelv az, amelj e kettds mftkodes jegy^t k^tsegbevon-
hatatlan modon magdn viseli. Foltenni mdr most, hogy van olyan
Altal4no8 nyelvi folyamat, amelyet csupdn fizikai vagy csup^n
lelki t6nyez6k haUroznak meg, mar elevo is onk^nyes elvondsnak
tiluik fol. A hangvdltozas egyes fajainak lelektani elemz^se valo-.
ban arra az eredm^nyre vezet, hogy lelki folyamatoktdl
fiiggetlen s csupdn fizikai folt6telekt61 megha-
t&rozott hangvaltozas folv<^tel^nek semmi belso
valoszinfisege nines.
Mindazon kerdeseknel, amelyek a neplelektan kor^be tar-
tozuak, igy teh^t a nyelv jelensegeinel is/ elsd sorban az egyen
es a kozosseg viszonya jon tekintetbe. Az dltal^nos szabdlytdl
val6 elter^s mindig az egyes emberben indul meg, de az e g y e n i
elt^r^s csak kedvez6 foltdtelek mellett lehet altaldnossd. f gy
van ez a hangvdltozdssal is. Az dtlagos kiejt^stdl val6 elt^res is
term^szetszerdleg eleinte az egy^ni hangk^pz^s sajdtsdga. Els6
foladatunk tehdt az egyeni hangvdltozds fajait vizsgdlni. s csak
azut&n kutathatjuk azokat az altaldnos folt^teleket, amelyek mel-
lett az egyeni elteres az egesz nyelvkozossegben elterjedhet. A fej-
teget^snek ez a sorrendje aundl ajdnlatosabb, mert nagyon val6-
szfnunek kell tartan unk, hogy ugyanazok az ok ok, amelyek az
egyeni hangvdltozasndl hatottak, hatnak az dltalanos hangvdlto-
z^ndl is. Emellett a kiejtesnek egyeni elteresei alkalmat adnak
arra, hogy a hangvdltozds egyes fajait mintegy keletkezesiik pil-
lanatdban figyelhessuk meg, mig az altaldnos hangvdltozds legtobb
esetben mint bevegzett teny all eWttunk; okaira csak az egyeni
hangvaltozasbol vett analogidk segitsegevel kovetkeztethetunk.
A hangkepzes elettani termeszetebdl kovetkezik, hogy a
hangvdltozds az egyes emberben dltaldban veve ketfelekeppen
mehet vegbe : vagy lassankent, fokrol-fokra (aai a^,. .
a ... 0^, vagy pedig hirtelen, atmenet n^lkUl, mintegy
ugr4ssal (pi. 7 > p; *pinqHe'> quinque). Az elobbi esetben,
A szorosabb ertelembon vett hangvj£ltozds eseteben, a
kezd<5 6s a vegsd fokot szilmtalan kozbeos6 hang kapcsolja ossze ;
az ut6bbindl, a h a n g c s e r e n e 1, az dtmeneti hangok hidnyzanak.
A lassd hangvdltozdsra alkalmat ad a hangkepzes ingadoztisa, a
hangcserere a hibas hangkepzes; ezekhez jarul m6g harmadik
okul az idegen nyelvelemek hatasa.
A szabdlyos hangkepzes ingadozdsa neiii jelentektelen.
540 OOMBOCZ zoltAn.
Ugyanazon hang bizonyos hatdrokon belul ingadozhatik
(az egy^ni kiejtes dtlagdhoz viszonyftva), anelkiil, hogy arrol a
besz^l6 vagy hallgato tudomdst venne. Term^szetes ki kell zar-
nunk azokat az eseteket, mid6n a kiejtes tdrgyi foltetelek (pL a
kornyez6 hangok) hatasa alatt valtozik : az ilyen esetekben tulaj-
donkepen ket kiiloiibozo hanggal van dolgunk pi. m 6s engem
(tkp. etjgem),
Meg jobban elt^r az e g y e s e k hangkepzcse valamely nyelv-
kozosseg kiejt^s^nek atlagdtol; hiszen csak ez teszi lehets6gesse,
hogy ismerCsunk hangjat ezer koziil is megismerjiik.
Az ingadozds vonatkozhatik a k^pz^s hely^re, a hang tar-
tamdra, erejere es a hangszin magassdgdra is. A hangk^pzesnek
e negy fdteriiletere kihato ingadozas, valamint ezek egyinasra
hatdsa folyvast lehet(^ve teszi a lassri hangvdltozdst. S valoban
mar az egyes ember eleteben, kiilonosen, ha az dltaldnos psycho-
iizikai fejlodesre a nevelds, muveltseg, erintkezes kiilonosen is
hatdssal van, folytouos hangvdltozds megy vegbe. amely nemze-
dekrol nemzedekre termeszetszerfileg csak fokozddik.
A hibds haugkepzes folytan keletkezett zavarokndl a rendes
elet jelensegeihez mar kortaniak is jarulnak. Az idetartoz6 ese-
teknek dltaldban veve hdrom Mosztalydt kiilonboztethetjuk meg:
1. a beszedhibakat (az ligyn. dyslalidkat: hebeges, dadogds
stb.), 2. a hangkeveredeseket (paralalidk), 8. a szdkeve-
r e d e s e k e t.
A dadogast. hebegest vagy a keriileti hangkej^zo szervek
hibas alakiilasa vagy a kozponti beidegzes (innervatio) zavarai
niagyardzzak, vagy. s talaii ez a leggyakoribb eset, mindaketto
cgyszerre. Mindig ogyeni foltetelekt<51 fiiggnek, s az egyennel
egyiitt el is tunnek.
A hibas hangkepzes mdsik ket emlitett faja eleiute szinten
az egyes omberre szoritkozik ugyan, de kedvez6 foltetelek mellett
altalduosan is elterjedhet. A hangkevercdes rendes kiseroje
a szorakozottstlgnak, az akarat fegyelmezetlensegenek, a tnlsdgos
sietesnek. Igy tamad a hangok, szotagok, szavak kozbeszilrasa,
vagy ogyeb hangtoltelek a gondolatmenet megakaddsandl, egyes
hangok. szotagok kihagyasa elsictett haugk^pzesnel. a rend fiil-
forgatasa, az elovetel, ha a szokepzetek a beszed folyasat nieg-
elozik, vagy vcgre egy-egy hangnak utolagos hatasa.
A szokeveredesuel (szovegyites, kombindlo szoalkotas.
contaminatio) valamely szohoz egy mas, hangalakra vagy jelen-
NYELVTdRTtNET ^8 L^LEKTAN. 541
tesre nezve rokon sz6 tdrsul, s a k6pz6s rendes lefolyasdt meg-
xikasztja; az eredm^ny rendesen a ket egym^al tdrsult 8z6
r^szeibSl alakult hibds osszetetel, pi. szilrkonyet = szurkillet +
rrtl'onyat; csokreta = csokor -\- bokreta (vo. Simonyi Zs. Kombi-
nalo sz6alkot4s. 1890. Nyr. 19 : 75, 125, 498 ; 20 : 14, 39, 104, 407,
450,543; 24:129).
Ide tartoznak azok az esetek, mid6ii a kapcsolat a kepzet
es a sz6 kozott olyan gyonge, hogy egy hasonlo hangalakti sz6
a helyeset egeszen kiszorithatja pi. Gregorius ehelyett chirurgus
(Fr. Reuter). Ide kell sorolnunk vegre a gyermeknyelv hibds
szokepz^seit, ainelyek kiilonosen a 3. — 6. 61etcv kozott olyan
i2;yakoriak, hogy sokan a rendes nyelvhaszndlat analdgids alaku-
Idsait is a gyermeknyelv e jelens^geire akartdk visszavezetni.
A hibds kepzes most tdrgyalt fajai annyiban megegyeznek
egymdssal, hogy mindig tudattalanul folynak le ; a beszdlo is
rendesen csak keson, vagy egyaltalaban nem vesz roluk tudomast.
Az egyeni hangvaltozdsnak harmadik oka Wundt szerint a
ayelvkeveredes. Annyiban ketsegteleniil igazat kell adnunk
Wundtnak, hogy a nyelvkeveredes ^lettani ^s lelektani kiser6
jelensegeinek kutatasa sokkal fontosabb nz altaldnos nyelvfejlodes
megertese szempontjdbdl, mintsem eddig tartott:>k, de az is ket-
segteleu, hogy azok a tetelek, amelyeket Wundt kutatasai alap-
jdn folallit, kisse korai elvondsoknak tunnek fol s jogosan hivtdk
ki Siitterlinnek kiilonben nem mindeniitt melyrehato bfrdlatat.
Egy bevdndorlouak a nyelve az idegen nyelvkr)zossegben
rendesen hirtelen cs nyom nelkiil eltfinik ; egy osszetartozo csoport
mar jobban ragaszkodik anyanyelvehez, tehdt jobban hat kornye-
zetere is. Hendesen a muveltebb faj adja dt nyelvet a mdvelet-
lenebbnek, s nem megforditva; ezert az eltanult idegen nyelv
rendesen keves vdltozdst szenved, mig ellenben azoknak az anya-
nyelvet, akik az idegen nyelvet megtanuljak, az idegen elemek
eltorzitjdk. A nyelv egyes alkoto elemci kiilonbozokepen viselked-
nek a mtiveltsegek e kiizdelm^ben: legkonnyebben terjed at a
szokincs, legnehezebben a mondatkotes es szokepzes, mert ezek
a k^pzettdrsulds sajdtos torvenyeit6l fiiggnek.
Evvel szemben nem az dtvev6 nyelv hanganyaga szenved
valtozdst. hanem az dtadoe, ^s pedig anndl inkdbb, minel alacso-
nyabb mdvelts^gi fokon dll az atvev<5 nyelvet beszeli^ nep. Az ide-
gen hangot mdr hallds kozben dthasonitjuk sajdt nyelviink hang-
jaihoz, az utdnk^pzesnel az idegen hang k^pzese ism^t eltolddik
542 ooMBOGz zoltAk.
a begyakorlott kepzesek hatdsa alatt. Az elzaszi n^metek pi. eleg
tiszta kiejtessel besz^lnek franciddl, de a sajdt nemet beszedjiikbe
kevert francia szavakat ^s szdldsmddokat eltorzitjdk a nemet
hangk^pz^s hatdsa alatt. E tenyek el^gge bizonyitjAk, hogy az
egyes ember a hagyomdnyozott hanganyaggal szemben tigyszokan
tehetetlen ; hiszen a nyeknek eppen hangjellem^ben nyilatkozik
meg a tomeg batdsa, araely az egyeni eltereseket csakharaar
elsimftja.
A hangvdltozas egyes fajainak vizsgalatdban mindig az
egyeni hangvaltozasokbdl kell kiindulnunk, de emellett keresniink
kell azokat az dltaldnos folteteleket, amelyek mellett az egyes
emberbeu v6gbemen6 v<ozasok az egesz nyelvkozossegben elter-
jedhetnek.
Az dltaldnos hangvdltozaa alapforniai a szabdlyos es a
szorvdnyos vdltozas. Rz a logikai es alaki megkulonboztetefi
osszeesik a lelektanival, amennyiben a szabdlyos hangvdltozds
egyszersrnind allando is; a nyelvkozosseghez tartozo egyenek
eg^sz testi-lelki szervezetenek lassii vdltoza8ab61 magyarazhata
Ezzel szemben a szorvanyos vdltozasokat az egyea nyelvelemek
k^pzettdrsuldsa s egymdsra hatasa okozza.
Mivel a hangvaltozasok folsorolt formal egyid6ben hatuak,
a nyelv allandoan tobb egymdst keresztez(5 torveny hatasa alatt
van, ligyhogy mindegyikuk csak akkor erveuyesiilhct, ha hatasat
egy erosebb torveny meg nem senimisiti. Mind e torvenyek ax
ember nek testi-lelki szervezeteben gyokereznek, megia azzal a
kiilonbs^ggel, hogy niig a szabdlyos hangvaltozda folt^telei allan-
doan megvannak, mivel az egesz szervezet dtalakuldsdval vannak
kapcsolatban, addig a szorvanyos hangvdltozds foltetelei csak
bizonyos esetekben ervenyesdlhetnek. Mind a ket fajta hangval-
tozas torvenyszeruleg megy vegbe, csak a torveny szot alkalmaz-
zuk mind a ket esetben mds-mas jeleatesben : a szabdlyos hang-
vdltozasok torvenye tapasztalati torveny, amely kozvetlenul a
hangjelensegekre vonatkozik ; a szorvdnyos valtozdsok torvenyei
ellenben az altalanos kepzettdrsula^i torvenyek. Amfg tehat amott
csak egy for ma termeszet^i hangok esnek ugyauazon torvcSny hatas-
korebe, addig itt a hauganyag szempontjdb(jl egyaltalan m^m
hasonlo esetek is ugyanazoii kepzettarsulasi torveny hatasa alatt
allhatnak. A szabiilyus liaiigtorvenyek kozelebb allnak magukhoz
a jelensegekhez^ mivel a testi-lelki fejWdes amaz dltaldnos torve-
nyei. amelyektol fuggnek. elottunk nagyreszt ismeretlenek, nu'g a
NYBLVTORtAwET ^.S Ll^LEKTAK. 543
k^pzettdrsuldsi folyamatok, amelyek a szdrvanyos hangvdltozdsok
alapjai, tuddsunkhoz dllanak kozelebb.
A szaMlyos hangvdltozds okait kutatva, Wundt sem tud
v^gervenyes vagy legaldbb egyel(5re minden habozds n^lkiil elfo-
gadhato eredmenyekre jutni. Folfogdsa talan csak annyiban dj,
hogy a fejl6d6 milveltseg hatdsdnak nagyobb fontossdgot tulajdo-
nlt, mint eddig szokds volt. A fejWdo milveltseg meggyorsitja a
k^pzetek lefolydsdt 6s evvel egyiitt a beszedet is. Evvel fiigg
ossze a ritmus es hangsdly megvdltozdsa is, s enuek term^szete-
sen a nyelvben is nyoma marad.
Altaldnossdgban elfogadhatjuk, hogy a mfiveltseg fejlSdese
kozvetve hatdssal van a nyelv hanganyagdra ; anndl kenyesebb
dolog ez elvnek gyakorlati alkalmazdsa. Wundt az egesz germdn
es dj foln^met hangmozditdst a besz^diitem raeggyorsuldsdval
hozza kapcsolatba. Ez ellen rogton kesz az ellenvetes: hiszen a
besz^ gyorsuldsa, a mftveltsegi hatdsok kovetkezt^ben, dllando
term&zetfl ; miert szoritkozik hdt a hangmozditds a germdn nyel-
vek dlet^nek egy bizonyos korszakdra? Erre a kerdesre mdr
Wundt is ados marad a felelettel.
Bonyolult jelensegekkel szemben nera az okok egyseg^t,
hanem az okok osszetettseg^t kell nmgyardz6 elvnek folvenni.
A szabdlyos hangvdltozds is ilyen osszeszov6dott okok okozata;
eghajlat hatdsa, nyelvkeveredes, mfiveltseg fejl6'dese, s ezzel egyiitt
a beszeki ember lelki 6s testi szervezetenek megvdltozdsa id^zi
el6 a hangvdltozdst ; de az eredmenyben mdr hidba keressUk az
egyes osszetevo erok hatdsduak nagysdgdt es irdnydt.
A 8z6rvdnyo3 hangvdltozdsok csoportjdban Wundt megkii-
lonbozteti a hangok kepzettdrsuldsi erintkez6 hatdsdt
(associative kontaktwirkung der laute) 6s a hangok kepzet-
tdrsuldsi tdvolb a-ha tdsd t (associative fernewirkung der
laute).
A »hangok kepzett.irsuldsi tiriiitkezo hatdsa* newel Wundt
azokat a hangvaltozdsokat jeloli, amelyeket a nyelvtanok eddig a
hasonulds es hasontalanulas fejezeteben tdrgyaltak.
Kozos folteteluk, mind a kozvetett, mind a kozvetlen 6rintkezes-
n6\j hogy az egymdsra hato ket bang egyideig egyiitt legyen a
tudatban.
Steinthal az el(5rehat6 hasonulast mint lelki folyamatot
szembe dllitotta a hdtraha tdval, mint mechanikai folyamattal.
Wundt jogosan tiltakozik e megkiilonboztetes ellen. A beszed
544 GOMBOCz zoltIn.
folyamdn minden hangelem kett<^s lelki hatasnak yan kit^re:
hatnak re^ egyreszt a kovetkezo, a tudatban mdr folcsillano
k^pzetek, mdsreszt a mar kiinondott szavaknak 6s szoreszeknek
a tudatban meg visszamaradt kepzetei.
Hogy e hatdsok koziil melyik gy(5z, az mindig sajdtos koriil-
menyekt6l fugg. A hoi a hatrahato hasonulds gyakoribb, fol kell
venniiuk, hogy a gondolatfolyamat legiukdbb elore, a jovendo kep-
zetek fele ininydl; a kepzeteknek ezt az eloretoreset a beszed gyor-
Hulasdval hozhatjuk ka])csolatba ; ez viszont, mint fentebb lattuk
a fejl6d6 muvelts^g kovetkezmenye. Az el6rehat(S hasonulas ellen-
ben tulajdonkepen a hangis luetics egy fajdnak lekinthet6, s igy
az elobbinel miudenesetre eredetibb folyaniat.
Az eltirehato erintkezo hatasndl a megel(5z6 hangkepzes
mozgdserzeten ki'vdl az epen kiejtett hangok akusztikai hatasa is
szerepel ; a hdtrahato illeszki'desnel csak a tudatba tolulo mozgas-
erzet mfikodik.
Mind az elore-, mind a hatrahat<3 orintkezesi hatasokat
azok a k^pzcttarsulasok magyar-izzdk, amelyek a kiejtett hang-
elemekel a niegelozokkel cs a kovetkezdkkel osszekapcsoljak.
A hasoimlasnal a kepzettarsulas kozvctlen <'^s egyideju.
Az indukalo hang (Wundt haszndlta m(isz(3) oly modon hat
az indukaltra, hogy a tudatbol vagy teljesen kiszorftja, vagy leg-
alabb magahoz hasonkW,! teszi. A hasonulds folyamata tehdt
l^lektani erteleraben is hasonulds (vo. Wundt: Grundr. der
Psychologies 270. lap).
A hasontalanulas eseteben a kepzettdrsulas ,egymdsutani*
az indukdlo hang az indukaltta] csak iddbeli egymdsutdnban
k^pzelt egeszet alkot, vagyis csak annyira hatnak egymasra, hogy
az eg^^sz sz(3 ejtese konnyebb legyen. Hiszen a hasontalanito folya-
matot, mihelyt az ,egymasutani* kepzettdrsulas egyidejdve vdlnek,
rogton hasonulas valtana fol.
A hangok kepzettarsulasi tdvolba hatasa
ciuien Wundt a hasonuldsnak oly eseteit tdrgyalja, amelyeket a
nyelvtudonuiny eddig, a hatdsnak kiilsc^ eredmeny^t tekintve,
anal6gi;is alakuhisoknak nevezett.
Wundt osztalyozasa nemileg elter az elfogadott folosztastol.
Paul t a r t a 1 ni i es a 1 a k i c s o p o r t o k a t (es alakulasokat)
kiilonboztetett meg, aszerint, aniint ugyanazon szonak (vagy fogal-
milag rokon vagy ellentetes szavaknak) kulonboz6 alakjai tar-
sulnak {/^(^^, lidznakj lidzak, hdsas ) vagy kUlonboz6, de egy
PrYELVT6RT<^.NET ^8 L^LEKTAN. 545
nyelvtani osztdlyba tartoz6 szavak kapcsolddnak (hdznakjeynhc)'
nek, n^pnek ; mentem, ftitottam, ettem,.,), AVundt a Paul-
fele tartalmi csoportb61 kiilonvalasztja azokat az eseteket, niikor
a kepzettarsuUis alapja a fogalmi rokons^g, s fogalrai haso-
nul^snak nevezi : az osszes tobbi eseteket nyelvtani liaso-
ti n 1 ^ s neven foglalja ossze.
Mind a ket f6'csoport ket-ket alcsoportra oszlik : a fogalmi
hasonulasndl aszerint, amint a fogalmak r o k o n- illetdleg e 1 1 e n-
t^tes ertelmdek; a njelvtaninal pedig megkiilonbozteti a bels6
(Paulndl tartalmi) es a kill so (Paulnal alaki) hasonulast.
Ami e jelensegeknek l^lektani magyardzatdt illeti, AVundt
az analogies hatds osszes fajait lelki asszimildcioknak
tartja. AsszimiL4ci6n az egyideju kepzettarsuUs oly fajat erti, aniely-
nel a szerepl6 kepzetek egyes elemei egymashoz hasonulnak.
A nyelvi hasonulas eseteben is nem egyes szavak, hanem egesz
szdcsoportok hatnak, s inasodszor nem egesz szavak, hanem csak
egyes sz6elemek, mig a tobbi elemeknek semmi hatdsuk nincsen.
Igy Wundt szeriut az ilyen esetekben mint siarh ~ sfnrhen ---
starben, az a az indukalo hang ^s az u az indukalt, vagyis ii
helyett a, nem pedig stiirhen helyett starhen, Hogy oz csakugyan
rainden egyes esetben ligy van-e, s hogy nincsenek-e olyan esetek
is, mid6n megis egesz szavak kepzettdrsulasi hatasat kell folten-
nunk, egyel6re alig tekintheto v^glegescn iiiegoldott kerdesnek.
(Vo. Delbruck, Griindfr. 111. 1.)
Az 11. n. »analdgias alakulasok« csak egyes elszigetelt ese-
tek, amelyekben a rendes nyelvhaszndlattol vald eltere:^ miatt az
elemi lelki erok miikodese szembeotldbb. Tulajdonkepen a besze-
les folytonos analogias kepzes es hasonitds. Ha valamely nyelvet
folyekonyan beszeliink, minden habozas nelkiil kepezziik a fdnev
eseteit, az ige alakjait, an^lkiil, hogy 6ket minden egyes eset-
ben kiilon megtanultuk volna. Valosdgos lappango paradigma-
szerd kepzetsorok vannak benniink ; nem egyes ondllo kepzetek,
hanem elemi mukodesi k^szsegek (functionale disposifumon), s
ezek koziil esetrol-esetre az hat, amelyikre n^zve a tudat alla-
pota 6ppen kedvezo.
(Folyt. kov.)
(JoMBOCZ ZOLTAW.
546 HORGBR AMTAL.
KfiT OLAH JOVEVfiNYSZAVONK.
Jb\irulya. Miklosich szldv eredetfinek tartja; minthogj
azonban Gyannathinak virelya, fiuelya alakjai koholtak (v6. 30:
40), vilagos, hogy egyeztetese teves. Haliisz Igndc szerint (17 :302)
a szerbben frula alakban fordul el6. Ebbol mindenesetre kifo-
gdstalanul lehetne ugyan megmagyardzDi szavunkat, de nekem
m^gis af^godalmaim vannak a szerbbfil val6 szdrmaztatasa ellen.
En azt hiszem, hogy hozzank az oUhbdl kertilt.
A furulyanak irodalmi olah neve finer, Megkeresem Oihac
szotdraban ^s nagy nieglepetesenire azt latom, hogy — a niagyar
elemek sordban kozli. S(3t meg kiilon is megjegyzi, hogy >vient
sans aucun doute du magyar«. De akarmilyen kets^gtelennek
veszi is Cihac a finer inagyar eredetet, ebben az esetben hata-
rozottan t^vedett. Mai furulya, fiirivglya, furolya alakjainkbdl
semmiesetre sera szdrmazhatott. Az olah nyelv magyar elemeinek
hangalakbeli tanulsdgai ennek hatarozottan ellentmondanak.
A nyelvtortenetunkben kiinutathato r^gibb fndya alakbol tal4n
meg kimagyarazhato volna valahogy a finer s meg inkdbb a tij-
szoldsbeli finerd, - ha az r-l helycser^je az oldh nyelvnek volna
jellemz6 vondsa, nem pedig a magyare, s ha egydltalan foltete-
lezhet<5 volna, hogy az oldh, a legp^sztorabb pdsztor, a magyartol
vette volna az 6 pdsztorsipjjit, vagy bdr csak nevet is. Nem.
Hogy az olah finer a magyar fnrulyd'hol szdrmazn^k, azt nem
tartom se bizonyithatonak, se valoszinunek ; s termeszetesen Alexics
is kihagyta az oUh nyelv magyar elemei sordbdl. De nagy mer-
t^kben valoszinflnek tartom az ellenkez6t; hogy a mi furtdydnk
oldh eredetfl.
Nekem csak egy nagyobb oldh szdtdram van, Cihace, s 6
csak az irodalmi finer alakot kozli, de sajat tapasztalatombol
tudom, hogy el e mellett m^g egy n^pies fiuerd (olv. flujre)
alak is, amely mint oldh jovevenyszo a delvideki svab nyelvja-
rdsban is megtalalhato. Azt hiszem, ebb61 a n^pies fiuerdh6l szAr-
mazik a mi fnrulydnk, A magyardzat kulcsdt a mdr emiitett
r^gibb frnlya alak adhatnd keziinkbe, amelyet a NySz. Apor
Metamorphosisdbol, tehat e r d e 1 y i irobol id^z ; az igaz» hogy
csak kerdtijellel. Nem tudom, hogy mi volt e ketelkedes oka, de
en azt hiszem, hogy a kerdeses alak az / ds r hangoknak isme-
retes helycsereje dtjdn egeszen termeszetesen keletkezett az olah
finerd-ho\. Hogy a sz(3vegi a-bul (amely az olah szoban inkabb
e-nek hangzik) melyhangu szotag utdn a lesz a magyarban. arrol
olah jovevenyszavaiiiknak egesz liosszu sora tanuskodik (vo. dfonyir
iazsokxii'd, horta stb.), s hogy niilyen m(>doii keriilt kesobb a szo-
kezdo fr V&/.6 az u, arra mar szot sem kell vesztegetni. De wia
az olahbol valo szarinaztatasnak inegis egy kis nehezsege, amt^-
lyet Tiem akarok elhallgatni. Az / es ;• hangoknak joggal folt'^
Ktrr OIJIH jftVET^NYSZAVUNK. 547
telezett helycser^je litjdn in^g csak ^fi'tijla alakot kapudnk, s a
Bzomsz^dos j ^s I hangoknak lijabb cserejet kellene foltetc-
lezniink, hogy a fndya, fui-ulya alakokat megkaphassuk ; iljen
hangcserere pedig nem ismerek p61ddt. Ebben tagadhatatlaniil
van egy kis akaddly, de talan nem olyan nagy erejii, hogy a
/iwrw/t/d-uak a fiiiera-hdl valo szjtrmaztatdsdt ^ppenseggel lehe-
tetlenne tenne. Mert a -lya szov^g keletkezeset nagyon konnyen
eWsegfthette a szinten oldh eredetu, szintdn hangszert (tobbi kozt
6ppen tilink6t, furulyac^kdt is) jelento. s vele bizonyara gyakran
egyiitt emlegetett szekely csimpolya. Sot azt is tekintetbe kell
venniink. hogy FUredi Riniszotaraban (a -ja vegfteket most nem
is szdmitva) eppen huszonot -lya vegu 8z6t sorol fol, de -jla v^gdt
egyet sem.* S hogy a mai furulyd-i csakugyan megel6zte r^gebbi
*furujla, azt talan a ma is nagyon elterjedt furugla, furuglya
(NySz es MTsz) is sejteti. Ha szavunkat a szerb frula'h6\
magyardzn6k, akkor az itt jelentkez6 -g-i etimoldgiai 6rtek n61-
kiil valo jdrul^kos mdssalhangz6nak kellene tekinteniink.
Eddig azonban a legjobb esetben is csak azt bizonyitottani
be, hogy a fftnilya az oldh fluerd-h6l is szarmaztathato, nemesak
a szerb frula-hdl, s meg nem tcttera valoszinuve azt, hogy csak-
ugyan onnan keriilt hozzdnk, nem pedig a 8zerbb6l.
Olyan esetben, mid^n egy jovevenyszo kuls6 alakjdt tekintve
egyformdn szarmazhatnek k6i szorasz^dos nyelvbdl, csak mflveW-
d^stortenelmi mozzanatok donthetik el, hogy valosdggal melyikbol
szdrmazik. Erre tudvalevoleg eppen Szarvas Gdbor adott nekiink
f6nyes pelddt tobb remek fejtegetesevel. Egy ilyen mozzanatnak
figyelembev^tele, azt hiszem, a mi esetunkben is rdvezet az
igazsdgra.
A fundya ketsegteleniil a pasztorelet koreb61 szdrmazo szo.
Szlav jovevenyszavaink kozott alig lehetne kdt-haromndl tobb
ilyet taldlni, de oldh eredetu szavaink sordban bizonydra ebbol a
korbdl valok : bdcs, herMcs, bnlz, csimpolya, csohdny esziena, g< lydta^
kacsulia, kdptyil, kaslcavdly Hlintay kirldny miora, mohiny, monya-
tor^ ndtin, orda, paktildr, turma^ sdra, Ez az elegg6 nepes cso-
port az €n veleraenyem szerint a furulyd-i is a maga kor6be
vonzza.
A ffyilok meg a forokgyik. Meg egy szavunkuak olah
eredetet akarom ezuttal vitatni, a gyilok tdjszoet.
A nydron elolvastam Brenndorfer Jdnosnak Ronidn (olah)
elemek az crdelyi szdsz nyelvben c. dolgozatdt (Budapest 1902).
Sok van benne, ami magyar nyelveszt is erdekelhet. Egyebek kozt
a kovetkez6re akadtam: giltscli: mirigydaganat a sertes nyakdn
< rom. gilcX (plur. a gilcd sz6b61). — Rogton eszembe jutott az
* Ejryneh^DV azonbaii megis vau. PI. kajla, frajla.
548 nORQBR ANTAL. K^T OLXh JOVEVl^NTSZAyUNK.
a gyilok szavunk, amelynek szekelyfoldi jelentese a MTsz. sze-
rint: szarvasmarha Idbaszardn vagy bokdjan a bor alatt tamadt
apro dionagysdgd, kemeny, mirigyszerft sok csomdsodas, amely, ha
elhanyagoljilk, gyuladni kezd, s akkor gydgyfthatatlan. Az egyezes
ngyan m^r elsci percben vilagos, de azert a gilca, amely az en
tudom^om szerint mandulat s fdleg maiidulagyuladast jelent az
oldhban, egyclore meg nem fedi teljesen a szekely gyilok ertel-
met. A regi Tsz.-ban azonban ezt talaljuk : ^Gyilok, a lonak tor-
kaban noni szokott csomo. Kezdi szeki szo. Szabo Elek.< Az lij
MTsz. szerkesztoje bizonydva Kriza Janosnak ketrendbeli helyre-
igazitasa alapj^n (NyK. 10 : 329 esNyr. 4: 189) korldtozta a gyilkot
a szarvjisinarha labdra vagy bokii jara ; pedig Szab6 Elek regi adata
nem teves, mert megbizhato ertesuleseim szerint Hetfaluban is:
16, diszno es szarvasmarha testen, de kiilonosen torkan vagy nya-
kdn lev('5 kelesszeril daganatot jelent. Tehat a Szekelyfoldon csak-
ugyan valimi torokbajt is jelent, mint az olahban. De nemely
videkre viszont Krizdnak is igaza lehet, mert Cihac szerint galci
(igy ! de en egesz hatdrozottan a gilcd kiejt^st ismerem) dltald-
nossagl)an: cnHure, tubdrosito, glaude, tubercle.
A kiilonbozo jelenteseknek ilyen szoros egyezese mellett
miir nem lehet benne ketseg, hogy a szekely gyilok csak meg-
magyarosodott masa az olah gilca-nek ; annal kevesbe, mert Het-
faluban a gyilok mellett m^g az eredetibb gilok is hallhato. Bleinte
bizonydra csak ilgy mondtak, hogy a marhanak ,gyilka van*,
4jyilkot kapott' s ebb6l azutan egeszen termeszetes dton kikovet-
keztettek a gyilok alanyesetet. Minthogy idegen eredete e szerint
kideriilt, vilagos, hogy a szekely gyilok es a koznyelvi gyilok
kozott semmifole kapcsolat sincsen, hogy tehdt valamelyes jelen-
t^svdltozasra gondolnunk sem szabad.
Mikor utanjara^omnak ezt az eredm^nyet egy setank alkal-
mjival elmondtam Binder Jeno kartdrsamnak, az az erdekes otlete
tamadt, hogy vajjon nem tartozik-e ide a forokgyik szo is? olyan
modon. hogy eredetibb torokgyUkhol fejl6dott volna?
En ugyan azt hiszem, hogy ezt az otletet nem kell mind-
jart eleve elvetniink, mert hangtani lehetetlens^g nincsen benne
H a szofejtes egyszer-masszor mdr sokkal meglepdbb eredmenye-
ket is kideritett, mint amilyen volna az, hogy a torokgyiknak
nincsen sem mi koze a gyikhoz, de azert megsem mernem vald-
sziniinek mondani. Az a koriilmeny, hogy irodalmunk mdr a
XVI. sz. eleje dUi ismeri a torokgyikot m6g nem bizonyitana
ellene semmit sem ; hisz tudjuk, hogy az oldh eredetu sod mar a
XV. sz. mdsodik felebol valo Budapesti Glosszakbol van kinm-
tatva, sot az alakor mar egy 1440-ben kelt oklevelben is elofor-
(lul. (Vo. 23:490.) De van egy tajszo, amelynek feltuno analo-
giaja amellett Idtszik bizonyitani. hogy a forokgyik mdsodik
tagja csakugyan a lacerta magyar nevet foglalja magdban, nem pedig
az olah gilcd-i ; s ez az egcr szo, amely a MTsz. szerint Erdely
kivetelevel egesz Magyarorszdgon az dllatok nyakdn. fiile toveu
JOAKNOYICS QY6RQY. BELYREiaAZiTi.80K. 549
ragy tork&ban t&msiA6 bizonyos kel^st jelent.* (A rdk^ minthogy
nem n^pi eredetu, hanem nemetbdl vagy latinbol val6 forditds^
itt nem johet szdmba.)**
HoROER Antal.
helybeigazItAsok.
Nem oromest gdncsolom lijra meg tljra ugyanazt a hibas
beszedet. De mit tegyek veluk, mikor oly szivosan ragaszkodnak
eletiikhoz ? Hdt iitom-verem, remelven, bogy ebbeli mftkod^semnek
v^gre megis csak lesz eredmenye. — Ldssuk tehat:
Zavaros szoegyeztetes. Mutatvdnya ez : 8000 fol-
kelO; akiA: Mendoza tdbornok parancsnoksdga alatt dllotta/r, . . .
teljes vereseget szenvede^^. (AUottaA^, 6s: szenYedett !) - Pedig
helyes mind a megszakitott fomondat, mind a kozbesziirt fiigg^
mondat ; de csak kiilon-kiilonveve. Az igazitds egyszerfl : A fiiggcJ-
mondatbeli vonatkoztatd n^vmast egyes szdmba kell tenni: 8000
folkelo, I hki . . . &\lott | . . . szenvede^^. — Igen, de nemelyek azt
hiszik, bogy mihelyt nem az eyy ttiszam, banem a kettbn kezdve
a tobbiek valamelyike — bdt meg ba 8000 — szerepel mint jelz6:
a vonatkoztato aki, amiy amely stb. n^vmdsnak is okvetetleniil
tobbesben kell dllania. Ez sziili aztan az itt bemutatott ^s a bozzd
hasonlo furcsa mondatkapcsoldst.
Az egyez^sbeli visszdssdgnak mdsik neme a f6nevi igen^v
egyeztetese a r^szestdrggyal ott, ahol nines szukseg ra. Ennek
mutatvdnya a kovetkezd: »ahol tdrgyilagossdgnak 6s szigorusag-
nak kellene uralkodnia« (e h. uralkodn?/ — Nem szokds sze-
m^lyben es szdmban egyeztetni a fdnevi igenevet olyan reszes
targgyal, araely se nevelovel, se mutatd nevmdssal, se szemely-
raggal nieghatarozva nincsen. Ilyeu hatarozatlan fogalom pedig
a fentebbi ket dativus. Mondjuk is pelddul: kell itt valami gyanus
dolognak lenni; tobb adatnak kelleue itt felsorolva lenm'; itt
kolcsonos tjyikloletnek kellettfennforogni. Akkor sem jarja az egyez-
* M&8 AUatnevek ia el6fordulnak igy betegsegek elnevezesere alkal-
mazva (vo. Nyr. 12 : 104 — 5). A m. zadha is a 8zl4v nyolvek bekAja : zaha. —
A gyik neve a horvatban (gutter) a torok mandul&j^t is jeleuti, a latinban
8 az olaszban a testnek iziiiit (laccrta). Egyebir&ut torokgyik, mint a NySz.
mutatja. a IC. sz. elsu feleben (kes<3bb is) torokgytfk alakban f(mlnl elo,
mint a ggihi^k is eredetibb alakja a gi/ek. A szcrk.
*♦ Felhaszn^lora az alkalmat, hogy a niasik gyilokra vouatkozulag
iti helyrehozzak egy kis tevedest. — Simonyi Zsigmoiid (2«) : 170) a tor jelen-
tesu gyilokrol szoltabau idczi Szubo D^vid szotarabol a ,iuedve gyilok' es
,einber oles' kifejezeseket. Szily K&lm^n Simonyi felfugasJitol elteroen {2Q : 222)
azt mondja, hogy ez a medvegyilok szokely tajszu 8 hogy medvetogo kelep-
cet jelent. Azt hiszem, hogy ez tevedes. Mert tobbfele tudakoz6dtam ez ut4n
a nu'dvegyilok ut4n es azt az erteaitest kaptam. hogy a Szekelyfoldon sehol
sem ismerik, nem tudj»k. hogy mit jelenthet. Nekem kiilonben egeszen eifo-
gadhatonak telszik Simonyi magyar^zata, hogy 8zD azert aj^nlja i. h. a gyi-
lok szot, hogy az oUstol ^pi^gy kulonbOzzck, mint a dogles a haIdlU)\.
550 JOANVOTICS GYdRGY. HBLYREIOAflfTlBOK.
tet^s, amikor az infinitiyust olyan szo el6zi meg, amely mdr alkal-
mazkodott a dativus szem^Ij^hez ^s szdmahoz; pi. nem koteles-
s^gem meg ezt a munkdt is vegezni (nem pedig v6gezne»n/ —
Es igy tovabb: kineJc is jutna eszebe ilyesmit k^rdezni? Az 6
feladatiei felvildgosftast adni. — A hatarozatlan ni6d egyeztet^
az itt felsorolt mondatokban nagyon is sok lenne a jdbol; mert
neh^zkesse tenn^ az el6addst. A szuks^gtelen egyeztet^snek meg-
riSttam esetei majd riiviszik az olvasot a szuksegesnek, kovetkezes-
kep helyesnek megismeresere, amely ellen ligysem igen v^tenek
az fr6k.
Helyteleu szdrend. Alifj ^s aliglia kiilonbozd jelent^
sdek) es mds-mds szdreudet is eszkozolnek. Alig kozvetetlenfil
maga utdn kivanja a hatdrozott modd ig^t, amely ekkor hdtra-
veti kiegeszitojet ; pi. Alig hiszi el. Alig fogom rabirhatni. —
EUenben: aligha az dllitmdny-egesziWt (igekotdt stb.) kivdnja
kozvetetlen^l maga utan; pi. Aligha elhiszi ezt a mesdt. Aligha
ra fogom bfrhatni. Hibds tehdt az olyan elrakds mint : >• . . az
europai hatalmak aligJia felejtkeztek meg jogukr61< (eh.: aligha
?wegrfelejtkeztek). »Markovics 0. aligJia fogja a korm^nyt megala-
krthatni« (e h. : aligha meg fogja alakithatni a korm.).
E targyrdl szolo ertekezesemben (Nyr. 28 : 253) hivatkoztam
egyr^szt a jo magyarsdgd ir6kra, masreszt elemeztem a sz6ban le?6
<5s8zetett igehatarozdt, kifejtv^n, hogy ket mondat rejlik benne;
mintha ezt mondandk: Csoda lesz ha eZhiszi; ha me^/ felejtkeztek
jogukr61 stb. — Ez magyardzza meg itt a kulonboz6 sorakozdst.
Az aligha sz6t a tagado mondatban is rendszerint az dllftmdny-
eg^szit6 koveti nyoraban ; ennek pedig utdna keriil a tagado nem ;
pi. Ezt is aligha vieg nem bocsatja neki (nem pedig : aligha fiem
bocsatja meg); 6s igy tovdbb: Aligha folill nem mdlja az el6-
iranyzatot. AligJia hi nem bdvik al6la.
Azt mondtam : rendszerint (koveti az dllitmdny-ege-
f^zitcJ, leginkdbb az igekot^); mert mdsnemu, kiilonosen kieme-
lend<5 fogalomra a tagado nem kovetkezik ; pi. Aligha engem nem
szemelnek ki erre. Aligha a fidra nem gyanakodnak. Aligha keson
nem fogtdl hozza. — Ldtnivald, hogy az aligha osszetetelt mind
allito, mind tagad6 mondatban rendesen az igekot6 koveti koz-
vetetlenttl (aligha eZhiszi — aligha el nem hiszi). Ez arra mutat,
hogy nyelviink termeszete ilyenkor ugyanazon elrakdst kivdnja,
— Az akkori cikkemben egy szoba osszevont aUghanem-rdl
mondottakat nem ismetlem itt; csak felhivom rajuk az olvaso
figyelmet.
F^Ueiele^, — fdl /•? U'ielez, fol 7iem fvtele^i, hogy is tetdezm'
fol, ne tetelczz fol rolam ilyosmit stb. — Be furge ez a milszo,
be ineresz ! Eloszor is : dolgot ad az alaktannak, megtdmadvan az
osszetetol torvenyeit; tovabba: dolgot ad a szofdzesnek ; mert uj
szorend megdllapitdsdra tiirekszik; vegre: mas jelentest vesz fol,
mint anielynek kedveert faragtak. Bitorolja tehat azt a raasik
jelentest amely egy regi j() szonak a tulajdona.
KATONA L. AZ EUK. k6d. HIBi8 TAOY HULnYOB FORDfriSAI. 551
Szorosan vett, valodi osszetetelr6l van itt a sz6 (foUUtel) ;
olyanrdl, amiii6k ezek : bc-folyds, Jci-fogdSy ellen'Suly, ellen-or, Ezek
tagjai annjira osszeragadtak, mint a kiszivattyilzott iires vasgoly6-
nak ket feleresze, amelyeket a legerdsebb lovak sem bfrnak szet-
vdlasztani. Ez alakok tov^bb kepezve is val6di osszetetelek : befo-
lydS'Ol, I'ifogdS'Ol, ellcnmly-oz, ellenor-fz, foltetel-ez. Alkotoreszeik
teh^t el nem vdlaszthatok. Nem is mondja senki : he is folydsoltad,
hi ne fogdsold, hi kellayie fogdsohii, nem sillyozfiatjuk alien stb.,
hanem moodjuk: hefolydsoltad is, ne ki fogdsold, kifogdsolni
kellene stb.
Csak azt a szerencsetlen foltetelez szot Idtora tobbnyire szet-
tagolra; m^g pedig ligy, bogy a foltctel el6tagja egyszer hdtul
all (MeUzi fol), masszor meg elUl allva, harmadik szonak enged
helyet maga utdn (fol is teteleztem, fol ne tttelezd rola). Pedig
egyazon rovatba esik az itt felsorolt alakokkal. — Ezzel e szonak
szorendi furcsasdgait is elinteztem. Meg csak egyet id^zek itt
visszarettent6 pelddul: »a bizalom pedig bardts^os hajlamot,
bek^s egyiittflest tetelez foh (e h. : folUtelez),
Jelentes-bitorldsa abban dll, bogy foltesz (supponit) ertelem-
ben szerepel: holott cgyediil 6s kizdrolag a vegre alkottdk, bogy
a fdlt^teliil kivdndst, kikotest fejezze ki. Megis lintalan hallani
^ olvasni: Ezt fol nem tetelezem rola stb. De nem csoda, bogy
ilyen ferde ^rtelemben haszndljdk, mikor egyik-mdsik szotdr is a
kikdteS'Qn kiviil foltesz jelentesben szerepelteti.
Pro coronide: »Az Hj vdci siketn^ma intezet felavatd
unnepe« (a kozlem^ny cime). — Uj vdci helytelen elrakds;
helyesen fgy kellene: A vdci uj. Tovd.bba: siketnema intezet!
Alighogy beletor6dtank az drvahdz-h^i, drvasz^k-hej drvapenz-
/ar-ba * — es id<3kozben irae megsiketfil es elnemdl egy intezet !
— A cfm hibdjdt jovdteszi a hirlapi kozlemeny kezdete : » A siket-
n^mdk o/szdgos intezetenek dj epiiletet ma avattdk fel Vdcott
stb. — tlgy Idtszik, bogy mds ember irta a cimet, mds szer-
kesztette magdt a kozlemenyt.
JOANNOVICB GyOROY.
AZ EHRENFELD-KdDEX HIBAS VAGY HIANYOS FORDItASAI.
IV. (V^ge.)
E. 96 15: angyalis neveiv herrewlualo zent marianal
SS. 5f> : apud Sanctam Mariam de Portiuncida.
SV. 37 a: ugyanfgy, csak hozzd meg ez: post reuersionem
de 8, Jacoho.
A magyar szovegben Icvo elnevezese az emlltett egyh^znak ugyanarra
a tomploiDra vonatkozik, amelyet a latiu szoyeg de Portiuncvda newel jel51.
* Az at6bbi jelzes pl4ae talalo az esetre, ha urea az a penztdr. J. Uy«
552 KATONA liAJOS.
E. 97 25 : Es mend azokot kyk tartananak ysteny zolgalatt-
nak zolgalattyara [Amen eleg legyen ez feleben]
SS. 56: et omnia quae pertinent ad divina mysteria
celebranda.
A [ ] kozdttieknek az eredetiben nincsen semmi nyoma.
E. 97 9 : mene ew hozza ( ) zent egyhazat alazatost es
ayoytatost seperny :
SS. 57 (102. 1. 22—): ivit ad ipsum (et invenit eum) sco-
pantem ecclesiam humiliter et devote.
A ( ) kSzottiek a megjeldlt helyen a magyar 8z5yegb61 hi&nyzanak.
E. 98 12: Es ott ewlewkuel egyenbe monda bodog ferencznek:
SS. 57 (103. 1.4.): Et sedentibus illis simul ait ille beato
Francisco :
Az abl. ab8. felre^rtese.
E. 98 26: es meg ada ewkewt
SS. 57 (103 20): et solvit illos
A solvit itt a. m. doldd,
E. 99 7 : mert viy teste wnkbelewl tyzteltetyk ysten es mynd
ty attyadfyay leznek my baratynk es fyaynk
SS. 67 (1049): quia de carne vestra honoratur Deus et
omnes (fratres) nostri erunt vestri filii et fratres.
SV. 37 b: szinten igy, csak a ( ) kozotti fratres nelkiil.
A fordftd itt a birtokos nevm&sokat kovetkezetesen felcserelte, ez
azonban csak az els^nel y<oztatja meg az ertelmet, a m^odik- es harmadik-
n&l m4r kozonyos.
E. 100 24 : auagy kegyege hagyapna auagy hnrut'na auagy
fohazkodnak
SS. 57 (104 28): vel sputabat, vel suspirabat
SV. 38 a: uel spuebat iiel tossitabat uel suspirabat
A yatikdni 4354. sz. keziratban : vel tusciehat, Forditdsank teh4t ezek-
hez szft ink&bb, mint a SS. szovegehez. £z erdekes helyhez 1. Schiller)
Wallensteins Lager 6. jel. 30 — 31 s. : Wie er rdusjpert, und tvie er spuckt, atb.
E. 101 31 : De ew aiinakutanna kezde menden nemew yoza-
gokban es yo erkewlczewkbeu azannera haznalnya bogy boJog
flferencz es egyeb tarsy ewneky haznalaityarol mend ygen czudal-
nakuala
SS. o7 (105 7): Ipse vero postea coepit in tantum pro fi cere
quod beatus Fr. et alii fratres omnes de ipsius perfectione plu-
rimuiu mirabautur
SV. 38 a: Ipse vero postea cepit in omnibus virtutibus et
moribus bonis in tantum etc.
Forditasunk tcbAt a SV.-t koveti a SS. elleneben, melyt<51 az e\6b\) id.
vatikiini kezirat itt is elter b inkabb a SV.-hcz ds a mi fordit&sunkhoz szit.
AZ EHRENFELD k6dEX HIBXs TAGY HIIKTOS FORDh'ASAI. 558
D€ a proficere 6b a perfectione fordlt&sa (ez ut6bbi helyett alighanem
pTofectione-t olvasott a fordit6) m&r felreertesen alaptU.
£. 103 35 : ky ez vallast latta azon meg yrta azt
SS. 58 (107 24) : Qui vidit hoc scripsit et testimonium per-
hibet de hiis.
E. 1029: Te ugy vezesed attyadfyayt: mert sem te erted
sem ew eretek tyztes
SS. 58 (106 12): Tu non deberes ducere christianos quia
non est honestum pro te neque pro ipsis.
SV. 41 a: T. n. d. ita ducere fratres chr. qu. n. e. h. p. t.
nee p. i.
E. 102 15: De az poclosokot hyuyauala kerestyeneknek
SS. 58 (106 19): Ipsos autem leprosos vocabat heatus Fran-
ciscus fratres christianos.
A kiemelt szavak hidnyzanak a fordit&8b6l.
E. 102 16 : Es hyueu ewnewnmagat Poclosnak lenny Zegyen-
kedykuala az fegyelmert kyt tewtuala az fraternak Jacabnak :
SS. 58 (1072): credens ilium leprosum fuisse verecundatum
propter reprehensionem suam quam fecerat fratri Jacobo:
Egyike a legvaskosabb felreerteseknek, melyet az i7/um-iiak 8z. Ferencre
Yonatkoztat^sa es a fuisse-nek a kov. verecundatum helyett a megel6z6
leprosunt'in&l val6 kapcsol^sa okozott.
E. 1046: Es hogy senky ezzerzetnek myatta bewlczesege-
belewl sokka nem elhett
SS. 79 (1527) Item quod nullus ex industria persequens
ordinem diu vivet.
A persequens (a. m. »aki iilduzi*) felreertese miatt erthetetlenne
v61t hely.
E. 104 13: FRateroknak nemy Cynteremehen
SS. 66 (123 4) In quodam eremitorio
A fordit/j coetneterio-t, ill. kSzepkori lr&8m6ddal cemiterio-i olvasott
a 8Zok&8os roviditessel irt eremitorio helyett.
E. 105 25: Ewk legottan el yewnek De ty az fewldre tere-
hetek az abrozt Es ra tegyetek akenyert es az bort
E szavak a 8V. 47 a lapj4n olvashato szovegbul hi^nyzanak, de meg-
▼annak a feS. szovegeben : 66. fej. (124 15.)
E. 105 (52. 1. 1): De raasodczor ew b yo fogadasoker
SS. b6 (125 8): Altera vero die propter bonam promissionem
A yo el(5tti b nyilv4n a megfelel«5 latiu sz6, a 6onus kezdobetujekent
keriilt a fordfto tolla ahi, de mivel nem torolte ki, a goiidatlan es egyalta-
l^ban nem gondolkodo mA9ol6 is meghagyta ezt a magyarban teljesen ertel-
metlen betut.
HAGTAB NTELT6b. ZZXI. 38
554 KATONA LA JOS.
E. 107 25: kj mondatyk bewr captaloranak : mert ott nem
valanak lako helyek hanemczat bewrben czynaltak
SS. 68 (131 lo): quod dictum est capitulum storiorum^ quia
non erant ibi habitacula nisi de stortis
8V. 48 b szinten Igy. A storia v. storea nem 6oV, hanem >gy6k^ny«.
Lehet, hogy a fordlt6 helyette coriornm-ot ea de coriis-t olvasott.
E. 107 31—32: Es vetykuala zent benedeknek regulay zer-
zetett Agostonnak berualdnac.
SS. 68 (1324-5): Et allegabant regulam sancti Benedicti,
Augustini et Bernardi . . .
E. 108 9 : Es monda vr ysten enneke hogy nem akarna
hogy ez vylagban lennek egy balgatag olaz Es nem akara mykent
vyselny egyeb vton: ment ezen De yga2^ tanusag es bewlczeseg-
nek myatta vr tytekett meg zydalmaz
SS. 68 (132 19): Et dixit mihi Dominus quod volebat (me)
esse unum novelhtm pactum in hoc mundo et noluit nos ducere
per viam aliam quam per istam scientiam. Sed per vestram
scientiam et sapientiam Deus vos confundet
S V. 49 a : egeszen igy, csak a ( ) kozotti me kihagydsdval,
tovdbba a kiemelt vos helyett nos. Ez utobbi a vat 4354. sz.
k^ziratban is igy. Nagyobb elteres van a lAber Conformitatum
(Milano 1510) pdrhuzamos helyen, ahol ez olvashato: Et dixit
mihi, quod volebat me esse unum magnum fatuum in hoc mundo,
Tovdbbd a vat. 4354. k^ziratban, ahol e hely fgy szol: qtAod
volebat me esse unum pauperem et sttdtum idiotam in hoc
mundo etc.
Ezekb^l imm4r vil^goSf hogy a mi k6dexunk olaz szav&t csak az
idiota felreertese okozhatta. Az enneke ( enneke m h.) es a mykent (mynket h.)
csak a m&sol6 vetsege lesz. A nem akarna rossz olvas&son alapszik, amelyet
a uolebat es nolehat palaeographiailag konnyen ertbetd felcserelese magyariz
meg. Az ygaz pedig semmi m4s, mint a vestram-nak vera/n-mal val6 ossze-
tevesztese. E helybcJl is lAtbat6, hogy nyelvemlekeink helyes olva84s4ra milyen
fontos es milyen megbecsiilhetetlen kalauz a fon-^sok lehet61eg pontos szoveg-
kritikai ismerete ; mert csak az eredetieknek minel tobb p4rhazamos sz5ve-
gen alapal6, teh^t teljes philologiai akribei&val ossze&Ultott apparatus cri-
ticusa vethet vil^got a hom&Iyosabb helyek titvesztSibe. De vajjon hoi 411ank
ma meg e kovetelmenytfil legtobb nyelvemlekiinkre vonatkoz61ag ? !
E. 108 19: ha ymadsagnak yozagarol feleduen
SS. 69 (133?): si virtute neglecta
SV. 49 a : Szinten igy, de a mdr tobbszor idezett 4354. sz&mt^ kezlrat-
ban orationis virtute, teh^t ugy, mint fordft^sunkban, mely ezen hely djabb
vallom^sa szerint is ama vat. kezirat valamely kozeli rokon^n alapul.
E. 109 23: Azert akarnam ynkab erewsexvyteny ewket
yozagokban
SS. 69 (132 12): Ideo vellem eos magis roborari virtutibus
A helyes ertelem teh^t : Azert akarn&m teh&t, hogy ink&bb crosbul-
jenek stb.
kZ EHRENFEU) k6dEX HIBAs VAOY HIInTOS FORDh'ASAI. 555
E. 109 29: De tanusagnak g felettebunlo gongyarol se
vonna mendent
SS. 69 (134 2): sed ut a superflua cura discendi retraheret
imiversos.
A g betiit csak a m&sol6nak az egy 8z6val ut6bb k5vetkez6re ugr6
szeme el61egezte 8 azt4n a keze, — j611ehet a tevedest csakhamar eszrevette, —
elmulaaztotta kitor51ni. De a se vonna mi lehet, ha csak nem le vonna ;
a keziratnnkban lev^ / betut a m48ol6 nagyon konnyen tehette a hozz4
ha8onl6 I helyebe.
E. 110 16: leznec byzonyoltattak mykepen elsew yo neppek
SS. 70 (136 6): probati erunt suis praedecessoribus meliores.
E. Ill 24: De kyk leyendnek kyserttettek
SS. 70 (136 14): qui vero probati fuerint (et approbati)
A ( ) k5zottieket a ford{t6 elhagyta s ezzel e csinos 8z6j&teknak az
el^t eltompitotta.
E. 114 18: Denekyk myuelkettenek predicalasban es tarsyual
SS. 72 (144?): Alii vero praedicaverunt et laboraverunt
sermonibus sapientiae suae
SV. 52 a: vero h. enim, sapientie utdn pedig m6g scientie,
E. 115 35: Es mykeppen vakok azokat kyk yartanak byzon-
sagban kemenen kewuettek
SS. 72 (145 i): et tanquam caeci eos, qui ambulaverunt in
veritate, crudeliter persequentes
TehAt nem kovettSky hanem iildozt^k^ es nem is a bizonysdgban, hanem
HZ igazsdg titj&n j&r6kat.
E. 115 (kozvetetleniil az elobbi utan) : Tehat ew ne^meZ/e«-
megnek teuelgese es hamossaga
SS. 72 (1453): Tunc error et falsitas opinionum suarum
E. 116 (57. 1. 1. sor): P]s ewk ew setettseges myuelkedeseguel
SS. 72 (145 6): et ipsi cum suis tenebrosis opinionibus
Vo. azzal, amit Szarvas G&bor a Nyr. 1 : 224. lapj^n a neszm/iycss^g
8z6r61 mond, melynek opinio-jelenteset (a jegyzetben) ni&r 6 is nemi ketke-
dessel fogadja. Ha m^r most a csak nehAny sorral aUbb kovetkez<3 helyen
opinio fordftAsakent myuelkedes olvashatu, bajos feltenni, hogy ugyanazt a
8z6t ket ilyen nagyon is kiil6nboz(3 szoval adta volna vissza a fordit6.
De m&sreszt az optnio-ra a mAsodik helyen ^116 myuelkedes sem illik. Nem
yal6szinu-e tehAt, hogy a fordft6 emitt is, meg elobb is az ojoerafio-val
tevesztette ossze az opinio-i ? Ekkor legal&bb az egyik helyen ertelmes fordi-
t^t kapank, leven operatio csakugyau a. m. mlvelkedes. Deh^t a neszm^yess^g ?
HAtha ez is csak rossz olvasat az eredetileg helyeben ^llott myuelkedesseg
helyett, ami a XV. szitzadi ir^sok y es j, k cs 1, f es 1 betuinek nagy hasonl6-
84ga mellett, s kiv< kozbens(5 radsolatok feltevesevel epen nem lehetetlen.
E. 117 19: feyedelmeknek zolgalatyaert
SS. 73 (14612): propter praelationis officiura
38*
556 KATONA LAJOS.
E. 117 25: ewresewlnek ewrewmest ymadsagra
SS. 73 (146 19): vacant orationi.,. libenter
Al&bb a 119. lapon is Igy.
E. 117 26: yozaynak myuelkedesere es zolgalatyara
SS. 73 (146 2o): ad.., opera et obsequia vilitatis
A fordft6 vilitatis helyett virtutis-t olvasott.
B. 117 3: MErt zerelemnek hasonlatyara
SS. 81 (157 6): Quouiam juxta mensuram zeli
E. 118 16: Mert eu valaztalak tegedett yrasesmerew embe-
rert Es en sok gyewlekezesimnck predicalnya
SS. 81 (158 lo): Ego non elegi te pro homine litterato et
eloquente super familiam meam
B. 118 18: kyk leznek byzon baratok
SS. 81 (158 12): qui erant veri fratres
SV. 68 b: qui erunt veri fratres
B. 119 22: mcrt ew ystensege byr tart es oltalmaz :
SS. 81 (159 20): quod gubernet ipsam, conservet et protegat.
E. 119 23: hogyha baratoknak valainelyk eluezend ( ) Aka-
rok ewerte tartoznoni vrniiik ocott adnya
SS. 81 (159 22): si quis fratrum (uieo malo exemplo) perierit,
volo pro ipso teueri Domino reddere rationem.
E. 120 12: ky byzon ual zentseges eWc?ruala
SS. 85 (1G7 8): qui vcre fuit sanctissimae imritatis
SV. 83 a: szinten igy, de a Vat. eiiil. kezir. puntafts h. intip:
B. 121 21: tulyydon akaratyanak tewkelletes vegczetytt
SS. 85 (169 1): propter perfectam expropriationem propriae
voluntatis
E. 121 27: ffrater lucidiusnak gyorssagat ky uala nagy
qyorssago
SS. 85 (169?): et sollicitudmem fratris Lucidi. qui fuit
maximae sollu itudinis
E. 1225: zokotuala yly meseuel zemermetlen zeraet meg
tewr^iy
SS. 86 (171 7): solebat tali aenigmate carifingere oculos
impudicos
A ford i to a con finger e-i osszetevesztette a hozzk nagyou hasonlo
confringere-YQl.
E. 122 10 : seni ifjyenest vetetteuala semeyt az kyralueazonra
SS. 86 (171 11): nee a?2(/z(a/ife7* prosilieruut (scil. oculi eius)
in reginam.
A fordit6 az aliquaJiter-t aequaUtey'iiek olvasta, do ezt is eleg rossztil
fordftotta.
AZ EHREKFELD k6dEX HIBXs VAGY HIANT08 FORDfTASAI. 567
E. 122 18: ffelele kyral bewczen es monda neky
SS. 86 (172 5): Iste respondit sagaciter. Et ait illi rex.
A fordit6 osszezavarja a kir4ly besz^det az el86 koyetevel, aki b61-
csen felelt.
E. 123 20 : En vram tyed azt ewrzeny es valaztany
SS. 86 (172?): Domine mi, tuum sit hoc inspicere,
SV. 115 b: raeg hozzdadja: et discernere
Teh4t szovegiink itt a SV.-hez szft a SS. elleneben, tie a mindkett5ben
koz(58 inspicere-t rosszdl ertelmezi.
* * *
A kovetkez6 fejezetek (E. 123 26 - 126 21), melyek m^g min-
<lig a Speculum Perfectionis-hol valok, ennek Sabatier kiadta
szoveget<31, valamiat a Speculum Vitae velenczei (1504) es ezzel
egyezo metzi (1509) kiadasdban levci parhuzamos helyektdl is
elterd eredetin alapiilnak, melyet az idezett 4354. szamii vatikdni
k^zirat 19 a — 19 b lapjain s a hozza kozel alio be^iini, liegnitzi
es hudapesti (nemz. mdzeumi) keziratok * megfelel6 helyein fodoztem
fel. Pontos egybevetesukre azonban eddig meg nem \olt erke-
zesera, s igy az E. tovabbi, megint az Adushol es v^giil
Bonaventura Ferenc legendajabol eredd helyeinek is csak e mun-
kdval egylitt adom raajd a pontos egybeveteset.
E jegyzek mar igy is el^g hossziira nyiilt, pedig hogy a
szerkeszt6seg es az olvasdk szives tiirelmevel vissza ne eljek, csu-
pan a fontosabb es igazan ertelemzavaro hibak, jellemz<5 elteresek
es hianyok kiemelesere szoritkoztam. De azt hiszem mdr ennyib6l
is elegg^ kitetszik es barkinek is szembeszoko, hogy mennyire
kivdnatos kodexeinknek egyaltalan, fokep azonban azoknak a ket-
nyelvii pdrhuzamos kiaddsa, amelyek kevesbbe hozzaferheto ere-
deti szovegeken alapdlnak. Az Ehrenfeld-kodexet illetoleg ezt
kiilonben mar boldogiilt kiaddja, Volf Gydrgy is surgette.
(Nyelvemlektdr VII. kot. Eloszo XXXI. 1.) Szerintem addig,
mi'g ilyen kuidasunk nincsen, ha nem is eppen folosleges, de leg-
alabb is nagyon kalandos es kockdzatos dolog az Ehrenf.-kddex
es meg sok mds hasonld termeszetii nyelvemlekiink hangtani,
nyelvjdrdsi es egyeb nyelvtani sajdtsdgairdl ertekezni; ezek az
egyebkent nagyon tanulsdgos es sziiks^ges biivarlatok addig jdreszt
a levegoben Idgnak, amig az eredeti szdvegek behatd es tiizetes
ismereteben szilard talajt nem keszitunk szamukra.
Egy ily kiadds alkalmdval, ligy velem, nem drtana egytlttal
n Nyelvemlektdr szoveget is a kezirattal vald tijabb gondos egybe-
* L. e keziratokr61 s az E.-k6dexbez val6 vi8zonyukr61 az Ehrenfeld-
es DomonkoS'kddex forrdsairSl sz6\6 ertekezeseroet, melyet a M. T. Akademia
I. oszt. iilesen 1902. Junius 2-an mutattam be 8 amely az Irodalomtort.
Kdzlcm€nyek jov^ evfolyamdban jelenik meg. Kiyonat&t I. az Akad. Ertesito
ez 4yi okt. sz^m&ban, 511. 1.
558 BARC8A jiHOS.
yetes alapjdn atvizsgdlui, inert nem egy helyen tdmadt az a gja-
ntim, hogy vagy a kiado kijelolte sajtdhib^knak kiilonben eleg
hosszti jegyz6ke nem teljes, vagy pedig namely hely nem egeszen
jo olvasason alaptil* Ehhez azonban el6bb egy regi m^ltdnyos
6hajunknak kellene teljesulnie : az Ehrenfeld-kddexet birtokos^tol
valamelyik els^rangti tudomdnyos int^zetunknek, vagy a M. T. Aka-
demidnak, vagy a Nemz. Mdzeumnak meg kellene szereznie.
Ugy tudom, hogy erre mar lett volna s taldn meg mindig van
m6d. Kdr lesz a dolgot addig halogatni, amig majd elkesiink s
esetleg dgy jdrunk ezzel is, mint a monda szerint Tarquinius
Superbus a Sibylla-fele konyvekkel, — s amint mdr magunk nem
egyszer jdrtunk egy-egy nevezetes honi regis^giink visszaszerz^-
senek olhibazott politikdjdval.
Katona Ijajos.
MONDATTANI R£GIS£6EK tS TAJSZ6K.
Hajdu-N^nds v&ros lev^lt^ra a leggondosabban megorzott level-
t&rak egyike. A hajduk a kivdlts&gaikat tartalmazd okiratokat
gondosan orizt^k a maig is meglevo, ligyn. x^privil^gi&lis l&d&ban*.
1605. dec. l-6n kelt Bocakay adomdnylevele. Ettdlfogva 1691-ig sok
oklev^l orzi kiv<sdgaik megerosit^s^nek eml^k^t. M^g tobb oklevel
vonatkozik a vAros birtokvAsdrlAsaira, vagy az egyes birtokreszek
miatt folytatott perekre. Vannak tovAbbA ugyancsak az emlitett kor-
8zakb6l bizonyos jegyzokonyvek, melyeket a vArosi tan&cs elott foly-
tatott fontosabb biintetoperek tdrgyaldsakor vettek fel. Ezekbe a tanu-
vallatd jegyzokonyvekbe sok esetben sz6r6l-sz6ra feljegyezt^k a tanuk
vallomAsait. 1691-t61 fogva a vdrosi names tan^cs 6s 68 a communi-
t4s gyul^seirol 68 a tanuvallatdsokrbl sz6l6 jegyzokonyveket evrol-
evre megoriztek. Kulonosen ezek a vallat6 jegyzokonyvek mind a
t&jsz6knak, mind a mondattani regisegeknek eg68z t&rhdz&t nyitj^k
meg elottunk. Ezek kozul mutatok be egy kis gyujtem6nyt, oda
jegyezve minden sz6hoz 6s kifejez6shez, hogy mely id6b51 val6.
A jegyzokonyv helyesirAsAt kovetem. Hogy a helyesir^sbaa
nagy elt6r68ek vannak ugyanazon 6vben is, oka az, hogy ktilonbozo
8zem6lyek irtdk.
Atta teremtette, rait csin&l a lelke : kdromkodds a XVII —
XVIII. fizAzad folyamAn, mely6rt n6ha 20 — 30 korb{icsut6s es ekl6zsia
kovetes jart ki.
* Hogy ez a koriilmeny milyen kalandos feltevesekre vezetheti rae^
az oly ovatos es modszeres kutat6t is, min5 a Nyelvur boldogdlt megalapi-
t6ja volt, azt jellemz5 peld^val vil&gitja meg a Nyr. 1 : 224. lapjiin olvashat^
dg 8z6 8 a h()zz4 tartoz6 megjegyzes. Szarvas ebben az iik, ik szot gyanitotta.
Pedig, mint m^r a NyelvemlektAr ut<>bbi kiadasa helyeaen irja, itt nem
ewgCj hanein ewcze olva8hat6 a keziratban, s ez nem m&s, mint az eredetiben
levo soror (itt >ifjabb n6testver«) forditasa. E hely teh4t (E. 70 19 = A8. 43 9)
b&tran felveheto a NySz. p6tl&8ai koze az dcs sz6 2. jelentese alA, mint annak
legregibb, az ott felsoroltakn&l bizvast regibb peld4ja.
MONDATTANI R^6I8^0EK I^.S TAJSZ6k. 559
Esztendoig valo szolgdlatra magdt lekotelezveD; evvel a hitfel-
addsscU nem gondolvdn, megszokott : eskujevel nem gondolt (1714).
MegegyezY^n, magokat arra ajdnlottdk i b,vtbl kotelezt^k (1741).
Hogy dkarod ? :\io\BL m6gy? (Maig haszndlatos 1714-t6l fogva.)
A tanu akaratdbul tette ezt : engedelmdbol tette (1725).
A nemes tandcs determindti6j&t meg nem dll(^k megbiintettet-
nek : akik nem tartjdk meg a tandcs hat&rozatdt (1718).
Szeg^ny lakosinknak elfogyott a/Za^of^^a : szegenys^ge (1631).
A maga alkalmatossdgdn vitte a sz^ndt : szeker^n (1631).
Eff^le cselekedetbe avatja magdt :i\yen tetteket kovet el (1631).
A gyulest fohadnagy Uram herekesztette ihez&rta (1717 — 1781).
BecsUUs^t adja meg a megs^rtettnek 6s kovesse meg : k^rjen
t61e engedelmet (1717).
BecsHletheli asszonyokat rdgalmazott : becsiiletes assz. (1718).
Szomszdggya ellen elkovetett hecstelens4g44rt : az^rt, hogy szom-
BZ^djdt becstelenitette.
Elobbeni hecsilleUt megaggya : elismeri, hogy olyan becsUletes-
nek tartja, mint elobb (1718).
Yadnak hennek mds helyeken is : vannak kozulok (1621).
MegMzonyityay hogy fgy tortent : bebizonyitja (1621).
Birsdgium : biiutet^sp^nz (1716).
A telek b^kess^ges hirodalmdhan nem hdboritom : birtokaban
(1719).
Bizvdst visszafoglalhatja kegyelmetek : bdtran, aggodalom n^l-
kUl (1754).
Bolygd : reggeli 4 6rai harangozAa, mely et a szolgdk r^szere
hoztak szokdsba, hogy pontosan keljenek.
Csakugyan fohadnagy Uram elmondta : ugyancsak. (1691-t61
korulbelul 1750.ig).
600 n^met forint csindl 720 magyar forintokat : kitesz, egy-
^rt^kfi vele (1726).
Ha pedig oly eros tanu el6l nem adhatnd magdt ' ha nem lenne,
kerfilne a jovoben (1713).
Egymds. helyekre megtelepedtek : namely helyekre (1685).
Egi tiiz : vilhlm. (Az eg^sz XVIII. szAzad alatt.)
Ura ellen dll kdromkoddssal : urdval szembeszdll (1717).
Ellenben dll urdnak : uraval szembeszdll (1717).
Magdr6l a lovist el nem fordUhatta : e\ nem hdrithatta (1717).
EUlt volna, ha gondjat viseli : ^letben maradt volna (1741).
Apjdrdl maradt j6szdgdb6l kiel^gUeMk : kisidt&k a r6sz6t (1714).
Semmi ellen^re valdt nem sz6ltam : olyat, ami^rt haragudhatott
volna (1719).
Oda eUhh tortent : mdr regebben (1714). Mdr oda elO're (1714).
EmelgetO's j6szdg : olyan hdzi dllat, mely nem tud maga erejebol
felkelni, ez^rt fel kell emelni (1714-tol maig).
Ott van a szdraz malom raeg^^^ve : oda epitett^k (1714).
R6gi idokben teljesitett &demek : szevzett erdemek (1691).
560 BARC8A Jiliros.
A birdi jurisdicti6ba val6 maga eresztesSM megbtotetteiik : a
beleavatkozds^rt, az onbfr&skodds^rt (1719).
Hamisan eskUdt 6n redm:6n ellenem (1772).
Elvitte a szekeret, hir^vel esvin a szomszednak : tudtdval (1 725).
Tudt&ra esett a tandcsnak : tudomdsdra jutott (1714).
Megesett ember vagyokrbiint kovettem el (1719).
Magdt par^zuasigba egyelUi : -psLr&zu&s&got kovet el (1719).
Ugy se fdjf mint ha az any&d has&ba voln&l (1741).
Mag&ra felvdllalta, hogy kifizeti : elv&llalta (1714).
A felettibb yal6 italt6l megr^szegedett : mdrt^ktelen boriviLatiSl
(1741).
Fegyver Altai fogy ^lete : f egyverrel vegzik ki (1725).
Felfordul olyan cselekedete is : elSfordul (1719).
A kozoos^ges j6 egeszen Idbbal felfordul : a kozUgyekben zavar
All be (1714).
Eddigi kolts6g6ben megfordit hat f orintot : megt6rit (1725).
Minden fogyatkozds n^lkiil lefizetiink 100 forintot : minden
hiAny n^lkiil (1714).
Qondviseletlensige miatt raegdoglott a 16 : azert. mert gondjat
nem viselte (1717).
Goro^r : kereskedot jolentett kbriilbeliil 1700-t6l fogva 1850-ig.
86t n^melyek gunyoldsbbl ma is igy hivjak a kereskedoket.
Gorog kereskedo ikereakedoj aki tenyleg gbrog szArmazAsti, mert
a XVII. szAzadban majdnem kizArdlag gorogok voltak a kereskedok.
egyik m^g 1782-ben is gbrogiil irta alA a vArossal kotott szerzod^set.
Oyakor fzfeen : gyakran (1718).
Gyanusdgom a szomsz^domra van : gyanakszom (1714).
Nem akarta megiitni. Iianemha megijeszteni : hanem csak (1725).
Hahogy pedig el akar menni : ha pedig el akar meani (1725).
Hat megd rdgalmaz : hAta mogott rdgalmaz (1717).
HdtraJiugyta kotelesseg^t hivatalAban : hivatali koteless^get
elmulasztotta (1717).
Hatalmasul olhozott egy szeker 8z6nAt : eroszakkal (1717).
Hatalmassdgot es orsdgot cselekedett (eroszakoskodott ^s elor-
zott valamit) (1717).
A tandcs minden hasonlds n^lkiil megegyezo sulErAgiuma Altai
hatdrozta : egyhangulag (1714).
Kozons^'ges haszonra fordittass^k : a vAros szuks^gleteire (1724).
Igaz hazafi ^s torzsokos hazafi : tosgyokeres hajdii szArmazAsu
(a XVII. szAzad elej^tol korulbelul 1870-ig).
Hatalma van azt cselekedni : joga van (1725).
Hatalmat ad a gyiiles a fohadnagy TTrnak, hogy a penzt kifi-
zerise : felhatalmazza (1714).
A hatalmassdg UteUrt bezArass6k : az6rt, mert a vAros szenAjil-
b6l eroszakkal, tilalom ellenere elvitt egy szekerrel (1719).
Hadnaggyd megnyomattatvdn, elvAlasztatott : megvAlasztatvAn
(a XVII. es XVIII. szAzadban).
Hirt nem tett neki k^t nappal elotte : hirt nem adott (1717).
MOKDATTANI R^OIS^OEK ^8 TiLj8Z6K. 561
Odament, hihetd' gonosz v6gre : val6szfnuleg gonosz c^lbdl (1717).
A hitleUtel megvoltiaz esktit letette (1724).
A fdhadnagy TJr oly hitnek formdja alatt Bzokott megeskiidni :
olyao eskiiforma szerint (1716).
Hivs4gtelens4g miatt elit6lt6k : hfitlenseg (nota) niiatt (1642).
Id6halasztds w^/Aiii : halogatds n^lkiil (1741).
Id6jdrtdhan'.\diok multdn, k6s6bb (1725).
Arra ig4r% magat:igeri, hogy azt teszi (1613).
Igyekezett a fej6re:a fej6re akart iitni (1725).
MindeD eloint^zetet raegtett: eloint^zked^st (1719).
Ha kin valamely reszogito ital megismerszik: ha, valakin eszre
lehet venni, hogy ivott (1718).
Mi jdrathan vagy?:mi6rt jott^l? (1714).
Jottment emberek : mindazok, kik nem torzsokos hajduk.
A megirt helyen /:aj?a^of<: megleptek (1717).
Keresetemet tartoin a telekhez : fenntartom a jogomat (1719).
A telek kereset4t6l lemondok : kijelentem, hogy nem porelem
tobb^ (1719).
Kijon a tanuk valldsAbdl : kitunik a tanuvallomdsokbol (1717).
Ebbol nem kovetkezik ki boszorkdnyi mesters^ge : ebbol nem
dllapithat6 meg (1713).
K6teless4ge van arra, hogy stb. : kotelessege az, hogy stb. (1717).
Kovetkezendo okokb6l : kovetkezo okokb6l (1754).
Kovesse meg a panaszost : kerjen bocsdnatot (1718).
Kovesse meg az eclesidt : a templomban a bunbdn6k koz6 uljon.
Kuffantd : egeazen 1792-ig kimutathat6 a XVII. szdzad koze-
pdtdl fogva, hogy Ndndson kuffantdk voltak, akik a maguk hdzandl
Arultak dohdnyt, ra^zet, gyiimolcsot s mda eff6l6ket, eleinte az elol-
jdr6 engedelm^vel, de 1734-ben a vdros boltokat dllitvdn fel, a
vdros e berbeadott boltok jovedelm^nek biztositdsdra megtiltotta
a kuffantdknak. hogy tovdbb ne druljanak hdzukndl. A tilalom azon*
ban csak 1792-ben vezetett eredm^nyre, amikor v^gk^pen csak a
piacra szorultak s a mai kofdk mesters^g^t kovett^k. Sot meg azt
is megparancsoltdk nekik, hogy a hadnagy enged61ye n^lkiil a vdsdr-
ban sem szabad az elelmi szereket osszevdsdrolniok. A hadnagy
pedig csakis a vdsdr v^ge fele engedheti azt meg a kuffant6knak.
Kutya brdog diszn6 adta. k^nkoves menyko teremtette (karom-
kodds, raelyert 20 — 30 kem6ny pdlcaiit^^t szabott ki a tandes a
XVII— XVIII. szdzad folyamdn).
Gonoszsdgban Ulekzd [leledz6?] szem6ly:mdr tobb gonoszsdgot
kovetett el (1719).
Embers^ges emberek rdbesz^lea^ro arra Upett, hogy a perleke-
dessel felhagy : beleegyezett.
El lehet a nelkiil, hogy azt tegye : nem kenytelen vele (1724).
Maradjon ama torveny ellen v6t6knek buntet^s^ben rmarasztal-
tass^k el (1717).
Soha arra a gonodzsdgra nem mentem volna : azt a gonosszd-
got nem kovettem volna el (1725).
562 BARC8A jAnOS.
Meghizonyosodik 2 — 3 tanu sz&ja valldsdval : bebizonyol (1713).
Megdllott a tanAcs elott tanuival egyiitt : megjelent (1717).
Megdllitotta a tandcs, hogy mennyibe keriil : meg&Uapitotta
(1754).
'R&ment a panaszosra : r&t^madt a panaszosra (1717).
A v^rosba jon mulatni : t&rt6z\iod&sv& (1724).
Nem j6 kovetkez^seket n^z ki belole : ligy sejti, nem jo v^ge
lesz (1725).
Nyilvdn val6 i^v^n : koztudomAsil I6v^n (1719).
Nyilvdnsdgos 16ven : vildgosan All, bizonyoa (1778).
Nem tudni, mely oktul viseltetvinj elment N. N.-hez : nem tudni.
mi volt a szAndeka (a XVIII. szdzadban vegig).
A maga oltalmdha cselekedte:a maga oltalmaz&s&ra (1724).
Hasonl6 becstelenlt^stol magdt ezut^n megoltiUmazza: dvakod-
j6k (1719).
Elsoben szekerc6vel, azutdn dreg feJ8z6vel lever te : nagyfejsze-
vel (1717).
Osszehdborodvdn egy m&sik leg^nnyel : osszeveszv^D (1719).
A h&zat megvette 6s orokivi tette : tulajdon&vA tette (1719).
Papmarasztd : uiLgy bot, mellyel egeszen a XIX. szAzad koze-
p^ig az ujev elott szokdsos papmaraszt&s alkalmdval erveltek egjmis,
alien azok, akik a papot a kovetkezo 6vre vagy meg akart^k marasz-
tani, vagy nem.
Az asszonyt meg^ara^^m^o^^a : pardznAlkodott vele (1719).
Itt pinzzel j&rjuk a bucsut. tyukkal, kalAccsal kell hozz^Utni:
Igy adja tudtdra a ndn&siaknak egyik pesti ugyv^dje^ bogy ba azt
akarjdk, hogy poriiket a b^tszem^lyes tdbldn megnyerj^k, akkor
kuldjenek penzt.
P4lddsk4ppen megbiintettetett : kem^nyen (1741).
Elegendo prdbdk nincsenek ellene : bizonyit^kok (1714).
Rdgalmazta 6t becsulete ellen : becsiiletes latere (1719).
MindjArt rd ism6t : mindj&rt azutdn ism^t (1724).
Regvel (kovetkezetesen fgy irva):reggel (1718).
BendeUst tesz : vegrendeletet tesz (1728).
A tandcs nem j6 rendeUst tett avval : a tanijlcs nem helyesen
int^zkedett. mikor azt rendelte (1719).
Kev^s rem4nys4g volt 6lete megmarad^sa fel61 : abboz. hogy
^letben maradjon (1715).
Az torok sdnca miatt elf utottak : sarcoldsa raiatt (1621).
Debreceni nagy szahadsdg : nagy vAs&r (XVII. sz. kozepe
tol maig).
Szdndeka megbomlott, ft3lben azakadott : nem sikerult (1722).
Hova szdiid^kozol ?: hoy fi megy ? (XVII— XVIII. szAzad).
Az ad6 kiszedes^re k^nyazeritettek : beszed^sdre (1717).
A tanacs elott szem4ly szerint megjelenven : szem^lyesen (171H).
Sz4ket Ul6' 6s hittel szolg^lo szemelyeken az eloljdr6kat. tovdbbi
MONDATTANI R^GISAOEK tS TAJSZ6k. 563
a nemes tan&cs es cominunit^s tagjait ^rtett^k a XVIII. sz^zad
elej^tol a XIX. szdzad kozep^ig.
Magokat a tandcs v^gz^se ellen szegezUk ^s megkem^nyitettek :
nem engedelmeskedtek a v^gzesnek.
Szemesnek val6 a torvenyes jdt^k : ezt a tanacsot 1770-beD
adja a ndndsiaknak egy pesti ugyv^d, ki ezzel akarja tudtokra adni.
hogy p6nz n^lkiil a hetszem^lyes tdbldn semmit sem erhetnek el.
Felsegednek hiven ^s aldzatosan meg igiekezziok zolgdlnonk :
igyekeziink Felsegednek hiven es aldzatosan szolgdlni (1621).
Foldnelkul val6 szuk6lk6d4s van ndlunkikeves a foldunk (1681).
A torvenyszek szinin megvallottaia torv. szine elott (1719).
Tengeri szUret : iQngQvi tores (1760—1780).
Tdvuly val6 helyon volt:tdvol levo helyen (1717).
Lopdsban ^aZaZfa^o^^ : lopdsban taldltdk biinosnek (1714).
Takarodd vmids: estoli 8 vagy 9 6rai harangozds (1714 —
1830 korul).
Eld'taldl valakit : taldlkozik valakivel (1724/
Hatalmaskoddsnak terhen megbuntettetik : hat. miatt (1724).
Pdlyinkdval magdt megterhelv^n : Bok&tt ivott (1718).
Tisztessegesen eltakarit : eltemet (1715).
TUtds : tilt&koz&s (1721).
Ugy tetszikf hogy 1710-ben voltiiigy gondolom (1714).
Tehetst^givsLgy on (XVIII. szdzad).
Tilalom alatt val6 dolog : torveny tiltotta cselekedet (1714),
Tisztess4ghen jdr6 ember : tisztesseges szdndekkal lev6 (1725).
Vildgosan fel van teve abban az irdsban : kifejezve (1714).
EUolvajlott l6:ellopott (1718).
Tudonidnyul v^tetik : tudomdsul vetotik (kiilonosen 1780 — 90.
kozott, de n^ha elobb is, 1760t6l).
TJgordani : ugorni (1725).
tfkemeio kegyelme (1724j.
Addig ne huzzunk iistokot, mig a torveny nem it6l (1741) :ne
veBzekedjunk. Ustokbe se szdnn^k menni veled : kesz voln^k meg-
verekedni veled (1741).
Hamis hitiisegben vddoltatik : hsLmia hitfis^ggel (1717).
P^nziil kivdntdk a biintetest vdl tani : p^nzve vdltoztatni (1719).
A kert fele vette magdtia kert fele ment (1717).
^egv^tette 6t a megolestol : megvedelmezte (1741).
A tanunak a hite bev^Zch'/c : feleskettetik (1724).
Azon jdszdghoz semmi versigok nincsen : rokonsdg cimen joguk
nincsen (1714).
A vdros joszdgait vesztihe hagyta : veszni, veszendoben (1719).
A felebardti szeretetet hdtok meg6 vetv4n : szem elol t^veszt-
ven (1719).
A punctumok vildgoss&gra. jojjenek : raegvildgosittassanak (1713).
Ha egyik vdlldn neh^z. radsikra viszi el : ha igy nem sikeriiL
mdskepen prdbdlja (1715).
564 A NTELYTdRT^ETI SZ6TiiRH0Z.
Nem tudatik, micsoda gondolatoktul 6s bdtorH>ul viseUetv^:
▼ezettetv^D (1724).
Hdzik6ja foldig levonaf^o^^^ : leromboltassek (1722).
Magdt megvonta egj szegletbe : meghiiz6dott (1725).
A harangok megvonaUiak : meghnzAixiBk (1714 — 1830 koriil).
Barcsa Jivog.
A NYELVT^RTfiNETI SZOtARHOZ.
Sikam: »locu8 lubricus, scblupfrige Stelle«. Egy idezet van
r&: » Cauda mely sebes sikamaira 6rtel, bogy a Szent PAl megviU-
gosftAsdboz hasonlitod a te hit hagyotsdgodat !«
Az id6zetnok nines belyes ertelme. Nines megmondva: minek
a sikamaira? S az eredetiben sem a megelozo, sem a r&kovetkezo
mondatok ncm nyujtanak felvildgositdst. K^ts^gtelen, bogy a sika-
maira sajtdhiba, m6g pedig sikamaira helyett. Ez csak olyan szo.
mint a csuszamatf iszamat, futamai stb. A sikam clmszo teb&t tor*
lendd s helyette sikamat teendo !
Sinkorantdzik : »venor, jagen«. Az ilyen ^rtelmezes nem er
semrait ; akar ott se volna. Mire, mivel vaddsztak a >8inkorantdz6k<?
Agardsztak vagy kopoztak, sot m^g az is lebet az ilyen drtelmezes
szerint, bogy sneffeztek. Ballagi Telj. Sz6tara szabatosabb, mert
viUgosan megmondja, bogy sinkurantdzik a. ra. :»kop6kkal vadasz*.
a olore bocsAtja, bogy sinkurant : vad&szeb, kop6 (cbien courant).
A vaddszebek eme fajtajiirol a Corpus Juris is megeml^kezik aa
1729. evi 22-ik torv.-cikk 9. §-&ban : »ut autem damna^ quae Sege-
tibus in Campis per venationes inferri solerent, evitari valeant,
nemo Terrestrium Dominorum, et Nobilium. Canes Anglico-Venaticos.
Sinkordn uuncupatos intertenere, eo minus cum iisdem venationem
exercere ausit.* — Kitetszik ebb61, bogy a sinkorantdzds a. m. falka-
vadiiszat. vagyis ^vaddszat l6bdton s egyiitt tart6 6s szimat utdn
bajto kopofalka segits6gevel« ; ang. bunting, n6m. betzjagd. (Vad.
Msz.). — Herman Ott6t6l tudom. bogy a kozons^ges ebfajt&kt6l eluto
kutyAt Erd^lyben ma is sin^orannak nevezik. A MTsz. nem ismeri.
Sipdkol : »aegre respiro ; scbwer atbmen^. Egy idezet van ra
Oeleji Katona VAltsdgtitkdbol : »bennek is a bit tsak alig-alig sipa-
kol^ — Kassai szerint (Gyok. Sz6konyv 4:306) a sipdkol igenek
k^t jelentese van: 1. > sipdkol a m^ts, majd-majd elaludni akarvdn ^s
csak pislogvdn« ; 2. »a Duna-melleken sipdkol a bizlalt es toraott
Idd ia, meg akarvdn fulladni es dogolni«. A NySz., a mdsodik jelen-
test vev^n alapiil, az idezetet ligy magyardzza. bogy bizonyos embe-
rekben a bit alig-alig Ulegzik<^, Ez nagyon szokatlan metaphora
volna; ellenben »a hit alig-alig pisldkol bennok« ma is szokdsos
mondds. S hogy Geleji is csakugyan Igy 6rtette, kitunik az idezett
hely folytatdsdbol : »sipdkol mint a hamu alatt elrejtetett szikra...
de azert a bit soha egeszlen 6 belolok ki nem alszik^.
A NTELVTOR'rtNBTI SZ^TiUHOZ. 565
Suprekercs : »9tipa, stipula; halm, stengel^. Ez a csod^latos
nz6, mint elao forrdsbbl, Bod Peter 8z6tdrdb6l van iddzve, holott
megvan nemcsak PP. minden kiadds^ban, hanem MA.-ndl is, de itt
csak 1621-t61 kezdve, mert az elso k6t kiaddsban helyette suptekercz
van, ami, mai helyesirdssal zsuptekercsnek olvasand6. A sajt6hib&b6l
t&madt csodabogdr tehdt torlendo s a tekercs szdrmazdkai koz6 esup-
tekercs irando be. Igy van ez mdr Kr.-n6l is a zsup cikkben.
Vigasz. Bornemisza P6ter jfinekes konyve (1582) szerint, mikor
Izs&k szulet^k
»L8n nagy vigasa ott az Abrahamnak
Vele Sszue az Sara asszonnak.«
Mi az a vigasa? A NySz. hajland6 azt hinni, hogy sajtbhiba
vigasza (solatium, trost) helyett. Kets^gtelen, bogy sajtohiba, de nem
vigasza^ hanem vigasaga helyett. Abrahdm 6s Izsdkot, Bomeraiszdn
kiviil, D67.A Andrds 6s egy N6vtelen is megonekelte. AmannAl (Rogi
M. Kolt. tdra, 5:21):
:i^ia akkor asszontul ott szulet6k
Hdza n6pe mind ezt igen 6rul^k,<
Enn6l pedig (uo. 6: 197)
»Kin Sdra asszonynyal drome lon«
Termeszetes is, hogy a nem rem61t fiii szuletesekor az apa
inkdbb oromety vigasdgot 6rez, mintsem vigaszL Ugyanigy Tlly6s
Andrds Predikdcioiban (1696): 2>A szentseges Mdria 8tet az eg6sz
vildgnak Srom^re es vigasdgdra sziilte. (552. 1.) — A vigasz fonev
kiilonbeu is neologizmus a XIX. sz. elejerol. (Vo. NyUSi.)
SziLY KAlmAn.
Tarattyu [?] Az igaz bardtsng elfutamik raellolcd mint egy
rosz tarattyu (Pesti G. : Fab. 130.) Ennek a szonak az ertelmet meg-
vildgosftja a Mezohegyesen is hallhatd tarattyu, Ez a tdjszo, mclyet
a MTszban nem lelek, ott azt a szekeret jolenti, amelynek (ellentet-
ben a rug6s kocsival) csak az ul6se rugos.
Andorffy KAroly.
A NySzbeli id6zet hibdsan van roviditve ; Pesti Gdbor fabu-
Idinak Toldy-fele kiaddsdb6l van veve, de a teljes szoveg igy hangzik :
Az igaz bardtsdg ritka mint a fekete hattyu ;
A hamis nem tisztdn fogontatik, mint a fattyu,
Az6rt elfutamik melloled mint egy rosz tarattyu.
Van aztdn meg a NySzban y>tralyu : [vetula ; altes weib]. Testi
byvnbe elyzamec, e meg rothat, f5ldbe l8t agn8, tratyu elesek (TelC.
147)«. (A kadexben: folde l8t = foldde lott.) A ket idezet egybe-
vet^sebol azt kovetkeztethetni, hogy a tarattyu v. trattyu v6n szaj-
566 IBODALOM.
h4t jelent. (Yo. ^tratyog : ligy besz^l mint a fogatlan ember* MTn.
^s tardta, trdta : lompos, ronda, uo.) K6rd^s, mind kapcsolat van e
kozt 6s a szek^r (.rossz szek^r*?) jelent^s k5zt Sz5tdrir6ink kdsal
a tarattyut eloszor Sdndor Istv4n emllti: *Tarattyii. !EL [regi] vete-
ramentum, vetus instrumentum, Trodel.c 0, iSgy Idtszik, ezt a jelen-
t^st csak Pesti G4bor id^zett bely^bdl okoskodta ki. A szerk.
IRODALOM.
Helyes magyarsig.
1. Magyar Nyelvbibdk javit5 6s magyar&zo sz5t&ra, tekin-
tettel az okszerii helyesfrdsra. A mflvelt kozons^g haszn&lat&ra Irta:
Fiiredi Ign&c^ gyakorl6 tanft6 es k^pzdtandr. Budapest, 1902. Dob-
rowsky 6s Franke. Ara 2 korona. 8-r6t. VII -\- 76.*
Fiiredi fUzete lijabb kiad&sa k6t r^gibb munkdj&nak : Magyar-
talansdgok 1880 (k6t kiadds) es ifj Magyartalansdgok 1882. A cik-
kek egy r^sze vdltozatlan, m&s r^sze m6dosiilt, n^melyike elmaradt,
yiszont tobb lijat is taldlunk az dj kiaddsban. A k6t ^vtized lefo-
lydsa alatt Fiiredi szorgalmasan jegyezgette az egyre folbukkan6 lij
nyelvhibdkat lapokb6l, konyvekbol s bizonydra az 6ld nyelvbol is s
ez6rt nyelv^sznek haszndlhatd adattdriil szolgdlbat. Avatatlan szdmdra
azonban nem mondbatjuk hasznosnak. Hibdja elso sorban, bogy a
belyes magyarsdgra val6 litbaigazltds nem taldlbatb meg konnyd
szerrel minden esetben'; mdr pedig az ilyen kozons^g kez6be yal5
tandcsaddnak olyannak kell lennie, bogy neh6zs6g 68 idoveszteget^s
n6lkul feleljen a bozzdintezett k6rd6sre. Yajjon ki keresne az dU
ige vonzatdt, dlland6 batdrozojdt az abhdl cfmsz6 alatt, vagy a paran-
csol6m6d belyes baszndlatdt hallgatni 6s tovdbb szavak alatt? Hoi
taldlom meg a ne tilt6 sz6cska alkalmazdsdt, ha megakaddlyoz cik-
kebe van szove. Mindenkepen belyes, ba egy-egy bibdt tobb cimszd
alatt emlitiink, mert mindeg jobb, ba otszor akadunk rd, mint ba
egyszer sem; de folt6tlenul meg kell lennie azon a belyen, hovi
alaktani, sz6tani stb. mivoltdndl fogva tartozik, mert csak ott keres-
siik elso sorban. A tapasztalat el6gge mutatja. bogy milyen fontos a
konnyu elrendezes ; kev6sbb6 j6 kezikonyv gyakran kelendobb, mert
konnyen forgathat6. mint mds neb6zkesebb konyv. b4r tartalmilag
jobb is.
Ami a cikkeket magukat illeti eleg kiselejtezni yal6 maradt
m6g benne az elso kiadds szigorii blrdlata utdn is (Szdnt6 Kdlmdn,
Nyr. 9 : 460). Magyardzatai nem mind(§g hibdtlanok, kifejez6sei sok-
szor nem szabatosak. Mutatvdnydl szolgdljanak ezek : megujrdz kep-
zesenek helyess6gere mdr Szdnt6 id6zi a kovetkezoket : utdnoz^ hdtrdlf
* Uj kiaddsban is 1903. ilyen cimmel : Nyelvhibdink javit6 es magrya-
rdz6 szotdra, f6 tekintettel a helyesirdsra.
IRODALOM. 567
lelkemeZf apjukoZy eUttemez (vo. TMNy 459); eMdre hivatalos nem
»aSekt4lt kifejezesc^ azert, mert lijabban a vocatus mellett amtlich
jelent^se is fejlodott ; kereszty4n nem Kr%sztus-h6\ lett. hanem a szldv
krstjan (krustijanu) sz6b6l; kiakolhdlit nem t&J3z6, hanem Bug4t
csin^lm^nya (NyUSz.) ; mer6ny semmivel sem jobb a inerinyletn^l,
sem mdtdny a m^ltdnyossdgn&l ; hogy a szdk mdst jelent-e, mint a
szavak, csak Szvor^nyi a megmondhatoja ; MkiiUkeny, feledikeny b&r
tij szavak, ^pens^ggel nem hib&ztathat6k (TMNy. 520), az aj&nlott
hik4s kiilonben is mdst jelent, mint hikiiUkeny stb. stb.
Nem yal5 ilyen konyvbe az olyan hat^rozatlan haboz6 mond&s:
»ez a 8z6 rossz, de mert nines m&s, ^Ijunk Yele« vagy: »mondjon
jobbat, aki tud< (1. kijelentjf mert az ilyen t^tovdzds, otol^s-hatoUs
megingatja az avatatlan olvasb bizalm^t. Kiilonosen a nyelviijitis ama
nem szab^lyos k^pz^su szavain&l tesz Igy a szerzo, melyeket a hasz-
n4lat elfogadott ; ezeket nem is vettem voloa fel a hibdztatott szavak
jegyz^k^be. Igy pdlddiil minden vdrbatd haszon nelkill r6ja meg az
ilyesf^lc, ma mar teljesen meggyokeredzett szavakat: cikk (amiigy is
n^pies), csd'Vf elnok (a szerzonek sem tetszik az ^lelOlUld), er^ny, Hon-
vidf ima, irodUf nyomda, r4szviny('es)y tandr^ tdvlaty Ugyv^df Uzletf
hisz ilyesf^l^ket seregestul id^zhetn^nk a NyTJ8z-b6l. Viszont k&r
volt a nyomdafest^ket pazarolni ilyen, mdr regen feled^sbe meruit
csin&lmdnyokra, mint helilgyir, kiilugy^r, herzerd'y f elver gone, fogdrd,
gunyor, gydrnok^ hitkiildir, lobor, mireny. nyakorjdn, tirime, titoknok,
iidvlelde, valdrd stb. Ezeknel is eloforddl ilyen hatdrozatlan ajdulds:
ivdor, jobb (? !) a doktor, mintha a tudor j6sdg&t Allithatnd valaki.
Alaptalaniil helyteleniti a szerzo ezeket a szavakat, hib&s k^pzdssel,
szokatlans&ggal, elaviiltsdggal stb., sot meg t6tsdggal is vddolv&n
egyik6t-m4sik&t : apdly, dagdly, asztalnok, bajnok, foghdz, hagymdz,
kukorica, hurgonya^ evet, foldszint (mint fon^v) stb. Nem latom ok&t,
mi^rt kdrboztat ilyen kif ejez6seket : hedll a Duna, becsap vkit vmivel,
behUzza a farkdt, p^ntekrol szombatra virradd 6jjel, katonaviselt
ember, kivildgos kivirradtig. Fiiredi sajdtsigos modon idegenkedik a
kis36 hosszabb 8zavakt6l, mint adomdnyoz, alkalmatosOsdg), jelentkezik,
kedvezm4ny, kdriilotte, megcselekesszuk, tisztessiges, pedig a tollforgatd
ember igen sokszor nem minden nyom6s ok nelkill el^je teszi a rovi-
debbeknek. TJgyanfgy nem szenvedi a muvelteto k^pzot sem s legal&bb
elm^letben koveti Brassait. mert gyakorlatban bizony rdmegy a tolla
neki is, p. a szdjegyz^kben foloslegesnek moudja kockdztath&n a -tat
kepzot, de az el6sz6ban az^rt nem kockdz, hanem kockdztat egy meg-
jegyz^st. Mdskor is kovetkezetlenul hoi jdnak, hoi rossznak mond
egy-egy sz6t : napeje^ft/en, jdrda, konyveU, menet/^rh', vizsga, seg^lyez,
rossz, de egyenkoz, jdrdahnrkol&s, konyvel (1. vezet), te'rtij vizsgdz,
segily ]6 ; melyiknek higgyen itt a tan&csot kereso ?
Van egynemely furcsas&ga is, pdldddl hogy tuzzel-vassal irtja
az ikes ig^t, ez m^g csak hagyjdn. hanem az mdr hatdrozottan elit^-
lendo, hogy izl^stelen kifakaddsokra is ragadtatja magdt, mert tudo-
mdnyos munk&ba egy<aldn nem illenek az ilyes kit^telek: otromba
germanizmus (37), a magyar ember fittyet hdny az ikes igeragoz&s
568 moDALOM.
h5bortos elm^let^nek (44), Extrawurst (47), ez csehul van (50),
stb. sib. — S vannak tudom&nyos furcsasdgai is, kulonos magyarft-
zatai, amelyeket nem szuks6ges birdlnunk, el^g csak id^zni egy p&r
p^lddt, hogy olvasdink ft^lhessenek r6lak: * J^lve-boncolds, ink&hh ^16-
boncolds v. ^lok boncoldsa, mert ^t;e-boncolds azt is jelentbeti. hogy
^6 (ember) boncol (p. boltat) ^s nem azt, bogy eld dllatot boncol-
nak.« ^Hdtral^kj ink. tartoz^s v. hdtrdl4k, mert rag (ra) ut4n nem
kovetkezhetik (Uk),^ »E munek egyetlen muvelt csaMd asztaUre^
sem szabad hidnyozni — szabatosan n (mert az illeto konyv m^g
nem volt az asztaUn).« »Hosszu 6vek sordn, bibds szdrend e h. 6vek
hosszu sor^n (mert az evek hossza egyforma).« »Js rossz belyen.
Szobaj^bau volt ^s ott is eb^delt : bibds szdrend e b. 6s ott eh4ddt
is (mert kiilomben az 1.9 nek olyan ^rtelme van, mintba az illet5
tobb belyen eb6delt volna).« »Bajdt konnyelmiis^genek koszonheti . , .
(bajt nem szoktak megkoszonni). ^Ldfuttatds, ink. Idverseny v. I6fu-
tds (a mlvelteto faf-ra semmi szuks^g sines itt).« ^Menyegzo : menyekz6
(mert menyekezni ig^tol 8zdrmazik).» ^Papirkosdr azt is jelentbeti,
bogy papirb6l valo k., az^rt jobb igy : papiros k.^ *Szinultig.. bibAs
e b. szinig v. csordultig (mert csordul ige van, de szinill ige nines
a magyarban.« ^Utleg. ink. veres.« y>Vitairds. ink. versenyfrds {m&fi
a gyorsirdk nem vitdznak, ban em versenyeznek egymdssal).« ^Zsdk-
mdny, ink. martalek v. preda (mert 'indny k6pz6 csak igekbez jdrul).«
Szoval a kiilonben nagy szorgalomra valid muvecskdn van meg
eleg szeplo, mely semmikepen sem kedvez baszndlbatdsdgdnak.
2. Nevy Ldszlo : Kereskedelmi nyelvunk magyartalansdgaL
(Magyar kereskedok konyvtdra. Szerkeszti Scback Bela. I. 6vf. 4 — 5.
fiizet.) Lampel Rdbert kiadasa. Ara 3 kor.
A nemreg elbiinyt Nevy Ldszlonak bdtrabagyott muve ez a
fiizet, melyen meg utolsd napjaiban is szeretettel dolgozott. A nagy-
6rdemu szerzo egesz eletet az iskoldnak szentelte, de taldn sehol
sincsen nagyobb erdeme. mint a kereskedelmi tanitds teren, melyuek
magyarrd t^teleben senki ndlanal buzgdbban nem apostolkodott.
Do volt is 6b van h szuks^ge erre a magyar kereskedelemnek.
A dolog term^szetebol kovetkezik, bogy semmi mds t^ren jobban
nem bat rdnk a kiilfold. mint a kereskedelemben. Osszekottetdseben
az egesz vildggal. do leginkdbb az iparos Aiisztridval s a batalmas
N^meibirodaloramal. leg jobban van kit^ve a veszelynek, bogy teljesen
nemzetkozive, vagy iegaldbb is nemette vdljek, belyesebben mondva
nemct maradjon, mint volt azeldtt ; azonfelul azt is figyelembe kell
venniink. bogy kereskedoink igen kis hdnyada keriilt ki azelott a
tiszta magyarsdgbol s ma is legtobbje, mikor szive szerint beszel,
nem magyarul Hzolal mog. De mint nemzeti eletiink egyik kgfonto-
sabb tenyi'zoje, tndta s tudja is kereskedosegiink. bogy nemzetive
kell vdlnia. ez petlig csak ligy lehetseges, ba legelsoben is a magyar
nyelvet sajatitja el s el vtle e liaza batdrain bcliil mindeniitt. sot
taldii mvg a batdrokon tul is. Kereskedoiuknek ez a torekvese nem
is marad eredm<§ny nelkiil ; a kulfoldi kereskedok es testiiletek.
IRODALOM. 569
melyeknek 6rdek6ben 611, hogy yeliink min^l szorosabb dsszekSttet^s-
ben legyenek, egyre jobban keresik a magyar levelezoket, tobb^-
kevdsbb^ magyar hirdet6seket ^s 4rjegyz^keket kUldenek, sdt, mint
a cseb kereskedelmi kamara korleveldbdl tudjuk, klvdnatosnak tartja,
hogy kereskedelmi iskoldiban tanits^k is nyelvunket Mig Igy a
magyars&g a kereskedelemben kifel6 Utsz5lag terjed, addig idebent
m^g eros barcokat kell vlvnia, nem annyira magakkal az idegen
nyelvekkely mint ink4bb awal a, mondbatndm hirtelen magyarsdggalf
mely a tdrtvesztd idegens^g nyom&ban burj^nzik, s mely m^g nagyon
is mag&D viseli tegnapi n^met volidnak k^p^t Ez az a kedves haba-
r^knyelv, mely yal6s4gos t&jbesz^kent jellemzi sz^p sz6kesfdv6rosunkat,
ntcAinkon, bdzainkban leginkdbb halibatd, saj^t kiilon 8z6kincs6vel,
mondatfuz6s^vel, 8z5rendj6vel, sot jellemzo banglejt^s^vel, mely szinta
meg^rzik m^g akkor is, ha napilapjaink has4bjair6l nyomtat^sban
8z6l hozzdnk. Ennek a nyelvnek magyarrd t^tel^n f&radozott N^vy
tan&ri p4ly&jdn, ez volt c^lja clmbeli muv6vel is, melyben hosszti
^veken szerzett tapasztalatainak 6s f^radozdsaioak idevonatkozd r6sz6t
akarta letenni. EUd sorban a kereskedelmi iskoldknak szinta miiv^ty
hegy a fiatalabb nemzeddkbe m4r kor^n beleoltsa a helyes magyars^
drz^k^t s ez azt4n megerosddve, majd az ^letben is ^rv^nyesliljon.
Meggy5z5d6se, hogy ez nem hiti dlom, csak legyen meg >az okulds
^&gJA 6s a j6nak alkalmaz&s&ra vald komoly akarat frdinkban ^s a
gyakorlat embereiben«.
TdrgyaUsa sorrendjdn 8z6l a kereskedelmi nyelvben el5fordul6
idegen szdkr6l, a nyelviijit^s alkot^sairdl s a hibdsan kepzett vagy
hib&san haszndlt ig^krol.
Az idegen sz6kr5l sz5l6 fejezetben 6rdekesen es nyombsan
fejti ki azokat a soba el^gszer nem hangoztathat6 okokat, melyek
nyelvlink tisztas^g&t kdvetelik. Kimutatja. hogy a szUks6gtelenfil idegen
Bzavakkal tarkitott besz^d sem nem sziiks^ges, sem nem sz6p, sem
nem cdlszeru. A szuks^ges idegen szavaknak sz&ma valdban kicsi
»ahhoz a nagy tomeghez k^pest — Igy sz6l szerzdnk — amelyet a
gondatlans&g, a rossz szok&s, hiiisdg, s nem ^tallom
kimondani, a n^metnek ma j molds a, belevisz a magyar besz^dbe
6s lrd3ba.< A nagyszdmii p6ld4val megviUgitott fejteget6st betfiren-
des sz6mutat6 t&mogatja, melyben az idegen szavak j6 magyarj&t
taldljuk.
A m&sodik fejezetben. mely a kereskedelem i&j szavaival fog-
lalkozik, sz6l azokr6l az okokrdl, melyek a kereskedelem ter6n is lij
szavak megalkotds&ra vittek ; felsorolja a kereskedelmi nyelv 8z6t&-
rait, nem hagyva emlltetlenul fogyatkoz4saikat es h6zagaikat sem.
A kovetkezo szakaszok magukkal az egyes szavakkal foglal-
koznak, kifejtve, m6rt bibdsak s ajdnlva a megfelelo helyes kit6telt,
legtobbszor nem pusztdn egymag&ban, banem abogyan a sz6 61,
mdsokkal kapcsolatban, sz6l4sban, kifejez68ben. Folt6tlenul ez leg6r-
t6kesebb r6sze a jeles munek 6s nemcsak keresked5nek, hanem m4s-
nak is legjobban aj4nlhat6. N6vy ortol6gus, de nem annyira szigorii,
hogy a nyelvi&jU&snak helytelen k6pz6sii, de mAr teljesen meggyoke-
MAQYAB NYELVdR. XXXI. 89
570 IRODALOM.
redzett szavait teljesen elvetne, kiv< ha megcsal&dosodtak. A helj*
telen kepzdsu szavakat k^pzoik szerint csoportositja (-nok-nok, -da-de,
-Ar-6r, -lat-let, -ancs, -vAny-v6ny, -ny, -m, -lag leg» -la-le, -^n-^n).
Fejteget^sei mindenutt szabatosak ^s vildgosak, tigyhogy a nyelvtu-
domdunyal nem foglalkozo is konnyen megerti ; legfeljebb az lett
Volna kivdnatos, ha a helytelen mellett a helyea k^pz^smod bemutata*
8&ra tobb p6ld&t emlit. Itt-ott egy-egy kisebb t6ved6s is becsiiszoit
a szovegbe. A csapda tnlajdonk6pen csapta, oem a nyelviijitds szava;
A Mszlei 8z6t meg lehetne v^deni, ep ligy, mint a tobUetet, ossze*
rdntdsa ennek MszUlety tohhiilet (vo. Nyr 25 : 453) ; maga a kiszUlet
Ugyis megvolt mdr abban a jelent^sben a r^gis^gben is. A helyes
kepz^su szokvdnyt sem rdndm meg. minthogy m&s, saj&tos jelent^st
▼ett fel, mint a szokds. A szamla-szemle v^delm^be belecsdazott a
nem n^pies ingaj mely Bug&t alkot&sa (NyUSz). A kdnyv€l(-fy) szdi
sem tenn^m a megrovandok jegyz^kebe; helyes k^pzesu a a nemet
bucheUf buchung pelddja nelkul is egeszen term^szetesen kinilkozik,
tov&bbd meg is csaladosodott : konyveUs, elkonyvel, kdnyvelt, konyveletlen.
A kepzesek utdn a hib&s osszetetelek kovetkeznek, melyek nagy-
reszt a Nyelvorben is sokszoros megrovdsban r^szesultek ; tov&bbi as
•^si, '4si v^gzetu melleknevek szertelen es fol5s haszndlatdt javit6
kifejezesek. A legtobb sajdtkepen val6 kereskedelmi 8z6t az igek kozt
taUljuk, ezen a csoporton erzik meg egyszersmind leginkdbb a nemet
hatds s ez termeszetes is, minthogy a szolds tengelye az ige ; itt
burjdnzik legszapordbban a tarkabbndl-tarkdbb nyelvronto elem: a
hibds vonzatok. igekotok magyartalan haszndlata, az osszetett n^v-
sz6kb6l helyteleniil alkotott ig^k stb. Ezeket is konnyen dttekint-
hetd csoportokba szedte a szerzo, a megfelelo javitdsokkal egyiitt
Egeszben veve igen j6 es igen hasznos ez a konyvecske ; mir
most az volna kotelessege az »intez6 koroknek<, hogy az a sok j6
tanitds ne csak irott malaszt maradjon, hanem az eletbe is dtmenjen.
Legeloszor is a kereskedelmi iskoldk szdmdra rendelt konyveket kel-
lene megtisztitani a sok hibdt6l, ezeknek kell tisztdknak lennidk.
Hogy nem tisztdk, maga a szerzo panaszolja fol tobbszor jeles muveben.
TOLNAI ViLMOS.
Neologia ^s nyelviajitis.
Neologidn iij alkotdsii sz6k haszndldsdt s r^gieknek lij 4rte-
lemben val6 alkalmazdsdt ertik vildgszerte. »I1 ne se prend qnen
mauvaise part« — mondja a francia akademia sz6tdra, a neologis-
miisokr6l sz6lva.
Mi magyarok a neologidt nyelviijitdsnak nevezziik, de amikor
a magyar uyelviijitdsr^l sz6lunk, mdr egyebet 6rtunk rajta.
mint amit vildgszerte neologidnak neveznek. A mi nyelvujitasunk
nem csiipdncsak tobb vngy kevesebb neologizmus irodalmi befogaddsa,
mint iiids nemzeti^knel. hanem az iroHalom egesz nyelv^nek. ardnylag
igen rovid ido alatt, oly nagy mertekben val6 dtalakuldsa, amilyenre.
I&ODALOM. 571
nuDt Schuchardt a nagy romanista megjegyezte, niDcs p^lda a nyel*
yek t5rt^oet6ben.
Ez dtalakul^s — vagy, ha ligy tetszik, e megiijhod^s — a
XYIII. sz. m&sodik ^s a XIX. elsd f el^ben^ nem is eg^szen sz^z
esztendo alatt, ment y^gbe. Igaz, bogy a nyelyiijit6 ir6k nem is
yoltak y^logatdsak az eszkozok megy^lasztds^ban ; f elhaszndltak miD-
den m5dot — akdr engedte, akdr tiltotta a grammatika — bogy
c^ljoka.t, az irodalmi nyely &talaklt4s&t mentdl bamarabb el^rbess^k.
Elayult 8z6kat elevenitettek fol, sokszor nem is tadya, bogy azok
6gyszer m4r eltek; a kozbesz^dbol s a nyelvj&rdsokb6l addig az
irodalomban elo nem fordult sz6kat ultettek &ty y^ltozatlan yagy
mddositott jelent^sben ^s alakban ; idegen sz5kat gyiirtak 4t magyar
mint^ra; osszet^teleket formal tak anal ogia lit jdn, de sokszor analogia
ellenere is; lij szdkat alkottak ^16, kibalt, s5t kobolt k^pz5kkel;
gy5koket yontak el a n^pn^l is szokdsos mddon, gyakran onk^nyesen,
m^g idegen sz6kb6l is; lij, addig soba nem ballott sz6l&sokat bono-
sltottak meg; stb. stb.
Mindennek osszess^ge, m^g a stb-ket is bele^rtye, teszi mind-
lunk a nyelviijitdsnak nevezett nagy dtalakuUs eg^sz6t. Sok .j6 yolt
benne, de sok rossz is : osztonszeruen eltaldlt belyes muyeletek ^s
alkot&sokj ODk^nyes yagy legaUbb mosterk^lt csin&lmijlnyokkal yegyest.
A p4rtatlanul it^lonek meg kell benne Utni mind a rosszat,. mind
a }6ty s nem szabad ydlogatya csakis azt rakni serpenyore, amit
»en mauyaise part« yebet.
A Nyelvor f. evi noyemberi fiizeteben Zolnai Gyula bir&latot
Ir a nem regiben megjelent Nyelviijitdsi Sz6tdrr6l s birdlat&ban azt
a y^lemdnyet fejezi ki s ugyanezt yalami tiz belyen ism^tli is, bogy a
Magyar Nyelviijitds Sz6tdrdba az iroknak csakis tudatos (onk^nyeg
513. 1.) Ujftdsait lett yolna szabad beyennem, az onk^nyteleniil, osz-
tdn- 6s ibletszeruen dtiiltetett, yagy kipattant i&j szayaikat pedig
melloznom kellett yolna.
Z. Gy. nem yeszi 6szre, bogy a neologismusok kozti ydlogatds a
legnagyobb igazsdgtalansdgra yezetbetett yolna; s nem yeszi ^zre,
bogy az 6 kivdnsdga kesz lebetetlens^get is rejt magdban. Qogyan
dontsuk el azt, bogy sz&z yagy szdzotven ^y elott tdmadt lij bz6
tudatos alkotdsa yolt-e az Irdnak, yagy pedig ontudatlanul csiiszott
ki a tolldb6l ? Vegyttk p6lddul a hosszadalmas sz6t. Faludindl fordul
elo legeloszor: >meg nem unakodik a hosszadalmas vardsban.* Tuda-
tosan csindlta-e? vagy pedig ^szrev^tleniil szaladt ki a tolldbdl, as
unodalmas, aggodalmas analogidjdra. Az iitbbbi foltev6s mellett sz61
az a koriilmeny, bogy a hosszadalom fn. sem ondla, sem el6z6in6l
meg nem fordul elo s ligy Idtszik, csakis Sdndor Idtvdn hdmozta ki
a fel szdzaddal elobb keletkezett mell^kn^vboL Ugyancsak Faludindl
taldlni eloszor a v4lemeny szot, de csak egyetlen egy helyen s ott
is nyomban a lelem4ny 8z6 utdn : »inkdbb raegtagadta yolna a ke-
reszts^gbcn yett nevet, bogy sem lemondott yolna megrSgzott y^le-
m6ny^6en« (N. E. 69. I.) Tudatos alkotds-e ez, yagy pedig oszton-
8zeru? Ha amaz lett yolna, bizonyosan tdbbszpr is elofordulna ndla.
39*
S7Q IKODAIiOM.
Kresikai Iinr6ii6l taUlni legeldszdr a nyakiUdt a guillotiDe-ra (Bmd^
Vers. 8.) Oly kitUo5 p&rja a kendertM'iiakf hogy ak&rmely parasst
€fliiber agyAban is megfogant volna, ha a guillotioe munkijAt ismerL
A XIX. 82. elej^n Umad, a vddld p&rjak^nt, a v^dl6 (Y. 5. UgyvSdl^);
tndatos alkot&s-e ez, vagy oszt5nszer(i ? De IdpjQnk kSzelebb ! A kdprtt
fn. (am. kdprdzatj elvonva a kdprdz ig6b51) 5nk6Dyes csin&lm&nynak
Utszik; tudtommal csakis Sz^sz K&rolyn&l fordul el5. P6r 6wel az
> Almost megjelente ut&n emlftettem Szisz K&rolyDak, bogy e mun-
kAjAban milyen 6rdekes 8z6 : a kdpra. >N&lam fordulna eld^ 6n mit
sem tudok r6la< — volt a felelet. — Z. G-y. is eml^kezni fog a
kidrdgUani nzd keletkez^s^re. A Nyelvtudom^nyi Bizotts&gban Tolnai
Viltnos >Magyarft6 Sz6t&r«-&t t&rgyaWa, a >kist&jgeroU3C magyar
ner^n tdrtiik a fejUnket. Gyulai PAl hangosan gondolkozott : >Hogyaii
is kellene mondani, ha az embert kidrdgUjdk a lak&sb6l ?c Ma vakr
legink&bb csak a keserves kfnnal faragott 6s az elvont jelent^sfi
szdkon ismeroi meg, hogy tudatos csin&lm&nyok ; ellenbea tem^rdek
8ok olyan szavunk van, melyekrdl, ha egyebUnaen nem tudn6k. el
sem 'hinndk, hogy ezek is neologizmusok, pedig sz&z 6vTel ezelott
megUtkoz^ssel fogadt^k dket. A neologizmusoknak kiildnbeii is nem
az az ismerteto jelok, hogy tudatosa k-e, hanem az, hogy ti j a ke
az irodalomban ?
Hatzfeld da Darmesteter franczia 8z6t4ra, a neologizmusokrdt
sz6lva, ezeket mondja : >NeoIogismusok napr5l-napra t&madnak, de
nem jutnak mind forgalomba. Mint minden 615 nyelv, a francia is,
szfinetleuQl teremthet 6s teremt lij kifejez^seket, melyek a k^zsziik-
s^gnek, vagy pedig egy6ni szuks6gleteknek felelnek meg. Amazokat
term^szetesen befogadja a nyelv, emezek koz&l ellenben csak azokat
drzi meg, amelyek 6t valami szerencsds alkot&ssal gazdagitj^k. Van-
nak a neologismusok koz5tt n6pies alkot^sti szbk, amelyek az 615
nyelv term^szetes k6pz5dm6nyei ; vannak ism6t kdztiik olyan tud^s
8z6k, melyeket a tanult ember az 5 dolgoz6-8Zob&j6ban 5nk6nyes,
mesters^ges m<3don k^szft. Mi a 8z6t&runkba szfvesebben vettQk be
az eldbbiekety minthogy ezeken val5ban megvan a francia b6lyeg.«
Azt hiszem, Hatzfeld 63 Darmesteter eme szavainak a mi nydv-
tljli&sunkra alkalmazni akards&n alapszik Z. Oy. kiv&ns^lga. Mivel
ezek a francia urak az 6 koznyelvi 8z6t^rukba legink&bb a terme-
szetes k6pz5dm6nyeket (les produits tiaturels de la langue vivante)
vett6k fdl 6s a tud6s 8z6kat (qu*un irudit compose dans son cabinet j
d'iine nMnih-e arhitraire, artificielle) mell6zt6k, Z. Gy. azt kdvet-
kezteti, hogy a nyelvi&jitdsi sz6tdrb6l viszont a term68zetes k6pzdd-
m6nyeket kell kihagyni 6s csakis az onk6nyes, mesterseges alkot^so-
kat kell folvenni. Lehet — raegengedem — hogy H. 68 D. urak,
ha viszont a kozsz6vd nem vdlt neologizmusokb6l sz6t&rt k6sziten6nek,
ezt csakugyan ilyen szempontbol fogn^k szerkeszteni ; de vajjon sza-
bad-e, lehet-e erre a francia kapt^ra a mi nyelviijitdsunkat is r&hdzni?
Z. Gy. azt is kijelenti, hogy a n6p- es k5znyelvbdl az irodalmi
nyelvbe dtultetett 8z6k kozul csak azokat kellett volna folvennem
a NyUSz-ba, melyekrol az illeto nyelvujft6 vagy maga megjegyezte
iju)DiiA>ai. 57(S
ViAff bogy ezt 6s ezt a 8z6t tudatosMi vetie &t, vagy pedig. biztor
san kimutathat6 r61ok, hogy az &tv^tel tudatosan tdrt^ot. Ea ism^^
lehetetlen egy kiv&ns4gl Lehetetloa pedig az^rt, mert a^ ilyen
tudatos kijelent^sek szdz yagy sz&zdtven 6ve m6g nem igen voltak
•divatban s az ir6t6l nem is kdvetelbeti seuki, bogy csillag alatlt
mindig megjegyezze : >ezt 69 ezt a 8z6t tudatosan yettem< 4t
innen 6b iDuen.^
Ebb51 foly6lag szememre veti Z. Oy. azt is, bogy nagyon.bfar
tain a NySz-ban, pedig bdt a NySz-b6l sok, de nugyon sok r6gi
irodalmi sz6 kimaradt csupa »v6letlens6gb51«. De bdtba nem v^let-
lens^gbol maradt ki. banem kimaradt az^rt, mert az illeto t^jszd a
nyelviijit&s idej^ig m^g nem kerUlt bele az irodalomba. Nem oko«
aabb dolog-e az esetlegekre is figyelmeztetni, mint a v^letlens^gek-
ben bizakodni? Konnyebb a sokb6l tor5lni. mint a keveset azapo-
ritani!
Az esetleg ontudatlaniil bokeblezett t&jsz6k folv^etel6t' a NyXJ*
13z-ba Z. Gy. olyan elj&r&snak tartja, mely »a kutatdt bat&rozottan
f ^Lrevezetbeti « (513. 1.) s »okuld9 celjdbdU el is sorol valami otven
ilyen 8z6t: buksi, burgonya, busdsan stb., vdlaszt k6rvo interpel*
latidj&ra.
H4t kezdjUk, ligy mint 5, a buksi-vsl ; errol a NyUSz-bao
ennyi van raondva :
„ Buksi, Marion szdtdrdban (1807.) taldlom eUszor, dickkopf
jeUntissel; a n4p ajkdrdl van vive." — No m&r kerem, bukni egy
kutat6 lesz az, akit az ilyen adat is felre fog vezetni. — Kiildn*
ben e 8z6 sokf^le jelent6s6t 1. MTsz.
Burgonya, Z. Gy. szerint ez sem vald a NyU8z-ba. Mi^rt?
nem mondja meg, pedig itt a tudatos 4tv6tel, amit anuyiszor emle-
^t, ki is mutatbat6. A burgonya sz6t a XIX. sz. elejen csak egy v&r-
megye s ennek is csak az eiiryik sarka ismerte ; SAndor I. 6s Morton J.,
a 8z6tdrir6ky fSljegyzik 1803baD ; mikor Helmeczy tuzzel-vassal ter-
jeszteni kezdi (Ny. 14:175), kinevetik vcle; v6gre bebatol a miivel-
tek nyelv^be. noha maig sem bfrta ionen sem kiszoritani a krumplit,
H&t ez sem neologismus?
Busdsan, Itt elegend5 lesz, ba e sz6nak az irodalomban foU
jegyzett 6rtelem-v<ozataira n6zvc egyszeruen visszautalok a NyU.Sz-ra.
Csdkd. E 8z5t, mint a n6pn6l is szokdsos, de a nyelviij(t6kt6l
oly rossz n6ven vett, »bami3 elvonds« p6ld4j&t (mit m&r 8. I. dszre-
yett) emlftettem fol.
Csdrdds. Ismeretes, bogy a magyar n^pies t&ncokat 1840;
idj&n B. Wenckbeim B6la bonositotta meg az liri bdlokban, m6g
pedig csdrdds n6ven. A n6p ilynevii t6ncr6l akkor mit sem tudott,
8 t&ncait vid^kek szerint csUrddngoldj kuferceSf kutyakopogds,
JcdUai kfittd'Sf lassH 6s friss stb. nevekkel jelolte (Pall. Lex.). 1838*
ban a M. Tud. Tars. Zsebsz. 6s 1844-ben Ball, csdrddson m6g csak
»wirt auf dcr beide«-t ert, de m&r 1845-ben (Fog.) »yolksmusik
^s yolkstanzc is. '60. 1843-b6l tal4ltam a CB4rd6sr5l, mint t&ncr6l,
574: IRODiLLOM.
az elsd irodAlmi adatot s ezt fdljegyeztem a NyUSz-ba. — Z. Qj.
Bzerint ez is f^lrevezetheti a kntatdt.
JDobni. Szarvas Odbor besz^lte nekem egyszer, bogy a topni
ige tij alakj&t mindenfel^ keresteti a r^gi irodalomban, de sikerte-
leniil. "An b^tor voltam foljegyezni a NyUSz-ba, bogy 1750-n6l
r^gibb el6fordul&s&t ^n sem taUltam.
Egyeldre. Az egyeldbbszor, egyeUszor, egyeUhe, egyelsdben szdkat
a regi oyelv is ismerte. Az egyeldre eloszSr 8z. D-d&I. A koznyel?
az ^n tadtom szerint, ma sem baszn4lja 6s csakis a tanult emberek
besz^d^bdl ismeri.
£h fn. »Mintba gy^m^Dtra akadtam volna — mondja Kisfaludy
S. — ligy meg3rtiltem, mid on Verseghyben magdnyt^ szomjat, ihttj
gUnyt s magamban dUhot tal<am.< Ne biggyOnk Kisfaludy S. sza-
▼ainak ? mi^rt ne, vagy taldn o nem ismerte el6gg6 a sz&z 6y elotti
irodalmi nyelvet? Somogyi Gedeonr6l sem mondbatjak ezt. (Yd.
dddZj mindenki, puhatolni stb.); Kazinczyr6l, Kresznericsrol pedig
6ppen nem (1. tUlsagos, ossze),
Elsimdani az ellent^teket, k^nyes iigyeket; folkorbdcsolni a
szenved^lyeket (Sz6cbenyi, Akad. !6vk, 6 : 64) ; rdkoncdtlan magavi-
selet; szivtelen ember (n6m. herzlos, magy. lelketlen) foljegyz^sre
m^ltd lij sz6l&sok. — Toma 1. Horger Antal id^zet^t Dugonicdbol
(Nyr. 31 : 157).
M^g nagyon sok felelni s megjegyezni val6m volna Z. 6j.
k^rd^sei s ^szrev^teleire, nagy r^szukre azonban a tdj^kozott olvas^,
els6 sorban Z. Gy. maga is megfelelhet.
y^gezetiil szabadjon Zolnai Gyul&nak most, Tolnai Yilmosnak,
Horger Antalnak, Simai Odonnek a NyUSz-ra vonatkoz6lag mkv
eldbb kozolt becses belyreigazit^saik^rt, p5tldsaik6rt dszinie koszo-
netemet kifejeznem s oket, valamint a Nyelvor tobbi dolgoz6tdrsaii
is a ^folytatdsa kovetkezik«-re k^rnem. Szily KIlmIn.
EonyT^szet.
Magyar Oklevelszotdr. R^gi oklevelekben 68 egy^b iratokban
elofordul5 magyar 8z6k gyiijtemdnye. Legnagyobb resziiket gyiijtotte
Szamota Istvdn. A M. T. Akad6mia megbiz^s&b6l szerk. Zolnai Oyvla,
(Horny&nszky. — Elof. 6 fUzetre 9 k., az eg^sz munk&ra 18 k.)
1. fiizet: Aba — bokros.
M. N6pkoltesi Gyujtem^ny. IV. Regos 6nekek. GyajtStte
dr. Sehesiyin Gy, — V. A regosok. Irta dr. Sebesty^n Gy. (Athe-
naeum. 6 — 6 k.)
Schlandt H. Der menschliche Korper. Eine deutscb-magyariscbe
Zusammenstellung von Redensarten und Spricbwortern . . (Brass6i ev.
gimn. drtesitoje.)
Akad^miai Ertesito okt. Szonyomozds (SziUdy A.)* Az Ebr. 6s
DomC. forrasaihoz (Katona L.) ; — nov. Magam-r6l I. (Lebr. A)
xyelvmOvel^s. 575
NYELVMUVELfiS.
A.8SZ0fiy* Nem tudom, m&3 vid^ken mikepen haszndlja a nSp
6zt a 8z6t, de Somogyban kinevetik azt, aki valakinek a hites fele-
s^g6rol mint asszonyrdl besz^l. EpeD nem regiben hallottam p6ld&t
rd F.-Segesden. A: *A Jdska bdcsi otthun van^ de a zasszonya emorU
valahovd,€ B nevetve: »Te, hat asszonya az annak? !^ A: ^Dehogyis!
Ev4t6ttem a szdL^ A ferj ugyan sz6litja asszony -nik feleaeg^t,
(hallod-e asszony), de ha valakinek asszonyd-v6l van sz5. akkor m&r
bizonyos, bogy az eskiivo nem volt meg annak rendje szerint.
Peterdi L.
B^rczi Fiilopnek annyira j^etszhetik az asszony elnevezes (31 ;
407), bogy akdr kiszorlttatn^ vele a feles^gety vagy legaldbb is tobbre
becdiili, mint a feles4g elnevez^st. Azt mondja, bogy »a f4rfi vonzal-
mdt a n()'boz m^lyebben fejezi ki az asszonya, mint a feles^ge^,
Ebben igaza lebet, de ott, hoi az asszony egyenlo ^rt^ku szeretne
lenni a feles^ggel. semmiesetre sem tobb az asszony, mint a feles^g,
mert ha »a f^rfi vonzalm&t a n<j^hdz m^Iy ebben fejezi is ki«, a f4rj
Yonzalm&t az ^lettdrshoz (!) sohasem.
Az asszony ^s felesig mds ^s m^s. Az asszonynBk 6n hdrom
fogalm&t ismerem; az egyik a f4rfiu ellent4te^ a m&sik azt fejezi ki,
hogy a no mdr nem ledny, van ferje. Teh&t az egyik a nemre, a
m^sik az dllapotra vonatkozik. A harmadik fogalom az vulna, melyet
ez fejez ki : 0 a hdz asszonya. A hdz ura halvdnyabb ^rtelemben
vett p&rja. L&tni vald, hogy az asszony mindig mag^t a not jelenti
8 a n5t mag&ban, fiiggetlenul minden m&9t(3l, tekintet nelkiil ferj6-
bez val6 viszonydra. A feles4g (etimologia !) kordntsem veszi a n5t
igy mag&ban, benne rejiik mindig a no s ferje kozott fenndlld viszony.
(Vo. : Knabe — Sohn.) — Ilyenformdn az asszony nemcsak hogy »nem
fejezi ki olyan ^lesen, olyan melyen ^s szinesen^ azt, amit a felesig^
hanem tulajdonk^pen meg csak nem is akarja kifejezni. Mikor aztdn
a feles4g helyett az asszony kifejezessel ^1 valaki, ha az az asszony
a felesig helyett 6\\ is, a feles4g szerep^t dt is vette, jellemet nem
k^pes a magd6vd tenni ...
BadInyi MXtyXs.
Bag-elhagyiSOk. (31:520.) A boven folsorolt p6lddkb6l s a
fejteget^sbol nem vildglik ki tisztdn, hogy hdt helyes-4, helytelen-6 ?
yagy : mikor helyes. mikor nem ? — a ragok elhagydsa. Pedig bizony
ideje volna szabdlyozni ezt a szabdlyt^laiisdgot. Igaza van D^kdil
Sdmaelnek, hogy lijabban nagyoo elharap6dzik a ragok elhagydsa^
mingy drt hozzdteszem: helytelen, szabdlytalan elhagydsa. Hogy a
r6gi nyelvben, a nep nyelveben 6s jeles ir6k muveiben is gyakran
elofordnl, az nem menti helytelens^get.
A Magyar nyelv rendszere szabdlya szerint: »E[a ugyanazon
mondatban vegyest t5bb fel- es alhangu nevek j6nek eld egym&s
576 VTELYXthrKLi^
nt&n : csak a v6gsz<S ragoztatik, s akkor ezen rag a v^gsz6 hangrend^t
kdveti; p. o. Sz^p volgy! te Jdnam- 8 dromimbe Bzdv5tt.< Ehhez a
Nyr.-beli cikk z4r6jelben azt a megjegyz^st ffizi : Az ilyen elt^rd hang-
rendfi rag elhagyAsa 6ppen nem sz^p. De nemcsak ,6ppen nem 88^p\
nemcsak .kellemetlen^, hanem igenis fUls^rtd. Durv&n megzavarja a
j6haogz&8t. 8 ami fd: tdrv^nytelen. Mert a ragelhagy&s helyes vagj hely-
telen volta a magyar nyelv egyik sarkalatos tbry 6iij6n, a hangzd-
illeszked^B t5rv6ny^n fordul meg, mely szerint : magas haogd
8z6hoz csakis magas hangii. — m^ly hangii sz<3hoz pedig csakis mSly
hangii rag vagy k6pz5 j&rul. £n ieh&t a M. ny. rendszer^nek sza-
h&lj&v&l 6pen homlokegyenest ellenkezd szabdlyt Allftok f5l: ,Ha
ugyanazon mondatban vegyest tdbb fel- ^s alhangd nevek j5nek
eld egym&s ut&n' : m i n d e n i k 8z6 ^ragoztatik* ^s mindenik rag az
illeto 8z6 hangrend^t kdvef i. Ha azonban tdbb ugyanazon hang-
rend u 8z6 kdvetkezik egym4sut&n, akkor — de csakis akkor! —
C8up4n ,a v^gsz6 ragoztatik^
Szabad teh4t, sot kell is n^ha elhagyni tdbb egynemti mondat-
r^sz mellol a ragokat a j6haDgz4s kedvi^rt ^s pedig nem csak a
kdtdtt, hanem a kdtetlen besz^dben is; de mindenkor a hangs6-
ilieszked^s tdrv^nye szerint. — A r^gi nyelvben m^g nem Allapodott
meg e tdrv^ny (hal&l nek, HB), a n^p is v4t ellene ottan-ottan, de
az irodalmi nyelvben folt^tlenUl k5telezonek kell kimondani.
A Nyr.-ben (i. h.) folsorolt p^ld&k kSzUl helytelenek tehit:
Kfnom-(ba) s drdmimbe szdvott. Ezii9t-(tel) arannyal (Arany: Arist.)
Os6p(pel), kapa(val), bottal (Koh4ry). Atya(ra), fiu(ra), szentl^lekre
(N6pd.) Bors(6al), sAfr4ny(nyal), gySmb^rrel (N^pd.) A magyar
nyelv(b61) 6s irodalomb6L F6rj(b61) 68 asszonybdl (Vitk.)- VAgy-
(firy^O ^8 rem6nnyel (Tompa). Tudominy(hoz) 6s vershez (Orczy);
0:ial6k(r6l) 6s hitszegdkrol (Bajza). Kinc8(ben) 6b m^s foldi jdban
(Tompa). Meddd96ge(vel). vagy lustas^g^val (Arany : Pr6z. — Arany
>fa-hangd« pr6z6j&ban fsaj&t szava] m^s hib&k is taUlhat6k.) Kdz-
86g(et) 8 parasztsdgnt (Orczy). £lo(ket) 68 holtakat (Bajza).
A tobbi pedig helyes. Arany(6rt) ezii8t6rt. Hegy(edet) v5l-
gyedet (Pet.). Ej(b5l), k5d(b6l), orv6nyb61 (Bajza) stb. S6t a ,Dobo8-
(okat) 6s trombiUsokat (Tin6di)* sem tartom ,kiil5n58en kellemet-
len'-nek.
Mindez nem lijsdg, csak olyas valami, amit nem lehet el6g
gyakran hangoztatni. Trekcs^t KIrolt.
Rangidosehhseg* Az idei egyetemi rektonrAlaszt&s alkai-
mdval Irtak az lijsdgok holmi rangidd'sebhsSg-roh Teh4t aki rangban
iddsebbf az rangidd'sebbf 6s a rangbeli idd'sebbs^g v. id^li rang most
mAr rangidosebbsig. Melt6 p&rja a jogfosztds-nak 6s egy6b mondva-
csin< 0i3zet6teleknek ! Most mdr csak azt v4rom, hogy ennek a
miat^j&ra ilyeneket frjanak: P^ter termetkisebb Pdlndlf vagy pedig
valakiuek a szemkikebbs^g -^rol besz6ljenek.
NaQY JdZSEF.
MAaTABlZATOK, HBLTRBIOAZtrXSOK. 677
hagyarAzatok, helyreigazItAsok.
I'M* Nem az int ig^rdl akarunk 8z6lni, hanem arrdl az ir&nyt
jel516 fdn^vrol, melyet Zolnai az inieSf intest, intdsty intin szavakbbl
kikdvetkeztetett. (Nyr. 19:49.) InUn jelent^se Csalldkozben. az als5
in&tyu8f5ldi nyelvj&r&sban : oIcs6q, m^lt&nyos &roD ; vmit xnt4n venni
-oicsdn venni ; inHbhen, intibb dron : olcsdbban. Intes a MTsz. kSzl^se
szerint Barany^ban annyi mint egy szinben, egy vonalban,
ir4ny4ban l^v6: lintes a foddel az ablak* : egy irdnyban, egy
^zfnben van vele. Ugyancsak Ormins4gb6l kozolt^k az intMi itMst
hat4roz6 alakot ,egyenesen' ^rtelemben (MTdz.).
ViUgos, hogy az intin, intes, intest, intdst szavakat k5zos ere*
detre kell viaszavinni, b4r az elsonek jeleni^se az ut6bbiak^t6l l^nye-
gesen kUlonbozik. Zolnai azt mondja, bogy >a helyielentist kell ere^
-detibbnek tartanunk s legalkalmasabban ,irdfiy^ jeleiit4sunek tekintenUnk
a folvehetd alapszdt, melyre az intes, intent, intdst, intin szdrmazdsa
visszavezetend6\* Az intin jelent^sfejlod^s^t ebbol az eredeti ,ir^ny^
^rtelembol Zolnai rokonnyelvi p^ld&k analdgidj^val magyardzza, s a
fdlveendd alapsz6nak a valaha meglehetett int fdnevet tartja. Ugyan-
csak ezt a fdltett ,ir6ny^ jelentesii *int 8z6t Utja az int, int ragban
^8 az intiz ig^ben.
Tizenk^t ^ve, bogy Zolnainak ez az erds logikdval megfrt
^rtekez^se a Nyr.-ben megjelent; es mi ma, j6 bosszii ido ut4n, a
p^ida bizonyit6 erej^tol tdmogatva drommel mondjuk ki, bogy ZoI>
nainak igaza van ; belyesen kovotkeztette ki az int fonevet, mely
mellol most m^r a csillag is elmaradbat. El ez a sz6 a Zala
m e n 1 6 n j6 darab fold5n ; dn legaldbb biisz faluban hallottam olyan
jelent^sben val6 baszndlat^t. amilyenre Zolnai kovetkeztet. P^lddim
kdziil csak kettot id^zek : L&ttya k^e aszt a szivaMt ott a hdz itUibe ?
•(Kis-Komdrom. A szilvafa a fallal eg^szen egy ir^nyban volt.) Ott
(Item a pitar intibe, mikor a dUbiis kutya beszalatt a zudvarunkba.
(Zala-Szabar. A pitvarral egy ir&nyban.)
T5bb mondani val6nk nines, nem is lebet; a p^lda bizonyft.
Igy vdlik a belyes mddszerrel vont kdvetkeztet^s id5 mult^val k^t-
fl^gtelen igazsdgg^.
Kert^sz Man6.
Jienkaf flitlka* A ninikit ugyan nem balUm n^nA:a nak
mondani, hanem gyermekkoromban Horpdcson (Nogrdd) a tobbi gyer-
mekekkel magam is dgy 8z6lit4m a j6 far&di Veres Honor^tdt, bogy
»Horcsi ninka*.
Balooht Dez86.
BUff, busH/t (Nyr. 31:523). A XXXVIII. zsoltAr, Szenci
Moln&r Albert fordit^sdban, megerdsiti a cimul irt 8z6knak haragois,
haragra gerjedt jelent^s^t.
578 yAuLSZOK a 8ZERKE9ZTds£a KiRDl^SEIRE.
Haragodnak nagy volt&ban Busult gerjedezisedhen
Megindulvdn R&m tekintv^a
Ne feddj meg, uram, engem. Ne biintess meg, Istenem!
M^s-m&s szavakkal kifejezett, teljcden egy^rtelmii gondolatp&r.
TrENCS6NY KiROLT.
. SxiveskediJCm Akik ennek az ig^nek szokatlan nepDjelvi
baazn^lat^r^l irtak, osszezavarj^k, vagy legaldbb is nem v^laaztj&k
8Z^t kellok^pen ket kiiloubozo jelenteaet. Domonkos Istvanoak k^t
ada^dban (31:174) a sziveskedik hulyebe tok^letesen tal&l a bdtor-
kodik jelent^s. Ebbol teh^t az kdvetkezik, hogy mind maga Domon-
kos Istvdn, mind Baloghy Dezso (31:272) tevesen magyar&zz&k.
A Rdbakoz ndpe a sziveskedikntk ilyen jelent^seben az ^n nezetem
szerint igcn ^rdekes m^don megorizte a szfvesinsk r^gi ^bditir' jelen*
t^s^t, melyre nezve a NySz. a XVII. sz4zadb6l ^s a XVIIL sz.
elej^rol szdmos pelddt kozol. (Vo- szivesen, szivesit. szivessSg szivetleny
szivetlens4g alatt is). A sziveskedik ig^nek ez a ,bdtorkodik' jelen-
t^se k^tsegteleniil nagyon regi, vagy legaldbb is egeszen terme;>zete-
sen fejlodott, de eddig se az irodalmi nyelv, se a MTsz. nem ismerta
Pedig Csapodi Istvdn mdr 1888-ban kozolt egy idevdg6 fehermegyei
adatut: »Ka nem lehot m6g operdlni. csak mongydk meg mire ^rik,
akkor osztdn sziveskedek mdskor elgyiinni.^ (15:43). Ugyanakkor
Binder Jeno m^g egyet a Mdtra aljdrol (15:559. de a hozz&fuzott
magyardzat nem taldl.) Ezek tehdt megerositik Domonkos ^rdekes
kdzlesdt.
Sztrokay Lajos polddja (31:347)mds term^szetu; lit & szlveS'
kedik jelent^se ,8zivesen tesz', s erre mdr a MTsz is kozol adatokat.
li^rdekes, hogy ezt a jelentest, aiuely a szfvesixek elso ,promptas,
lubens, bereitwillig* alapjelentes^bol szdrmazik, a nepnyelv szioten
jobban megorizte, vagy tdgasabb korben fejtette ki, mint az irodalmi
nyelv. Ez ut6bbi csak a felszdlitd mddban baszndlja (sztveskedjUf
aziveskedjik, sib.) s ligy Idtszik nemet hatdst kell Idtnunk abban,
hogy ezeket az alakokat is mindjobban hdtterbe szoritja a mintegy
feloldott: Ugy oly sziveSj legyen olyan sziveSj stb.
HORGER AnTAL.
vAlaszok a szerkesztOs£g k£rd£seire.
(Nyr. 31:471.)
A videkek 63 bekiildok jegyzeke: Bdcs m. Bajmok. R^v^sz
Erno. — Bihar m. Koly (Szekelyhid vid.) Szentkirdlyi Kd-
roly. — Csandd m. K(everrae3). Rittner Jakab. — Eger. Bor-
sodi Ldszlo. — Felegyhdza. Cserep J6zsef. — Gyongyos.
Kdddr Lajos. — Kisiijszdllds. Meszdros Kdlm&n. • — Kolozs
m. (Szucsdk). Vers^nyi G^yorgy. — Komdrom m. B&nhidi
J 6 z s e f. — Mdtyusfold (Pozsony m. Galantai j&rds). C s e n k e y
i
ViLABZOK A SZERKESZTdS^a K^RD^SEIRE. &7d
Agoston. — Pal6c8Ag. BeldnyiTivadar. — Pest m. (Solt.)
Fodbr Igndc. — R^bakoz. Patyi Istv&n. — Szeged. H o d & c s
A goat on. — Tolnam. S(Ar-Szent-L6rinc). Gyori Jdnos. — Tolnam.
K(6lesd). Korits&nszky Ott6. ~ TorontAl- V(A84rhely). D 6 k d n
Samuel. — Udvarhely m. B(ethlenfalva). Paal Gyula. — Vesz-
pr^m m. B(erhida). Bezer^dj Andor. — Zala m. G(alambok)«
Bagyary Simon. — Zala m. K(anizsa vid6ke). Surdnyi KAroly.
l**^ Ikes ig^k. A f^bakbzi n^p a kdvetkezo igealakokat Igy
ejti: jdccomy jdc&*6, jdccikj jdccunk^ jdccotokf jdcconak ; fdzortiy fdz^d,
fdzik; mdszom, mdsz"dj nidszik ; csuszoniy csusz^6f csuszik. —
A jdtszom, fdzonif mdszom helyett lehet hallani ezt is : jdtszok, fdzok,
tndszok, Mdszikf csuszik elofordul ik nelkiil (csusz-mdsz). Nagy ritkin
hallani jdtszol helyett jdtszasz-i. A hullik mds alakjdt nem is isme-
rik. (Zala m. G.) — Jdccok, jdcc6j jdccik; csuszokj csuszd, csuszik
stb. Ne jdcc ^velem! meg ne fdzzd! fo n'e mdssz rd! e ne csusszdf
Hullik a levil. Ehallik a szomsz4dha, (Zala in. K.) — Komdrom ra. jdU
szoMy jdtszoly jdtszik ; fdzom. fdzol, fdzik ; de csuszok^ csuszik, Hullik
mint a mennyko. Hallik ide v. oda h, vmi ; do a hfr hallatszik. —
Tolna m. K. ^s Veszpr^m m. B. hullik a falevel ; Iiallik. — Bajmo-
ton (B&cs m.) csak igy : jdccok, jdccolj jdcdk ; fdzok ^ mdszokj csilszok,
csHszik. Fogy J hcUlaccik, hullik, — Igy mondjAk : jdtszok, jdtszol vagy
jdtszasz, jdtszik; fdzok, fdzol, fdzik sih. (ritktin: /az, mdsz). Kisdjsz.
68 TorontAl-V. Emitt azt is mondjdk: fogyik. hullik^ hallik. — Mindig:
jdccok, fdzok, csuszoky mdszok (Csandd, K.) fgy a pal6cokndl (jddzok,
fdzokj csilszok stb.). Gyongyoson. Egerben. (De Egerben mondjdk
eszek. iszok mellett: eszem, iszom.) MiUyusf. jdccok, fdzok stb; a 2.
8zem6ly sok igcSbol fgy van : tudd, vdgd, fogd, halld. — Bihar m. K6lyon
jdccok f jdccoly jdccik ; fdzok j mdszok j csuszok. Hallik 6s hullik is
kdzonseges. — Mondjdk : jdtszom 6a jdtszok, fdzom 6s fdzok ; de mindig
mdszok, csilszok, jdtszol, jdtszik, fdzol, fdzik ; mdszik 63 mdsz, csHszik
63 csHsz. Hallik. (Kolozs m. Szucsdk.) — Igy mondja jdtszom v. jdtszo-
dam, jdtszol, jdtszik v. jdtszodik, fdzom, fdzol, fdzik, fdzddom, fdzddol,
fdzddik, mdszom, mdszik, csHszom, csHszik. Csak hallik v. hallatszik^
ritk&n hallszik es hallatddik ; ellenben fogy, hull, sot itt a folyik is
csak foly, a havazik is havaz, (Udvarh. m. B.)
2. Aludott. fekildott Mondjdk, de inkdbb aludt, fekUdt, (Szucsdk,
Kolozs m.) Odafekudott, rdfekUddtt : mondj&k Zala m. G. — A tobbi
v&lasz szerint csak a kdttagu alutt, fekiitt alakot haszndljdk.
o* Kett6ztetett vagy egyszeru mdssalhangz6. Eggyenl6 Bdcs m»
Bajmok, GyongySs, eggyenl6 Bihar m., eggyello Zala m. G., Komd-
rom m., Eger; eggyenlO' 6a egyenlO' Udvarhely m. B. egyenlo Kolozs m.
^yellO' KisiijszAllds, Felegyhdza. Egyenlo helyett mindig egyformdt
* A vdlaszok szives beku1d6i kdzQl egy-keii6 igy kezdi a vdlaszokat:
Ad J, ad 2, ad 3, Mioek ez a latin szooska magyar irdsban ?
580 YiliASZOK ▲ aZKBKKHjKT^teJto K^RPfaKIRK.
mondanak : Bibak5z, Tolna m. K., Osanid m. K., ToronUI-Y. s job-
bira a paldcek is. - Lcbb a legtdbb v4lasz szerint caak cibbea:
lobbot vet ^8 sebbel'lobbaL De Zo&^ (a MTszban qIdcs meg), a
as^kelys^gben igen gyakran haszn< 8z6: Cdio4j forg&csbdl e kicv
lob4t ; igen nagy /o6^i^ csin^tatok; nagy loMval ^dtt a szdaz; e.kic4
IMval fdlmelegittom az ^telit. (TJdyarhely m. Bethlenfalva.). —
B^kessig, bolcsessig mindeniitt ^^-sel (bfkessig lUbakSz, h66esesi4§
Tolna m. K.). Nyeres^g, vesztesig tdbbnyire r3vid 9-sel. Nyeresig^
de vesztessig Zala m. O., F^legyhdza, B^cs m. Bajmok (itt nyeresig^
veszt'essig), Nyeress^g, vesztessig Zala m. K. Nyeres^g, vesztes^g, de
van vesztessig is, ha k^t £61 koziil az egyik veszit. ez azonban nam
^sszeget jelent, hanem &llapotot. (Kisdjszdll^s.) Vigdssdg, vigassdg
JZala m. O. ^s K., Tolna m., Bdcs m. B, Bihar m., Toront4l-Y.
E^legyhdza, Fal6cs4g, Mdtyusfold, Kolozs m. Egerben vfgasdg i$
vigassdg ; lUbakozben vigsdg 6s vigassdg, Kom&rom m. 63 CsanAd m.
K. vigasdg,
4. A jobbdgy 8z6, tigy Idtszik, az int^zmSny megsziin^sdvel
kiy^sz a magyar ember 615 8z6t4rdb6L M4r caak 5reg pal6cokt<Sl
hallottam Hontban: Mink apprimds jobbdgyaji v6tank valaha, mikor
m6g urbdrijom v6t; de jis sokat hajsz6tak bennunkSt Urddgdra!
Csak gyiitt ahhajdd, oszt ereggy! (B. T) — A jobbdgy 8z6t Solton
eredeti 6rtelm6ben haszn&ljdk, leginkdbb k^pviselo-v&lasztds idej^n,
Amiddn Kossuth n^pszabaditdsdval 6rvelnek. F^lmfivelt, tud&l6ko«
>polg4r«-t6l hallotUm m&r ilyen kifejezest: T^Hgyszdlvdu csak jobbdgy^,
t. i. a mezogazdas&gi f^rfi-kiilsocsel^d. (F. I.) — Kanizsa vid^k^n
egyetlen egyszer hallottam, az urasdg csel6dj6re vonatkoztatva. (S. K.)
— Jobbdgyon Komdroni megye 6a Tolna megye K. szeg^ny zsell^rt
{napszdmodt) ertenek. — A jobbdgy sz6t nem hallottam a Rdbakdz-
ben. h&T a robot f d*6zsma 8z6k sokszor megutik az ember fiilSt, ha
a ndppel besz6dbe ereszkedik ; azt is mondjdk : robotba jdrtunk, meg^
dUzsmdnyi (megd^zsm&lni. P. I.) — Jobbdgy: aki valamivel m&snak
el van kdtelezve s az6rt idonkint a munkdjdban segit neki, ingyea
dolgozik neki. Nem vagyok ap4dnak jobbdgya (ad<3sa, elkdtelezettje),
bogy ingyen dolgozzam neki. (Udvarhely m. B.) — A jobbdgy szdt,
minthogy videkiinkon, a szabad Nagy-Kuns&gban jobbdgy ok sohasem
voltak, nem haszndljdk, de valamennyire megfeleld szavak belyette
ezek : kukds, dizsmds, riszes, (Klisdjszdll&s.) — Mdtyusfoldon a jobbdgy
8z6t nem hallani; a robotot itt Urddgdnak mondtdk.
5« Adag, tolonc, aggdlyos, Adag helyett minden vdlasz szerint
porcidt mondanak (igy nevezik sok vid^ken az addt, Szegedea pedig
az orokr^azt is) ; n6ha resz-i is. — Udvarh. m. : egy pordd, egy darab,
egy szelety egy vdgds, egy mertikf egy kaldn, egy pohdr, egy csomd,
egyszerre vald stb. Tolonc-ot terjesztgeti a hivatalos nyelv, de m6g
kevesse ismeretes. Aggdlyos h. aggodalniat okoz, fUelmes v. kitsiges
(dllapot stb.) — Tolonc h. zsuppon gyiitt haza, zsuppon hoztdk haza
(n6petimol6gia, a n^met schub-h6\, Edbakoz), zsuppon jott h(ua {BikCs ul),
vAlASZOK a SEERKESZTdS^O Kl^RD^SEIRE. 581
ssvfppoltf zsuppon kiUddtt (¥j^eT)z8uppon kisirt ember (Kom^rom m.),.
ToltmCOl h. rendesen zsuppol, elzsuppoltdk (a pal6cokn&l: suppon haj'
iottdk el, Gydngy6s5n igj is : zsuppon mszik). — AggcUyos-t sehol sem
mond B n6pf hanem: fil6Sf veszedelmes, filelmetes, aggsagos, aggasztdf
ffesztfff bajos, olyan hogy gondolkozdha ejt — Tolonc h. taronc-ot is
mondanaky mert az lij bz6 idegen a n^pnek, ak&r a latin v. francia,
te 8z6ja fze Bzerint megmagyarositja. (Hogy van a gyerek? >M&ma
tranzik!^ = lat. transit. Agai Adolf.)
7. Egynihdny (ennehdny, ennyihd** stb.) ^s nihdny kozt nem igen
tesznek kUlonbs^get; legtdbb vid6ken m^r csak az elsot haszn^lj&k.
Kisdjsz^lUson nem mondja a paraszt^ hogy voltunk niMnyan, hanem
voltunk egynikdnyan, de viszont nem igen mondja, bogy egynihdnjf
ember okoskodott a gyul^sen. banem azt mondja, nihdny ember okos-
kodott a gyul^sen. Szivesebben haszn&lj^k azonban az egyn^hdny 6s
tgynimely szavakat, mint a nihdnyt ^s nimelyet, — A n4hdny min-
dig jelzdk^nt fordiil el5, az egynihdny (ennyih^ny) pedig fdn^v
n^lkfil. Egyn4hdny elofordiil mint jelzo, de nihdny nem fordtil el&
mag&ban. Ilyen viszony van az egynimely ^s namely k5zt is. (Toron-
Ul-V.) — Namely 68 egynimely mdr sok vid^ken egeazen szokatlan.
Abol mondj&k is, inkdbb csak Igy: nimelyik (p a pal6cokndl: nime*
lyik ember ; Eger vid^k^n fgy is haszn&ljdk : n4m6 r4szi). R^bakozben
nimeUik ^s nimell, meg ollikf azaz olyik. Kanizsa vid^k^n egyn4hdny^
b. >mindig csak egy par, 6s egynimelyik h. ollik ember azt se tudja*.
Tolna m. S. rendesen egy pdr 6s nimelyik. — A Zala ment^n
nihdny nem haszn^latos, mindig ennyihdny-t mondanak. Nemellxk
(n^melyik) megtartotta regies 6rtelm6t; p. Nemellik nap Kanizs&r&
vdtam (multkor. Kert6szMan6). — Csandd m. K. »Van egy-
nivMly ember, meg lijjal is megtudndm mutatni. ki lopta el a
balUt. Nimely darab fod nem termi meg a kukoricdt. Egy namely
hatdrozottabban, kozelebbrol megjeloli; namely hatdrozatlanabb.* —
Kom&rom m. : Nihdny y nimely inkdbb jelzoi dlUsban szerepel; egy*
nihdny, ninielyik partitiv ertelmu. Nihdny ember beszoruit az eg&
6pUletbo 6s ott is dgett ; etmythdnynak csak a csontjait taUltdk meg.
Nimdy('ik) ember azt hiszi, hogy maga az Uristen.
8. Eld'szor is helyett a mindenek el6tt kifejez^st nem hallottam
semerre sem a n6p szdjdb(3l. (B. T.) — A pal6c e helyett: eUszdr
iSy sose mondja ezt : mindenek elott, hanem mondja ezeket : elOj letel6,
elsObhet (6s soha sehol fgy: els6hbed, ahogyan dltaldban az irodalmi
nyelvben, kQlonosen lijsdgokban olvashat6) letelsObbet ; olykor a k6t
at6bbinak ezt a r5vidit686t haszndlja: elsdbb, letelsObb, (B. L) —
F6legyh&zdn el6szdr is, leteUszor is, leteUbb is. MAiyusfbldon 6s
ZaUban elO'sszor is v. legelosszdr. Rdbakozben *is**dbe, leg'is^dbe. Udvar-
hely megy^ben elibb, legelibb, de igy is : mindenek eldit. Ez ut6bbi
Osandd megy^ben is el5kerul ; KisiijszdlUson 6b Yeszp B. is, de rit-
kdn. Biharban az eloljdrd s a tekint^Iyesebb civis, mikor gyi!il6sen
V. lirral besz6l, mindig azt mondja : mindenek eldtt, A tobbi vdlasz
szerint nem mondjdk.
582 vlLASZOK ▲ 8ZERK£SZTd8£0 K^RD^SEIRE.
9. E helyett : haragszom onrcj gondoltam onokrey elmegyek 6n6k»
kel — a r&bakozi nep legtobbszor azt mondja : haragszom rdy gondA-
iam rdf gondutam dm rdjjok, ^im^nek velek (= elmegjek velok);
vdrgyoTif maj Vn is vele menek. (Az 6n n^vm&st a r&bakozi ember
sohaaem mondja, hanem az oregek a k% k*4t'ek [kend, kendtek] ala-
kokat, a fiatalabbak a m^iga n^vm&st haszndljdk helyette. Erdekes a
B^bakozben az amazok tobbessz^mti n^vm^s ^rtelme ; pi. P^ter 6b P&l
gazda testvdrek; ezeknek csalddtagjai a testvdr-csaldd tagjair6l min-
dig azt mondj^k : amazok, PL ez a Id nem a m^^nk, banem amazok'^. —
Ide3 ap&m amazoknd va".) — ZaUban csakis fgy : Haragszom rd, elmC'
gyck vele stb. ; m^g ilyet is hallottam : Ifijiirf m'ennyek vele ? (Bel k-
nyi T.) Szintiigy Zala m. O. Kanizsa vid^k^n azonfoliil azt is
mondj&k: ii is ott v6t? e h. maga is ott volt? — A Zala-vid^ken <a-
Uban Igy mondjdk ; on helyett is mindig il (6) haszn&latos ; Unek
hin = ODOZ, mag&z vkit (megkegyelmez vkit ugyanezt jelenti) ; ienek
hin = tegez. (Kert^sz Man 6.) — Haragszok rd stb. Veszp. B.,
Tolna m. S. Haragszom iirdja! Kire? Hdt magdra! Oondiitam urt-
juk. (Tolna m. K.) Mi montam neki ; vele megyek (Somogy m. Mar-
cali Henrik; fgy KomArom m.) Haragszom r4 v. 6r4 e. h. onre stb.
(Mityusfold). Kisiijszilldson is mondjik, kiildnosen a nok szeretik es
alakokat: Megdllj^k Isvdn bdty&m, haragszom r&, mert nem vitt el
a bdlba. Jaj de sokat gondoltam ri Julcsa n^n^m, ugye csuklott?
y^rjik m:ln szomszid, ^n is vele mogyek, csak misik csizm&t huzok. —
Eger videk^n is mindig igy mondjtlk. Bihar megy^ben is mondj&kf
de m6gis gyakrabban igy: haragszok magdra, elmegyek majukkaL
Torontill-V., FelegyhdzAn 63 Gyongyoson: haragszok magdra stb. —
M^g nem fajult el a szekely nyelv6rzeke. bogy e helyett: haragszom
magdra (6n-t a n^p nem m«md), gondoltam magokra^ elmegyek magok-
kaly vdrjon meg^ in is megyek magdval igy besz^ljen: haragszom rd,
gondoltam raj ok, elmegyek velok, vdrjon meg, in is vele megyek,
(Udvarh. m. Bethlenfalva. Paal Gyula.)
10. Ezt a szerkezetet: a lednyok legszehbike, a leginyek leg*
nagyohhika a r&bakozi embor — nem haszn&lja ; hanem azt mondja :
a legszebb Vi**, a legnagyobh v. legnaobb legi^, a kiket ligy is hinak
falvainkban : az *is'*6 (= elso) l*i^ v. Id**, az *is'*6 legi\ Azt ugyan
mondjdk : kettejit eladom, eh (egy) harmaddt megveszem, de megelozo
birtokos jelzo nelkiil. — Azt hallottam: ezeknek egyikit v. kettejit
eladom, A kettejit haszn&lja a nep egosz magdban is. pld. : Kettejit
meghizlalom, a vent pedig eladom. (Zala m. G.) — JEz a Idny a leg-
szehb a faluba\ Ezekbol (a lovakb6l) egyiket vagy mindakettot el-
adom. (Csandd m. K ) — A lednyok legszebbike stb. a pal6cok ajkin
ilyen alakban forog: AUegszebb lyAny ; legszebb affaluba' stb. Ezek-
nek egyikit. vagy kettejit eladom, nem ismeretlen ndluk, de sem a
nevmtUt (ezeknek), sem az elad6 tdrgyat nem emliti mellette, csak
a szoban levo alanytol f iiggetleniil, f omondatban : Ny6c hizott libdm
van; kettejet beviszem Sagra. appijarcra. (Beldnyi T.) — A pa-
locoknal e szerkezet : a lednyok legszebbike, a leginyek legnagyobbika,
tAlASZOK a SZERKESZrdS^G K^RD^SEIRE. 583
ezeknek egyikit v, kettejit eladom stb. ^Italdnoa keletiL (Borsodi L.)
— M^tyasf. csak igj : a legszebb l^ny, a falu legszebb Idnya ; ket-'
tot eladok belolle v. bbldlliik. Kom^rom in.-ben igy hallani : A U-
nyok koz5tt a legszebbik Kad^r Kati volt. Ezek koziil az egyiket
«1adom. — A csikdinak a legszehbikit odaajdnd^kozta az unok^j^Dak.
Szalai Peternek hdrom le&nya volt, ezeknek egyike, a kozepso, led-
nyul is maradt. Negy okrot hajtott a v^s^iTa, kettejit el is adta.
(Udvarh. m )
II. A kindl igdt Kdbakozben a kdtfele szerkezettel haszn^ljdk :
a vendlget kin^lUk borr^d, pec3eny*6v*6 ; ellenben a firhemen**6 l^e"
V. 14° kindllo magdt az ^^s^d legi°nek; a gazda kin^llo csika-
jdt a vev^^oDek stb. A ]^6 szereDcse meg ritkd° kin&kozik a
szegi" embernek. (P a t y i I.) — A cigdny ugyaDcsak kindlta
<3cska fur6jdt a parasztnak. Azt mondta, bogy olyan jobbf^le ke-
m^Dy faban, mint a fuz, m^g vissza is kell tartani. Odasiidakodott
a Mesz^ros Vera is ^s kindlkodottf bogy vegyem be napsz^mba.
(Komdrom m.) — Bajraokon (B^cs m.) a vendlget mekkindjdk az
^tellel ; a kikapds l&ny kindkozik a legenyoek. — Az elad6 erosen
kindlja a portdk&jdt a vevonek. Ne kindltasd magad. — ElkinM'
kozott napszdmba. (Szeged.) — ADydm a biicsdvendeget kaldccsal
klDdja. Ni, a rossz, kin&ja mag&t ! Az id^n a napsz^mos is kind-
kozik kuliikosnak. (Csan&d m. K.) — Kisujszdlldson nagyon szivesen
haszndljdk a k^rdezett kifejezest;ket. Lajos bdty&m is ott kindlta az
5kr6t, de azt se kerdeztek, bogy mi az dra. Addig kindlta a ka-
Idcsot, mig ettem belolo egy barapdst. Ugy kindlja magdt a legenyek-
nek, mint a b6to3 a vdsznat. Hdt biz uram, ba j6 alkalom kvuU-
kozikj — veszek is mdn egy kis portdt. — Felegyh. Kindlja a
vendlget, kindlja v. kindlgatja az dtelit. a portekdjdt valakinek;
kindkozik. — Kindl vmity kindlkozik a paldcok kozt eleg gyakoriak :
Bort kindt, de, mondok, nem ko; oszt' kindkozott sziiretonyi, de
akdrhugy kolletyi raagdt. nem lep az a gyezsepdgyes (t6t eredetfl,
csavargot jelcnt Hontban) apportdmra ! Kindlja magdty ezt igy nem
ballottam, csak kindlkozik. — A gyongyosi kindlja a p^nzt, a por-
t^kdt stb., n6mely ledny m^g magdt is ; a miikds ember napszdmba
kindlkozik, killonosen ba jo alkalom kindlkozik ; de az ^tellel nem
igen kindltatja magdt. — A pal6c sz^ltiben mondja, bogy: kindl
valamit, kindlja magdt^ kindlkozik. Ha etellel vagy itallal kindljdk,
a szab6ddsdt igy fejezi ki : koszonom szlves kindjdt (palocosan ke4'
ndjdtjf nem eszem vagy eszek ; nem iszom v. iszok. Ez utobbi kiilS-
nosen a felsoborsodi baiko pal6cokndl baszudlatos. (B. L.) — Mdtyus-
foldon vend^gnek nem kiudlnak valamit. banem megkindljdk vala«
mivel ; vevonek kindlni valamit ; kindlja magdt ritkdbban, mint
kindlkodik, — Vendeget, vevot kindly megkindl valaki valamivel ;
megkindlja a gazda a lovdt, okret vizzel ; kindl engem a fidval bores-
nek; p^uzzel IS kindltdk ; megkindltdk a leg^nyt a lednnyal, de nem
vette el ; kinalom okemet tiz forinttal, de ennyiert nem akarja azt
a szek^r fdt ideadni. Kindlja magdt a ledny a leg^nynek ; azaz tet-
584 ViLABZOK ▲ SZERXWZTdsto K&EtDteOBB.
ttetii 'kivlUi neki, kiv&ntatja mag&t velo. Csel^dnek, munktoiak kinAl*
kozik; sok munka, j6 kereset kin&lkosik* K^n&lkossil feles^g kvtl
a kal&ccsal! (Udvarh. m.)
12. A rovAsfr^sr^l a v6laszad6k semau ^rdemleges i&j
dolgot nem kdzdlnek. Tdbbnyire csak sz^mokat Uttak a rov&sokoo,
melyek sok vid^ken szok^sban vannak, p4sztorokn&l a foldmfivelok-
n^l. — G-yermekkoromban csel^ds^giink kozdtt gyakran volt dregebb
ember, aki tudott valami titkos ir&sm6dot. Nagy titokzatoss^gal
69 m6g nagyobb tad^koss&ggal ^Itek velo, de bizony 6n nem tudom,
hogy rov&s-ir4s volt-e, vagy valami m&s betfldsszet^teL (Kisdjaziil'
168. M^sz&ros K.)
PdtW Tilaszok (v5. Nyr, 31:278, 408 stb.):
6. T6to8 vid^keken, — igy Gdmorben ^s Losoncon is —
igenis nyugogyatok, maragyatoky agycU, eregyetek, s5t menyet&e (men-
jetek, mennyet^k belyett). K4d&r Lajos.
(465) 9« Gyongydsdn a kozn^p is mond htUldmotf mert hiszen
az iskoUban cDgem is bulUmvonalak rajzoUsdval k^szltettek eld a
betCLvet^shez. Hulldmzik eg^szen dltaUnos; de hogy mag6t a huUdm
8Z<St az fr&studatlan 5regek haszn^lj&k-e : nem tudom. — Vakondak,
go^yog ^s gdgog Gydngyoson is kozkeletfi, de gdgyog nem. — Melles-
leg megjegyzem, hogy k^ta^gesnek tartom, hogy a GyongySstol f^l-
5r6nyira lev6 HaUszon irdeSf halmoz, fdge- ^s hagyma/iiz^ hasz-
n&latos lenne, holott Gyongyoson csak koszorti-f Qg^t 6s hagym&t
ismemek; ugyanott a nyakbavald gy5ngy is csak gyongy vagy
gyoDgysor, itt-ott m^g gaUris; a Bosenkranz : olvasd; az ereszet
alatt pedig sok kot^s kukorica I6g ugyan, de az sem fuzir, —
Paprikafuz^rt Gyoogyos-Tarjdnban, doh^nyMz^rt Debrdn vagy Yer-
pel^ten (mint nagy paprika, ill. doh&nytermelo helyeken) bizony&ra
ismemek, mert e novenyeket csakugyau fuzni kell ; de az^rt a fiizir
sz6t ott is alig haszn^ljdk. K&d^r Lajos.
9« Folyonddr. Csak a mezei folyond^rt nevezi a n^p fojon-
ddmak, a tobbi: foj6ka, foj6ka fu, folfut6 foj6ka. Fuzir. A fQg^t
gylkinyre ffizik. Fuzdrfug^t 6s nem hord6sfUg6t vettem. Gydngy-
fcLz^r. Kiizsafuz^r = olvas6. Yall&sos im4k: F&jdalmas nizsafiiz6r,
dicsos^ges nizsaffiz^r, orvendetes rdzsafuz6r ima. Fiizir =» hord6-
m6rd eszkdz (Visirstab). Jancsi ! megfuzirelte-e m4n az &rendte a
borodat? Slvdr, Sivdr homok (soviiny homokfold). Bdna. A kapa fokA-
val, a gereblye sark^val r6ndt huz. Julis ^ngyd ! hogy veti a m^kot ?
Rdn&ra, fiam. (vo. MTsz. 2 rdna 2.) Rozzant Mijen hAzba' lakik ? Se fals,
se fdja, se teteje nem a ledjobb [igyjt mdn nagyon rozzant. S6rv h. azt
mondj^k : Leesett az ole. Azonban a belsd dagauatot, mdj-, vese-, lepda-
ganatot ^^rve^nek mondja a koznep. Erdes. Csak az 6rtelmesebbek hasz-
n&ljdk. Csdp, Csak az 6rtelmesb iskol&zottabb n^p haszndlja. A bog4r-
nak csdpja van. A csdpolddik igealak suriin elofordul. Pistike azzal
yXlASZOK a 8ZEUK£SZT68^U Kl^^RDESEIRK. 585
AZ ustorral mlDdig cs6pol6dik, vedd el t{ile! A teh^n a fark^val
cs&pol6dik (kellemetlenkedik, csapkod, alkalmatlankodik). Nyegle, Csak
ige alakjdban : nyegliskedik, Az elk^Dyeztetett, Dyafka gyermeknek
mondjdk : Ne nyegl^skedj, mert kiriiglak a h&zbul (= a szobdbdl).
Pongyola = p6lya. Hogy ne f&zzon a kis gyerek, j6l bepongyolUzd !
Szomyed h. elszdrnytikddni, A guta majd megiitStt, ligy elszornyfi-
kodtem. Szornyeleg. Az a Bangyi (Bandi) szornyeteg egy ember:
oil, Uti, veri a csal&djtit. (Caan^d m. Kevermes.) Kittner Jakab.
Nyegle h. nyeg^cs : k^nyes, rAtarti, hetvenkedd. (Eger vid.)
Borsodi L&szl6.
A 465. lapon k^rdezett sz6kat a pal6cok Hontban csakugyan
ligy mondj&k: Nini. (N6grM batdrdn: nene!) az abb^ka (rossz gye«
rek) kiszaggattya a'ccsalya (cserobog&r) csdpjaii! — Ayvakand essdt
6rez stb. Igy az iskoldzatlan (kdzepiskoUzatlan) n^pn^l is. A s&v
is ^1, de az oregek ^^r^^Dek hijik, Bel&nyi Tivadar.
A 466. lapon a korc sz6val azt Irtam, hogy csak tijabb embe-
rek haszn^lj&k, de nem fgy van, mert r4gi ^s felkapott 8z6. Korc
n&lunk valaminek a kozepe t^jdt jelenti. Ilyen a kemencekorc, mely
a boglyakemence patkiln feluli r^szet jelenti. Az emberi test csipdn
feliili resze (kotes) szint^n korc. Ebbol 4tvitt ^rtelemben a gaty^nak
az a felso r^sze, mely osszehiizhat6an a korcon megkothetd, — gcitya*
A;orcnak nevezik. A paraszt ember a gatya (v. nadrdg)'korch&n
t<artja pip^j^t ^s kostoket. (Kisiijsz^llds.) M^sz^ros K&lm4n.
A 469. laphoz megjegyzem. hogy n4n4m 6s bdtydm helyett min-
dig n^^m es bdam-at mondanak (teh&t nem ne^nif badm.) (Kisiijszdl-
Ids.) M^szdros Kdlmdn.
A 471. lapon kozoltem erdonevek magyar&zata: Csigojds :
t5rpe-fuzes berek ; ereszteviny : elvetett magt6l kelt v. liltetett cse-
mete-erdo (blikk, csero, fonyo) r. eg^szen levdgott erdo hely^n eresz-
tett, dj-sarjazdsu csemete-erd6, — 63 gyumdlcsmagyakb6l keltett
csemete-telep (seminarium) v. fiatal gyiimolcsfa oltovdnyokkal ren-
desen beiiltetett hely. (Sz6lds: Sz^p gyumolcsost eresztett.) Egeti v,
igettes : leegett erdo-r^sz, fiatcUos : ndvend6k-f6b6l dll6 erdo, gyer-
tydnos : gyerty&nfa erd5, mdnds : olyan erdd-r^sz, ahol sok mdlna
terem, mdnavisz : sok mdlnAt termd v6sz (v6. v4sz), magyards :
mogyor6fa erdo, nydras : nydrfa erdo, nyir v, nyires : nylrfa erd6,
rakottyds : rakottyafa erd5, szdlas erdO' : ahol mind csak sz^p, nagy,
egyenloen magas 6s egyf^le sz&lfdk vannak, pi. biikk, csere,
fenyo. (Yo. ezzel a sz6Us3al: Itt mind ilyen sz6p szdlas emberek
teremnek.) Sudaras : magas n5v6sii, egyenes, sima, fiatal f&kb6l &\\6
erd5. (Sudar* : magas, egyenes, sima, fiatal fa, v. termetesebb fdnak
a derekdn feliil hegye fel6 mindiukdbb v6konyod6 egyenes r^sze pi.
^ Vgy l&tszik, hogy stidar m&B t&jon is ismert 8z6 : kiirom ide azt
a helyet, abol epen csak most olvastam. »B4mulato8 iigyess^ggel 6s hideg-
▼errel yitte le haj6nkat a nagykov&csi erd6 sudarai fele, ahol a f4k suda-
rait suroltuk, mfg vegiil az erd6 egyik magasabb cst^csdn a f4k teteire
ultunk.c Leghaj6n. (Tdrca) Barthos Tivadar. Magyarsdg. 1902. okt6ber 29.
254. Bz^m. -^ Paal Gyula.
MAOTAR NTELV6r. XXXT. 40
586 A SZEBKESZTdS^G K^RD^SBI.
a feny5, jegenye, nyir sudara; t. i. a fa r6szei igj kovetkeznek
egym^sra: a fa gyokere, tdve, dereka, sudara, hegye.) Tilalmas:
»ffltiltott< erdd-rdsz, amelybol nem szabad i&t vdgnL Avas, bokros,
ether V. cihereSy cseplesz, irtds v. irtovdny^ orotds v. orotvdny^ rez^
vdgott V, vdgottaSy v4sz 1. a MTdz. — PdtlAs. Ldz : erdei. havasi
tiszt&s, erdei kaszdld, legelo, szilas : szilfa erdd. (TJdvarh. m. Bethlen-
falva.) Paal Gyula.
A szerkesztOs£g k£rd£sel
1. Ikes igek. Hogy mondja az iskoldzatlan n^p: ddgozhat v.
d6gozhatikf veszOdhet v. veszd'dhetik, alkudhat v. alkudhatxk? — Hogy
mondjdk a folt^tes m6d 3. szemely^t: ddgozna v. ddgoznik^ dSgoZ'
hatna v. ddgozhatnik stb. ? — Mondj&k-e: azt mondta, ne alkudjam,
fiirddjenij ddgozzam ?
2. Mondjake valahol : azt is sem Iditamj in is sem voltam ott
ehelyett: azt sem Iditam, 6n sem voltam utt?
3. Hoi mondjdk: mitOl j6 valami orvossAg. szemt6l j6 stb?
4. Mind kifejez^sekkel kiilonboztetik meg a lovak s egyeb 4lla-
toknak szinet? (pejj dereSj daruszd'rU, rdke stb.)
5. Ehelyett: jhogy ne mennik el?' — hoi mondjik fgy: hogy
el ne menn^k ? hogy fol nem kelt volna ? 6s : hogyhogy folkelt
yolna ? stb.
6. Erdelyben melyik a szokottabb kifejez^smdd : el kell hogy
menjen vagy pedig el kell menjen?
7. Hoi mondjdk : folzdrni, kizdrni az ajt6t e h. klnyitni ?
8. Hoi haszudljdk mind helyett az egisz 8z6t? pi. Az eg^sz
gyerekek kiszaladtak. Kimentek az eg^sz. Az eg^sz f&kat kiv>&k
(e h. miud a f&kat).
9. Hogy mondja a nep ? legyen olyan j6, legyen olyan szives,
jojjon be, vagy pegig csak az olyan ndlkiil : legyen szives, jojjon be ?
10. Hoi 6s mino 6rtelemben mondjdk a kovetkezo szdkat ? bako-
nya^ egykes^g (egy-gyermekes rendszer ?). ertSs, ived (puhul ?). gulacs^
guldcSy gulaCf gyurnuif gyurmat. gyurmatag, hadray hadara, hadrdsZj
intibe, ive (a. m. oda v. oddbb?), kddognij lepezni, lepez6, lepeszteni,
merettyil (tobb kiUAgas cgylitt, nagyobb itatd?), naplik, nyujdhely
(temeto ?). osztoke (szi'ir ?), sUge, sUgej, siigily, szivedeziky szivedezik,
tap V. top (ta])l6), tulsdgj tiilsdgoSj zdh?
A feleleteket a Magyar Nyelyor szerkesztos^g^hez tess^k cimezni.
Mindcn ralaszt kiilou nyolcadivro tess^k irni.
K^NYELvi haqtomIntok. 587
NfiPNYELVI HAGYOMANYOK.
PirbeszMek.
(Pdrheszid egy dreg 4s egy fiatal asszony kozott — V^ge.)
O. H^t Oersik^k 6s6 szomszldgyok e z5reg Bukor Idtto eccer
«ste aminde gyiimdccsoket leste e pajUa-kerbe, hogye kazallokon
keresztii egyollan roput &t miiide nyomdrud e G-ersik^k h&z&ro, ott
e kimin mellett csak e tiint. Eccerre gonddta mi lehetett, miogyA
niszte e fodet amere ropiit, h&t megis taUto e sz . . &t ; ollant
folatott magdbu mind e koles-k^ao. Akkor mingyd nem sz6t Gersik^k-
nek, hanem mindlunk beszite e amit Idtott. Mire tuttok, ho megin
^gyiin mink is kimentiink lesnyi e kert aU. H4t uramfia, m4 mikor
eharangosztdk a zurangyal&t, gyiitt eccer csak e levegobe, a menen5
[igy ?] hosszi e nyomdrud, ollan hosszan ; csak be, Gersik^k kiminnyibe.
Atgyiitt mingyd e zoreg Bokor, hita fdes any&mot is magdve, Ger-
sik^khoy bugy utdnno jdrnok e dolognak. Igaz, hogy erriszt fitem, de
meg megis addig hajszutam ides anydmot, meg ^n is 6t nem mehet-
tem velek. Amin bementunk hozzdjuk, ippen e zasztd koril Atek,
beszigettek. E legin is bardccs&gossan fogatta e koszontlsiinket, osz-
t4n minkis helet foglotunk. Beszid kozbe kiintette e zoreg Bokor e
F&ni anny4t e konyhdro, meg Ides anydm is kiment ut&nnok. Ottkin
osztdn megmont&k mi jdrotba vannak. Szegin szomszid asszon majho
86bdlvdnny& nem lett, u meg ^dett; be akart mingyd futnyi e szo-
b&bo, hok-k^rdore veszi e legint. Csak nan-nehezzen tuttdk lebeszinyi
riila, bogy aszt ne tegye, mer kituggya mi tortinyik valamennyijekke.
Hanem kioktattdk, hogy e Fdniva nizessik meg e legin Idboit ha
lefekszik n&lok, osztdn ha liil&boi vannak, akkor bizonyossan ludv^rc.
Mink oszt&n hamarossan egyiittlink tulok. Alunnyi se tuttam akkor
ijje, flttembe se, meg e szegin Fdni mihdccse, ho' mi lesz vele. —
F. Ehiggye meg e z^n testem is min ludburds lett m^g o beszlgy-
gyirejis. — O. Mi kordn hajn6ba, m^g alig veratt, gyiitt e F&ni
annya nas-siva-riva, ho bizo ippen ii van e dolog, min montok e
zeste. M6g sotit vot — aszongya — hogy ement tulok, de sz6nyi
nem mertek neki ; szegin Fdnit m6g reggejis e hideg luto. Azon kirt
benniink szegin szomszid-asszon, tandcsullunk nekik valamit, mi tivok
legyenek. Megviga3zt6ta ides anydm, hogy az^r nem ko k^ccs^gbe
esnyL Ahun Herinbejis j&rt egy asszonho e zura klpibe ludv^rc,
azis md csakmen e v6t szdrodva, mikor e hlt&k hozzdjo Bdrdosm
a tudds embert, meg is szabaditotta tulo ; szipen meggydgyut,
m^g meg is hizott ut6bb. Elis hosztdk o tudds embert mire megin
meggyiitt e legin, vaj akarom mondanyi e ludv^tc. Ullett minden
mind elore megmonta. Gyiitt eccer csak e legin fobokrit&zott kalappe.
Ara md e tud6s-ember megfustut mindent, vdrt e terndcbo. E soprii
n&lo v6t, valamit mondogatott magdbo. E legin meg csak j&r-k^t e
40*
588 N^PKTELYI HAQYOltiKTOK.
darabig e h&z elott, oszt^n be akart mennyii de nem tudott. EkesZ'
tek e tudds-emberre poiiinyi ; montak azok emm&snak miDdent, caak
j6t nem. E tudds-ember elosszor is awe fogatta : t&rozz gonosz Iflek
oda hunnaj gyiitt^, mer nem lessz tobbet ti' min v6t. flccer csak e-
nasz-sz^lv^sz kerekedett, etunt e legin. — F. Ells maratt egisi-
Bzen? — 6. K6ccer gyiitt meg m^g azutdn, de e tudiSs-ember min-
dig kfszen v&rto, mer tutta e szok&sdt. Mikor ut6ll&n ement tfilok,
ollan boszorkdn 8z6 tdmott, bogy e tud6s-embert is csakmen e rakatta
[fgy ?]. E ludvdrc meg csak ligy okdtto e tUzet allu-follii, awe etiint, nem
is gyiitt tobbet. — F. No a m^gis rlmiszto dolog lehetett, de csak
ho* meg tutta tulo szabadittanyi ; tudom v6t is rektye. — 0. Hit
bizo j6-megyendigiitik, meg e fizetlscse sajndt&k tuld. Hanem sze-
gin F&ninak m& kison y6t e seglccsig, t& e b6napra beleh6t. Sohase
felejtem el, ippen Jakab bucsu napty&n fekUtt b6va, — ez Isten bol-
dogiccsa e bal6-por&bo jis. Ollan v6t e kopors6ba minde sdrgo virig.
E mester is ollan gyonySrtiven bucsusztatta, ho sirt ott mindei^
Iflek. ]^n m^g mastis meg-meg konyvezem ha eszembe gyut. —
F. DSjsze nekem is eszembe lesz dm e zesettye mind^tig, ho mast
ebeszite. — 0. Hanem m& meg is est^ledek ndlotok. Tudom, bogy
eddig m& morog otthon e menyecske, bogy illen sok4 evagyok.
De minddtig csak abba v6tam, bogy a kozbe m^g meggyun e komim-
asszon is, hanem m& alig sz6hatok vele, ha eziddig nem gyiitt« —
F. Csak ne induUon mas meg ollan hortelen, — isze meg nincsen
ollan igen kfso, csak e kodos ido teszi. Mas m& csak meggyiin ides
anydm is, ejszem e gyerekekke v6t e kicsint m4g e Katink el&tta
e zdlotokat. Asse nichet szegln e pok6ba se attu a k6t rossz gye-
rektu. E firfijak meg e zerdore vannak onnajd is. — O. Ev&losz-
totta e Kati e kis gyerektyit? — F. Deho vdlosztotta, aszonygya
igen sajndllo, pojg m& otfertdlos is emdt, e zolibii csakmen l^jti^
akkora. Md e nagyobbiktu se akar finyi. A meg ollan imf&mis, ho
mindig incs^kedik vele. Hun e zordt, bun e fiilit pdckUli meg neki^
a meg megy neki e nyirdksoprUve. Ollan pat&lidt, bostorkodist csap-
nak, majnem e hdzot elaggydk. E minap magokat hatta odben, hdt
uramfija mire bemegy, eppihi (egy pehely) minde ket gyerek. Eszap-
tdk valahogyan e vAukos cih&t, e toll min kidiit beltillo. Pejg ologet
tesz rajtok e zaptyok, mindig korddzzo uket, oligszer megis virgd-
csuUa e nagyobbikat, dejaz^r annak mindegy minde klpesnek [?]. De
mdskipp meg na huncfut gyerek &m. Eloszed mindent e zegatta
vildgon ; e na silapos s5got e fejibe buz, e pocoktydt kifeszitti, van
e nam-menku kamp6s bottyok, azt ketk^zre foggya, osztdn n sSti
minde vicispttn, hogyigazdn u ko sokszor megszakannyi e nevetisbe.
ollan figurdkot tijsz. — 0. Atta fikorgiinyos gyerekibe, bit md ollan
nak-kope ? — F. (A Idmpdval veszodik.) No hdt, le tudom serdfunyi
ennek e vildgnak a masindjdt ? . . . . rod miita kill6dok vele — no
mindaddig megis meggonduta magdt e keserves. Nenem asszon ! ha
terhire nem esik, legyen sziives e hdto mogii leakasztanyi e zoll6t.
nem ferek hozzd, le k6 meccenyi e b6l hammdt. Huzza csak fere e
f^rhangot, ott koU lennyi neki e fiirgeton. — 0. Szent Isten, ^m
x^PNYBLTi haotomInyok. 589
meg m^g k4rt teszek, valamit edontottem. — F. Alikhanem egy-
fires tdpas kel^jzli (talpas poh&r) v6t oda live, e gyereknek attain
beliillo innya, m& ugyis csorbutt v6t. Ejoye e petrolunk is de szuk-
t^rossan van, aem jdbo hogy egisz ijje viUgiinyi kollott. Meg e
cilindercse irtem rii megtisztogatnyi. (Meggy rtjtja.) J6st6t. — 0. J63t6t
aggyon Isten. — F. De szomorujan pisorog. — O. Inkdbb igenis
bdnytya e szememet e . . . (priisszent) Jezus segi meg. — F. Kedves
^gissigire ! — 0. KSszonyom ; raondom hogy igin is ero . . . erossen . . .
ejnye no ! . . . hepci ! — F. Vdllik j6ra ! — m& akartam is mondanyi
ho m6g boszusdg eri m6, hogy eggyet tusszentett. — O. M& magam
is fitem. No hauem mas ia& m^g se vdrhotom tov&bb any^dot, mer
kisdn taldl meggyiiunyi, osztdn igen rdm esteledik, ollankor m& nem
szeretek egyedutt mennyi; mer ahun e minap is ho veraszt6ba
mentem haza. majho le nem szabott Visij^knek aze zdtkozott nad-dog
kuty^jok. H&t megmond e komajasszonnak, hogy igen szerettem v6na
e kicsint avvejis edetaznyi. mer' mnst illen t^li idobe nemigen tald-
koznyi kint; e lit&nijdru is mindenki csak haza iparkodik. ^iSmm^g
e Idbomaccse huszhatom ki ii, ho ne koUene 6rte hallonom, hogy^n
csak e falut bujom, mdsse teszek min kujtorgok, ho valdsdgos falu-
farka vaok ; ivvaok ^n csak e menyemme, de mitis beszilem, csak
eny5gom neki. Yin vaok ^mm4 minde postajut, — asszoktya mon-
danyi 0 fijamis, ha 8z6lok valamijer. Oligszer megb&ntam n\A miita
eze fejjdrnip e hdzunkho keriit^ amijer firho mentem md meglett
Idnkoromba. E zelso gyerek is csak kfsore lett azutdn, hogy Qsszd
keriitunk^ eze fijam meg md e vakarcsv6t. H&t bizo ides lolkom
meggorbiit e hdtom mire haza keriit e katonasdgtu, meg mire meg-
hdzasitottok. — F. £j Tr^zsi nen^m. nem Idccik meg magan, hogy
ollan igen lejdrt vona e zildeje, tiill tesz meg sok ndldnd fijatalab-
bon is, millen firis egy asszon. De hogy e ne feleggyem. eseg kosz5-
nyom e sok j6t, mit hozott. — O. Szuvessen, nines mit. No h&t
eszte kis legint is han-nizzem meg m6g. Mej-j6 iizuven uluszik.
E zisten gydgyiccsa meg mihamardbb. Hdt dlcsirtessik e Jezus neve. —
F. Mindorokin. Kitartom e vildgot, hogy e ne botolgyik valamibe. —
0. Soha se fdroggy, maj csak kitaldlok sotitbejis, ismerem e jdrdst,
e konyhd . . . ejnye, biijk bele ! alikhanem m6gis neki mentem e mos-
likosnak, — jovan, isze md fogom e kelincset. Csak mennybe, hal-
lom e gyerekis foibrett. Hdt j6jcakdt ! — F. Aggyon Isten magdnak
is. Boldog foveraddst kivdnyok. (Visszamegy a szobdba.) — O. (KiilrSl
megkopogtatja a torndcra nyil6 ablakot.) Gyerejde csak ide e kicsint
e zahlakra, efelejtettem mondanyi valamit. Tennap e fijam Posebe
v6t, aszt izenyi e zipad, hogye zurad mennyen fo vesdrnop, mer
borvevSk gyiinnek e hegybe, e te borotokat is megakargydk nlznyi
e pinc^be. E ne felejcsd megmondanyi neki. — F. Nem, nem!
(Magdban.) Szegfn Trdzsi n^nem, magdnak is utdlldn gyut md eszibe,
mit eldsszdr kdllott v6na megmondanyi.
(Vas m. Nemet-Gencs.) Pkkovits SIndor.
590 IZENBTEK.
IZENETEK.
T. N. I* Igen drulunk a viszontl^t^snak !
Y. K. KdszoDJiik ertesfteset, mely szerint Nagy-Id&n ,51t5zetlen* helyett
azi mondj4k : cibakon gyuttem az advarra, cibakon ngrottam ki. A M. Tky
Bz6i&T szerint Gomor e Toma megyeben cibak a. m. meztelen.
Sz« K. Pocskondidz ,gAnyol, szid^ ertelmebeD, ahogy szives ertesitese
szerint Szikelyhid videken mondjak, Bihar m. Pocaajrol is kozolve volt
SNyr. 9 : 558) : M4n csak attal tartuk, hogy ujfent megpocskondijdz. A pocs-
tondidz ige a MT4J8Zo1Ar szerint a felso Tiszavideken s a iSz^kelyfoIddn
j&ratos. — Megyek szollo-szedni, tettgerikapdlnij hal-fogni (Szekelyhid vid.):
ugyanilyeneket mondanak tobb mAs videken, p. a Szekelyfoldon, a Biba-
yideken stb. (Nyr. 4 : 388, MKyelveszet 5 : 131.) Legismertebb pelda : hdztvz-
n€zn% megy,
£• V, Kegyednek van igaza. Ket-ket egyranga mondat koze rendesen
legaUbb is ves8z<5t te^zunk, teh4t akkor is, ha ^9 vagy 8 k5ti dssze. £z a
nyeiveszektol s nyelvtaniroktul 41tal4n elfugadott szabdly ; igy az Akademia
leg6jabb helyesfr^i 8zab41yaibBn is, 11. §. 2.
L« £• 1. Budapest a helyes es 41taUnosan elterjedt ir&sm6d ; I. az
akad^miai helyesir&st. — 2. 'Budapest a h6s<)k emlekenek, kik . . CC ev
el6tt [magyarusan : CC ^vvel ezelott] Bnda v^r^t a tor5kdkt/)l visszavfvtak.
MDCCGLXXXVI. Sept. II.« £z kegyed szerint hib^s, mert a CC csak a lelep-
lezes napj&n felelt meg a val6s4gnak. De hisz akkor azt sem volna szabad
p. level ben irni : tppen egy hete, hogy itt vagyok, — mert mire a levelet
olvass&k, m4r nyolc-kilenc napot toltottem itt. — 3. Hib^snak tartja a 8z6-
zathak ezt a mondat&t: *Bolc8dd az 8 majdan airod i«, mely dpol 8 eltakart^
ill. azt kerdi, proz4ban meg lehetne-e engedni ezt a k51t<3i szabadsagot. mely
a ket mellekroondatot osszevonva a vonatkozo nevm^t csak egyszer teszi kl
(e h. bolcsod az, mely dpol, es slrod, mely eltakar). De itt nines is koltdi
szabads&g, mert mind a ket cselekves a haz&ra vonatk<^zik; b51cs6d is, sired
is a haza, mely 4pol s eltakar. Szakasztott ilyen az idezte mAsik pelda:
>0h mely dicsd esz bomla dssze itten ! Udvarfi, hott, tudo^, 8zeme, kardja,
nyelve* (Haml. 3:1). Vdvarfij hos^ tudds : mindez Hamlet. Szeme, knrdja,
nyelve az egy Hamletnak bomlott meg Ophelia szavai szerint. Teh&t egesx
jogosult a hdrom minoseg s a h&rom birtokszo 6sdzevon&sa, s nem kell kiil5n-
kiilon osszckotni : az udvarfi szeme stb.
M. L. dr. KoszoDJiik a szives buzg61kod&8t. — A t4jsz6adatokat leg-
c^lszerubb a fogalmazo iv '/le reszere irni.
UJpest. A gumi sz6 az Akademia szerint helyesebb egy m-rael.
P. L. Bank bdnba megyekj a Toloncban voltam : ez a helyes kifejezes.
Be^rkezett k^ziratok. ARb6th O. A hambar sz6 stb. — Bern4th L.
Adal^k a kecskemeti nyj. multjdhoz. — DekAny 8. Toront41-Vis&rhely njelv-
j4r&da. — T. Nagy Imre. TAj^zok. — Kovi I. Tumloc. — Kohlbach R A m.
filol' gia elemei. — Kesztenbaum B. Hurv4t Szep Ilonka. Hosz^rlevelek. —
Borsodi L. Hidegloves. — Leg&nyi Oy. Kiado es kiad6s&g. — Nidory M.
A nemet-m. szutarhoz. — Matolcsy L., Bir6 Krzsike, Reoe Erzsebet, Sarkadi
Erzsebet, Veres Kornelia : Tijszok. — Sziics I. A Nyitra-videki paloc nyelvjAris.
— Pek4r K. iJ^jabb adalek a magyar ritmus magyar szav&hoz. — Kropf L.
Pecsovics es Kubinszky. — f Gencsy I. A gyergyoi nyelvjdria.
Itekiildott konyyek. Cs&sz^r M. A m. muvelodes a XY. sz&zadban
(Sz. Istviin-tars. 5 k). — Okori lexikon 2. kot. 3. fiiz. — Magyar KonyvtAr
306.— 310. Church J. A. Romai elet Cicero koidban. Ford. Szilasi M. Goethe:
Egmont. Ford. Salgo E. Petofi vegycs koltemenyei II. — Acsadi Ig. A magyar
birodalom torteneto 3.4. fiizet (00—60 f).
Jalava A. Frans Deak. (Helsingiors. Arckeppel.)
Javitand6k. 285. lent : Baloghy JenS h. olv. Baloghy Dezso. — 286.
zismdlt h. olv. zizmdlt. — 347. ream, reed som h. olv. raeim^ racil 8om.
TARTALOM.
AMth Oszkdr :
Barcsa Jdnos :
Bartha Jozsef:
Gombocz Zoltdn :
Gidyds Fdl:
Horger Antal :
Joannovica Oyorgy :
Katona Lajos :
Eicftka Entil :
Melich Jdnos :
Nadenics Antal :
Nc'medi Dezso :
Pekdr Kuroly :
PhUoxenos :
Bubinyi Mdzes :
Schuchardt Hugd :
Sitnai Odim :
Simony i Zsidmond
Szarvas Gdhor :
Szigeti Jdztef :
Szily Kdlmdn :
Tolnai Vilmos :
^rtekez^sek.
Lap
Csesze „ 8
Bama 67
Sztjszek 68 hamb&r 180
Perelni 308
Tezsola 379
Mondattani rejrisegek ea taJ8z6k 558
A meghoiiosodott 8zavakr61 79
Nyelvt6rteiiet es lelektan 353, 417, 537
Francia igenevek^forditAsa ^. ... 250
Kt't oldh jovevcDyszavunk „. 546
Hibis nepnevek 17
Idegen 8z'>k irAsa 134
HelyreigazftAsok 198, 549
Az Ehrenfcld-k6dcx hib&3 cs hiAnyos
fordftisai 312, 382, 447, 551
A 8z6rendhez 301
Perelni 129
Budenz J(')Z8ef emleke „. ... 200
SziJg, 8ZOg 496
Ko88ath Lajos es a Dyelvdjitds 442
A n^p udvariassAga 241
Meghonosodott 8z6 nem idegen 8z6 24, 77, 194
Magyar ritmus, magyar 8z6 505
Petitio a magyar Intel ligenti^hoz .. 20
t^jabb adalekok a csdngok nyelvj&r&-
sAhoz 1, 82, 143, 202
A buta eretlete « 74
Allatnevek a ncpbotanik^ban 137
Morton J6z8of es a nyelvtijfUs 319, 390
Nyelvunk legregibb jovevenyszavai 32
A magyar szorend 57, l21, 180,234,289,359,424, 473
A Karacsai-kodex enekei 455
Megtiltom hogy .« 306
A NyelvUirteneti ^z(')tAr erdekeben 20
A nyelvujftAd tSrtenetehez 75
Az -dr -er ncvszukepzorol 177
SzA116 igek 61
Szolismagyarazatok 500
592 TARTiLLOM.
Irodalom.
Lap
MuDk&csi Bern4t: Arja ea kauk&zasi elemek a finn-magyar nyelvekben.
Simonyi Zsigmond 32
Ck)eliu8 (B&nfliy) Gergely: Szent Agoston regal&inak fordlt&sa. 1537.
Kiadta Ddzsi Lajoa. Balassa J6z8ef „ _ 40
Vigh6 Ign4o : A magyar katonai munyelv. Tolnai Vilmos ... .- ^ 88
Thurab-Marbe : ADal6gia-kf8erleiek. Gombocz Zoltdn 160
Bklarek Erzsebet: Magyar nepmesek nemet fordit48baQ 162
£otv58 KAroly pr6zaja. Sehestyin Kdroly 258
Magyar nyelvkonyvek nemet iskoUkban : Balassa Jozstf 260
Koviics J^nos : Szeged nyelvj4r&8a. Balassa Jihsef _ _ J$38
A Karac8ay-k6dex es a magyar rov48fr48 vit4j4nak irodalma 458, 52u
Szily K&lm4n: A Dyelv6jlt48 8z6t4ra. Zofnai Oyula «, ^. ... 510
Ftiredi Jgn&c : Magyar nyelvhib^k. Tolnai Vilmos 566
Nevy rid8zl6: Kereskedelmi nyelviink magyartalanadgai. Tolnai VUmos 568
NeoKigia es nyelvujftAa. Szily Kdlmdn 570
KOnyvcszet 40, 90, 163, 261, 339, 401, 458, 530, 574
A Nyelvtort^neti Sz6t4rhoz.
(Az cgyes szavakra ▼onatkoz6 adatok a 8z6mutat6ban.)
Vknz P4pai Sz6t4ra a NySz.-ban. Simai Odon ^ 29
Muszt. Melich Jdvos. Simonyi Znlgmond 31
Tak8onyi JAuos nyelveb61. Gereiics^r Istvdn 25H
Marhahu8. Szily Kdfmdn ^. ... 254
Irdos-birdos. Kardus Albert ... 255
Presta. Tunya. KAkompillis. Miko Fdl. Tolnai Vilmos 255
Bubnfa. Szerkeszt. Simonyi Zsigmmid 255
Adatok. Szily KtUmdn. Andorffy Kdroly. A szerkeszto 564
A n^met-magyar sz6t&rhoz.
xvcmcseK. ^l szLr/^cszuosay .•• ••• »• ... .*. ... ... ... m* ••• •• tso, ^37
Adatok. B^'rczi Fiilup, Bcrczik Arjydd, Fdzik Lajos, Ldszld Emily Rubin-
stein Mdtyds, Schlandt Henrik. Schon Jozscfy Steiner Igndc 88, 335, 398
Nyelvmflvel^s.
(Az egyes szavakra vonatkoz6 adatok a 8z6mutai6baD.)
Lay
A Budapest! Hirlap helyesfriisa.
II. Philoxcnos _ 167
Tavaly, tavalyeI5tt. Beldnyi Ti-
vadar 168
Emma asszony. Kardos Albert^
Komordczy Miklos^ Molecz
Bifla^ Faal Gyula, Rubinyi
Lap
Dugonics a c betiirCl. Pronai A. 41
Meg. Jcno Sdndor 42
Hatarozora^OB jelzok. Hevesi Jd-
no8. A szerkcsztosdg 91
A Budapest! Szemle helyesirdsa.
AntiOarharus 95
A mucsarnok nyelve. II. Phi-
lo.raws 90 | Mozes, Simonyi Zsigmond
Hirlapi lArcamagyarsag. Kim-
nach Odon ys
A Magyar Nyelvor helyesfrasa.
A szrrkesztosa; 104
168, 210, 202, 343. 405
Joglemondis. Budapesti Hirlap 168
Lapszemle. Balkdnyi Kdlmdn^
Bodonyi Ndndor, Hodiics
A nenu.'t helyesiras megjavit^sa. [ A<]osf, Makai tanito. Tordai
Balassa Jozsef 166 | AnyoSy A szerkeftztos^g ... 169, 267
Meg, be. Euged, ereszt. IIccef<l \ Egy arany egy magyar szoert.
Jdnos 107 Magyar Szo 208
TABTALOM.
693
Lap
Parizmus a parlamentben. Aszer-
kesztos^g .^ ^ « 209
ABszonya. B€rczi FiUoPf Peterdi
Ldszld, Badinyi M, 212, 406, 575
Hib48 nepnevek. Akka, D^kdn
Sdmttelf Joannovics Gyorgy
17, 198, 264
Idegenszerusegek. Antiharharus 265
Magyar n^i nevek. Gerencs^r
latvdnj Hoddcs Agoat^ Horger
Antalf Sztrokay Lajos^ Tolnai
Vilmo8 266, 341
Lap vagy oldal. Hoddcs Agost ... 266
Kiv&16 barbarusok. Joannovics
Gyorgy 339
Lap
Gip68. B^rczi FiiWp ^. 344
Bajtam mdlt. D^kdn Samuel «. 344
Beneszdnsz 8 a tobbi, Joannomcs
Gyorgy 402
A baDk6 magyars^ga. Gdrdonyi
Giza, Kardos Albert 348, 405, 459
Cz vagy c. Sztrokay Lajos 406
Sftrkor86. Na^y J6zsef
Hivatalos oyelv. Partoa Eroin «.
A magyar misszionArius. Hoddcs
Agost ^
BagelhagyAsok. D^dn Sdmuel,
Antibarbams, Trencs€ny Kd-
rdy 520, 575
BangidSsebbs^g. Nagy JSzsef ... 576
459
460
460
Magyardzatok, heljrreigazitdsok.
(Az egyes szavakra vonatkoz6 adatok a 8z6mutat6ban.)
M4tk4z4s, kom^l&s. Budapesti
Hirlap
P6t]4s a megnyirb< szavakhoz.
H'^ves Korn^l
T4J8z6kr61. Akka^ Baloghy De-
zsOf Beldnyi TivadaVj B^rczi
Fiilop, Debrcczenyi Miklos,
Domonkos Istudn, Eotvos Kd-
roly, Giinczy Ferenc, Kdddr
LajoSj Komj'Uhy Sdndor^ Ko-
moroczy MikloSy Slmonyi Zs.,
Szdntho Gdbor, Sztrokay La-
jos^ Veszpr^mi Dezsci 44^ 173,
272, 346,
Sz^ljegyzetek a Nyelv3rh6z. Bak-
say Sdndor
Kortes. Horger AntaX
jBgy kozmondas keietkezese.
Somssich Sdndor
Bfingeteg, rokketeg. Kulcsdr
Endre
Koldus, k6du8, k6di8. Szegleti
J, Val6ry Tolnai Vilmos 99,
£rdeke8 magyaro8{tA8ok. Zsem-
ley Oszkdr
Arany J4no8 es Szarva8 G4bor.
Szily Kdlmdn
K&ldor. Szily Kdlmdn^ A szer-
ke8ztu8(^g
A 'Vd 'v€ rag. Hevesi Jdnos ...
Lemezvas. Asbdth Oszkdr
Herk6 P&ter. Elofizeti) ... .
Lap
43
43
• • •••
520
97
98
99
99
270
100
169
170
171
171
173
La]>
Zsid6ha8z4r, csihihusz&r. Agner
Lajos : 173
A hoi a bort singgel merik. Hor-
ger Antal, Rubinyi Mozes 213, 269
T&rgya8 ragozds. G, J. 267
Veksza. Szily Kdlmdn 268
A vi8zonyit6 nevra&s haQg86lya.
Szokolay Her mi n 271
A88zonyne. Szily Kdlmdn^ Hor-
ger Antal 271, 524
Porr&z. Tolnai Vilmos 271, 520
Beggeli. Szily Kdlmdn 344
Menuyezetes &gy. Komoroczy
Mildos 344
N4Un&l. Sztrokay Lnjos 845
SzulA8okr61. Jeno Sdndor, B^rczi
Fiilop, Komjdthy Sdndor,
Sztrokay Lajos 345
Alattomban, egyetemben. Szily
Kdlmdn 407
A magyar s betu hangja. Balassa
Jozsef « 407
H6Ievo 68 m6g valami. Srily K 461
A hamb&r 8z<'>hoz. Munkdcsi B, 461
Fogl^r. Komoroczy Mikl6s 462
NySgte M4ty48 bus had&t ....
Horger Antal, TrencsSny Kd-
roiy :. ... ... •• • ... o^«), *} 1 1
Int. Kert^sz ManS 577
Nenka, ninka. Baloghy Dezso ... 577
Sziveskedik. Horger Antal 578
S94
TARTALOM.
E^rd^sek 6b feleletek;
(Az egyes szavakra vonatkoz6 adatok a 8z6matai6baii.)
Lap
45
45
46
46
A c£ eredete. Domaniczky Istvdiif
Simonyi Zsigm 'ud «.
Ymire v<«)ztat. Antibarbarus ...
Nem bfrom a nyelvet. Tolnai
W wt WWw\^\f ■•• ••■ ••• ••• P*9 ••• ••• ••• •••
Hi az az az>*ag, Tolnai Vilmos
T&jszok. Muszok. Tolnai VVmos 101
Mai^amviselete v. magaviseletem.
Tolnai Vtlmos 101
Bzaszek es homb&r. Mdich Jdnoa lOl
Jelentkezik es jelenkezik. A szer-
ke8Ztu8(fg 102
Lap
Hanemha. A szerkesttosSg 103
Elveoni vkit Ldszlo E., Vikdr
J5., A 8zerke8zt6s€g -. ~. — 103
Magyar n6i nevek. A szerkesz-
mVOf^y ••• ••• ••• ••• ••• ••• ••• •«• ••• ••• •«• «lv
Azon, ezen. Beldnt/i Tivadar,
A szerkcHztos^g ^. ^ ^. - 2U
Musz(')k latinos es nemzetkozi
fnrm^ban. irie\meL6 jelzok.
N41&D&1. Antibarbarus ... 274
Egyveleg. Vegyesek.
(Az egyes szavakra vonatkoz6 adatok a 8z6inutat6baD.)
Lap '
Mikor a nep urasan beszel. Wat-
der Lajo8f Tordai AnyoH,
Nngy Sdndor^ Sz>geti Erndf
Mirniik 46, 226
Ezer k'nyvtar. Thury Zoltd^i ... 47
TiszR KAlmdn 8z«'>l&:}ai. Mikszdth
Kdfmdn 279
L»r
De4k Fereno es a magyar jog.
Szily Kdlmdn ... ... 347
Tis/.a K^lm&n es a miszerint.
Pe8ti Hirlap ... ... 348
Az (ij otvenkoron^. Pesti Hir-
lapf Gdrdonyi G/za, Kardo8
Albert „ 348, 405, 45J^
Nyelvtijit&si adatok.
(Az egyes szavakra voDatkoz6 adatok a 8z6matat6ban.)
Lap
A nyelv6j{t43 tortenetehez. Szily
Kdfmdn 75
A TTiagyrtr NyelviijiWis Szot&rd-
hoz. Tolnai Vilmos 148
Dagonits Andres nyelvt^jfUs^rul.
Horqer Antal 155
BeDy&k szavai a NyUSz.-ban;
-ait. Simai Odon, Simonyi
Zsigmond 258
Uraskodik. K. B.^ B€rczi F.,
A szerk 258, 509
Lap
MArton Jozsef ^s a nyelvdjitAs.
Simai Olon... ^ 319, 390
Kossuth Lajos es a nyelvujit^s.
Nadenics Anted 442
Huzafl. G6mb. Tolnai Vitmos .„ 508
Fosz. Szily KdJmdn ... ... 50^
D"»rosz. Simonyi Zsigmond ... ... 509
Szigor. Simonyi Z8igmond 510
A nyelvtijit^ 8z6tdra. Zolnai Gy, 510
Vdlaszok a szerkesztSs^g k^rd^seire.
(Az egyes szavakra vonatkoz6 adatok a sz6mutatuban.J
Lnr
Kerdesek 104, 278, 471, 586
Kosz'iiitesek. Gyumolcsnevek. Parasztmondok&k. Pap, padl6. Gerend^zat.
Meg8z<'»Htasok. KtilAsz. Erdoelnevezcsek. Idegen szavak. Fehernomu 174, 276
TAjszavakrnl. HalAntek. Beer, betart. Nekinyj6lnak a lovak. Arveres,
vegrehajtAs, bankjegy, osszeg, amaz, emez. Arkon tul hegymester 214, 277
Koszontfisek 225
TARTALOM.
59&
Lap-
Hai&roz6 es ige 8z6rendje. Az is 8z5reDdje. Koszdntesek. T^rgyas r&goz&a,
Ikes ragoz&8. A fel8zolit6 mtSd gy hangja „ 408
Lei. Koltekezik mutatkozik. Duhong, 6rjong, zajong. Cs^p, vakondf gazda-
B^gos, hasztalan, korcs, serv, szik^r, szdrnyeteg. T4J8zayakr61. Nenem:
nem, b4tyi^m : b^m. K4d4r. P6tla8ok 46a
Ikes igek. Aludott, fektidott. Kett<5ztetett vagy egyszeril n)toalhangz6.
Jobb4gy. A dag, toloDc, agg^lyos. Egryn^h^ny, egynemely es nehAny,
nemely. E168z5r es mindenekeldtt. 6n, maga. Legszebbike. KinAl.
Bov&sfrds. P6tl&80k 578
N^pnyelvhagyomdnyok.
(V6. meg
Adom&k
Allatnevek
Atkoz6dAsok
CsalMnevek
G6nynevek 55,
Gdnyos szulAsok
Hasonlatok
Helynevek 55, 116, 117, 118,
Keresztnevek
K5zmond48ok 48, 99,
Mesdk
a vilaszok rovat&t.)
Lap Lap-
50 Me8ter8z6k 52, 104
535 Nyelvsajdts&gok 227, 527
288 PArbeszedek 110, 279, 528, 587
117 8z61&80k47,l 11—118,283,349,530,531
117 T4J8z6k 50, 109, 111, 229, 286, 349, 531
113 Tal&USs mesek e^ trefAs kerde-
112 sek 288, 532
351 Tulajdonnevek 55, 116—118, 351
118 Verses mond4!)k4k ^8 t&nc-
282 8z6k 119, 231, 287
115
Findura Imre : Kmetyik F&bi&n csizmadia mester tesiameDtoma 52
Koudca Antal : A dunai molnArsAg 104
szOmutatO.
(Ninosenek folveve a k5vetkez6 cikkek szavai : Kabfnyi M6ze8 : tjjabb ads-
l^kok a C84ng6k nyelvj4r494hoz ; — Simai dd5n : P4riz-P4pai a NySz.-ban;
MArton J6z8ef es a nyelvdjit&s ; — Simonyi Zsigmond ; Nyelvunk legr^bb
j5veveny8zavai ; — KovAcs Antal : A dunai moln^rsdg ; — Gerencser I8tv4n :
Taksonyi J4no8 nyelvebSl ; — a Nepnyolvhagyom4nyok egyes szavai.)
abrosz 156
adalek 442
adag 580
ad&z 516
adoTD^k 50
agg^lyos 580
aj4nlat 510
HJ4nljamag4t 559
akadektalan 442
akarat (= enge-
delem) 559
akol(-m, -as) 269
-41 vegii 8zlav
k5Ic8onszayak
133
alak,aIakoz, alak-
zat 148, 516
alap, alapos 148
alapt^ke 442
alattoniban 407
alattomos 156
alig, aligha 550
411am 510
411 vmit; vki el-
len 559
411om4uy 156
4llatnevek 137,
535
alsz^g 496
ama, amaz 104,
224
amolyog 516
angoi 516
any 156
-4r, -er k^pzfl 178
4rla 104, 214
4rm4ny 516
4rvere8, 4rverez
104, 222
Arp4d 151
-aszt, -eszt ige-
kopz**^ 257
asszony (kereszt-
nev at4n) 168,
210, 262, 343,
404, 405
a88zonya212,406,
575
asszonyne 271,
524
4tall 346
4tkoz6d480k 288,
558, 561
aty 156
dzon, ezen 214
azonosit 446
azsag 46
babh^ 467
babilon(-iai) 264
bak6 510
b41v4ny 8
b4m = b4ty4m
469,585
b4mt^i vmin,
vmit 56
banda 526
band4z 44, 273
bankjegy 104,222
bar4t 71
bar4zda 71
bark4c80l 279,
346
barna 67
be- 167
becsules, bec8ulet
559
beervkit 104,221
bekezdes 199
bekiil 516
bel (fonev) 158
bel(-igazj^at48,
-szerkezet atb.)
442
Bela 151
Bence 98
benfent 77
berekeszt 559
beszely 516
be8zi(t) 27
betartvmibe 104,
221
bety4r 148
bevegzett teny
442
bir 46
birodalom 559
bir84gium 559
bizottm4ny 442
bizv48t 559
bodn4r 469
bogn4r 400
bojt4r 516
b6ka 104, 214
bolyg6 659
bomb6 467
bonta 72
boritck 148
b6c8dzik a kapu-
felf4t61 345
buja 69, 74
bakoj 104, 214
buksi 573
burgonya 149,573
bQs4s 573
bds = harag08
523,577
biita 74
buvar 178
bung 401
biiszke 516
O, cz 41, 45, 406
cab4r, c4b4r 104,
214
cabol 104, 214
cema 72
cibak 590
cicoma 516
cigle 104, 214
cikk 104, 214,
416, 516
cikkely 416
cikkez 416
cim 256
cfmezes 149
cimlap 149
ciucos 467
cingr4t 72
cip(38 344
cir4k 104, 214
084k4ny = feje-
delem 156
C84k6 573
08al4dnevek 117
c8al4nba nem at
a mennykG 503
C8alm4r 178
C84p 465, 584, 585
csap4z 97
C8apl4r 178
csapod4r 178
cs4pol6dik 584
C84rd4s 573
csarna 104, 214
csatatcr 516
oserehitu, -sziru
156
oseresnye 9
csesze 8
C8id 104, 214
csigoj48 585
c^ihihu8z4r 173
csillam 149
csin 158
csin4l 559
csirag 149
sz6mutat6.
69 7
^r 178
ig 516
i 467
. 159
104, 214
69
ty4n 149
Qi 159
5gy 16 279,
J
dej 97
: 36
I 517
enet 517
i74
• 178
)6v4r 97
idd 97
Mlelmes 443
z 509
k 71
rd 517
443
Qg 464
ek 156
ra fak6 472
edik 104,
i
548
(es) 585
uz 559
6re 574
il6 579
iruha 448
«mbeD 407
6h4ny, egy-
mely 581
74
^aton&ek) 97
559
97
mart 156
it48 158
517
tezet 561
517
156
reg 156
S 156, 159
it 156
5r is 581
K vkit 103
zit vmit 517
^eny 517
iT(-ie88eg,
^JTi -seg) 97,
S
3t 149
emelgetds 559
emlekk6 156
enged 167
^rdes 464, 584
«rd6nevek 176,
471,585
ereszt 167
eresztv^ny 585
er6d(e) 517
erCsitveny 443
drsek 232
^rv 443
estike 517
eszmet^rsul&s 443
Etelka 151, 341
extra Hungariam
non est vita 65
fagylalda 443
fegyvernek 517
feh^rnemunevek
176
fejlem 443
fejlemeny 443
fekhely 517
fele 44
felfordtil = eiaf.
560
felkerekft 160
felsz^g 496
feltesz = kifejez
563
felvallal 560
felvesz 158
feslek 467
finyi 104, 214
firft8(-eg) 156
Msit 149
fogldr 104, 179,
214, 277, 462
folyam 465
folyAr 179
t'olyondAr 179,
465,584
fonka 467
iorgalom 444
forraz 271, 526
fodelzet 149
foldabrosz 149
foUebbent 443
foltetelez 550
f6sz-gipsz 505
furdaucs 149
furulya 546
futekony 517
futja 416
futono 517
fudzeni 467
fuggfis 157
fustje van vmirdl
267
fiizer 179, 465,
536, 584
fiizerel 269, 584
g^gyog 465
galagonya 11
gazdas^gos 465,
517
g^bulya 44
gerend4zat 175
g61y&8z 149
goinb6 467
gomboly 150
goDdoB (f^nev)
159
gond viseletlens^g
560
g6r, gdr&i 120,
273, 526
gorkovAnyi bor
416
gorond 104, 214
gdmb, g5mb&8tu
509
gorSg 560
gOrOngy 36
gub6 407
gtinynevek 55,
117, 243
gdnyos sz6U80k
113
g^allani 527
gydmtiu 157
gyanus^ 560
gyarmat 150
gy^sz level 150
gyekeny (sz61ii8-
ban) 504
gyfk 37, 547
gyilkos 44
gyilok 547
gyimbor 104, 214
gyok 157, 256
gyOmeg 104, 214
gytimdlcsnevek
175, 176
habarnica 517
hadak istene 157
hadnagyoskodi k
160
hahogy 560
hajcs^r 179
haldlmegvetos
158
halulozik 517
lial&nt^kl04,214^
220
hallom&ny 157
halmoz 465
hambdr 101, 186,
461
hanemhal03,56a
hang^sz 150, 277
hangozat 157
hangrendi p&rha-
zam 11
hanyatt8z6 150
harcnok 443
bars 443
hasonegyft 443
hasonlatok (8z6-
l&sok) 112
baszoQ 37
haszonv^tlen 449»
hasztalan 465
haraszt 71
b4t mege 560
hatalma van =
joga 560
hatalmass^g 56a
hatalmasdl =
er68zakkal 560
bat4rozatlan 15a
hat4roz6rago8 jel-
z<5k 91
bat&sos 443
b&trabagy = eU
mulaszt 560
-h&z 150
hazafl 150, 256,
508, 560
hazaiis&g 256
b&zal 256
bAztuznez^ 104
hegymester 1 04^
224, 277
helye8fr48 95,150,
164—167
helynevek 55,
116—118, 351
henger 150
Herk6p&ter 64,
173
bi^ny 465
bimb416dik 174
himpeller 536
bimvarrott 157
birjelni 467
bitelesit 256
bitfelad&s 559
bitletetel 561
bitterlt6, -hirdet/V
460
bitv4ny 272
bivatvu 444
Uvi^gtelOMflg
iparmuTet 444
knutODT 104,114
561
irdos-birdos 2S6
151
kul(-ok, -omig
h6l6vS 461
irnok 157
ketew 465
■th.) 157, 257
hoUanrta) 17,264,
Igten vele 98
kereutkerdewk
kOlunc 152, 151
330
iateugyallotta Wk
444
homAj 104, 214
kert 37
lajliir 179
hoDifilyo^r *ST
ivadni 160
keriitetea 444
lakm4r 179
bomb&r 101, IBS,
kesentyu G27
lAng(=ja»a)li7
461
keazegiidalvAit**
lap 27, 1S2, 261
homolygfu 4S7
Jajol 130
kev&Dca 158
Uz 586
hcin 444
iap4n 17,264,339
ki&ll vmit 158
h6nai-Kaliuka
ioIt!n(t)kezik 102
kicainAI 15S
leirent« 104, 2U
467
jelzu, (ert^lmau!)
faicsinylUI 1&2
let! 158
hord6g7«irt6 469
274
kidr4g!t 572
leha, lehfts 147
hoasz lag
jerek (jBn) 104,
kike^d^i 19:
i«l 463
hoaaz&ca 157
214
kifat> 4ia
laekza (leledz^
hoBaza«lHlniaa 465
jobbaey 580
kilakoltst 200
mgy 76
jog CB azirraazS-
kilincael 152
lemec (Taa) 17|
h6(ry 173
kai 347
klDil 583
lavenlAadi 157
huH4ln 495, 684
joglemODdii 168
kiTwz = megl&t
lobb, lob^ 5S0
hurnyAr 104,214
junat 150, 467
159
lom 152
-hdi 254
jMtment 561
kohant 104, 214
lovagiaa 444
hmaja 10*, 124
jtivev^nysiavak
k6kora(.pillB, -pi-
l<iuUa (= l&n-
hfiz (izoiasban)
(Arjak e. kau-
tyare) 255
vAny) 68
505
k&zusiak) 32
koldua, k6dDi,
lovagjAtek 15T
hlilW 104, 214
kiiiil 90, 270
kom&Ua 43
loTiaznok 157
kAd4r 157, 469
komoly 485
maita 582
-laa, -ies 444
kadikri ciganya&g
komoroa 517
mag6ii(.jog) atb.
irli^gcn azHvak, fd-
460
komityu 104,214
444
lijseb 20, 96,
konver8Ei6 198
194
knjUr 178
kopir 178
m^onc 465
idegen Bza^ak
kalHugya 71
korc 585
magyarj 18
ir4aa 134, l94,
k»1ilsz 170
korca 405, 517
majmol 152, 1«0
402
kaUazat 517
korhadt 467
m&k 71
iilegoa Bzavak
Kaldor 170
koi-tea 98
mftlna 71
niasyaritAsa20S
kallnngoa 104,
kuBlar 179
m&nos 104, 214
idegen Mftvak,
l.!4
kovaca 71
maradalom 444
meghouosodot-
kallantyii 527
kiib 157
marAzsa 191
tak 24, 78
kHlocia 71, 380
kOltehezik 464
marhahoB 254
idogen eznvak a
kandall6 104,
koriilmeny 258
n)AtkAz(&a) 43
nepnyBlvben
151, 214
koazmcte 12
mftzol 311
170, 27U, 471
k&pUlan (azdlia-
kuazOutonek 174,
meder 152
ideKeuHZHi-ilsygek
ban) 500
225, 242, 411
medveazeder 104,
26 a, 3:19
kapufulfa 345
k6aKT^iiybiigyl73
214
idl^je konln OS
karcol 71
kdti magfrt 502
meg- 42. 167
idujosmoud^k&k
kard S
katiii-kiiUJisai
megAllft = meg-
17S
kanio varjii 501
valiJ 345
AUapft 563
idOsziiinltas 150
karperec 517
kutve hiazem 502
megewtt ember
igemgozilB 412 —
ki-razugy 104,214
kez(-]Og, -aiellem
560
kityrt 151
Stb.) 257, 444
megfordlt, meg-
iFTla 104, 2J4
kedelyca 444
kozel [fouev) i;,a
tcrit 560
iku3iK<Jk4i:t, 579
kollt^adu 98
kozmumt&sok 48,
megbolt NklsU
iliiuka, iii'iuy
kengycrtya 487
90, 282
kirAly 63
104, 214
kciiyuretjuk )av&t
kiii-isit 444
mcgiivocnla =»
iDduKi l.>9
iiiugctte 66
kozroiiiiu 257
iTiL ^vAl.,szl 560
iiitjeriillSL-jj 444
kcpuaitKtt 27
kurfuiitii 561
megazdlitnauklTO
iot (f.liiOv) iiiten,
keiklnta 151
kurliol 407
megtilt 308
intts, iutijbb
kopzi'trood 151
knrta liltnau 152
megugraait 160
577
korcael = jog 561
kuHA.:s 157
megvitat 444
8z6mutat6.
599
megy, nem megy
98
megy vmire 561
mela 273, 526
melyfekcte 159
menny 232
men ny ozetes (4gy )
344
meonyk^, csal&n-
ba nem lit 503
merev 465
mesek 115
mesterszdk 52,
104
me8z4ros IBS
messzclAt^ 152
inezuny 518
mi minden 97
mindenekelott
581
mindenki 518
miszeriut 348
misszion^rius 460
modosftv&ny 445
M6ric 152
morva 340
moszt 31
mtilik vkin 344
maszt 31
mutatkozik 464
muipar(-o8,
-egyetem) 445
niU8Zi')k 101, 274
nagybecsu 445
nagylelkii 159
-n41, nAlan&1275,
345
napdfj 518
ne, nem (= neni,
nencm) 409,
524, 577, 585
Nedozser 100
nekinyulik a 16
104, 221
neh4ny 581
nema 69
nemely 581
nemez 37, 171
nemzetgazdas^g
445
nenka 577
uevek : allatnev.
53 "> ; csaUdn.
117; gunynev.
55, 117; helyn.
55, 116 — 118,
353 ; kereciztn.
118 ; nepn. 17,
264. 339; noi
nev. 213, 268,
341; talajdonn.
55, 116—118,
351
nevm^, viszo-
nylto 271
ninka 577
norveg 17
noveteny 169
ny^rnyas, nyar-
nyd 104, 214
nyegecs, nyegle,
nyegleskedik
465, 585
nyelveben el a
nemzet 61
nyelv8ajat84gok
227, 527
nyelvAjitas (1. a
kulonrovaiot)
nyilvaDB^gos 562
nyirettyu 104,
214
nyomatekos 445
nydzar 179
-Ol vegu Bzl&y
kulcsonszavak
133
Olaszka 100
oldal 266
olvasatlan, olva-
80 tt 159
6ri48(i) 19, 204
or(r)m4ny 104,
214, 518
orny 104, 214,
518
orsz^g 500
08tcir 38
08zt&ly (= lak&8)
157
osztrak 264, 340,
518
ttn 532
oneg(-ft) 445
onkeoyes, on-
k6nykedik 157
onlegcs 445
6rjt»ng 404
6rok (fCinov) 562
orumittas 445
osszcg 104, 232
088zhangzato8
445
588zpontilag 445
Iiad, padka, pad-
16, padmaly,
padnal, pado-
zat 8, 175
pajzan 273, 526
pal48t 71
pall48 175
pallo 175
p4ly4zik 104, 214
pana8z(ol) 308
pandall6 104,214
panual 175
papmaraszt^ 562
par^ZDit 562
p&rbeszedek 110,
279, 528
part 38
patakzat 157
pekiA8kepen 562
peuztar 518
per, perel 129,
308
perengel 467
percntel 467
petyhiidt 152
petty(e8) 518
pikkely 104, 214
pillanatnyilag
445
pinter 469
pocuek 152
pocskondiaz 590
polgarzat 445
pongyola 104,
214, 405, 585
por>>nd 104, 214
Portugal 17, 264,
339
pi>8zmete 12
Predmija 100
presta 255
pr') ba-bizonyltek
502
puszta 69
r}!iC8 153
r&galraaz 560
ra3trelhagy&8 520,
575
ragismetles 275
rajzoliit, rajzol-
mauy, rajzol-
\kny 153, 256
rAk 549
rukomduyos 445
r6.mol 72
rangidosebb8eg
570
reggeli 344
rojledeziky rejlik
445
rem 157
rendkfvuli 26
rendszer 153
renddzerit 445
rcngcteg 99
re8 272
re8zec8 518
re8ze8ul(3 153
re8zveny 518
re8zvot 518
Rez8<!! 518
ripac8 38
nvaj 518
romha, ronyha
104, 214
r6na 465, 584
rovar 518
rov48ir48 455,
458, 520, 584
rozzaut 465, 584
rogeszme 445
r(")kketeg 99
ropke 465
rovidl4t6 152
rug6s;iag 153
S betu hangja 407
84nc = saro 562
8eged8ereg 157
8ello 38
8elma 72
8erni 465
HQTV 465, 584
sikam 564
hik&r 179
8iker 178
8ing, bingel 212,
209
8inkor4n, sinko-
rauUzik 564
8ipakol 564
8inim 519
'Bit kepzo 257
8iv^r 178,465,584
80vAr 178
8orkor86 459
8ubafa 255
8udar, 8udara8
585
suprekercs 565
8UV 104, 214
8uvolveny 104,
214
(abads^g = v&-
sar 502
8zakAll8zarft6
104, 214
uaUil Tl
■z&ldob oB
■zillftvAoy 153
az&llA igpk 01
ualma 7 1
tXM\onj» 71
uAnikijufiB 1ST
MAnivitel 1S3
itnpura 312
ilUlriijrvoaul 446
szarkii 71
Hfebedras 100
ul-pr 400
■zugot lEeKKol "B
nzefsutt magit
Tnii ellon :.a3
■K^kct ul flOS
•zomea SO:t
«zenik<">zu l&7
ncinlcl 104, 214
racruncsdl 44 G
»ZUl-KC!«t I, '.7
i^ikiir 405
Hzilitj E»">mlc 407
ozittyn 'il8
■r.ivcdkeilen) 173,
S72, 347, 578
Kzivola t04, 214
Kzob 07
MubaassEOiiy I'l'i
HXtlbcli 340
iiziVkurtitAs 4:(
BziVlnjina§ry>>r'>2:t-
tok 09,345, ftOO
l«'>U3Uk47, 111'
113, 279, 283,
iziimyed, tzGr-
nyetcg 405,585
■xrccsa 104, 214
eznruQyszOf^zve
tukarodu von&i
tftlacs 157
talAlka 518
tnUl^a lucsRk
23 N, 532
talpMliitnyi 07
tiinnj) 104, 21
tunszuk 440
taunla^gtelji
,■145. a
.'.;il
530,
.03
azotf^l 272
Kutiiszed IHfl
wurenrt 57, 121,
180, 234, 28»,
tilUs = tiltako-
i&s 503
tind 503
tipetopn 97
titoknok 250
1FI6 tok 17S
tokl&az 176
tollaz 160
lai tollkei 519
toloDC 580
tolvaj 44
tompa OS
top 574
tor 485
torlA 158
toma 1 57
412
tarjaKOT 104, 2i4
tAraulati 446
tarvarjA 501
ti>vuly(-el6tt)10lt
tt>g>;Kin 518
tolit'tii^jK = va-
gyoii 563
tckmt(-ly442,446
teklinke 120
tementuk (fi5nev)
158
ttni^criKziirut 503
t«iiy 442, 446
U;iiyeBzl6 519
tereni(t)vBny 153
tetMliiilolt 440
tutUeri 440
tcveketlcn 77
tjivulf^ta 440
t«Z80la,ttz»lH3Tfl
tfikepeoE 256
toluser 179
t^Utott azck 519
t-fink (BziiliBban)
tormelck 101
tort^iictea 158
tr&ttya 519
trattyn 505
tukoi^a 104, 214
tiilajiloiincv 154
tnUijilomiPvek55,
116— ua, 351
tillhegyi 158
tCiMg(oB) 5ie
tanya 255
tural 519
tUmlur 17S
tazetca 440, f
tz 41, 45
□rnakoilik 258,
lirbtilgy 446
llW (= utM) 158
atdiT&a 154
at66r 15B
-Ti, -rt 111
vadou (fOnte) lU
rakoDd 405
ralit it6atw) 3S1
Valaaka 100
vald 93
v<octat Tmin
-T. vmive 45
vanni van 993
varjA 501
reilekecik 4M
ve.lv«m 446
vi%rebBit(&s) 104,
222
veg-^ettcrhes 44«
vegjbAca Sitt
vekaza S6S
velU 35S
vclem^nr S19
veny SIS
ven^g 5SS
TCTSea ronnd6k&k
119, 231, 187
Teratan 505
vdiz = enl3 S9S
Teazely(-eB, -tw-
len) 519
TMii mag&t S«S
vetstiba hagj 563
vcsekel 519
vewsr 178
vo(4rcikk(el7)
258, 447
(Tigfaaa, vtgan)
i-igaiB&g 5B5
vilAgft 510
TiiUng 154
viazAlj 39
risuaterff 156
vizirinjcM, rls-
Bzfnt 519
Zajong 464
lAlogbAs 150
zamat 154
-zat, -set kiptiS
857
z&rtiiek 51S
ZiDgota 100
Eomok, BSmOk IS
zQllik 154
zsAba .'>49
^■idA huax&r 173
Az ATHENAEUM rrod. is nyomdar rtezv&nyUrBiilal kiailtlsAbsn
BiK)a{iestM, VIL Kercpesi-di 54. bz^ most induU meg
llizetekbfln a klivelkezft cdmo muoksr
A Magyar Birodalom
Tortenete ^
»{£T KOTETBEN.
Irta Acsady [|nau.
■ ■' U'l.i(it. Ml iiiA> wiinltiWL met}' u mu-
Acsady kii,^uii.,v3 iiiuiikflja f^ys^pi-s ■eelleinbi'ii. nr
riss^ci kuiii.t iUi.[i.H ismenu'W.-]. .In n^Kerllen, n mflvell
nagjrkdzdnseg igenyeinek nicgFckiriCD Im'sklMi oI ni*ti»>'.tiinh
>'2t.'ri;n'S tni-i.-iivt/'l,
Acsady kilkillflles munkdja k>JIA iMyt belyn u tnRva-
IMfts IttrlBBCttPB U. i r^'y «lnin.=iilili..i. niet;Tilli«(lia a muitiU
wirsit irAitl ti ji-li-nkiirbiiii.
Acsady kdtk&leles niunkA)dban a legkemolirabb Idrtt-
nolmi kolalas t-ylluiiilcw-it i.yujtja a/. .ilviis.i!j:iU. -Il' i-wkct iu
ic-i^^'t'^ikHi j>x <'lA<.-l.: )iiiifli.'j(i>u finom stilusaval, ilvez-
hel3| vonz6 olvasmiiny r>t»l".>ii.nii miys •■■Vk
A ii.iiN^.i 40 ketlwe« fOzetben jelenifc
«ieg.
Mm. I'll <'i;yi'A fAteU^t s/iliui>3 ai^vi'gk^}) & egy-k^t
kOI6n mell^ktot fu}-> iliExftini. — A/ cgy«« fihtntek
kelhelenkiRti Klukuiukbeu jclcnn<ik uut^
I
A munka ara fOzetenhinl
csak 60 filler.
TerjedElmfl 40 fOiBtnfil
idbb nem Icsi,
Uofiretas 10 fuzetre
6 kor., 20 fawtre 12 kor^
a teljes murE (40 fraal)
24 korona.
Mulatv&nysz&mmal szivescn siolgil fairmely (tSiiyvkuresked^.
Mlir,RKM)ia.nETO a KUIhVTARSU.ATNAL (.MUf.NAKl.'H.
UUEiAl'iiST, VIU KiUIKPESK'T H. SZ 1 liS WlSHf^N U\7At
»«»»S9»»«W» K6\yVKHflB.SKia)f:SBEN'.
Az Athenaeum irodalmi es nyomdai reszvenytirsulat kiadasaban
most j jlent meg :
••
A PILOZOFIA TOETENETE.
zzm Az emberi gondolkodas tortenete, =z=
Dp. Pekap Karoly.
Ara fuzve 6 koroua. Vaszonkotesben 7 koroiia.
IVkJii* i'7.«Mi MJ j'ni\«! ii:«.'Kt^"ri ■' ^'»:'i.'5i>'.rl.i!:W:i :i |«n'f'l«'Ti.akiiMk. vilair«'*-0'/
:iz ••luaihi^bnii :i til j«l!iM'iV'in;j'».i. y\>'"jr n U'-iivv lu'ii-z*a'«:i VH iiy«'l::'iii
t(;<*liiiik:'ijii Jn «vf. a rz'*li .'•/"li;;i!j J. laiii"! iili irl az nlvjis-'j a v;i-kM*
k'*»IiyVlJl. :t V:i>t:i«r IINmIiuWu l:i|i-!i»|i!i-i'k :i/m1jii:ii t:ij-'Ixi»/.Ta' j:"tk. :iui.'y :«/
»Jiiih«Ti yMmlulkii/as r«M!'Mi»*s..'!,i'k iiii!\ ^'tiilinTna: taiL'v.ilii a s/rrz".
• ■
A k''ii)nvjl att«'Kiiit'j"t-'M'-"'i'i s/i-l_'a;j i i'.\aMia s« r»*iij!M\ iiii ujfvi-<".'.''j"i-l
«ws/ijill[:«itt iil."-ta!»Ii. iin'.y ki'«'ii"l'-.Mii rMi*li.»'Fi. »•> a rtj:/iilr--la!.!:sk,
Iia'lvfk iiariViik r/.'siri* innlil'ik •• i-if a \''U>7. liai l'«'.li''Iu('"» itH'li'-'J.
A j'»z:iii niaL'> tr •_''«iii|.;lko:a^s::i ri-'»> ;»:i'!'j/.ik s/i'r/'ia-k a imzitiv iia:i>
k''])vi'!i'li'>i!i»'/. val'' r-ik": /« isvr. iiii!\:ii ii»irv.4 kiiii«Ti'i«»ii i>;'ii"ri«'ti n-!-'!-
.»«/.i*n'iki't »*> kii«'l«l'! I'l :i i""M'.r.i\ iil iMnli»'» ip-: '.••*. iiit-lv "'Jk'-t az immS'I'i*
• • •
|.r«iinii»lko/as ti,i'ii-ja'i«'.H'i. M!''ii'ii l*'i,.ii- «u''- "•/ mi iKHij::iriki/ ixiin'i t*tv'Tj
a riliv.<'>liai o-'ri"*.'i»'. iji!:'«il.: i . : 'i.k ^, :»!■ :\::«. kikl'«"i k<«l\«'? «'l»rc>/:!«'t r
i*s«'t!«'tra t«»\al.lii kM.-.t;-- •!• m /. • i\m!! kirund fiiitlifiirrar'at allit nv</.i». ii;.'iy
i'.L'«>Z('ii |.ar.jt!in ir.iii:.iiii:i!.!;!)i:i ■< {".'\ ;tia'j.':l> sii is iiit>y .'••:'.nlL'a!.ii<»t li'-.:.
Kaphato u kia:!otar$iila(i:al Budnpt^st. VII. kfr.. Kcrepesi-ut 54.
^^ fi-* m nden kdnyvi tTcs'tf desbeii.
MAGYAR
N^PKOLTfSI GYOJTEM£NY.
UJ FOLYAM.
I A KisM'-.^-'-v ..:■>•: ii; «.r:;i:::. >-y.\ s^ckeszli VARGHA 6YULA.
i J«U5.?0 t.i'C'S'Zai • • Dr. Sebcstyen 6».
^ ■ • ■
s .
ii. vLP,E.STYEN GYULA.
I: •: Iiatok.
>>^Y^ "" '• x't
("Ife ^
■'*-\
/
% ^
i"
*^>
?■
\
v^^
^ 1
^
>
\-i^
, 1
t
/ /
'\-
^^
o
■'^
\
J
\
x?^
%
V
^l \
/ /
■b 4> /
.<i> '-
1, .s-
t-'-f
3 bios 015 OAS AS4
1>H
aooi
Stanford University Librarie
Stanford, California
Rttnrn tUi book on or bof oro date imk
*.v
\- . v.-
Live Music Archive
Librivox Free Audio
Metropolitan Museum
Cleveland Museum of Art
Internet Arcade
Console Living Room
Books to Borrow
Open Library
TV News
Understanding 9/11